Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-02 / 5. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. február 2, Mindenki érdeklődése szerint Sakk-matt! A fehérfekete tábla ifjú hódolóinak a sakkizakkör nyújt lehetőséget tehetségük fejlesztésére. Az ipolysági (Šahy) Janko Král pionírház folyosóján gépek és szerszámok zaja fogad, amely a termekből szűrődik ki, s azt sejteti, hogy itt lüktető élet folyik. Nagy Sándor a tömegpolitikai osztály és az esztétikai nevelés szakköri vezetője irodájában fogad. A vitrinek és szekrények az ügyeskezű pionírok kézimunkáival vannak tele, a falakon elismerő oklevelek, a polcokon érmek és emlékplakettek sokasága. Csodálkozásomat látva, kérdésemet megelőzve mondja a pionírház rokonszenves dolgozója: — A sok fáradozás meghozta gyümölcsét. Az eredmények fő részesei a szakkörök vezetői. A kezdet nehéz volt és a kísérletezés jegyében telt el. Nagyon sok szakkörrel próbálkoztunk, amíg megtaláltuk azokat, amelyek a legjobban fölkeltették a pajtások figyelmét. Ez idő szerint pionírházunkban a következő szakkörök működnek: bélyeggyűjtő, képzőművészeti, honvédelmi, sakk- és turisztikai, asztalitenisz-, hajó-, repülőgép- és vasútmodellező, egészségügyi, geográfiai, fényképész-, akvarista, ifjú történész- és határőrkör stb. A pionírházban működő huszonöt szakkört négyszázharmincnyolc pionír látogatja. A lelkes pajtások közül is kiválik szorgalmával a bélyeggyűjtő Sebő Péter, Sasvári Szilárd, Albert Roland, a turisztikai szakkört látogató Nemes Attila, Kovács Norbert és Püspöki Norbert. Az ifjú történészek szakkörének legaktívabb pajtásai Morvay Mónika, a geografikusok közül pedig Szőlősi Jánost és Filip Ágnest illeti dicséret. A sikeres munkának a hivatásszeretet és a pajtások iránti ragaszkodás az alapja. Itt a fiatalok otthon érzik magukat. A pionírotthonban minden pajtás kedve szerint választhat az érdekkörök között, e=-csl^= Derűs szavak a borús télben Hajdanában valaki megkérdezte a palócot, h,ogy náluk milyen idők járnak: mi nagyobb, a meleg vagy a hideg? A palóc elgondolkodott, aztán megnyilatkozott: — A hideg! — No, de miért...? — tudakolta a kíváncsi. — Hát azért, mert az Ipolyt befagyni már láttam, de fölforrni még nem. • Az ellentétes hőhatások kézzelfogható, vitathatatlan értéke az egyszerű ember szemében a felforrás és a befagyás. Sok mindent meg lehet ezekkel magyarázni, de nem eleget. Például azt sem, hogy a magyarnak még mindig nincs tökéletes szava, ami a fagyás és megfagyás közötti különbséget kifejezi. Pedig mindenki érzi, hogy a kettő nem azonos, mert más az, ha valakinek már a hővösebb idő közeledtére kiújul a fagydaganat, és más, amikor valakinek lefagy a füle vagy az orra. A hidegártalom a hőmérséklet fagypont körüli vagy alatti hatása különféleképpen károsíthatja a szervezetet. A legegyszerűbb az, amikor az amúgy is silány vérellátású szövetek vérkeringését még jobban károsítja az ért összehúzó hideg, még jobban érvényesül a sejtközti állomány folyadék-egyensúlyának a zavara. A beszűkült erekben lelassul a vér, s az így „megfagyott“ szövetek — talán túlérzékeny, allergiás alapon — elvesztik ellenállóképességüket és a hideg jelentkezésekor kellemetlenkedni kezdenek. A bőr vörösödik, duzzad, viszket, néha kifejezetten fáj. Ez a fagydaganat. A fagydaganat eléggé gyakori, Oka a hiányos öltözet, a vérkeringést csökkentő szűk vagy átázott ruha, cipő, kesztyű, vagy a kevés mozgás. Megelőzését szolgálja a réteges, bő öltözet, a vérkeringést fokozó mozgás, a bőrfelület bezsírozása és szél elleni védelme. A már meglévő panaszt a „fagybalbalzsam“ enyhíti. A fagydaganat tulajdonképpen az elsőfokú fagyás következménye. Ha a Jbideg a bőrön hólyagot okoz, vagy sebet, akkor már másodfokú fagyásról beszélünk. Harmadfokúvá a fagyártalom akkor válik, ha a szövetek jéggé fagynak, fehérre, hideggé, érzéktelenné, törékennyé válnak, annyira, hogy a megfagyott orrhegy, fül, lábujj, le is törhet. Felolvadás után fájdalmas seb keletkezik az ilyen megfagyás helyén. A legsúlyosabb hidegártalom a fagyhalál, amikor a hosszan tartó hidegártalom az életműködést folyamatosan csökkenti. Ez természetesen csak rendkívüli körülmények között fenyegeti a mi éghajlati övezetünkben élő embert. A súlyos fagyártalom sérültjeit csak mérsékelten fűtött helyiségbe szabad vinni, s fokozatosan, lassú felmelegítéssel, dörzsöléssel, vérkeringést fokozó helyi és általános gyógyszerekkel kell elsősegélyt nyújtani. A hidegártalom veszélye a mindennapi életben állandóan csökken, mert mindenki ismeri a megelőző folyamatot. Azonban azt már kevesen tudják,^ hogy a test egyes részeinek lehűlése — nem megfagyása, hanem megfázása — a vérellátás megzavarásával reflektoríkus úton kellemetlen — főleg hurutos — betegségek okozójává válhat. Okozójává és nem okává. Az úgynevezett „megfázásos“ betegség előidézője rendszerint valamilyen kórokozó, s a megfázás csak a körülmények megteremtésében ludas. Vigyázat! A borús télben a nappali napsütés hideg éjszakát, fagyot jósol. A téli napsü-. tés és felmelegedés esetleg havazásnak lehet az előfutára. Egy szó mint száz: az ember nem bízhat a télben, nem bíz hat az időjóslásban, de még a kalendáriumban sem. De bízzék önmagában, a megfelelő, helyes öltözködésben és a tél ártalmait ellensúlyozó, ésszerű magatartásban, hogy egészsége sen várja a tavaszt. Dr. Buga László ттвтшт VÍZSZINTES: 1. Az első mondásunk, zárt betűk: m, s, á, s, d. 10. Ütlegelte. 11. Testrész. 12. Jegyez. 13. Férfinév. 15. Kuckó. 16. Megszólítás. 18. Európai tűzhányó. 20. Római hatszáz. 21. Névelő. 22. Nem mozog. 24. Buzdító szócska 26. Sellye mai neve. 28. Szülésznő. 30. Nem tud beszélni. 32. Gyümölcs. 33. Női név. 35. Csúkó. 37. Időmeghatározás. 38. Óriáskígyó fordítva. 39. Csurgó. 41. Kilométer röv. 43. Nem ugyanazt. 45. Szalma szlovákul. 47, ... Zsuzsa magyar írónő. 49. Üres németül. 51. Eszes. 52. Lendület. 54. Mely személyt. 56. Azon a helyen. 57. Magyar folyó. 59. Női név. 61. Zeta betűi. 63. Város Erdélyben. 66. Hamis. 68. Tiszta németül. 70. Könnyű vidám irodalmi műfaj. 72. Pozitív töltésű elektród. FÜGGŐLEGES: 1. Elek páratlan betűi. 2. Vissza érzékszerv. 3. Elfogyasztotta. 4. Szintén. 5. Személyem. 6. Kukac. 7. Angol hosszmérték. 8. Magyar nagyközség. 9. Zamat fordítva. 10. A második mondás, zárt betűk i, n, t, ly, s, k. 14. Szlovák személyes névmás. 17. Lendület. 19. A függőleges 10. folytatása. 21. Állatok fekvőhelyéül szolgál. 23. Kevert liba. 25. Török férfinév. 27. Cseh város. 29. Hatalmas energiaforrás, 31. A háború istene az ókori görög mitológiában. 34. Párol. 36. Európai főváros. 40. A férfiöltöny kabátja. 42. Tenger olaszul. 44. Tenger angolul. 46. ,,j. techna, hazai nemzeti vállalat. 48. Játékszer. 50. Folyó Szlovákiában. 53. Földalatti vasút. 55. Göngyölegsúly. 58. Gyűjt. 60. Ékezettel göngyöleg. 62. Egy németül. 64. Úr spanyolul. 65. Duhaj. 67. Paripa. 69. Nátrium vegyjele. 71. Motorrész. Beküldendő a vízszintes 1., valamint a függőleges 10. és 19. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS-NYERTESEK Lapunk 2. száma keresztrejtvényének helyes megfejtése: „A hibákból okoljunk, ne ismételgessük azokat! Könyvnyertesek: Andits Péter, Pozsony (Bratislava), Kajtor Ilona, Ipolyság (Šahy), Fazekas Edit, Nagyölved (Veiké Ludince). r— Nem adjuk a gyerekeket! Tu dunk mi is vigyázni rájuk! — hajtc gatták. Nehezen oldódott a bizalmat lanság, az idegenkedés. Az első ö cigánygyereket fokozatosan követté a többiek is ... összesen huszonkét ten. A szülők, bár lassan, de beadtál a derekukat. Kaposkelecsényben (Kapušanské Kla čany) nemigen emlegetik, hogy hán' családlátogatás, mennyi felvilágosítá előzte meg ezeket a reggeli érkezése két. Vaszily Éva iskolaigazgató, Tóti Ilona vezető óvónő és Köblös Jánoi hnb-elnök fáradhatatlannak bizonyult Mire a községi kultúrház helyiségei ben elkészült az öltözős, foglalkozó termes, fürdőszobás cigányóvoda (kü lön, s mégis együtt a községi óvodá val) néhány beleegyezést már magú kénak tudtak. — A családlátogatások nélkül sol minden előtt értetlenül álltam volnt i— mondja Dobos Ilona óvónő. Üg5 ahogy a gyerekek is értetlenül álltai nemcsak a szőnyegen és az asztalte rítok előtt, hanem az olyan egyszeri szavak is meglepték őket, mint a: „igen“ és a „köszönöm“. — Mióta tanít a cigányóvodában? *— Tizenhét éve tanítok, s négy hó napja foglalkozom a cigánygyerekek kel. Az igenig és a köszönömig könynyű volt az út. A szó tetszett a gyerekeknek. De az egyszavas beszéd módtól a kerek mondatokig már jóvá! hosszabbnak bizonyult az út. Csak az első métereket tudják maguk mögött „Tocsi“, mondják a kocsi helyett. Sok a beszédhibás. Ha nem sikerül segíteni rajtuk, mérhetetlenül hátrányos helyzetbe kerülnek.az iskolában... Jé fülük van, hamar tanulnak. Csak hál otthon megint a rosszul képzett hangot hallják, s reggel kezdhetünk mindent elölről. A beszédjavítást, a szókincsgyarapítást, a fésülöködést és a tisztálkodást. Játszanak a gyerekek. Bújj, bújj, zöld ág ... „Csiga-biga gyere ki...“ Már formálódnak az új szavacskák, de a szöveget még csak a legügyesebbek tudják. Játszanak a gyerekek: — Odahaza mit csináltok? f— kérdem. Játszunk. s- Mit? — Kocsmát, börtönt, temetést, meg pandurosdít. — Itt az óvodában milyen játékot szerettek? — A kockát és az autót. A szép szőke babát ölelgeti a fekete Melinda. — Nézd, van cipője — mutatja, s megigazítja a baba kötényét, és befekteti a kis babakocsiba. г— Neked is szép cipőd van. — Szép ... szép ... — Ránéz a lábára. Az én apukám dolgozik. A Mónika apukáját viszont elvitték a rendőrök. Közben a kockákból felépült valami. — Masina — mondja a csillogó szemű Mónika. — Ez a füstje. — És ez mi? — kérdezem az élénk Pistikétől. — Ház. Csinálok kéményt is rá ... Kis kosárkájával asztaltól óvónőig sétál Pistike. Még inkább a színes kosárnak, s az építőelemeknek örül. Hogy , Játsszon vele, hogy illessze őket? Bonyolult még a feladat. — Szeretnénk, ha minden cigánygyerek rendszeresen járna óvodába,— mondja Tóth Hona vezető óvónő. — De így is sokat segítünk az első osztályosokon. Á helyi iskola igazgatónőjét, Vasily Évát a tanítás után kerestük fel. — Sok a cigány tanuló? — Negyvenhat cigánygyerek jár hozzánk. A felsőbb osztályokba, Nagykaposra (Veiké Kapušany) huszonketten járnak. Tizenketten elsősök. Külön van egy cigányosztályunk. Ez olyan kisegítő osztály, de így is nehéz, mert sok közöttük a beszédhibás gyerek. Ezekkel külön foglalkozunk. Reggelenként el kell értük menni, úgy szedjük össze őket. Maguktól sajnos, nemigen jönnek. Az óvoda sokat segít. Azok a cigánygyerekek, akik rendszeresen jártak óvodába értelmesebbek, kiválnak a többiek közül. Többségük a felsőbb osztályokban is jól tanul. Az iskolából visszafelé, az aszfaltútón a cigány lakások felé fordultunk. A csupasz bokájú, csupasz hasú gyerekserreg gyűrűjében alig-alig tudunk megfordulni. Ök kíváncsiak, a felnőttek bizalmatlanok. Majd felfedezik Kovács Istvánt — kísérőnket — a hnb titkárát. Pillanatok alatt panaszáradatot zúdítanak ránk. A nők a szóvivők. A férfiakat még csak véletlenül sem látni. Háromnégy kivételével a „sitten“ vannak. A faluban a lopás, a betörés, a gyilkosság gyakori beszédtéma. — Én analfabéta vagyok — mondja a legidősebb asszony. Engem nem érdekel az, hogy mi volt régen, hanem az, mi van most... — Nem kell rá hallgatni — szólnak mások —, ez mindig kiabál. Nem vesz róluk tudomást, folytatja: — Nézze meg, hogy élünk itt. Miért nem épít a nemzeti bizottság házat? — A kérdés ostorként csattan. Kelepelése hallatán a putrikban békésen rejtőző, cigarettázó fiúk és lányok is felkapják a fejüket, de az idős asszonynak éles a hangja: elnyomja a többiekét. A házakból pucér gyerekek jönnek elő, fekete szemük gyémántként szikrázik a téli napsütésben. Csak a fiatal férfiak nyugodtak, békéjükből nem zökkenti ki őket semmi. Egy húsz év körüli fiút szólítok meg. — Szeretsz itt élni? — Nem. Megnősültem. A feleségem tizennyolc éves. Gyermeket várunk. — A -felesége dolgozik? — Nem engedem dolgozni. Nagy erő a szerelem. Asszonynak otthon a helyei — Nemsokáig lakunk már itt — mondják. Rövidesen lakást kapunk. Oj lakást. Oda gyertek el egyszer — tegezésre váltják a szót —, azt majd megnézhetitek. Nekünk nem lesz ám tizenegy gyerekünkl Csak kettő vagy három. Ránk senki se mondja azt, hogy cigányok! Kaposkelecsényben a huszonkét putriban százhetvenkét cigány él. Ezekben a putrikban télen állandóan tüzelni kell. A vékony falakat hamar átfújja a szél. Ha egy órára kialszik a tűz, a következőkben már befagy a víz a kannában. Fényesné nyolc gyerekével egy fáskamrában él. De van olyan putri is, amelyben huszonötén szorongnak, mint a konzervdobozban a heringek. Sokan várják, mi lesz velük. Többnyire csak várják. Önmagoktól, önmagukért legtöbbször nem sokat tesznek. Aki nem látja, hogy történt egy és más, az vak: Vagy vakságot színlel. Az óvoda huszonkét cigánygyerek élőiskolája. A civilizáltabb élet előhírnöke. A nevelés itt, különösen bonyolult dolog. Előfordul, hogy a legifjabb óvodások a földről s kézzel akarnak enni. időbe telik, míg megtanulnak tisztálkodni, vécét használni. Játékosak, elevenek. Az lenne az igazi, ha hétfőnként nem részeg embert játszanának, hanem valami humánusabb viszonyokat tükröző kedvtelésben lelnék örömüket. Az óvodában „kincstári“ minden. A A gyerekek ruhája, cipője is. Olykor már tiszta cipőben, fésülten érkeznek otthonról is a gyerekek. Itt ez nagy eredmény. A cigánygyerekek mindent ingyen kapnak: Ruhát, kosztot és gyógyszereket}- De a társadalmi igazságosságot nem szabad mechanikusan mérni. A kelecsényi cigányóvodában Dobos Ilona óvónő és kisegítője, Lengyel Júlia áldozatos munkát végeznek. Hetente kétezer hajat mosnak, fürdetnek. Örömükre akad már gyerek, aki magától előveszi a zsebkendőt. Az embert a környezete formálja. Igaz, példák igazolják, hogy ki lehet emelkedni ebből a sorból... Ezt igényli a társadalom. Illés Bertalan