Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-21 / 8. szám
Ж gyümölcsösök trágyázá^ súnuk alapelveit tárgyaló írásnnkban már utaltunk arra, hogy a tápanyagpótlás szakszerűségének legfontosabb feltétele: laboratóriumi talajvizsgálattal határozzuk meg a talaj tényleges tápanyag-tartalékát, illetve a kijuttatásra kerülő műtrágyák optimális mennyiségét. A talajminta laboratóriumi elemzését a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minősítő Intézet (ÜKSÜP) kerületi kirendeltségei (Bratislava, Zvolen, Košice) szívesen elvégzik. Sőt! Némely járásban az agrokémiai központok is rendelkeznek már ilyen szolgáltatás nyújtásához szükséges felszereléssel. A laboratóriumi elemzés eredménye csak akkor lesz számunkra teljes értékű, ha a vizsgálatra beküldendő talajmintát szakszerűen szedtük meg. A talajmintát lehetőleg speciálisan e célra készült segédeszközzel vegyük (az elemzési végző intézményektől kölcsönözhető). Ez a segédeszköz tulajdonképpen nem más, mint két részből összeállítható fémpálca, melynek a felső részén fogantyú, közepén kiálló taposó van, s az alsó részén bemélyedés húzódik végig. A mintaszedők különböző méretben készülnek, attól függően, hogy hol kerülnek felhasználásra. Zöldségeskertben a 25 cm-es, gyümölcsösben a 40, szőlőben pedig a 60 cm-es mintaszedőt kell alkalmazni. Ha a kert egyik részén zöldséget, a másikon gyümölcsöt — esetleg szőlőt is — termelünk, vagy ha a kert egyik fele homoktalajú, a másik pedig erősen kötött talajú, akkor minden részen különkiilön veszünk mintát a megfelelő méretű segédeszközzel. Hogyan vegyünk talajmintát? Egy-egy részlegmintát 25—30- szori szúrással úgy kell megszedni, hogy a lehető leghűbb képet adja a vizsgált talajról. A földbe szúrt mintaszedőt megforgatjuk, hogy a rajta levő barázda megteljen földdel, majd a segédeszközt kiemeljük a földből. A megszedett mintából eltávolítjuk a felső 3 cm-es réteget, a többit mindig belekaparjuk egy gyűjtőedénybe Ha mind a 25—30 szúrást elvégeztük, a nyert földet összeke verjük, megszárítjuk, ha kell megtörjük, hogy rostálható le gyen. Az átrostált földből 0,5— 1 kilogrammnyit műanyag- vagy papfrtasakba töltünk, beletesz szűk a szükséges adatokat (beküldő neve, címe, mintavétel mélysége, termelendő nővé nyék) tartalmazó cédulát és el küldjük a laboratóriumba. No, és persze azt is meg kell ír nunk, hogy milyen kivizsgálást kérünk. Ha csupán a talaj kémhatására (pH-érték), kálium- és foszfortartalmára vagyunk kíváncsiak, akkor egy minta elemzéséért körülbelül huszonöt koronát kell fizetnünk. Ha viszont a magnéziumtartalomra is kíváncsiak vagyunk, akkor harminc koronával többet kell fizetnünk. Sőt olykor nem árt meggyőződni arról is, hogy mennyi humusz van a földben. Ez a vizsgálat szintén harminc koronával növeli a költségeinket. A talajminta megszedéséhez — bármilyen jó lenne — nem mindenki tud mintaszedőt kölcsönözni. Ilyenkor a mintavétel helyén egyszerűen elhúzzuk a talaj felső 3 cm-es rétegét, azután megássuk a szükséges mélységű (25—4Ô—60 cm) gödröt, melynek a sima falából vékony réteget a gyűjtőedénybe teszünk. Ilyenkor öt-hat, ötletesen széthelyezett gödörből veszünk mintát, s azt ugyanúgy kezeljük, mint a speciális segédeszközzel megszedett földet. A talajminták kivizsgálására vállalkozó laboratóriumok a A korszerű termelési módszerek a háztájiban is egykettőre meghonosodnak. A fóliás zöldséghajtatás előnyeit valóban sokan használják. Vajha a termelési eredményeket Javító, az ésszerűen takarékos műtrágyafelhasználást segítő laboratóriumi talajvizsgálatok iránt is ily nagy lenne az érdeklődés! Fotó: — dek vizsgálat eredménye alapján pontos útbaigazítást adnak, hogy a termesztésre kiválasztott növények alá melyik tápanyagból mennyit kell adni. Olykor előfordul, hogy a beküldött mintában egyik vagy másik tápanyagból a kelleténél többet találnak. Ez részben pazarlás, részben ugyanolyan káros lehet, mint a tápanyaghiány. Ilyenkor a termelőnek javasolják, hogy mérsékelje a műtrágyázást, illetve egy-két évig szüneteltesse a szóban forgó tápanyag adagolását. Ha valamilyen oknál fogva nem áll módunkban elvégeztetni a talajminta laboratóriumi elemzését, bizonyos — tájékoztató jellegű — ellenőrzést magunk is elvégezhetünk. Ha ecetsavat csöpögtetünk a talajra és pezsgést észlelünk, a talaj nem lehet savanyú. Ha viszont ilyenkor nem pezseg a talaj, meg egyébként is savanyú füvek nőnek a kertben, akkor bizonyosra vehetjük, hogy a talaj savanyú kémhatású. A talaj kémhatását pH-értékben fejezzük ki. Ha a pH-érték 6,6—7,2 közötti, akkor csnpán fenntartó meszezést kell alkalmazni. Ezt lúgos kémhatású műtrágya (mészni gén, mészsalétrom, magnéziumos mészsalétrom — dusíkaté vápno, Hadok vápenatý, liadok horeönato-vápenatý) adagolásával biztosíthatjuk. Ha a pH-érték 7,2 fölötti, akkor savanyú kémhatású műtrágyákat (szuperfoszfát, kénsavas ammónlum, valamilyen kálium-műtrágya) kell adagolnunk. A koncentráltabb szuperfoszfátokról tudni kell, hogy kevésbé savanyúak. Ha meg szeretnénk tartani a talaj semleges kémhatását, semleges kémhatású műtrágyákat kell adagolnunk. Ilyenek: ammónsalétrom, őrölt foszfát, amofosz, koncentráltabb foszfor-műtrágyák. Ha a talaj kémhatása pH 6,6 alatti, föltétlenül sort kell keríteni a meszezésre. SZALAY ISTVÁN Nagyobb termést — lekötözéssel A gyümölcstermelők hosszú évtizedekig a termőrefordulás és a termőképesség szabályozására a leghatékonyabb módszernek és úgyszólván az egyetlen közvetlen eszköznek a metszést tartották. Alig két évtizeddel ezelőtt vált közismertté egy másik módszer — a lekötözés —, amely sebzések nélkül is alkalmas a gyümölcsfák növekedési ritmusának és termésének Irányítására. Ha a fiatal fák hosszú hajtásait vízszintesre, kötözzük, akkor a kezdeti fejlődés nagy energiát — a korona kialakítása mellett — a fa korábbi termőrefordítására hasznosíthatjuk. SIETTETI A TERMÖREFORDULÄST A 3—4 éves (közepes-, illetve alacsonytörzsű fákon kiválasztunk 4—5 erős vesszőt, és műanyag szállal a törzs aljához vagy a földbe vert cövekhez rögzítjük őket. Ügyelni kell arra, hogy a kötés laza legyen, nehogy a kötözőanyag a vastagodó vesszőbe vágjon. A vessszőn a kötést az alső harmad táján rögzítsük, mert csak így kerülhető el, hogy a vessző ívszerűen meggörbüljön. Az ívesen meghajtott vessző legmagasabb pontjáról ugyanis erős, vízhaj tásszerű újabb hajtások törnek elő; ezek a vegetatív növekedés Irányába sodorják a fát, tehát célkitűzéseinkkel ellentétes hatásúak. Nem minden faj és fajta viseli el egyformán a lekötözést. Legeredményesebb módszer a gyönge növekedésű alanyokon álló alma- és körtefák esetében, de jő eljárásnak bizonyult a meggynél és egyes szilvafajtáknál is. NÖVELI A TERMÉST Ismeretes, az az élettani szabály, hogy a gyümölcsfák függőleges helyzetű vesszői erősen növekednek, de termőrügy alig képződik rajtuk. (Ilyenek a fattyúvesszők is, amelyek mereven az ég felé mutatnak és sohasem teremnek.) Ezzel szemben a vízszintesen vagy megközelítően vízszintesen elhelyezkedő vesszők kevésbé nőnek, viszont rendszeresen berakódnak termőrügyekkel. A termőkaros orsófák és a különböző sövények nagy termésének alapja ez a fölismerés. Ezért terjed el és vált általános gyakorlattá a vesszők lekötözése májusban, amikor a szöveteik lédús volta már lehetővé teszi ezt a munkát. A lekötött vesszőkön már ebben az évben termőrügyek differenciálódnak, s ezekből a következő évben virág, virágzat és — szerencsés esetben — gyümölcs lesz. A lekötözés nem mindig jelenti azt, hogy a vessző vízszintes helyzetbe kerül. Az erős növekedésű fajok és fajták (például az almák közül a Starking) vesszőit kissé ferdén kötözzük le, de a gyöngébb növekedésűeket (például a Jonatánt) vízszintes irányba rögzítsük. B. Gy. M* égőta ismerem őt, a rend■* kívül agilis, gazdag tapasztalatokkal rendelkező mezőgazdasági szakembert, szakirodalom-rajongőt, s ízig-vérig kertbarátot. Mármint Maczkó Ferenc bácsit, az udvardi (Dvory nad Žltavou) AURÖRA szövetkezet egykori, hírneves főkertészét, aki már nyugdíjas. Az idén tölti be 70. életévét. Tettrekészsége, szellemi frissesége szinte csodálatra méltó. Most is olvasgatás közben találtuk, odahaza, családja körében. szüksége van. Amennyire az élelmiszeripari feldolgozó-kapacitás képes. A túlzott árufelhalmozás bonyodalmakat okozhat, sok áru tönkremehet, ha a feldolgozóipar képtelen a feldolgozására. Közrejátszik Itt még az is, hogy az árut esetenként távolabbra kell szállítani. Ilyenkor egyes vezetők nagy előszeretettel hivatkoznak a szállító-jármű hiányára, vagy éppen az üzemanyag-keret ilyetén való, idő i kimerítésére . <. nemegyszer hiába kilincselnek, hiába tesznek meg több-száz kilométert... (ez a helyzet egyébként Udvardon Isi). Mihez folyamodnak? Oda utaznak, ahol beszerezhetőnek vélik a szükséges kellékeket, legyen az akár az országhatáron túl is... TANULÁS, ISMERETGYARAPÍTÄS így télidőben kissé több a kertbarátok szabadideje. Miként A KERESLET KÍNALAT ÖSSZHANGJA Mindmáig a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége helyt szervezetének vezetőségi tagja. — Ügy tudom — kezdem gombolyítani a beszélgetés fonalát —, nagyon népes az Önök kertbarát-szervezete? Rámnéz, nagyon barátságosan, s határozottan, magabiztosan mondja: ' — Hát vagyunk elegen, szám szerint ötszázhetvenen. De még több is lehetne a taglétszám, ha ... Nofene! Itt valami bökkenő van. S a további beszélgetésünk kihozza: a községvezetés nem minden esetben jól átgondolt döntése, határozata sokaknak kedvét szegi, ahelyett, hogy istápolná a termelői kedvet..« Hát olyan dúsgazdag a mi szocialista országunk, hogy „szórhatjuk“ a kemény valutát az olyan behozott áruért, amit mi, magunk is megtermelhetünk? Mégpedig másutt nem hasznosítható, afféle rejtett munka erőkkel... I Vagyis a családta gokkall Ideje lenne már végre rá döbbenni arra, hogy ez így nem mehet tovább ..., mert ez nem más, mint végzetes zsákutca ... Élenjáró kertbarátok A másik véglet: ha közömbössé, érdektelenné válnak a kistermelők az egyes, nagyon fontos zöldségfélék termesztése iránt. JOBB szolgAltatAsti Köztudott: a kertbarátok sok Időt elfecsérelnek a zavartalan árutermeléshez elengedhetetlen, jó minőségű vetőmagvak, növényvédő szerek ős egyéb kellékek beszerzésével, sőt, hasznosítják az udvardiak? Példamutatóan. Erről a szőbanforgő kertbarát, Maczkó bácsi így beszél: — Nálunk már hagyománya van a téli szakismeretgyarapításnak. Szakkönyvek garmadáját vásárolják kertbarátaink, hogy tanuljanak, s így termelőmunkájukat eredményesebbé tehessék. Nagyon kapós például a Szőlő a házikertben című szakkönyv. Ha, mondjuk, 100 darabot megrendelnék — és azt A színvonalas kiállításokon kertészkedőin к immár nem csapán zöldséget és gyümölcsöt, de sok szép virágot is bemutatnak. • Matts P. felv. — Mi újság a szerződéskötések körül? — puhatolódzom. — Tudja, az úgy van, hogy a zöldség-gyümölcsfelvásárló szervek először a szövetkeze tekre, állami gazdaságokra alapoznak, aztán jöhetnek csak a kistermelők. Meg kell azonban mondanom: az Idén nem pa naszkodhatunk. A szerződések megkötésére már januárban sort kerítettek. Ez mindenkép pen előrelépés, mert tavaly csak áprilisban tettek pontot ezeknek a fontos megállapodá soknak a végére. — A ZELENINA-ről van sző? — Eltalálta. De ... a JEDNO ТА nem szerződik, mégis sok árut felvásárol, elvisz a faluból... Ehhez annyit: a kereslet és a kínálat közötti összhang meg teremtésének a segítőeszköze a szerződés. Azt mindenképpen meg kell érteni a kistermelőknek, hogy az árutermelés sem nélkülözheti a rendet, a tervfegyelmet. Termeljenek azt és annyit, amennyire a fogyasztóknak és az államháztartásnak a kiadó leszállítanál! — percek alatt elkapkodnák. Csakhogy, nagyon nehezén beszerezhető ez a könyv. Hasonló a helyzet a J. KrejCa—J. Klimo: Egynyári virágok című kiadvánnyal. Jelen pillanatban a nevezett könyvekből 80 darabot akarnak vásárolni — a prágai Magyar Kultúra közreműködésével. Egyébként is Igen nagy az érdeklődés a szaikönyv-újdonságok iránt. Helyénvalónak — és fölöttébb megvalósíthatónak — tartanánk azt, ha a PRÍRODA Mezőgazdasági Könyv- és Lapkiadó Vállalat könyvkiállítást rendezne a közeli hetekben, vagy hónapokban olyan könyvekből, amelyek kiválthatnák az udvardi kertbarátok (kisállattenyésztők stb.) érdeklődését. — Mi az, ami a szakkönyveken kívül, ugyancsak közkedvelt a tudásra szomjazó kertbarátok körében? — fordulok ismét az ízig-vérig szakemberhez és kertbaráthoz. — Nagy tömegeket — ötszázhatszáz főnyit — vonzanak a szakelőadások. Miért? Mert neves, nagytudású előadókat hívunk meg, akiktől sokat tanulhatunk. A másik: csakis olyan előadás-témákat tűzünk napirendre, ami feltétlenül érdekli a hallgatóságot. Célunk: ne csak a helyi, hanem a környékbeli, vagy távolabbi falvakbell kertbarátok Is eljöjjenek. És jönnek is... Miért ne Jönnének, s ne figyelnének az olyan, európai tekintélyű szakemberek szavára, mint a magyarországi dr. Csizmadia professzor és neje, valamint dr. Füri...? Ez utóbbinak az előadása ez év mán clus 29-én lesz Udvardon. RÖVIDEN — AZ ASTRA-KLUBRÖL Az itteni vlrágmagtermesztőket ez a klub fogja össze, amely két évvel ezelőtt alakult. A kertbarátoknak mintegy fele tagja ennek a klubnak. Tavalyelőtt például 11,5 hektárnyi területen termesztettek 55-féle ’irágmagot. —i! Mivel a virágmagtermeszéshez nagy szakértelem szükséges, az ASTRA-klub keretében gondoskodunk a klubtagok szakismereteinek gyarapításáról. Ha azt mondom, hogy Szlovákiában a virágmagvak egy'íarmadát mi, udvardiak ternesztjük — fejezi be tájékozatását Maczkő Ferenc bácsi —, íz sokmlndent kifejez. Tőlünk olyan tiszta virágmagot vehet át a Bratislava-Rača-i SEMEX, mi azonnal tasakolhatő. Végezetül annyit: az udvardi /irágmagtermesztésnek hagyományai vannak. Régebben a község egvént vlrágmagtermesztői külföldre IS szállították a vlrágmngot. N. KOVÁCS ISTVÁN
