Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-13 / 50. szám
1980. december 13. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Milyen gépeket kap mezőgazdaságunk? Mezőgazdasági üzemeinkben gyakran problémát okoz a növénytermesztés hatékonyságát közvetlenül befolyásoló korszerű gépek és eszközök hiánya. A gépek több gazdaságban nagyon elhasználódtak, s a központi keretekből juttatott készlet még az alapeszközök egv- ' szerű felújítását sem teszt lehetővé. Ezzel magyarázható, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok gépjavító telepein a kiselejtezett gépekből — saját elgondolásaik szerint — hasznos felszereléseket készítenek. A napokban a brnói Zbrojovka termelési-gazdasági egység képviselői, Radoslav Hanák vezérigazgató-helyettes és dr. Iván Kuné, a vezérigazgatóság dolgozója arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a 7. ötéves tervidőszakban milyen kilátások vannak Szlovákia mezőgazdasága részére a gépellátás területén. Hanák elvtárs kiemelte, hogy a CSSZSZK kormányának elnöksége 218/80-as rendeletével jóváhagyta a csehszlovák mezőgazdaság 7. ötéves tervidőszakra érvényes anyagi-műszaki ellátásának a tervezetét, amely a gyártók és szállítók részére kötelezővé teszi 48 gépfajta időterv szerinti szállítását. A népgazdaság-fejlesztési tervben testet öltő program keretében Szlovákia mezőgazdasága 7,4 milliárd korona értékben kap különféle gépeket és mezőgazdasági berendezéseket. Ebből a gyártók és szállítók részére kötelező, tehát kiemelt tétel 5,1 milliárd koronát képvisel. Ezek közé tartoznak a hegyi és a hegyaljai körzetekben nélkülözhetetlen speciális gépek, a korszerű öntözőberendezések, a talajművelő és szállítóeszközök, továbbá a zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és takarmánybegyfljtő gépsorok és egyebek. Említést érdemel, hogy Szlovákia mezőgazdasága a jövő évtől kezdve — a fokozatosság elve szerint — áj ekéket, vetőgépeket, fűkaszáló gépeket, takarmányfelszedő kocsikat és egyéb fontos berendezéseket kap a géppark felújítására. Főleg olyan gépek és eszközök szállításáról van szó, amelyek ésszerű felhasználással jelentősen befolyásolhatják a termelés hatékonyságának a javulását s a munkatermelékenység növekedését. A szocialista nemzetközi együttműködés keretében a KGST-tagállamok messzemenőkig támogatják hazánk mezőgazdaságát. A Szovjetunióból és az NDK-ból főleg különféle kombájnokat és pagy teljesítményű erőgépeket, Bulgáriából Murgas típusú motoros kaszálógépeket, Magyarországról pedig paradicsomtermesztő és begyűjtő gépsorokat, valamint más berendezéseket kap mezőgazdaságunk. Gyakran visszatérő problémaként szóba került a pótalkatrész-ellátás is. Amit erről Hanák elvtárs elmondott, nem ártana felette elgondolkodni. A felmérések ugyanis azt bizo nyitják, hogy Csehszlovákia mezőgazdasága hússzorosan több pótalkatrészt igényel ugyanazon gépek javításához, mint amenynyit más szocialista országokban használnak, természetesen jobb hatásfokkal és jóval kevesebb pótalkatrész költséggel! Az elmondottak azt a gyanút kelthetik az emberben, hogy esetleg baj van az üzemeltetés és a karbantartás minőségével, ami végső soron az ellenőrzés lazaságának a következménye. Ezért időszerű, hogy a mezőgazdasági üzemek ellenőrző szervei és vezetőségei a gépesítést jobban kézben tartsák. Következetesebben ellenőrizzék mind a munka, mind a gép- és pótalkatrészjavítás műveleteit. A következetes ellenőrzés minden bizonnyal meghosszabbítaná a gépek élettartamát és a sok esetben indokolatlan új alkatrészcserét. Az ellenőrzésre főleg azért van szükség, mert az új gépek beszerzésének lehetősége és a tényleges igények között bizonyos ellentmondások mutatkoztak. Tudomásul kell ugyanis venni, hogy a beruházási keret behatárolt a 7. ötéves tervidőszak éveiben. Csak a lehetőségek keretében elégíthetők iki az igények. Szükséges tehát, hogy a rendelkezésre álló gépi és más beruházásoknak az ésszerű felhasználása, rendszeres karbantartása és a műveleteiknek pontos ellenőrzése gazdaságaink mindegyikében elmélyüljön. Ne feledjük el, hogy a vezetés joga ellenőrzési kötelezettséggel is jár! —boksza— Л\ЧМ<АМ| Változik a város arculata Losoncon (Luőenec) 1982-ben tartják meg az ejtőernyősök világbajnokságát. A nagy megtiszteltetés sokrétű feladatokat ró a járási és a városi párt- és közigazgatási szervekre, intézményekre egyaránt. A nagy jelentőségű sportesemény megrendezése szükségessé teszi a város kereskedelmi és szolgáltató hálózatának gyors ütemű bővítését, korszerűsítését. A Kiskereskedelmi Vállalat hatáskörébe tartozó üzleteknek az átalakítása és korszerűsítése folyamatban van. Két Uzle.nek, mégpedig a hentesboltnak, valamint a zöldség- és gyümölcsüzletnek korszerűsítését már befejezték. A járási szervek fontos intézkedéseket foganatosítottak az épülő Prior áruház építési munkálatainak a meggyorsítására, hogy a sportesemény idejére a vásárlóközönségnek átadhassák. A járási helyi gazdálkodási vállalat egy korszerű szolgáltatóházat épít. Az építkezési munkálatok jó ütemben haladnak és az épületet hamarosan átadják rendeltetésének. A belvárosban a járási közszolgáltatási vállalat is épít egy többemeletes korszerű szolgáltatóházat, ahová össz pontosítják majd a jelenlegi elavult épületekben levő szolgáltatásokat. Az építkezési munkálatokat ez év őszén kezdték meg. A nagyarányú építkezés kivitelezője a Losonci Építőipari Vállalat, amelynek — több sürgős feladata mellett — 1982. május végéig be kell fejezni a szolgáltatóközpont építését. A városi nemzeti bizottság tanácsa felhívással fordult a kereskedelmi vállalatok igazgatóságaihoz, hogy a világbajnokság kezdetéig végezzék el a városban levő üzlethelyiségek korszerűsítését. Bővítsék a szolgáltató hálózat kapacitását, s ezen túlmenően javítsák a lakosságnak nyújtott szolgáltatások minőségét is. A Losonci Vendéglátóipari Vállalat is aktívan bekapcsolódott a meglevő vendéglők, szállodák korszerűsítéséhez. A munkálatok 'gyors ütemben haladnak. A tervek szerint modern, többemeletes szálloda is épül, korszerű étteremmel és más szórakozó helyiségekkel. Még tavaly ősszel megkezdték a „losonci fürdőben“ egy új vendéglő és több férőhelyes modern turistaszálló építését. A munkálatok befejezése után a losonci fürdő ismét közkedvelt üdülő- és szórakozóhelye lesz a losonciaknak és a vendégeknek egyaránt. A város korszerűsítésére irányuló nagyarányú munkálatok nemcáak a város irányító szervein múlnak. Ehhez a felsőbb szervek hatékony támogatása, de az építkezési vállalatok szorgalmas, gyors ütemben végzett munkája is szükséges. Tudatosítani kell, hogy a világbajnokság sikeres meg rendezése érdekében az üzleti hálózatot és a szolgálta tásokat bővíteni, korszerűsíteni kell. Ez nemcsak a vá ros érdeke. Hiszen Losonc 1982. augusztusában a külföldi résztvevők és turisták előtt reprezentálja majd hazánkat. CSAK ISTVÁN A mezőgazdaság szolgálatában A brnői Zbrojovka termelési-gazdasági egység többféle mezőgazdasági gépet és berendezést szállít a KGST- országokból a hazai mezőgazdasági üzemek számára. Közülük nagy jelentősége van főleg a zöldségtermesztésben alkalmazott gépeknek és berendezéseknek. A Szovjetunióból például 1977-től az LKG 1,4 típusú h agymabetakarító gépet szállítja, amelynek nagy hasznát veszik főleg a nagyüzemi hagymatermesztéssel foglalkozó gazdaságok. Ezidáig hetvenöt darab beta'karítógépet jutattak a nagyüzemi hagymatermesztők számára. A gép szerkezeti megoldása lehetővé teszi, hogy alkalmazzák a hagyma kétmenetes betakarításában. Az első menetben a hagy- Az LKG 1>4 tIpusü mát kiszántja és sorokba rakja. A második menetben a kiszáradt hagymát a sorokról felszedi és egy szállítószalag segítségével a gép mellett haladó pótkocsira juttatja. Az egysoros betakarítás esetében 45 centiméteres, a kétsorosnál pedig 50 + 20 centiméteres sorközi távolság szükséges. A terület lejtése nem haladhatja meg az öt fokot, a növényzet nedvességtartalma pedig a huszonkét százalékot. A gép a sárgarépa és az ipari célokra használt burgonya betakarítására is alkalmas. A megkövetelt sorközi távolság a sárgarépa esetében 45, illetve 64 + 6, a burgonya esetében pedig hetven centiméter. A betakarítás előtt a sárgarépa és a burhagymabetakarító gép gonya szárát le kell kaszálni. A betakarítógép óránkénti haladási sebessége 2,2—5,6 kilométer, teljesítménye pedig 0,70 hektár. A gép kezeléséhez egy ember szükséges. * A hagyma betakarítás utáni kezeléséhez a Variman II 22 M típusú gépsort szállítják a Magyar Népköztársaságból. A gépsor öt nagyságrendű — 35 mm, 35—50 mm, 50—70 mm, 70—! 90 mm és 90 milliméteren felüli átmérőjű — csoportba osztályozza a hagymát. A gépsor végén zsákoló berendezés van. A gépsor kezeléséhez húsz-huszanöt személy szükséges. Óránkénti teljesítménye négy-hat tonna. —knc—* A Variman típusú gépsor egy része (A szerző felvételei) tel csökkent, ezzel szemben a gépek és berendezések behozatalára fordított alap növekedett. A jövőben szemléleti változásra lesz szükség az exportbevételt lehetőségek ésszerű kihasználása érdekében s ennek egyik lés folyamatosságát s a termékek minőségét. A hetedik ötéves tervidőszakban előtérbe kerül — a tudományos-műszaki ismeretek hatékonyabb érvényesítése révén — az ipar további műHogyan tovább az iparban Az év vége közeledtével népgaz** daságunk valamennyi ágazatában mérlegelik az elmúlt öt évben elért eredményeket, a termelés során felmerült objektív és szubjektív nehézségeket és problémákat s a következő időszak termelési és fejlesztési irányelveit tűzik ki célul. Hogyan sikerült teljesíteni a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott fő feladatokat az iparban, s milyen feladatok hárulnak erre az ágazatra a következő tervidőszakban, arról Pavol Hrivnák mérnök, az SZSZK Iparügyi miniszterhelyettese a napokban megtartott sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat. Az elmondottakból kiderült, hogy Szlovákia iparának fejlesztését az elmúlt Időszakban több objektív és szubjektív tényező hátráltatta. A kedvezőtlen tényezők ellenére a legfontosabb célkitűzéseket sikerült megvalósítani. Az ésszerűsítési intézkedések érvényesítése, a belső tartalékok jobb kihasználása, a veszteségek csökkentése révén jelentős mennyiségű energiát és tüzelőanyagot takarítottak meg s az egységnyi termékre fordított energiafogyasztás is lényegesen csökkent. Abbéi a tényből kiindulva, hogy az ágazat meglehetősen energiaigényes, a következő tervídőszakban a figyelem homlokterébe kerül főleg az energiahordozók — a kőolaj — helyettesítése más, olcsóbb energiaforrásokkal. Pozitívan lehet értékelni, hogy az iparban — főleg a bútor- és a könynyűparban — kedvezően alakult az exportfeladatok teljesítése, elsősorban a KGST-országokba. Habár a kivitelt mennyiségben a tőkés országokba is teljesítették, nem sikerült teljes mértékben eleget tenni az exportáru minőségi követelményeinek. Ennek következtében az exportból eredő bevéalapvető feltétele a termékek minőségének lényeges javítása. A hatodik ötéves tervidőszakban az ipari termelés fejlesztését a beruházások átadásának késedelme, az anyagellátásban és a szállításban felmerülő gyakori zavarok, a súlyos gondot okozó pótalkatrészhiány, de több esetben az egyes üzemek részéről tanúsított rugalmatlanság, a gyorsan visszatérülő — a kétmillió koronáig terjedő — beruházások elodázása hátráltatta. A felsorolt tényezők kedvezőtlenül befolyásolták a termeszaki fejlesztése, a technológiai folyamatok korszerűsítése, a váltott műszakok bevezetése, a kapacitások és a munkaidő jobb kihasználása, de nem utolsósorban a munkakörülmények javítása is. Sajnos, az elkövetkezendő időszakban a gépipar részéről a gépesítés fejlesztésében és a pótalkatrészellátásban lényeges változás nem várható. Ezért az ipar saját gépipari kapacitások létesítésével igyekszik megoldani a pótalkatrészek gyártását a hatáskörébe tartozó termelési-gazdasági egységek számára. A következő időszakban a beruházásokra fordított alap országos viszonylatban korlátozódik. Ezért az iparban is sdkkal megfontoltabb hozzáállást követel majd, mire és hová összpontosítják a rendelkezésre álló alapot. A takarékossági intézkedések szükségessé teszik, hogy a fejlesztésben elsősorban a a meglevő kapact-. tások korszerűsítésére kerüljön sor< A világviszonylatban beállt energiaválságból, a nyersanyagok árának rohamos emelkedéséből adódó gazdasági helyzet korántsem jelenti azt, hogy leáll a termelés továbbfejlesztése. Azonban mindenkinek tudatosítania kell, hogy a fejlesztés, az életszínvonal emelése érdekében népgazdaságunk valamennyi szakaszán véget kell vetni a napjainkban gyakran észlelt ésszerűtlen gazdálkodásnak s fokozott figyelmet kell szentelni a gazdaságosságra, a munkatermelékenység növelésére, az adott lehetőségek jobb kihasználására, mert e tekintetben még jelentős tartalékaink vannak. kim—
