Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-12-13 / 50. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. december 13. Fokozott aktivitással Konkrétan, tárgyszerűen a problémák megoldásáért A Szlovákiai Nőszövetség Dunaszer­­'dahelyi (Dunasjká Streda) Járási Bi­zottsága az utóbbi években nagy gon­dot fordított a nők munkakörülmé­nyeinek Javítására, a hatodik ötéves terv céljainak minden téren való el­érésére. Tevékenyen részt vett a Nemzeti Front választási programjá­nak megvalósításában. Jelentős eredményeket értek el a tagsági alap bővítésében. A járásban Jelenleg közel száz alapszervezetben működő hétezer nőszövetségi tag van. Értékes szocialista vállalásokkal kö­szöntötték hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját. Több mint 450 ezer óra társadalmi munkát végeztéik, az ősszel is tevékenyen bekapcsolódtak a szőlő- és gyümölcsszüretbe és más mezőgazdasági munkákba. Kétezer koronát utaltak át a fejlődő országok segítését szolgáló szolidaritási alapra. A közelmúltban megtartott koppen­hágai nemzetközi konferencia tiszte­letére is értékes felajánlásokat tettek. A Nőszövetség lényegesen aktivizáló­dott, járási méretben is több rendez­vényt szervezett. VEZETŐ POSZTOKON A Nőszövetség egyik fpntos célja, hogy fokozza a nők tevékeny részvé­telét pártunk politikájának megvaló­sításában, hogy rátermett, politikailag és szaktudásban fejlett nőket vezető tisztségekbe emeljenek. Az utóbbi években ezen a téren is tapasztalható javulás. A négy év előtti általános választásokon megválasztott képvise­lők több mint 30 százaléka nő. Több­ségük a helyi nemzeti bizottságokban és a városi nemzeti bizottságban, egy a Szlovák Nemzeti Tanácsban, egy pedig a Szövetségi Gyűlésben képvi­seli a járás dolgozóinak érdekeit. A Nőszövetség járási bizottsága te­vékenységében előtérbe helyezi a dol­gozó nők eszmei-politikai képzettsé­gének állandó javítását, s ennek meg­felelően az alapszervezetek aktivizá­lását jelöli meg fő teendőként. Külön­féle politikai előadáosokon több mint harmincezer nő vett részt. A Nőszö­vetség járási bizottsága a Szövetke­zeti Földművesek Szövetségének járá­si bizottságával karöltve rendszeres Hazánkban immár 30 éve szocialista elvek szerint egységesítették az anya­könyvvezetést. Ez a feladat jellegéből kifolyólag a nemzeti bizottságokra hárul, s mivel társadalmunkban min­den téren az ember áll előtérben, ennek hatása a polgári ügyek intézé­sének formáiban és eszközeiben is érvényesül. A komáromi (Komárno) járásban fekvő 1500 lakosú Megyercs (Calovec) községben, melyhez Violin település is tartozik, Farkas Borbála elnök ve­zetésével öttagú polgári ügyi testület működik. Az idén több mint harminc rendez­vény szerepelt programján. Több es­küvő és névadó ünnepség megrende­politükai és szakmai előadásokat ren­dez a mezőgazdaságban foglalkozta­tott nőknek. Ezek keretében minde­nekelőtt a haladó munkamódszerek alkalmazásával, a termelés gazdasá­gosságának fokozásával, a gazdaság­­irányítás tökéletesítését célzó, jövőre életbe lépő komplex intézkedésekkel foglalkoznak. A szocialista munkabri­gádok tagjai számára a szocialista erkölcs és életmód kérdéseiről tarta­nak ismeretterjesztő előadásokat. Örvendetes jelenség, hogy egyre több dolgozó nő szerez magasabb fo­kú szakmai és politikai képesítést. Mindenekelőtt a mezőgazdasági üze­mekben tapasztalható javulás. Ezek­ben egyre több a fő- és középiskolai végzettségű női szakikáderek száma. Ezzel párhuzamosan emelkedik a pártoktatásí alakulatokban, elsősor­ban a marxizmus—leninizmus esti egyetemen és középfokon tanuló nők részaránya. JAVULÓ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A Nőszövetség kezdményezésére já­rási aktíván vitatták meg azokat a célkitűzéseket, amelyek a nők, gyér* mekek és családok problémáinak, a róluk való gondoskodás kérdéseinek megoldását célozzák. Az üzemek fele­lős vezetőinek, a pártszervezetek és a szakszervezeti bizottságok képviselői­nek részvételével tanácskozást ren­deztek a nők munka- és életkörülmé­nyeinek megjavításáról. Nem ered­ménytelenül. A dunaszerdahelyi ba­­romfiiizemben például, ahol a dolgo­zók zöme nő, a 30 kilogrammosról át­tértek a 15 kilogrammos csomagolási rendszerre. Az üzemben tágas orvosi rendelő és egyéb szociális létesítmé­nyek állnak a dolgozó nők rendelke­­zsére. Gyermekeik óvodai elhelyezé­sének megkönnyítésére az üzem anya­gi eszközeivel hozzájárult egy óvoda felépítésének költségeihez. Hasonlóan viszonyulnak a dolgozó nők helyzetének megkönnyítéséhez a Slnvlik dunaszerdahelyi üzemében is, ahol szociális létesítményt és üzemi étkezdét adtak át rendeltetésének. Te­kintettel a kisgyermekes anyák prob­lémáira, ugyancsak hozzájárultak anyagiakkal egy üzemi óvoda felépí­téséhez. zésében vállalt szerepet a helyt püt. A polgári szertartásokat általában két nyelven szervezik. A jó politikai nevelőmunka eredményeként az ese­teknek több mint a felében a polgári szertartást nem követte egyházi. Az utóbbi időben három arany- és kilenc ezüstlakodalom megünneplésére ke­rült sor. Ezek a lakosság körében igen közkedvelt rendezvényeik, amit a részvevők száma is bizonyít. Az ilyen jubileumokra gyakran a legutolsó munkaadó képviselőit is meghívják. A Steiner Gábor Efsz ed­dig minden esetben képviseltette ma­gát. Példáját a Csehszlovák Állam­vasutak is követte, ami érthető is, hi­szen a községből nagyon sokan a Sajnos, még nem minden munkahe­lyen viszonyulnak ilyen megértéssel a dolgozó nők problémáinak megol­dásához, sőt, vannak olyan üzemek Is, amelyek a vonatkozó előírásokat sem tartják be. Az utóbbi években a járásban ja­vult a lakossági szolgáltatások háló­zata, több új szolgáltatást vezettek be, melyek szintén könnyítenek a dol­gozó nők mindennapi gondjain. Ten­nivaló azonban még így is akad, hi­szen aránylag szűk a közétkeztetési hálózat, s a meglevők sem feleinek meg minden igénynek. KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG A tudományos előadások, tanfolya­mok és szakköri tevékenység mellett nagyon népszerűek az író-olvasó ta­lálkozók, melyeket a Nőszövetség a helyi könyvtárakkal együtt rendez. A nőszövetségí tagok a polgári ügyek testületével együtt Nyárasdon (Toporníky) évente annyi rózsát ül­tetnek ki, ahány újszülött lát nap­világot a községben, Vásárúton (Trho­vé Mýto) viszont az újházasok tisz­teletére nyárfákat ültetnek. A Nőszö­vetség járási bizottsága mellett járási könyvbizottságot hoztak létre. Több mint ötszáz olvasó tömörül 36 ol­vasókörben. Kézimunka-kiállításokat rendeznek, a téli időszakban több alapszervezetben varrótanfolyamot in­dítanak. Mind nagyobb az érdeklődés a főzőtanfolyamok és a gyermekne­velési tanácsadás lránt. A Nőszövet­ség 170 tagja működik irodalmi és műkedvelő színjátszó csoportokban. A községi alapszervezetek közül a legaktívabb a nyárasdi (Topofníky), a felsőpatonyi (Horná Potöü), az eke­­csi (Okoč) és az illésházi (Nový Ži­vot). Az üzemi alapszervezetek kö­zül a Nyugat-szlovékiai Baromfifel­dolgozó Üzem és a Slovlik dunaszer­dahelyi részlegének, a Kožatex és a Datex somorjai (Samorín) üzemének alapszervezetei figyeltetnek fel ma­gukra. A Nőszövetség alapszerevezetel sok­oldalú politikai-társadalmi tevékeny­ség mellett kiemelt feladatként fog­lalkoznak a hatodik ötéves terv fel­adatainak teljesítésével, az újítók és ésszerűsítők mozgalmának felkarolá­sával. Tagjaikat a tervfeladatok ma­radéktalan elvégzésére, a minőségi mutatók következetes teljesítésére ösztönzik. SVINGER ISTVÄN vasútnál dolgoztak vagy dolgoznak. A gyengélkedő nyugdíjasokat ottho­naikban keresik fel életjubileumuk alkalmával. Legutóbb a 92 éves Pá­linkás Annának fejezték ki jókíván­ságaikat a püt megbízottai. A sikeresebb rendezvények között tartják számon a sokgyermese anyák találkozóit. A legutóbb ötvenen vet­tek rajta részt. A kulturális rendezvényekben a püt a helyi kilencéves alapiskola és a Komáromi Gimnázium SZISZ-tagjal­­nak segítségét veszi igénybe. E téren dicséretes munkát végez Ernestine Chylfková, Torna Etel és a CSEMA­­DOK helyi szervezetének énekkara. Tuba Lajos gondosan vezeti a püt krónikáját, melynek lapja sok min­dent megörökítenek a testület tevé­kenységéből. PAVEL PLAVEC, Kolárovo A Szlovák Nemzeti Tanács nemzeti bizottságokkal és nemzetiségi ügyek­kel foglalkozó bizottsága elnökének, Benyó Máténak, az SZNT alel­­nökének vezetésével megtartott 36. ülésén gazdag tárgysorozatot vitatott meg. Első pontként a kormány ellen­őrző jelentésével foglalkozott azzal kapcsolatban, hogyan oldják meg a vonatkozó kormányhatározat értelmé­ben a szilárd hulladékok tárolását és elszállítását a városokban és közsé­gekben. A vitában számos objektív és szubjektív jellegű fogyatékosságra ve­tődött fény. A bizottság tudomásul vé­ve a jelentést, hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az ún. szemétgyűj­tés során az üveg-, fém- és textil­­hulladékanyagokat mint becses má­sodlagos nyersanyagforrást külön ki­jelölt tartályokban tárolják és szállít­sák el, aminek népgazdasági jelentő­ségét nem is kell küiön hangsúlyozni. A bizottság második napirendi pontként a központi fekvésű közsé­gekben működő lakóbizottságok (pol­gári bizottságok), mint a helyi nem­zeti bizottság legfőbb segédaktívája tevékenységére vonatkozó módosított elveket vitatta meg, tekintettel arra, hogy egyes községek egyesítésével kapcsolatban megnő a szerepük, és a jövő év második felében új lakóbi­zottságok választására kerül sor. A következő pontokban a bizottság megvitatta az SZSZK Belügyminiszté­riumának, a Szlovákiai Geodéziai és Kartográfiai Hivatalnak jövő évi költ­ségvetését. Megállapította, hogy az ésszerűségre és a takarékosságra vo­natkozó kormányhatározatok követel­ményeiből, valamint gazdasági és tár­sadalmi életünk elsőrendű fejlődési szükségleteinek biztosításából indul­nak ki. Becses vendég A múlt héten kedves vendége volt hazánknak: Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke. Megbe­szélésekért folytatott Ľubomír Strou­­gal szövetségi miniszterelnökkel a két országnak a szocialista építésben elért eredményeiről és e jövő évi pártkongresszusok előkészületeiről. A szocialista fejlődés közös vonásaiból kiindulva kifejezésre juttatták orszá­gaik határozott szándékát, hogy cél­tudatosan elmélyítik az élet minden területén folytatott együttműködésü­ket, megbonthatatlan szövetségben a Szovjetunióval és a szocialista közös­ség többi országával. Ezzel kapcso­latban annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a lengyel mun­kásosztálynak és népnek a LEMP ve­zetésével sikerül megoldania jelenlegi bonyolult problémáit és megerősíte­nie a szocializmust. Ez a törekvés országaink teljes szolidaritására és támogatására talál. Következő pontként a mezőgazda­­sági talajvédelmi intézkedések végre­hajtásáról szóló jelentést hallgatott meg a bizottság. Vonatkozó határo­zatában, képviselői felmérések alap­ján megállapította, hogy a talajvéde­lem nem vált még az egész társada­lom ügyévé. A nemzeti bizottságoktól megköveteli, hogy ezen a téren is jobban érvényesítsék szerepüket, és szigorúbban ellenőrizzék saját intéz­kedéseik betartását is. A bizottság a továbbiakban megvi­tatta az új irányítási elvek szellemé­ben készülő új belkereskedelmi tör­vény tervezetét, majd beszámolót hallgatott meg a CSKP nemzetiségi politikájának a vegyes lakosságú já­rásokban elért eredményeiről. Ezzel kapcsolatos határozata megállapítja a magyar és ukrán nemzetiségű lakos­ság gazdasági és szociális fejlődésé­ben elért eredményeket. Felsorolja a közoktatási és kulturális eredménye­ket is, és rámutat arra, hogy növelni kell különösen a magyar, műszaki fő­iskolai hallgatók számát, ami viszont megköveteli, hogy az alsóbb fokú is­kolákban alaposabb szlovák nyelvtu­dást sajátítsanak el. A határozat le­szögezi, hogy a magyar és ukrán nemzetiségű lakosság az állampolgá­rok egyenjogúságának alapelve értel­mében teljes mértékben él alkotmá­nyos jogaival. A következő pontokban a bizottság értékelte saját tevékenységét, rámuta­tott azokra a munkaszakaszokra, ame­lyeken jobban kell aktivizálódnia, foglalkozott továbbá a CSKP Központi Bizottságának 18. ülésén hozott hatá­rozatokból a képviselők munkájára vonatkozó feladatok teljesítésének biztosításával, majd képviselői beszá­molókat hallgatott meg. L. L, Gazdasági kapcsolatainkat értékelve kiemelték sikeres gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködésüket Rámutattak a következő ötéves terv­időszak tervei egyeztetésének fontos­ságára. Árucseréiorgalmunk a munka­­megosztás fejlődése folytán további 39 százalékkal nő. Külkereskedelmi , minisztériumaink ennek alapján hosz­­szú távú kereskedelmi egyezményt kötnek és aláírják a jövő évi áru­csereforgalmi jegyzőkönyvet. A felek áttekintették a gyártásszakosítás, kooperáció, kutatás, fejlesztés és ter­melés terén folyó együttműködés eredményeit. Jelenleg több mint 220 kormány- és különféle más szintű egyezmény van érvényben országaink között. A kormányfők behatóan meg­vitatták az energia- és kohóipari be­ruházási együttműködést. Az időszerű nemzetközi kérdések megvitatása a felek teljes nézetazo­nosságát igazolta. Hangsúlyozták, hogy minden eszközzel meg kell aka­dályozni a nukleáris fegyverkezési verseny további veszélyes éleződését Európában. A közért lelkesednek A magasabb műveltség megszer­^ zésének demokratikus voltát >— mint említettem — csak a politikai hatalom birtokosa, a munkásosztály képes biztosítani. Hazánkban ez a fo­lyamat lényegében 1944 szeptemberé­ben megkezdődött, amikor a Szlovák Nemzeti Tanács a Szlovák Nemzeti Felkelés idején államosította az isko­lákat. Történelmünkben először vált lehetővé, hogy a hozzáférés a műve­lődés minden forrásához ne csak egy szűk társadalmi réteg kiváltsága le­gyen, hanem az egész népet megilles­se. Az 1948. évi iskolatörvény mondta ki először, hogy hazánkban szociális helyzetére, származására való tekin­tet nélkül minden gyermek egységes képzésben, nevelésben részesüljön. A marxizmus—leninizmus mély hu­manizmusából eredően szocialista tár­sadalmunk egyik alapvető célkitűzése, hogy az ország egész területén — nemzetiségétől függetlenül — minden állampolgár számára egyenlő anya­nyelvi tanulmányi lehetőségeket te­remtsen. E tény tudatosításával indul­hatott meg a magyar tannyelvű Isko­lák fejlődése, hogy fokozatosan a csehszlovák iskolarendszer szerves részévé váljanak. Az indulás éveire jellemző kezdeti nehézségek {pedagó­gushiány, tankönyvek, módszertani segédeszközök stb.) leküzdése nagy erőfeszítéseiket követelt az iskolaügyi szervektől. Sikerült rövid idő alatt kiképezni a szükséges pedagógusgár­dát. A munkasikerek a magyar peda­gógusokat is fokozott tevékenységre, twábbi önképzésre serkentették. Az ötvenes évek elején kiépültek a peda­gógusképző intézmények, s az ötvenes évek végére a magyar tanítóság je­lentős része már megszerezte a szük­séges képesítést is, aminek eredmé­nyeként emelkedett az iskolai oktatás és nevelés színvonala. A magyar nemzetiség igényeinek megfelelően 1957-ig teljesen kiépült az alapiskolák hálózata, majd a Ko­máromi (Komárno) Gimnázium meg­nyitásával 1958-ban lényegében a gimnáziumok hálózatának a kiépítése is befejeződött. A magyar tanítók munkáját, szakmai és módszertani fejlődését 1955-től a Szocialista Neve­lés című önálló havi módszertani fo­lyóirat is elősegíti. A hatvanas évek elején kiépült a magyar tannyelvű iskolák tanfetügyelől hálózata, a Pe­dagógiai Kutató Intézet nemzetiségi csoportja és a Pedagógiai Könyvkiadó magyar szerkesztőségének az állomá­nya is ekkor állandósult. Szocialista társadalmunk gon­* doskodása folytán fokozatosan megoldódott a magyar tannyelvű is­kolák tankönyvellátása, és napirendre kerülhetett az alapiskolai oktatás fij koncepciójának kidolgozása. A hatva­nas években már valóban a minőségi fejlődés jellemezte az alapiskolák ok­tató-nevelő tevékenységét. Ezt bizo­nyította az 1969 áprilisában végzett szlovákiai tanulói tudásszintvizsgálat, melynek objektív értékelése szerint a magyar tannyelvű iskolák egyes tan­tárgyakban az országossal azonos eredményt érnek el. Tények bizonyítják, hogy a cseh­szlovákiai magyar iskolaügy fokoza­tosan erősödik, a tanítók képesítése megfelel a szlovákaii átlagnak, hogy a magyar tannyelvű iskolák tanulóira ugyanannyi tankönyv jut, mint a szlo­vák tannyelvű iskolák tanulóira. A mondottak alapján szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar tannyel­vű iskolák tanulói a más tannyelvű iskolák tanulóival együtt maximálisan egyenértékű nevelést és ismereteket kapnak, optimálisan azonos ismeret­­anyagot sajátítanak el, mindamellett a nemzeti műveltség köréből is meg­felelő mennyiségű ismeretanyagot sa­játítanak el. A magyar tannyelvű is­kolák létjogosultságát bizonyltja az a tény is, hogy a végzett tanulók a termelés és a társadalmi élet bármely területén megállják a helyüket, más nyelvi közegben is alkotó módon tud­ják továbbfejleszteni anyanyelvükön szerzett ismereteiket. Ez természetesen teljes mértékben csak akkor valósulhat meg, ha a pe­dagógusok a társadalmi igényekkel és elvárásokkal összhangban fokozott figyelmet szentelnek a szlovák nyelv tanításának, mely a magyar tannyelvű iskolákban az egyik legfontosabb fel­adat. E cél elérésére az SZSZK Okta­tási Minisztériuma még 1972-ben pe­dagógiai-szervezési intézkedések rend­szerét dolgozta ki azzal a céllal, hogy hatékonyabbá váljék a szlovák nyelv tanítása. Az eltelt időszak igazolta ennek az elképzelésnek a helyességét, hiszen pedagógusaink munkájának eredményeiképpen valóban javult a tanulók szlovák beszédkészsége. A magyar tannyelvű alap- és közép­iskolák sajátos problémája a tanulók pályaválasztásra nevelése. Az utóbbi évek tapasztalatai bizonyítják, hogy ezen a területen még nagy tartalékok vannak. Nem mindig fejtenek ki kö­vetkezetes felvilágosító munkát a szülők körében, akiknek nincsenek pontos információik a gyermekek előtt álló továbbtanulási, elhelyezke­dési lehetőségekről. Így fordulhat elő, hogy a tanulók érdeklődése és a szü­lők elképzelései, tervei nincsenek mindig összhangban a társadalom igényeivel, elvárásaival. •Г ekintettel a kérdés rendkívüli * fontosságára, ezt nem lehet lezárni egyetlen ilyen ismertető-fej­­tegető írással. Ezért az SZSZK Okta­tási Minisztériuma nemzetiségi isko­lák osztályának munkatársai — a múlt év gyakorlatához hasonlóan —* az idén is rendszeresen visszatérnek a tanulók pályaválasztásának kérdé­séhez, a csehszlovákiai magyar sajtó hasábjain tájékoztatják a szülőket. Az elmúlt évek eredményei egyér­telműen bizonyítják a magyar tan­nyelvű iskolák minőségi fejlettségét. E megállapítást alátámasztja az a tény, hogy a továbbtanulásra jelent­kezők túlnyomó többsége elfogadható eredményeket ér el a felvételi vizs­gákon és az elmélyült munkát igénylő továbbtanulás időszakában a közép- és főiskolákon is megállja helyét. Az említett iskolákról való következetes társadalmi gondoskodás — a még itt­­ott tapasztalható gondok ellenére — bizonyítja Csehszlovákia Kommunista Pártja nemzetiségi politikájának he­lyességét. FODOR ZOLTÁN, az SZSZK Oktatási Minisztériuma nemzetiségi iskolák osztályának vezetője A párt vezetésével az éi nemzedékért OKTATÁSPOLITIKÁNK EREDMÉNYEI ÉS TÄVLATAI A MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁKBAN П.

Next

/
Oldalképek
Tartalom