Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-09 / 32. szám

1980. augusztus SZABAD FÖLDMŰVES 13 Követésre méltó, ■ / * а в jo példa Az alekšincei Oj Élet szövetkezet­ben (nitrai járás) az egyesítést kö­vető 1976-os évben férőhelyhiány miatt az állattenyésztés termelésének hatékonyságában lemaradásokat ész­leltek. Ez orvoslást követelt. Ehhez az ötletet a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter Prievidzán kiadott rendelkezése adta. A szóban forgó rendelkezést a szövetkezetben saját feltételeikre feldolgoztak és a foko­zatosság elve szerint valósítják meg. A feladatok egyike: a vágóbaromfi termelés 50-ről 230 tonnára való nö­velése volt. A szövetkezetben elhatá­rozták, hogy minimális költséggel fel­lendítik a termelést. Erre a célra két darab 100 méter hosszú, tíz méter széles, és 2,65 méter magas fóliaépít­ményt készítettek. A vázat faanyagból készítették és fedőanyagként a szö­vetkezetben gyártott fiexipanelt hasz-100 kilogramm N «setén 1:0, 5:0,5 NPK arányú legyen a tápanyagpótlá­sa. Az első és a második nüvedék legeltetése után fejtrágyaként 50—70 kilogramm N-t kell adagolni egy hek­tárra. Vetőmag-normája hektáronként 5— 8 kilogramm, májustól augusztusig vetve 5 kilogramm, áprilisban és szeptemberben vetve 8 kilogramm. Vetésének idejétől függően , hasznosí­tása a következő időszakokban lehet­séges: Vetésidő: április — május, július (tarlóba), augusztus. Hasznosítások ideje: július — október — december, szeptember — november — április, október — december — április. Hasznosítani elsősorban a szarvas­­marha, illetve juh legeltetésével le­het. Intenzív termesztésekor a legel tetőst a 7—8. héten meg lehet kezde ni. Általában a 10. héten belül hasz nosítható. A legeltetést fokozatosan — 5 na pos szoktatással — kell bevezetni. Az állatok szívesen fogyasztják. Adago lása a villanykarámmal, illetve sávos legeltetéssel gazdaságos. A növény gyorsan sarjad, ezért az állatok a lelegelt területen ne járjanak, mert a következő növedék termését károsít­hatják. A legeltetéssel nem hasznosított terület kiváló zöldtrágya. Termeszté­se beépíthető a legelőváltó művelési rendszerbe, valamint a takarmányok vetésszerkezetébe. A próbatermesztések során — az MNK-ban — kiemelkedő eredményt ért el a Dunavarsányi Petőfi Tsz, s a Vörös Október Tsz hektáronkénti 70 —75 tonnás termésátlaggal. Sok gaz­daság érte el öntözés nélkül is a hektáronként 40—50 tonna termés­átlagot. A hasonló célra termesztett Emerald (angol), Górczanski (len­gyel) zöldtakarmány növényekkel együtt vizsgálták száraz körülmények között és a vélemények szerint is a Tyfon a legmegfelelőbb. A Tyfon termesztésének lehető­ségei: — gabona — Tyfon (júliusban vet­ve — áprilisig hasznosítva) — szu­­dánitű — gabona — gabona; — gyeptörés — Tyfon (augusztus­ban vetve — áprilisig hasznosítva) — szudánifű — gabona — gyep; — őszi takarmánykeverék — Tyfon (májusban vetve — novemberig hasz­nosítva) — kukorica — kukorica. A Tyfon tehát széles körben ter­meszthető és hasznosítható intenzív fejlődésű zöldtakarmány-növény, a­­mellyel megoldható a kérődző állatok késő őszi, téli, illetve kora tavaszi legeltetése. Termésbiztonsága öntözé­ses termesztési viszonyúk között meg­felelő. (H. K.) nálták fel. Így a két építményt a mű­szaki berendezésekkel együtt (etető és itató vonalak stb.) 281 ezer 130 korona költséggel elkészítették. E- lönynek szárait, hogy az építmény évekig használható. A napos csibe szállítására a topoN Canyi- baromfifeldolgozó vállalattal kötöttek szerződést, így a benépesí­tés nem okozott gondot. A hizlalást, illetve a be- és kitelepítést négy tur­nusban oldották meg. Egyszerre 36 ezer csibe fért el a két építményben. A múlt évben több mint 150 ezer napos csibét vásároltak, közülük csu­pán 4,1 százalék pusztult el, ami a hizlalás! ciklus elhullási normájához viszonyítva 1,4 százalékkal lett keve­sebb. örvendetes, hogy az említett baromfiszállásokban végzett hizlalás más vonatkozásban is előnyös. A szövetkezetben ötvenhárom napos hizlalási ciklusban átlagban 1,59 ki­lós súlyt értek el, és élősúlykilónként 2,60 kiló tápot használtak. Az is figyelmet érdemel, hogy a ba­romfitelepen három gondozó és egy éjjeliőr teljesít szolgálatot. A barom­fiürüléket' buldozérral távolítják el, majd egyszerre elszállítják. Az etetés és az itatás automatizált. Megállapították, hogy a hizlalás vá­zolt módszere nagyon kifizetődő: a több mint kétmillió 299 ezer korona költséggel megközelítőleg 660 ezer korona tiszta jövedelmet értek el. Egy kiló vágóbaromfit 9 korona 98 fillér költséggel termeltek és 13 korona 28 fillérért értékesítették, ugyanis 89,4 százalékát első minőségű osztályban vették át. Ezzel a termelés rentabili­tása meghaladta a huszonnyolc szá­zalékot. Az elemzés során azonban értékként nem vették figyelembe a baromfitrágya készletét. Menet közben — mint az lenni szokott .— kisebb problémák is elő­adódtak. Az időjárás felmelegedésével néha intenzívebb légcserére lett vol­na szükség. Ezt azonban szellőztető berendezésekkel megoldották. A sike­reken felbuzdulva, és megnövekedett eladási terük teljesítése érdekében ez évben telepüket újabb baromfi­szállással bővítették. Egy-egy turnus­ban most már 50 ezer baromfit hiz­lalhatnak. Az előző év sikerei azt mu­tatják, hogy a május és a szeptember közti hónapok legalkalmasabbak a baromfi hizlalására. így az építmé- ] nyék fűtése szükségtelen és egyben csökkenthető az élősúly kilóra jutó termelési költség. Jozef Lukáfi agrármérnök : t A Tyfon (Brassica rapa) elterjesz­tése — írja a Magyar Mezőgazdaság 19. száma — napjaink feladata. A növényt tarlórépa és a kínai kel ke­resztezéséből nemesítették. Olyan ta­karmánynövény ez, amely hektáron­ként 50 — 80 tonna zöldtömeget ad, ha az igényének megfelelő ökológiai adottságok között termesztik. Jellemzője a gyors növekedés, a­­mely többszöri hasznosítást tesz lehe­tővé. Vízigénye nagy — megközelítő­leg 1000 milliméter évente —, ezért elsősorban öntözéses termesztése ja­vasolható. Fagyálló- és hidegtúrő ké­pessége jó, ennek következtében átte­­leltetésre is alkalmas. Beltartalmi értéke kiváló. Szárazanyag-tartalma 7—10 száza­lék, szárazanyag-kilogrammonként 25 százalék nyersfehérjét és 15 százalék nyersrostot tartalmaz. Szárazanyag­­tartalmának emészthetősége 77 száza­lékos. Ize kellemes, mellékize nincs, ezért az állatok szívesen fogyasztják. Termesztése és hasznosítása több változatban képzelhető el. Jelenlegi kutatási, illetve kísérleti feladat a megfeleled termesztési tájkörzet és hasznosítási mód kialakítása. Intenzíven fejlődő növény, elsősor­ban vegetatív részét hasznosítják, ezert tápanyagellátására kiemelten kell ügyelni. Alaptrágyában, a talaj kötöttségétől függően 60 kilogramm N esetén 1:1:1 NPK arányban kapjon műtrágyát. A komáromi (Komárno) járás szó1 cialista mezőgazdasága egyre nagyobb sikereket ért el. Bucz Sándor, a jmi főgépesítője szintén sokat segít eb1 ben. A tisztséget a jmi megalakító1 sától, vagyis 1963-tól tölti be. Irodá-i jában csak a kora reggeli órákban tartózkodik. A munkaidő nagy részét új gépek és pótalkatrészek beszerzé1 sével vagy pedig a gazdaságokban tölti el. A járás párt- és gazdasági vezetői nagyra értékelik munkáját. A múlt hetekben a Debreceni Mezőgép Vál­lalat által gyártott növényvédő gépek üzemeltetése, bemutatása, népszerűsí­tése terén végzett több mint egy év­tizedes munkájáért „Kiváló Dolgozó" kitüntetést kapott Magyarországról. A dicsekvő embereket azonban nem kedveli, azt sem, ha őt agyondicsérik. Munkáját természetesnek veszi. Az együttműködésről igy nyilatkozott: — „A Debreceni Mezőgép Vállalat­ban gyártott gépeket, mi a CSSZSZK- ban kipróbáljuk és bemutatjuk. Ez az együttműködés kölcsönös. Magyaror­szági barátaink átadják tapasztalatai­kat, mi pedig viszonyaink között ki­próbáljuk a gépeket. Elbíráljuk, hogy esetleg szükséges-e valamely szerke­zet módosítása. Megjegyzéseinket át­adjuk a gépgyárnak. Ez az együttmű­ködés nagyon gyümölcsöző, mert így mindig korszerű gépekhez jutunk, s azokat, amelyek beváltak, többnyi­re megvásároljuk.“ Beszélgetésünk során olyan korsze­rű gép kipróbálásáról tájékoztatott, amilyet a járás mezőgazdasági szak­emberei évek óta szeretnének meg­szerezni. De hadd nyilatkozzék erről ő maga: — „A múlt évben napraforgóbeta­karító adaptereket próbáltunk ki. Az eddig alkalmazott gépekkel szemben az újaknak az az előnyük, hogy hasz­nosításukkal csökkenthető a veszte­ség, így hektáronként 150 kiló ter­mést takaríthatunk meg. Kiszámítot­tuk, hogy járásunkban egy-egy ter­ményfajtánál négymillió korona meg­takarítást érhetünk el. A mezőgazda­­sági üzemek vezetői sokszor panasz­kodtak a kukorica betakarítási vesz­teségekre. A magasan levágott szár miatt a lehullott csövekből sok a földön maradt, azt leszántutták és így károk keletkeztek. A jő minőségű munka végzéséhez nálunk nem volt tökéletes gép. A magyar gépgyártó vállalat azonban hasznos gépet fej­lesztett ki, s ezt mi is bemutatjuk. Az SKA RR—6 jelű gép annyira töké­letes, hogy hasznosításával jelentősen csökkenthető a begyűjtés vesztesége, egyben a kukoricaszár teljes tömege felhasználható." A fenti gép a kukoricaszárat a csö­vek leszedésével egymenetben rendre rakja, s azt a rendfelszedővel felsze­relt silókombájn felszedi, vagyis tisz­ta területet hagy maga után. Ami ko­rábban veszteség volt, azt a kombájn felszedi, eljuttatja a szecskázóba, a­­mely kiváló minőségű szilázs-alap­­anyagot biztosít az állatoknak. Az együttműködés nem csupán a kukoricaprogramban, hanem más szempontból is sikeres. Bucz elvtárs elmondta, hogy a zöldségtermesztési program is jó úton halad. Többek között a paradicsom és a fűszerpap­rika termesztésében érnek el a járás mezőgazdasági üzemei szép sikereket. Bucz elvtárs munkáját azért kedve­lik, mert ebben a beosztásban ter­mészetéhez mérten dolgozhat. A gé­pesítésben ugyanis nem létezik „uborkaszezon“. A vetési munkákat a zöldaratás, a gabonabegyűjtés, a szántás, az ősziek betakarítása, majd a gépjavítás követi, ülvén hét életévét meghazudtolva, mindig ott jelenik meg fiatalosan, ahol gazdag tapasz­talataira a legnagyobb szükség van. Kolozsi Ernő Л<>АДЛЛЛАЛЛЛЛЛЛАЛЛАЛАААЛЛААЛЛАЛАЛААЛАЛЛААЛЛЛЛААЛАЛАЛААЛаЛААЛДААЛАЛЛЛАЛЛЛААЛЛЛЛЛЛ| IGÉNYES FELADAT magasabb cukortartalmáért! augusztus végén juttatták ki a cukor­répára. 1978-ban a Diószegi (Sládkovičovo) Állami Gazdaságban végzett kísérlet során a finomított cukortöbblet 2,17, a terméstöbblet pedig 9,85 tonna volt hektáronként. A kojetíni szövetkezet­ben végzett kísérlet során a cukor­­tartalom 17,07 százalékról 18,46 °/o-ra emelkedett, ami 1,48 tonna finomított cukortöbbletnek felelt meg. £ termés­többlet ugyanakkor 5,51 fonna volt hektáronként. A növekedésszabályozót mindkét esetben augusztus második felében juttatták ki. Tavaly a tomašovceí szövetkezetben (lučeneci járás) egy 15 hektár kont­roll- és egy ugyancsak 15 hektár kí­sérleti területen hasonlították össze a növekedésszabalyozó hatását. Öntözési viszonyok közepette a cukortartalom 15,75 százalékról 18,69 °/o-ra emelke­dett. A Tornaijai (Šafárikovo) Állami Gazdaságban az összehasonlítást 20— 20 hektár olyan területen végezték, ahol nem volt lehetőség az öntözésre. A cukortartalom ebben az esetben 14,97 százalékról csak 15,32 °/b-ra emelkedett, bizonyítva a korábban elmondottakat. A növekedésszabályo- Z.ót mindkét esetben szeptember má­sodik felében juttatták ki a cukor­répára. A kylesovicei szövetkezetben két adagban — augusztusban es szeptem­berben >— juttatták ki a növekedés­­szabályozót. A cukortartalom 14,4 szá­zalékról 16 %-ra emelkedett, ami 2,45 tonna finomított cukortöbbletnek fe­lelt meg hektáronként. A terméstöbb­let ugyanakkor 12,1 tonna volt. örvenedetes, hogy a cukorrépa fel­dolgozása során nem fordult elő olyan gátló tényező, ami a növeke­désszabályozó adagolásából szárma­zót volna. A cukor minőségére sincs káros hatással. A kutatók már azt is megállapítot­ták, hogy a növekedésszabályozó ha­tása a tápanyagok mennyiségének nö­velésével párhuzamosan csökken, el­sősorban azért, mert a növényeknek azon természetes „rendszere“, amely a termésképződésért „felelős“, alacsony tápanyagmennyiség jelenlétében fejti ki tevékenységét. Az idén előreláthatólag mintegy 30 ezer hektár cukorrépa-területre jut­tatják ki a növekedésszabályozót. Az intézet nemcsak szlovákiai, hanem csehországi mezőgazdasági vállala­tokkal, üzemekkel is együttműködik. Reméljük, hogy a mezőgazdasági üzemekben élnek az adott lehetősé­gekkel, márcsak azért is, mert egy adag mindössze 1 korona 94 fillérbe kerül, ami a magasabb cukortarta­lomban, a nagyobb terméshozamban és a leveles répafej jobb minőségé­ben kamatostól megtérül. Természetesen, a kutatás és a kí­sérletezés tovább folytatódik. A növe­­désszabályozók alkalmazásával még jobb eredmények is elérhetők, de csak abban az esetben, ha a már több ízben említett mechanizmust (asszimiláció, fotoszintézis) A-tól Z-ig, tehát lényegében a vetéstől kezdve egészen a betakarításig hatalmunkba ' kerítjük, szabályozni tudjuk. Ha ez ; sikerrel jár, akkor a növényi kultú- , rák genetikai és biológiai termőké- , pességét jobban, ésszerűbben kihasz- - nálhatjuk! i I BARA LÁSZLÓ agrármérnök szabályozót — permet- formájában —. egy adagban juttatták ki a cukorré­pára. A kísérletek eredményei azon­ban megmutatták, hogy a kétszeri ki­­juttatási forma a cukorrépa fejlődése és a növpkedésszabályozó hatása szempontjából sokkal előnyösebb. Egy adag alkalmával mindössze 8 gramm ,,RB -jelzésű (regulátor beta) növeke­désszabályozót juttatnak ki vízben feloldva hektáronként. Ha a növeke­désszabályozót repülőgéppel juttatják ki a cukorrépára, akkor 30—60, ha permetezőgéppel, akkor 1000 liter ol­datot tanácsos adagolni egy hektár területre számítva. Az első adagot június végén, illetve július elején, a másodikat pedig egy-másfél hónap el­teltével kell kijuttatni, úgy, hogy a második adag a várható betakarítás előtt 1—1,5 hónappal korábban ke­rüljön a cukorrépára. Erre elsősorban azért van szükség, mert a növekedés­szabályozó hatása körülbelül negyven napig tart. Az említettek igazolására néhány konkrét kísérleti eredmény: 1977-ben a lénártfalvai (Lenartovce) szövetke­zetben végzett kísérlet során a répa cukortartalma 17,96 százalékról 19,13 °/o-ra emelkedett, ami 1,14 tonna fi­nomított cukortöbbletet jelentett hek­táronként. A terméstöbblet ugyanakkor 4,71 tonna volt. A žalkovcei egységes földinüvesszövetkezetben végzett kí­sérlet során a cukortartalom 14,5 százalékról 15,96 í'o-ra emelkedett, az átlagos terméshozam 53,6 tonnáról 58 tonnára növekedett. A bučanyi neme­sítő állomáson végzett kísérlet során a cukortartalom 17,2 százalékról 18,65 százalékra emelkedett, a terméshozam pedig 58,5 tonnáról 61 tonnán* növe­kedett. Mindhárom esetben a növeke­désszabályozót . egy adagban « A kísérleti eredmények azt is megmutatták, hogy a fotoszintézis gyorsasá­gának szabályozása a leveles répafej jobb minőségében érvényesül. (A szerző felvételei) Megérdemelt kitüntetés A nagyüzemi zöldségkertészetben gyakran problémát okoz a növények permetezése. Amikor nem lehet a sorok irányában haladni, (a dinnyénél, töknél stb.) előnyösebb az utakról történő turbinás megoldású permetezés. A Dunatökési Állami Gazdaság |Dunajský Klátov) műhelyében a szerelők olyan nagyhatósugarú ventillátorus turbinát szerkesztettek, amellyel 50— 60 hektár dinnye kezelése, illetve a növényvédelme nem okoz problémát. Fotó: Belucz János agrármérnök ÚJ, HASZNOS TAKARMÁNYNÖVÉNY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom