Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-09 / 32. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. törágzasa boldog sigunk, reményünk öles léptekkel пб a tarló-mező. A gabonatáblák piillió és millió „élete“ a búza és az árpa szinte alázattal tűnik el a gépek gyomrában. A föld i—> mintha öröme telne benne — acé­­los magvakkal bélelte ki a toklászo­kat. A gépek megállás nélkül men­nek. Pár perc és megtelik a magot szállító jármüvek rakodótere. A má­sik kombájn fordul, óriás teste mint engedelmes állat simul a járművek­hez, hogy újra és újra ismétlődjön a jelenet, mint egy folytonosságot ki­fejező képsor. Majd a kombájnok új rendet kanyarítanak, s mozgásukban a föld szivedobogását hallom. Dobroni István a szemveszteség ellenőrzése közben. A TESTVÉRISÉG ÉS A BARÄTSÄG JEGYÉBEN Rendkívüli nap: Nem esik az eső, s napfényben ragyog a világ. A rsi­­csói ffíiüov) Wilhelm Pieck Efsz határában még szebbek a dús lombú fák, a mélyzöld szinti kukoricatáblák. A dűlőűt mentén kombájnok sora­koznak. Szerelők és kombájnosok fog­lalatoskodnak velük, tisztítják, zsíroz­zák őket, aztán megkezdődik az át­csoportosítás. — Minden részletre kiterjedő pon­tos betakarítási tervet dolgoztunk ki, de a tervünk gyakran teljesen felbo­rul. Naponta változik a helyzet, sőt gyakran, amit este elhatároztunk, azt másnap reggel kénytelenek vagyunk módosítani. Ma például a jizernicei IX. Kongresszus nevet viselő efsz és a nemesócsal (Zemianská Olca) szö­­*e! kőzetből érkezett kombájnokkal fcegkezdtük a búza aratását. A ka-19S0. augusztus 9. Az összefogás és barátság — A szállással éS' az ellátással elé­gedettek, vagyunk. Az idén viszont a szokásosnál többet gondolok haza. Tudja, az első gyermeket várjuk. Szeretném, ha fiú lenne, s olyan sző­ke, mint a csallóközi búzatenger, — jegyezte meg mosolyogva a húszéves Hergan Peter, majd hozzáfűzte: — Az indulás előtt dilemmákkal küszködtem: A barátság, a segíteni akarás és a gyermekét váró apa bol­dog izgalma úgy viaskodott bennem, mint a palackba zárt szellem. De el­jöttem! Olajos kézzel, csatakos verí­­tékes arccal itt Csallóközben az „élet“ megmentéséért küszködöm, s nagy boldogságot jelent számomra, hogy otthon egy sarjadó másik élet vár. — Értik a munkát. Látszik rajtuk, úgy jöttek, hogy segíteni akarnak, nem pedig időt tölteni. A testvériség és a barátság kötelezi őket — mon­dotta Baráth Imre. A BŰVÖS NÉGYSZÖG < Milyen a termés? — Szögeztem a kérdést Ridmajer Jánosnak, a szö­vetkéz! raktárosának. — Biztató. Bár még korai a jóslás, de én bízom abban, hogy sokkal jobb lesz, mint tavaly. Egyébként a gabo­na minősége jó, s örömteli, hogy a gazdag termés raktárkész. — Higgadtságra, megfontoltságra van most szükség, és arra, hogy mi­nél kevesebb legyen a veszteség. A gabonát nekünk kell learatnunk, és eljuttatnunk rendeltetési helyére. Hogy miképpen — bármilyen nehéz­ségek is támadhatnak, — azt eldön­teni és megvalósítani a mi feladatunk és nagy felelősségünk — hangoztatta Dobroni István, aki a középiskolás Horváth Trüdival a szemveszteséget ellenőrizte. Aztán felállították a „bűvös négy­szöget“, s percízen vizsgálták, hogy négyzetméterenként hány szemet ta­lálnak. A „bűvös négyszög“ ismerte­téséhez még hozzáfűzték, hogy jegy­zetfüzetükben minden kombájn, és magot szállító járművet nyilvántarta­nak, s minden mérési adatot felje­gyeznek. — Előfordult már, hogy valamelyik gép után a megengedettnél több sze­met találtak? — Még nem! — Arcukon elégedett ' mosoly sugárzott. Árva Béla, Árva László, Lakatos Gábor és Kiss Miklós a Békéi (Mie­­rovo) Efsz knmbájnosai SZISZ-tagok, s csak a közelmúltban kerültek ki az iskola padjaiból. — Az első kiruccanás a falunkból, vagy ahogy egymás között emlegetni szoktuk, kirajzás számunkra a pálya­­választással kezdődött. Mi akkor úgy döntöttünk, hogy a Somorjai (Šamo­­rín) Mezőgazdasági Szaktanintézetet választjuk. — Tényleg annyira vágytatok a gé­pek után? — Már gyermekkorunkban csábítod tak bennünket a mezőgazdasági gé­pek, s igyekeztünk összebarátkozni velük. A szaktanintézet gyakorlati foglalkozásain 1» mindig arra fülel-Ägh Imre, a felvásárló üzem raktárosa. lászok érettek, a gabona szára vi­szont annyira nedves, hogy kénytele­nek vagyunk a kombájnokat átcso­portosítani — mondotta dohogva Heinz György az üzemi pártszervezet elnöke. A másik hatalmas táblán viszont már kasza alá érett az árpa. Baráth' Imrével az efsz elnökével indulunk a kombájnok nyomába. i Mintha odanőtt volna, úgy ül az i egyik kombájn nyergében Futó 1st- < ván. Fiatalember, alig múlt huszonhat i éves. Lassan, tempósan halad a gépe. Né'ha megáll, mert- elakad a vágó- i szerkezet, vagy a felhordó csiga. : >— Óvatosan kell dolgozni. A légié- 1 nyegesebb az, hogy a lehető legki- i sebb veszteséggel takarítsuk be a tér- i mést. i Hergan Peter és Fryral Ľubomír társaikkal együt a jlzernicei szövet- ] kezeiből érkeztek. — Elnökünk azzal búcsúztatott t bennünket, hogy dolgozzunk úgy, mint i otthon. Addig maradunk, amíg lesz \ aratnivaló, utána otthon folytatjuk. í Jizeruicei vendégkombájnosok Csicsón. Foto: Balogh Béla (2) és гг-tt,­tünk, hogy melyik alkatrészt, hogy hívják, mire alkalmas, úgyhogy fele­léskor gyakran nyújtottuk az újjun­­kat. Az idén régi álműnk valósult meg azzal, hogy nyeregben ülhettünk. ■— Aratás közben mire kell legin­kább ügyelni? — Munka közben leginkább a ga­bonatáblát figyeljük, s ügyelünk arra, hogy .kő ne kerüljön a kések közé, mert akkor bizony megbénulhat a gép. Az aratás különben számunkra bűvös szó, ezért természetesnek tartjuk, hogy ilyenkor nincs ünnep, sőt meg­határozott munkaidő sem. A régi pa­raszt életet mi különben nem próbál­tuk, de mi fiatalok is úgy kötődünk a földhöz, és a mezőgazdasághoz, mint szüléink és nagyszüleink. A szövetkezetben egyébként árpá­ból 4,7 tonnás (47 mázsa) átlaghoza­mot terveztek. Az Ifjú kombájnósok viszont ezen a szombaton olyan táb­lán fejezték be az aratást, amelyí ü,3 tonnás hektáronkénti hozammal há­lálta meg a gondos emberi munkát. „KEMÉNY LEGÉNYEK“ A dióspatonyi | Orechová Potőft) Barátság Efsz -gabonatábláin rakovicei vendégkombájnosok vágták a kasza alá érett árpát. Aznap délután érkez­tek, s útjuk azonnal a földekre ve­zetett. — Mindig szívesen, jövünk bará­­ainkhoz, — mondotta Bartosiő Józef Suchina Jozef és Švarcz František. — A telt kalászok suttogása, az al­konyati tücsökzene csodás hangula­tot varázsol, a szívélyes vendéglátás pedig otthoni környezetet teremt szá­mukra. A tücsökzene a mindentudó Józsi bácsit juttatta eszembe, akivel gyer­mekkoromban — szülőfalum határá­ban még kézzel raktuk kepébe a ké­vét. A Piavét is megjárt öreg az egyik nyári alkonyon így szólt hozzám. — Hallod-e, te, gyerek, hogy mit mond a tücsök? — Hallom, de nem értem — vála­szoltam. — Hallgasd csak, te gyerek, hogy milyen szépen monoja: szisz... szisz... németül ez a szó édeset je­lent. Ha a tücsök szól, telt lesz a kalász, és felejthetetlenné válik a ta­lálkozás.. Cseh barátainkkal — akiket Tóth Zoltán mérnök, gépjavítási és üzeme­lési főágazatvezető kemény legények­nek nevezett — való találkozásunk után a Kétútköz dűlőben megszólalt a tücsök. Bizalmat, szépséget és a testvériség örömét árasztotta minden. ZÖKKENŐK NÉLKÜL A somorjai (Santorini körzeti fel­vásárló üzem udvarára szombaton és vasárnap is menetrendszerűen érkez­tek a gabonát szállító járművek. !—— Vannak-e zökkenők átvételkor? í— Tettük fel a kérdést Ágh Imrének és Ciprus Lászlónak, a két raktáros­nak. — Nincsenek, s reméljük, hogy nem is lesznek. ]ó az együttműködé­sünk a gazdaságokkal. Előre tájékoz­tatnak bennünket, hogy naponta ■mennyi gabonát szállítanak, mi pedig megfelelően felkészültünk az átvétel­re. Műszaki feltételeink jók,_ az üzem- és munkaszervezésünk is megfelelő. Lukács Magda, a felvásárló üzem laboratóriumának vezetője elmondot­ta, hogy a sörárpa minősége jő, s ml reméljük, hogy így lesz ez a kenyér­­gabonánál is. ☆ Gázoltuk a tarlót... A fendkö ja­­jongó ritmusos pengése helyett szom­baton és vasárnap is kombájnok zúg­tak a földeken. A tarlók illata ülte meg szívünket, új barátokat szerez­tünk, s szavak vésődtek emlékeze­tünkbe, amelyek túlharsoglák a gé­pek zaját. Homlokunk izzadtságával munkált gabonatengeren folyik a kenyércsata, melyben többnyelvű, de egy akaratú emberek sorakoznak. Barátság és testvériség: virágzása boldogságunk, jövője reményünk. CSIBA LÁSZLÓ Emlékezzünk csak! A politikai-tár­sadalmi válság éveiben a jobboldali, opportunista elemek mesterkedéseik­kel szították a nacionalizmust. Ahol csak tehették hintették az ellenséges­kedés, a nemzetiségi gyűlölet mag­­vát. S nem is mindig eredménytele­nül. Node, szerencsére az új központi pártvezetés helyes marxista—leninista irányvonalának köszönve, a politikai és gazdasági helyzet konszolidálódott. Hazánk nemzetei és nemzetiségei kö­zön mind szorosabbá váltak a baráti kapcsolatok; a közvélemény homlok­terébe nem az egymás iránti áskáló­­dás, hanem a rend közös helyreállí­tása, a közélet megtisztítása került, azoktól, akik a társadalmi-politikai légkör mérgezői voltak. Azóta a szét­húzás helyett az összetartás, az or­szág- és társadalomépítő célkitűzések megvalósítása a legfőbb közérdek. S ebből fajra, pártállásra, nemzeti­ségre való tekintet nélkül kiveszik részüket, becsületes polgáraink mil­liói. ☆ ☆ ☆ NEMCSAK ÜZEMKÖZI, SZEMÉLYI IS... Még a rosszmájú emberek, rendsze­rünk esküdt ellenségei is kénytele­nek elismerni: Csehszlovákia politi­kai, társadalmi és gazdasági vonatko­zásban szilárdabb, mint volt. A békés alkotó munka, rend és fegyelmezett­ség jellemzi országunkat. Köztudott, hogy egyes kapitalista országokban gazdasági válság dúl. Hatását teljes mértékben kivédeni nem tudjuk, ami népgazdaságunkat illeti. Ennek elle­nére a közeliátással elégedettek lehe­tünk. A közellátás zavartalanságát je­lentősen elősegíti fejlett szocialsta mezőgazdaságunk, öntudatos szövet­kezeti parasztságunk. Erőink jórészt azáltal hatványozná­nak meg, hogy harcedzett, forradalmi tapasztalatokban gazdag munkásosz­tályunk, a szövetkezeti parasztsággal vállvetve gyakorolja az államhatal­mat. Szoros kapcsolat fűzi egymáshoz hazánk nemzeteit és nemzetiségeit. Ugyancsak sokoldalú és gyümölcsöző a szomszédos baráti, szocialista or­szágokkal való együttműködésünk, a Szovjetunióval az élen. Ez a nemzet­közi összefogás és együttműködés, a baráti viszony további szilárdítása és ápolása népgazdaságunk továbbfejlő­désének, a fejlett szocialista társada­lom építésének biztos fedezete, leg­főbb záloga. ŕ ... A hazánk nemzetei és nemzeti­ségei közötti gyümölcsöző együttmű­ködés többek között abban is meg­nyilvánul, hogy nyaranta kombájnok, gabonabetakarítógépek ezrei, szállító­járművek százai kelnek útra, a kiváló műszaki erőkkel együtt, hogy Szlová­kiában éppúgy, mint a Cseh Szocia­lista Köztársaságban minél kisebb veszteséggel, mihamarabb fedél alá kerüljön a gabonatermés, az urszág kenyere. És most térjünk vissza az előbb mondottakhoz: a 60-as évek végén a jobboldali opportunisták gyűlöletszi­­tésa leginkább csak ott talált vissz­hangra, ahol a pártszervezetekben csorbát szenvedett a marxista—leni­­nist ideológia, a pártos internaciona­lizmus ... Ilyen körülmények között a baráti és kölcsönös együttműködési szerződések is formálissá váltak, megszűnt gyakorlati jelentőségük ... Viszont, tovább szilárdult a barát­ság és együttműködés ott, ahol hűek maradtak a marxista—leninista esz­mékhez. Szerencsére az utóbbiak vol­tak döntő többségben. Ehhez a nagy többséghez tartozott a felsőszeli (Hor­né Saliby) szövetkezet is, ahol — már ez idő tájt is — erős, ütőképes, marxista irányvonalat képviselő üze­mi pártszervezet működött. A kom­munisták akkor is, most is az össze­fogást, egymás megértését szorgal­masa mázták — és szorgalmazzák. A bílo­­vicei, majd a Moravský Prusy-i szö­vetkezettel való baráti és kölcsönös együttműködésük mintegy másfél év­tizedes múltra tekinthet vissza. Ez az együttműködés igen hasznosnak bizo­nyult, nem csupán gazdasági, hanem emberi oldalát illetően is. — Kiváló szakembereket küldenek — mondotta Sárkány József, az efsz elnökhelyettese. — S keresik a lehetőségeket, hol, miben segíthetnek. Az idén is harminc-egynéhányan jöt­tek segíteni az aratásban. Napi mun­kateljesítményeikért, szakmai hozzá­értésükért igazán a legnagyobb elis­merést érdemelik. Ezek a teljesítmé­nyek egyáltalán nem maradnak el a mi kombájnosainké, gépkezelőinké mögött. Derekasan helytálltak most is a szocialista munkaversenyben. Ter­mészetesen, ezt a jelentős interna­cionalista segítséget mi is kellően viszonozzuk. A legjobb kombájnosain­­kát, gépkezelőinket küldtük a segít­ség viszonzásaképpen. Andrikovics József, a szövet­kezet üzemi pártszervezetének elnöke tovább gombolyítja a beszéd fonalát, — Milyen formában nyilvánulnak meg személyes kapcsolataink? Eljá­runk egymás aratóünnepélyére, zár­számadó közgyűlésére, ahol tapaszta­latcserék, közvetlen beszélgetések, helyszíni szemlék folytán sok min­dent tanulhatunk egymástól'. Mi, fő­leg az üzemszervezési tapasztalatai­kat tudjuk jól hasznosítani. No, meg náluk az üzemközi együttműködés (kooperáció) is magasabb szintű... Ami még említésre méltó: cseh bará­taink személyes kapcsolatai a mi szö­vetkezetünk dolgozóival olyannyira elmélyültek — fordítva is ez a hely­zet —, hogy búcsúra, temetésre is eljönnek, s természetesen, közülünk is többen év közben is ellátogatnak hozzájuk. Tehát, osztoznak egymás örömei­ben, gondjaiban. Olyasmit is latolgatnak a felsősze­­liek, a barátság és együttműködés továbbfejlesztését illetően, hogy az ifjúsági szervezettel is kiépítik a kap­csolatot. Természetesen, a Csehszlo­vák-Szovjet Barátság szövetkezet ifjú­kommunistáié lesz a kezdeményező szerep. Sárkány, Andrikovics, valamint Baán elvtársak (ez utóbbi a Nemzeti Front helyi szervének az elnöke, munkavédelmi felügyelő), igen nagy­ra becsülték azt, hogy bár a baráti szövetkezetben az egyesülések (10 szövetkezet egyesült) során sok sze­mélyi változásra is sor került, a ba­rátság továbbra is elmélyült, szilárd alapokon nyugvó, s gyümölcsöző. BARÁTSÁG, ÖSSZETARTÓ ERŰ Ez a szövetkezet, mint я neve is jelzi, példásan istápolja a szovjet néppel valú baráti kapcsolatait. Nem csupán azáltal, hogy évente vendégül látja a járásba érkező szovjet vendé­geink egy részét. Vezetőik, szakembe­reik, dolgozóik jutnak el évről-évre a Szovjetunióba, s személyi barátsá­gok is köttetnek. Ezenkívül a szövet­kezet tagjainak igen számottevő több­sége tagja a Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség üzemi szervezetének. Tehát a szocialista internacionaliz­mus szellemében is tevékenykednek. Természetesen, a legfőbb figyelmet a termelő-irányító munka tökéletesí­tésére, a központi és járási pártplé­­numok határozatainak gyakorlati va­lóra váltására fordítják, tekintet nél­kül arra, milyen a nemzetiségük. Kö­zös hazában, egyazon célok elérésé­ért küzdenek. !gy hatványoződik az evő, az alkotókészség, s lehet, a jövő­ben is eredményes lesz az együttmű­ködés, az eddiginél is szorusabb az egység, az összetartozás. (kovács)

Next

/
Oldalképek
Tartalom