Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-21 / 8. szám

Ж gyümölcsösök trágyázá­^ súnuk alapelveit tárgya­ló írásnnkban már utaltunk ar­ra, hogy a tápanyagpótlás szak­szerűségének legfontosabb fel­tétele: laboratóriumi talajvizs­gálattal határozzuk meg a talaj tényleges tápanyag-tartalékát, illetve a kijuttatásra kerülő műtrágyák optimális mennyisé­gét. A talajminta laboratóriumi elemzését a Központi Mezőgaz­dasági Ellenőrző és Minősítő Intézet (ÜKSÜP) kerületi ki­­rendeltségei (Bratislava, Zvo­len, Košice) szívesen elvégzik. Sőt! Némely járásban az agro­kémiai központok is rendelkez­nek már ilyen szolgáltatás nyújtásához szükséges felszere­léssel. A laboratóriumi elemzés e­­redménye csak akkor lesz szá­munkra teljes értékű, ha a vizsgálatra beküldendő talaj­mintát szakszerűen szedtük meg. A talajmintát lehetőleg spe­ciálisan e célra készült segéd­eszközzel vegyük (az elemzési végző intézményektől kölcsö­nözhető). Ez a segédeszköz tu­lajdonképpen nem más, mint két részből összeállítható fém­pálca, melynek a felső részén fogantyú, közepén kiálló taposó van, s az alsó részén bemélye­dés húzódik végig. A mintasze­dők különböző méretben ké­szülnek, attól függően, hogy hol kerülnek felhasználásra. Zöldségeskertben a 25 cm-es, gyümölcsösben a 40, szőlőben pedig a 60 cm-es mintaszedőt kell alkalmazni. Ha a kert egyik részén zöldséget, a mási­kon gyümölcsöt — esetleg sző­lőt is — termelünk, vagy ha a kert egyik fele homoktalajú, a másik pedig erősen kötött tala­jú, akkor minden részen külön­­kiilön veszünk mintát a megfe­lelő méretű segédeszközzel. Hogyan vegyünk talajmintát? Egy-egy részlegmintát 25—30- szori szúrással úgy kell meg­szedni, hogy a lehető leghűbb képet adja a vizsgált talajról. A földbe szúrt mintaszedőt megforgatjuk, hogy a rajta le­vő barázda megteljen földdel, majd a segédeszközt kiemeljük a földből. A megszedett mintá­ból eltávolítjuk a felső 3 cm-es réteget, a többit mindig bele­kaparjuk egy gyűjtőedénybe Ha mind a 25—30 szúrást elvé­geztük, a nyert földet összeke verjük, megszárítjuk, ha kell megtörjük, hogy rostálható le gyen. Az átrostált földből 0,5— 1 kilogrammnyit műanyag- vagy papfrtasakba töltünk, beletesz szűk a szükséges adatokat (be­küldő neve, címe, mintavétel mélysége, termelendő nővé nyék) tartalmazó cédulát és el küldjük a laboratóriumba. No, és persze azt is meg kell ír nunk, hogy milyen kivizsgálást kérünk. Ha csupán a talaj kém­hatására (pH-érték), kálium- és foszfortartalmára vagyunk kí­váncsiak, akkor egy minta elemzéséért körülbelül huszon­öt koronát kell fizetnünk. Ha viszont a magnéziumtartalomra is kíváncsiak vagyunk, akkor harminc koronával többet kell fizetnünk. Sőt olykor nem árt meggyőződni arról is, hogy mennyi humusz van a földben. Ez a vizsgálat szintén harminc koronával növeli a költségein­ket. A talajminta megszedéséhez — bármilyen jó lenne — nem mindenki tud mintaszedőt köl­csönözni. Ilyenkor a mintavétel helyén egyszerűen elhúzzuk a talaj felső 3 cm-es rétegét, az­után megássuk a szükséges mélységű (25—4Ô—60 cm) göd­röt, melynek a sima falából vé­kony réteget a gyűjtőedénybe teszünk. Ilyenkor öt-hat, ötlete­sen széthelyezett gödörből ve­szünk mintát, s azt ugyanúgy kezeljük, mint a speciális se­gédeszközzel megszedett földet. A talajminták kivizsgálására vállalkozó laboratóriumok a A korszerű termelési módsze­rek a háztájiban is egykettőre meghonosodnak. A fóliás zöld­­séghajtatás előnyeit valóban sokan használják. Vajha a ter­melési eredményeket Javító, az ésszerűen takarékos műtrágya­­felhasználást segítő laborató­riumi talajvizsgálatok iránt is ily nagy lenne az érdeklődés! Fotó: — dek vizsgálat eredménye alapján pontos útbaigazítást adnak, hogy a termesztésre kiválasz­tott növények alá melyik táp­anyagból mennyit kell adni. Olykor előfordul, hogy a bekül­dött mintában egyik vagy másik tápanyagból a kelleténél többet találnak. Ez részben pazarlás, részben ugyanolyan káros le­het, mint a tápanyaghiány. Ilyenkor a termelőnek javasol­ják, hogy mérsékelje a műtrá­gyázást, illetve egy-két évig szüneteltesse a szóban forgó tápanyag adagolását. Ha valamilyen oknál fogva nem áll módunkban elvégeztet­ni a talajminta laboratóriumi elemzését, bizonyos — tájékoz­tató jellegű — ellenőrzést ma­gunk is elvégezhetünk. Ha ecet­savat csöpögtetünk a talajra és pezsgést észlelünk, a talaj nem lehet savanyú. Ha viszont ilyen­kor nem pezseg a talaj, meg egyébként is savanyú füvek nő­nek a kertben, akkor bizonyos­ra vehetjük, hogy a talaj sava­nyú kémhatású. A talaj kémhatását pH-érték­­ben fejezzük ki. Ha a pH-érték 6,6—7,2 közötti, akkor csnpán fenntartó meszezést kell alkal­mazni. Ezt lúgos kémhatású műtrágya (mészni gén, mész­­salétrom, magnéziumos mészsa­­létrom — dusíkaté vápno, Ha­dok vápenatý, liadok horeöna­­to-vápenatý) adagolásával biz­tosíthatjuk. Ha a pH-érték 7,2 fölötti, akkor savanyú kémha­tású műtrágyákat (szuperfosz­fát, kénsavas ammónlum, vala­milyen kálium-műtrágya) kell adagolnunk. A koncentráltabb szuperfoszfátokról tudni kell, hogy kevésbé savanyúak. Ha meg szeretnénk tartani a talaj semleges kémhatását, sem­leges kémhatású műtrágyákat kell adagolnunk. Ilyenek: am­­mónsalétrom, őrölt foszfát, amofosz, koncentráltabb fosz­for-műtrágyák. Ha a talaj kémhatása pH 6,6 alatti, föltétlenül sort kell ke­ríteni a meszezésre. SZALAY ISTVÁN Nagyobb termést — lekötözéssel A gyümölcster­melők hosszú évti­zedekig a termőre­­fordulás és a ter­mőképesség szabá­lyozására a legha­tékonyabb mód­szernek és úgy­szólván az egyet­len közvetlen esz­köznek a metszést tartották. Alig két évtized­del ezelőtt vált közismertté egy másik módszer — a lekötözés —, amely sebzé­sek nélkül is alkalmas a gyü­mölcsfák növekedési ritmusá­nak és termésének Irányítására. Ha a fiatal fák hosszú hajtá­sait vízszintesre, kötözzük, ak­kor a kezdeti fejlődés nagy energiát — a korona kialakítá­sa mellett — a fa korábbi ter­­mőrefordítására hasznosíthat­juk. SIETTETI A TERMÖREFORDULÄST A 3—4 éves (közepes-, illetve alacsonytörzsű fákon kiválasz­tunk 4—5 erős vesszőt, és mű­anyag szállal a törzs aljához vagy a földbe vert cövekhez rögzítjük őket. Ügyelni kell ar­ra, hogy a kötés laza legyen, nehogy a kötözőanyag a vasta­godó vesszőbe vágjon. A vess­­szőn a kötést az alső harmad táján rögzítsük, mert csak így kerülhető el, hogy a vessző ív­­szerűen meggörbüljön. Az íve­sen meghajtott vessző legmaga­sabb pontjáról ugyanis erős, vízhaj tásszerű újabb hajtások törnek elő; ezek a vegetatív növekedés Irányába sodorják a fát, tehát célkitűzéseinkkel el­lentétes hatásúak. Nem minden faj és fajta vi­seli el egyformán a lekötözést. Legeredményesebb módszer a gyönge növekedésű alanyokon álló alma- és körtefák eseté­ben, de jő eljárásnak bizonyult a meggynél és egyes szilvafaj­táknál is. NÖVELI A TERMÉST Ismeretes, az az élettani sza­bály, hogy a gyümölcsfák füg­gőleges helyzetű vesszői erősen növekednek, de termőrügy alig képződik rajtuk. (Ilyenek a fattyúvesszők is, amelyek me­reven az ég felé mutatnak és sohasem teremnek.) Ezzel szemben a vízszintesen vagy megközelítően vízszintesen el­helyezkedő vesszők kevésbé nő­nek, viszont rendszeresen bera­kódnak termőrügyekkel. A termőkaros orsófák és a különböző sövények nagy ter­mésének alapja ez a fölisme­rés. Ezért terjed el és vált ál­talános gyakorlattá a vesszők lekötözése májusban, amikor a szöveteik lédús volta már lehe­tővé teszi ezt a munkát. A le­kötött vesszőkön már ebben az évben termőrügyek differenciá­lódnak, s ezekből a következő évben virág, virágzat és — sze­rencsés esetben — gyümölcs lesz. A lekötözés nem mindig je­lenti azt, hogy a vessző víz­szintes helyzetbe kerül. Az erős növekedésű fajok és fajták (például az almák közül a Star­­king) vesszőit kissé ferdén kö­tözzük le, de a gyöngébb növe­kedésűeket (például a Jona­tánt) vízszintes irányba rögzít­sük. B. Gy. M* égőta ismerem őt, a rend­­■* kívül agilis, gazdag ta­pasztalatokkal rendelkező mező­­gazdasági szakembert, szakiro­­dalom-rajongőt, s ízig-vérig kertbarátot. Mármint Maczkó Ferenc bácsit, az udvardi (Dvo­ry nad Žltavou) AURÖRA szö­vetkezet egykori, hírneves fő­kertészét, aki már nyugdíjas. Az idén tölti be 70. életévét. Tettrekészsége, szellemi frisse­­sége szinte csodálatra méltó. Most is olvasgatás közben ta­láltuk, odahaza, családja köré­ben. szüksége van. Amennyire az élelmiszeripari feldolgozó-kapa­citás képes. A túlzott árufelhalmozás bo­nyodalmakat okozhat, sok áru tönkremehet, ha a feldolgozó­­ipar képtelen a feldolgozására. Közrejátszik Itt még az is, hogy az árut esetenként távolabbra kell szállítani. Ilyenkor egyes vezetők nagy előszeretettel hi­vatkoznak a szállító-jármű hiá­nyára, vagy éppen az üzem­anyag-keret ilyetén való, idő i kimerítésére . <. nemegyszer hiába kilincselnek, hiába tesznek meg több-száz kilométert... (ez a helyzet egyébként Udvardon Isi). Mihez folyamodnak? Oda utaznak, ahol beszerezhetőnek vélik a szükséges kellékeket, legyen az akár az országhatáron túl is... TANULÁS, ISMERETGYARAPÍTÄS így télidőben kissé több a kertbarátok szabadideje. Miként A KERESLET KÍNALAT ÖSSZHANGJA Mindmáig a Szlovákiai Ker­­tészkedők Szövetsége helyt szervezetének vezetőségi tagja. — Ügy tudom — kezdem gombolyítani a beszélgetés fo­nalát —, nagyon népes az Önök kertbarát-szervezete? Rámnéz, nagyon barátságo­san, s határozottan, magabizto­san mondja: ' — Hát vagyunk elegen, szám szerint ötszázhetvenen. De még több is lehetne a taglétszám, ha ... Nofene! Itt valami bökkenő van. S a további beszélgetésünk kihozza: a községvezetés nem minden esetben jól átgondolt döntése, határozata sokaknak kedvét szegi, ahelyett, hogy is­­tápolná a termelői kedvet..« Hát olyan dúsgazdag a mi szo­cialista országunk, hogy „szór­hatjuk“ a kemény valutát az olyan behozott áruért, amit mi, magunk is megtermelhetünk? Mégpedig másutt nem haszno­sítható, afféle rejtett munka erőkkel... I Vagyis a családta gokkall Ideje lenne már végre rá döbbenni arra, hogy ez így nem mehet tovább ..., mert ez nem más, mint végzetes zsák­utca ... Élenjáró kertbarátok A másik véglet: ha közöm­bössé, érdektelenné válnak a kistermelők az egyes, nagyon fontos zöldségfélék termesztése iránt. JOBB szolgAltatAsti Köztudott: a kertbarátok sok Időt elfecsérelnek a zavartalan árutermeléshez elengedhetet­len, jó minőségű vetőmagvak, növényvédő szerek ős egyéb kellékek beszerzésével, sőt, hasznosítják az udvardiak? Pél­damutatóan. Erről a szőbanfor­­gő kertbarát, Maczkó bácsi így beszél: — Nálunk már hagyománya van a téli szakismeretgyarapí­tásnak. Szakkönyvek garmadá­ját vásárolják kertbarátaink, hogy tanuljanak, s így termelő­­munkájukat eredményesebbé tehessék. Nagyon kapós például a Szőlő a házikertben című szakkönyv. Ha, mondjuk, 100 darabot megrendelnék — és azt A színvonalas kiállításokon kertészkedőin к immár nem csapán zöldséget és gyümölcsöt, de sok szép virágot is bemutatnak. • Matts P. felv. — Mi újság a szerződésköté­sek körül? — puhatolódzom. — Tudja, az úgy van, hogy a zöldség-gyümölcsfelvásárló szervek először a szövetkeze tekre, állami gazdaságokra ala­poznak, aztán jöhetnek csak a kistermelők. Meg kell azonban mondanom: az Idén nem pa naszkodhatunk. A szerződések megkötésére már januárban sort kerítettek. Ez mindenkép pen előrelépés, mert tavaly csak áprilisban tettek pontot ezeknek a fontos megállapodá soknak a végére. — A ZELENINA-ről van sző? — Eltalálta. De ... a JEDNO ТА nem szerződik, mégis sok árut felvásárol, elvisz a falu­ból... Ehhez annyit: a kereslet és a kínálat közötti összhang meg teremtésének a segítőeszköze a szerződés. Azt mindenképpen meg kell érteni a kistermelők­nek, hogy az árutermelés sem nélkülözheti a rendet, a tervfe­gyelmet. Termeljenek azt és annyit, amennyire a fogyasz­tóknak és az államháztartásnak a kiadó leszállítanál! — percek alatt elkapkodnák. Csakhogy, nagyon nehezén beszerezhető ez a könyv. Hasonló a helyzet a J. KrejCa—J. Klimo: Egynyári virágok című kiadvánnyal. Jelen pillanatban a nevezett könyvekből 80 darabot akarnak vásárolni — a prágai Magyar Kultúra közreműködésével. Egyébként is Igen nagy az érdeklődés a szaikönyv-újdonsá­­gok iránt. Helyénvalónak — és fölöttébb megvalósíthatónak — tartanánk azt, ha a PRÍRODA Mezőgazda­­sági Könyv- és Lapkiadó Válla­lat könyvkiállítást rendezne a közeli hetekben, vagy hónapok­ban olyan könyvekből, amelyek kiválthatnák az udvardi kert­barátok (kisállattenyésztők stb.) érdeklődését. — Mi az, ami a szakkönyve­ken kívül, ugyancsak közked­velt a tudásra szomjazó kert­barátok körében? — fordulok ismét az ízig-vérig szakember­hez és kertbaráthoz. — Nagy tömegeket — ötszáz­­hatszáz főnyit — vonzanak a szakelőadások. Miért? Mert ne­ves, nagytudású előadókat hí­vunk meg, akiktől sokat tanul­hatunk. A másik: csakis olyan előadás-témákat tűzünk napi­rendre, ami feltétlenül érdekli a hallgatóságot. Célunk: ne csak a helyi, hanem a környék­beli, vagy távolabbi falvakbell kertbarátok Is eljöjjenek. És jönnek is... Miért ne Jönnének, s ne fi­gyelnének az olyan, európai tekintélyű szakemberek szavá­ra, mint a magyarországi dr. Csizmadia professzor és neje, valamint dr. Füri...? Ez utób­binak az előadása ez év mán clus 29-én lesz Udvardon. RÖVIDEN — AZ ASTRA-KLUBRÖL Az itteni vlrágmagtermesztő­­ket ez a klub fogja össze, a­­mely két évvel ezelőtt alakult. A kertbarátoknak mintegy fele tagja ennek a klubnak. Ta­valyelőtt például 11,5 hektárnyi területen termesztettek 55-féle ’irágmagot. —i! Mivel a virágmagtermesz­­éshez nagy szakértelem szük­séges, az ASTRA-klub keretében gondoskodunk a klubtagok szakismereteinek gyarapításá­ról. Ha azt mondom, hogy Szlo­vákiában a virágmagvak egy­­'íarmadát mi, udvardiak ter­­nesztjük — fejezi be tájékoz­­atását Maczkő Ferenc bácsi —, íz sokmlndent kifejez. Tőlünk olyan tiszta virágmagot vehet át a Bratislava-Rača-i SEMEX, mi azonnal tasakolhatő. Végezetül annyit: az udvardi /irágmagtermesztésnek hagyo­mányai vannak. Régebben a község egvént vlrágmagtermesz­­tői külföldre IS szállították a vlrágmngot. N. KOVÁCS ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom