Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-12-06 / 49. szám

A szerzett tapasztalatok, il­letve a szakirodalom útmutatá­sa szerint megtervezhetjük a jövő évi növényvédelmi munkát, összeírhatjuk, hogy milyen ké­szítményekre lesz szükségünk és hozzáláthatunk azok beszer­zéséhez. Nem árt tudni, hogy a homoki szőlőkben kaptán­­típusú szereket (pl. Orthocid) nem ajánlatos használni, mert száraz években korai lombsár­­gulást okoznak. A hegyvidéki szőlőkben pedig a szőlőorbánc ellen is hatásos készítmények használatát részesítsük előny­ben (pl. Dithane M—45, Miltox spéciéi), amelyek a peronoszpó­­ra ellen is biztos védelmet nyújtanak. Ha az idén nagy méretű lisztharmat- és atka­fertőzést észleltünk, jövőre idő­ben kezdjük meg a védekezést, mégpedig megelőző jelleggel. A korábban használatos készítmé­nyek helyett az újabb szereket (pl. Bayleton) részesítsük előny­ben, mert sóikkal hosszabb Időn át hatnak, mint a szerves kén­tartalmú készítmények (Suli­­kol K, Pol-Sulkol, Thiovit stb.). A szükséges készítményeket le­hetőleg még a tél folyamán vá­sároljuk meg, hogy tavasszal A GYÜMÖLCSÖSBEN A gyümölcsöskert már el­csendesedett, téliesre fordult az időjárás, de azért nem árt ilyenkor is végigsétálni a fák között. Még sort keríthetünk a hernyófészkek, a gyümölcsmú­miák eltávolítására, fellazíthat­juk az áglekötéseiket, megiga­zíthatjuk a fiatal fák törzsét óvó burkolatot stb. Enyhébb napokon meszeljük be a fák törzsét. Ez elsősorban a hideg­re érzékeny kajszáfák esetében fontos, mert a fehér szín visz­­szaveri a napsugarakat, s nem melegszik fel annyira a fák törzse. így mérsékelni lehet az éjszakai és a nappali hőmér­séklet között tapasztalható kü­lönbséget (hőingadozás), Illetve annaik káros hatását (fagyse­­bek). Enyhébb napokon meg­kezdhetjük a metszést, főleg az alma- és a körtefákon. A Jó­­náthán almafákat különös kö­rültekintéssel kell kezelni: a lisztharmattal fertőzött hajtás­végeket az egészséges részig vissza kell vágni. Mindig ügyel­jünk arra, hogy a fák koronája ritka, szellős legyen, mert így jobb hatást érünk el a növény­­védelemben. Az őszibarackfák metszését halasszuk tavaszra, és csak rügypattanáskor kerít­sünk rá sort. A megvásárolt, de már ki nem ültethető csemetéket gon­dosan vermeljük el, viszont folytassuk a tavaszi telepítés­hez a talajforgatást és trágyá­zást. Teregessük el az istálló­trágyát, vagy komposztot, szór­juk ki a műtrágyát (foszfor, kálium), majd szántsuk fel, vagy ásóval forgassuk meg a földet. Ideje kihelyezni a madárete­tőket és megkezdeni a hasznos madarak etetését (ocsú, napra forgó, kendermag, kukoricada­ra). A kertbe szoktatott mada­rak etetéséről égész télen gon­doskodni kell, mert más elesé­­get nem nagyon keresnek ma­guknak s a kemény hidegben éhenpusztulnak. Viszont sok kártevőt (rovarok, hernyók, bá­bok) elpusztítanak s ezzel eny­hítik növényvédelmi gondjain­kat. A gyümölcstárolóban rend­szeresen ellenőrizzük a hőmér­sékletet és a páratartalmat. Óvatosan szellőztessünk, hogy a hőmérséklet soha ne süllyed­jen plusz 1—2 C-fok alá. Ha ennél hidegebb van, rövid időre kapcsoljuk be az elektromos hősugárzót. A rekeszekben tá­rolt gyümölcsöt időnként váló­kon azért akad még tenniva­lónk. Végezzük el az utak, a vízelvezető árkok javítását és tisztogatását, hogy a hóié elfo­­lyása biztosított legyen és ne iszapolja be az alacsonyabban fekvő részeket. A permetezés­kor használatos edényeket, hor­dókat ne hagyjuk a szabadban, mert a bennük felgyülemlett csapadék megfagy és .szétre­peszti az edényeket. Fagymen­tes napokon végezzük el a hi­bás támberendezés javítását, pótoljuk az elszakadozott vagy megnyúlt huzalokat stb. A megmaradt növényvédő­szereket száraz helyen, olyan helyiségben tároljuk, ahol a gyerekek vagy az állatok nem tennivalók gassuk át és a romlásnak in­dult almát, körtét távolítsuk el. Ha az erkélyen tároljuk a gyümölcsöt, a rekeszeket, ládá­kat most már ajánlatos letakar­ni pokróccal vagy más ruhával. Feljegyzéseink alapján érté­keljük munkánk eredményét. Ne feledjük: a hasznot nem csupán koronában lehet kife­jezni! A kertészkedés nyújtotta pihenés, kikapcsolódás legalább annyit ér, mint a nyert hozam. A SZŐLŐBEN A szőlészetben a december már nyugalmi időszaknak szá­mít. Persze ,a fagymentes napo­férhetnek hozzá. A folyékony készítményeket takarással óv­juk a fagytól. Olyan helyiség­ben, ahol bort, gyümölcsöt vagy csemegeszőlőt tárolunk, vegy­szereket ne raktározzunk, mert erős, kellemetlen szagukat a bor és a gyümölcs is könnyen átveszi. A permetezőt fagymentes he­lyen tároljuk, mert a nagy hi­deg megrepesztheti a rézből készült edényt s jövőre nem győzzük majd cserélgetni a hi­bás alkatrészeket. Ne sajnáljuk a fáradságot, tisztogassuk meg a földtől a kerti szerszámokat. A fémrészeket kenjük be olaj­jal vagy zsírral. Szerszámaink így sokkal hosszabb életűek lesznek, nem rozsdásodnak és tavasszal könnyebb lesz velük a munika. Az öntözőcsöveket víztelenítsük, s csapokat és a szórófejeket szereljük le. időben , megkezdhessük a per­metezést. Most már ráérünk, hogy a jó minőségű tavalyi bort palac­kokba fejtsük. A palackokat alaposan mossuk ki üvegmosó­val és szódás vízzel, majd több­ször öblítsük ki tiszta vízzel. A bort lehetőleg derítés vagy filterezés után palackozzuk, és az üvegek lezárására mindig új, meleg vízben áztatott és szik­­kaszott parafadugót haszűál­­junk. Több évig eltarthatjuk a bort, ha a palackot dugaszolás után még pecsétviasszal is le­zárjuk, majd a palackot fektet­ve tároljuk. Az erjesztésre használt hor­dókat most már tisztogassuk meg és töröljük át lenolajba mártott szövettel. Az újbor tisztaságát csersa­­vas-zselatinos derítéssel növel­hetjük. Jó hatást érhetünk el akikor is, ha a nehezen tisztuló borba hektoliterenként 40—60 gramm kovaföldet (Bentonit) adagolunk. Siller vagy gyengén vörös borok színtelenítésére csak végszükség esetén hasz­náljunk aktív szenet, mert ada­golása következtében sok érté­kes íz- és zamatanyagot vészit a bor. A pincemunkák során mindig ügyeljünk a tisztaságra. A használt lopót vagy gumi­tömlőt használatba vétel előtt és után alaposan öblítsük ki tiszta vízzel; a hordóra csöp­pent bort töröljük le, mert elő­segíti az ecetbaktériumok elsza­porodását. Ha nedves, penészes a pincénk talaja, szórjuk fel vékonyan kénporral. Az újboro­kat kéthetenként ellenőrizzük, és ha valamilyen rendellenessé­get észlelünk, azonnal csele­kedjünk, mert csak így előzhet­jük meg a komolyabb bajt. A hosszú téti estéket szakis­mereteink gazdagítására hasz­náljuk ki. Varga József A ZÜLDSÉGESKERTBEN A novemberi időjárás a kerti munkák szempontjából koránt­sem volt kedvező, ezért — bár az időn aránylag előrehaladott — folytatni kell a szántást, illetve az ásást, hogy télen megpihenhessen a föld. Most kell sort keríteni a szerves trá­gyák, az alap-műtrágyák kijut­tatására, a meszezésre stb. Az istállótrágyázásról már sokat írtunk, ezért most csak a be­dolgozás mélységét említjük. A szerves anyagok lebontásához a talajlakó baktérimoknak leve­gőre van szükségük (aerob baktériumok), ezért a lazább, levegősebb talajok esetében mé­lyebbre, a nehezebb talajokon sekélyebben kell bedolgozni a szerves trágyát. Nagyon fontos a trágya érettségi foka: jobb híján a szalmás trágyát is fel­használhatjuk, de a nehéz tala­jokon még véletlenül se fordít­suk túl mélyre. A többi szerves trágyát (a zöldtrágyát is) ugyanezen alapelv szerint kell adagolni és bedolgozni a föld­be. A kertészkedés eredményes­sége szempontjából nagyon fon­tos tényezőként szerepel a talaj kémhatása. A zöldségnövények tennivalók általában a közömbös kémhatá­sú, illetve az enyhén savanyú vagy lúgos kémhatást kedvelik. A mezőgazdasági nagyüzemek a talaj kémhatásának ismeretében úgy adagolják a műtrágyákat, hogy a termesztett növények számára kedvező életfeltételt teremtsenek a kémhatás beállí­tásával. Azt bizonyára mindenki tudja, hogy száz kiló nitrogén­­műtrágya (pl. mészsalétrom) nem azonos száz kiló nitrogén hatóanyaggal. A műtrágyák na­gyobb hányada ugyanis egysze­rű hordozó anyag. Konkrétan a mészsalétrom esetében — ha az 15 százalékos — egy mázsa műtrágya 15 kiló nitrogént tar­talmaz, s hordozó anyag gya­nánt 85 kiló meszet juttat a ta­lajba. Vagyis ez a műtrágya lúgos kémhatásúnak számít, és főleg a savanyú kémhatású ta­lajokra alkalmas. A kénsavas ammónia viszont savas hatású, tehát a lúgos talajokon kell előnyben részesíteni. A kénsa­vas kálium szintén savas hatá­sú. Ha lakmuszpapír segítségé­vel vagy laboratóriumi kivizs­gálás során megállapítottuk, hogy a talaj kémhatása pH 6 vagy csak pH 5 értékű, akkor ősszel ajánlatos meszezni a ta­lajt. Gyakorlatilag erre a célra mindenféle meszet és mészhul­­ladékot felhasználhatunk. A leggyakoribb eset, hogy a ker­tészkedő oltatlan égetett mész­követ vásárol, azt letakarva hagyja szabadon (tehát víz nél­kül!) szétmállani, majd a port ősszel bedolgozza a talajba. A másznék nem csupán az a fel­adata, hogy csökkentse a talaj savanyú kémhatását, hanem egyúttal fontos tápelemként hat és segít a morzsalékos talaj­szerkezet kialakításában is. Akt készített komposztot, vagy módjában áll tőzeget beszerez­ni, annak azt tanácsolom, hogy ne ássa be a földbe, inkább csak terítse el a frissen ásott földön. Decemberben egyéb fontos tennivalónk is akad. Ha a té­lire szánt zöldséget hozzáfér­hető helyen tároljuk, már most tanácsos elvégezni az első vá­logatást. A romlásnak indult zöldséget válasszuk külön és mielőbb használjuk fel, nehogy a többit is megfertőzze. Amíg enyhe az idő, minden éjjel szel­lőztessük ki a tároló helyiséget. Ha hidegebbre fordul az időjá­rás, a felhalmozott zöldséget alaposan takarjuk be (szalma, kukoricaszár, esetleg istállótrá­gya) és szüneteltessük a szel­lőztetést. A vermeken, pincéken kívül tárolt zöldséget és vöröshegy­­mát is ajánlatos átválogatni s fagymentes helyre vinni. Amíg a fagyok engedik, sort keríthetünk a termelő berende­zések (melegágyak, üvegházak) előkészítésére. Az egyszer már használt talajt (földet) ajánla­tos kicserélni, vagy legalább fertőtleníteni. Ha a kinti tennivalókkal vé­geztünk, vegyük sorra a kerti szerszámokat és kellékeket. Tisztogassuk és javítsuk meg őket, cseréljük ki a sérült vagy törött nyelet, a fémrészeket mossuk meg, fessük be és csa­padéktól védve tároljuk őket, hogy tavasszal ismét hasznunk­ra legyenek. Azok a kertésztársak, akik fűthető üvegházzal rendelkez­nek és zöldséghajtatásra ké­szülnek, már most — a hónap elején — elvethetik a szaporító ládákba a salátát, karalábét. A korai paprikát december végén lehet vetni. Hajtatásra a Ka­­mýk, Rapid, Smaragd „S“ és Triumf saláta, az Azur, Knaufs Frühweiss, Morávia és Pražský biely na rýchlenie karalábé­fajták alkalmasak. Elérkezett az összegezés, egy év fáradságos munkája értéke­lésének időszaka. Ahogy a ker­tésztársak, így mi, a szakrovat tanácsadói is értékeljük tevé­kenységünket, remélve, hogy havi rendszerességgel megjele­nő írásainkkal némiképp mi is hozzájárultunk az árutermelés­sel foglalkozók, Illetve a család szükségletét fedező zöldség- és gyümölcsmennyiség megterme­lésén fáradozó kertbarátok munkájának eredményesebbé tételéhez! Valamennyi kertész­­társnak jó egészséget és to­vábbi jó munkát kívánunk, és ígérjük, hogy az új évben még több hasznos tudnivalót, taná­csot tolmácsolunk e lap hasáb­jain. Belncz János agrármérnök, « mezőgazdasági tudományok kandidátusa Teljesítette küldetését Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban közel hétezer aktív tagja van a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének. Dostálová Magda, a szövetség járási bizottságának alelnöke minapi be­szélgetésünk alkalmával hangsúlyozta, hogy a kertészkedők tábora egyre népesebbé válik, s ugyanakkor javul a községek­ben a zöldség- és gyümölcstermelés színvonala is. Ez elsősor­ban annak köszönhető, hogy az alapszervezetek nagy gondol fordítanak a kertészkedők szakmai ismereteinek gyarapítására; a téli hónapokat ismeretgyűjtésre, tapasztalatcserével egybe­kötött szakelőadások szervezésére használják ki. S ami ugyan­csak említést érdemel: az alapszervezetek széles tömegeket mozgósítanak a választási programból eredő feladatok telje­sítésére, illetve a mezőgazdasági üzemek megsegítésére a munkacsúcsok idején. A közelmúltban a szövetség színvonalas járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítást rendezett Érsekújváron. A nagy lá­togatottságnak örvendő rendezvényen száznegyvenkilenc kert­barát összesen 372 féle és fajta gyümölcsöt, zöldséget, szőlőt és virágot mutatott be. Gyönyörű terményükért többen — pl. Révész Ferenc, Kovács Pál, Handl László, Gáspár János, Slo­bodník Anton, Szlávik László, Lipták József és Kovács János i— aranyérmet tkaptak. A kiállítás teljesítette küldetését, hiszen méltóképpen nép­f szerűsítette az árutermelő kertészkedők, illetve a kertbarátok közhasznú tevékenységét, és minden bizonnyal sokakban fel­keltette az aktív kertészkedés iránti érdeklődést. Kép és szöveg: Hofer Lajos 'ЛЛЛАЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛ/ЧЛАЛЛЛЛЛАЛ/ЧЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛ

Next

/
Oldalképek
Tartalom