Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-28 / 13. szám
, «j» »•» »j« «j* «j* «j* *i* »i* «j» »i* »i» *i* »j» *i* »2* *5* «j* *j» »2» *2* *2« »2* «2* *2* *1* *2* *1» *2* ♦♦♦ *2* *2* *2* *2* *2* *2» *2* *2» »J* *2* ♦« kai rendelkeznek). A nutria általában 4—ö fiókát hoz a világra, de az ennól népesebb alom sem ritkaság. A fiókák 6—7 hetes korukig szopnak, akkor elválasztjuk őket. A kicsinyek A nutria azok közé a gazdasági állatok közé tartozik, amelyek a háztáji tenyésztésben nem rendelkeznek gazdag hagyományokkal. Dél-Amerikából származik, ahol vadon élő társai Brazíliától egészen a Timföldig mindenütt megtalálhatók. Mivel kiváló minőségű és keresett prémet, illetve húst nyújt, a vadon élő állatok elejtésével nem lehetett kielégíteni a keresletet, tehát századunk elején meghonosították farmokon történő tenyésztését. Szlovákiában a II. világháború után, Csehországban valamivel később kezdték tenyészteni. Napjainkban főleg a kisállattenyésztők tartják, de immár kezdetét vette a nagyüzemi nutriatenyősztés fejlődése Is. Hazánkban évente mintegy 100 ezer darab nutriagereznát vásárolnak fel, de az össztermelés természetesen ennél jóval nagyobb. A nutria (hódpatkány) a rágcsálók rendjének csalitpatkányféleik családjába tartozik. A felnőtt állatok tömege 4—8 kg közötti, a bakok olykor 10 kgnál Is nehezebbek. Testüket sűrű, prémszerű szőrzet fedi. A 45—60 cm hosszú, zömök test hengeres, 30— 40 cm hosszú, ritkán szőrözött farokban végződik. Feje hatalmas, rövid és széles, orra tompa, fülei kicsinyek. A hatalmas, mahagóni színű metszőfogaikkal rendelkező fogsora erős. Metszőfogai állandóan növekednek, az állat táplálkozás közben folyamatosan koptatja őket. Mellső lábai rövidek, öt ujjban végződőek, így jól meg tudja fogni velük a takarmányt. A hátsó végtagok hosszabbak és erősebbek, s az öt ujj közül Itt négyet jól fejlett úszóhártya köt össze. Testének alakja és a hátsó végtagokon látható úszóhártyák egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a nutria jó úszó. Farkát úszás közben kormánylapát gyanánt használja. Az orr- és szájüregben található zárólebernyegek a nutria számárka lehetővé teszik, hogy akár percekig a víz alatt tartózkodjon, és közben rágcsáljon is anélkül, hogy víz hatolna a szájüreg belső őrlőüregébe. A nutria emésztőrendszere tizenlkétszer-tizenhatszor olyan hosszú, mint a teste, ezért igen jól hasznosítja a tömegtakarmányt. Ürüléke nyújtott bogyó. Ismerkedés Legszívesebben a vízben ürít; ha sok száraz eledelt fogyaszt, a végbélnyílás közelében elhelyezkedő különleges légzsák segítségével vizet juttat a végbelébe, így segíti a bélsár kiürülését. A nutyiának Igen jó a hallása és a tapintóérzéke, de annál gyengébb a látása (rövidlátó). Akárcsak más állatok esetében, itt is a nemi szervek külső felépítése alapján lehet megkülönböztetni a nőstényt és a balkot. Ami viszont különlegesség: a hímnek nincsen herezacskója, a herék a medenceüregbe rejtettek. Ugyancsak különlegesség, hogy a nősténynél nem a hason, hanem az oldalán fejlődtek ki a tejmirigyek. A nőstényeknél az ivarzás huszonynyolcnapos Időközökben megismétlődik, a vemhesség 128—132 napig tart.* Ez aránylag hosszú idő, de a világra hozott fiókák tökéletesen fejlettek (látnak, hallanak, testüket szőrzet borítja és tejfogakmár 4—5 napos korukban elfogadják a takarmányt s igen jól mozognak a vízben. Ha egy ketrecben vagy kifutóban több nőstényt tartunk együtt egy bakkal, az állatok jól megférne kegymással, sőt válogatás nélkül szoptatják a fiókákat. Viszont a más családból (ketrecből) hozzájuk kerülő fiókát azonnal megtámadják, megharapják, esétleg megölik. Más a helyzet az elválasztott növendékekkel: ezeket csoportosítani lehet, feltéve, hogy megközelítően azonos korú és a nutrühral fejlettségű állatokról van szó. A bakok nyugodtabbak, a nőstények agresszívabbak. Gyakran előfordul, hogy van a csoportban egy nyugtalan, összeférhetetlen állat, amely megtámadja, összeharapdálja a társait, s elveri őket az eleségtől. Főleg a szimat alapján tájékozódnak s különböző hangoikat hallatnak. Ha félnek (pl. verekedés alkalmával, vagy ha megharapják egymást), gyermeksíráshoz hasonló hangot hallatnak. Veszély esetén hangosan csattogtatják, csikorgatják a fogukat. Igen félénk állatok. Idegen személy láttán, vagy ha valami egyéb megzavarja őket, azonnal beszaladnak az odújukba vagy alámerülnek a vízben. Kedvező bánásmód esetén úgy megbarátkoznak a gondozójukkal, hogy a kezéből is elfogadják az eleséget, főleg az fnyencfalatokat (sárgarépa, gyümölcs, kenyér stb.), eltűrik, hogy megfogja és megvizsgálja őket. Erőszakkal történő befogás esetén Táplálkozó növendékállatok csoportja (A szerző felvétele) mérgesen csattogtatják a fogukat s veszélyesen megsebesíthetik az embert. Nagyon szeretnek fürödni, utána pedig gondosan átfésülik a bundájukat. Ha valamelyik állat nem gondozza a bundáját és félrevonul a társaitól, minden bizonnyal beteg vagy megsebesült. A nutriát 7—8 hónapos korban vesszük tenyésztésbe. A nőstények évente általában kétszer ellenek, s a hasznosságtól függően 3—5 évig maradhatnak a törzsállományban. Tíz évig, sőt tovább is elélnek. A vadon élő nutria szürkésbarna színű volt, jellegzetes halvány gyűrűikkel a sötét fedőszőrökön. A homokkal borított^ föld színéhez hasonló színeződés természetes védelmet nyújtott az állatoknak az ellenségeikkel szemben. Az úgynevezett standard nutriák máig őrzik ezt a szürkésbarna vagy narancssárga színeződést. A tenyésztők többsége őket részesíti előnyben, de természetesen más színváltozatok is előfordulnak, melyek közül hazánkban főleg az aranysárga, a fekete, a fehér, a drapp, a grönlandi, az aranypasztell és az ezüstszínű honosodott meg. A tenyésztők többsége színváltozatok szerinti tenyészeteket tart, de vannak, akik céltudatos keresztezéssel különféle árnyalatú prémet termelnek. A nutriagerezna sűrű, kiváló minőségű szőrrel benőtt prém. A szőrmés bőr minőségének legfontosabb befolyásoló tényezője a takarmányozás, az istállózás és az állatok egészségi állapota. A rendszeres fürdési lehetőség minőségjavító tényezőként szerepel. A legjobb minőségű gerezna a szeptembertől—áprilisig leölt állatokról nyerhető, de a nyári gerezna, sőt a kéthónaposnál idősebb növendékek szőrmés bőre is kitűnően hasznosítható. A főterméken (prém) kívül az ízletes hús is hasznosítható. A baromfi-, illetve a borjúhús minőségével vetekedő terméket sütve, rántva vagy gulyásnak elkészítve fogyaszthatjuk, de — sertéshússal keverve — kolbászt, szalámit és gépsonkát is készíthetünk belőle. A szakértelemmel elkészített nutriamáj valóságos ínyencfalat. A melléktermékként jelentkező trágya, illetve a fürdőmedence vize a kert tápanyagtartalmát növelheti. A medence vízével elsősorban a pázsitot, az évelő takarmányokat, a gyümölcsfákat és bokrokat locsolhatjuk (trágyázó öntözés). Akárcsak a nyúl, a nutria Is segít ésszerűen hasznosítani a kerti és a háztartási hulladékokat, a lekaszált füvet, a kitépett gyomot stb. De erről majd a nutria takarmányozását taglaló részben bővebben szólunk. Točka Imrich agrármérnök, a mezőgazd. tudományok kandidátusa C Kert és let oKi»dllqttcnyé«té» ) / egyházkarcsán (Kostolné Kračuny) tizenegy évvel ezelőtt alakult meg a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezete. Kevesen voltak az új ösvényt taposók, hiszen az emberek többsége idegenkedve fogadta a szervezett tevékenység gondolatát, és persze a fajtatiszta állatok kizárólagos tenyésztésének kötelezettsége sem hangzott csábítóan. Egy időben csaknem megszűnt a szervezet. Az 1980- ban bekövetkezett őrségváltás egyben a szervezet újjászületését jelentette; a fiatalok a tőlük elvárt és megszokott lendülettel Szervezni, agitálni kezdtek s nemsokára 70 főről 106-ra gyarapodott az aktív tenyésztők száma. Sőtl Megalakult az ifjú nyúltenyésztők köre, melynek jelenleg tizenhat tagja van. A megfiatalított vezetőség élére Méhes Gáspár került, a titkári tisztet pedig Varga György látja el. Velük beszélgettem a minap. Elmondták, hogy a községben fellendülőben van a nyúl- és baromfitenyésztés,- de a galambászok és a juhtenyésztéssel foglalkozók tábora \s aránylag népes. S mi g H 11 * i*BÍÍfö TJ'Szabó Mária, az alapszervezet legjobb nyulásza, tavaly százötven pecsenyenyulat adott el szerződéses alapon is szeretnének bemutatkozni ál'-* tataikkal. Amikor a legjobbak telöl érdeklődtem, felsoroltak öt nevet. Íme: Csémi István, Szabó Mária, Gáncs Ferenc, Varga Valéria és Pongrácz Magdolna. Elhiszem, hogy így igaz, mégis kiegészíteném két névvel a fel* sorolást: Méhes Gáspár és Varga György. Gondolom, nem véletlenül kerültek a szervezet élérel S végezetül: néhány szó egy értékes felajánlásról. Az egyházkarcsai kisállattenyésztők a CSKP megalakulásának 60. év* fordulója, illetve a XVI. párt*kongresszus tiszteletére felajánlották, hogy a közellátás javítása érdekében az tdén kétezer vágónyulat, 550—600 választott malacot, tíz hízott sertést és 30 hízott szarvasmarhát, illetve tízezer keltetőtojást és ugyanannyi fogyasztási tojást értékesítenek, szerződéses alapon. Nagyra értékeljük a kezdeményezést s kívánjuk, hogy az ígéret valóraváltásában siker koronázza az egyházkarcsal kisállattenyésztők igyekezetéti NAGY MIHÁLY Varga Valéria: kicsit harciasaik ezek a rode j lend kakasok, mégis kedvelem őket, hiszen a keltetőben elégedettek az általam szállított tojások minőségével Fotó: —bor több: a faluban kellő visszhangra talált a háztáji szerződéses állattartás fejlesztésére ösztönző, központi felhívás. A szervezet tagjai tavaly kétezer pecsenyenyulat, 497 választott malacot, 31 hízott marhát és 9 sertést, valamint 6500 keltető tojást értékesítettek. Ami pedig magától értetődő: társadalmi munkában segítettek építeni az óvodát, átalakítani a kultúrházat, a szövetkezetben hagymát szedtek, szüreteltek stb. Varga György titkár hangsúlyozta, hogy a tenyésztői munka még színvonalasabbá és eredményesebbé tétele érdekében rendszeresítették a szakmai előadásokat, s akárcsak a múltban, ezentúl is ellátogatnak — csoportos tanulmányút keretében . a jelentősebb kiállításokra, melyeken Immár maguk
