Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-28 / 13. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. március 28. 4 Legyőzték a nehézségeket Mikorra e sorok eljutnak az olva­sókhoz, már javában végzik a tavaszi munkát, nemcsak Csallóközben, Má­­tyusföldön, hanem a losonci (Luče­nec) és a rimaszombati (Rimavská Sobota) járáshan is. Tulajdonképpen arról a derekas, kemény emberi helytállásról szólunk az alábbiakban, amely a tavaszi mun­kát megelőzte. Mert február utolsó hetében az erőgépeknek, a talajmű­velő gépeknek, votőgépeknek, mütrá­­gyaszóróknak, istállótrágyaszóróknak, szállító jármüveknek stb. csak vala­mivel több, mint a fele volt üzemké­pes állapotban. Már-már úgy tűnt, hogy Közép-Szlovákiában az idén nem az időjárás határozza meg a tavaszi munkakezdést, hanem... SEGÍTSÉG, jö szervezés. A méhi (Včelince) Oj Élet szövet­­kezet gépszerelőinek az alkatrész­­hiány okozta a kezdeti nehézségeket. állt < újságolta Bádeczky István fe­lelős. — Melyik csapat végezte a leg­több és legjobb minőségű munkát? Talán Rási Sándorékat emelném ki (ezüstérmes brigád vezetője), de a többi is aránylag jól helytállt a ne­hézségek legyőzése közepette. Gépparkjuk az idén néhány talaj­művelő géppel, egy új típusjelű hagy­mavetőgéppel gazdagodott, s egy nagy teljesítményű Klrovecre vártak ... A SLOV-AIR-ral félezer hektárnyi terület műtrágyázására kötöttek szer­ződést, hogy ily módon időt nyerje­nek, s a műtrágyázás Is — a talaj meggyúrása nélkül — jó minőségben legyen elvégezve. Eléggé nagy területen termesztenek zöldséget: 20 hektáron sárgarépát, 15 hektáron gyökérzöldséget, 78 hektá­ron hagymát, s 10 hektáron zöldba­bot. A kertészet dolgozóinak dicsére­tére válik: március elején teljesítet­ték palántaelőnevelési tervüket. Pál József mérnök, főágazatvezető Nagybalogon Végülis, hogy március első hetében már üzemképesek voltak a tavaszi munkák elvégzéséhez szükséges gé­pek, gépi eszközök, azt jórészt a Nyitrai (Nitra) Gépjavító Állomás se-1 gítőkészségének köszönhetik. Vala­mint annak, hogy jól megszervezték e gépjavítást. — Három-négy tagú gépjavító csa­patokat szerveztünk, ezek élén egy­­egy tapasztalt szocialista brigádtag KEVÉS SZERELŐ — SOK MUNKA Az utóbbi három-négy évben a ri­maszombati (Rim. Sobota) járás leg­jobb mezőgazdasági üzemei közé so­rakozott fel a nagybalogl (Veľký Blh) szövetkezet. Ha a 6. ötéves tervidő­szak első és utolsó évi eredményeit hasonlítjuk össze, akkor megállapít­ható: a mezőgazdasági termelés össz­értéke 191, a tejtermelés 202, és a hústermelés 158 százalékkal emelke­dett. Jelentős szerepet töltött be az eredmények ilyen örvendetes alakulá­sában a szocialista munkaverseny. Rendkívül nehéz körülmények kö­zöt kezdték a múlt év decemberében a gépjavítást. Ekkor összesen hét sze­relő állt rendelkezésükre (holott a Rovinka! Mezőgazdasági Gépkísérleti és Kutatóintézet számításai szerint a szövetkezet gépparkját alapul véve, 27 szerelőre lenne szükség a gépjaví­tás! harmonogram betartásához). Ja­nuárban is csak kilenc dolgozhatott a tizenhat szerelő közül. Hol voltak a gépszerelők a tél! gépjavítás csűcsidényében? Négyen a Nehézgépipari Vállalat kassai (Koši­ce) üzemében dolgoztak. Miért? Kora tavasszal csakis így kaphattunk egy, a már régóta hiányolt CAS-10 típus­jelű tartálykocsit. További két szere­lőnk meg a tornaijai (Šafárikovo) akkumulátorjavító üzemben serényke­dett. Az egy-egy emberünk kétheti munkája ellenében juthattunk csak hozzá a szükséges 13 darab akkumu­látorhoz. Serénykedés Méhiben Fura helyzet, nemde ...? Az Ipar végre korrigálhatná az ilyen, csöppet sem szocialista eljárásait...! Vajon mit szól ehhez a Gépipari Miniszté­rium?... Meg többek között ahhoz is, hogy nemegyszer filléres alkatré­szek hiánya miatt tartanak „kényszer­­pihenőt“ a drága gépek?... VÄRNI..., DE MEDDIG...? Kellemetlenül lepett meg a mező­­gazdasági nagyüzem régi, szűk szere­lőműhelye. !— Évek őta nem tudjuk tető alá hozni, új gépjavító és karbantartó műhelyünket. Valamiféle engedély késik.. S mi a legborzasztóbb? Az, hogy a leendő műhely felszerelése már három éve becsomagolva várja sorsa jobbrafordulását... Ha a szocialista brigádjaik nem ta­núsítanának oly derekas, szívós helyt­állást, mint amilyet tanúsítanak, a kezdeti lemaradást képtelenek lettek volna behozni. S köztudott: vereségre van kárhoztatva az a mezőgazdasági üzem, amely üzemképtelen gépparkot tudhat magáénak. Szerencsére a Gór­ta Gyula által irányított brigád jeles­kedett. Tavaly például 11 észerűsítést és újítást hasznosított, mintegy 200 ezer korona értékben. Közülük egy­nek nagy hasznát veszik a tavaszi időszakban: műtrágyaszórót szerkesz­tettek, egy V3S típusjelű tehergépko­csira. —: Javítószolgálatot rendszeresítet­tünk a tavaszi időszakra, hogy a gép­­hibásodásokat rugalmasan oldhassuk meg — fejezte be tájékoztatását Pál József mérnök, gépüzemeltetési főága­zatvezető. IGYEKVŐ GOMORIEK Közép-Szlovákiában az elsők között fejezték be az előkészületeket, állítot­ták készenlétbe a gépeiket, gépi esz­közöket és erőgépeket a gömöri (Ge­mer) szövetkezetben. Március első he­tében gépek tucatjai várták üzemké­pesen az indulásra buzdító verseny­­szót. — Sikerült a gépjavítás első szaka­szára vonatkozó tervünket teljesíteni. Nehézség? Csak néhány napig hiány­zott az akkumulátorok üzemeltetésé­hez szükséges sav és desztillált víz... Újítással — műtrágyaszóró (A szerző felvételei) PÄLHÄZY j. Segítsük őket! Köztudott, hogy az ENSZ közgyűlése az 1981-es évet a rokkantak nemzetközi évének nyilvánította. Hivatalos adatok szerint Földünk lakosságának tizede hátrányos helyzetben van, mert testi vagy szellemi képességeinek fogyatékosságai korlátozzák őt kiegyensúlyozott egyéni és társadalmi életmódjának kialakításában. Szocialista társadalmunk sokat tett azért, hogy érvé­nyesüljön a halláskárosodott, a látásfogyatékos, a moz­gássérültek, az értelmi fogyatékos állampolgáraink — gyermekeink, felnőttek és idős emberek — társadalmi egyenlősége. Mivel a rokkantság okai különböző erede­tűek, ezért a társadalmi beilleszkedés módozatai is el­­. térőek. A fogyatékosság fajtája és mértéke szerint lehet öröklött, vagy szülés folyamán történt károsodás, kora­szülés esetén stb. Azonban rokkantságot okozhat a mun­kahelyi, illetve a közlekedési balesetek egész sora is, továbbá a különböző betegségek, az egészségre ártalmas életmód. De nem kis számban növelték a rokkantak számát az emberiség eddigi történetét végigkísérő há­borúk is. Sok esetben azonban a rokkantság megelőz­hető lenne. Ebben fontos szerepet játszik az egészség­­védelmi nevelés, az egészségügyi ellátás, de mi magunk is sokat tehetünk, mégpedig egészséges életmóddal, a betegségek elleni védekezéssel, biztonságos közlekedés­sel, a munkavédelmi előírások pontos betartásával, a munkahelyi, az otthoni balesetek megelőzésével. Bizony feledékenységünk vagy könnyelműségünk gyakran tra­gédiák okozója lehet. A rokkantaknál a károsodás lehet átmeneti, amikor még gyógyítani lehet, de ha már gyógyíthatatlan, akkor hatékony rehabilitációra van szükség. Ennek célja lehe­tővé tenni, hogy a csökkent munkaképességű és rokkant emberek hasznos munkavégzéssel illeszkedjenek be a társadalomba. Ebben meghatározó szerepe van a család­nak, a munkahelynek, amely az egyik legerősebb kapocs a rokkant egyén és a társadalom között, A családban a szülői, a testvéri, a rokoni szeretet, a bizalom és a gon­doskodás megteremtheti azt a bensőséges közösségi környezetet, amelyben megerősödhet a rokkant személy önbizalma, és aktívan akar teljes életet élni. Ezért fontos, hogy az élet minden területén, a mun­kában, a művészetben és sportvonalon még nagyobb gondot fordítsunk a rokkant állampolgárok képességei­nek, tehetségének kibontakoztatására. Segíteni, támo­gatni kell őket, hogy részt vegyenek a társadalom poli­tikai, gazdasági és kulturális életében, s bizonyítási lehetőséget ikell számukra biztosítani. Ennek tudatában a mozgásukban korlátozott ember­társaink a társadalomba, a közéletbe való beilleszkedé­sük elősegítése legyen mindannyiunk közös ügye. ŕ—jáv—i „Ott segítünk, ahol szükség van ránk” EGY EZÜSTJELVÉNYES BRIGÁD HÉTKÖZNAPJAI Mezőgazdasági üzemeink újult erő­vel kezdték a hetedik ötéves terv fel­adatainak teljesítését. A legtöbb he­lyen az egyének és kollektíváik már jól ismerik az elkövetkező időszak feladatait, és. ezek ismeretében vég­zik munkájukat. Hogy milyen tanulsá­gokat és tapasztalatokat hozott az el­telt tervidőszak egy ezüstjelvényes szocialista munkabrigád számára, és milyen feladatok várnak teljesítésére a következő hónapokban — erről Pásztor Sándor, az említett kollektíva vezetője beszélt. Azt hiszem, mint a szocialista munkabrigád vezetője mindannyiunk nevében mondhatom, hogy az ezüst jelvénynek, ami munkánk színvonalát szimbolizálja, nagyon örülünk. Termé­szetesen ez az élismerés arra is köte­lez, hogy ezután is tudásunk legjavát nyújtsuk. • Ismerkedjünk meg kicsit köze­lebbről a brigáddal, annak munká­jával, mindennapi életével. — Kollektívánk 1976-ban alakult a lénártfalvai (Lenartovce) Vörös Csil­lag Efsz-ben, a mezőgazdasági gépja­vítók csoportjából. Jacso Elemér, Ka­rola Juraj, Hruška Ján, László Géza, Pásztor István és én, tulajdonképpen a jó közösségi szellem, a munkahelyi légkör javítása érdekében alakítottuk meg ezt a kollektívát. A mögöttünk levő öt év döntésünk helyességét iga­zolta. A brigád tagjai időközben olyan feladatokat oldottak meg, melyeket talán külön-külön személyenként so­hasem sikerült volna. Éppen ezért a kollektíva tagjai közt az eltelt évek alatt nagyon jó kapcsolat, segítőkász­­ség alakult ki. Az elért sikerek egyik fő forrását személy szerint éppen eb­ben, az emberi tényezőben látom. 1978-ig, tehát a megalakulst követő két évben, a szövetkezet vezetősége szerint már úgy dolgoztunk, hogy szo­cialista munkabrigádunknak odaítél­ték a bronzérmet. Természetesen ez is fokozta a munkakedvet, az aktivitást és nagyobb eredmények elérésére ser­kentett mindannyiunkat. Az 1978-től elért eredményeink gondolom rajtunk kívül a mezőgazdasági üzem vezető­ségét is kielégítették, ezt bizonyítja, hogy ez év február 11-én átvehettük az „ezüstöt“. Én különben 1965 óta dolgozom itt a szövetkezetben. A gép- és traktorállomásról kerültem ide annak idején, mint traktoros. Utá­na gépjavító lettem, majd a gépjaví­tó-műhely munkájának irányítását bíz­ták rám. Két évvel ezelőtt költözött gépjavító részlegünk az új, korszerű csarnokba, így már az új létesítmény­ben megfelelő körülmények közt dol­gozhatunk. Közel 60 kerekes traktor vagy 25 gépkocsi, különböző rendel­tetésű kombájnok és egyéb mezőgaz­dasági gépek karbantartását, javítátá­­sát végzi a műhely. Megjegyzem, hogy szocialista munkabrigádunk tár­sadalmi munkában a műhelyben víz­vezeték hálózatot épített ki, zuhanyo­zókat, szociális helyiségeket létesített. Ez is a felajánlásaink között volt, így hát illett teljesíteni! # A javításokat említette az előbb. Engedje meg, hogy megkérdezzem, milyen az alkatrészellátottság és hol tartanak a gépjavításokkal a tavaszi munkálatokra?. >— A pótalkatrészhiány nálunk sem Űjkeletű dolog. Sokszor filléres dol­gok, alkatrészek miatt nem tudjuk időben és kellő minőségben elvégezni a javítást. Annak érdekében, hogy a kiesés minnél kevésbé legyen észre­vehető, hát úgy segítünk magunkon, ahogy tudunk. Az adott lehetőségeink közöt néhány könnyebben elkészíthe­tő alkatrészt elkészítünk, de ez csak félmegoldás! Az -újat csak ldeig-óráig lehet helyettesíteni. Eddig azonban úgy-ahogy sikerült a problémát meg­oldani, szövetkezetünk ezidáig csupán Super típusú traktorokat volt kényte­len kiselejtezni. A tavaszi munkálatokra a gépek mindenesetre készen lesznek. A tava­lyi hasonló időszakhoz képest ez most jóval nagyobb feladat volt; em­lékezzünk csak, milyen körülmények közepette végeztük a gaboriabetakarí­­tást, az őszi csúcsmunkákat inkább' már ne is említsük! Kollektívánkból Is mindenki résztvett a betakarítási harcban. Szocialista munkabrigádunk­ból a járási aratási versenyben hár­man ez első tíz közt végeztünk. Az őszi betakarításból is kivettük részűn-* két. Már csak ezeket nézve sem mindegy tehát, hogy egy-egy szezonra milyen állapotban vannak a gépek, ф A szocialista munkabrigád mi* lyen felajánlásokkal köszönti a CSKP XVI. kongresszusát és pártunk meg­alakulásának 60. évfordulóját? «—* Kollektívánk mindenekelőtt a ja­vítások időbeni meggyorsítására tö­rekszik, mindezt csökkentett költsé-i gelkkel. Ez az elsőrendű feladatunk, itt kell tehát a lehető legjobban helytállni. Felajánlást tettünk 32 500 koronás anyagmegtakarításra. Az üzemanyag megtakarításra tett fel­ajánlásunkat főleg úgy szeretnénk el­érni, hogy az általunk kijavított gé­pek a lehető legjobb minőségben ke­rüljenek vissza a termelésbe. A hul­ladékvas gyűjtését is folytatjuk. Idén szeretnénk előbbre lépni az újítási javaslatok realizálásában is. Tavaly próbálkoztunk egy 280-as silókom­bájn átalakításával, amelynek kicsit „átdolgoztuk“ az elejét, így a kuko­rica letörése után a szár silőzható. Megmondom, hogy ez még nem a leg­tökéletesebb, de remélem idén már az újításokra is több idő Jut, és az elkezdőiteket tökéletesíteni tudjuk. Szocialista munkabrigádunkban ket­ten vagyunk a párt tagjai. Ennek megfelelően szeretnénk a politikai­nevelő munka színvonalát emelni. A vállalt társadalmi munkaórákat főleg szombatokon-vasárnapokon dolgozzuk le, elsősorban a nyári és az őszi be­takarítási munkáknál. De a felaján­lásra még a tavaszi munkáknál is szükség lehet, hiszen még nem tud­juk, milyen időjárás vár ránk. Ezen kívül a műhely környékét is csinosí­tani szeretnénk. Továbbá segítünk a választási program teljesítésénél is. Meg aztán ott segítünk majd, ahol tu­dunk és ahol szükség lesz ránk .., ■ Garai Ferenc Szocialista brigádok idősebb tagjai jétanácsokkal segítik a fiatal szakemoe­­leket munkájukban fotó: s-ita-ч

Next

/
Oldalképek
Tartalom