Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-19 / 29. szám

1880. július 19. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Tejiparunk fény- és árnyoldalai 0 Szamos Gyula és Mokrá Jana ellenőrzi a gyártmányok minőségét. (A szerző felvételei II. A te] és a tejipari termékek meny­­nylsége és minősége a feldolgozó kapacitások, valamint a gyártási technológia mellett jelentős mérték­ben azon is múlik, hogyan teljesítik feladatukat a mezőgazdasági üzemek. Hogy e problémakörről hiteles képet kapjunk, továbbá áttekintést nyer­jünk a tejtermékek minőségéről — vajon bcállt-e némi változás? —■ va­lamint arról, milyen lépések történ­tek a minőség további javítása és az áruválaszték bővítése érdekében, Juraj Ondrejkához, a Tejipari Tröszt Vezérigazgatósága termelési és ke­reskedelmi osztályának igazgatójá­hoz fordultunk néhány kérdéssel. # A mezőgazdasági üzemek hogyan teljesítették a tej mültévi értékesítési tervét szlovákiai viszonylatban? Me­lyik járásokban tettek eleget köteles­ségüknek, s hol mutatkozott a leg­nagyobb lemaradás? — Tavaly a tej felvásárlási tervét 100,3 százalékra teljesítettük. Ez je­lentős előrehaladás, mert az .előző évhez viszonyítva 58,5 millió literrel több nyersanyag került feldolgozásra. Örvendetes tényként említem meg, hogy Szlovákia átlagában valamivel túlléptük az egyenkénti és évi há­romezer liter fejési átlagot. Termé­szetesen a jó eredményhez nem min­­oegyik kerület, járás járult hozzá egyenlő mértékben. Hogy tervfelada­tunkat teljesítettük, azt elsősorban a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazda­sági üzemeinek köszönhetjük. A ke-1 rület tizenegy járása közül kilenc maradéktalanul eleget tett köteles­ségének. Ügy mint az előbbi évek­ben, tavaly is az élenjárók között a dunaszerdahelyi [Dun. Streda) és a komáromi (Komárno) járás szerepelt. Csupán a galántai (Galanta) és a trnavai járás maradt le, azonban a kiesés elenyésző volt. Sokkal kedve­zőtlenebbül alakult a helyzet a közép- és a kelet-szlovákiai kerület­ben, ahol több mint hárommillió liter tejjel adósak maradtak a közellátás­nak. A közép-szlovákiai kerület tizen­három járása közül csupán hat a kelet-szlovákiai kerület tizenkét járása közül pedig csak őt tel­jesítette a tej eladási tervét. A leg­nagyobb lemaradást a čadcai, a poprádi, a humennéi és a svidniki járásokban tapasztaltuk. • Habár évi átlagban a tej fel­vásárlása kedvezően alakult, mégis azt hallottuk, hogy a tejüzemekben jelentős gondot okoz a tejtermelés idényszerüsége. Milyen mértékben felel meg ez a valóságnak? — Ha a tejtermelés negyedéven­kénti alakulását vesszük alapul, akkor aránylag kedvezőtlen helyzet­tel állunk szemben. Habár a nyugat­­szlovákiai kerületben bizonyos mér­tékben sikerült kiegyenlíteni a tej­termelés időszakonkénti ingadozását, ezzel szemben a közép- és a kelet­szlovákiai kerületben a tejtermelés­ben tapasztalt idényszerűség jelentős és sajnos több év átlagában válto­zatlan. A jobb áttekintés érdekében hadd vegyem segítségül a számokat: Míg tavaly a nyugat-szlovákiaí kerü­letben az első negyedévben 22,2, a másodikban 26,7, a harmadikban 27,7, a negyedikben pedig 23,4 százalékos arányban oszlott meg az évi tejter­melés, addig a közép-szlovákiai ke­rületben a negyedévenkénti tejter­melés 17,8, 28,8, 31,9 21,5 százalékos arányban alakult. A kelet-szlovákiai kerületben még nagyobb volt az el­térés s negyedévenként 17,0, 29,5, 32,4, 21,1 százalékot tett ki az össz­termelésből. Az idényszerüség szem­pontjából legkedvezőtlenebb a hely­zet a Lipt. Mikuláš-t, a martini, a Dolný Kubin-i, a losonci (Lučenec), a humennél, a svidniki, a Stará Eubov­­ha-i, a bardejovi és a terebesi (Tre­­blšov) járásokban. Ennek fő okát elsősorban az elégtelen mennyiségű és gyenge minőségű takarmányalap megteremtésében látjuk, de részben abban is, bogy a gazdaságokban nem fordítanak kellő gondot a vemhesség szinkronizálására, s ennek következ­tében a borjazás többnyire a téli hó­napokra esik. ф Milyen következményeket von maga után a tejtermelés idényszerü­sége? — Elsősorban szóvá kell tenni, hogy ökonómiaílag érezhetően sújtja a gazdaságokat. Ugyanis a téli hóna­pokban a tej felvásárlási éra har­minc fillérrel több literenként. Ha vesszük, hogy a közép- és a kelet­szlovákiai kerületben az első negyed­évben úgyszólván 49 millió literrel kevesebb tejet értékesítettek, mint a hermaáfkban, akkor a veszteség tetemes összeget tesz ki. Azonban a tejtermelés idényszerűsége igen ked­vezőtlen helyzetet teremt a tejüze­mekben is. Októbertől májusig a kapacitások nincsenek kellőképpen kihasználva a nyersanyag hiánya miatt, sőt egyes termékek gyártását kénytelenek vagyunk korlátozni. En­nek következtében — a téli hóna­pokban — a lakosság ellátása kedve­zőtlenebb, gyengébb az áruválaszték, s ugrásszerűen növekednek a szállí­tási költségek, mert a nyersanyag hiányában szenvedő járásokba a pro­duktív körzetekből kell szállítani a tejet. Ф A tejipari termelés, de főleg a termékek minősége szempontjából döntő jelentőségű tényező a nyers­anyag minősége. Milyen változás állt be e tekintetben az utóbbi években? — Említést érdemel, hogy amióta bevezettük a tejnek minősége sze­rinti értékesítését — vagyis a szilárd szennyeződés és a reszazurin vizsgá­lat alapján — jelentősen javult a tej kezelése és hűtése a tejtermelő gaz­daságokban. Míg 1977-ben Szlovákia viszonylatában — a felvásárolt tej­nek csupán 30 százaléka került az I. rninöségi osztályba, 40 százaléka a másodikba, 27,7 százaléka pedig a harmadikba, addig tavaly az I. minő­ségi osztályú tej 60,5 százalékban, a II. osztályú 30 százalékban, a III. minőségi osztályú pedig csupán 8,8 százalékos arányban részesedett. Az idén a tej minősége még kedvezőb­ben alakult. Az I. minőségi osztályba a felvásárolt tejnek mintegy 67,6 szá­zalékát vettük át, III. osztályúnak csupán 6,5 százalékát minősítettük. A hátralevő mennyiség II. minőségi osz­tályú volt. A feldolgozásra alkalmat­lan tej mennyisége ugyanakkor 1,1 százalékról 0,4 százalékra csökkent. A legjobb minőségű tejet a közép­szlovákiai kerület mezőgazdasági üze meiböl szállították, és az I. minőségi osztályba a tejnek 72,4 százalékát értékesítették. Sajnos, a tej minőségé­ben is a kelet-szlovákiai kerület gaz­daságai jelentősen lemaradnak. Át­lagban a felvásárolt tejnej 56,8 szá­zalékát értékesítették az I. minőségi osztályban. Az egyes járások közül követésre méltó eredményeket értek el a Bratlslava-vidéke, a príevidzai, a dunaszerdahelyi, a trenčínl és a lo­sonci járásokban. Viszont az eddigi­nél fokozottabb figyelmet kellene fordítani a tej minőségére a humen­nél, a míchalovcei, a breznói, a zvo­lení és a Spišská Nová Ves-i járások gazdaságaiban, mert ezek Szlovákia viszonylatában az utulsók között kul­lognak. Meg kell említenem, hogy még a reszazurin vizsgálat sem mutatja ki az összes szennyező anyagot a tej­ben. Ezért a tej minőségének to­vábbi javítása érdekében még ala­posabb értékelési módszert dolgoz­tunk ki, amely kimutatja például a tógyulladás (mastltída) okozta nem kívánatos sejtszennyeződést, vagy kü­lönböző vegyi anyagok jelenlétét a tejben. Az új módszert az idén tíz kiválasztott tejüzemben próbáljuk ki. Sajnos, az eddigi eredmények nem mondhatók biztatónak. Kiváló minő­ségűnek a felvásárolt tej öt százalé­kát lehet nyilvánítani, fiz új mód­szer bevezetését azért tekintjük fon­tosnak, mert a vegyszerekkel szeny­­nvezett tej jelentős gondot okoz a sajtok, a joghurtok és egyéb alvadé­­kos tejtermékek gyártásában. így például aránylag gyakori a hidro­­génperoxid, — melyet tartósítóként használnak egyes mezőgazdasági üze­mekben —, amely gátolja a tej alva­­dását. Azonban a rossz minőségű ta­karmányok etetése is jelentős mér­tékben befolyásolja nemcsak a fejési átlagot, hanem a tej minőségét is, aminek következtében romlik a tej és a tejtermékek íze és szaga. • A kisebb-nagyobb hiányosságok ellenére megállapítható, hogy a nyers­anyag minősége jelentősén javult. Eszel kapcsolatban történt-e változás a tej és a tejtermékek minőségében? — Már az idei első öt hónap ered­ményei igazolják, hogv a tej és a tejtermékek minőségében további előrehaladást értünk el. Míg tavaly termékeink minőségének értékelése­kor 77,3 pontot szereztünk, addig az idén a pontszám 78,8-ra emelkedett. A tavalyi évhez viszonyítva egy szá­zalékkal fokozódott az I. minőségi osztályú termékek mennyisége, a mi­nőségileg nem megfelelő termékek részaránya pedig 5,9 százalékról 4,5 százalékra csökkent. Minden jel arra utal, hogy az első félévben a ter­vezett minőségi mutatókat telejsítjük. Viszont szóvá kell tenni azt is, hogy a minőségileg nem megfelelő termé­kek nyolcvan százaléka a mikiobio­lőgiai szennyeződés következtében vélt fogyasztásra alkalmatlanná. Ez arra utal, hogy több tejüzemben nem fordítanak kellő gondot a higié­niai követelmények betartására. E tekintetben a legrosszabb a helyzet a Spišská Nová Ves-i tejüzemben. A tapasztalatok igazolják, hogy azokban az üzemekben, ahol a bei­­üzemi ellenőrzés a hibák megelőzé­sére irányul, ahol tüzetesen betart­ják az utasításokat és az előíráso­kat, a jő eredmény sem maradt el. így például minőségileg kifogásol­ható termékeket az idén nem észlel­tünk a galántai, a bánovcei, a nagy­megyeri, a mikulási, a martini, a prievidzaí, a púchovi, a tvrdošíni, a humennéi és a prešovi tejüzemekben. Viszont a tejtermékek minőségére az eddiginél lényegesen nagyobb gon­dot kellene forditant a bratislavai 1. és II., valamint a breznői, a loson­ci, a bardejovi és a Spišská Nová Ves-i üzemekben. ф Milyen intézkedések szükségesek a minőség további fokozása érdeké­ben? — Elsősorban tovább szeretnénk javítani a nyersanyag minőségét. Feltétlenül intézkednünk kell a cso­magolási technológia tökéletesítése érdekében. Szükséges fokozott figyel­met fordítani a higiéniai követelmé­nyek betartására, a technológiai fe­gyelem megszilárdítására, de nem utolsó sorban az ellenőrző tevékeny­ség elmélyítésére is. Ezt a célt az irányításnak a termékek minőségére épülő komplex rendszere szolgálja. A rendszer elveit az egyes üzemek sajátos feltételeinek figyelembe véte­lével érvényesítjük. Azokban az üze­mekben, ahol a rendszert komolyan veszik s betartják a követelménye­ket, nemcsak a minőség, hanem a termelés hatékonysága is javult. Jó példa erre a Középszlovákiai Tej­ipari Vállalat üzemei, ahol a selejt termékek menyisége nem haladta meg a 2,5 százalékot. # Az innovációs program keretében milyen eredményt értek el s mit várhat a fogyasztó a közeljövőben? — Az innovációs programunk az ésszerű táplálkozás elveiből indul ki. Fő célunk az, hogy a választékot dietetikus szempontból kedvező össze­tételű, hosszabb tartóssági idejű, va­lamint praktikusabb és kulturáltabb csomagolású termékekkel gazdagít­suk. A hatodik ötéves tervidőszak első négy évében új termékeket ad­tunk a piacra. Az idén. további új ter­mékekkel akarjuk bővíteni a válasz­tékot. Így például már az első. fél­évben plasztikus anyagból készült csomagolásban forgalomba hoztuk a közkedvelt Lunex ömlesztett sajtot és a dúsított spéciéi túrót. A máso­dik félévben Milko tejdesertet és csökkentett kalóriatartalmú — zöld­ségkivonattal ízesített — vajkrémet adunk a piacra. A közeljövőben pe­dig többféle fagyasztott tejszínkrém­mel, ízesített joghurttal és kész vagy porított tejpudingokkal járulunk hoz­zá a választék bővítéséhez. Sajnos, az innovációs program meg­valósítását jelentősen hátráltatja az új technológiai berendezések, a cso­magoló gépsorok, de nem utolsó sor­ban a megfelelő csomagoló anyagok beszerzése. i— kim—1 A rimaszombati (Rím. Sobota) járás déli részén meghúzódó Almágyon (Gém. Jabionec) tavaly szeptember­ben adták át rendeltetésének az új, tizennyolc tantermes, minden igényt kielégítő, korszerű iskolát. A régi épület nem sokáig maradt kihaszná­latlanul. Ugyanis a Május 9. föld­művesszövetkezet a helyi nemzeti bizottságtól felvásárolta, s a parti­zánskej cipőgyár támogatásával és közreműködésével melléküzemágat hozott létre — csizmaszárak gyár­tására. A szövetkezet így egy csa­pásra két problémát oldott meg: a partizánskej cipőgyár kapacitása bő­vült, jobban ki tudja elégíteni a fo­gyasztók igényeit, az alniágyi szö­vetkezet pedig a téli időszakban is foglalkoztathatja az asszonyokat. A szövetkezet vezetősége a ker­tészetből és a háztartásban dolgozók közül negyvenkét asszonyt válasz­tott ki a melléküzemágba, s rövid időre a partizánskej cipőgyárba küld­te el őket, hogy kitanulják a mes­terséget s elsajátítsák az egyes mun­kafolyamatokat. Amíg az asszonyok begyakorolták a munkát, addig a szövetkezet elkészült az átalakítási munkálatokkal. Április közepén először hangzott fel a varrógépek monoton zaja. A dolgos asszonyi kezek azóta is tucat­számra varrják a női csizmák szárát, hogy az anyaüzemben talpat öntsenek ezekre, majd végtermékként szovjet földre vándoroljanak, magukkal vi­gyék az almágyi asszonyok azelőtt kapáláshoz, gyomláláshoz szokott szorgos kezeinek munkáját. — Egy-egy műszakban átlagban 650 pár csizmaszárat varr meg min­den dolgozó, ami megfelel a normá­nak. Hetente kétszer kapunk nyers­anyagot, ekkor szállítjuk el a kész csizmaszárakat is — tájékoztatott Szamos Gyula, a melléküzem veze­tője. — Az elvégzett munka minőségé' vei elégedettek vagyunk, — kapcso­lódott be a beszélgetésbe Mokrá Jana, a partizánskej cipőgyár kihe­lyezett mestere. — Ez annak köezön­­hető, hogy a dolgozók egymás mun­káját is kölcsönösen ellenőrzik. Ter­mészetesen számolunk azzal, hogy a mezőgazdasági csúcsmunkák idején az asszonyok egy része a földeken fog serénykedni. Ezt a tényezőt a tervfeladatok összeállításánál is fi­gyelembe vesszük. Beszélgetésünk folyamán megtud­tam, hogy még ebben az évben nö­velni akarják a dolgozók számát, főleg a háztartásban dolgozó asszo­nyok köréből. Azok a fiatalok, akik az általános iskola elvégzése után a cipőgyár szakma iránt érdeklődnek a partizánskej üzem középfokú szak­­tanintézetében folytathatják tovább tanulmányaikat, illetve az almágyi melléküzemben betanítják őket az egyes munkafeladatok elvégzésére. A melléküzemnek kettős feladata van: télen is munkát adni a mező­gazdaságban dolgozó nőknek, nyáron pedig az ó segítségükkel hozzájárul­ni a szántóföldi munkák időbeni el­végzéséhez. Két asszonytól megkérdeztem: szí­vesen mennek a kényelmes munka mellől a földekre dolgozni, ha a közérdek azt úgy kívánja majd? — Természetesen. Egyébként a szerződésben is benne van, hogy se­gítséget nyújtunk a dohány és a burgonya begyűjtésében — mondja Tóth Ilona. S z e 1 e c Mária mint­egy kiegészítésként fűzi hozzá a mun­katársai közös véleményét: A szövet­kezet biztosított számunkra munkát, ezért szükséges, hogý a mi érde­künk is megegyezzen a. munka­adóéval. BORZI LÄSZLÔ, A kttrnvezetviilefeffl - közös érdek A természetet — mint az ember életkörnyezetét — gazdagságával és szépségével együtt szocialista társa­dalmunk védi, hogy ezen értékek még soká szolgálják népgazdaságunkat, és kielégítsék az emberek kulturális, esztétikai szükségleteit, hogy ezzel is hozzájáruljon életszínvonalénak állandó emelkedéséhez. Szocialista társadalmunk széleskörű fejlődésében egy­re nagyobb jelentőséggel bír az életkörnyezet védelme, fejlesztése és felvirágoztatása. Különösen hazánkban, amely szép tájakkal és gyönyörű természeti kincsekkel büszkélkedhet. Az életkörnyezet védelme, szépítése sok­oldalú figyelmet igényel társadalmi életünk minden te­rületén. A környezetvédelem területén elért szép sike­reink hűen Igazolják, hogy környezetünk állandó vé­dése, a különféle határozatok és a széleskörű jogsza­bályok alkalmazása nélkül nem érhetnénk el pozitív eredményeket. Ehhez azonban szükséges az emberek széleskörű meggyőzése, aktív hozzáállása az egészséges életkörnyezet megvédéséhez és felvirágoztatásához. Ezen a területen főleg össztársadalmi szempontból nagy elis­merést érdemlő szerepe van a Szlovák Környezetvédelmi Szövetségnek. A szövetség fő feladatául tűzte ki a környezetvéde­lem területén az állandó és széleskörű propagációs ne­velő munkával újabb és újabb tagokat, „környezetvédő­ket“ szerezni környezetünk gyakorlati megvédéséhez, hogy szocialista társadalmunk minden tagja tudatosítsa: a természet közös kincsünk, s megvédése közös érdek. Ezen igényes feladatok teljesítése nagy figyelmet, meg­értést és teljes odaadást követel szocialista társadal­munk minden tagjától, továbbá széleskörű együttműkö­dést más társadalmi szervezetekkel. Megköveteli az egyes vállalatok és termelő üzemek bevonását, és a dolgozók társadalmi aktivitását életkörnyezetünk meg­védésébe. A Szlovák Környezetvédelmi Szövetség Központi Bi­zottsága nagy figyelmet szentel annak, hogy környeze­tünk és természeti kincseink megvédését szocialista hazánk minden tagja szívügyének tekintse, s ezért fő feladatának tartja a dolgozók széleskörű megnyerését. Ezen elveket követve az újságírók részére a közelmúlt­ban háromnapos tanulmányi kirándulást szerveztek a Szlovák Kulturális Minisztérium és a Szlovák Mű­emlékvédelmi Intézet, valamint az Alacsony-Tátra Nem» zeti Park Igazgatóságának közreműködésével. E három­napos tanulmányi kirándulást a Slovenská Lupča-i Er­dészeti Üzem Dolina-Kyslá üdülőjében rendezték meg. Itt, az Alacsony-Tátra-i Nemzeti Park Igazgatóságának dolgozói előadást tartottak az állami környezetvédelem, valamint a Szlovák Környezetvédelmi Szövetség munká­járól és feladatairól. Ján Bukovský mérnök, az Állami Műemlékvédelmi Intézet Banská Bystrica-i Igazgatóságának dolgozója előadásában hangsúlyozta, hogy milyen nagy szerepe van az ifjúság, a gyermekek bevonásának a környezet­védők táborába. Szükségesnek tartja minden alapisko­lában megalakítani az Ifjú Természetbarátok körét, hogy a fiatalok már gyermekkorban tudatosítsák a ter­mészet, a környezet megvédésének fontosságét hogy milyen nagy kincs az erdő, a hegyek, a barlangok és a többi sok szép és egyedi természeti kincs, amellyel kis hazánk bőven büszkélkedhet, amely évente sokszáz hazai és külföldi turistának nyújt kellemes üdülési le­hetőséget természetünk festői környezetében. — Minél több propagációs anyagot kellene kiadni á járási iskolaügyi osztályoknak, valamint a járási nép­művelési központoknak. Ezáltal nagyban hozzájárulhat­nának az Ifjú Természetbarátok táborának növeléséhez — hangsúlyozta Bukovský elvtárs. Ezt követően az Alacsony-Tátra-i Nemzeti Park Igaz­gatóságának dolgozói diafilmmel szemléltették az Ala­­csony-Tátra védett növényzetét, állatvilágét, a terület természeti képződményeit és szépségeit. A tanulmányi kirándulás keretében az újságírók a NAPANT igazgatójának, Otto Strofek mérnöknek vezeté­sével mintegy 15 kilométeres gyalogtúrán vettek részt. Megmászták az Alacsony-Tátra Óhopok, 2024 méter ma­gas hegycsúcsát. Továbbá megtekintették a Szlovák Nemzeti Felkelés ideje alatt a németek által felégetett Kališťe község SZNF emlékművét és a község megma­radt emlékszobáit. A gyalogtúra során ellátogattak a népszerű Donovaly turistaközpontba is. A háromnapos tanulmányi kirándulás résztvevői új ismeretekkel és felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértek haza az Alacsony-Tátra festői szépségű környe­zetéből. Jámbor Valeria Kettős feladatú mellékiizeniás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom