Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-19 / 3. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. Január 19. A legtöbb emberben már a kisgyermekkarban kialakul az érdeklődés bizonyos pályák iránt. Am még a kamaszok között is előfordul, hogy szinte hónapról hónapra más-más foglalkozásokat tartanak a maguk számára különösen vonzónak. Eveken át latolgatják, melyik is az a szakma, amelyet — úgy érzik — egész életükön keresztül kedvvel és érdeklődéssel tudnának művelni. A döntés valóban nehéz. A fiatalokat befolyásolja szüleik, ismerőseik véleménye, élményeik, vágyaik. Arról nem beszélve, hogy óhajaikat sem mindig könnyű összeegyeztetni képességeikkel és lehetőségeikkel. Nem minden fiatal jut el a pályaválasztási érettségnek arra a fokára, hogy amikor sor kerül rá, helyesen tudjon dönteni és teljes biztonsággal tudja megjelölni azt a szakmát, amelyet művelni kíván. A pályaválasztási érettség alatt a személyiség érettségének, az önismeretnek, az értelmi és érzelmi fejlettségnek azt a fokát értjük, amelynek birtokában egy fiatal képes fölmérni saját képességeit, s azokat össze tudja egyeztetni reális lehetőségeivel, valamint a választott hivatás követelményeivel. Ez utóbbi azt föltételezi, hogy a fiataloknak bizonyos pályaismerettel kell rendelkezniük, vagyis tisztában .kell lenniük a választott szakma sajátosságaival, a csak felületes ismereteken alapul döntésük, csakhamar csalódniuk kell. A pályaválasztás gondjain igyekszik könnyíteni a pályaválasztási tanácsadás. Ahhoz, hogy megfelelő tanácsot tudjon adni és a rászoruló fiatalt képes legyen a helyes döntéshez segíteni, a pszichológusnak meg kell ismernie a pályaválasztó személyiségét, jellemző tulajdonságait, indítékait. Mindenekelőtt figyelembe kell vennie alkati adottságait és egészségi állapotát. Mint ahogyan senkinek nem jutna eszébe egy túlságosan alacsony növésű fiatalembert arra biztatni, bogy kosárlabda-játékos legyen, éppen úgy nem lehet nehéz fizikai munkát javasolni egy gyenge fizikumú fiúnak vagy leánynak. Aki fáradékony az nem alkalmas olyan munkára, ahol egész álló nap lótni-futni kell, s aki szédülékeny, az semmi esetre sem vezethet járművet, vagy kezelhet toronydarut. A képességek terén figyelembe kell venni a fiatal értelmi és mozgási készségeinek színvonalát. A tanácsot adó pszichológusnak föl kell mérnie a pályaválasztó tanulékonyságát, emlékezetének működését, figyelmének sajátosságait, lényeglátását, a logikus gondolkodásra való készségét és így tovább. Különösen a fiatalok számára oly vonzó technikai pályák többsége igényel összpontosított, tartós figyelmet, biztos, gyors reflexet, nagyfokú közbiztonságot. Annak, aki gyönge teljesítményt nyújt, azoknál a feladatoknál, amelyek aprólékos kézmozgásokat igényelnek, nyilvánvaló, bogy semmi esetre sem tanácsolhatjuk: menjen műszerésznek. Am ugyanakkor jól beválhat olyan szakmai területen, amely elsősorban lendületes, határozott nagymozgásokat igényel. Vannak olyan szakmák, amelyek az értelmi működés különleges formáit igénylik, ilyen például a térelképzelés magas foka, amely elengedhetetlen a repülőgép irányításánál. Más szakmáknál kiemelt szerepe van a számolást készségnek, a nyelvérzéknek vagy éppen a nagy terjedelmű emlékezetnek. Rendkívül fontos annak a megítélése, hogy ki milyen körülmények között tudja a leghatékonyabban ki* bontakoztani a képességeit. Vannak, akiket az egyszerűbb munkafolyamatok annyira untatnak, hogy hamar szórakozottakká válnak, teljesítményszintjük rohamosan csökken, ellenben, ha összetett feladatokat kell megoldaniuk, ötletesnek, gyorsnak bizonyulnak. Minden esetben figyelembe kell venni a pályaválasztó fiatal vérmérsékleti adottságait. Aki olyan pályát választ, ahol folyamatos a munkavégzés és csak ritkán adódik alkalom arra, hogy munka közben kikapcsolódjék, annak állhatatosnak, kitartónak, türelmesnek kell lennie. A pontos, műgondot és figyelmet igénylő munka nem tűri a türelmetlenséget, a kapkodást. A harcias szellemű, erős küzdőképességgel rendelkező fiatalok számára változatos, eseményekben bővelkedő szakmákat javasoljunk, ahol munkájuk eredményessége elsősorban kezdeményező képességüktől függ. Végül fel kell kutatnunk azokat az indítékokat, amelyek a fiatalokat az adott pálya választására ösztönözték. Nem mindegy, miért érdeklődik valaki egy-egy foglalkozás iránt. Az orvosi hivatást például sokan elsősorban azért választják, mert arra gondolnak, hogy jól jövedelmez, mások pedig azért, mert úgy vélik, bogy a társadalmi ranglétrán magas helyet foglal el az, aki orvos. Sokan népszerűségre vágynak, vagy azt remélik, hogy kötetlenebbül élhetnek, s csak azért szeretnének művészi vagy esetleg irodalmi pályára lépni. Bármilyen pályát válasszon is egy fiatal, döntése csak abban az esetben támogatható, ha a saját maga és a pálya pontos, mélyreható, ismeretén alapul, s ha képességei megfelelnek az adott pálya követelményeinek. Dr. F. Zs. ^og щ memltyükcákal Belép az osztályba, kopogtatás nélkül. Járása, mint a királykisasszonyé, akt bált ruhában magát ' fitogtatvakényeskedve lépdel a tükör előtt. Fején piszkossárga kendő. A Jakópiros kabátot már rég kinőtte. A kabát alól itt-ott kilóg egy kék szoknya, az alól meg két vékony didergő, harisnyás láb, fűzős barna cipőbe bújtatva. Veronika csak áll a későnjövők bűntudatával — mégts minden percben támadni kész makacsságával. , Hogy Veronikának hívják, onnan tudom, hogy a többiek kárörvendve kiáltják: — Verőn elkésettI Méregetjük egymást. Gondolom meghökkent, hogy tanító nénije helyett idegent talált itt. Latolgatja, mit mondjon. Kicsit billeg előre-hátra, váltogatja a lábait. Aztán kivillantja egérfogait, és szaporán a helyére siet. Nyugtázom bölcsességét — miért szóljon, úgyis látom, hogy elkésett — s nem mondok semmit. Mosolygunk, s kettőnk mosolyától nevetni kezd az egész osztály. Előbb halkan, visszafojtásra készen, aztán felszabadultan. Váratlanul jöttem helyettesíteni a másodikba, olvasás órára. A rendőr című olvasmány következik. Játsszunk egy kis ,villanyrendőrt", azután mutatóujjuk a betűk alatt. Olvasnak. Hangjuk, akár a hajóvontatók dala, elnyújtott, lassú. Veronika fészkelődik. Rám néz, a szája mosolyra húzódik. Ujja messze kalandozik a szövegtől, de az ajka formálja a szavakat. Csendre intem a jól olvasókat. Alig tíz hang hallatszik, aztán még kevesebb. A végén Veronika néz rám. Csönd van. ■— Kezdd elölrőlI — biztatom, s szótagolom vele — A ren-dőr. A ren-dőr az ut-ca ő-re__■ — elhallgatok. 0 ist Újrakezdem: — A ren-dőr... — Veronika szótagol velem. Ujja tétován keresgél. Szája engedelmesen formálja — találja ki a szavakat. Ismét abbahagyom. 0. is. —i Ve-ron-ka nem tud ol-vas-ni. , > ь— szótagolom, s 6 is velem. Közben ujja araszolgat a sorok alatt. Értetlenül néz fel a nevetésre. A többiek csendes feladatot kapnak, Veronika mellé ülök. Megsimogatja a köpenyem szélét. — Tanító néni — mondja áhítattal,-* Rrrr — ropogtatjuk együtt, aztán — eee — de együtt nem megy. Kétszer, tízszer, sokszor próbáljuk, ö a betűkkel, én azzal küszködöm, hogyan segítsem. Aztán egyszer addig nyújtja, míg a két hang végre összeér, s már nem rö-re, hanem re, aztán hozzá a következő hang is. — Rrren .. -. — Fog ez menni, Veronika? — s felállók mellőle. Veronika ujja billeg a lap fölött, aztán lecsap. A szája mozog, arca töprenkedő ráncokba gyűrődik, egyszerre csak feláll, jön előre az asztalomhoz. — Tanító nénit — hangja elszorul az izgalomtól. — Ide, az van írva, hogy rendőr? — és a felismeréstől, megdöbbenéstől boldogan húzza az ujját a fekete betűk alatt. És a képre mutat, a festett rendőrre: — Ez a rendőr van itten, betűkbenI Csorba Piroska Kezdő háziasszonyoknak FORTÉLYOK konyán átkenjük zsírral hűvöp helyen tároljuk. és száraz, Ä tej nem megy össze és nem sa* vanyodik még, ha forralás előtt literenként egy kávéskanál cukrot teszünk bele. A felvágott- és kolbászfélék a vágás helyén nem sötétednek meg, ha a vágás felületét vékonyan bekenjük zsírral. A héjában főtt burgonya nem repedezik meg, ha a vízbe kevés sót teszünk. A tojás sokáig eláll, ha a héját vé* A gomba megtartja eredeti szép színét, ha főzés előtt néhány csepp citromlevet csöpögtetünk rá. A főtt tojások héja azonnal lejön, csak sős vízben kell főzni. Ha a vaj megavasodott, kevés langyos forralt tejjel és sőval keverjük el. Ojból friss és kellemes ízű lesz. A burgonya hámozás után gyorsan megfeketedik, megelőzhetjük, ha a főzővízbe tejet öntünk. A megbámult, kiszáradt mustár visszakapja friss és eredeti ízét, ha egy csepp ecetet, vagy citromlevet és kevés cukrot keverünk hozzá. Az előre elkészített saláták, hidegtálak megtartják friss színüket és ízüket, ha a tálakat fóliával befedjük. A szeletelt felvágottak frissesége és színe, íze szintén megmarad, ha a vásárlás után azonnal fóliába csomagoljuk. A repedt tojás fóliában anyagveszteség nélkül megfőzhető. Ha a víz megsárgítja az üvegedényt, mossuk ki kékítővel és jól öblítsük ki. Barkácsoljunk A szép magyaros népi holmi, vagy használati tárgy nemcsak célszerű kiegészítője, de egyben dísze is lakásunknak. Ilyenek a festett tányérokj köcsögök, korsók, hímzett párnák, térítők stb. — Az utóbbi években egyre jobban divatba jött a bölcső, még hozzá a szép magyaros faragású és festésű fabölcső. Képünkön bemutatjuk olvasóinknak egyik szép példányát. Ügyes kezű apukák vagy nagyapák hosszú téli estéken barkácsolhatnak gyermekük* nek, unokájuknak ilyen bölcsőt. Faragása nem túl cifra, nem bonyolult, tehát akinek van egy kis kézügyessége, könnyen elkészítheti. A festést, a szép virágmotívumok rápingálását az édesanya vagy a családban levő nagyobb lányok is vállalhatják. Az ilyen házilag készült’gyönyörű bölcső azután apáról fiúra száll a családban, s még talán az unokáinkat is kiszolgálja. Parraghy Johanna Bűvészmutatvány Biztos siker — A mutatvány kellékeit könnyen beszerezhetitek, illetve elkészíthetitek. Nem kell más hozzá, csak három egyforma biztosítótfl és három egyforma nagy, de különböző színű, középen átfúrt műanyag vagy fagolyó. A biztosítótűket kinyitjuk, mindegyikre rászórunk egy golyót, majd visszazárjuk. Nézőinknek azt állítjuk, hogy bőrünk meg tudja különböztetni a színeket. Megkérjük a leghltetlenebb nézőt, hogy mialatt mi hátat fordítunk, vagy kimegyünk a szobából, a három biztosító tű bői dugjon el kettőt, a harmadikat pedig szorítsa bezárt öklébe. Ezután bejövünk, s megkérjük, hogy a választott biztosítótűt tegye a hátunk mögé dugott tenyerünkbe. A go(AVAR A farkas elkapott egy bárányt, és futni kezdett vele biztonságos helyre, hogy elfogyassza. Amint futott keresztül az erdőn, hirtelen hangos kopácsolást hallott, amitől megijedt. Ijedtében elengedte fogai közül a bárányt, és beugrott egy bokor mögé. Onnan lesett kifelé, hogy micsoda zajt hallott. Nem messze, az egyik fán egy harkályt pillantott meg, amint a fa törzsét kopácsolta. Nagy haraggal kiáltott .fel a harkályhoz: Mit kopogtatsz ott, te átkozott biztosítótűkkel lyó színét tehát nem láthatjuk, mégis pusztán tapogatással meg tudjuk mondani, hogy melyik színű golyót tartjuk a kezünkben. Mindenki arra gyanakszik, hogy a golyókon van valami megkülönböztető jel, ezt a gyanút azonban hamar eloszlathatjuk, hiszen a golyók teljesen egyformák. A siker véletlen sem lehet, hiszen mutatványunkat akárhányszor megismételhetjük. Az igazi turpisság az, hogy a biztosítótűk hegyét preparáljuk előre. Például úgy, hogy az egyiknek lecsípjük a végét, a másikat érdesre cšiszoljuk, a harmadikat pedig változatlanul hagyjuk. Mindez persze nem látszik, ha a biztosítótű zárva van. Ezek után nincs más teendőnk, mint megjegyez-MESE) madárt Elvesztettem miattad a vacsorámatI Miért nem lett belőled inkább ács? . A harkály látta az egészet, hogy mi történt a farkassal, így hát megégette, miért haragszik a farkas, és így szólt vissza neki: — Te pedig egész életedben bárányokkal foglalkozol, miért nem lettél pásztor...? A farkas erre nem tudott mit válaszolni, és éhes hassal elkotródott Oroszból fordította: Antalfy István ni, hogy például a piros golyó a he* gyes, a kék a tompa, a sárga pedig az érdes végű biztosítótfln van. A há* tunk mögött kinyitjuk a kiválasztott biztosítótflt, és a hegyét megtapogat* va könnyen meg tudjuk mondani a golyó színét. Hogy a mutatvány könnyen és gyorsan menjen, nem árt néhányszor gyakorolni, mielőtt nyilvánosság elé lé* pünk vele. Sz. A. KÄLDI JÄNOS: Agak zenéje Csodálatos művész a tél. Szüntelenül fütyül, zenél. Csilingel a faág-világ napokon át, heteken át Mit csilingel? Csak én tudom. Cseng-bong a hang a hó-habon, Zeng a tetőn, tűzfalakon rím-finoman, fiatalon. Kőoszlopon, kocsiszínen csendül tovább ünnepien, Zeng a rácson, dérfátyolon, a hóba-halt virágsoron. i Az eldobott, régi dobon. Mit csilingel? Csak ón tudom. Akár röpke, friss fuvalom, betör a zárt ablakokon. Szívbe, agyba, tovább, tovább tilinkózik a téli ág. VÍZSZINTES: i. Észak-Atlanti Szövetség. 4..........vidi vici. 7. Csík. 10. Energia. 11. s... László, magyar író. 12. Ékezettel göngyöleg. 13. Kettős mássalhangzó. 14. Női becenév. 15. Paripád. 16. Férfinév. 17. Verne kapitánya. 18. Jegyes. 20 Vendégség kezdete. 21. Azonosak. 22. Király angolul. 23. Gyümölcsös, é. h. 24. Magyar nagyközség. 25. Albán pénzegység. 26. Női és férfi becenév is lehet. 27. Vágóeszköz. 28. Maga. 29. Kevert olaj. 30. Mai neve Thaiföld. 31. Szovjet repülőgépek jelzése. 32. Varróeszköz. 33. Allatkert. 34. Vörös betűvel írt nap a naptárban. 38. Abel testvére. 38. 0. N. 39. Nem bent. 40. Ázsiai állam. 41. Foghús. 42. Vasút része. 43. Igen-igen olaszul. 44. Kezébe fog. 45. Igavonó. 46. Zola regénye. 47. Tantál vegyjele. 48. Háziállat és állóvíz. 49.-----techna, hazai nemzeti vállalat. 51. Sportcsónak. 52. Volt szlovákul. • 53. Zamat. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első része. 2. Művészet latinul. 3. A növényszár alsó vége. 4. Azonos a vízszintes 14-el. 5. Békaporonty. 6. Lám. 7. Tejtermék. 8. Vajdasági község. 9. Az idézet harmadik része. 11. A bírósági pernél fontos szerepe is lehet. 12, Togó fővárosa. 14. Nem egészen vén. 15. Igekötő. 16. Pénzintézet. 17. Római császár. 19. Senki franciául. 20. Az idézet második része. 21. Énekhangok. 23. Revolver k-c. 24. A történetírás múzsája. 26. Igen oroszul. 27. Friss levegő. 29. Amaz szlovákul. 30. Fiatalok köszöntése. 31............Karenina. .35. Színvonal. 37. Sem, se szlovákul. 38. Olasz folyó fordítva. 40. Filmszínház. 41. Csacsibeszéd. 43. Prés. 44. Magyar város. 45. A mélybe. 46. Idegen tagadás. 47. Lök. 48. Irány, 49. Motorrész. 50. Névelő. Beküldendő a függőleges 1., 20. és 9, számú sorok megfejtése.