Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-28 / 9. szám
1981. február 28. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 Jól kihasználjuk az erőforrásokat? madikat a trnaval, a negyedik helyet pedig a dnnaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás érte el. Л bratislaval járásnak csak az ntolsé hely jutott, ahol a takarmánytápoknak csupán 63,3 százalékát sorolhatták as elsá minőségi csoportba. Előfordnlt, hogy ugyanabból a tételből származó tápnak a felhasználása a mezőgazdasági üzemek egyik csoportjában kitűnő, mig a másik csoportban gyenge hasznosságot eredményezett. Erre bizonyítékul szolgálnak az alábbiak: A dunaszerdahelyl járás nagylégi (Lehniee) szövetkezetében például az eltelt öt esztendőben naponta sertésenként több mint 60 dekás súlygyarapodást értek el. A vágósertés kilójának a termeléséhez 3,67, naponta és darabonként pedig 2,21 kiló takarmánytápot adtak az állatoknak. Hasonló jó eredményt ért el a lúcsi, az Oj Elet (Nový Život) és a vásárúti (Trhové Mýto) szövetkezet, valamint a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság. Ezzel szemben a Bősi (Gabčíkovo) Állami Gazdaságban — a múlt évben — csak negyvennyolc-dekás súlygyarapodásra jutotta. A vágósertés kilójaként 3,95, napi és darabonkénti átlagban pedig 1,93 kiló takarmánytápot használtak fel. Hasonló példát említhetek a galántai járásból is. A hidaskürti (.Mostová) szövetkezet, ahol a múlt évben mintegy hétezer sertést tartottak, csak 44 dekás súlygyarapodási átlagot ért el. Egy kiló hús kitermeléséhez 4,41 kiló takarmánytápot használtak és a sertésekkel naponkénti átlagban — darabonként — 1,94 kiló tápot etettek meg. Hasonlóan gyenge eredményt értek el a farkaséi (VICany) szövetkezetben is, ahol a múlt évben kilencezer sertést hizlaltak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy fóleg azokban a gazdaságokban nem kielégítő a súlygyarapodás, amelyekben a takarmányozási napra előirányzott 2,20—2,30 kiló tápnormát nem tartották be. Ezekben a gazdaságokban egy-egy állatnak 25—30 dekával adtak kevesebb tápot, tehát nem elégítették ki az állatok biológiai igényét. A kiváló és a gyenge súlygyarapodás közötti eltérés így a csökkentett adag miatt fordulhatott elő. Az aránytalanul nagy fogyasztás esetenként a foghíjas technológiai fegyelem, de a tervezettnél nagyobb sertésállomány is előidézhette. Ogy tűnik, hogy némely gazdaságokban „fekete kosztosokat“ is tartanak. E- miatt nem jut elegendő táp a tervezett állománynak. Ez az állapot megnyújtotta a hizlalási ciklust. Az elmondottakból nem nehéz megállapítani, hogy milyen hátrányok származtak ebből, konkrétan milyen mérleghiány keletkezett. Ez arra inti az állattenyésztési ágazatvezetőket, hogy gondoskodjanak a napi takarmányozási norma betartásáról, a technológiai fegyelem megszilárdításáról, de a fekete kosztosok létszámának csökkentéséről is. Az élelmiszeripari vállalatokban és az állategészségügyi aszanáló intézetben törekedjenek arra, hogy minden fellelhető állati eredetű mellékterméket és hulladékot összegyűjtsenek, s abból kiváló beltartalmi minőségű adalékot készítsenek a takarmánykeverékek dúsításához. A gyártástechnológiai fegyelem lényeges javításával el kell érni, hogy a vérdara, a vérliszt és a csontőrleményes húsliszt szemcsézettsége ideális, minősége pedig optimális legyen. Ez pedig az emberek derekas helytállásán múlik. Nem ártana, ha a szocialista vállalások еггв is kitérnének. HOKSZA ISTVÁN Segítik a mezőgazdaságét Az emberek ősidők óta óvakodtak a zajló élet kellemetlenségeitől. A munka bonyolulttá válásával új ismeretek és fogalmak kerültek köztudatba, amelyeknek a társadalmi fejlődés szakaszaiban egyre nagyobb jelentősége tett. A szükségletek kielégítése mindig élénken foglalkoztatta az embereket. Magától értetődő ez, hiszen a társadalmi munkamegosztás tökéletesítésével párhuzamban az igények is megnövekedtek s ennek velejárójaként az emberek fogalomrögzítése is bővült. Mindez a termelés és az értelem fejlesztése tekintetében új lehetőségeket hozott a felszínre. Fejlődésünk utóbbi éveiben pártunk Irányelvei a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljes erőforrásainak, Így a melléktermékek és a hulladékanyagok hasznosításának szükségszerűségére többször is figyelmeztettek. Bár a termelés ezen tartalékainak mozgósítása terén helyenként eléggé jó eredmények születtek, ez azonban mégsem ad okot az elbizakodottságra, hiszen e téren még sok a tennivaló Az állatok takarmányozásában manapság — sok gazdaságban — felhasználják a szalmát, a kukoricaszárat és a növénytermesztés más hulladékait. Adalékokkal keverve pelletet, cukoripari nyersszelettel vegyítve pedig szilázst készítenek a szarvasmarháknak. A szemes terményeket meg a sertések és a baromfi részére tartalékolják. A gabona a világpiacon jó ideje stratégiai jelentőséggel bíró élelmiszer- és takarmányipari nyersanyagnak számit. Ez pedig indokolttá teszi a hazai készletek ésszerű és takarékos felhasználását. A takarékosság azonban csak az ésszerűség határain belül lehet elői^ös és hasznos. Erre a kérdésre még kitérek. Köztudott, bogy az állati eredetű, fehérjében gazdag takarmányipari alapanyagok importálása egyre bonyolultabb. A hasznosállatok kifinomult szervezete szükségessé teszi a biológiai szempontból teljes tápértékű takarmányok gyártását. A takarmányipar feladata, hogy olyan tápokat készítsen, amelyek beltartalmi minősége kiváló és teljes mértékben megfelel az állatcsoportok hasznossági igényeinek. Sokkal bonyolultabb ez a kérdés, mintsem gondolnánk. Az állati eredetű takarmányadalékok készlete nem kimeríthetetlen. Ez nagymértékben bonyolítja az importot. A felsorakoztatott tények homloktérbe helyezik a hazai alapanyagok korábbinál hatékonyabb felhasználását. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum vállalataiban nagy menynyiségű állati eredetű melléktermék és hulladékanyag halmozódik fel. Ezek ipari feldolgozásával nagy készletet biztosíthatunk a takarmányiparnak, és bizonyos mértékben függetleníthetjük magunkat a tőkés importtól. Az élelmiszeripari melléktermékek és hnlladékanyagok ipari feldolgozása és mezőgazdasági hasznosítása meghatározott program szerint megy végbe. Az állati eredetű fehérjekomponensek hazai viszonylatban a tejfeldolgozó vállalatokból, a húsiparból és az állategészségügyi aszanáló intézet üzemeiből származnak. A zsírtalanított szárított te] főleg a borjú- és malactápok kitűnő alapanyaga. A savót és más tejipari hulladékanyagot pedig a nagyobb súlycsoportba tartozó sertések eleségébe friss állapotban adagoljuk. A savó porrá való feldolgozása a nagy energiaigény miatt nem gazdaságos. Az említett takarmánytápokban alapanyagként évente mintegy huszonhatezer tonna zsírtalanított szárított tejet hasznosítunk. Friss, vagyis folyékon állapotban pedig évente nyolcvanhatmillió liter fölözött tejel és több mint százharminc millió liter savót fogyaszt Szlovákia állatállománya. A soron levő ötéves tervidőszakban húszmillió liter fölözött tej feldolgozására új kapacitás készül, és a takarmányozásra hasznosítható tejnek 93 százaléka szárítót állapotban, kitűnő beltartalmi minőségben kerülhet forgalomba. A szárított tej a takarmánytápokban elvegyitve minden más állati eredetű adaléknál többet ér. Növeli a takarmánykeverékek beltartalmi értékét, és jótékonyan befolyásolja az állatok gyarapodását. Szlovákia húsipari vállalataiban a vágóállatok feldolgozása során évente több mint tizenötmillió liter állati vér halmozódik fel. Korábban ennek túlnyomó többségét a csatornák nyelték el, és bomlási termékeik vizeinket és környezetünket szennyezték. Ma persze az állatok vérét már feldolgozzák, megszárltják, és a takarmánytápok állati eredetű adalékaként használják fel. Évente ötezer tonna vérdarát és hatszázötven tonna vérlisztet szállítanak a takarmányiparnak. A készlet tárolása és felhasználása — romlandóságánál fogva — nagy körültekintést igényel. A vérdara és a vérliszl a tápok nélkülözhetetlen alapanyaga, s amennyiben minősége megfelel az Állami Szabvány normáinak, akkor az állatok hasznossága kitűnő. * Az állati eredetű adalékok jelentős hányadának előteremtője az állategészségügyi aszanáló intézet. Feldolgozó üzemeiben évente több mint 16 ezer tonna fehérjedús adalékanyag készül. Az eltelt öt évben az intézet üzemegységeinek korszerűsítéseivel lényegesen megnövekedett a gyártókapacitás. Mintegy hatvannyolcezer tonna állati hullát és húsipari hulla-' dékot, a vágóhidakon elkobzott állattetemet dolgozhatnak fel évente. A korszerűsítés azonban tovább tart. Ha a második szakasz korszerűsítési munkálatai befejeződnek, akkor újabb tizennyolcezer tonna feldolgozó kapacitással bővülhet az intézet adalékanyag-termelése. A fentiek azt bizonyítják, hogy Szlovákia mezőgazdasága hazai erőforrásokból a takarmánytápokkal évente megközelítőleg 48 ezer tonna állati eredetű fehérjét kap. Ezzel párhuzamosan rengeteg fölözött tejet, savót, húsipari hulladékot és folyékony vért használnak fel, az állatok takarmányozásában. Gyakorlatilag minden alapanyag gazdára lelt. Még mindig megoldatlan azonban a vidéki kis vágóhidakon keletkezett vérnek az összegyűjtése, jól lenne, ha a környező mezőgazdasági üzemek figyelemmel kisérnék az állati vér sorsát és lehetőséget keresnének az összegyűjtésére és felfőzött állapotban annak hasznosítására. A közelmbúltban Pavel 2 i а к agrárménökkel, a Terményfelvásárló és Ellátó Vállalatok nyugat-szlovákiai kerületi igazgatóhelyetesével és Alexxander K o o š osztályvezetővel a hazai alapanyagokból készült állati eredetű adalékok minőségéről, továbbá a dúsított takarmánytápok nagyüzemi hasznosításáról beszélgettünk. Mindketten megerősítették, hogy a csontőrleményes húsliszt, a vérdara és a vériiszt minősége meglepően ingadozó. A nagy szemcsézettség miatt gondot okoz ezeknek a tápokban való tökéletes elvegyitése, azonban más jellegű, beltartalmi problémák is előfordulnak. Szükségszerűvé válik tehát a takarmánytápok importból származó adalékokkal, halliszttel, szójával és olajipari pogácsadarával történő kiegészítése. Ha azonban a hazai alapanyagok beltartalmi minősége a jövőben lényegesen javulna, akkor csökkenhetne az import, és devizát takaríthatnánk meg társadalmunknak. A tápokat a receptúra szabványainak megfelelően, tehát a technológiai és állategészségügyi követelmények betartásával készítik. Minden egyes tételből mintát vesznek, és a Központi Ellenőrző és Vizsgáló Intézet — (ÜKSÜP) laboratóriumában állapítják meg a beltartalmi minőséget. A nyugat-szlovákiai kerületben például a hatodik ötéves tervidőszak éveiben az iparilag gyártott takarmánytápok minősége tekintetében az első helyet a senicai, a másodikat a nitrai, a harí Az agrokémiai vállalatok a mezőgazdasági üzemek összefogásával alakultak, ennélfogva hasonló termelési feladatokat kell teljesíteniük, mint a többi üzemközi alapon létesített vállalatoknak. Mivel a mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatásaik termelési jellegűek, ezért tevékenységük nagy jelentőségű. Fő küldetésük a növénytáplálás, a növényvédelem központilag irányított, szakszerű végzése, a műtrágyák és növényvédőszerek tárolása stb. Feladataik teljesítésével nagy szolgálatot tesznek a partnergazdaságoknak egyrészt azzal, hogy általuk a mezőgazdasági üzemek jelentős munkaerőt takaríthatnak meg, másrészt azzal, hogy hatékony munkájuk kai nagyban hozzájárulnak a termelési feladatok teljesítéséhez. Az elképzelések szépek és reálisak, gyakorlati megvalósításuk azonban nem telel meg a mezőgazdasági üzemek 'elvárásának. Ennek elsősorban az az oka, hogy az agrokémiai vállalatok többsége nemrégiben alakult, s a fejlesztés kezdeti nehézségeivel küzd. Ebből kiindulva a közelmúltban megkérdeztük Zlehovec fozef mérnököt, a Lévai (Levice) Agrokémiai Vállalat igazgatóját, vállalatuk miként teljesíti feladatait, és mit tesz a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatások színvonalasabbá tétele érdekében, Jogos-e minden esetben a panasz? Zlehovec elvtárs így Jellemezte a vállalat működését és tevékenységét: — A Lévai Agrokémiai Vállalat 1974-ben alakult azzal a céllal, hogy a hatáskörébe tartozó partnergazdaságoknak szolgáltatást nyújtson. Mivel a vállalatnak a Járás összes mezőgazdasági üzeme tagja, így szolgáltatási tevékenysége az egész járásra kiterjed. Fő feladata a talajmeszezés, az Istálló- és műtrágyázás, a vegyszerezés és a növényvédelem. Annak ellenére, hogy a véllalat tevékenységét jóformán a semmiből kezdte — menet közben épül, fejlődik —, ma már eredményeket is tud felmutatni; hiszen tervfeladatainkat minden mutatóban teljesítettük. A vállalat ötéves tervét 108 százalékra teljesítette. A múlt évi tervfeladatainkat szintén túlteljesítettük. '> ?— Szép eredményeket értünk el a talaj meszezésében, ami iránt nagy az érdeklődés a mezőgazdasági üzemek részéről. E szolgáltatásnak nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert a járás szántóterületének jelentős része savanyú kémhatású. Ennélfogva igyekszünk az érdeklődök igényeit kielégíteni. Megfelelő gépi eszközök biztosításával elértük, hogy járásunkban a talaj meszezését vállalatunk végzi, évente kb. 25 ezer hektáron, öt év átlagában a tervezett 89 ezer 110 tonna mész helyett több mint 104 ezer tonnát juttattunk ki. Az Idén 37 ezer tonna mész széthelyezésére szól a szerződésünk. A talaj, meszezésére nagyszerűen felhasználjuk a cukorgyári mésziszapot is, amivel ezelőtt a mezőgazdasági üzemek nem törődtek. ■— Másik feladatunk az istálló- és műtrágyázás. Ezt a szolgáltatást a terv szerint, az Igényeknek megfelelően végezzük. A tervezett mennyiséget túlléptük. Az idén több mint. 15 ezer tonna műtrágyát, 20 ezer tonna szerves és 200 ezer hektoliter hígtrágyát hasznosítunk. Jő eredményekét Д CSSZSZK 1978—1980-as évekre előirányzott népgazdaságfejlesztést terve egyebek között arra is felhívta a mezőgazdasági üzemek, továbbá a feldolgozóipar és a kereskedelem dolgozóinak a figyelmét, hogy a zöldségfélék és a gyümölcs növekvő piaci kereslete szükségszerűvé teszi a partnerek szorosabb együttműködését. Sürgetővé vált tehát a zöldségfélék és a gyümölcs termelői, vagyis porciózott előkészítésének megszervezése, s ezzel párhuzamosan a piac közvetlen ellátása. Az SZSZK fővárosa, vagyis Bratislava dolgozóinak zöldséggel és gyümölccsel való bőséges ellátása céljából az SZLK nyugat-szlovákiai kerületi bizottsága, továbbá az egyes fővárosi körzeti párt- és nemzeti bizottságokkal egyetértésben és szoros együttműködésben a múlt év január 22-én Bratislava Dúbravka körzetében lerakták az első flzemközi zöldség- és gyümölcsáruház alapkövét. A kerület mezőgazdasági üzemközl építővállalatai, továbbá máš kivitelezők közreműködésével nem egészen egy éven belül közel harminc millió korona értékű beruházási értékkel adták át az áruházát. Ez azt bizonyítja, hogy a fő vállalkozó, vagyis a pezinoki Agrostav munkaközössége és a kerületi mezőgazdasági Igazga-Szokatlan, de hasznos tőség jö érzékkel Irányította az alvállalkozókat, s az összehangolt munka gyümölcse rekord Időn belül beérett. Amikor Jaromlr Algayer agrármérnök, a kerületi mezőgazdasági Igazgatóság Igazgatója, a közelmúltban az üzemközi áruházat hivatalosan átadta a forgalomnak, s a rugalmas és közvetlen áruellátás kapcsán azt is megemlítette, hogy a törekvés lényegében nem módosítja az adás-vételi kapcsolatokat Inkább lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos időn belül összehasonlítsák a közbeeső (Zelenina) szervezet, s annak kiiktatásával az új áruforgalmazás közötti különbséget, s az így nyert Ismeretekből esetleg levonják a következtetést Bizonyos, hogy a közbeeső szervezet kiiktatásával sokkal konkrétabbá és rugalmasabbá válhat a mezőgazdasági üzemek és a kereskedelem kapcsolata, s a forgalmazás során névreszőlőan megállapíthatják, az esetleges rendellenességeket Ezért a partnerek arra törekednek, hogy sző ne érje a ház elejét. Az üzemközi zőldségáruház kivitelezési költségeihez a szövetkezeteken kívül az állami gazdaságok, továbbá a SEMEX, a LIKO, a terményfelvásárlő- és ellátó vállalatok, valamint a Malom- és Sütőipari Tröszt kerületi vállalatai is hozzájárultak és mindent megtesznek, hogy a fogyasztók az üzemközi zöldség- és gyümölcsáruházban mindennemű élelmiszert megvásárolhassanak.-haiértünk el a repülőgépes tápanyagutánpótlásban, Nehézségeink voltak és lesznek az Idén Is abból kifolyólag, hogy a Slovatr nem tudta és nem tudja biztosítani Igény szerint a repülőgépeket. Ml például 350 őrás repülő-munkát igényeltünk, és csak 200 őrás munkára vállalkoztak. Ez kevés, holott az eddiginél nagyobb területen tudnánk végezni repülőgépes trágyázást, esetleg vegyszerezést. Az utóbbi tervét nem teljesítettük, mivel nem volt megfelelő premetezőgép. Az anyagi-műszaki bázis megalapozása nem megy egyik napról a másikra. Komoly gondot jelent számunkra a szántóföldi gépek hiánya. Vállalatunk 30 db IFA teherkocsival, ehhez 10 db D—1032 típusú műtrágyaszóróval rendelkezik. Elegendő traktor, báger, tehát gépi eszköz áll rendeb kezésünkre a talajmeszezéshez. Az Idén derfilátőlag megkapjuk az tgényelt permetezőgépeket Is. Sajnos, i szerves trágya kiszórásához mindmáig hiányoznak a korszerű gépek, ezérf nem minden esetben tudluk a mezőgazdasági üzemek kérését teljesíteni. Komoly gondot okoz a műtrágyák és vegyszerek tárolása Is. Több mezőgazdasági üzemben hallottuk, hogy az agrokémiai vállalat az egész Járásra kiterjedő, Igen Jő minőségű munkát végez a talajjavító mesZezés tekintetében. Azonban tevékenységével kapcsolatban töbt* kifogásolni valő Is akadt, de főképpen az, hogy szolgáltatásaik Jelentős költséget Jelentenek az egyes gazdaságoknak, ezért Is idegenkednek tőle. —■ Az egyes munkálatokat az érvényes árszabvány alapján önköltségi áron.számoljuk el, és a kWönbözetet az egyes mezőgazdasági üzemek részesedési alapjából a beruházásokra fordított költségek levonása után vlszszaflzetjük. Tény, hogv az egyes központok nincsenek megfelelően kiépítve, a járáson belül nagyok a távolságok és a központtól távolabb eső gazdaságok nem használják ki eléggé az agrokémiai vállalat nyújtotta szolgáltatást. M1 Is arra törekszünk, hogy a követelményeknek eleget tegyünk, hogy ne legyen ránk panasz. Ennek érdekében fejlesztjük tovább az agro* kámall vállalat központjait. Jelenleg három özemrészlegünk van. A tómnál (Tupá) teljesen új, korszerű létesítmény. A múlt évben a körzet egész területén elvégezték a meszezést, a műtrágyázást és növényvédelmet. A- zönban a rakodő-emelő és szállítógépek hiánya Jelentős mértékben hátráltatja a munkálatok időbeni e'végzését. A lévai kooperációs körzetben két üzemrészleg alakult. A Tekovský Hrádok-1 részleg a repülőgépes vegyszerezésre — a Járás valamennyi mezőgazdasági üzeme számára a földi gépekkel történő — alaomfltrágyázásra és növényvédelemre hivatott. Befejezéséhez (közeledik a nagy kapacitású tartályok felszerelése a csenpfolyős műtrágyák tárolására. A lévai üzemrészleg az építkezés kezdeti szakaszában van. A közel húszmilliós beruházást, melynek keretében egy ötezer tonna befogadóképességű mfltrágyaraktárt és 18 cseppfolyós trágya tárolására szolgáló tartályt építenek, 1984-ben adják át rendeltetésének. Amennyiben ezek az építkezések befejeződnek, az agrokémiai vállalat a tompái központhoz hasonlóan, a többi körzetben Is nemcsak a munkavégzésről, hanem a „nyersanyag“ tárolásáról Is gondoskodik. Ezenkívül folyamatban van egy laboratórium létesítése Is. A laboratóriumban fogják elvégezni a talajelemzést, a gabona csíraképességének vizsgálását, valamint a szálas takarmányok minősítését. Arra törekednek, hogy az adatanyag birtokában optimalizálják az állattenyésztés erőtakarmány-felhasználását. Ezek a főbb tényezők, amelyeket a következő tervidőszak éveiben szeretnénk megvalósítani, hogy ezáltal olcsóbbá, hatékonyabbá te- gyük a mezőgazdasági üzemeknek * nyújtott szolgáltatást ! i Nagy Teréz t
