Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-02 / 5. szám
tő, illetve beszerezhető készítmények és az előrelátható védekezések száma alapján határozzuk meg. Lehetőleg már most vásároljuk meg őket. Ha van előző évekről kimaradt vegyszerünk, gondosan ellenőrizzük. Ne feledjük, hogy a legtöbb növényvédő szer csak két évig tárolható, ezt követően hatástalan! A megrongálódott csomagolású, kiszóródott, kifolyt vegyszereket okvetlenül semmisítsük meg. Ugyanúgy az olvashatatlan feliratú és az olyan szereket is, amelyek használ hiatóságában nem vagyunk biztosak. A vegyszereket gondosan és olyan helyen tároljuk, hogy ahhoz illetéktelenek hozzá ne férhessenek! Februárban végezzük el a borok második fejtését. Ennek D SZŐLŐTERMESZTÉS Ha kedvező az időjárás, fagymentes napokon megkezdhetjük a kordon- és lugasmüvelésü szőlők metszését. E művelet előtt azonban alaposan vizsgáljuk át a tőkéket: hogyan teleltek át a rügyek és veszszök, milyen méretű volt a fagykár stb. Különöhen fotnos ez akkor, ha ősszel a vesszők nem értek be tökéletesen. Minden esetben végezzünk rügyvizsgálatot. A kordonról vagy lugasról többrügyes vessződarabokat vágjunk le, lehetőleg onnan, alyol a termőrészeket tervezzük. A rügyeket pengével messük ketté. Ha a rügy belső része élénkzöld színű, akkor nem szenvedett fagykárt, ha azonban barna vagy fekete színű, akkor már elpusztult. A vesszőket éles késsel hasítsuk kétfelé, és ha a bélrész sötétbarna vagy fekete, ott Is volt fagykár. Nagyobb fagykár ese tén inkább várjuk meg a rügyíakadásf, és a metszést. a rü gyek kihajtásának figyelembevételével végezzük el. Ha a rügyek és vesszők egyaránt elfagytak volna, vágjuk vissza egészen, hogy a növény a rejtett alvórügyekből hajtson ki. A metszés nagyon komoly, mondhatjuk azt is, hogy a szőlő legfontosabb és legtöbb szakértelmet kívánó munkájal Ezért csak az vegyen kezébe ollót, aki a szőlő földfeletti részének ismeretével tisztában van, mert csak így tud eligazodni azon, hogy mit kell és szabad lemetszeni, gondolva a következő évi termésre is. A szakszerűtlen metszéssel ugyanis több évre kiható, komoly károkat okozhatunk! ATebruári metszés esetén a tervezett rügyterhelésnél legalább 30— 40 százalékkal több rügyet hagyjunk. Ezzel ugyanis a még várható fagykárokat mérsékelni tudjuk. Fagymentes időben — homoktalajokon — a kipusztult vagy rosszul termő tőkéket döntéssel vagy bűjtással pótolhatjuk. Ezt a munkát lehetőleg korán, még a rügyfakadás előtt végezzük el, mert később a már duzzadt rügyek lepattoghatnak. Ez a munka természetesen csak akkor jöhtet számításba, ha a téli fagy már kiengedett. Ilyenkor a tőkeművelésű szőlőben már megkezdhdtfjük a nyitást is, mert kedvező időjárás esetén a tőkefejet, a gyökérnyak felső részét és a vesszőket jobban éri a napfény, így előbb megindul a nedvkeringés. Ha késünk a nyitással, a szőlő később fakad, és fennállhat az a veszély, hogy a takart rügyek kipállanak, elpusztulnak. Ha még későbbi fagyokra számíthatunk, akkor először csak a sorok egyik oldalát takarjuk ki, előnyítást végezzünk. A rügyek így levegőhöz jutnak, nem füllednek be, de nincsenek kitéve a még esetleg váratlanul jövő újabb lehűlés következményeinek. Tervezzük meg a szőlő egész évi növényvédelmi munkáit. A növényvédő szerek évi szükségletét a terület nagysága, a fajták, a várható kártevők és gombabetegségek, a használha- „Starkrimson“ almafajta. ben is használható növényvédő szereket. Ezen kívül vegyük számításba a keverhetőséget, a termőegységenként szükséges permellé mennyiséget, sőt a permetezések számát is. A terv elkészítésekor jó tudni, hogy egy termőegységnek olyan termőfafelület számít, amely 100 kiló gyümölcsöt terem. Egy termöfaegységre 2—4 éves fából 6— 10 et, 5—7 éves fából pedig 2—3-at számíthatunk. Az idősebb, terebélyes fák már rendszerint egy termőfaegységet képeznek. A gyümölcsfajok sze rint is vannak különbségek. Egy termőfaegységre általában 10—12 liter permetlevet szá mítsunk. Folytassuk a fatisztogatási munkákat. Vágjuk le a galago-0® tennivalók során a lágyabb borokat magasabb savtartalmúval házasíthatjuk: például a „Rizlingszilvánit“ „Olasz rizlinggel“ vagy „Zöld veltelinivel“, a „Mézesfehéret“ és a „Szlankamenkát“ „Ezerjóval“ stb. Keverék borok esetében a 10—20 százalék „Muskotály“ vagy „Irsai Olivér“ hozzáadásával nagyon kellemes ízű, zamatos bort nyerhetünk. Ha a borban valami rendellenességet észlelünk, azonnal a mutatkozó hibáknak megfelelően kezeljük. Ha komolyabb hiba adódna, akkor még a kezelés előtt kérjük ki szakember véleményét. A fejtéskor üresen maradt hordókat gondosan mossuk ki, a kiszáradás után pedig hektoliterenként egy szál kénszelet elégetésével kénezzük ki. Ezt havonta ismételjük meg. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS " A szőlőtermesztési részben már említettek alapján készítsük el az évi növényvédelmi tervet! Hogy felesleges készítményeket ne vásároljunk, ismerni kell a gyümölcstermő növények faját, fajtáját, számát, korát, a főbb károsltókat és az ezek ellen hatásos, házikerteknyapille hernyóit tartalmazó, 2—3 összeszáradt levélből álló kis, és az aranyfarú pille telelő hernyói által készített nagy hernyófészkeket. Távolítsuk el azokat a vesszőket is, amelyeken a gyűríispille gyűrű alakban elhelyezett tojáscsomóit észleljük. Keressük meg a fák törzsén vagy vastagabb ágain a gyapjaspille taplóra emlékeztető tojáscsomóit. Éles késsel vágjuk le vagy itassuk át petróleummal, terpentinnel, hogy a tojásokban levő lárvák elpusztuljanak. Fontos teendő a monília áttelelését szolgáló, a fákon maradt összezsugorodott, megkeményedett gyümölcsmúmiák leszedése is. A meggyes kajszifákról a fán maradt száraz virágokat is távolítsuk el, mert ezek is a monília kórokozójának áttelelési helyei. A levágott fertőzött részeket égessük ell A málnabokrok átvizsgálásakor okvetlenül vágjuk ki a didimellás és elzino- és vesszőfoltossággal fertőzött vesszőket, valamint a málnagubacs szúnyog és a málna karcsúdíszbogár által károsított, megvastagodott, gubacsos részeket. A ribiszke- és köszmétebokrokról a kaliforniai pejzstetű lárváival rétegesen borított és a lisztharmattal fertőzött vesszőket kell kivágni és elégetni. Ha a föld fagya akárcsak átmenetileg is kienged, lássunk hozzá az ősszel esetleg félbemaradt ásás és trágyázás befejezéséhez. A kiszórt szervestrágyát az ásással forgassuk be a talajba. A termőre forduló fák „fejadagja“ 5 kg. Ezt a fa nagyságának megfelelően 20— 30 kilóig fokozhatjuk. Az egészséges gyökérzetü és törzsű, de már felkopaszodott koronájü alma- és körtefákat most ifjítsuk meg. A vastag vázágakat úgy fűrészeljük le, hogy a csonkon erős és egészséges vessző feltétlenül maradjon. A sebfelületeket éles kacorral simítsuk le és kenjük be sebkezelő anyaggal. Ilyenkor már kíváncsiak vagyunk, hogyan teleltek át a gyümlcsfák rügyei. Vágjunk le a korona különböző részeiről egészséges vesszőket és ezeket állítsuk a fűtött szobába, vízzel telt edénybe. A rügyek néhány nap alatt duzzadni kezdenek és az egészséges termőrügyekből virágok nyílnak ki. Az elöhajtatás eredményeit jól hasznosíthatjuk majd a metszés, elsősorban az őszibarack termőre metszésének idején. Ha kedvező az idő, február végén már csattog a metszőolló a gyümölcsöskertekben. Folyik a koronák ritkítása. A befelé törekvő, túl sűrűn álló és a párosán fejlődő vesszőket, gallyakat metszőollóval, a vastagabb ágakat fűrésszel vágjuk le. A jól gondozott, rendszeresen metszett fák alatt a metszést követően kevés vastag ágat lehet találni. A csonthéjas gyümölcsfákon, főleg az őszibarackon gyakori a mézgafolyás. Ennek pontos okát nehéz meghatározni, de orvosolni lehet. A mézgát gondosan szedjük le és az alatta levő szöveteket tisztítsuk ki, benzines bedörzsöléssel fertőtlenítsük, majd kenjük be a sebeket fasebkátránnyal vagy fémmentes olajfestékkel, esetleg fundazolos latexal. A hónap végén — fagymentes napokon — megkezdhetjükk a fák téli permetezését. A pajzstetvek és egyéb károsítok ellen a Nitrosan 25 1,5 vagy az Arborol M 4 %-os oldatát használhatják. A permetezést lemosásszerüen végezzük úgy, hogy a fának minden része bőséges anyagot kapjon. Ha a lehullott lombot nem forgattuk le, vagy nem komposztáltuk, úgy azt is jól áztassuk át a permet! ével. Az őszibarack- és kajszifákat Arborollal ne permetezzük! A többi gyümölcsféléket is csak minden második-harmadik évben permetezzük olajtartalmú készítménynyel. VARGA JÓZSEF ZÖLDSÉGTERMESZTÉS Ebben a hónapban nézzük át a pincében, szájasverembeti tárolt zöldségfélék egészségi állapotát, s ha szükséges, végez(Folytatás a 3. oldalon) dolgozását, hogy minél több téli csapadékot tudjunk megőrizni és hogy mielőbb feljavít-« suk a talaj tápanyagtartalmát. A következő táblázat segítségével szeretnénk tájékozta* tást adni arra, hogy mennyi vetőmagra lesz szükség, egy* ségnyi (melegágyi ablak alatt) területen mennyi palántát tudunk kitermelni és mennyi palántára lesz szükség: Zöldségféle egy gramm magban található szemek száma sor- és tötávolság cm a felnevelhető palánták száma vetőmagmennyiség grammban egy ár területre szűkséges palánták száma tűzdelés nélkül tűzdelve tűzdelés nélkül tűzdelve paradicsom 200—300 60x20 1000 360 3—4 6—7 830 * 70x30 * 470 paprika (kettesével) 130 40x40 1600 700 9—10 15—20 620 salátauborka 34 90x40 400 tr-* 17 6—‘ 270 150x30 220 sárgadinnye 32 100x50 400 —í 16 200 spárgatök 7—9 100x40 270 — 35 « 250 fejes saláta 650 25x25 3500 1000 3,5—4 2—4 1600 karalábé 250 25x25 1600 1000 3,5—9,5 4—5 1600 karfiol 320 50x40 2000 700 8—10 2—3 500 fejes- és kelkáposzta 250 40x40 2000 700 8—10 2—4 620 görögdinnye 32 140x60 400 ~i—■ 15—19 118 c r í ÖE Ш Ш 5 m tennivalók j (Folytatás a 2. oldalról) zünk válogatást. Készítsünk melegágyat vagy helyezzük üzembe az üvegházat, palántanevelésre. Az üvegházi, fóliás vagy melegágyi hajtatáshoz a hónap elején üvegházba, melegágyba vessük el a salátát, a karalábét, a paprikát és a paradicsomot. A hónap derekán vagy végén — a korai szabadföldi termesztéshez i—« vessük el a kelt, a káposztát, a karfiolt és a zellert. A szaporítóládákba készítsük elő előcsíráztatásra a burgonyát. Amint a talaj művelhető, fóliasátorba a hónap végén vessük el a retket, a szabadföldbe pedig a mákot, a spenótot, a borsót, a sárgarépát és a petrezselymet. Laza talaj esetében, vagy ha erre az ősz folyamán nem került sor, végezzük el a szántást vagy ásást, a szervesés műtrágyák bedolgozásával. A hónap végén, ha a kert talaja művelhető, az egész területen végezzük el a simítózást, fogasolást és a műtrágyák be-3 Hagyományos palántanevelési mód, amikor sorba vagy szórva vetjük el üvegházi parapetre vagy melegágyba a magvakat. Sűrűbbre vagy ritkábbra, aszerint, hogy szándékozunk-e tűzdelni vagy helyben neveljük fel a palántákat. A tűzdelés műveletét olyankor végezzük el, amikor a palántának már valódi levele és kellő mennyiségű hajszálgyökere'van. Tűzdelni leggyakrabban tápkockába, égetett cserépbe vagy termőföldbe szoktunk. Maga a tűzdelés igen munkaigényes, a növények rendszerint megsínylik és nagyon sokszor nem érjük el a várt eredményt, mert a föld kőkeménnyé szárad ás a növény nehezen tudja gyökereivel keresztülnőni. Néhány szót az úgynevezett „ágykonténeres“ palántanevelési módszerről. Ennek lényege a következő: Az üvegházban, fűtött fóliasátorban készítsük 150—200 cm széles és tetszés szerinti hoszszú, 5—6 cm magas keretet, lécből vagy műanyagból. Ezt vékony fóliával béleljük ki palántanevelő-ágynak. Az így kialakított ágyást (konténert) töltsük meg színültíg palántanevelésre alkalmas földkeverékkel és vessük be. A kísérletek azt igazolják, hogy a palántanevelő földnek az érett marhatrágyával kevert föld 50%) és a sárgahomok (50%) keveréke a legalkalmasabb. Műtrágyát csak kellő szakértelemmel és óvatosan adagoljunk. Rendszerint elegendőnek bizonyul a 3—5 kg/köbméter szuperfoszfát-kiegészítés. Lehetőleg annyi magot vessünk, hogy a kikelt palánta — tűzdelés nélkül — helyben kifejlődhessen. Mivel a vékony főldkeverék hajlamos a kiszáradásra, az ágyást a kelés nap„Jubilant“ paprikaíajta. fáig célszerű fekete fóliával letakarni. Az ágykonténerben nevelt palánták növekedése és fejlődése könnyen szabályozható. A fólia ugyanis megakadályozza a gyökerek mélybe jutását, ezért a víz és a tápanyagok mennyisége pontosan szabályozható. A fólia ugyanis megakadályozza a gyökerek mélybe jutását, ezért a víz és a tápanyagok mennyisége pontosan szabályozható. Az így nyert palánták nagy előnye, hogy kiszedéskor az 5—6 cm vastag trágya és homok keverékében levő gyökérzet csaknem egészében a növényeken marad. Az új magyarországi módszert ugyan a paprikapalánták előnevelésére dolgozták ki, de nagyon jól hasznosítható egyéb növényeknél (paradicsom, fűszerpaprika, káposztafélék stb.) is. Vetőmagvásárlási tanácsadó formájában ismertetném az alábbi ajánlott fajtákat: Foto: —blm Sárgarépa: Tip-top (rövid tenyészidejű, karotka típusú), Rubína. (hosszabb tenyészidejű), Nanteszká (szintén hoszszabb tenyészidejű, sárgarépa típusú). Petrezselyem: Olomoucká dlhá, Pražská (hosszú tény észidejűek). Karalábé: Soroksári hajtató (fehér), Moravia (fehér), Knauf-ideál (kék), hajtatásra és szabadföldi termesztésre egyaránt alkalmasak. A Kvetoslavská fajta kék típusú és a kései szabadföldi termesztésre való. Fejes káposzta: Ditínarské skoré, Zora (nyáron is vethető), Inter (nyári), Dobro vodské poloskoré. A Polar és az Amagér pedig kimondottan kései és eltartásra való fajták. Paradicsom : K-3-as hibrid (leggyakrabban használt, szabadföldi termesztésre való), K-262-es és a később érő K-507- es hibrid. A Jubileum fajta ké* sei, bőven termő ipari. Paprika: Rubin (inkább szabadföldi, jól pirosodó), Citri* na (fólia alá való), Magyar* országi fajták a Hatvani, a Soroksári hajtató, a Cecei ja* vított. A Szentesi és a Fehér* özön kimagasló fajták, de in* kább csak szabadföldi termelés* re alkalmasak. Befőzési uborka: Znojemské, Znojmia, Hókus és a Főkus. Salátauborka: A markater típusúakat jobban fizetik. Ilyen Market Móre, Geminy és a Marketer. Egyéb fajták: a Budai félhosszú (fóliába való, futtatható), a Delikates, a Re* forma, a Fénix és a Hoffmanská produkta. Étkezési tök: Diamant (zöld) és a Sparta (fehér). Sárgadinnye: Solatur, Oranž. Görögdinnye: Sugar Ba* by (korai, csíkos), Lajko-Fi (bőtermő, középkései), Dunaj (bőtermő, kései). Hevesi (kései). Fejes saláta: Legkorábbi fajták a Kamýk, a Triumf és a Duó, amelyek egyaránt hajtathatók. A Smaragd S hajtatható, de már hosszabb tenyészidejű. Ismert még a Soroksári hajtató, A Král mája I. nagy fejeket képez és inkább szabadföldi termelésre használható. BELUCZ JÁNOS mérnök, a tudományok kandidátusa
