Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-28 / 13. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. március 28. 8. DÁRIUS KINCSE Még ma is mosolygok az eseten, ha rágondolok. Persze érdemes felidézni, mert nemcsak a szülő, hanem a kereskedelem számára is tanulságos. Karácsony előtt, elhatároztam, hogy távirányítású autót veszek kétéves fiamnak. Habár tudtam: egy ilyen apró kölyöknek nem való bonyolult mechanikus játék, de „rávitt“ a sors: ugyanis a srác „autóparkja" két év alatt — a papa és nagymamák jóvoltából — úgy megszaporodott, hogy véleményem szerint egy fantdztabeli meseország letudná vele bonyolítani közúti forgalmát, s ipara sem panaszkodhatna. A markolólapátos, tízkerekü teherautótól kezdve a hűtőkamionon keresztül egészen Laudáék Forma 1-es versenyautóinak tükörmásáig megtalálható itt mindenféle szerkentyű. Már csak egy távirányítású sportkocsi hiányzott. Háromszor álltam sorba érte, mégsem kaptam. Legalábbis olyant nem, amilyent én szerettem volna. De aztán negyedszerre szerencsém volt: habár nem volt távirányítású, de a kiválasztott Porche Carrera tíz nyelven beszélt. A modell megszólalásig hasonlított életnagysá gú testvérére. Az illető játékgyár a piros színű csodát az ablaktörlőtől kezdve a pótkerekekig mindennel ellátta. Habár nem volt éppen olcsó a masina, a „kasszásnő“ szemében mégis a szerény vásárlók közé tatv toztam. Akadtak szép számmal olyan szülők, nagyapák, nagymamák is, akik — autópályát, és „szuper-kutyagumikat“ vásárolva egy közepes nyugdíjnak megfelelő összeget hagytak az üzletben. De térjünk a lényegre: elérkezett a nagy nap, feleségemmel szépen rakosgatni kezdtük a gyerek ajándékait a karácsonyfa alá. A Porche Carrera az első volt a sorban, — gondoltuk — had ödüljön a srác. Mielőtt azonban még az asztalhoz ültünk volna, szól az asszony: tegyem azt a játékot is a fa alá, amit már régebben vettem. Mondom neki, az a vacak kacat nem való oda, de aztán valahonnan, mégis csak előhalásztam. Ez a vacak kacat nem volt más, mint egy rongyzacskóban néhány tucat „pitykő". Fiókám féléves volt, mikor rábukkantam erre az elefelejtett társasjátékra. Akkor is csak a nosztalgia vitt rá, hogy megvegyem, ugyanis annak idején/ amikor én kaptam ilyet, azt hittem, nekem ítélték oda Dárius kincsét, jó játék volt, elfért a zsebben, az utcabeli barátokkal akárhol előszedtük, s egy földbevájt gödröcske körül, órákig játszottunk vele. Persze á mai holdautós, rakétás játékvilágban — gondoltam — nincs is helye ilyesminek. Az ajándékfelfedezés pillanatát izgatottan vártuk. Fiam csillogó szemekkel beült a fa alá, s jött a szondázás. Mindent megnézett, kicsomagolt, átforgatott. Aztán valami a kezében maradt: a két koronáért vásárolt „pitykő-kollekció“ a szülök, de főleg a papa nagy-nagy ámuldozására majd örömére. Később a lurkó csapot-papot felejtve „áthelyezte“ magát a szoba közepére, s hosszú ideig önfeledten játszadozott a színes agyaggolyócskákkal. A „tíznyelven beszélő~ Porche Carrera aznap este annyit ért, hogy a gyerek kétszer áttaszltotta a szobán, majd a „csoda" begurulván az asztal alá, nemhogy tíz nyelven beszélt, de akkor talán még a saját anyanyelvét is elfeledte. Önbírálatot gyakorolván mondhatná az ember: nem villogó, berregő holdautó, a hasában minimagnóval felszerelt sétáló, beszélő baba, a világ leggyorsabb benzinparipájának modellje kell a gyereknek, hanem egyszerű falovacska, „pitykő", fasíp, kirakóskocka. Igen,ám, de kérdezzük meg csak gyorsan: igazi, egyszerű, jó játél£ bőséggel kapható-e az üzletekben? A holdautókkal, szikrát hányó géppisztolyokkal, „megmérgezett“ szülőket próbálja meg a kereskedelem jó útra térítenL azzal, hogy igazi játékot is kínál!,/A mesejelenetekkel díszített fakockakollekcióval már évek óta nem találkoztam a játékboltokban.) A jelek szerint á kereskedelmet nemigen segítik a jítéktervezők, de a pszichológusok sem: a természetes alapanyagú — fa, bőr, agyag stb. — játékokból bizony alig akad az üzletekben, inkább az alumínium, a nikkel, a műanyag az uralkodó jellegű. Ezt a néhány sort természetesen nem azért vetettem papírra, hogy akasztófát ácsoljak a bonyolult mechanikus játékoknak. Korántsem. Ugyanis ha a gyerekszobában túlsúlyban lenne a célját teljesítő, egyszerű, jó játék, — képletesen szólva — a „pitykő“ mellett némi becsülete a Porche Carrerának is maradna. Kalita Gábor Eldőlt az alapkérdés A férfidivatban is eldőlt az alapkérdés. Egyéni igény szerint lehet valaki jól öltözött öltönyben, dzsekiben (bluzonban), vagy pulóverben egyaránt — csak nem mindegy, hogy miben és hol! Télen a férfiöltöny vastag szálú gyapjúból, trevirából készül. Lágy tapintású és melegérzetet kelt. Középtónusú a természet kellemes szfenit követi. A forma enyhén karcsúsított a test természetes adottságait hangsúlyozva részleteiben szélsőségtől mentes. 1 Ha egy férfi öltönypárti, akkor stílusban klasszikus felöltőt viseljen. A felöltő tweed, lódén, velúr anyagból, egyens vonallal, vagy enyhén karcsúsítva készül. A sportos stílus kedvelői dzsekiöltöny és dzseki-pantalló kombinációkból öltözködhetnek. A dzsekiöltöny készülhet különböző műbőrökből, kordbársonyból és egyéb kelmékből. A tűzések léptéke, formája, a modellek karaktere sokrétű. Nogyen fontos a ruhát kiegészítő kellékek megválogatása is. Öltöny, kabát, pulóver, sportruhák. Ezek az alapdarabok. £s — minden ellenkező híresztelés ellené — a férfiaának is szükségük van divatos kiegészítőkre. Sállal, mellénnyel, övvel, ingekkel, jól megválaszolt nyakkendővel ők is „feldobhatják“ öltözéküket. Két ház tekingélt egymásra egy dús fűvel benőtt udvar fölött. Réggé lenként a mi ablakunkon, délután nagyapámékén nevetett be a napocska. Az öregek minden alkonyattájt a fészer elé telepedtek pihenni. Karcsi Ilyenkor a dédapához settenkedett és félénken kérlelte: Papa, vegyünk mi is egy kutyát! Nemi — hangzott a tömör elutasítás. A gyerek búsan húzódott el tőlünk. Kikunyerált egy koronát foglaltra és a templomtól a faluvégig sorbakinálgatta az összes ház őrző ebet. A legcsúnyább bozontos pofájára is azt mondta: „Ez a Bungyi c haverom". Mindegy — szántuk el magunkat, — lesz ami lesz, megreszkírozzuk és becsempészünk az udvarba egy kölyök kutyát. A nyáradi papának kétszer se kellett mondani. A legközelebbi hazalátogatásnál már azzal fogadott bennünket, megvan a kutyus. Nézegettem, mustrálgatam, nem voltam tőle elragadtatva. Korcs volt a javából. Ä legjobb szakember sem tudta volna megmondani hányféle ős vére kevereg ereiben. Gömbölyű volt, mint a disznósajt, rövidlábú és feketeszőrű vakond forma. Hason csúszkált és minduntalan szimatolt. Attól lehetett tartant, valóban beássa magát a földbe. Beültettük a kocsiba. A hátsó ülés elé tettük egy cipőskatulyába, nehogy csúfságot műveljen az úton. Az öregek most a féderes ülésen bóbiskoltak. Meleg nyári vasárnap délután volt, hűs árnyékot vetett rájuk a diója. A motorbúgásra fölneszeitek, mosolyogtak is felénk, míg Karcsi ki nem nyalábolta a kocsiból a „vakondot". Letette a fűbe és szaladt előtte a dédszüjei felé. — Mama, papa, idenézzenek mit hoztunk! Csöpitl Látják milyen aranyos? — Ogyis kirúgom — nézett másfelé mogorván apó. — öregapámnak se volt kutyája, nem még hogy nekem legyen. — Papa, simogassa meg, olyan selymes a szőre! Látja? lgy-el — Simogassa meg a rossz nyavalya No, ezzel vége Is lett aznap a társalgásnak. De másnap reggel halljuk ám: —- Gyere ide kiskutyám! Aranyos kiskutyám! Es a nagydarab öregember hajlongott a lábánál csuszlogó fekete szőrpamacs fölött. Nem iS volt baj mindaddig, míg Csöpt föl nem csöpörödött. Lett belőle csalafinta nősténykutya, akiért az udvarlói csodatudja hány helyen szétszedték a kerítést. Meggyűlt miatta a bajunk a szomszédokkal is. Megvártuk hát, míg fölneveli a két medvebocs formájú játékos kölykét, aztán túladtunk rajta. Azóta városlakók lettünk. Bizony társasházban nem tarthatunk kutyát. Rég elfelejtettük az egykorit is. Mégis a múltkor, mikor az utcán ballagtunk, Karcsi hirtelen megfogta a karomat. — Odanézz Apuka, a Csöpi! Elmosolyodtam, mert azt hittem, legényfiam valami kislányt szeretne bemutatni nekem. Meglepetésemre egy lompos, fekete falusi eb jött velünk szembe. Megálltunk, barátságosan meg is szólítottuk, de az ránk se hederített; még a fejét is elfordította, úgy baktatott tovább. Ötször három Ki Irta: a Három testőr című regényt; a Három a kislányt; a Három nővér című drámát; a Három narancs szerelmese zeneművet éi a Három márványfej című regényt? (iBJipf ‘Aafjojj -ojj ‘aoqeso 'jaaqnqos ‘seuina) Tovább már ne halogassuk, itt Ia tavasz, a nagytakarítás ideje. A tessék-lássék munkának azonban nincs sok értelme. Ezért, mielőtt a tényleges és tagadhatatlan felfordulással járó „hadművelet“ megkezdődne, egy délután a szekrénybelsőket, fiókokat kell kitöröl-Ini; a felesleges holmikat ki kell dobni. Tegyük félre a már nem teljesen tiszta téli ruhákat, azok csak mosás, tisztítás után kerüljenek a szekrénybe. Töröljük át Krímmel a lábbeliket, úgy rakjuk el őket. A nagytakarítás alapszabálya, hogy először a falakat tisztítjuk meg, majd az ajtőkat-ablakokat, utánuk következnek a bútorok, a szőnyegek és a padló. A takrítást legjobb a kamrával kezdeni, mert ha a végére hagyjuk, rendszerint elfáradunk, s elmegy a kedvünk az egésztől. Utána kezdjük a szobákat, az erkélyt, hogy onnan már ne hordjunk be ismét piszkot (csak a rendbe tett növényeket), majd a mellékhelyiségekkel folytatjuk, s a végére hagyjuk a konyhát. A bútorokat ugyancsak érdemes alaposan áttörőlni, majd valamilyen bútorfénnyel átfényesítenl. A kilincsek, képrámák, tükrök és egyéb fém dísztárgyak fényesítéséről (jő a Sidol) se feledkezzünk meg, a szobanövények leveleiről Is mossuk le a port. A mennyezetet partvisra tekert puha ruhával, a falakat porszívóval portalanítsuk. Ügyeljünk a sarkakra, a falzugokra. A házipók nem hoz szerencsét — mint sokan vélik —, hanem minden más rovarral együt visszataszító, ezért ne hagyjuk ki a takarításból e bútorok hátulját és az alját sem. Az ajtók, ablakszárnyak lemosásában segítsenek a férfiak Is. Legjobb, ha leemelik őket és a kádban, nagy lavórban mossák végig mosószeres vízben. A bútorkárpitot leghelyesebb, ha aeroszolos habbal tisztítjuk; igen jő a sok közül például a Púr, a Tép, a Rekord. A hab felszáradása után a huzatot le kell kefélni, s az anyag ismét a régi színeiben ragyog. Szőnyeget lehetőleg ne titsztítsunk ot-thon, de ha mégis magunk akarjuk féltett darabjainkat kezelni, először porszívózzuk végig vagy poroljuk ki, mert a rostok közötti por így távozik el tökéletesen. Befejezésül ugyancsak habbal lehet újszerű hatást elérni, Ha Igazán tiszta padlót akarunk, először porszívózzuk végig akkor is, ha lakkozva van, majd nedves ronggyal töröljük át, s végül folyékony fényesítővei egyenletesen kenjük fel. Néhány perc múlva ragypogó, fényes rétegben gyönyörködhetünk. Gondos karbantartást igényel a fürdőszoba. A kádak, mosdókagylók lefolyóját súrolóporral zsírtalanítsuk, míg a csempék áttörléséhez használjunk klórtartalmú szert A konyha tisztítása még akkor sem egyszerű feladat, ha nem elhanyagolt. A villany- és gáztűzhelyet legjobbb szétszedni, jaros vízzel a rácsokat lemosni, a sütőt kiseperni, vizes ruhával jól áttörölni. Nehezebb az asztali tűzhelyek rendbehozatala, hiszen ott a fekete plattnlt és a fémkereteket is figyelembe kell venni. A szemetesvödröt alaposan kimossuk, lefelé fordítva hagyjuk kiszáradni. A fedélről se feledkezzünk meg! A konyhabútort Tippel vagy más szerrel mossuk át. A műanyag alapú festőkkel kezelt felületekről a ráfröccsent piszok, olaj rendkívül nehezen távolítható el, türelmesen többször át kell dörzsölni, különben száradás után ismét megjelenik. —nt—• IERESZTREJTVÉHY VÍZSZINTES: 1. Paszuly. 3. Hamis. 4. Nátriumklorid. 6. A Lengyel Távirati Iroda röv. neve. 9. Házőrző. 10. Lángol. 12. Asszonynév végződés. 14. Király olaszul. 15. Igekötő. 16. Növényi ital. 18. Fegyverét használja. 19. Hangtalan séta. 21. Svéd aprópénz. 23. Régi súlymérték. 25. Tantál kémiai jele. 26. Birka. 28. Ország. 30. A felsőfok jele. 31. Egyfajta szín. 33. Lengyel város. 34. Munka alvilági nyelven. 35. Helyes. 36. Római ötvenegy. 38. A szobába. 39. Határrag. 40. Küzdelem. 41y Síkság. 42. Készpénz. 44. Knock out. 46. Megszólítás. 47. Cseh város. 48. Afrikai állam. 50. Beszédrész. 52. Magyar város. 54. Mezőgazdasági szerszám. 55. Valódi. 57. Király franciául (ROI). 58. Hangtalan gésa. 59. Véredénye. 60. Korszak. 62. Szomszédos betűk. 63. Juttat. 64. Csak németül (NUR). 66. Zokog. 67. A bratislavai autók jelzése. 69. Névelő. 71. E napon. 72. Francia névelő. 73. A hangerősség egysége. 74. Sportág. 75. Egyiptomi istenség. 76. Fél tucat. sza. 43. Magyar város. 45. Török katonai rang. 47. Korunk hatalmas energiagorrása. 49. Irány. 50. Helyeslés. 51. Számnév. 53. Barlangrész. 55. Győgykenőcs. 56. Európai nép. 59. Becenév. 61. Mátka. 65. Közlekedési vonal. 68f Ady Endre. 70. Kettős' mássalhangzó. 71. Időmeghatározás. 72. Francia névelő. Beküldendő a függőleges 1. és 8. számú sorok megfejtése. FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény első része. 2. Prágai autók jelzése. 3. Gally. 5. Vegyjele Sn. 7. Argonkémiai jele. 8. A rejtvény második része. 10. Eleven. 11. Személyes névmás. 13. Sírfelirat. 18. Színültig. 17. Idom. 20. Háorm hangszerre írt zenemű. 22. Föléje. 24. Amerika része. 25. Nem egészen telivér. 27. Nem áll. 29. Visszaálll 30. A mélybe. 32. Formai. 34. Járat. 37, Literátus, 38. Az öregek táma-MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 10. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „A nemzetközi nőnap alkalmából köszöntjük lányainkat, asszonyainkat!“ Nyertesek: Tótok Ildikó, Nagykővesd (Veľký Kamenec), Bodon Sándor, Dobóca (Dubovec), Rózsa Margit, Nyárasd (Topolnlky). ч V. >
