Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-26 / 30. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1980. Július 26. 12 Of UTAKON AZ IGÉNYESEBB FELADATOK TELJESÍTÉSÉHEZ! A mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének modellje íl. Röviden a nitrai járás mezőgazdasági termelése eddigi fejlődésének elemzéséből: A járásban levő tizennyolc egységes földművesszövetkezet 75 ezer 829 hektár mezőgazdasági, ebből 68 ezer 799 hektár szántóterületen, az Agrokomplex, az Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás Gazdaságának termelési és gazdasági egységei pedig 13 ezer 714 hektár mezőgazdasági, ebből ' 12 ezer 891 hektár szántóterületen gazdálkodnak. Az efsz-ekre étlgosan 4213 hektár mezőgazdasági terület megművelése jut. A szövetkezetek négy kooperációs körzetbe tömörülnek, az ötödiket az Agrokomplex és a központilag irányított szervezetek képezik. Az elmondottakon kívül a járásban hat közös mezőgazdasági vállalat működik. Ezek a következők: ■ Sertéstenyésztési közös mezőgazdasági vállalat, amely a járás vágósertéseinek mintegy 17 százalékát adja; ■ Agrokémiai vállalat, amely a mezőgazdasági üzemek igényeinek, szükségletének 40 százalékban tesz eleget, szolgáltatások formájában; ■ Baromfitenyésztési közös mezőgazdasági vállalat, amely elsősorban a tpjás- és a baromfihús termelésére hivatott; ■ Baromfikeltető közös mezőgazdadasági vállalat, amely az SZSZK nagytenyészeteit látja el egynapos csirkékkel; ■ Branko közös mezőgazdasági vállalat, amely a pulykák, a házinyulak és egyéb kisállatok tenyésztésére hivatott; ■ Agrostav közös építkezési vállalat. Ide kívánkozik még az is, hogy előkészülőben van a zöldség- és gyümölcstermesztési közös mezőgazdasági vállalat. Tekintettel arra, hogy a járás területén a száraz és meleg éghajlatú körzetek dominálnak, a jobb termelési eredmények elérése érdekében negyvenegyezer hektár területen, azaz a szántóterület 47 százalékán kellene kiépíteni öntözőrendszereket. A múlt év végével azonban mindössze háromezer hektár terület öntözésére nyílt lehetőség, ami a szántóterület 3 százalékának felel meg. A legnagyobb gondot a vízforrások biztosítása jelenti. A kedvezőtlen éghajlati feltételek, az öntözési lehetőségek hiánya, a talaj alacsony humusztartalma, a szarvasmarhák alacsony sűrűsége (száz hektár mezőgazdasági területre 56 darab jut) és a szerves trágyák hiánya kedvezőtlenül befolyásolja a növényi kultúrák terméshozamának állandósítását, termőképességének kihasználását. Ennek következtében főleg a szemes kukorica, a takarmány- és az ipari növények hektárhozamaiban nagyok az éltérések. A járás a nyugat-szlovákiai kerület bruttó mezőgazdasági termelésének 10, árutermelésének pedig 9,9, az SZSZK bruttó mezőgazdasági termelésének 5,6, árutermelésének pedig 5,8 százalékát adja. A járás mezőgazdasági földterülete az SZSZK mezőgazdasági földterületének 4, a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági földterületének pedig 10,5 százalékát képezi. Az 1970—1979-es években a mezőgazdasági földterület ezernégyszáz, ebből a szántóterület pedig 674 hektárral csökkent. jelenleg a szántóterület közel 60 százalékán szemeseket, közel 10 százalékán ipari növényeket, közel 27 %-kán pedig takarmánynövényeket termesztenek. Az öntözési lehetőségek hiánya elsősorban a cukorrépa és a silókukorica kisebb terméshozamaiban mutatkozik meg. Az állattenyésztési termelés fejlődésében elsősorban a sertés- és a baromfitenyésztés dominál. A vágósertések felvásárlása tavaly — az 1970-es évhez viszonyítva — 65,1 százalékkal növekedett. Mindez azonban már korántsem mondható el a szarvasmarha-tenyésztésről az említett évek viszonylatában a száz hektár mezőgazdasági földterületre jutó állatsűrüség 48,9 darabról 59 darabra, a vágómarhák felvásárlása pedig 34,9 százalékkal növekedett. Az átlagos évi tejelékenység (3384 liter) és a hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása (0,80 kiló) ugyan jobb a szlovákiai, illetve a csehországi átlagnál de hatvanegy literrel, illetve 4 grammal elmarad a nyugat-szlovákiai kerület átlagától. 1978-ban a járás mezőgazdasági üzemeiben egy hektár mezőgazdasági területre számítva 630 liter tejet és 88.4 kilogramm marhahúst termeltek, ami 190 literrel, illetve 19,6 kilóval marad el a nyugat-szlovákiai kerület átlagától. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére kedvezőtlenül hat, hogy a tehenek férőhelyeinek mintegy 28, a növendékmarhák és a hízómarhák férőhelyeinek pedig mintegy 63 százaléka kifogásolható. A nem megfelelő tárolás következtében a siló- és szenázstakarmányok vesztesége 15—30, a szénáé és a takarmányszalmáé pedig 10—20 százalék között mozog. Az 1969—1977-es években az állandó mezőgazdasági dolgozók száma 10,2 százalékkal csökkent. A produktív életkortól idősebb maeőgazdasági dolgozók számának részaránya különösen az egységes földmüvesszövetkezetekben magas, és meghaladja a 19 százalékot. A legproduktívabb korban (20—39 év) levő dolgozók részaránya az utóbbi három év folyamén 1,7 százalékkal emelkedett, s elérte a 36.4 százalékot. A járás mezőgazdasági üzemeiben az átlagos havi kereset a nyugatszlovákiai kerület átlagától 1976-ban 211, 1977-ben 184, 1978-ban pedig 176 koronával volt kisebb. A gyengébb termelési eredmények a jövedelmezőségben is megmutatkoztak. Míg 1977- ben csak három, addig 1978-ban hat egységes földművesszövetkezet zárta jövedelmezőleg az évet. Ennek következtében az utóbbi években jelentősen megnőtt a hitelek részaránya. A nitrai járás mezőgazdasági termelése eddigi fejlődésének elemzéséből arra következtethetünk, hogy a mezőgazdasági termelés nem fejlődött dinamikusan, alacsony a termelés gazdasági hatékonysága. A mezőgazdasági termelés további szilárdítása, a hatékonyság fokozása és a termelés színvonalának emelését gátló fogyatékosságok felszámolása felelősségteljes hozzáállást, az intézkedések sokoldalúságát és a befektetéseknek, beruházásoknak a lehető legnagyobb mértékű kihasználását követeli meg a vezetőktől, dolgozóktól és 1 szakemberektől egyaránt. MI VÁRHATÓ 1990-IG? A hetedik és a nyolcadik ötéves tervidőszakban — a múlt évi valósághoz viszonyítva >— a járás mezőgazdasági földterülete közel kilencszáz, ezen belül szántóterülete pedig 1670 hektárral csökken. A meliorációs beavatkozások keretében 1985-ig 1990, a nyolcadik ötéves tervidőszak végéig pedig 415 hektár területen kell elvégezni a felszíni, illetve a talajvizek lecsapolását. Ugyanebben az időszakban hét, illetve huszonnyolc kilométer hosszúságban kell szabályozni a folyók és a patakok medrét. A jelenlegi helyzetből kiindulva a hetedik ötéves tervidőszakban két és félezer, a nyolcadikban pedig 9160 hektár területen valósul meg az öntözőrendszerek kiépítése. Annak érdekében, hogy ez megvalósuljon, a nyolcadik ötéves tervidőszak végéig összesen 860 ezer köbméter befogadóképességű víztárolókat kell létesíteni. A járás mezőgazdasági földterületének 19,8 századéka savanyú, 21,9 százaléka pedig gyengén savanyú kémhatású; 43,1 százalékban kicsi, 38,3 százalékban pedig közepes adagot képvisel a foszfortartalom. Ezért a legfontosabb teendő a talajok kémhatásának módosítása, éspedig meliorációs és ciklikus meszezés útján történő növelése. Jelenleg a talajba juttatott tápanyagoknak mindössze 25— 30 százaléka származik szerves anyagból. Ez a részarány jóval alacsonyabb, mint a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban. Ha azt akarjuk elérni, hogy a tápanyagoknak legalább a fele szerves anyag formájában kerüljön a talajba, akkor a talajtípustól, a gabonafélék, a kapásnövények és az évelő takarmánynövények termőterületétől függően évente és hektáronként 18 tonna szerves anyagot, ebből 9—13 tonnát szerves trágyák, a többit pedig humuszanyagok és zöldtrágya formájában kell a talajba juttatni. A szerves anyagok hiányát egyrészt a szarvasmarhák sűrűségének fokozásával (1990-ben száz hektár mezőgazdasági területre száz szarvasmarha jut), másrészt a komposztanyagok készítésének növelésével, valamint a szalma és a zöldtrágyázásra termesztett növények beszántásával oldják meg. A szerves trágyák adagjának növelésével ésszerűsíteni lehet a műtrágyák felhasználását is. Az egy hektár szántóterületre jutó NPK-hatóanyag mennyisége a jelenlegi 309 kilogrammról 1985-ig 350, a nyolcadikötéves tervidőszak végéig pedig 387 kilóra növekszik. Az említett intézkedések valóra váltásával 25—30 százalékkal növelhető a termőtalaj bioenergetikaí képessége, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy kiló NPK-hatóanyagból 15 kilogramm gabona vagy húsz kiló — száraz anyagban kifejezett —. takarmány termelhető. A NÖVÉNYTERMESZTÉS BELTER JESlTÉSE Az agroökológiai feltételekkel és a szakosítási elvárásokkal összhangban csökken a termesztett növényi kultúrák választéka. A modell többek között azzal is számol, hogy a másodnövényeket a szántóterület 10 százalékán kell termeszteni. A szemesek termőterületét az 1976—1978-as évek valóságán, azaz a szántóterület 58,4 százalékán állandósítják, ugyanakkor a hüvelyesek részaránya 1,5-ről 4,2, az ipari növényeké pedig 9,8-ról 14,1 százalékra emelkedik. Ez utóbbiak közül elsősorban a napraforgó termőterülete növekszik, így például 1985- ben már eléri a kétezer hektárt. A szántóterületen termesztett takarmánynövények közül az évelő takarmánynövények részaránya 11-ről 16,3 százalékra emelkedik. A zöldségfélék termőterületét 1830 hektár körül állandósítják. Ugyanakkor a szőlő termőterületét 3022 hektárról 4050, a belterjes gyümölcsösökét pedig 576- ról 1195 hektárra növelik. Az elkövetkező tíz évben a szemesek terméshozama 4,5 tonnáról 5,8, a cukorrépáé 24,6 tonnáról 49,4, az évelő takarmánynövényeké pedig 6,2 tonnáról 8,9 tonnára növekszik. A modell elsősorban a növénytermesztés minőségi oldalának fejlesztését szorgalmazza. így például az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet kell szentelni a sörárpa, a kenyérgabona stb. termesztésének. A hektárhozamok növelését a bőtermő fajták előnyben részesítésével kívánják elérni, úgy, hogy közben szabályozzák a növényi kultúrák növekedését, s ezáltal jobban hasznosítják a tápanyagokat. Jelentős előrehaledás várható a növényvédelem szakaszán is. Ezt a tevékenységet főleg az agrokémiai vállalat fogja végezni szolgáltatások formájában, a mezőgazdasági üzemekben csak a szőlő, a zöldségfélék és a gyümölcsfák védelméről fognak gondoskodni. BARA LÄSZLÖ agrármérnök •■■■■■■■■■■■i gazdag termésátlag eléréséhez. A feljavító munkálatok legjavát lazítások, könnyítések nélkül magunk végeztük. A forgalmazási tervet persze teljesíteni kellett. Megtisztítottuk a talajt a gépeket rongáló kövektől és bokroktól. Itt, persze, ez csak részben igaz, mert a szántás évente újabb' köveket ■piv 4 hiti ÜLJ b Ä A korábban kételkedők bizakodókká váltak, mert tudták, hogy a vezetés hozzáértő szakemberek kezében van. A talaj kőtől és bokroktól való megtisztításának munkálataiba minden épkézláb ember bekapcsolódott. Soha senki nem felejti el, hogy mennyit gürcölt a jobb eredmények eléréséért. A vezetőség persze jól tudja, ki hogyan állta meg a helyét a nehéz napokban. Ök is az első vonalban küzdöttek, s emellett naponta, órárólórára kellett lelkesíteniük az embereket. Ez a magyarázata, hogy itt a élvonalban Alieskai szövetkezet, a hegyóriásokkal övezett árvái táj északi sarkában alig nyolc esztendővel ezelőtt alakult. A kollektív gazdálkodás kezdő lépéseit 352 hektáron tették meg, ma azonban már négyezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak. Nem könnyű itt az emberek élete. A földterületből 2800 hektárt rekultiválással kellett feljavítani, illetve 1600 hektár mocsaras területet kellett lacsapolni. Ez tette lehetővé a termelés szolid alapokra való helyezését. Az emberek bebizonyították, hogy összefogással ezen a vidéken is jelentős sikerek érhetők el. Az idők során fiatal agrármérnökök rátermett csoportja gyűlt itt öszsze. Legtöbbjük más vidéken született, de a hívó szót megértették, és a hajdani elmaradott vidék segítségére siettek. Ez főleg dr. Václav Schifferdecker elnöknek az érdeme, aki gyakran ellátogatott a mezőgazdasági főiskolára, elbeszélgetett a végzősökkel és érvényesülési lehetőséget helyezett kilátásba részükre. Így kerültek a szövetkezetbe Marian Zubál, Bohuš Novák, Bartolomej Konopik, Ján Vaštenák agrármérnökök és mások. Mindnyájan vezető tisztséget töltenek be. A kiváló ember, jó tulajdonságokkal rendelkező szövetkezeti elnök gondolatokba merülve ült az asztalnál, majd mintha áramütés érte volna, ezeket mondotta: — Még hogy Árvában nem lehet eredményesen gazdálkodni? — Valószínűleg egy korábbi eszmecsere váltotta ki ezt belőle. , Tény, ha nem gondoskodtunk volna a földek termőerejének a feljavításáról, akkor bizonyosan nem értük volna el a mai jó színvonalat. Legfontosabb termelőeszközünk a föld jő alapot biztosit a hoz a felszínre, mi azonban fáradhatatlanul elhordjuk. A kezdet nem volt egyszerű. Az emberek egy ideig dolgoztak, majd tartalékok hiányában sokan máshol kerestek munkát, hogy megélhessenek. Alig negyven ember tartott ki becsülettel. Ezeket szinte naponta kellett lelkesítenünk, hogy el ne menjenek. Az idő nekünk dolgozott. Az emberek végül belátták, hogy helyesen cselekedtünk, amikor marasztaltuk őket. A végtelenül nehéz munka „gyümölcsöt“ érlelt. A termésátlag minden évben szemmel láthatóan növekedett. Hektárt hektár után kellett rendbetenní. Végül győzött a becsületes' emberi munka, összefüggő nagy táblák keletkeztek. Ilyesmi Lleskán még nem volt. Kedvező feltételek jöttek létre a burgonyatermesztés fellendítésére, a forgalmazás azonban nagy gondot okozott. kölcsönös tiszteletadás nem formális, hanem a közös sors természetes következménye. Pár éven belül a gazdálkodás fellendülésével, az eredmények javulásával párhuzamban az emberek gondolatvilágában is nagy lett a változás. Sikeresen megbirkóztak a rideg természeti adottságokkal. Az aránylag fiatal szövetkezet példamutató lett a korábban megalakítottak részére is. Nem csak a talajerőgazdálkodás, hanem a szervezés és az emberek fejlődése tekintetébeni s. — Következetesen kell teljesítenünk minden tervfeladatot — jegyezte meg Tomáá Gálik, az SZLKP üzemi bizottságának elnöke — mert az apró mulasztások láncolatából helyrehozhatatlan hibák keletkeznének, s mi a kitűzött programot sikeresen teljesíteni akarjuk. A környező gazdaságoktól eltérően, itt a melléküzemági termelést is a mezőgazdaság szolgálatába állították. Építkezési üzemágat hoztak létre, azzal a célzattal, hogy minél kisebb költséggel, s minél ésszerűbben készíthessék el a tervezett épületeket. A problémát csupán az állattartó telepek műszaki berendezésének a beszerzése okozta. Ezért jó kapcsolatot építettek ki egy csehországi szövetkezettel, amely segít nekik a beszerzésben. Itt is sürgető kérdés az olcsó és a célnak megfelelő épülettömbök, farmok kivitelezése. Már tudják, hogy csak jól felszerelt állattartó telepekre nyerhetik meg a fiatalokat. Télen nehézségekbe ütközik az istállótrágya elhelyezése, mert a vastag hóréteg ezt akadályozza. Csak olvadás után hordhatják a szerves anyagot a földekre. Ez azt jelenti, hogy az embereknek állandóan küzdeniük kell az idővel. Nyáron a termés jó béltartalma értékben való begyűjtéséért, télen pedig az állatállomány hasznosságának a megtartásáért. Tíznél több agrármérnök naponta azon munkálkodik a Győzelmes Február szövetkezetben, hogy a gazdasági eredmények szüntelen növekedésével párhuzamosan az emberek életkörülményei is javuljanak. Ezen túl arra is törekednek, hogy az egyszerű emberek mind politikai, mind szakmai és kulturális szempontból fejlődjenek, a fiatalok felnőjenek az igényes feladatok színvonalára. Példásan megszervezték az állatgondozók és a traktorosok szakoktatásét. Az első csoport ebben az évben szerzi meg a szakmunkásoklevelet. Ezek az emberek szolid alapismeretékkel, de már nagyobb biztonságérzettel végezhetik a rájuk bízott feladatokat. Követésre érdemes Az utóbbi években a szlovákgyarmati (Slovenské Öarmoty) Vetőmagszaporító Állami Gazdaságban sikeres szervezői munkával jó eredményeket értek el az állattenyésztésben. Az elmúlt időszakban főleg a tejtermelésre jellemző a minőségi változás. Például 1979 júniusáig a gazdaságnak eyszer sem sikerült a tejet I. minőségi osztályban értékesíteni. És azóta? A kérdésre Dr. Karlín Gábor, a gazdaság főállattenyésztője válaszolt: — Valamit tenni kellett, hogy az áldatlan helyzetből kijussunk. Az elmúlt év júniusában 700 ezer korona költséggel üzembe helyeztük a tejvízsgáló laboratóriumot. Mária Gazdíková laboráns tehéntelepenként havonta alkalomszerűen — háromszor ellenőrzi a etj minőségét, illetve tisztaságát, zsír- és víztartalmát. A megállapítások alapján a fejőket s a gondozókat három csoportba rangsoroljuk. Ennek alapján kapják a munkadíjat, illetve megítéljük a bérlevonást. Az első csoportban az értékesített tej( literjeként 0,05 Kés-t fizetünk, míg a második és a harmadik csoportban 0,02, illetve 0,05 Kős-t vonunk le az alapbérből! ф A dolgozók hogyan fogadták az „újítást“, vagyis a követésre érdemes módszert? — Túlzás nélkül állíthatom, hogy megértéssel. Tudatosították, hogy tulajdonképpen kétoldalú intézkedésről van szó. Ezt persze a kollektív szerződésben is rögzítettük.# Egyértelműen mondható, hogy a tejellenőrző laboratórium bevált? — Igen. Néhány számadattal is szolgálhatok. Ez év első öt hónapjában 1 millió 600 ezre liter tejet értékesítettünk. Ebből 969 ezer litert (84%) az első, a többit pedig második minőségi osztályban, Említenem sem kell, hogy a laboratórium beruházási költségei megtérültek, tehát üzemeltetése gazdaságos. Ha már szóba hoztam a tejvizsgálót, azt is elmondom, hogy működési körét bővíteni akarjuk, a takarmányok szárazanyagának a vizsgálatával. • Ha már a takarmányoknál tartunk, hadd kérdezzem, milyen az idei termés? — Az ez évi takarmánytermésre nem panaszkodhatunk. Arra törekedünk, hogy a lehető legjobb minőségben gyűjtsük azt be, és gazdaságosan hasznosítsuk. Az ésszerű hasznosítás egyik módját a tehenek legeltetésében látjuk. Az elkövetkező időszakban két telepen számolunk legeltetéssel. A szántóföldi fűkeverékeken történő legeltetést villanypásztoros megoldás teszi egyszerűbbé. Bodzsár Gyula Az egyik oldalon gondoskodnak a dolgozók szakmai és politikai, valamint kulturális ismereteinek szüntelen bővítéséről, a másikon pedig jó feltételeket hoznak létre a tudományos-műszaki társaság üzemi alapszervezetének megalakításához. Jó támpontnak számít ebben az agrármérnökök népes csoportja. — Célunk, — jegyezte meg az elnök —, hogy a legsürgősebb feladatok színvonalas megvalósítása céljából racionalizáló komplexbrigádot alakítsunk, s egy-egy fontos témakör gyakorlati megoldását a rátermett agrármérnökökre bízzuk. Lépéseket tettünk abban az irányban is, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljünk a kutatóintézetekkel és a mezőgazdasági szakiskolákkal. Ezeknek a közreműködésével válthatjuk valóra célkitűzéseinket. Az igényes feladatok megvalósítása érdekében a szövetkezetben gondoskodnak a szocialista verseny széleskörű kibontakoztatásáról. A versenymozgalomnak a szocialista brigádok nagyon jó bázisai. Egyre több munkaközösség kel versenyre a büszke cím elnyeréséért. Arra törekednek, hogy a mozgalomból száműzzék a formalizmust és minden szocialista brigád sikeresen teljesítse a termelésből és a társadalmi küldetésből rá háruló feladatát. Az eszmecsere nagyon gyümölcsöző volt. Azzal a meggyőződéssel távoztunk a Győzelmes Február szövetkezetből, hogy a hegyóriásokkal övezett árvái táj északi részében, a lengyel határ tőszomszédságában élő emberek mindent elkövetnek a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében. Hoksza István
