Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-19 / 3. szám
Emberközelben a kertészkedőkkel Már több atka Jómmal elhangzott lyan társadalmi gény, hogy a ház- Jftáji kertészkedők hatékonyabban vegyenek részt népünk élelmiszerszükségletének a fedezésében. Ez azonban eddig nem teljes mértékben sikerült, s főleg a felvásárlók rovására kell írni... A felmerülő problémák ellenére a kertészeti szolgáltatások rimaszombati (Rimavská Sobota) központjának munkaközössége kezdettől fogva arra törekedett, hogy a termelőkkel kiépített rugalmas kapcsolattal elősegítse a MÉM által meghatározott termelési program sikeres teljesítését. Farsang István, a központ termelési és felvásárlási dolgozója megemlítette, hogy a kiskertészeket kezdettől fogva szakosított termelésre ösztönözték, mert így elkerülhető egyes zöldségek túltermelése és az értékesítés bonyodalma. A múlt évben például a körzethez tartozó járásokban 1100 kiskertészkedővel kötöttek termelési és felvásárlási szerződést. Ebben az az érték, hogy minden egyes kertészkedőt személyesen meglátogattak, elbeszélgettek vele, s végül megkötötték a szerződést. Ez azt jelenti, hogy emberközelbe kerültek. Legtöbb szerződés kötésére a rimaszombati járásban (800— 850) került sor. Arra törekedtek, hogy a kiskertészkedők figyelmét mindenekelőtt a konzerviparban nélkülözhetetlen elraknivalő uborka termelésére irányítsák. Az eszmecserék végül azt eredményezték, hogy a kiskertészkedők 1100 tonna elraknivaló uborka termelésére kötöttek szerződést. Amennyi-ben a központ szaktanácsadása és a termelők munkája kifogástalan volt, nem kevesebb mint 1580 tonna uborkát vásároltak fel a partnerektől, több mint hétmillió korona értékben. A főtermék — vagyis az elraknivaló uborka — mellett piaci értékesítésre és konzervipari feldolgozásra zöldpaprikát, zöldbabot és más terményeket is felvásároltak a termelőktől. Tény, hogy a kertészeti szolgáltatások rimaszombati központja az elraknivalő uborka háztáji termeltetésével, illetve felvásárlásával jó szolgálatot tett társadalmunknak. Legkiemelkedőbb termésátlagot értek el a rimaszombati járásban Öbást (Stará Bašta) község kiskertészkedői, akik 130 tonna elrakni való uborkát adtak el. Hasonló: sikereket mutattak fel Serke (Širkovce), Feled (Jesenské), Balogújfalu (Vieska n/Blhom) és Hajnácskő (Hajnáőka) községek kiskertészkedői is. A losonci (Lučenec) járásban. 'Galsa (Holiša), Losonc, Ragyolc (Radzovce), a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban pedig Ipolybalog (Balog n/íplom) és Nagycsalomija (Vefká Calomija) községek kértészkedői jutottak az élre. A háztáji kertészkedők munkáját a központ azzal is segítette, hogy a növényvédő szereket kis csomagolásban juttatta partnereinek, s így pontosabb lett a készítmények keverési aránya, illetve a termelők a meghatározott vízmennyiséghez annyi vegyszert keverhettek, amennyi a permetezéshez kellett. Jó szokássá vált, hogy évente szervezetten tájékoztatják a helyi szervezetek vezetőit a növényvédelem, a műtrágyázás s az agrotechnika minden teendőjéről. A helyi szervezetekben esténként tanácskozásokat tartanak, s a központ termelési és felvásárlási dolgozója szakelőadásokon beszél az időszerű kérdésekről a kertészkedőknek. A körültekintő szaktanácsadás, a kistermelőkkel kiépített jó kapcsolat nagy eredménye, hogy a múlt évben kimagasló sikereket értek el az áru minősítésében. Az elrakni való uborka 25 százalékát első, 24 százalékát második, 30 százalékát harmadik, 18 százalékát negyedik, a hátramaradó elenyésző mennyiséget pedig ötödik minőségi osztályban vásárolták fel a termelőktől. Ilyen kiváló minőséget már körzetekben nem értek ell Nagy sikernek számít az is, hogy a központ a múlt évben a kiskertészkedőkkel 53,4 hektár elrakni való uborka termelésére és felvásárlására kötött szerződést, s amint már említettem, a felvásárlás Jól sikerült. Ezzel is magyarázható, hogy ebben az évben a kistermelők már 63,3 hektár elrakni való uborka termelésére és értékesítésére kötöttek velük szerződést. Előreláthatólag 1600 tonna uborkát kell felvásárolnia a központnak a partnerektől. Jól tudják, hogy a múlt év az elrakni való uborka termelése szempontjából rendkívül kedvező volt. Hasonló sikerrel legfeljebb öt évenként számolhatnak, mégis mindent megtesznek a lehető legjobb termésátlag és minőség elérése érdekében. Sajnálatos, hogy a szerződött területre képtelenek voltak hollandiai vetőmagot beszerezni a termelőknek. Ezirányú törekvésük tehát csak részben sikerült. Ez megkövetelné, hogy az illetékesek gondoskodjanak ilyen kiváló minőségű vetőmag beszerzéséről, mivel a rendelkezésre álló hazai fajták nem elégítik ki a konzervipar minőségi igényeit. Időszerű volna tehát ha nemesítőínk hasonló jó minőségű vetőmagot állítanának elő, mint a hollandiai származék. Eddig azonban sajnos ez nem sikerült nekik. A központ segíti partnereit a műtrágya és a vegyszerellátásban is. Perozin 75 B, Dithane M—45 és Fundazol vegyszerekből (kis csomagolásban) a készlet kielégítő, s hasonlóan jó a többi vegyszer juttatása is. A Chemika n. v. handlovái üzemegységének jóvoltából tovább bővül a kis csomagolású vegyszerek juttatása. Míg a zöldségtermelők az átlagosnál jobb ellátásban részesülnek, ugyanakkor nem megfelelő a gyümölcsoltványok szállítása és juttatása. A megrendelt oltványoknak mindössze 40—45 százalékát kapják a faiskoláktól! Míg például almaoltványokból megfelelő a készlet, addig cseresznyéből, meggyből és őszibarackból a kevésnél is kevesebbet kapnak, s ezért nem elégíthetik ki a kiskertészkedők igényeit. Jó volna, ha a jövőben ezen a téren is intézkedés történne. A központ ebben az évben 1 millió 200 ezer korona beruházási értékben egy zöldség-A rimaszombati, rozsnyói és nagykürtösi járás kertbarátai la élnek a kis csomagolású növényvédőszerek adta lehetőségekkel- Fotó: Ыш és gyümölcsfeldolgozó (szárító; préselő, lekvár- és szeszfőző) részleget épít. Ha azt 1981-ben üzembe helyezi, a partnerek meghatározott illeték befizetése után a központ szolgáltatását igénybe vehetik. Zöldséget, gyümölcsöt száríthatnak, termékeikből lekvárt vagy szeszt főzhetnek. Feltételezhető, hogy a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó részleg a jövőben a kiskereskedelem részére is juttat termékeiből. A körzet rugalmasabb ellátása céljából Losoncon és Rozsnyón (Rožňava) még ebben az évben új elárusító helyet létesítenek. Ezek is a rimaszombati központ hatáskörébe tartoznak-Arról is kioktatták a kiskertészkedőket, hogyan állapíthatják meg a tőlük vásárolható Agrotest I. vegyszerkészlet segítségével a talaj kémhatását és NPK készletét. A mellékelt táblázatból a kistermelők leolvashatják, hogy milyen tápanyagokat kell juttatniuk a talajba. Ez azt Jelenti, hogy tf körzet kiskertészei is tovább' jutottak a hagyományos termelési módnál, s bizonyos tekintetben ők is igénybe vehetik a tudomány ismereteit. Múlt évi sikereik jól bizonyítják, hogy megszívlelték a központ termelési és felvásárlási dolgozójának a tudomány ismereteire támaszkodó szaktanácsait. örvendetes, hogy a múlt évben kísérletképpen két község (Balogújfalu és Öbást) mintegy, hetven kiskertészkedője sikerrel hasznosította az Agrotest L vegyszerkészítményt a talajelemzésben, s aszerint pótolta a talajból hiányzó tápanyagokat. Tulajdonképpen ezzel magyarázható, hogy az említett! községekben az elrakni való uborka termelésében az élvonalba kerültek. Végezetül talán még annyit, hogy a kertészeti szolgáltatások rimaszombati központjának a múlt évben a felvásárlás kapcsán több mint kilencmillió korona forgalma volt. Ugyanakkor a termelőeszközök árusításából kétmillió korona bevételt értek el. A két adat jól bizonyítja, hngy a fő figyelmet a termelés fellendítésére és a termények felvásárlására összpontosították. A központtól átvett elrakni való uborka minőségével a losonci konzervgyárban elégedettek voltak. A körzet kistermelőinek köszönhető, hogy a konzervgyár termékének, a savanyított uborkának jelentős hányada exportképes. Hoksza István-.-tea Kertétze 1980. január 19 Л műanyag fólia megjelenését megelőző időszakban lényegében az üvegborítású termesztőberendezések domináltak. Ezek kettős célt szolgáltak: Egyrészt megoldották a termesztést olyan évszakokban (ősz, tél, tavasz), amikor az a szabadban még nem, vagy már nem volt lehetséges. Másrészt" lehetőség nyílt olyan növényfajok termesztésére, amelyeket máskülönben a szabadban nem lehetett nevelni. A második világháború után a rohamosan fejlődésnek indult műanyagipar lehetővé tette az újszerű, részben vagy egészben műanyagokból készíthető létesítmények alkalmazását a kertészeti, házikerti termesztésben. Ezekre főleg az jellemző, hogy a hagyományos hollandágyhoz, növényházhoz viszonyítva a beruházási és az üzemelési költségek tekintetében is lényegesen előnyösebbek, olcsóbbak, ugyanakkor szaporításra, a mi esetünkben palántanevelésre és bújtatásra egyaránt alkalmasak. A fólia használatának és hasznosításának alapvető módszerei lényegében a növényházi tapasztalatokra épülve alakultak ki. Sokan felismerték a fóliának a termés koraiságára és mennyiségére, valamint a minőség javítására gyakorolt kedvező hatását. A fejlődésre pozitívan hatott az is, hogy a termelők vállalkozó kedve és az objektív lehetőségek, adottságok egybeestek... A kertészeti termékeket fogyasztók száma és igénye erősen növekedő, a termőterület nagysága viszont csökkenő tendenciát mutat. A megoldás kulcsát tehát abban kell látni, hogy kis területen minél na-A fólia alatti zöldségtermesztésben a paprika dominál. Fotó: i--dek, hím \ Fűtött fóliasátorban a fejes saláta la gyorsabban fejlődik és jobb áron ért ékesíthető. A föfia alatti zöldségtermesztés jelentősegéről gyobb tömegű, jó minőségű és viszonylag olcsó termékeket állítsunk elő. A mennyiség, minőség és koraiság miatt egyre több növényfólét termelnek fólia alatt. Ennek bizonyítására csak egy példát emelnénk ki: a hazai és külföldi tapasztalatok szerint a hajtatott konzervuborka átlagtermése elérheti a négyzetméterenkénti nyolc-tíz kilogrammot, ami a szabadföldi terméshozamnak mintegy tíz szerese, s ugyanakkor lényege sen jobb minőségű is. Az említettek alapján arra következtethetünk, hogy a különböző egyszerű, olcsó fóliaborításű termesztőberendezések ma már nemcsak a korai termés végett fontosak, hanem főleg a rendkívüli nagy terméshozamok és az ezzel együtt járó jobb minőség végett is. A müanyagborítású termesztőberendezések tehát bizonyos növényfajoknál (paprika, uborka, paradicsom stb.) a termés koraiságára, mennyiségére és minőségére hatnak kedvezően, másoknál (például a fejes saláta, a karfiol, a faiskolai termékek stb. esetében) a tenyészidőt rövidítik meg, és javítják a minőséget. Természetesen,, a rövidebb tenyészidő több növényi kultúra egymás utáni beállítását, termesztését is lehetővé teszt. A mai, fólia alatti termesztésnél az a legfontosabb kérdés, hogy melyik növényfajt milyen eredménnyel Tehet hajtatni és hogyan lehet mindig a legjövedelmezőbbet kiválasztani? A hazai és külföldi tapasztalatok alapján a fólia alatti hajtatásra — első helyen >—i azok a növényfajok jöhetnek számításba, amelyeknél az átlagár és a termésmennyiség a szabadföldihez viszonyítva annak többszöröse. A második helyre kerülnek azok, ahol csak az egyik tényező van meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azok a — harmadik csoportba pj] ÍO ю a . . . —____i KERTBEN tartozó — fajok, amelyeknél sem az átlagár, sem a termésmennyiség és esetleg a minőség sem javul lényegesen, hajtatásra alkalmatlanok... A helyesen megválasztott növényfaj eredményes és jövedelmező termesztése az említetteken kívül még sok más tényezőtől is függ. Ezek közül a legfontosabbak: ■ a zöldségféléket általában arra az időpontra kell kitermelni, amikor arra a legnagyobb szükség van; ■ a termékek minősége elégítse ki az igényeket (szín, alak, zamat, tisztaság stb.); ■^a lehetőségekhez mérten alkalmazni kelt azokat a korszerű termesztési módszereket, amelyek segítségével csökkenthető az önköltség. Az értékesítés időpontjának és az áru minőségének figyelembevételével kedvező adásvételi lehetőségek akkor van» nak: # amikor a kereslethez képest kevés az áru, ilyenkor a gyen-< gébb minőségű áru is jól értékesíthető, a kiváló minőséget pedig nagyon jól megfizetik; # amikor a piacon túlkínálat van, a kiváló minőséget szin-i tén jól megfizetik. A gyakorlati tapasztalatok' alapján, s mondhatnánk úgy is, hogy a hagyományosan hajtatott zöldségnövények közé a paprika és az uborka, kisebb mértékben pedig a paradicsom tartozik. E melegkedvelő növényi kultúrák mellett azonban a kisebb hőigényű zöldségfélék hajtatása is számottevő. Itt eJ* sósorban a salátára, a retekre, a karalábéra és még néhány, káposztafélére kell gondolnunk. Ez utóbbi növények — rövidebb tenyészidejűknél fogva — a fólia alatti tva|tatás esetén mint fő kultúrák szerepelnek. .. Forrásanyagok alapján: —blm (Tekintettel arra, hogy a* utóbbi időben egyre jubban terjed a fólia alatti züldségtermesztés, a hajtatás. a „Műanyag fólia a kertben“ című fej alatt a jövőben több írást szeretnénk közölni. Ezért kéréssel fordulunk azokhoz a kiskertészekhez, kertbarátokhoz és szakemberekhez, akik a fólia alatti zöldségtermesztéssel kapcsolatban már gazdag tapasztalatokra tettek szert, és hasznos tanácsokkal láthatnák el a kertbarátok népes táborát, írásaikat küldjék a szerkesztőségbe. Hiszen a „Kertészet és Kisállattenyésztés“ című rovat fő küldetése, hogy a szervezeti élet bemutatásán, a példás termelők és kistenyésztnk népszerűsítésén, a korszerű termelési és tenyésztési módszerek ismertetésén stb. kívül hasznos tanácsokkal lássa el az arra rászorulókat — ■ szerk. megjegyzése.)
