Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-05 / 27. szám

1388- {úlius S, SZABAD FÖLDMŰVES 11 ß ШЩИШ! szolgálatában A mezőgazdasági termelés tervsze­rű fejlesztése, a termelés hatékonysá­gának fokozása, gazdaságosabbá téte­le, az összpontosítással létrejött nagy­üzemek, a korszerű termelési mód­szerek nélkülözhetetlenné teszik a szolgáltatások kibővítését a vegysze­rezés területén is. Erre a komoly fel­adatra az agrokémiai vállalatok hi­vatottak. A rozshyól (Rožňava) járásban 1972-ben jött létre az agrokémiai vál­lalat. Fő küldetése, hogy biztosítsa a járás földművesszövetkezetei és álla­mi gazdaságai számára a tudományo­san megalapozott, szakszerű növény­­védelmet és a talaj tápanyagutánpót­lását. Nem kevésbé fontos feladata, gondoskodni az istállótrágya ésszerű hasznosításáról és veszteségmentes tárolásáról is. Kardos Ferenc, a vállalat fiatal, de tapasztalt technikusa, tevékenysé­gükről, gondjaikról beszélt: — a mezőgazdasági üzemek nem ren­delkeznek nagy raktárakkal — mon­dotta . A műtrágyakészletük nagy részét ezért a szabadban kényszerül­nek tárolni. A szakszerűtlen tárolás következtében tetemes mennyiségű műtrágya hasznavehetetlenné válik. Pedig a gyártásukhoz szükséges nyersanyagok jelentős részét drága va­lutáért külföldről hozzuk be. Ezért a műtrágyák és a vegyszerek szakszerű tárolása szempontjából is komoly fel­adat hárul vállalatunkra. Ml a legfontosabb feladat? i— Elsősorban az, hogy a mező­­gazdasági üzemek számára elvégez­zük a műtrágyázást és a növényvé­delmi munkálatokat. De nem kevésbé fontos az a tevékenységünk sem, me­lyet a talaj meszezésében, valamint a rétek és legelők felújításában vég­zünk. A járás területén ugyanis aránylag nagy számban fordulnak elő a savanyú kémhatásü talajok, melyek termékenysége igen gyenge. Ezért já­rásunkban a hektérhozamok növelé­sének egyik fontos tényezője a talaj­­meszezés. Tehát ez a tevékenységünk elsődleges helyen szerepel. Ahhoz, hogy a hatodik ötéves tervidőszakra tervezett 15 ezer hektár talajmesze­­zést maradéktalanul teljesítsük, eb­ben az évben ötezer hektárnyi terü­leten el kell végezni a mész talajba juttatását. A meszezést az előre ki­dolgozott talajelemzések alapján vé­gezzük el. A meszeszés elvégzéséhez három nagyteljesítményű szórógép áll rendelkezésünkre. Szükségesnek tart tóm megjegyezni, hogy a rétek- és legelők felújításához nincs elegendő gépünk, ami jelentős mértékben hát­ráltatja munkánkat. Hangsúlyoznom kell, hogy egy fej­lődésben levő vállalatdói van szó, a­­melynek anyagi és műszaki felszere­lése kezdetleges. Am ennek ellenére az elmúlt évek során figyelemreméltó eredményeket értek el s jó hírnévre tettek szert a mezőgazdasági üzemek körében. — A kelet-szlovákiai kerületben a mi vállalatunk az ügyetlen . folytat­ta Kardos elvtárs —, amely repülő­gépes és helikopteres vegyszerzést is végez. Ugyan kezdetben akadtak problémáink, mert a mezőgazdasági üzemek idegenkedtek a „légi“ perme­tezéstől, műtrágyázástól. De elegendő volt egy csapadékos tavasz, illetve nyár, s hamar rájöttek arra, hogy repülőgépek nélkül lehetetlen idejé­ben elvégezni a nitrogénes fejtrágyá­zást vagy a nagyterületek növényvé­delmi munkálatait. Persze a helikop­ter vagy a repülőgép sem alkalmaz­ható minden esetben. A hagyományos földi permetező és műtrágyaszóró gé­pek kora korántsem járt le. Van há­rom KERITOX-góliát és két S—037 típusú permetezőgépünk. Ez lehetővé teszi, hogy az idén háromezer hek­tárnyi területen végezzük el a perme­tezést. E terület kétharmadán a nö­vényzetet már be is permeteztük. A növényvédelmi munkálatoknak közel hetven százalékát mi végezzük el a Járásban. Műtrágyaszóró gépekkel is kellőképpen el vagyunk látva. A hat darab IFA-tehergépkocsira szerelhető D—032-es mütrágyaszóróval 4800 hek­tárnyi terület műtrágyázására kötöt­tünk szerződést a mezőgazdasági üze­mekkel. Ezen túlmenően egy nagy teljesítményű RMA—8-as típusú LIAS í—Škoda teherautóra szerelt istálló­­trágyaszóróval is rendelkezünk. Ezzel a géppel az idén tízezer tonna szer­­vestrégyát juttatunk a talajba. Bélák )án mérnök, igazgató az ag­rokémiai vállalat fejlesztésétől, táv­latairól a következőket mondotta: — A vállalatunknak jelenleg het­venhat dolgozója van. Többségük fia­tal. Mivel a fejlődésben levő vállala­tunk anyagi és műszaki felszerelése kezdetleges, a jövőnket a beruházá­sok bővítésében látjuk. A járás három kooperációs körzetében külön üzem­részlegeket létesítünk. Az első üzem­részleg építését már ebben az évben befejezzük és átadjuk rendeltetésének Hűéin községben. Az üzemrészleg nagy kapacitású raktára hatezer ton­na ömlesztett és folyékony műtrágya tárolására lesz alkalmas. Á raktárhoz vasúti vágány is csatlakozik majd. Sőt mi több repülőtérrel és a perme­tezéshez, a műtrágyázáshoz szükséges földi gépekkel is el lesz látva. Ha­sonló terv szerint épül majd a rozs­­nyói üzemrészlegünk is, azzal a kü­lönbségei, hogy itt a mész tárolása is meg lesz oldva. Ez igen fontos számunkra, mert a központ a jövőben a járás egész te­rületén végzi majd a talajmeszezést. A harmadik üzemrészlegünk Csetne-' ken (Štítník) épül majd. Az egyes üzemrészlegek átadásával a járás mezőgazdasági üzemeiben tel­jes mértékben megoldódik a vegysze­rek raktározása s jelentős mértékben a műtrágyázás és a növényvédelem. Ennek az „öszkomfortos“ szolgálta­tásnak kiépítését és gépi felszerelését 1990-ig szeretnék megvalósítani. Korcsmám* László Az épülő korszerű seredi tejüzem egy részlege. Nem is olyan régen országszerte elterjedt a hír, hogy Szereden (Sered)' megkezdik a MILEX nemzeti vállalat új korszerű üzemének építését, amely a szárított tej, valamint a porított tejtápkeverékek gyártására lesz hivatott^ A nagyarányú építkezést a bratislavai Priemstav vállalta, a létesítmény acélszerkezetének szerelését pedig a Galantai Építkezési Vállalat szakem­berei végezték el. A korszerű berendezéseket az Alfa Laval Nevers közis­mert francia cégtől vásárolták. A mezőgazdasági termelés rohamos fejlődése, valamint a hetedik ötéves tervidőűszak feladatainak sikeres teljesítése megköveteli, a feldolgozó ipar kapacitásának bővítését, új építkezések vagy a régiek korszerűsítése révén. Tulajdonképpen ezt a célt szolgálja a MILEX seredi üzeme is, amely, már ebben az évben jelentős mennyiségű szárított tejet gyárt. Ezáltal te­hermentesíti a galántai, a trnavai, a trenőíni, a senicai, a bratislavai, és a topofčanyi tejüzemeket, főleg a nyári hónapokban, amikor a feldolgozó kapacitást túlhaladó tejtöbblet komoly gondot okoz a felsorolt üzemekben^ A seredi tejüzem teljes beindítása után naponta hatszáz ezer liter tejet dolgoz majd fel. Ezen túlmenően a nyugat-szlovákiai kerület valamennyi gazdasága számára porított tejtakarmány keveréket gyártanak. A tervek szerint az üzem kapacitása 186 millió liter tej feldolgozását és 16 ezer tonna szárított tej gyártását teszi lehetővé évente. Az üzem valamennyi részlegének átadása után nemcsak hazánk, hanem Európa legnagyobb tejporgyártó üzeme lesz. Kép és szöveg: Krajcsovlcs Ferdinánd Az erdő világa is nyugalmat kíván Ha az embert körülvevő élővilágról beszélünk, akkor tulajdonképpen ró­lunk van szó. Az évszázados tölgyfák és fenyők, vagy a vadgalambok, cin­kék, pacsirták nélkül nem volna em­beri, bennünket körülölelő világ, úgy mint az emberi kéz számtalan gyö­nyörű alkotása nélkül sem. Sokak számára' visszatetszőnek tűnhet, hogy amikor a környezet, az erdő, a vadak és a madarak ellenségeiről szólunk, akkor elsők között az embert kell említeni. Nemcsak a civilizáció, vagy a növényvédőszerek káros hatására gondolok, hanem azokra a kirándu­lókra, az erdőben csatangolókra, akik néha rendszeresen rongálják a ter­mészetet, pusztán kíváncsiságból ki­szedik a madárfészkeket. Azok jutnak az eszembe, akik ugyan nagy termé­szetkedvelőnek tartják magukat, de nem gondolnak, vagy nem is akarnak gondolni arra, hogy a kulturált kör­nyezethez, az erdőhöz és annak élő­világához másnak is jussa van. Örvendetes tény, hogy az eltelt há­rom és fél évtized alatt hazánkban egyre többen fedezték fel környeze­tünk világát, jönnek rá milyen nagy kincs az erdő, amely kis hazánk je­lentős területét borítja. A hegyek, a dombok, a rónaságok, a festői tájak tiszta levegője, szépsége, és csendje mágnesként csalogatja a környezeti ártalmaktól, — zajtól, füsttől — szen­vedő embert. Szocialista társadal­munk ezért költ milliókat erdőink „bebútorozására“, hogy a lehető leg­nagyobb nyugalmat, kényelmet bizto­sítson a kirándulóknak. A forgalma­sabb turistahelyeken ezért találhatók padok, asztalok, szalonna sütésre al­kalmas kiépített tűzhelyek. A losonci (Lučenec) parkerdőben Is a fokozatosan megteremtett és te­temes költségeket igénylő létesítmé­nyek egyaránt szolgálják az ember nyugalmát, egészségét, kikapcsolódá­sát, de magának az erdőnek, vadvilá­gának, madarainak védelmét is. A nyári tömeges szabadságolások ide­jén az utóbbit azért hangsúlyozom, mert az erdők állatvilágának, a pata­kok halainak is meg van a törvény­­szerű életük. Az erdők, és a vizek élő világa is csendet, nyugalmat kö­vetel. Arról sem lehet megfeledkezni, hogy az erdő nemcsak a csend, a harmónia, a zamatos erdei gyümöl­csök — szamóca, gomba stb. — szi­gete. A hozzáértő szakemberek, az erdészek százai "gondozzák, formálják az erdőket, a vadász egyesületek^pe­­dig tudatosan alakítják és törődnek az értékes vadállománnyal — télen ellátják takarmánnyal, kiválogatják, kilövik a kevésbé életképes egyede­­ket. Ez a tevékenységük az erdő mélyén elővigyázatlanul és sokszor céltalanul kószáló látogatóra is ve­szélyes lehet. A kijelölt pihenőhelyek nemcsak kényelmet, hanem biztonsá­got is jelentenek a kirándulók szá­mára. Sajnos, még sokan nem tanulták meg, nem tudatosították, az erdő íratlan házirendjét. Gyakori még a természetet rútító szemetelés, a fele­lőtlen autómosás a patakok partján. Előfordulnak olyanok is, akik puszta „kedvtelésből“ tönkre teszik a pihe­nőhelyek padjait, asztalait. Mások fe­lelőtlenül raknak tüzet, figyelmen kí­vül hagyva a tilalmi feliratokat, ve­szélyeztetve ezzel az erdő épségét. Sokan csendre vágyva, mennek az erdőbe, paradox módon tranzisztoros rádióval, magnóval maguk okoznak 1 zajt. Így nemcsak az állatok, hanem egymás nyugalmát is zavarják. A ki­rándulók felelőtlen viselkedésükkel sokszor megnehezítik az erdőgazda­sági dolgozók és a vadászegyesületek tagjainak odaadó munkáját. Ezért a kirándulók részéről foké­­zott fegyelemre, megértésre van szük­ség. Ebben sokat segíthet az iskolai oktatás, a nevelés is. Egyre több he­lyen tapasztalható, hogy a tanév fo­lyamán kirándulni viszik a gyereke­ket, az erdőbe, ahol megismerkedhet­nek az erdő világával, a természet szépségével, és a környezet védelmé­nek szükségességével. A pihenésre, a sétálásra, esetleg a sportolásra kijelölt helyeket érezzük valamennyien a magunkénak, és hagyjuk békén az erdők mélyének csendjét, nyugalmát. Ne bolygassuk belső világát. A környezet, a termé­szet védelme, de a személyes bizton­ságunk is ezt követeli. Kanizsa István Kedvezőbb helyzettel számolnak A Zelenina n. v. érsekújvári (No­vé Zámky) igazgatóságának hatásköre öt járásra terjed ki. üzemei Érsekúj­várban, Nitrán, Komáromban, Léván (Levice) és Topofčanyban vannak. A jelentős területet felölelő vállalat te­vékenységéről, problémáiról a közel­múltban Kántor László, a termelési osztály, valamint Rudolf Raček, a ke­reskedelmi osztály vezetője tájékoz­tattak. Ez év első öt hónapjára a terv 4 955 tonna zöldség felvásárlását irá­nyozta elő, ebből csupán 3800 tonnát sikerült felvásárolniuk. Vagyis tervü­ket 76,8 százalékra teljesítették, mert a kedvezőtlen időjárás késleltette a vegetációt, s ennek következtében a zöldségtermesztő gazdaságok nem tudták betartani a szállítási határidőt. A kilencfajta zöldség közül csupán hagymából, retekből és salátából tel­jesítették túl felvásárlási tervüket. A vállalatnak májusban komoly problémái voltak a karalábé felvásár­lási tervének teljesítésével. A lema­radást június hónapban nem csak be­hozták, hanem a tervet túl is teljesí­tették. Most azonban újabb probléma jelentkezett. Ugyanis a felvásárolt karalábénak nagy részét nem tudják értékesíteni, mert a csehországi fel­vásárlók a májusra igényelt karalá­bét júniusban nem akarták átvenni. Hasonló problémák vannak a kelká­poszta és a nyári káposzta értékesí­tésével is. A vállalat vezetői elmondották, hogy a téli és a tavaszi hónapokban az alma-, a déligyümölcs- és a burgonya­ellátás kedvezően alakult. A hatáskö­rükbe tartozó öt járás zöldség- és gyümölcsboltjaiban május végéig áru­forgalmi tervüket több mint száz­nyolc százalékra teljesítették. Az idei korai gyümölcsfelvásárlást és ellátást illetően az elmúlt évhez viszonyítva kedvezőbb helyzettel szá­molnak a vállalat vezetői. Cseresz­nyéből és kajszibarackból nagyobb termés várható. A vállalat egyes üze­mei jól felkészültek a gyümölcs fel­vásárlására, tárolására és szállítátá­­sára. Fői céljuk, az, hogy a felvásá­rolt termények mielőbb és friss álla­potban kerüljenek a fogyasztóhoz. Ehhez természetesen a gazdaságok­­nek is hozzá kell járulniuk, hogy a gyümölcs szüretjét idejében végezzék el, s a megállapodott határidőben szállítsák a Zelenina felvásárló köz­pontjaiba. PhDr. Hofer Lajos Д beszélgetőket korban két vagy három évtized válasz­totta el egymástól. Szakmai vita folyt, ám a megállapítások feltű­nően ellentmondóak voltak. Pedig közéleti, vezető beosztású szakem­berek vitáztak. A vitát vélt igazsá­gok makacs védése váltotta ki, fő­leg a tekintélyről alkotott véle­ménynyilvánításokban. Mert ugye, a tekintély nagy dolog. Könnyebb elveszteni, mint megtartani — tartja a közmondás. Voltaképpen mi is hát a tekintély? Mitől függ? A beosztástól, a tudástól, az igaz-A tekintély ságszeretettől, az emberségtől, vagy az időleges nagyságtól, eset­leg a szájtáti nagyképűségtől? Az elmúlt világban sokan címek­kel, rangokkal tekintélyt is örö­költek, vagy vásároltak. Viselőik közt nem egy szenilis, degenerált egyén fordult elő. Es ma? A tekintély független az anyagiaktól? Jóllehet az embert értékeknek megítélésében ma is van az anyagiaknak bizonyos te­­kitényt emelő rejük, ám ez múló. Tapasztalni olykor, hogy a „nagy­menő" tekintélyének fényében süt­kérezve, az elhullatott morzsákat csipegetve, sokszor még irigyelt példaképeket teremtenek maguk­ból a tekintély fényéből kívülállók is. Térjünk vissza a témához. A vi­tában részt vevő egyik fiatalabb szakember azt találta mondani, hogy a tekintélyt csupán a beosz­tásból, a funkcióból nem lehet ki­vívni. Állítását következőképpen támasztotta alá: A múlt év végén szinte valamennyi lapban megje­lent egy fontos közlemény a me­zőgazdasági termelés fejlesztésé­nek lehetőségeiről. Az ifjú szak­ember olvasta, s lelkesedéssel be­szélt másnap a vezetőjével a ter­melési szerkezetük esetleges ké­sőbbi megváltoztatásáról, a gazdál­kodás hatékonyságának fokozásá­ról, a jobb ösztönzési lehetőségek­ről és egyebekről. Nem ésekély meglepetésére, a főnök nem tu­dott semmit a közleményről. Meg­lehet, lefoglalják a napi teendők, majd később elolvassa, — gondol­ta. Egy héttel később előhozta az ügyet, a vezető megint nem szólt semmit, csak bólogatott, hümmö­­gött. Az ifjú szakember kíváncsi lett. Egy újabb értékes közlemény után megint beügyeskedte magát a szentélybe, hátha szerencséje lesz. Nem lett. Sőt, az eredmény lesújtó volt! A vezétő ezt a nyilat­kozatot sem ismerte. A példa nem általános, inkább egyedi. De rávilágít egy lényeges dologra. Nem lehet a babérokon ülni... Kié hát a tekintély? A közéleti, vezető tisztséget vt­­selő személyiségekre a párt és az állam a maga tekintélyének há­nyadát sugározza, mintegy előle-­­gézi, kölcsönzi azt. Az előlegezést aztán vissza kell szolgáltatni: ál­landó munkával, tanulással. Az igazi tekintély alapja, meg­őrzője és táplálója: a munka. A közügy hozzáértő, önzetlen és be­csületes szolgálata. Ez következik pártunk politikájából, társadal­munk szocialista jellegéből; ez a szocialista erkölcsiség alapkövetel­ménye. К Molnár Ferenc/ A vásárlók szolgálatában Napjainkban gyakran hallunk, ol­vasunk — sőt magunk is meggyőződ­hetünk — az egyes elárusítók hely­telen magatartásáról. A kirívó esetek ellenére egyre nagyobb teret hódít a színvonalas, udvarias kiszolgálás. Egyre több készséges és figyelmes elárusítóval találkozunk bevásárlá­saink során, akik szem előtt tartják a vásárló igényét. Ennek egyik fényes példájával a tornaijai (Šafárikovo) férfikonfekció üzletben találkozhatunk, ahonnan a vásárlók mindig elégedetten távoz­hatnak. A bő áruválaszték mellett a kiszolgálás is színvonalas és kultu­rált. Az elárusítók készségesen mu­tatják meg a rendelkezésükre állá választékot, ismertetik a vásárlóval a kiválasztott áru előnyeit, vagy eset­leg hátrányait, s ba a vevő nem ta­lálja a keresett árut, akkor tájékoz­tatják mikorra várható az óhajtott áru érkezése. Levko Anna Uzletvezetőnő és Galovič Ilona elárusftónő mun­kájával a vezetőség is elégedett, hi­szen tervüket mindig túlteljesítették. Kiváló munkájukról számtalan elis­merő oklevél is tanúskodik. Viszont számukra a legfontosabb, hogy s vá­sárlók mindig elégedetten távozza­nak az üzletből. Garai Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom