Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-19 / 3. szám
t SZABAD FÖLDMŰVES 1980. Január 19, мш*тшшйа A spartakiád jegyében A galántai (Galantd) járás lakosságának a CSSZTSZ-be való szervezettsége nem éri el a tíz százalékot. Tavaly a sportszerve- i zetek 289 új taggal gyarapodtak, de a 11 ezer huszonnyolc tag csak 9,75 százalékos szervezettséget jelent. A spartakiádra való * felkészülés terén sem j* kielégítő a sportszervezetek aktivitása. A gyakorlatok betanulását egyes helyeken elhanyagolják. A gondok és problémák ellenére a CSSZTSZ járási bizottságának minden igyekezete arra Irányul, hogy a spartakiád kitűzött céljait megvalósítsák. A felkészülésről Melay Miklós, a jb szakvezetője tájékoztatott bennünket. — A spartakiádtörzs utolsó ülésén értékeltük a felkészülés eddigi szakaszát, valamint a tömegszervezetek aktivitását. A tömeges fellépések egyes számaiba eddig 5518 iskolás és sportoló kapcsolódott be. A törzs intézkedéseket hozott 36 férfi megnyerésére — a Duslo Slovan Vágsellye (Sala) sportszervezetéből —, hogy a járási bemutatón hetvenkét férfi léphessen fel, s a jihlavai járással való baráti kapcsolat keretében elérjük a tervezett számot. A baráti kapcsolat keretében elérjük a tervezett számot. A baráti kapcsolat keretében Járásunk női kollektívája Jihlaván a járási bemutatón lép majd fel. A tömeges gyakorlatok terén legnagyobb hiányosságok a férfiaknál vannak, ahol nemcsak a gyakorlatozók, hanem gyakorlatvezetők is hiányoznak. — A többi számban milyen a helyzet? — Sajnos eddig egyetlen számban sem tudtuk elérni a tervezett létszámot. Eredetileg 5802 tornász bekapcsolását terveztük, de ezt a létszámot nem sikerült elérni. Legtöbb gyakorlatozó az 'dősebb diákok kategóriájában található. — Hogyan értékeli a gyakorlatvezetők eddigi munkáját? — Iskoláinkban folyik a legeredményesebb munka, ahol szakképzett pedagógusok irányítják a felkészülést. Többi gyakorlatvezetőnk a sportfunkcionáriusok köréből kerül ki. Sajnos kevés a jól felkészült szakképzett gyakorlatvezető, de a kis kollektíva nagyon szorgalmasan dolgozik. Eva Knižová, Eva Petrová, Dóková, Vavrovičová, Gajdošová, Kováčová, Valentová, Bánovská, Javureková, Novomeská és Vicenová mindent megtesz a sikeres felkészülés' érdekében. — A közelmúltban több bírálat érte a tömeg- és sportszervezeteket. Milyen a helyzet most, amikor közeleg a bizonyítás ideje? — A . spartakiád-aktivltás szempontjából értékeltük a tömeg- és sportszervezetek tevékenységét. Ш|§ | ' § . Ш Ш ,V xv. * zonyságot nyert, hogy a spartakiádot megelőző sportversenyek rendezésébe 43 sportszervezet kapcsolódott be, tizennyolc viszont semmit sem tett a siker érdekében. A tömeges gyakorlatok egyes számaiban is csak tíz sportszervezet képviselteti magát kilencszázhét gyakorlatozóval és hatvan gyakorlatvezetővel. Elszomorító, hogy a járás közel ötezer aktív sportolója közül csak tizenkét férfi és nyolcvanhárom nő kapcsolódott be a gyakorlatok tanulásába. A passzivitás okát abban látjuk, hogy a járás jónéhány sportszervezetében a tömegsport még alárendelt szerepet játszik. A járás tömegszervezetei közül elsősorban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Nőszövetség járási bizottságát illett dicséret, de pozitívan értékeljük a többi tömegszervezet vezetőségének a munkáját is. A spartakiád-aktivitás jegyében eddig 39 központilag szervezett sportrendezvényre került sor. A rendezvényeken összesen 22 ezer sportoló és sportkedvelő vett részt. Az akciók megszervezésében elsősorban a városi és a járás nagyobb sportszervezetei — Sered, Galanta, Diószeg (Sládkovičovo), Vágsellye, Felsőszeli (Horné Salibyj — vették ki a részüket. A járás sportnaptára az idén is gazdag programot ígér: Megrendezik a turisták téli találkozóját, a tornóci (Trnovec nad Váhom) manifesztációs menetet, valamint a februári győzelem hagyományos rendezvényét, a sportakadémiát. Gyorsan pereg az idő kereke, s közeleg a bizónyítás ideje. A bemutató sikere viszont csak a hétköznapok gondos és lelkiismeretes munkájával alapozható meg. A hiányosságok kiküszöbölése ebben a járásban sem tűrhet halogatást. Oláh Gyula Miről ábrándozhatott egy majori gyerek a század első éveiben? Arról, hogy talál majd munkahelyet, naponta jóllakik, vesz néhány ruhát, és esetleg néhány koronát küldhet a mamának ... Első könyvek a majorok portengerében zöld oázist képező, tiltó kerítésekkel körülvett kastélyokból kerülnek hozzá. A világirodalom és a magyar irodalom nagy alkotásai fordulnak meg kezében, később képzőművészeti albumok, nagy festők életrajzai. Úgyszólván lopja a kultúrát: Ám tudja már, hogy élt valaha egy Michelangelo, Leonardo da Vinci, az ablakot, a gyáva pribékek rémületükben bizonyára Pestig menekültek volna. Azóta azt a bizonyos el nem hajított féltéglát szívesen hordom, s súlya végig kisér életemen. Szívemen éreztem a Sarlós-mozgalomba való bekapcsolódásom idején, elkísért a spanyol polgárháborúba^ ércesebbé tette hangomat a 1938-as tornóci manifesztáció szónoki emelvényén — amikor kiálltunk a köztársaság mellett —, hitet öntött belém az emigráció éveiben, a felszabadulás után pedig művészi, közéleti és politikai tevékenységem iránytűjének bizonyult. Művész és ember Rafael, Verescsagin, egy Rembrandt és egy van Gogh. Az egykori uradalmi gépész fia, Lőrincz Gyula a művész, és közéleti személyiség — hetvenedik születésnapját ünnepelte az elmúlt napokban. Beszélgetésünk színhelye a szerény iroda, szellemi központtá alakul át, ahol Lőrincz elvtárs irányításával folyik a régi és újabb dolgok felidézése, mérlegelése, megvitatása: ' történelem, emberek, művészet... Emlékeiből dallamként csendül fel egy gyermekkori élmény, annak az embernek a hangja, akit nagyon szeretett. Csendes bölcsességgel hangzanak szavai: — A Magyar Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalmárok elfogták édesapámat. A falu jegyzőségére hurcolták, s ütlegelték. Mindenre elszánt gyermekként téglával akartam betörni az ablakot. Ekkor egy kérges kéz ragadta meg a karomat. — Ne tedd, mert megölik az apádat — intett megfontoltan a szomszéd béreslegény. Apám megkínzottan hagyta el a helyiséget s csak annyit mondott: i— Téglával kellett volna betörni Lőrincz Gyula a Budapesti Képzőművészeti Főiskola elvégzése után az első igazi művészi sikerét ezerkílencszázharmincötben érte el, amikor a Szlovákiai Magyar Képzőművészek kiállításán elnyerte a Masaryk Akadémia aranyérmét és a vele járó párizsi ösztöndíjat. Párizsi és nyugat-európai tartózkodása alatt sem tagadta el az „izmusok“ üressége, hazai talajba ültette, táplálta és gyümölcsöztette az egyetemes képzőművészet életképes, értékes és embercentrikus vívmányait. Kezdettől fogva az emberi lét alapfogalmainak lényege érdekelte. Ez a mélyrehatolás, a tudat rejtelmeibe való belátás a művész alkotásaiban mindenütt jelen van. Alkotás közben nemcsak a keze, hanem az agya is lázasan dolgozik, s az elmerülés gondolatai mind ott vibrálnak képei érzésvilágában — így válnak teljessé, önálló kis világokká müvei. Alakjai határozott körvonalú ábrázolásban bukkannak elő a valóság igazmondásában. Annyi az élet, és a felvetett probléma alkotásaiban, hogy egy-egy képének anyaga a legrejtettebb mondanivalót is a felszínre hozza. Tömör alig pár vonással megrajzolt alakjai gyakran a régi falu hétköznapjainak küzdelmét, és a falun élő egyszerű emberek lelkivilágát tükrözik. További alkotásaiban egyéni tragédiákból rakja össze a két világháború közötti időszak társadalmi ellentmondásait, az akkori viszonyok tudati és érzelmi elemzését. Az egyének tragédiájában osztályharcos jellegre mutat: Férfiakra, asszonyokra, akik az eszme szolgálatában áldozták fel magukat. Ábrázolt alakjain keresztül a lét belső igazságait fedezi fel, s mindezt a humanizmus és az elkötelezett művészet igazának a jegyében teszi. • >—★—1 Köszönjük Lőrincz Gyulának, hogy festményein, rajzain keresztül megismerhetjük az első köztársaság munkásmozgalmának eseményeit s napjaink csodás világát. Szívből köszöntjük a művészt és politikust a jeles évfordulón, s erőt, egészséget és alkotókedvet kívánunk neki további munkájához. —csiba—< Példás könyvtár Előre a rögös úton / Százvai István a perbetei (Pribeta) alapiskola pedagógusa. A játékvezetői tanfolyamot két évvel ezelőtt végezte el. játékvezetői pályafutását a járási bajnokság III. osztályában kezdte. Az általa nyújtott jó teljesítmény lehetővé tette számára, hogy rövidesen második osztályú mérkőzéseket vezessen. Minden mérkőzésen igyekszik tudása legjavát nyújtani, hogy ezzel is lehetővé tegye a férfias, de sportszerű játékot. A játékosoktól mindig elvárja, hogy sportszerűen, a játékszabályok szerint játsszanak. A pályán, kellő szigorral ügyel a rendre, csak végső esetben figyelmeztet. Mint pedagógus, elsősorban nevelési módszerekkel igyekszik hatni a játékosokra, de ha az intő szó nem használ, annak a játékos látja kárát. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönheti a rögös úton való gyors előrehaladást. A járási labdarúgószövetség mellett működő játékvezetői testület az 1979/1980-as bajnoki évadban felsőbb osztályba javasolta, s az őszi bajnoki idényben már a kerületi I. В osztályban bíráskodott. Bemutatkozása itt is sikerült, s általában jó minősítést kapott. Csupán egy mérkőzésen fogott ki gyöngébb napot, de ez minden játékvezetővel megtörténhet. Igyekezete arra irányul, hogy az általa vezetett mérkőzéseket mindig a sportszerűsség hassa át, de ehhez a játékosok és sportvezetők segítségére is szükség van. Kívánjuk, hogy Százvai István játékvezető célkitűzései valóra váljanak, hogy tovább léphessen a játékvezetői ranglistán. Andriskin József Bár nyirkos, ködös az idő, a könyvtárban meleg fogadja az odaérkezőt. Körültekintve, az ember azonnal elfelejti az utca hidegét, s a szépen berendezett olvasóteremben és a polcok között mindjárt otthonosan kezd mozogni. A közelmúltban a diószegi (Sládkovičovo) népkönyvtárba látogattam, ahol iskolás lányokkal-fiúkkal találkoztam. Szótlanul járkáltak, és válogattak a szépen elrendezett könyvek között. Buday Ilona és Kováes Jolán, a könyvtár két vezetője serényen jegyezték a kikölcsönzött könyvek címét. A lányok és.a fiúk vidám arccal, megelégedve távoztak. Később idősebb nénik és bácsik jöttek, akiknek tanáccsal is szolgált a két könyvtárosnő. Vajon betölti-e küldetését, nyújt-e felüdülést, ad-e szellemi segítséget a diószegi szövetkezeti dolgozónak, üzemi munkásnak, nyugdíjasnak, diáknak ez a sok könyv? Kovács Jolán és Buday Ilona igennel válaszoltak. S hogy mit olvasnak a legszívesebben az emberek, erre így feleltek: — Az olvasók igénye különböző. A legfiatalabbak meséket, a diákok kalandregényeket és detektívregények, valamint ismeretterjesztő, sport- és szakirodalmat olvasnak. A felnőttek a szépirodalmi, világirodalmi alkotások közül válogatják ki kedvenc olvasmányukat. A könyvek vásárlásánál ezt figyelembe vesszük. Minden negyedévben kapunk a járási könyvtártól bizonyos összeget, s ebből újabb és újabb könyvekkel gazdagítjuk készletünket. A könyvtár olvasótábora jelenleg nyolcszáz tagot számlál, akik tizenhétezerötszáz kötet között válogathatnak. A kikölcsönzött könyvek száma pedig meghaladja a harmincezret. Mivel a község lakossága kétajkú, a könyvek is arányosan megoszlanak, de emellett orosz és más nyelven írt könyvet,is talál az olvasó, és szótárokkal is rendelkeznek. Tavaly a helyi szlovák tannyelvű alapiskolával közösen Hana Zelinová!, a magyar iskolával közösen pedig Csontos Vilmost, csehszlovákiai magyar költőt hívták meg író—olvasó találkozóra. A CSEMADOK helyi szervezetével közösen Mács Józseffel rendeztek beszélgetést. A közeljövőben Lovicsek Bélát szeretnék meghívni egy író—olvasó találkozóra. A két könyvtárosnő elárulta azt. is, hogy megkapták a „Példás könyvtár“ kitüntetést. Legnagyobb kívánságuk az, hogy tovább bővüljön a könyvbarátok köre. Nagy Mihály Mindent a nézőkért A kassai Thália színpad művészei az elmúlt hónapokban Niccolo Machiavelli komédiáját, a CLÍZIÄT mutatták be a kassai (Košice) járás falvaiban. Sajnos igazán jó szervezőképességre van szükség, hogy az előadásokat teltház előtt tarthassák meg. A jó szervezés fél siker. Molnár Sándor, a Thália propagandistája is ezt tartotta szem előtt, amikor a legutóbbi tornaváraljai (Turnianske Podhradie) Thália-előadásra toborozta a környék lakosságát. Magáról a darabról mint néző azt mondhatom, hogy tetszett. Csendes László kitűnően rendezte meg ezt a 16. században játszódó komédiát, ás Kleofás testvér szerepében jól szórakoztatta a közönséget. Gyurkovics Mihály, Gombos Ilona, Szoby Gabi, Kiss László, Mázik István, László Géza és Lengyel Ferenc játékukkal nagyon szép élményt nyújtottak és sok tapsot kaptak. Farkas Rózsa Eredmények és tervek A napokban tartotta évzáró tag^ gyűlését a CSEMADOK tpolybélt helyi szervezete. Toldi János elnök beszámolójából megtudtuk, hogy a szervezet a kitűzött feladatokat nagyrészben teljesítette. Többek között a tagság aktivan bekapcsolódott a Jelentős politikai évfordulók megünneplésébe, a HNB által szervezett társadalmi munkákból is kivették részüket. Több kultúrműsort rendeztek (táncmulatságot is) és szerveztek egy honismereti Jellegű tanulmányi kirándulást. Beszámolójának második részében rámutatott a hiányosságokra is. Elmondotta, hogy, elmaradt az író-» olvasótalálkozó, és nem sikerült megalakítani a tánccsoportot sem. Ezek átkerülnek a következő év tervébe. Ezt követően ismertette az Í980-as év feladatait is. Ismét terveznek egy honismereti kirándulást, történelmi Jelentőségű vidékre. Szeretnének néprajzi Jellegű kiállítást is megvalósítani, valamint többet tenni a csehszlovákiai magyar sajtó terjesztése érdekében. Ezt úgy akarják regoldani, hogy agitkettősök meglátogatják a község magyar nemzetiségű polgárait, és így szeretnének előfizetőket toborozni. Az évzáró gyűlésen megjelent Pásztor Lajos elvtárs, a CSEMADOK Járá^ si bizottságának titkára, aki felszólalásában méltatta a CSEMADOK 30 év alatt végzett munkáját és ismertette a küldetését a csehszlovákiai magyar dolgozók körében, majd elismerő oklevelet adott át a legaktívabb és az alapító tagoknak, mégpedig Baka Gézának, Čsernák Gézának, Németh Gyulának, Szabó Lajosnak, Szalai Józsefnek, Tenczel Józsefnek és Tenczel Lajosnak. A gyűlés végén a tagság részére a honismereti kiránduláson Mqczkó Gyula által készített filmet mutatták be. Mondanunk sem kell, hogy óriási sikere volt. Pál Elemér
