Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-21 / 8. szám
1981. február 2L SZABAD FÖLDMŰVES .11 Gép- és pótai katrész-el látás A múlt év szélsőséges Időjárása nagy megpróbáltatásnak tette ki a mezőgazdasági dolgozókat és gépeket egyaránt s fokozott igényt támasztott a munkaszervezéssel szemben. Az üzemek többségében sikerült a nehézségeket leküzdeni. Erről a mezőgazdasági termelésben elért több pozitív eredmény tanúskodik. Igaz, a kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében — főleg a csúcsmunkák idején — a gépi eszközök jelentős mértékben elhasználódtak és idény utáni javításuk sokkal következetesebb munkát követelt, mint az előző években. A következetes, becsülettel végzett munka azért is alapvető követelmény, mert a hetedik ötéves tervidőszak első évébe léptünk, amely új, az eddiginél igényesebb feladatok elé állítja a mezőgazdasági dolgozókat. Hiszen azidei évtől kezdve fokozatosan életbe léptetjük a népgazdaság tervszerű irányításának tökéletesített rendszerét. Tudatában vagyunk annak, hogy a komplex intézkedések rendszere nem csodaszer, hanem a fogyatékosságok orvoslására irányuló eszköz. Az intézkedések megfelelő érvényesítésével, a kritériumok betartásával sok hiányosság küszöbölhető ki az irányításban, a tervezésben, a munka-, a technológiai és a pénzügyi fegyelemben, valamint az adás-vételi kapcsolatokban. Főleg az utóbbi a pótalkatrész-ellátás helyzetének javulásához járulhat hozzá. Az elkövetkezendő időszakban számtalan probléma vár megoldásra s minden adott eszközzel a leküzdésükre kell törekedni. Olyan viszonyulással, amelyet a múltban gyakran tanúsítottunk, nem oldhatjuk meg a problémákat. Napjainkban a cselekedetek váltak döntő tényezővé nemcsak közvetlenül a termelésben, hanem az irányítás valamennyi szintjén is. Minden munkacsoportnak és egyénnek kötelessége, hogy teljesítse feladatát, s megfelelő hozzáállással oldja meg a felmerülő nehézségeket és problémákat. Ebben a szellemben intézkedtünk a betakarítógépek — főleg a gabonakombájnok — gyors és minőségi idény utáni javításának szervezésében. U- gyanis az utóbbi években komoly problémák merültek fel a gépek betakarítás előtti felkészültségében. Tavaly az érvénybe lépett minisztériumi utasítások értelmében az összes gazdaságban végrehajtották az aratócséplőgépek műszaki állapotának ellenőrzését s minden egyes kombájnnál felmérték a szükséges javítások mértékét. Kijelölték a javításokat végző szervezeteket — gép- és traktorállomásokat, gépjavító üzemeket vagy közvetlenül az egyes mezőgazdasági üzemeket. A felmérések nyomán az illetékes szervek jegyzékben sorolták fel — névszerinti megjelöléssel — a javításhoz szükséges pótalkatrészeket, valamint a felújításra kerülő alkatrészeket. A javításokat végző szervezetek részére kimunkálták a javítások ütemtervét és az , Agrotechnika nemzeti vállalathoz továbbították a szükséges pótalkatrészek megrendelését. A javítási munkálatok menetét havonta kétszer ellenőrzik. Az ntasitások értelmében a betakarítógépek javítását április harmincadikáig el kell végezni. Ha a kombájnok idény utáni javításának szervezési módszere beváltnak bizonyul, ennek további kiterjesztését javasoljuk a nagy teljesítményű magajáró gépek idény utáni javításának hasonló szervezésére. Számolunk a számítási technika érvényesítésével, a gépjavítások ütemtervének kidolgozásában és a pótalkatrészek szükségletének felmérésében, valamint a javítási munkálatok időtervének ellenőrzésében. Az előjelek szerint sajnos, a pótalkatrész-ellátás az idén sem lesz kielégítő. Habár a gépipar ígéretét adta, hogy az idén nyolc százalékkal több pótalkatrészt gyárt mint tavaly, mégis nehézséggel kell számolnunk a Skoda—180-as traktorok, a magajáró szecskázógépek, a rakodógépek, a gabonakombájnok, a műtrágyaszóró gépek pótalkatrész-ellátásában. A közelmúltban megtartott tanácskozáson az illetékes tárcák képviselői azon tanakodtak, hogyan lehetne a pótalkatrész-hiányt legalább részben enyhíteni. A mezőgazdaság reszortjában arra törekszünk, hogy a pótalkatrészek gyártására és felújítására rendelkezésre álló kapacitások teljes mértékben ki legyenek használva. A szakosított javítóműhelyekben közel hatszázféle hiánycikknek számító pótalkatrészt újítanak fel, további ötszázat pedig közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben. Ezen túlmenően intézkedéseket foganatosítottunk a kooperációs kapcsolatok elmélyótésére a védnökségi gépipari üzemekkel a nagyobb arányú segítségnyújtásra, a pótalkatrészek gyártásában. Ezúton a gépipari és gépjavító üzemek, valamint a mezőgazdasági üzemek dolgozóihoz fordulunk, hogy a jelenlegi időszakban maradéktalanul használják ki az összes adott lehetőséget a pótalkatrészek gýártására és felújítására. Ezen túlmenően a pótalkatrészekkel való takarékos gazdálkodásra hívjuk fel a figyelmet. Az utóbbi években a gépjavítás terén nagyobb mértékben érvényesítjük a bevált szovjet tapasztalatokat, amelyek nyomán az idei évtől kezdve a gépek idény utáni javításának ciklusába nagyobb mértékben bevonjuk a gép- és traktorállomásokat. A gépekről való gondoskodás komplex rendszerének tökéletesítése végett a mezőgép-javítás célszerű elrendezésének programját dolgozzuk ki kerületi és járási szinten, a tudományosműszaki bázis aktív közreműködésével. A távlati program fő célja a gépjavító kapacitások hálózatának kiépítése és integrált összekapcsolása a szolgáltató vállalatokkal és mezőgazdasági üzemekkel. A gépi eszközök ellátását illetően bizonyos javulás várható. Így például * a vetőgépek szállítása harminc százalékkal növekszik. Főleg kukorica-vetőgépekből kerül több a gazdaságokba, mint tavaly. Valamivel növekszik a hazai gyártmányú ekék és a mfitrágyaszóró gépek gyártása is. Javulás várható a mezőgazdasági tehergépkocsik ellátásában. A Škoda és a Tatra teherautókhoz pedig felépítményeket biztosítunk. Traktorokból is jobb ellátással számolunk, habár a szükségletet így sem leszünk képesek kielégíteni s továbbra is hiányolni fogjuk főleg az elsőkerék-meghajtású traktorokat. A többi gépből — tárcsásboronák, ültetőgépek, szénaforgató- és lehúzógépek — történő ellátása a múlt évi szinten alakul. Ezért felhívjuk a gazdaságok figyelmét, hogy ne csak a tavaszi munkák során, hanem az egész év folyamán fokozott gondot fordítsanak a gépi eszközök hatékony kihasználására. Meggyőződésünk, hogy az összes mezőgazdasági dolgozó, a gépjavítók, de a védnökségi üzemek dolgozói is maximális igyekezetét fejtenek ki, hogy a gépeket idejében előkészítsék. Hiszen nagymértékben ezen múlik majd az előttünk álló igényes feladatok megvalósítása. A jelenlegi időszakban már a tavaszi munkálatokra kell gondolni s minden erőt mozgósítani a gépjavítások meggyorsítására, hogy idejében készenlétben álljanak a tavaszi munkálatok gyors és minőséges elvégzéséhez. JAN STEPANOVIC agrármérnök, • а МЁМ dolgozója Rend és fegyelem: az eredményes munka feltétele! A Nagykaposl (Veiké Kapušany] Agrokémiai Központ a mezőgazdasági üzemek közreműködésével 1973-ban alakult. Mégpedig azzal a céllal, hogy segítsük a mezőgazdasági üzemeket a növekvő feladatok megvalósításában — mondta Varga László, az üzemi pártszervezet elnöke. — A múlt évben vállalatunk kibővült. Nagy volumenű építkezéseket valósítottunk meg. Modern tárházakat építettünk és korszerű gépeket vásároltunk. Túlzás nélkül elmondhatom, hogy ma már egy modern agrokémiai állomással rendelkezünk. Kezdetben mindössze tizenhat dolgozója volt a vállalatnak. Ma már nem kevesebb mint 170 dolgozóval rendelkezünk. Tavaly már több mint 14 millió korona értékű munkát végeztünk el a mezőgazdasági üzemekben. Vállalatunknak két részelege van, és az idén három új részleg létrehozásával számolunk. ф A talaj termőképességének fenntartása és fokozása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdaságtól elvárt célok teljesüljenek. A talajerő utánpótlása a gyakorlatban elsősorban a műtrágyán alapszik. E célból milyen szolgáltatásokat végeznek7 A műtrágya szállítását, raktározását és kiszórását mi vállaljuk, mégpedig az általunk végzett talajvizsgálat alapján. A talajelemzés azt igazolja, hogy járásunkban a földek sok helyen elsoványodtak. Laboratóriumi elemzésekkel megállapítottuk, hogy nemcsak a műtrágyaadagokat kell növelni, hanem alkalmassá kell tenni a talajt a műtrágya jobb hasznosítására is. A műtrágya érvényesülésének hatékonyságát meszezéssel és rendszeres istállótrágyázással lehet elősegíteni. ф Ogy tudom, hogy az utóbbi években a járásban is növekedett az istállótrágya szerepe. — Ez valóban így igaz, újra megbecsültté vált. Nagy teljesítményű istállótrágyaszőró gépeink vannak, s ezen munkálatokba is besegítünk. Ezzel kapcsolatban az elkövetkező időszakban hatékony lépéseket teszünk. Átvesszük a szövetkezetektől az Istállótrágya tárolásának, gondozásának és kiszórásának teendőit is. Már hozzákezdtünk a tárolóhelyek kiépítéséhez. Persze sok idő kell hozzá, hogy a mezőgazdasági üzemekkel közös nevezőre jussunk. t • Párt- és kormányhatározat irányozza elő a mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok tervszerűbb, gondosabb hasznosítását. Itt milyen elképzeléseik vannak? — Már megtettük a szükséges lépéseket. Tavaly már ötezer tonna cukorgyári mésziszap felhasználásával készítettünk komposztot. járásunkban a tarlót, szalmát égetni tilos. Híg trágyával komposztozni, érlelni lehet a szalmát, de egyéb mezőgazdasági hulladékot is. Másik nagy kincsünk a kukoricaszár, amelyet szervestrágyázásra is fel lehet használni. Egy biztos, hogy a mezőgazdasági üzemeknek a mezőgazdasági melléktermékeket, hulladékokat az eddiginél tervszerűbben, gondosabban kell hasznosítani. Mi a jövőben e tekintetben is segítjük őket. ф A savanyú kémhatású talajokon nagy jelentősége van a meszezésnek. E tekintetben milyen feladatot vállaltak? — Mi a talajok meszezésével, a rétek .és legelők termőerejének a javításával is foglalkozunk. Ezen a téren a hetedik ötéves tervidőszakban nagy feladatok várnak ránk. Ladmócon (Ladmovce) rövidesen mészbányát nyitunk. Mészégetéssel, szállítással és mésztrágyázással is mi fogunk foglalkozni. ф Tehát szerteágazó szolgáltatásokat végeznek? i— A központi laboratóriumokban végezzük a takarmány beltartalml minőségének az ellenőrzését. Hasonlóan vizsgáljuk a tejmintákat is. A talajminták laboratóriumi elemzése alapján állapítjuk meg az NPK tápanyagutánpótlást Újabban a növények leltározásával is mi foglalkozunk. Munkánkban három repülőgép segít. A növényvédelmi teendők során óriási jelentőségük van. Járásunkban fokozatosan elterjed a folyékony műtrágya használata is. A tárolás céljából a nagykaposi és a parchovanyi repülőterünk mellett tárolót építünk. • Úgy tudom, hogy a szocialista versenyben szlovákiai méretben a legjobbak közé tartoznak. >— Lehetséges. Ml a feladatainkat a törvényesített koncepció alapján végezzük. A mezőgazdasági üzemek munkánkhoz minden támogatást megígértek, s mi erre építünk. Persze javítanunk kell a pártmunkát is. Ezért a pártvezetőség úgy döntött, hogy rendszeresebben ellenőrizzük a munkaidő kihasználását. Megszilárdítjuk a munkafegyelmet, s ebben is elsősorban a szocialista brigád tagjainak, a kommunistáknak kell példát mutatni. Feltétlenül szükséges a jobb munkahelyi légkör megteremtése, és amint már mondottam: a kommunisták személyes példamutatása mindenben, mert csak a rend és a fegyelem hozhat tartós eredményeket a hétköznapi munkánkban. ф Feladatuk van bőven? — Igen, s mi arra törekedünk, hogy a munkánkat a legjobb minőségben végezzük, és a mezőgazdasági üzemek elégedettek legyenek. ILLÉS BERTALAN Brnóban, a SALIMA '81 Nemzetközi Élelmiszeripari Kiállításon bemutatták az élelmiszeripar termékeit, a mezőgazdaság legfontosabb nyersanyagait, az élelmiszeripari gépsorokat, és berendezéseket, a minőség ellenőrzésében nélkülözhetetlen laboratóriumi felszereléseket, a műszaki irodalom legjobb alkotásait, valamint az élelmiszeripari csomagolótechnika gyártmányait. Az elmúlt nyolc esztendő sok hasznos tapasztalattal gyarapította a szakemberek ismeretét. A SALIMA értékelő bizottsága az említett időszakban több mint ezerháromszáz aranyéremre benevezett terméket és gyártmányt vizsgált meg. Ennek tizenhárom százalékát találták alkalmasnak az Arany SALIMA kitüntetésre. Ez azt bizonyítja, hogy a vállalatok kimondottan fémjelzésre alkalmas, tehát kiváló minőségű mezőgazdasági nyersanyagokat, élelmiszeripari termékeket és gépipari gyártmányokat mutattak be a SALIMA-n. A nagyszabású, jó hírnévnek örvendő kiállítás az idén egyben kereskedelmi mintavásár szerepét is ménycukorká'kat, a tartós sütemények harminc választékát és egyebeket. A Tejipari Tröszt üzemegysége! a megszokot választék mellett ízléses tálalásban hozták a SALIMÄ- ra a zvolen! szalám'saltot, a liptói túróból készített SENA krémet, a sonkasajtot, a Polianka, a Byíőa, a Polovník és a Salaš saitot. A gyártmánvíeilesztés keretében a fagyasztott krémtejfölt, a tej alapanyagból készült desszerteket, a pudingok bő választékát és egyebeket mutattak be. A Húsipari Tröszt számtalan új terméke keltette fel a látogatók érdeklődését. A nagy választék kiemelkedő terméke a Bratislava! Húsipari Vállalat Devín téli szalámlfa volt, amely pár héttel ezelőtt már bemutatkozott a bratislaval piacon. A jelek arra utalnak, hogy hasonló teret hódíthat, mint például a Nitran tél! szalámi. Csak természetes, hogy a termékek nagy választékát más élelmiszeripar! trösztök, de a haza! és a külföldi külkereskedelmi vállalatok Is gazdagították. A ..B“ pavilonban például a prágai TECHNOEXPORT betöltötte. Áttekintést nyújtott a hazai és a külföldi vállalatok és céget bő gyártmányválasztékáról. Nagy érdeklődést keltett például az az ismeretanyag, amely arra hívta fel a látogatók figyelmét, hogy a csehszlovákiai élelmiszeripar mintegy nyolcvan mezőgazdasági alapanyagból több mint tízezer termékféleséget állít elő a fogyasztók örömére. Arról is tájékoztatott a ikiálítás, hogy a gabona, közélelmezésünkben egyre nagyobb jelentőséggel bíró nyersanyag. Többek között azt is érzékeltette a kiállítás, hogy a gabona mint a mezőgazdasági termékek legfontosabbika, s az élelmiszeripar alapanyaga, kitűnő kalória értékénél fogva a dolgozók napi élelmiszerszükségletének két ötödét, s a fehérje harminc százalékát adja. Tehát attól eltekintve, hogy a gabona alapanyagból készített élelmiszereik részaránya a jövőben valamelyest csökken a népélelpiezésben, a fontossáig sorrendben meghatározott elsőbbségét mégis megtartja. Az csak természetes, hogy a gabonának az állattenyésztésben, tehát a takarmányozásban betöltött szerepe sem csökken, hiszen a készlet hetven százalékát az állattenyésztésben hasznosítják. Az azonban szükséges, hogy jövőben a gabonát sokkal jobb hatásfokkal kell hasznosítanunk, mint eddig. A SALIMA ’81 élelmiszeripari bemutatón a Malom- és Sütőipari Tröszt vállalatai a llsztféleségek, a cukrász- és péksütemények, a kenyerek, a fagyasztott, tehát a konyhakész áruk és tésztafélék, valamint más termékek nagy választékát mutatták be. A Maláta- és Söripari Tröszt üzemegységei alapanyagként a sörárpát, a komlót és a hazat sörök gazdag választékát, köztük a Szlovákiában jól ismert Arany Fácánt, valamint az alkoholmentes üdítőitalok bőséges skálájában a narancs- és citromszörppel dúsított Crystal— Tonic-ot és a Bajkál szőlőlét s egyebeket is felsorakoztattak. A Cukor- és Cukorkatpari Tröszt bratlslavat egysége a SALIMA-n főleg az exportképes áruválasztékával remekelt. Bemutatták a közélelmezésben ismeretes édesítőszereket, a különféle csokoládéfajtákat, a ke-és a bratislaval TECHN0P0L külkereskedelmi vállalat hazai gyártmányú élelmiszeripari üzemmodelleket, gépeket és eszközöket kínált a külföldi szakembereknek. A külföldi külkereskedelmi vállalatok között láthattuk a moszkvai TECHNOMASEXPORT vállalat élelmiszeripari gyártmányait és gépelt is. Az egyiket üzemelés közben Is láthatták az érdeklődök, sőt meg is ízlelhették a sorozatban nagyüzemiig gyártott jellegzetes orosz ételkülönlegességet a Pirogit. Az MNK-ből a KOMPLEX cég kínálta megvételre élelmiszeripari felszereléseit. A Labor—Instrumenten Werke pedig a nagyüzemileg gyártott élelmiszerek minősítésében manapság nélkülözhetetlen komplett laboratóriummal mutatkozott be a SALIMÄ-n. Az említetteken kívül még számtalan hazai és külföldi vállalat és cég vitte el Brnőba termékeinek és gyártmányainak legjavát, hogy megnyerje az érdeklődők tetszését. A partnerek megismerték egymás választékát és gyártmányfejlesztési lehetőségeit. Elmondható, hogy a SALIMA ’81 Nemzetközi Élelmiszeripari Kiállítás és Mintavásár betöltötte a hozzáfűzött reményeket. Az a törekvés, hogy a SALIMÄ-t a soron levő tervidőszak és a későbbi évek termelő erőinek és gazdasági erőforrásainak mozgatójává tegyék, helyesnek bizonyult. Ezzel a szervezők nagy tekintélyt szereztek társadalmunknak. Szükséges, hogy mind az élelmiszeripari trösztök munkaközöségei, mind a külkereskedelem képviselői társadalmunk javára kamatoztassák az ott szerzett jő tapasztalatokat. Ez azonban csaik akkor járhat teljes sikerrel, ha az élelmiszeripari trösztök a jövőben még szorosabbra fűzik a kapcsolatot a feldolgozáshoz szükséges nyersanyagok termelőivel, vagyis a mezőgazdasággal. Nemcsak szemlélői lesznek a feldolgozóipari nyersanyagok termelésének, hanem a szocialista munkamegosztás és kooperáció keretében teljes erővel támogatják a mezőgazdaságot a feldolgozáshoz nélkülözhetetlen alapanyagok bő választékának az előteremtésében. —hal—i Az életből ellesve A buszon egy ötven év körült aszszonyság a szomszédiának feltűnően ezeket mondotta: — Mondja csak kérem, miért nem kapható libamáj a boltokban? — Már pedig kapható, mondotta a megszólított. —> Májat zúzával együtt egészen olcsón vásárolhat. — Persze, persze ilyen már van, én azonban a jobb minőségűt, vagyis a szép sárga, zsengén rezgő libamájat szeretném. Olyat, amilyet helyenként a vidéki házaknál láthatunk. — Márpedig olyan libamájat manapság magának šenki el nem ad. Ilyet legfeljebb a Galántai Baromfifeldolgozó Üzemnek a peredi /Tešedikovof szövetkezet libával együtt szállít. — Lámcsak, mégis van libamájtermelő, s ha van, miért nem kapható ez az áruféleség a boltokban? — aka* dékoskodott az asszonyság. — Elmondom, hogy miért. A peredi szövetkezet évente háromszáz tonna hízott libát szállít az említett feldolgozó üzembe. Ebből több mint tíz tonna májat gyűjtenek össze. A peredi szövetkezetben értik a hizlalás fortélyát, így a máj minősége kiváló és exportképes. A feldolgozó üzem a szövetkezetnek a libamát kilójáért természetesen a minőségtől függően háromszázhúsznégyszázkilencven koronát fizet, és a teljes készletet devizáért exportálják, hegyünk őszinték, ugyan ki fizetne nálunk a libamáj kilójáért mondjuk ötszáz koronát?!. Természetesen senki, vagy ki tudja? Krajcsovics Ferdinánd I Iiaiasztékbő kiallttäs és пйзиг
