Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-25 / 43. szám
1980. október 25, SZABAD FÖLDMŰVES 13 A kétezer hektáros rimajánosi (Rimavské Janovce) földművesszövetkezet — adottságait és feladatainak komolyságát tekintve — elismerést érdemlő eredményeket ér el az állattenyésztés fejlesztésében. A közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiből csak kettőben nagyobb az állatsűrűség az Itteninél. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban — hektáronkénti átlagban számítva — ez a szövetkezet tart legtöbb tehenet és sertést. Ezzel kapcsolatban Borbás Kálmán állattenyésztési főágazatvezető így vélekedik: — A társadalmi elvárásoknak megfelelően, aránylag magasra kellett Helyeznünk a mércét. Jelenleg már ezerhatszáz szarvasmarhát tartunk, a tehénállományunk pedig egyelőre nyolcszázhatvan darabos. Mondom, egyelőre, mert a terv szerint száz darabbal több fejőst kéne tartanunk. Igen ám, csakhogy a kraskovői szövetkezet nem teljesíti az együttműködési megállapodásból eredő feladatát. A Járási méretű munkamegosztás értelmében mi borjüneveléssel foglalkozunk, a bikaborjakat átadjuk hizlalásra, a többit pedig az üszőnevelésre szakosított kraskovói szövetkezetnek, ahonnan előhasi üszőket kapunk vissza. Már amikor és amennyit kapunk. Korábban nagyon jó volt az együttműködés, de egy idő óta mindig áthúzzák a számításainkat. Ezért okoz gondot a selejtezés, az állomány tervszerű minőségi javítása. Sőt! Mint már említettem, a tervezett létszámot sem tudjuk biztosítani. Arról már nem is beszélve, hogy a húseladásí terv teljesítése is gondot okoz, mert tőlünk csupán selejtezett tehenek kerülnek vágóhídra, marhahizlalással nem foglalkozunk. Mivel a tejtermelésben jó eredményeket őrünk el, ügy döntöttünk, hogy a húseladási terv teljesítése érdekében a selejtezésre akkor is sort kerítünk, ha átmenetileg hiányos lesz a tehénállományunk. Ezzel ugyanis nem veszélyeztptjük tejeladési tervfeladat teljesítését. ф Ezek szerint nagyon jó teheneik vannak. — Nem világhírűek, de évi és darabonkénti átlagban megadják a háromezerkétszáz litert. Az értékesítési időtervet szeptember végéig nyolc százalékkal túlteljesítettük. Számításom szerint, körülbelül százhúszezer liter tejet tudunk értékesíteni terven felül. Mégpedig kifogástalan minőségben, és az abrakfogyasztással is normán belül vagyunk. • És a sertéstenyésztés? — Malacelválasztásban járási másodikok vagyunk. Az idén a kocánkénti átlag talán a tizenkilenc darabot is túlhaladja. A hizlalás? Itt, a központi telepen átalakítottunk egy régi Istállót, ahol most egy dolgozó ötszáz hízót gondoz. A pálfalai telepen viszont korszerű, hatszáz férőhelyes hizlaldát építettünk. A két telepen az átlagos napi súlygyarapodás ötvenkét dekagramm. Egy kilő sertéshúst három kiló kilencven deka abrak felhasználásával tudunk kitermelni. A tervezett kétszázhatvan tonna sertéshús értékesítése részünkről biztosított. • Van-e már valamilyen konkrét elképzelésük, hogyan tovább? —' A társadalmi igényekre alapozott irányszámokat már megkaptuk. Örömünkre szolgál, hogy a fejlesztési elképzelések ezúttal már kimondottan a minőségre, nem pedig a mennyiségre alapozódnak. Konkrétan: a járási mezőgazdasági igazgatóság értékelte az eredményeinket, mérlegelte a lehetőségeinket és arra a következtetésre jutott, hogy a területi terheltségünk már így is túlméretezett, s Inkább minőségi fejlesztésre ösztönöz bennünket. Nem kell annyi sertéshúst termelnünk, tehát csökkenthetjük a kocák számát is, viszont a szarvasmarha-tenyésztést, illetve a tejtermelést az ez évre tervezett állományai kell folytatnunk. Ennek megfelelően az állomány minőségi összetételének javítására törekszünk, vagyis jobb súlygyarapodást és átlagtejelékenységet akarunk elérni. Az idei feladatokat teljesítjük, s bátran állíthatom, hogy a hetedik ötéves tervidőszak első évének sikeréhez Is megteremtettük az alapokat. Legalábbis azokat, amelyekre a saját erőnkből futotta. A tehénállomány feltöltéséhez és az állomány minőségi javítását segítő, tervszerű selejtezéshez nélkülözhetetlen előhasi üszőket — a meghatározott munkamegosztás keretén belül — továbbra is a kraskovói szövetkezettől várjuk. Lejegyezte: Kádek Gábor A legeltetési lehetőségek tökéletes kihasználásának nagy jelentősége van a tejtermelés tervszerű fejlesztésében és a takarmányozási gondok enyhítésében Fotó: :—bor A jniiiiiolcstemielők gondjai A naszvadi (Nesvady) szövetkezet 1960-tól nagyüzemi gyümölcstermesztéssel foglalkozik. Hét hektárnyi területen őszibarackot, negyvennyolc hektáron pedig almát termeszt. A gyümölcstermesztés mindig bizonyos kockázattal Jár. A sikert több tényező befolyásolhatja kedvezően, de kedvezőtlenül is. A gyümölcsészet eredményeiről és gondjairól Kiss Ferenc, a szövetkezet gyümölcsészetének és szőlészetének vezetője tájékoztatott. Az agronómustól megtudtam, hogy harminchat hektáron középtörzsű almaültetvényük van. Az elért hozammal nincsenek megelégedve, deltát a korszerűsítés nem megy máról-holnapra. Tizenhét hektáron viszont az almafa ágait drótokon vezetik. Ezekről nagy mennyiségű és kiváló minőségű termést érnek el minden évben. Erre büszkék is. A legnagyobb termést 1979-ben érték el, s több mint négyszázötven tonna almát szüreteltek. Felbuzdulva a siker láttán, az idei tervük ötszázhuszonkét tonna almatermést irányoz elő. Az időjárás viszontagságai kedvezőtlenül befolyásolták az alma termését, s több mint valószínű, hogy a tervezett mennyiséget nem érik el. őszibarackból a Redhaven fajta honosodott meg a szövetkezetben. Az agronómus szerint ez a fajta fagyálló, s ezért ebből érik el a legjobb termést. Az idén is több mint húsz tonnát Juttattak a dolgozók asztalára. A gyümölcsösben lelkes, odaadó kollektíva dolgozik és bizony sok-sok nehézséggel, problémával kell küzdenie, főleg a növényvédelemben. Hatékony, Jó minőségű vegyszerekre lenne szüksége, amelyekkel a gyümölcstermelők eredményesen védekezhetnének a legveszélyesebb elmebetegségek (almavarasodás) ellen. Kiss Ferenc elmondotta, hogy a gyümölcstermesztésben komoly problémát jelent a gépesítés, főleg a kisgépek hiánya. Az ilyen nagy gyümölcsösben, főleg az almaszürethez, válogatáshoz, szállításhoz sok kézi munkára van szükség. Még szerencse, hogy a gyümölcsösben dolgozók odaadőan végzik munkájukat, s igyekeznek az egész termést begyűjteni és a gyümölcs minőségét megóvni. Ez a helyzet azonban nem tarthat a végtelenségig. A raktározásnál úgyszintén sok munkaerő szükséges. Ezt pedig a gépesítés lényegesen csökkenthetné. Márpedig ezek nem lebecsülendő problémák, hiszen a naszvadi szövetkezetben évente 540—- 550 tonna gyümölcsöt termelnek. Az agronómus a további problémákat az értékesítési árakban látja, s erről így nyilatkozott: A kedvezőtlen felvásárlási árak sok problémát vonnak maguk után. Mi nagyban termesztünk gyümölcsöt, ezért érzékenyen érint benünket ez a kérdés. Ha összehasonlítom a gyümölcsértékesítési árakat a zöldségfélék árával, nyilvánvalóvá válik, hogy mennyivel több bevételünk lehetne ekkora területről, fólia alatti zöldség-, vagy akár paprika termesztésből. A paprikából kilogrammonként elérhetnénk 8—10—12 koronás bevételt is. Az almát 2—3 koronáért vásárolják fel. Pedig az alma is fontos, vitaminokban gazdag gyümölcs és ha figyelembe vesszük a gondozásához szükséges tetemes mennyiségű kézi munkát, bizony ez a felvásárlási árakban nem tükröződik viszsza. A naszvadi szövetkezet gyümölcstermelői e problémák ellenére minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy minél több és Jobb minőségű friss gyümölcs kerüljön a dolgozók asztalára. Kolozsi Ernő i/VW4^A/WVWW»/WWVWWWWV4/WWV»/WWWWWWWW\> Három aranyérem A brnól nemzetközi gépipari vásáron bemutatott gépek és berendezések közUl három mezőgazdasági gépet is aranyéremmel tüntettek ki, mégpedig a Zetor Brno nemzeti vállalatban gyártott Zetor 7045-ös traktort, az E 318-as szénaforgató-adapterrel ellátott E 301-es rendraká kaszálógépet — az NDK-beli Fortschritt kombinát gyártmányát — és a francia Hesston-cég Round Baler 5540 magajáró bálázógépét. Tehát olyan gépekről van szó, melyeket hazánk mezőgazdászai már ismernek, s jelentős szerepet tölthetnek be mezőgazdaságunk gépesítésének fokozásában. Ezért nem árt, ha legalább néhány mondat erejéig foglalkozunk az aranyérmet joggal kiérdemelt gépekkel. A Zetor 7045-ös, a Zetor traktorok I. unifikált sorozatának egyik legkorszerűbb, legnagyobb teljesítményű típusa, amelynek a közelmúltban kezdték meg sorozatgyártását a Zetor Brno nemzeti vállalat új szerelőcsarnokában. A korszerűsített sorozat valamennyi típusa — Z 5011, Z 6011, Z 6045, Z -7011 és a Z 7045 — a nagy teljesítménnyel, csökkentett üzemanyafogyasztással, a kipufogógáz mennyiségének és a zaj mérséklésével, a komfortos vezetőfülkével, egyszerű kezeléssel, biztonságos üzemeléssel, az egyes alkatrészek nagyobb teherbírásával teljes mértékben megfelel mind a világpiac követelményeinek, mind a gépjárművekkel szemben támasztott szigorú nemzetközi előírásoknak. A négykerék meghajtású, 47,5 kW teljesítményű, négyhengeres motorral ellátott Zetor 7054-es traktor már tavaly Jugoszláviában az újvidéki mezőgazdasági kiállításon aranyérmet nyert. Gyártása részben a hazai piac kielégítésére, részben kivitelre főleg a tőkés és a fejlődő országokba irányul. Az E 301-es rendrakó kaszálógép közismert hazánk mezőgazdasági üzemeiben, ahol már több éve eredményesen alkalmazzák a takarmányok begyűjtésében. A hatodik ötéves tervidőszakban a Zbrojovka termelési-gazdasági egységének kereskedelmi hálózata ezekből a gépekből ötszáz darabbal többet jutatott a mezőgazdasági üzemeknek a tervezettnél. Az idén a magajáró kaszálógépet már az E 318-as szénaforgató adapterrel forgalmazták, ami nem kis mértékben járult hozzá a gépsor széles körű alkalmazásához a széna begyűjtésében. A Fortschritt céggel megkötött szerződések értelmében, a hetedik ötéves tervidőszakban évente háromszáz kaszáló és szénaforgató gépsort szállítanak az NDK-beli partnerek. Ez minden bizonnyal a többi gépek fejlesztésével hozzájárul a takarmánybegyűjtés gépesítési színvonalának fokozásához. A Round Baler 5540 magajáró bálázógép a szalma, a szálas takarmányok és a len bálázására alkalmas. A traktorral vontatott bálázó alacsony energiafogyasztás mellett 180x 120x120 centiméter nagyságú A Zetor 7045-ös traktor bálákat készít. A Hesston cég bálázógépe .első ízben már tavaly a Moravská Nová Ves-i efsz-ben (breclavi járás) üzemelt s bevált. Ebben a gazdaságban az idén ezerkétszáz tonna lucernát és kétezerötszáz tonna szalmát takarítottak be az említett technológiával. Az ron bemutatott mezőgazdasági gépek közül a már említett kitüntetett gépek mellett a közeljövőben több gép kerül a mezőgazdasági üzemek szolgálatába. Így például a Z 321-es burgonyaszárzúzógép, amelyet a vásáron megkötött szerző-1 dés értelmében már a jövő év-A Hesston cég Round Baler 5540 magajáró bálázógépe idén hasonló betakarító gépsorral látták el a Hodonlni Közös Mezőgazdasági Vállalat Sardicei üzemét is. A Hesston cég további hatvan bálázóját hazánkban a len betakarításában alkalmazzák. • • • A nemzetközi gépipari vásá-О Az E 301-es rendrakó kaszálógép az E 318-as szénaforgató adapterrel (A szerzó felvételeiJ től kezdve szállítanak a lengyel partnerek. Ugyancsak a lengyel mezőgazdasági gépipari vállalatokkal megkötött szerződések nyomán, a szalma és a szálas takarmányok begyűjtésére három gépsort hozattunk be, gyakorlati kipróbálásra. t—ik—*
