Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-06 / 49. szám
A szerzett tapasztalatok, illetve a szakirodalom útmutatása szerint megtervezhetjük a jövő évi növényvédelmi munkát, összeírhatjuk, hogy milyen készítményekre lesz szükségünk és hozzáláthatunk azok beszerzéséhez. Nem árt tudni, hogy a homoki szőlőkben kaptántípusú szereket (pl. Orthocid) nem ajánlatos használni, mert száraz években korai lombsárgulást okoznak. A hegyvidéki szőlőkben pedig a szőlőorbánc ellen is hatásos készítmények használatát részesítsük előnyben (pl. Dithane M—45, Miltox spéciéi), amelyek a peronoszpóra ellen is biztos védelmet nyújtanak. Ha az idén nagy méretű lisztharmat- és atkafertőzést észleltünk, jövőre időben kezdjük meg a védekezést, mégpedig megelőző jelleggel. A korábban használatos készítmények helyett az újabb szereket (pl. Bayleton) részesítsük előnyben, mert sóikkal hosszabb Időn át hatnak, mint a szerves kéntartalmú készítmények (Sulikol K, Pol-Sulkol, Thiovit stb.). A szükséges készítményeket lehetőleg még a tél folyamán vásároljuk meg, hogy tavasszal A GYÜMÖLCSÖSBEN A gyümölcsöskert már elcsendesedett, téliesre fordult az időjárás, de azért nem árt ilyenkor is végigsétálni a fák között. Még sort keríthetünk a hernyófészkek, a gyümölcsmúmiák eltávolítására, fellazíthatjuk az áglekötéseiket, megigazíthatjuk a fiatal fák törzsét óvó burkolatot stb. Enyhébb napokon meszeljük be a fák törzsét. Ez elsősorban a hidegre érzékeny kajszáfák esetében fontos, mert a fehér szín viszszaveri a napsugarakat, s nem melegszik fel annyira a fák törzse. így mérsékelni lehet az éjszakai és a nappali hőmérséklet között tapasztalható különbséget (hőingadozás), Illetve annaik káros hatását (fagysebek). Enyhébb napokon megkezdhetjük a metszést, főleg az alma- és a körtefákon. A Jónáthán almafákat különös körültekintéssel kell kezelni: a lisztharmattal fertőzött hajtásvégeket az egészséges részig vissza kell vágni. Mindig ügyeljünk arra, hogy a fák koronája ritka, szellős legyen, mert így jobb hatást érünk el a növényvédelemben. Az őszibarackfák metszését halasszuk tavaszra, és csak rügypattanáskor kerítsünk rá sort. A megvásárolt, de már ki nem ültethető csemetéket gondosan vermeljük el, viszont folytassuk a tavaszi telepítéshez a talajforgatást és trágyázást. Teregessük el az istállótrágyát, vagy komposztot, szórjuk ki a műtrágyát (foszfor, kálium), majd szántsuk fel, vagy ásóval forgassuk meg a földet. Ideje kihelyezni a madáretetőket és megkezdeni a hasznos madarak etetését (ocsú, napra forgó, kendermag, kukoricadara). A kertbe szoktatott madarak etetéséről égész télen gondoskodni kell, mert más eleséget nem nagyon keresnek maguknak s a kemény hidegben éhenpusztulnak. Viszont sok kártevőt (rovarok, hernyók, bábok) elpusztítanak s ezzel enyhítik növényvédelmi gondjainkat. A gyümölcstárolóban rendszeresen ellenőrizzük a hőmérsékletet és a páratartalmat. Óvatosan szellőztessünk, hogy a hőmérséklet soha ne süllyedjen plusz 1—2 C-fok alá. Ha ennél hidegebb van, rövid időre kapcsoljuk be az elektromos hősugárzót. A rekeszekben tárolt gyümölcsöt időnként válókon azért akad még tennivalónk. Végezzük el az utak, a vízelvezető árkok javítását és tisztogatását, hogy a hóié elfolyása biztosított legyen és ne iszapolja be az alacsonyabban fekvő részeket. A permetezéskor használatos edényeket, hordókat ne hagyjuk a szabadban, mert a bennük felgyülemlett csapadék megfagy és .szétrepeszti az edényeket. Fagymentes napokon végezzük el a hibás támberendezés javítását, pótoljuk az elszakadozott vagy megnyúlt huzalokat stb. A megmaradt növényvédőszereket száraz helyen, olyan helyiségben tároljuk, ahol a gyerekek vagy az állatok nem tennivalók gassuk át és a romlásnak indult almát, körtét távolítsuk el. Ha az erkélyen tároljuk a gyümölcsöt, a rekeszeket, ládákat most már ajánlatos letakarni pokróccal vagy más ruhával. Feljegyzéseink alapján értékeljük munkánk eredményét. Ne feledjük: a hasznot nem csupán koronában lehet kifejezni! A kertészkedés nyújtotta pihenés, kikapcsolódás legalább annyit ér, mint a nyert hozam. A SZŐLŐBEN A szőlészetben a december már nyugalmi időszaknak számít. Persze ,a fagymentes napoférhetnek hozzá. A folyékony készítményeket takarással óvjuk a fagytól. Olyan helyiségben, ahol bort, gyümölcsöt vagy csemegeszőlőt tárolunk, vegyszereket ne raktározzunk, mert erős, kellemetlen szagukat a bor és a gyümölcs is könnyen átveszi. A permetezőt fagymentes helyen tároljuk, mert a nagy hideg megrepesztheti a rézből készült edényt s jövőre nem győzzük majd cserélgetni a hibás alkatrészeket. Ne sajnáljuk a fáradságot, tisztogassuk meg a földtől a kerti szerszámokat. A fémrészeket kenjük be olajjal vagy zsírral. Szerszámaink így sokkal hosszabb életűek lesznek, nem rozsdásodnak és tavasszal könnyebb lesz velük a munika. Az öntözőcsöveket víztelenítsük, s csapokat és a szórófejeket szereljük le. időben , megkezdhessük a permetezést. Most már ráérünk, hogy a jó minőségű tavalyi bort palackokba fejtsük. A palackokat alaposan mossuk ki üvegmosóval és szódás vízzel, majd többször öblítsük ki tiszta vízzel. A bort lehetőleg derítés vagy filterezés után palackozzuk, és az üvegek lezárására mindig új, meleg vízben áztatott és szikkaszott parafadugót haszűáljunk. Több évig eltarthatjuk a bort, ha a palackot dugaszolás után még pecsétviasszal is lezárjuk, majd a palackot fektetve tároljuk. Az erjesztésre használt hordókat most már tisztogassuk meg és töröljük át lenolajba mártott szövettel. Az újbor tisztaságát csersavas-zselatinos derítéssel növelhetjük. Jó hatást érhetünk el akikor is, ha a nehezen tisztuló borba hektoliterenként 40—60 gramm kovaföldet (Bentonit) adagolunk. Siller vagy gyengén vörös borok színtelenítésére csak végszükség esetén használjunk aktív szenet, mert adagolása következtében sok értékes íz- és zamatanyagot vészit a bor. A pincemunkák során mindig ügyeljünk a tisztaságra. A használt lopót vagy gumitömlőt használatba vétel előtt és után alaposan öblítsük ki tiszta vízzel; a hordóra csöppent bort töröljük le, mert elősegíti az ecetbaktériumok elszaporodását. Ha nedves, penészes a pincénk talaja, szórjuk fel vékonyan kénporral. Az újborokat kéthetenként ellenőrizzük, és ha valamilyen rendellenességet észlelünk, azonnal cselekedjünk, mert csak így előzhetjük meg a komolyabb bajt. A hosszú téti estéket szakismereteink gazdagítására használjuk ki. Varga József A ZÜLDSÉGESKERTBEN A novemberi időjárás a kerti munkák szempontjából korántsem volt kedvező, ezért — bár az időn aránylag előrehaladott — folytatni kell a szántást, illetve az ásást, hogy télen megpihenhessen a föld. Most kell sort keríteni a szerves trágyák, az alap-műtrágyák kijuttatására, a meszezésre stb. Az istállótrágyázásról már sokat írtunk, ezért most csak a bedolgozás mélységét említjük. A szerves anyagok lebontásához a talajlakó baktérimoknak levegőre van szükségük (aerob baktériumok), ezért a lazább, levegősebb talajok esetében mélyebbre, a nehezebb talajokon sekélyebben kell bedolgozni a szerves trágyát. Nagyon fontos a trágya érettségi foka: jobb híján a szalmás trágyát is felhasználhatjuk, de a nehéz talajokon még véletlenül se fordítsuk túl mélyre. A többi szerves trágyát (a zöldtrágyát is) ugyanezen alapelv szerint kell adagolni és bedolgozni a földbe. A kertészkedés eredményessége szempontjából nagyon fontos tényezőként szerepel a talaj kémhatása. A zöldségnövények tennivalók általában a közömbös kémhatású, illetve az enyhén savanyú vagy lúgos kémhatást kedvelik. A mezőgazdasági nagyüzemek a talaj kémhatásának ismeretében úgy adagolják a műtrágyákat, hogy a termesztett növények számára kedvező életfeltételt teremtsenek a kémhatás beállításával. Azt bizonyára mindenki tudja, hogy száz kiló nitrogénműtrágya (pl. mészsalétrom) nem azonos száz kiló nitrogén hatóanyaggal. A műtrágyák nagyobb hányada ugyanis egyszerű hordozó anyag. Konkrétan a mészsalétrom esetében — ha az 15 százalékos — egy mázsa műtrágya 15 kiló nitrogént tartalmaz, s hordozó anyag gyanánt 85 kiló meszet juttat a talajba. Vagyis ez a műtrágya lúgos kémhatásúnak számít, és főleg a savanyú kémhatású talajokra alkalmas. A kénsavas ammónia viszont savas hatású, tehát a lúgos talajokon kell előnyben részesíteni. A kénsavas kálium szintén savas hatású. Ha lakmuszpapír segítségével vagy laboratóriumi kivizsgálás során megállapítottuk, hogy a talaj kémhatása pH 6 vagy csak pH 5 értékű, akkor ősszel ajánlatos meszezni a talajt. Gyakorlatilag erre a célra mindenféle meszet és mészhulladékot felhasználhatunk. A leggyakoribb eset, hogy a kertészkedő oltatlan égetett mészkövet vásárol, azt letakarva hagyja szabadon (tehát víz nélkül!) szétmállani, majd a port ősszel bedolgozza a talajba. A másznék nem csupán az a feladata, hogy csökkentse a talaj savanyú kémhatását, hanem egyúttal fontos tápelemként hat és segít a morzsalékos talajszerkezet kialakításában is. Akt készített komposztot, vagy módjában áll tőzeget beszerezni, annak azt tanácsolom, hogy ne ássa be a földbe, inkább csak terítse el a frissen ásott földön. Decemberben egyéb fontos tennivalónk is akad. Ha a télire szánt zöldséget hozzáférhető helyen tároljuk, már most tanácsos elvégezni az első válogatást. A romlásnak indult zöldséget válasszuk külön és mielőbb használjuk fel, nehogy a többit is megfertőzze. Amíg enyhe az idő, minden éjjel szellőztessük ki a tároló helyiséget. Ha hidegebbre fordul az időjárás, a felhalmozott zöldséget alaposan takarjuk be (szalma, kukoricaszár, esetleg istállótrágya) és szüneteltessük a szellőztetést. A vermeken, pincéken kívül tárolt zöldséget és vöröshegymát is ajánlatos átválogatni s fagymentes helyre vinni. Amíg a fagyok engedik, sort keríthetünk a termelő berendezések (melegágyak, üvegházak) előkészítésére. Az egyszer már használt talajt (földet) ajánlatos kicserélni, vagy legalább fertőtleníteni. Ha a kinti tennivalókkal végeztünk, vegyük sorra a kerti szerszámokat és kellékeket. Tisztogassuk és javítsuk meg őket, cseréljük ki a sérült vagy törött nyelet, a fémrészeket mossuk meg, fessük be és csapadéktól védve tároljuk őket, hogy tavasszal ismét hasznunkra legyenek. Azok a kertésztársak, akik fűthető üvegházzal rendelkeznek és zöldséghajtatásra készülnek, már most — a hónap elején — elvethetik a szaporító ládákba a salátát, karalábét. A korai paprikát december végén lehet vetni. Hajtatásra a Kamýk, Rapid, Smaragd „S“ és Triumf saláta, az Azur, Knaufs Frühweiss, Morávia és Pražský biely na rýchlenie karalábéfajták alkalmasak. Elérkezett az összegezés, egy év fáradságos munkája értékelésének időszaka. Ahogy a kertésztársak, így mi, a szakrovat tanácsadói is értékeljük tevékenységünket, remélve, hogy havi rendszerességgel megjelenő írásainkkal némiképp mi is hozzájárultunk az árutermeléssel foglalkozók, Illetve a család szükségletét fedező zöldség- és gyümölcsmennyiség megtermelésén fáradozó kertbarátok munkájának eredményesebbé tételéhez! Valamennyi kertésztársnak jó egészséget és további jó munkát kívánunk, és ígérjük, hogy az új évben még több hasznos tudnivalót, tanácsot tolmácsolunk e lap hasábjain. Belncz János agrármérnök, « mezőgazdasági tudományok kandidátusa Teljesítette küldetését Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban közel hétezer aktív tagja van a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének. Dostálová Magda, a szövetség járási bizottságának alelnöke minapi beszélgetésünk alkalmával hangsúlyozta, hogy a kertészkedők tábora egyre népesebbé válik, s ugyanakkor javul a községekben a zöldség- és gyümölcstermelés színvonala is. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az alapszervezetek nagy gondol fordítanak a kertészkedők szakmai ismereteinek gyarapítására; a téli hónapokat ismeretgyűjtésre, tapasztalatcserével egybekötött szakelőadások szervezésére használják ki. S ami ugyancsak említést érdemel: az alapszervezetek széles tömegeket mozgósítanak a választási programból eredő feladatok teljesítésére, illetve a mezőgazdasági üzemek megsegítésére a munkacsúcsok idején. A közelmúltban a szövetség színvonalas járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítást rendezett Érsekújváron. A nagy látogatottságnak örvendő rendezvényen száznegyvenkilenc kertbarát összesen 372 féle és fajta gyümölcsöt, zöldséget, szőlőt és virágot mutatott be. Gyönyörű terményükért többen — pl. Révész Ferenc, Kovács Pál, Handl László, Gáspár János, Slobodník Anton, Szlávik László, Lipták József és Kovács János i— aranyérmet tkaptak. A kiállítás teljesítette küldetését, hiszen méltóképpen népf szerűsítette az árutermelő kertészkedők, illetve a kertbarátok közhasznú tevékenységét, és minden bizonnyal sokakban felkeltette az aktív kertészkedés iránti érdeklődést. Kép és szöveg: Hofer Lajos 'ЛЛЛАЛЛЛАЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЛЛЛ/ЧЛАЛЛЛЛЛАЛ/ЧЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛ
