Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-06 / 49. szám
— hogy a tyúkok szálláshelyén csak akkor érdemes világítani, ha a tojókat teljes értékű takarmányokkal és kiadósán tápláljuk? Kistermelői viszonylatban általában elégségesnek bizonyul, ha a téli hónapokban mesterséges megvilágítással 12 őrá időtartamúra nyújtjuk a nappalokat. A Kleintierzüchter című folyóirat szerint azok járnak el legésszerűbben, akik reggel úgy kapcsolják be a villanyt, hogy a meserséges megvilágítást később a természetes nappali világosság váltsa fel. — hogy a galambok hasznára válik a napi takarmányadaghoz kevert halzsír? „Ha vedlő madaraknak halzsírt adunk, sokkal szebb és fényesebb lesz az új tollruhájuk, és az állatok szervezete számára szükséges vitaminok jelentős hányadát is biztosítjuk“ — írja a Chovateľ című cseh szaklap. Magától értetődik, hogy a galamboiknak kizárólag friss halzsírt szabad adni, az avas halzsír adagolásával több kárt okoznánk, mint hasznot. S ha mór itt tar-; tunk: a halzsírral égyidőben ásványi anyagokat is adagolhatunk a napi eledelbe. A szemes takarmányra halzsírt csöpögtetünk, majd rászórjuk az ásványi keveréket, így a magvakra tapad a porszerű anyag és a galambok könnyebben felveszik és jobban hasznosítják. Azonban vigyázzunk, mert a halzsír túladagolása káros: a galamboknál elsősorban hasmenést okoz, de a toliképzésre is kedvezőtlenül hat. — hogy az alma — fajtajelleg szerint több vagy kevesebb —A-, B- és C- vitamint tartalmaz? Sok szakember állítja, hogy aki naponta fogyaszt almát, az ellenállóbb a betegségekkel szemben. Némely almafajták (pl. Hammerstein, James Grieve, Ontario, Wealthy, Nyári üvegalma stb.) kimondottan sok, mások viszont (pl. Oldenburg, Idared, Starking delicious, Golden delicious, Starkrimson) aránylag kevés C- vitamint tartalmaznak, írja a Záhradkár című cseh szaklapban V. Kluzák. (bor) Az időjárás zordabbra fordúlt, a tyúkok többnyire az ólban tartózkodnak. Ilyenkor nagy gondot kell fordítani a szálláshely tisztántartására, mert a felgyülemlő ürülék ammóniadússá teszi a levegőt. Ha az időjárás megengedi, naponta engedjük ki a tyúkokat a friss levegőre. Az Hatókban gyakrabban cseréljük a vizet, nehogy befagyjon, és lehetőleg langyos vizet kínáljunk az állatoknak. Sort keríthetünk a kifutók tarajának felújítására, illetve meszezésére. A lehullott havat ajánlatos naponta eltávolítani. A nagy taréjú baromfinak, főleg a kakasoknak a fagyok nehezen gyógyuló sebeket okozhatnak. A baj megelőzése céljából taréjt hetente kenjük be glicerines oldattal vagy halzsírral. A napi adag összeállításakor az olajos magvakat és a kukoricát kell előnyben részesíteni, de a csíráztatott magvak etetése is jó hatású. Az eleségnek körüfbelül egyharmadát ajánlatos csíráztatva adagolni. Felhasználható még a sárgarépa, a murokrépa, illetve a takarmányrépa; spárgára felfüggesztve kínáljuk, így a baromfi szívesen csipegeti. Az A-tenyészetek tulajdonosai ne feledkezzenek meg róla, hogy a keltetők már februárban igénylik a Ikeltetési tojást. A lúd- és kacsatenyésztők hozzáláthatnak a tenyészfalka kialakításához. A kacsáknál három-hat, a ludaknál négy-öt tojót lehet számítani egy hímre. A párzást és a tojásrakást figyelemmel kell kísérni, mert előfordulhat, hogy a hím csak néhány tojóval párzlk. A pontos adatok érdekében az állatokat meg kell jelölni. A rossz hímet azonnal ki ikell cserélni. Ha erre nincsen mód, akkor a már párosodott tojót be kell zárni, és csak három nap múlva szabad viszaengedni a fáikéba, amikor a hím a többi tojóval is „megbarátkozott“. A napi adag nagyobb részét itt is a kukorica adja. A galambok napi adagját az árpára alapozzuk, de nagy hidegek esetén némi kukoricát és olajos magvat is adhatunk. Reggel azonban mindig csak árpát szórjunk a madarak elé. A jó kondícióban lévő madarak az idő melegebbre fordultával azonnal fészkelni akarnak. Ezt Ha az időjárás lehetővé teszi, télen is engedjük ki a kacsákat a friss levegőre Fotó: —bor mindenképpen meg kell akadályozni (pl. nemek szerinti különválasztással). Főleg a röpgalambokat hetente kétszerháromszor röptetjük, lehetőleg a délelőtti órákban. A vitaminszükséglet fedezése céljából reszelt sárgarépát, friss vagy savanyított káposztát, csíráztatott magvakat, illetve vitamin-készítményeket (pl. Combinál AD3) kell adagolni. A nyúltenyésztésben kiválogatjuk a továbbtenyésztésre alkalmas egyedeket. Ha az év folyamán rendszeres feljegyzést vezettünk, akkor most könnyű a dolgunk: a rosszul tejelő, keveset fialó, takarmányt pocsékoló és tisztátalan, valamint rosszul párosodó nőstényeket kiselejtezzük, és helyettük jó haszontulajdonságú szülők utódait soroljuk be a törzsállományba. A bak távolról se legyen rokonságban a meghagyott nőstényekkel. Most még adott a lehetőség, hogy a kiállításokon jó eredményt elért bakot vásároljunk. Aki télen is szaporít, már most pároztathatja a nőstényeket. A januári születésű utódok általában jól szerepelnek a kora őszi kiállításokon. Különösen azokat a fajtákat ajánlatos télen szapo-Római fehér galambok Redeczky József komáromi tenyésztő állományából Fotó: Andriskin J. rítani, amelyeknél az előírás kis fület követel. Télen ugyanis a fülek lassabban növekednek, vastagabbak és jól szőrözöttek lesznek. Fagyos takarmányt ne adjunk az állatoknak! A kecske- és juhtenyésztők különösen a vemhes állatok takarmányozására ügyeljenek. A napi adag alapját a jó minőségű széna adja. A jó egészségi állapot megőrzése érdekében kissé állott, langyos vízzel itassuk a^ állatokat, és ha az időjárás kedvező, az udvar vagy a kifutó száraz, télen is engedjük ki egy-egy órára a friss levegőre a juhokat és a kecskéket. A kecskéknek lehetőleg darából készült, meleg ivóst (moslék) is adjunk. Az egzotikus madaraknak mageleségen kívül vitamin-pótló takarmányokat (reszelt sárgarépa, alma és hetente kétszer reszelt, keményre főtt tojást) is adjunk. A madarak nagyon kedvelik a csíráztatott kölest és búzát. A kalitkákat rendszeresen tisztogassuk. A szabadban tartott díszmadarakat (fácán, kacsa) óvjuk a hideg szelektől, adjunk nekik sok kukoricát és darált szemest. Sárgarépából és takarmányrépából (reszelve) csak annyit adjunk, amennyit azonnal elfogyasztanak. Javában folyik a kanárik felkészítése a versenyekre. Tennivaló, persze, akkor is akad, ha éppenséggel nem neveztünk be a versenyekre. Most kell kiválogatni a következő költési időszakban számításba jövő állatokat. Nem árt, ha értékeljük egész évi munkánkat, eredményeinket, és az esetleges kudarcokból levont tanulságok alapján készülünk fel az új — reméljük eredményesebb — évre. Balázs Ferenc, Feled (Jesenské) l^emrég az egyik Duna menti falucskában a kisállattenyésztők tevékenysége felől érdeklődtem. Alkalmi beszélgetőtársaim mondtak jót is meg rosszat is. Az egyik örömmel nyugtázta, hogy már évek óla nem kell otthon bajlódniuk a keltetéssel, mert az alapszervezet minden évben előteremti az érdeklődők számára a kiscsibéket. Egy néni eldicsekedett vele, hogy az idén is sikerült jó pénzen túladnia a hízott libákon. Szerződést, persze, nem kötött, és jövőre sem akar, hiszen az övéinél különb kislibákat úgy sem kap senkitől. Meg aztán, ki tudja, menynyit ér az a darabka papír, s a felvásárlók szava? Egy volt nyúltenyésztővel is összehozott a véletlen. Panaszkodott; tavaly minden nyula elpusztult, pedig beoltotta őket. Fogadkozott — soha többé nem akar nyulat látni a háznál. A társa leintette: — Hadd el, komám! Lesz még neked is eladó nyulad. Annyit már megtanultunk, hogy az oltás nem gyógyításra, de megelőzésre való. Hát körülbelül ilyen ismeretek birtokában kopogtattam be Hölgye Józsefekhez. Merthogy végül is oda irányítottak, mondkertészetét. ötvenegy óta olvasom a lapot és mindig találok benne valami érdekeset, hasznosat. Őszinte leszek: kicsit fájt, hogy amióta nyugdíjba vonultam, egyszer sem nyitották rám az ajtót. Közhelyen kívül mit lehet ilyenkor mondani? Hát inkább hallgattam. — Nem baj, no — szólalt meg ismét Jóska bátyám. — Kérdezzen! Mire kíváncsi? # A kisállattenyésztők munkájáról szeretnék írni. Mikor is alakult meg itt a szervezet? — Hatvannégy őszén. Tyúkokkal, kacsákkal meg ludakkal kezdtük, de nemrég belevágtunk a szerződéses nyúlhizlalásba is. Nagy lelkesedéssel, de kevés szaktudással. Tavaly meg Is ittuk a levét. Felütötte a fejét a myxomatózis, alig maradt nyúl a faluban. Kár, hogy így történt, mert egy időre sokaknak elvette a kedvét a munkától. Hat tenyésztőtársammal együtt az idén mindössze százötven vágónyulat tudtunk eladni. Persze okultunk a hibából, az idén már időben beoltattuk az állatokat. # Ki volt a szervezet első elnöke? Egy sincs legény a ván: ő az elnök, nyilatkozzon. — Jótól kérdezi: én voltam Jóska bátyám örömmel foga- az első elnök. Meg talán az dott. utolsó is én leszek ... — Régebben gyakran talál- ф Ezt nem egészen értem, koztam a Szabad Földműves — Pedig egyszerű. Tizenhat szerkesztőivel — mondta kéz- éve én vezetem a szervezetet, fogás közben —, hiszen tizen- S bizony belefáradtam. Nyolcegy évig vezettem a szövetkezet vannégy éves vagyok, szeret-Tavaly sok nyúl elpusztult a faluban, így Hölgyéék-Inél is, de az idén ismét benépesültek a ketrectömbök, sőt a Brankónak is tudtak kínálni valamit (A szerző felvételei) A nyolcvannégy éves Hölgye József tizenhat éven át intézte a szapi kisállattenyésztők ügyes-bajos dolgait. Most már szívesen átadná a stafétabotot nék már megpihenni. Úgyszólván nincsen olyan tömegszervezet a faluban, amelynek nélkülem ringatták a bölcsőjét. Huszonkettőben én alakítottam meg a tűzöl tószervezetet, melynek 1950-ig a parancsnoka volfaluban? tam. A fogyasztási szövetkezetei is én szerveztem meg, még 1920-ban. A Csehszlovák Vöröskereszt helyi szervezetét 194öban alakítottuk meg. Kerek tíz évig voltam az elnöke. Alapító tagja vagyok a CSEMADOK-nak é? a CSSZBSZ helyi szervezetének, sőt a Szlovákiai Kertészkedök Szövetsége alapszervezetének is. Egyszóval mozgalmas az életem; és most már fárasztó is. ф Látom, azért rendben a kert, és az állatállomány is elég népes. — Szeretem a munkát, a kertészkedést meg az állatokat is. Persze, a család segítsége nélkül már aligha győzném és bírnám. A fiammal közösen nyulászkodunk. Tavaly hatvan pocsenyenyulat adtunk el, de vagy hetven meg elpusztult. Most három új-zélandi fehér meg egy francia ezüst nőstényt tartunk. És, persze, egy bakot is, új-zélandi fehéret. Eddig negyven hízott nyulat értékesítettünk, s tatén még harmincat fel tudunk kínálni. ф Aztán hogyan gondolja azt a pihenést, Jóska bátyám? — Ahogy az Ilyen magamfajta öregember pihenni tud. Gyomlálgatnék, öntözgetnék a kertben, meg gondoskodnék az állatokról, hogy mindig legyen előttük friss eleség, tiszta víz. Nem úgy, mint most, hogy nekem kell intézni a szervezet ügyes-bajos dolgait, megrendelni, tárolni és szétosztani a tagok között a takarmányt, megszervezni a felvásárlást stb. Van vezetőség, de ha el kell intézni valamit, mindenkinek fontosabb dolga akad. A legutóbbi taggyűlésen kértem, hogy válasszanak helyettem új elnököt. Belefáradtam. Gondolja, hogy megértettek? Nincs ember Szapon (Palkoviéovo), aki elvállalná ezt a közhasznú többletmunkát. Hm. Ez bizony elgondolkoztató. Mert: bizonyos fokig megértem azokat, akik — minden tapasztalatot nélkülözve — félve vállalják egy új alapszervezet elnöki — vagy titkári —■ tisztét. De Szapon csak tovább kell vinni a stafétabotot, hogy fejlődjön a kisállattenyésztés. Ha már erre sincsen vállalkozó .., De tényleg nincsen? Hát egy sincs legény a faluban? (kádek) v \
