Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-13 / 50. szám
AZ SZSZK MEZÖGAZDASAGI ÉS ÉLELME ZÉ St) G YI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1980. DECEMBER 13. 50. szám Szellemi erőforrásaink Onnepi ülések jegyzőkönyveiben, felolvasott köszöntőkben, gyakran Írjuk csupa nagybetűkkel a szót: EMBER. A termelés legfontosabb eleme ez a bizonyos „emberi oldal“, melynek olyan társadalmi- és színskálája van, mely nemcsak a szó szoros értelmében vett humánus intézkedéseknek ad különös fényt, de minden más olyan kevésbé látványos útnak is, mely egyértelműen az „EMBERHEZ“ vezet. Napjainkban a termelés fejlődését már nem csupán a termelőerők fejlettsége, nem a munkaidő, hanem a tudományos műszaki haladás alkalmazásának mértéke határozza meg. Amiként Marx megfogalmazta: Nem a munkában töltött idő lesz a fejlődés mércéje, hanem az a bizonyos rendelkezésre álló idő, amelyben az ember más, fejlettebb szubjektummá válik, s mint fejlettebb szubjektum tér viszsza a termelésbe és forradalmasftja azt. Az Intenzív mezőgazdasági termelés tehát új szakismereteket és újfajta mentalitást követel dolgosaitól. Mezőgazdaságunk szocialista átszervezése forradalmi módon alakította át parasztságunk tudati viszonyait is. Először az bizonyosodott be, hogy az emberi munkaerő gépekkel pótolható. Majd azt kellett tudomásul venni, hogy az apáról fiúra szálló szaktudás nem elegendő, mert aki iskolában sajátítja el a termelési ismereteket, az ^jobban Is ért hozzá. A mezőgazdasági —munkával kapcsolatos döntést szükségletek is minőségi változásokon mentek keresztül. Az eldöntendő helyzetek bonyolultabbak, nagyobb a kockázat és a felelősség, mint annak idején a kis- és középbirtokokon. A korszerűség hívő szava arra ösztönzi mezőgazdasági dolgozóinkat, hogy a hagyományos beidegződéseket ’felszámolva, közösségben gondolkozva, alkotó módon szervezzék meg saját munkájukat. Az alkotókészség fejlesztése az egyik legsürgetőbb népművelési feladatunk. A mezőgazdasági dolgozók szakmai-politikai továbbképzése ma már sok szállal szövi át a dolgos hétköznapokat, s követője és serkentője dolgozóink társadalmi tevékenységének. Az alkalmat megragadva viszont újra időszerűnek tartjuk megfogalmazni a kérdést. A mezőgazdasági dolgozók szakmai továbbképzése, a szövetkezeti munkaiskola, a haladó tapasztalatok iskolája és az egyéb továbbképzési formák miben és hogyan segitik és segíthetnék még hatékonyabban elő, az új módon való gondolkozást és az alkotókészség fejlődését? A tettekben megvalósuló válaszokkal sajnos nem lehetünk elégedettek. A szabad idő dolgozóink életében még nem mindenhol érték, múltunk terhes hagyatékából örökölt puritán életviteli formák pedig néhány közösségben tovább élnek és a haladást gátló normákká fejlődtek. Agrárszakembereink is igazolhatják, hogy a vártnál alacsonyabb termelési mutatók is gyakran etikai okokra vezethetők vissza. A legfőbb termelőerő az ember, a maga tapasztalataival, ismereteivel és eredeti erejével — hangoztatják párthatározataink. A meggyőzésen és meggyőződésen alapuló feladatok megvalósításának feltétele azonban az, hogy elveit, meghagyásait a mezőgazdasági dolgozók szakmai továbbképzésében is konkrét tennivalókká és feladatokká fogalmazzuk. A szakmai továbbképzés — mint oktatási tényező — csak akkor válhat tartalmilag is hasznos tevékenységgé, ha egységes rendszert képez. Az elmondottakból kiindulva nem éppen célravezető az a központi megoldás, mely a haladó tapasztalatok iskoláját, a szakmai továbbképzést, a járási mezőgazdasági igazgatóságok, a szövetkezeti munkaiskolát pedig a Szlovákiai Földművesek Szövetsége járási bizottságainak a felügyelete alá helyezi. Véleményünk szerint is azokban a járásokban járnak el helyesen, helyekben a továbbképzést egységes oktatási koncepciónak tekintik, s gyakorlati megvalósításáért mindkét szerv felelősnek érzi magát. A haladó tapasztalatok iskolája megnevezésű tv-adás évek óta az egyik legjobban bevált továbbképzési formánk. A tanfolyam tananyagában feldolgozott, a gyakorlatban is kipróbált és bevált módszerek tudatosítása és szellemi közkinccsé tétele azonban csak akkor járhat eredménnyel, ha a központi anyagot járási és üzemi viszonyokra bontjuk. A tv-adás által biztositott audiovizuális batás mellett nagy figyelmet kell összpontosítani az előadók felkészültségére és az előadások színvonalának fokozására. Nem véletlen, hogy azokban a járásokban és gazdaságokban érnek el jó eredményeket, ahol az előadók kiválasztását előadói jegyzék segíti, amelyben témaként felsorolják azokat az előadókat, akiknek foglalkoztatását —■ eredményes kutatói tevékenységük alapján — szükségesnek tartják. Az előadói jegyzéket ezekben a járásokban és gazdaságokban a folyamatos tapasztalatok alapján módosítják, s növelik a gyakorlatban dolgozó előadók arányát. A haladó tapasztalatok Iskolájának X. évfolyamára való „becsengetés“ sajnos idén nem a legszerencsésebb Időpontban történt: az első témakör adására október 20-án, az őszi munkák dandárjában került sor. A továbbképzés komplex feladat, az „órarend-szerű“ időpontokhoz való merev ragaszkodás a felnőttoktatásban viszont nem mindig a legszerencsésebb megoldás. Mezőgazdaságunk központi céljai között olyan nagy jelentőségű témákat találunk, mint például a szarvasmarha-, a zöldség- és gyümölcsprogram, s lehetne tovább építeni a mozaiko- - kát, amelyek szorosan egymásba illesztve pártunk gazdaságpolitikájának legfőbb célkitűzéseit jelzik. Igényes feladataink teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy bővüljön a szakmai felkészültség, hogy a lehető legteljesebb harmóniában használjuk ki az anyagi és szellemi erőforrásokat. Az utóbbiaknak igazán nem vagyunk szűkében. Az idősebb generáció tapasztalata, a középnemzedék munkabírása, a fiatalok lendületes tenniakarása továbbhaladásunk igazi feltétele és biztosítéka. A szakmai továbbképzés útjai azonban nem mindig és nem mindenhol mentesek a göröngyöktől. Az idősebb és a középnemzedék továbbképzése szempontjából gondot okoznak a nyelvi problémák. Az anyanyelven szóló előadásokat gazdaságaink illetékesei még biztosítani tudják, szakmai vizsgákat több ágazatban viszont csak szlovák nyelven tehetnek a résztvevők. A szakmai továbbképzés kapcsán nemrég fellendült faluszociológiai kutatások is sok érdekes adattal szolgálnak. Mezőgazdasági szakkönyvkiadásunk — a bőség, a sokoldalúság, és a differenciált alkalmazkodóképesség szempontjából — nem tud lépést tartani a követelményekkel. Különösen az olyan kiadványokban mutatkozik hiány, amelyek a dolgozónak is házhoz viszik az információt, a könyv adta ismeretterjesztés lehetőségeit és forrásait. Az ifjúság ismeretgyarapítása szempontjából a közelmúltban néhány járásunkban úttörőmunkára vállalkoztak az ifjú mezőgazdasági szakemberek klubjai. Sajnos, az ismeretgyarapítás jeles fórumai egyre kevesebbet hallatnak magukról, s pangásukkal az ifjúság önbizonyítását szolgáló szakmai-politikai vetélkedők programja is szegényebb lett. A hétköznapok munkája során a szántóföldön, az állattenyésztő telepek és műhelyek napi gondjainak és feladatainak megoldásával együtt él a szakmai továbbképzés és a művelődés ügye. Szaktudás és munka, a művelődés és a termelés összefonódása legyen szellemi és anyagi erőforrásaink feltárásának egyik legfontosabb eszköze. CSIBA LÁSZLÓ Kissé cudar a télidő, mégis van valami csodálatos varázsa, amely szivet-lelket gyönyörködtet Fotó: —tt—i Már télen készüljünk a tavaszra A hektárhozamok növelésén sok esztendőn keresztül dolgoztak fáradhatatlanul a kutatók, szakemberek, méghozzá eredményesen. Most már az a követelmény a mezőgazdaságban, hogy ami megtermett, be is legyen takarítva. Sajnos, az idén ez sok akadályba ütközött. Pedig nem lehet azt állítani, hogy a termés betakarítására, tárolására kevesebb figyelmet fordítottak, mint más években. De arról már senki nem tehet, hogy bevált a régi közmondás igaza, és András napján alaposan megrázta a Télapó a szakállát. December első napjaiban a hó nemcsak a mezőgazdaságban munkálkodóknak parancsolt álljt, hanem a közlekedést is megbénította. De azért bízni kell, és lehetséges, hogy a vastag hótakaró elolvad, ami azt jelentené, hogy befejezik a cukorrépa és a kukorica betakarítását, s talán sikerül befejezni az őszi mélyszántást is. Szerencsére a mezőgazdasági üzemek többségében jól tudták, hogy minden nap, minden óra sokat számít, és ezért az irányító dolgozók éjt-nappallá tettek a halaszthatatlan munkák elvégzése érdekében. De azért voltak olyan szövetkezetek és állami gazdaságok, ahol nem tettek meg mindent a termés betakarításáért. A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi iMinisztériumának növénytermesztési bizottsága utolsó ülésén értékelte az őszi munkák eredményességét, illetve felmérte azok hiányosságait. Németh Jenő miniszterhelyettes, a bizottság elnöke nagyra értékelte a szakemberek szervezőmunkáját, ,s megállapította, hogy a bizottság nagyban segítette az év folyamán felmerülő ezernyi probléma megoldását. Záróbeszédében a következőket hangsúlyozta: A legnagyobb megbecsülés mégis azokat illeti, akik dacolva a mostoha időjárással, fáradhatatlanul dolgoztak a betakarítási munkákban, és siettették az őszi szántás elvégzését. Az esthajnal homályában sok helyütt villogott.a traktorok lámpáinak fénye, és a mezőgazdasági üzemek többségében sikerült elvégezni az őszi munkát. A mezőgazdasági üzemekben még most Is bíznak, hogy a .korai vendég“ nem lesz maradandó, és még elvégezhetik a halaszthatatlan tennivalókat. Persze, ml Idősebbek jól tudjuk, hogy például 1929-ben és 1942-ben a lehullott hó csak március végén, április elején olvadt el. Ezzel számolni kell, idejében gondolni kell a tavaszra. Ha már nem sikerült mindenütt elvetni az őszieket, most már az a legfontosabb, hogy legyen elegendő jó minőségű vetőmag és ültetőanyag. Ezen a téren még elég sok a hiányolnivaló. Az illetékeseknek el kellene követniük mindent, hogy a tavaszi vetés és ültetés idején ne legyen kapkodás. Fontos, hogy az ellátó vállalatok, mezőgazdasági üzemek különös gonddal raktározzák a burgonyát, a vetőmagot, mert a gondos talajmunka, tápanyagellátás mellett a jó minőségű vető- és ültetőanyag a jövő évi jó termés egyik előfeltétele. De a cukorgyárak, illetve kutatóintézeteik és a minisztérium is sokkal többet tehet azért, hogy végre legyen már jó minőségű cukorrépa-vetőmag is. Közismert, már évek óta nincs elegendő alkatrész. A kilátások most sem jobbak, mint az elmúlt esztendőkben. Viszont beigazolódott, hogy a mezőgazdasági üzemekben vannak kiváló szakemberek, akik képesek a bonyolultabb alkatrészeket is elkészíteni, és újításokkal megoldani a gépek javítását, ami lehetővé" teszi régebbi erőgépek üzemeltetését is. Sok múlik a gépek orvosain, és ha minden erőgép üzemképes lesz, akisor nem okoz különöseb gondot a tavaszi munka. Télidőben is különös gonddal kell ügyelni az őszi vetések állapotára, és időben megtenni a szükséges intékezdéseket. A fejtrágyázás, vegyszerezés nagy jelentőségű a jövő évi jó termés szempontjából. A betakarítás nagyon bonyolult feladat volt. Mégis örömmel nyugtázhatjuk, hogy az erőfeszítések meghozták a várt eredményt. Majdnem minden mezőgazdasági termékből van elegendő és ezért a lakosság ellátása terén nem lesznek különösebb gondok. Nem lehet viszont eleget hangsúlyozni, hogy mennyire lényeges a termékek jó raktározása, és a megkülönböztetett törődés a vető- és az ültetőanyaggal. A nehéz őszt, hasonló tavasz követheti, de ha minden rendben lesz, nem okozhat különösebb gondot a tavaszi munkák elvégzése. TÖTH DEZSŐ Lapunk tartalmából Fokozott aktivitással .Tüzes nők A téli faápolásről A legfőbb cél: a nép életszínvonala Történelmi múlt - mozgalmas jelen Látogatás a piacon Fejlesztési célok a takarmánytermesztésben Karácsonyi hanglemezek Nemzedékek otthona
