Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-16 / 33. szám

ШазЕЕй-UÁyiSZBLUMK Varga József füleki (Fiľako­vo) olvasónk leveléből idézzük: Mindössze néhány éve foglal­kozom nyúltenyésztéssel, s most én is bekapcsolódtam a szerző­déses nyúlhizlalásba. Harminc anyát tartok s szeretnék ered­ményes munkát végezni. Vi­szont a nyúlbetegségekről ke; veset tudok, még kevesebbet a leggyakoribb betegségek gyó­gyításának lehetőségeiről, a fel­használható gyógyszerekről. Kérem, adjanak tanácsot, mivel és hogyan lehet gyógyítani a prüszkölő, lábfájós, hasmené­­ses, felfúvódott, szemgyulla­­dásban, kokcidiózisban szenve­dő, és a varas fülű nyulakat? A nyulaim egyelőre egészsége­sek, de úgy gondolom, hogy késő lesz érdeklődni, ha már megbetegszenek az állatok. Vegyünk talán szépen sorba az említett betegségeket. Ha prüszkölnek a nyitlak. Mivel mindig a legrosszabbra gondolunk, elsőként a ragadós orrhurut jut az eszünkbe. Való­színű, hogy a Paslerella multo­­cida törzsbe tartozó bacilusok valamellyike okozza a megbe­tegedést. A kórleírás általános, nem jellegzetes (orrhurut, gennyes orrgyulladás, az orr­kagylók és az orrsövény pusz­tulása, Intrutos gyulladás az orr és az arc melléktiregeiben, a tüdő és a hörgők enyhe, gyulladása stb.j, így a gyógy­kezelés is elég körülményes és bizonytalan. E betegséghez gyakran társul a myxomatózis, melyről a közelmúltban jelent meg terjdelmes írás a lap ha­sábjain. Legjobb, ha őszintén kimondjuk: a prüszkölő nyúl néha magától meggyógyul, más­kor bármit teszünk, akkor is elpusztul, vagy bacillusgazdává válik az állat. Ha nem ragadós orrhurutról van szó, akkor a kőrhelyzet kedvezőbb, mégsem biztos, hogy meg tudjuk gyógyír tani a nyulat. Mit tehetünk? Kérem: í— inhalálás zárt ketrecben, konyhasóoldattal, 30—50 Csepp paraffinolaj hozzáadásával (egy liter forró víz), 15—30 percen át; — az orrüregek öblögetése 1 %-os hidrogénperoxid, 3 °/o-os bórsav, 1—2 ezrelékes hiper­­mangán-oldat vagy kamillatea felhasználásával; — gyógyszerek (Sunorin, Fa­­mosept, jódgticerin, antibioti­kumok stb.} használata; — totális gyógykezelés anti­biotikumokkal és kemoterapeu­­tikumokkal; —a vélt kórokozó eltávolí­tása. Ha jól belegondolok, tulaj­donképpen az utolsó ponttal kellett volna kezdeni a felso­rolást. Mert mi okozza a bajt? Leggyakrabban a poros, pené­szes takarmány, az állategész­ségügyi követelmények be nem tartása, a rosszul tárolt vagy permetanyagot tartalmazó ele­del adagolása stb. Mindenkor legjobb kikérni az állatorvos véleményét, annál is inkább, mert az állomány kivizsgálása és gyógykezelése a szervezett kisállattenyésztők számára In­gyenes szolgáltatás; a tenyész­tő csak a kiadott gyógyszere­kért fizet, az érvényes előírá­sok szerint. Lábfájós nyulak. Hm. Attól függ, mitől fáj a lábuk. A tü­netek és egyéb körülmények ismeretében előbb ki kell zárni annak lehetőségét, hogy az ál­latok legyengültek (vitamin­­hiány, gyulladás stb.), vagy a rossz tartási viszonyok követ­keztében fájdult meg a lábuk. Az ún. rongytalpúság általában a rácspadlós ketrecekben je­lentkezik. Ne legyünk annyira kényelmesek, hogy a higiéniai kérdéseket egyszerű rácspadlő­­val akarjuk megoldani (ezen ugyanis áthulf az ürülék és tiszta marad a ketrec), mert a rácspadló tönkreteszi az álla­tok lábát. Legideálisabb a tisz­tán tartott mélypalom, nem be­szélve arról, hogy az alom be­­melegedése következtében bi­zonyos fokú termo (auto) steri­lizáció jön létre, ami gátolja a kokcidiumok elszaporodását. A bajt tehát úgy orvosolhatjuk, ha kizárjuk az okozóját. Hogyan védekezzünk a fül­­varasodás ellen? A válasz igen egyszerű: a varasodás tulajdon­képpen fütrühösség. A varakat egvik nap semleges olajjal (pl. étolaj) megpuhítjuk, másnap pedig könnyedén eltávolítjuk, majd a megtisztított helyeket kénes kenőccsel (Unguentum sulphurati) vagy Chronicin­­csöpekkel kezeljük. Hasmenés és kokcidiózis. Együtt tárgyaljuk a két beteg­séget, mert éppen a kokcidió­zis idéz elő leggyakrabban has­menést, és a kezelés is hason­ló. Megjegyzem, különbséget kel tenni a kokcidiózis megelő­zését célzó kezelés, valamint az egyéb hasmenések kezelése között. A kokcidiózis megelőzése céljából a nyulaknak két­­három havonként különféle készítményeket (Sulfadimidin, Sulfaquinoxalin, Sulfakombin, Sulfamethoxídin, Clopidol, Sul­faguanidin stb.) adagolunk, mi­közben betartjuk az 5—7 napos vágási tilalmi időt. Van egy gyakorlati (nem írott!) sza­bály, mely szerint az összes preparátumokból tíz liter ivó­vízbe 20 grammot adunk, hogy az oldatból tetszés szerinti mennyiséget fogyaszthassanak az áltatok. Hasmenés észlelésekor aján­latos kikérni az állatorvos vé­leményét, akt — ha szükséges —- elrendeli a laboratóriumi ki­vizsgálást és elvégezteti az ér­zékenységi teszteket is. A jó tenyésztő évente legalább két ízben végeztet díjtalan labora­tóriumi bélsár-kivizsgálást (élősködők, bélfertőzés), hogy. elejét vehesse a nagyobb meg­betegedésnek. Meg egyébként ts állatorvost kell hívnunk, hi­szen a gyógyszertárban csak az ő javaslatára adják ki a szük­séges gyógyszert. Szemgyuliadás. Ha teljes biz­tonsággal kizárhatjuk a két legveszélyesebb nyúlbetegséget (myxomatózis, orrhurut), akkor már csupán az ún. szervi meg­­hetegedések jöhetnek számítás­ba. Ezek a hurutos vagy geny­­nyes kötőhártyagyulludások, a szemgödör és a szem teljes gyulladása (panophtalmitís), a­­mi rendszerint egy- vagy két-: oldali vaksággal végződik. A védekezés szempontjából megintcsak a vélt okozók ki­zárása, eltávolítása a legfonto­sabb (huzat, por, penészes ta­karmány, sötétség stb.). Ezt követően a beteg állatot gyógy­kezeljük (3 °/o-os bórsav-oldat, kamillatea, Ophtal, Ophtalmo­­septonex, Ophtalmoazulen, Fra­­mykoin szemkenőcs stb.) Mit tegyünk, ha felfúvódik a nyúl? A gyomor- és bélrenýhe­­ség a nyuíaknál elég gyakori jelenség, főleg az anyáknál el­les után. A gyógyítás során előbb a betegség lehetséges okozóit kell kizárni (gyomos, penészes vagy dohos takar­mány, hirtelen áttérés másféle takarmányok etetésére stb.), csak utána gondolunk a gyógy­szerekre. Nálunk csupán egyet­len, felfúvódást megelőző szer (Pratympan) van forgalomban (nem a humán gyógyászatról beszélek), amit az előírásnak megfelelően kell adagolni. A gyógyszer adagolásával párhu­zamosan ún. amarákat (keserű, étvágygerjesztő anyagokat) és laxáló szereket kell adni a nyulaknak. Ilyen pl. a kamilla­tea, paratfinola], keserűsó, Pro­­digestan, Detoxan-Neo, Acipro­­gentin, Biprogentin, Ursopron stb. (vajdr) Hozamnövelés elektromágneses tér segítségével Az elektromágneses tér a nö­vények anyagcseréje serkenté­sének iontos tényezője, hatása emberi beavatkozással növel­hető. A brnói Tomáš Köpetek professzor 176352-es számú ta­lálmányában ezzel a problémá­val foglalkozott, s javasolta, hogy a szamóca hozamnövelé­sét segítő mikroetektromágne­­sese teret ferrnmágneses ko­rongoknak a mélyszántás szint­je alatt történő elhelyezésével gerjesszük. Az így létrehozott nyílt elektromágneses tér érté­keinek korlátozása és állandó­sítása réz (Cu), katód és ólom lfPb} anód használatával meg­oldható. Betájolás: észak (Pb) <— dél (Cu). Az elemet tehát anód és kálód alkotja, melyek között elektromosságot nem vezető anyagból (pl. PVC) ké­szült zsinórokat kell kifeszíte­ni, s ezekre rögzíteni a ferro­­mágneses korongokat (lásd a mellékelt rajzot), A korongok kölcsönös helyzete és a huza­lok egymás közötti távolsága a felhasznált korongok méréssel ellenőrzött és azonos Gauos­­értékének függvénye. Például: 15 G értékű ferromágneses ko­rongok használata esetén a korongok közötti és a sorok közötti távolság egyaránt har­minc centiméter lehet. Az így kialakított berendezés — elem — helyileg behatárolt és mikroamperméterrel mérhe­tő elektromágneses teret hoz létre, melynek minimális inten­zitása az átlók mentén és azok metszésvonalain a talaj felszí­nén 25 mikroamper értékű. Az elektromégneses térnek a növényekre gyakorolt hatása következtében az egyes fajták­nál teljes változás tapasztalha­tó, új fenotípusok jönnek létre, melyek éveken át megőrzik újonnan szerzett tulajdonságai­kat. A találmány szerzője utal rá, hogy a Senga Sengana sza­mócafajtával végzett kísérletek során összesen hét új fenotí­­pust sikerült így előállítani, s ezek többségének csaknem minden alapvető morfológiai és fiziológiai tulajdonsága eltérő volt, miközben 150 szaázalék­­kal nőtt a terméshozam, és ez­zel párhuzamosan nőtt a növé­nyeknek a betegségekkel és a О °C alatti hőmérséklettel szem­beni ellenállóképessége is. (Bólék J„ Záhradníctvo, 1980. 0.) KerteszkeAÉk az AX '80 kiállításon A Nyitrán (Nitra) augusztus 23. és szeptember 7. között megrendezésre kerülő Agrd** komplex ’80 országos mezőgaz­dasági kiállításra látogatók az idén is megtekinhetik majd a Szlovákiai Kertészkedők Szö­vetségének bemutatóját. A szövetség munkája és ered­ményei iránt érdeklődők el­­gyönyörküdhetnek a kertészke­­dőink által bemutatott gyümöl­csökben, zöldségfélékben és vi­rágokban, megismerkedhetnek az új irányzatok és új techno­lógiai folyamatok alapján kine­­mcsített, bőlermő gyümölcs-, zöldség- és virágfajtákkal, va­lamint betekintést nyerhetnek a szövetség alapszervezeteinek életébe. A kiállítási részleg látogatói a sok-sok információból meg­tudhatják, hogy az SZKSZ a legnépesebb szlovákiai tömeg­szervezet. A szövetség ezerhat­­száz alapszervezetében immár 110 ezernél is több kertészkedő tevékenykedik. A szövetség tag­jai összesen tizenkétezer hek­tár földterületet művelnek, be­leértve azt a kétezer hektárt is, amelyen eddig négyszáz­­negyven kerttelep tagjai igye­keznek kellemesen eltölteni a pihenés óráit, napjait, s közben —a kellemeset a hasznossal ésszerűen egybekapcsolva — megtermelni a család igényeit kielégítő termékeket. A bemutató anyaga továbbá arról is tájékoztatja a látoga­tót, hogy a szövetség hogyan gondoskodik tagjai szakmai lá­tókörének bővítéséről, a ker­tészkedés eredményesebbé téte­le feltételeinek megteremtésé­ről, a szerződéses árutermelés, felvásárlás és forgalmazás fej­lesztéséről, illetve a frissen nem hasznosított termékek szá­rításáról, tartósításáról, lekvár-A színvonalas kiállítások főleg az országos méretűek —. jelentős mértékben hozzájárul­nak kertészkedőink közhasznú tevékenységének népszerűsíté­séhez, a háztáji és kerttelepi gyümölcs-, zöldség- és virág­termelés iránti érdeklődés fo­kozásához. Fotó: f—bor rá, mustttá stb. történő feldol­gozásáról. A kiállítók figyelmének kö­zéppontjában a kerttelepi tevé­kenység népszerűsítése, a nagy­üzemi termelésre alkalmatlan mezőgazdasági földterületek mielőbbi felkutatása és kertte­­lepkénti hasznosítása fontossá­gának hangsúlyozása áll. S egy­ben itt népszerűsítik majd a kertteiepi kertészkedésnek azo­kat az új, hazánkban még csak tervekben és elképzelésekben szereplő formáit, melyeket a közeljövőben szeretnénk meg­honosítani. Aki szereti a természetet, tnd örülni a szépnek és a jónak, hódol a kertészkedésnek vagy legalább is szeretne a jövőben kertészkedni, a kiállításon majd látogasson el az „A“ csarnok­ba is, s tekintse meg a Szlová­kiai Kertészkedők Szövetségé­nek bemutatóját. (rk) Sikeres tíz esztendő Szoboszlai Imrét mindenki dolgns, szorgalmas ember­nek ismeri Megyercsen (Ca­­lovec). Nyugdíjas, néhány éve egyedúl él a takaros családi házban. Nagyon sze­reti az állatokat. Ügy mond­ják a faluban ő az egyik legjobb baromfitenyésztő. A- mikor a kedvtelése felől kérdeztem, így nyilatkozott: <— Tíz évvel ezelőtt kezd­tem baromfitenyésztéssel foglakozni. Akkor még nem volt szervezet, mindenki a saját szakállára dolgozott, hát tanácsért is messzebbre kellett menni. A hemsír faj­tával kezdtem, de valami­lyen belső kényszer hatásá­ra hamarosan „átnyergel­tem“ a fehér plimutra. Egy évvel később itt is megala­kult a Szlovákiai Kisállat­tenyésztők Szövetségéne к -helyi szervezete, s én ter­mészetesen azonnal belép­tem. Gazdag tapasztalattal rendelkező tenyésztők ka­roltak fel bennünket, így sokkal könnyebb volt a ki­tűzött cél felé haladni. Nem bántam meg semmit: sem azt, hogy a plimut mellett döntöttem, sem pedig azt,, hogy tagja lettem a szerve­zetnek. Most huszonegy to­jót és két kakast' tartok, s mivel А-tenyészetem van, a tojás zömét alapszerveze­tünk keltetőjében értékesí­tem. Nem dicsekvésként mondom, de az általam ed­dig eladott tojásoknak több mint nyolcvan százaléka Hasnak bizonyult. S persze a napos csibéket is a kel­tetőből vásárolom. Évente vagy hatszázat nevelek fel és adok el. Most ts vagy százötven csirke csipog a mélyalmos neveidében. A to­jókat tágas, szellős szállá­son tartom, napközben meg az udvaron kapirgálnak. Szeretem a barkácsolást, hát építettem egy műhelyt. Most legalább van hol tá­rolni a takarmányt, mert ennyi áltatnak bizony sok eleség kell. Naponta kétszer kapnak szemet a tojók, vagy ha úgy tetszik, erőtakar­­ményt. Igyekszem változato­san összeállítani a napi adagot, hogy jó legyen a tojáshozam. Van tucerna­­lisztem, búzám, kukoricám, többféle daram, meg tojó- és csirketápom is. Valamit a szervezeten keresztül, va­lamit viszont a boltokban szerzek be. Sőtl Én vagyok az alapszervezet raktárosa, s ha valamelyik tenyésztő­­társ nem tart igényt a neki járó eleségre, én átveszem helyette. Elhullás? Ugyan már. Ügyelek a tisztaságra s megtartom a legfontosabb állategészségügyi előíráso­kat. — A tenyésztő, foglalkoz­zon baromfival, nyulakkal vagy akármi mással, csak akokr tud lépést tartani a fejlődéssel, ha nyitott szem­mel jár a világban. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy országjáró tettem, csu­pán azt, hogy ha egy mód van rá, minden kiállításon részt veszek a közeli fal­vakban, városokban. Látni, tapasztalni akarok, s köz­ben magam is bemutatom, mire vagyok képes. Hasz­nosak ezek a bemutatók, sokat beszélgetünk a te­nyésztőtársakkal, kicserél­jük nézeteinket, tapasztala­tainkat, s az nagyban hoz­zájárul munkánk eredmé­nyesebbé tételéhez. — Hogy nyugdíjas va­gyok, pihenhetnék végre egy kicsit? Gondolja, hogy csak ölbe ejtett kézzel le­het pihenni? Nekem mindig a munka jelentette az éle­tet is, meg a pihenést is. Hát most ez a dolgom, s kedvem telik benne. Lejegyezte: Andriskin József tel ké| lük. f 5 Hú aképek A tornagörgői (Hrhov) Pozsga József, a Kelet­szlovákiai Vas­mű méhészi (Lom-VCeláre) kőbányájának dolgozója tíz évvel ezelőtt lé­pett be a Szlo­vákiai Kisállat­tenyésztők Szövetségébe. A he­fm ШШ lyl szervezetnek négy évig el­nöke volt. A harminchat éves fiatalember példás kisállatte­nyésztő. Tavaly még huszonki­lenc juhot tartott, az idén már csak hatot hagyott meg. Eze­ket is csak azért, mert a szö­vetkezettel együttműködve az alapszervezetnek sikerült meg­oldani a nyári legeltetést. A tenyésztők legelőt kaptak s fize­tett juhász őrzi a népes állo­mányt. Pozsgáék udvarán még így is sok a jószág. Két növendék­marhát nevelnek, két sertést hizlalnak és hat anyanyúl is van a ketrecekben. A harminc kisnyúlról nem Is beszélve. A tízéves Alenka meg az ötéves Jóska a nyulakat legalább olyan szorgalmasan és szere­tettel etetgetik, mint a kedvü­kért tartott tengerimalacokat, melyeknek pajtásaik közül sok csodálója akad. Pozsga József kaliforniai és csincsilla nyula­kat tenyészt. A tyúkfajták kö­zül viszont a hemsírt választot­ta. A család kedvencei a japán tyúkok. Tíz darab van belőlük, no meg egy helyre kakas. S mivel a kacsahúst ts szere­tik, tíz darab japán kacsát is tartanak. Olyan méltóságtelje­sen masíroznak az udvaron, mint a nyalka vitézek. A ház­tetőről pedig vagy ötven ga­lamb emelkedik a levegőbe nagy szárnysuhogtatással, ha idegen érkezik a házhoz. Per­sze csak olyankor, amikor ép­pen nincsenek bezárva. Mert hiába kapnak enni otthon, a­zárt csak kijárnak a határba, meg olykor olykor a szomszéd kertekbe. Józsi nem akar hara­got, hát bizony gyakran zárva tartja a galambokat. Sok állattal sok a gond, Józsi nem is győzné egyedül a sok tennivalót. Ha kaszálni in­dul a közeli sáncokra vagy az elfekvő területekre, Alenka és Jóska azonnal melléje szegőd­nek, otthon pedig édesanyjuk­kal együtt segítenek apunak megetetni, megitatni az állato­kat, kitakarítani a ketreceket stb. Hát így él Pozsga József, a példás kisállattenyésztő, aki a feleségével együtt az állatok és a munkaszeretetére neveti gyermekeit. Farkas Rózsa, Aj (Háj)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom