Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-02 / 5. szám
BAROMFITENYÉSZTÉS Ellenőrizzük az állatszállások szigetelését, esetleg szükség esetén cseréljük ki vagy Javítsuk meg őket. A tyúkok szállásain még mindig szükség van a száraz és meleg alom fenntartására. Kedvező időjárás esetén szellőztethetünk, de ne csak a szellőző berendezéseken keresztül, hanem egy óra időtartamra nyissuk ki az ajtókat is. Ez ugyanis elegendő ahhoz, hogy a belső tér levegője teljesen kicserélődjön, felfrissüljön. A tyúkok még a legkedvezőbb takarmányozási viszonyok mellett is hiányolják az ásványi anyagokat és vitaminokat. Ezeknek a pótlásáról se feledkezzünk meg, különösen ott, ahlol megkezdődik a keltető tojások termelése. A vásárolható készítmények közül az A + D3 és az E-vitamin készítményeket adagoljuk. Jó tapasztalatokra tettem szert a Plastin készítménnyel is. Elősegíti a tojások standard színének kialakulását és a tojáshéj keménységét. Az említett készítmények hiányában csíráz tatott magvakat, grittet és folyami homokot adjunk a tyúkoknak. Ugyancsak előnyös a pörkölt tojáshéj etetése. A tojásokat naponta több ízben szedjük össze, mert így megakadályozhatjuk a hidegtől való károsodásukat. Különösen fontos ez ott, ahol keltető tojásokat termelünk. A begyűjtött tojásokat 10—12 C-fok hőmérsékletű helyiségben tojáspalettában, hegyesebb végükkel lefelé állítva tároljuk. Az ismert tenyészetekben a tojástermelésről pontos nyilvántartást kell vezetni. KACSA ÉS LÜDTENYÉSZTÉS A teendők nagyjából hason Inak, mint a tyúkok esetében. Nagyon fontos a fürdési lehe tőség biztosítása, mert ettől függ a tojások termékenysége. Ez természetes, hiszen vízibaromfiakról van szó. A ka Csák már folyamatosan tojnak. A ludak már szintén megkezdik a tojásrakást, sőt az idősebbek a hónap végére már be is fejezhetik. A megfelelő nagyságú, száraz és mély fészkeket lehetőleg huzatmentes helyre tegyük. A Indáknál minden tojóra egy fészekkel számoljunk, hiszen a tojásrakás után saját maguk keltetik ki tojásaikat. A még tojást rakó állatukat darakeverékkel, a költő ludakat inkább szemesekkel etessük. A vízibaromfi ugyan nem fázós állat, ennek ellenére azonban szükséges, hogy az éjszakát ólban, bőven bealmozott, száraz helyen töltse. GALAMBTENYÉSZTÉS Az időjárástól függően — az előre kidolgozott tenyésztési terv szerint — megkezdhetjük a galambok párbarakását. Ebben az időszakban alaposan figyeljük meg a galambok viselkedését, mert az erővel visszatartott fészkelési hajlamnak roztatását. Egy napon legkevesebb három nőstényt pároztassunk, hogy a Hálásnál számításba jöhessen az esetleges dajkaságba adás. Mindig a nőstényt vigyük a bakhoz, és nem fordítva. A baknál legkésőbb tíz percig hagyjuk a nőstényt. Ha nem történt meg a párzás, akkor két-három nap múlva ismét próbálkozzunk. Általában a kétszeri eredményes párzás elegendő a nőstény megtermékenyítéséhez. A párosítás utáni tizedik-tizeukettedik napon tegyünk próbát, vagyis a nőstényt ismét helyezzük a bak ketrecébe. Ha menekül a bak elől, esetleg tá madja, biztosak lehetünk ben(úfáBatUnyéalési тавсзошьбк Ez ugyan egy kicsit durva anyag, de jó hatású, mert elősegíti a vérkeringés felgyorsulását. Az újszülött állatot mielőbb szoptassuk meg. EGZOTIKUS MADARAK Mivel a madarak a téli szálláson kisebb térségben vannak elhelyezve, a tisztaságra nagy gondot kell fordítani. Hetente rendszeresen takarítsuk ki a kalitkákat és ellenőrizzük az élősködők megjelenését. A mageleséget reszelt sárgarépa, alma és főttojás etetésével változatosabbá tehetjük. A mageleség egy részét lehetőleg csíráztatva etessük. A díszkacsák és díszfácánok a hideg ellen továbbra is védelemre szorulnak. . Kedvező időjárás esetén nagyobb kifutóba engedhetők, de éjszakára mindig védett, száraz, bőven almozott szállásukra zárjuk őket. E madarak takarmányadagját fehérjedús magféleségekkel egészítsük ki, mert ilyenkor már készülődnek a tavaszi tojásrakáshoz. A hullámos papagájuk már tojásaikon ülnek. Biztosítani kell számukra a nyugalmat és a változatos takarmányozást. A madaraknak adjunk elegendő mennyiségű folyami homokot, hullott maltertörmeléket, grittet stb. KANÁRIMADARAK A hímeket helyezzük az előkészített költőkalitkákba, hk'gy pontosan megismerjék annak méreteit, az ülőrudacskák távolságát. A tojókat lehetőleg a kis méretű fültykalitkákba helyezzük, mert így rendszerint megszelídülnek és kezesekké válnak. Ennek majd a keltetés folyamán látjuk meg a hatását. A tojókat egyelőre még a madárszekrény aljában, tehát sötétebb és hűvösebb helyen tartsuk. Abban az esetben, ha észrevesszük, hogy valamelyik tojó hívja a hímet és fészkelni akar, azonnal helyezzük át a költőkalitkába, és biztosítsunk fészkelési lehetőséget. A mageleséget, amely rendszerint kölest, repcét, hántolt zabot, lenmagot és kevés kendermagot tartalmaz, egészítsük ki a sárgarépa, a főttojás és a piskóta keverékéből készített lágyeleséggel, amelybe néhány csepp halolajat is adhatunk. Balázs Ferenc Növényvédő szerekről kertbarátoknak NITROSAN 25, 50 Hatóanyag: 24 (Nitrosan 25J, illetve 48 °/o (Nitrosan 50) DNOC-NHt. Figyelmeztetés: Az 56/1967-es számú kormányrendelet értelmében a Nitrosan 25 az egyéb, a Nitrosan 50 pedig az erős mérgek csoportjába tartozik. A méhek és halak számára mérgező! Használata az ivóvíz-készletek II. körzetébe tartozó területeken tilos! Felhasználás: A gyümölcsfák és a gyümölcsöt termő bokrok kártevőinek különböző fejlődési szakaszaira (lárvák, tojások) érintkezésíleg hat. Behatol a kártevők testébe és szétbontja a fehérjetartalmú anyagokat, Más néven plazmatikus méregről van szó. A készítmény főleg n szilvafajok károsítóinak lárvái, továbbá a levéltetvek, a levélbolhák, az araszoló lepkék, a pajzstetvek stb. tojásai ellen hatásos. A takácsatkák ellen azonban hatástalan! A készítmény ezen kívül meggátolja a fák törzsén növő mohák és zuzmók fejlődését. A készítményt csak a nyugalmi időszakban, tehát télen vagy kora tavasszal szabad használni! A kaliforniai pajzstetvek ellen 3, a többi áttelelő kártevő különböző fejlődési szakaszai ellen pedig 1 °/o-os oldat formájában engedélyezett a használata. A Nitrosan 50 esetében . az előbb említett töménységnek a felét, tehát 1,5, illetve 0,5 %-os oldatot használjunk! Megjegyzés: A Nitrosan 25 készítmény az almagyümölcsűek esetében a varasodássai megtámadott levélzet fertőzőképességének megsemmisítésére is használható. A permetlevet —0,5 %-os oldat formájában — a tél kezdetén kell a lehullott levelekre juttatni. Négyzetméterenként 0,2—0,3 liter oldatot adagoljunk. Ezáltal ugyanis a leveleken megsemmisítjük a gombafonalakat (micélium) és megakadályozzuk a gomba termőtestjeinek a fejlődését. Az így kezelt levelek további betegségekkel (például a Cladosporium, Altemaria) szemben is ellenállókká válnak. Gyártó vállalat: A neratovicei SPOLANA nemzeti vállalat. A készítmény (Nitrosan 25) 1 kilogrammos csomagolásban 15 korona 50 fillérért szerezhető be. (blm) Л takaró felrakásának fontos ** követelménye a fólia feszessége. A fólia földeléses rögzítésére a bordák mellett, kívülről a berendezés oldalán 40 cm mély árkot kell készítenünk. A vázra fölterített takaró alsó szélét az árok alján visszahajtjuk, kevés földet helyezünk bele, és szemben kétoldalt, a fólia szélét fogva, néhányszor felemeljük a földet. Ezt a mozdulatot addig kell ismételnünk, amíg a fólia feszes nem lesz. Egyszerűbb, ha a visszahajtott részbe gumicsizmával belépünk, és szükség szerint — lehetőleg egymással szemben — mindkét oldalon egyszerre feszítjük a takarót, és csak az után földeljük. Ha ezt bordánként megismételtük, a sátor hosszában végighaladtunk, a fólia feszességét a következő jelek bizonyítják: • a bordák kiemelkednek, illetve a bordák közötti részen a fólia bemélyed, homorú; • a fólia üveges fényű; • ütögetésre dobszerű hangot ad. A palást aljának végleges leföldelését csak akkor szabad kezdenünk, ha e jelek jól érzékelhetők. A földeléses fóliarögzítés hátránya, hogy a felrakás és leszedés egyaránt sók kézi munkaerőt igényel, és csak fagymentes időszakban végezhető. A takaró alsó széleit földelés helyett a sátor mindkét oldalán a talajtól 10—20 cm magasan a vázhoz erősített háromnegyed colos csövekhez is rögzíthetjük, 21-es kábelbilincsekkel, ezeket egymástól 25—35 cm távolságra kell elhelyeznünk. A csak egy idényben használható fóliákat a sátrakon, a legtöbb növényen célszerű minél tovább (amíg csak le nem szakad) fönntartanunk. A jól szellőztethető, nagy légterű sátrakon a nyári takarás szél- és jégkártétel ellen is véd, sőt árnyékolható, és ezzel a napégés ellen is hatásos. A nyári hasznosítás egyre változatosabb lehetőségei sürgetővé teszik az októbertől-októberig fenntartható fóliatípusok kifejlesztését. A fólia levételére, illetve cseréjére október a legkedvezőbb időpont. A fólia feszesen tartása, a laza takarók feszessé tétele a sátor külső oldalához hozzászántott, vagy kéziszerszerszámmal hozzárakott, a fóliára „rátámaszkodó“ földpadka növelésével oldható-meg. A fólia lazaságától függően, 10—25 cm magas padkát készítsünk. A 1 padkákat szeles időben, esők után (főleg homokos területeken) meg kell újítanunk, küHa február végén, március elején kedvező az időjárás, a fólia alatti termesztőberendezésekben megkezdhetjük a kevésbé hőigényes növények, palánták kiültetését. Fotó: —blm A termesztés technikája lönben a fólia újból meglazul. Éjszakai viharok idején a károk legtöbbször abból adódnak, hogy a lélésítmény egyik végét kibontja a szél. Ezt csak úgy tudjuk megelőzni, ha a végeket mindig alaposan rögzítjük. A fóliás létesítmények készítésekor általános hiba, hogy a palástot csak ideiglenesen teszik föl, azzal a meggondolással, hogy majd, ha több idő lesz, akor földelik le véglegesen. Természetesen, a következő napokon is sok tennivaló adódik, s a halogatásnak rendszerint szélkár a vége. A FÓLIÁS BERENDEZÉS SZELLŐZTETÉSE Tél végén, kora tavasszal a magas hőmérséklet megőrzése okoz gondot a fóliasátrakban, tavasz végén — nyár elején viszont a hőmérséklet csökkentése a tennivalónk. Sokan a magas hőmérsékletben rejlő veszélyt nem veszik tudomásul! Minden növénynek a fejlődése különböző szakaszában változik a hőigénye. A magasabb vagy alacsonyabb hőmérséklet káros. A hónaposretek, a karfiol, a karalábé és a fejessaláta kevés meleget igényel. A létesítmények hasznosítását ezekkel a növényekkel kezdjük. Március végétől, április elejétől már a melegigényesebb növények fejlődéséhez is biztosítani tudjuk a szükséges meleget. Ebben az időszakban már a külső levegő hőmérséklete is magasabb, és a napsugárzás is erősebben fűti a fólia alatti teret. Ilyenkor ültessük a melegígényes növényeket, így a paradicsomot, uborkát, később a paprikát. KERTHEN! Tehát a tavaszi idény két növénycsoport hajtatásából áll, a rövid tenyészidejű hónaposretek vagy saláta után következik a paradicsom. A karalábénak és a karfiolnak hosszabb a tenyészideje. A második szakaszban ezért a melegigényesebb paprika . vagy uborka termesztése a célszerű. A hőmérséklet szabályozásán túl szükséges a magas páratartalom elvezetése, a rossz összetételű levegő cseréje is, amelyet szellőzőkkel megoldhatunk. HAjTATÄS FŰTÉS NÉLKÜL Február végén, március elején, amikor a téli fagy fölengedett, s a fóliás létesítményekben a hőmérséklet megfelelő arra, hogy a kevésbé hőigényes növényeket kiültessük, kezdődhet a munka. hajtatAs fűtéssel A fóliasátrak hasznosítási rendszerét alapvetően meghatározza a termesztőberendezés fűtési szintje, vagy ahogy a kertészek mondják, a hőlépcsö. Ennek alapján megkülönböztetünk 5—10 C-fokos, 15—20 C- fokos és 30 C-fokos hőlépcsővel fűtött termesztőberendezést. Általános szabály, hogy az 5—10 C-fokos hőlépcsővel rendelkező létesítményekben 4 héttel korábban kezdhetjük a hajtatást, mint a fűtés nélküli berendezésekben. A 30 C-fokos hőlépcső esetén egész télen át termeszthetjük valamennyi zöldségnövényünket. PALÄNTANEVELÉS A sikeres fólia alatti zöldséghajtatás elengedhetetlen feli tétele az egészséges, fejlett palánta. Ilyet a fűtött fóliasátrakban nevelhetünk. A hajtatásra kizárólag tápkockás palántákat használjunk-^ Így a növények fejlődése a kiültetéskor nem szakad meg. Ä magvetés történhet szaporítóládába és közvetlenül a tápkockába. A rosszul csírázó magvakat szaporítóládába, jó víz,tartó, jó levegözöttségű talajba vessük. Kelés után alacsonyabb hőmérsékletet tapsunk a fóliasátorban, különben borús idő esetén a magas hőmérséklet és a kevés fény hatására a palánták megnyúlnak. A szaporítóládából kétszikleveles korban tűzdeljük át a palántákat a tápkockába. A jó minőségű tápkocka föld döntő hatású a palántanevelés sikerére. A palántákat 3—5 mm-es vízadagokkal, lehetőleg a reggelidélelőtti órákban öntözzük. Ha a tápanyag csökkenése szükségessé teszi,- egy két alkalommal öntözzük meg a palántákat 0,2—0,3 % -os nitrogén- és káliumműtrágya-oldattal. Tiszta vízzel mossuk le a levelekről a tápoldatot. Hasznos a palántunevelés során 2—3 alkalommal a Wuxal lombtrágya használata- is. ' (Kertbarát Magazin, 1979/1.J] káros következményei is lehetnek. Viszont az idő előtt párba, engedett galamboktól sem várhatunk jő eredményeket. Tehát teljesen a tenyésztőtől függ, hogyan kezdi meg a tenyésztési idényt. Amint észleljük, hogy a tojók a fészkekre járnak és párba állanak, tehát lyezzük be a hímeket. Természetesen, közben a költöszekrényekbe kevés fészekbélelő anyaggal már elkészítettük a fészkeket. A többi szükséges anyagot a galamboknak kell a fészekbe hordaniuk. A tenyésztési idény előtt az állományt Acinitrazol készítménnyel kezeljük. Ezt a gyógyszert ivóvízben kell adagolni. Ugyan az egyedi adagolás előnyösebb, de ez többletmunkát igényel. Ugyancsak ajánlatos a Nilverm készítmény adagolása. Ez lehet folyadék, a galambok számára azonban a tabletta formában sokkal előnyösebb. Ha az előző évben az állományban előfordult valamilyen betegség, akkor megelőzés céljából kérjük ki az állatorvos tanácsát. HAZINYOL TENYÉSZTÉS MRekezdhlptiülc я nvillak náne, hogy a nőstény vemhes. Ebben az esetben helyezzük el a ketrecbe a fiaztatóládát és bőven almozzunk be. Mivel még zöldtakarmány nem áll rendelkezésre, a vemhes anyaállatoknak próbáljuk változatosan összeállítani a takarmányadagot. KECSKE- ÉS JUHTENYÉSZTÉS A gidák és bárányok születése nagy öröm, de gond is a tenyésztő számára. Ha idejében és jói előkészítettük az állatokat, akkor most kevesebb a gond. Ellés előtt az ólat takarítsuk ki, távolítsuk el a port és a pókhálót. A trágya ugyan maradhat, de csak akkor, ha száraz és nem bűzös. Különösen az első ízben ellő állatokra kell nagyon vigyázni. A várható ellés időpontja előtt egy héttel csökkentsük a fehérjetartalmú takarmányok etetését, mert ezek túlzott tejképződést idéznek elő, ami tőgygyulladással is párosulhat. A vemhes és ellő állatok szállása száraz legyen. A hőmérséklet 10—15 C- fok körüli legyen. A megszületett állatkákat mielőbb szárítsuk meg. Ezt szalmacsutakos dörzsöléssel is előseeíthetiílk.
