Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-24 / 21. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. m&Jus 24, Mit mondott о miniszterhelyettes a mezőgazdaság tökéletesített íránvitásárgl? Olvasóink a sajtó és a többi tömegtájékoztatási eszközök közvetítésével megismerkedhettek a népgazdaság tökéletesített, tervszerű irányítási rend­szerének az alapelveivel és társadalmunkban betöltött fontos szerepével. A mezőgazdasági közvéleményt ezenkívül persze az is érdekli, hogy az új alapelvek milyen formában érvényesülhetnek a mezőgazdasági gyakorlat­ban. Erre doc. dr. J a r o s 1 av К о ö í, CSc, a CSSZSZK mezőgazdasági éa élelmezésügyi miniszterhelyettese az alábbiakban válaszolt. ф A tökéletesített, tervszerű irányítási rendszer hogyan jut­hat érvényre mezőgazdaságunk gyakorlatában? (-< Mezőgazdaságunknak, a népgaz­daság egészében — bizonyos tekintet­ben < sajátságos helyzete van. Ez alapjában irányítását is meghatároz­za. A termelés ipari jellegű módsze­reinek rohamos térhódítása >— össz­pontosítás, szakosítás kooperáció <—< mezőgazdaságunkat egyre jobban a népgazdaság egészéhez kapcsolja. En­nek velejárója, hogy a mezőgazda­ság fejlődése nagyjából hasonlít a népgazdaság többi ágazatainak a fejlő­déséhez. Értem alatta a sikereket, de a fogyatékosságokat is. Ennek termé­szetes következménye, hogy a mező­­gazdaság irányításának sajátossága tulajdonképpen relatív. Irányításának gyakorlatában elvileg ugyanazon módszerek érvényesülnek, mint a népgazdaság egészében. Ez mezőgaz­daságunk részére bizonyos előnyt is jelent, itt azonban a tökéletesített, tervszerű irányítási rendszert általá­nos érvényű alapelveit sajátos felté­telek között kell alkalmaznunk. О Beszélt Ön a mezőgazda­ság sajátosságairól. A szóban­­forgó alapelvek mennyiben és főleg milyen irányban befolyá­solják a mezőgazdaság irányí­tását? t— Egyetlen alkalom nem elegendő a szóbanforgó témák kimerítésére, így nem nyújthatok kimerítő választ minden olyan alapvető kérdésre, amit az alapelvek mezőgazdaságunk irányítása szempontjából meghatároz­nak. Ezért szemléltető példák segít­ségével próbálok magyarázatot adni néhány általam lényegesnek ítélt kér­désre. Az irányelvek végleges életbe­léptetése után mezőgazdaságuskban homloktérbe kerül az ökonómiai ösz­tönzés tervezése is. A legnagyobb problémát abban látom, hogyan te­remthetnénk kedvező feltételeket az ötéves tervfeladatok egészének rugal­mas teljesítéséhez. Ez törekvésünk fő célja. A cél pedig oly módon érhető el, ha lehetőséget keresünk a gyakran változó éghajlati tényezők kedvezőt­len kihatásának az ellensúlyozására, illetve arra, hogy ilyen esetek ne okozhassanak zavart az ötéves terv teljesítésében. Más szóval, módot kell találnunk arra, hogy a nem kívánatos i— tőlünk független — jelenségeket a termelés rugalmasságával ellensú­lyozzuk és a kedvezőtlen tényezőket ne engedjük elhatalmasodni. Ha ez sikerül, akkor a termelés hatékony­sága hosszú távon is biztosítható. Fon­tos követelmény a terveknek minden szinten történő igényes lebontása is. Specifikus helyzet elé állít minket az a tény, hogy az összpontosítás ős szakosítás időszakában a részletter­vek lebontása nem könnyű. Azért nem, mert a gazdaságok termelési szerkezete állandó mozgásban van. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a terveket ne csak az igények globális ismeretében, hanem az egyes gazda­ságok távlati fejlesztése miatt Is össze kell hangolni. így nemcsak a körzetek, hanem az egyes gazdaságok termelési szerkezete is kitisztázódik. Szükséges még az is, hogy az elő­készítési munkák során — a siker érdekében >— kihasználjuk a rendel­kezésre álló önműködő számítógépe­ket is. ф Az irányítás tökéletesített rendszerében a terv tekintélyé­nek a szilárdítása nem vezet­het az irányszámok felaprózott lebontásához, s ennek velejáró­jaként az aktivitás és a kezde­ményezés fékezéséhez? t— Tudomásunk van az alsóbb irá­nyítási szféra és némely vállalatok vezetőinek aggodalmáról, ők úgy lát­ják, hogy a kelleténél több a terv­­mutató. Mi persze azt is tudjuk, hogy korábban jóval több —- tájékoztató —i tervmutatóval dolgoztak, s ezek be­tartására kötelezték a vállalatokat. Azt tudjuk, hogy ez nem oldotta meg a termelési gyakorlat ilyen vagy olyan természetű problémáit. Mi azon­ban azt is megvizsgáltuk, hogy az alsóbb irányítási szférában miért ra­gaszkodtak a kötelező, tájékoztató jellegű tervmutatókhoz. Megállapítot­tuk, hogy a társadalmi megrendelést képező jőnéhány termék előteremté­sére képtelenek lennének, ha a ter­melőket a fő mutatók mellett nem köteleznék az általuk meghatározott vetésterület és állatlétszám betartá­sára is. Ez szerintük nemcsak a ter­melés műszaki és technológiai adott­ságai, hanem az egyes termékeknek a vártnál gyengébb kifizetődősége, a termelés nem kielégítő hatékonysága, munkaigényessége és költségei miatt is szükséges volt. Ilyen állapot gyak­ran az anyagi és műszaki szempont­ból eléggé meg nem alapozott össz­pontosítás és Szakosítás következmé­nye miatt jöhetett létre, hiszen egy­­egy gazdaság leterheltsége nagyobb volt a kelleténél, s ez aránytalansá­got teremtett a munkaszervezésben és emiatt a vállalatok vonakodtak a terv irányszámainak a vállalásától. A nép­gazdaság tökéletesített, tervszerű irányítási rendszerének hosszú távra érvényes alapelvei a következő évek­ben valószínűleg lehetőséget nyújta­nak a munkadíjazás és ösztönzés ed­diginél tökéletesebb módszereinek a bevezetésére. Ez elősegítheti a mun­kaerő optimálisabb kihasználását. Ilyen feltételek között a tervmutatók nem szaporodnának, hanem csökken­nének, mert az emberek minden igye­kezetükkel a terv részleteinek rugal­mas teljesítésére törekednének. Véle­ményünk szerint a korábbinál elköte­lezettebb politikai-szervező munka s az adás-vételi viszonyok minőségi javítása jelentősen elősegítené egyes tervmutatók direktív lebontásának a mellőzését és helyében tájékoztató jellegű globális irányszámok megha­tározását. A tökéletesített, tervszerű irányítási rendszer bevezetése utáni években háttérbe szorulnak olyan tervmutatók, mint például a vetés­­terület és az állatsűrűség. # A tökéletesített, tervszerű irányítási rendszer fő törekvé­se a termelés hatékonyságának a növelése s a termékek minő­ségének a javítása. Hogyan ér­vényesül ez a gyakorlatban? t— Az az igazság, hogy e téren м mezőgazdaságunknak — nem csupán a népgazdaság többi ágazatához vi­szonyítva, hanem a tárcán belül is el­térőek a feltételei. A szövetkezetek­ben például szabott forgalmazási árakkal dolgoznak. Ugyanakkor a gazdaságok bevétele a termelés ered­ményességének a függvénye és a ter­vek túlteljesítése nagy mértékben függ a termelés hatékonyságától és a termékek minőségétől, s amennyiben a tervet kedvezően teljesítik, akkor dolgozóik igényeit is jobban kielé­gíthetik. Ebből adódik, hogy a szövet­kezeti szektor vállalataiban a minél jobb gazdasági eredményre, a lehető legjobb jövedelmezőségre törekednek, mert ez döntő fontosságú. Ennél bo­nyolultabb a helyzet az állami mező­­gazdasági szektorban. Itt is megkü­lönböztetünk állami gazdaságokat és egyéb földművelő állami mezőgazda­­sági szervezeteket. Éppen a földmű­veléssel foglalkozó állami szektorban okozza a legnagyobb gondot a terme­lés fellendítését felkeltő érdekeltség elmélyítése. Az állami gazdaságok túlnyomó többsége hatalmas összegű állami támogatásra szorult. Rendsze­rint a gazdasági év végén kellett ki­egyenlíteni a gazdaságok foghíjas pénzügyi mérlegét. A veszteségeket az állami költségvetés terhére kellett kiegyenlíteni. Ilyen áldatlan helyzet­ben nem nyílott lehetőség a haté­konyság javítására s az önelszámolási rendszer meghonosítására. Alapvető javulást 1980 január elejétől értünk el, amikor életbeléptettük az ökonó­miai ösztönzők új rendszerét. Ez azonban sürgeti a tervezési rendszer és a terv kritériumainak módosítását Is. Csak így érhetünk el kedvező fel­tételeket az állami gazdaságok ter­melésének társadalmunk igényei sze­rinti fejlődésében. Az az igazság, hogy mindennél több gondot okoz nekünk a központilag irányított me­zőgazdasági vállalatok helyzete. En­nek talán az az oka, hogy szolgál­tató munkájukat nem értelmezzük he­lyesen. Az érvényben levő irányítási mechanizmus, értem alatta a terve­zést s az anyagi ösztönzés helyzetét is, gyakran ellentmond annak, amit ezektől a vállalatoktól elvárunk. Itt főleg a szolgáltatás kiváló minőségé­ről, gyorsaságáról, szolid költségeiről és a teljesítmények növekedéséről van szó. Ezek jó támpontul szolgál­hatnának ahhoz, hogy a mezőgazda­­sági üzemek a termeléssel foglalkoz­zanak, ne pedig a szolgáltató szféra feladatait végezzék. Időszerű lenne, ha a szolgáltató szféra népes munka­­közösségének kezdeményező javasla­tait is igénybe vennénk, s aszerint határoznánk meg ezen vállalatok irá­nyításának módját^ >—hai—­ШУЩ Szójatermesztés rideg környezetben Korábban Lengyelországban a szója termesztésével összefüggés­ben ellentétes vélemények ural­kodtak. Ez azzal magyarázható, hogy a melegégövi növény ter­mesztésére ott nem kedvezőek az éghajlati feltételek. A legutóbbi évek tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy a szója Lengyelor­szágban is meghonosítható. Ez fő­leg dr. Jerzy Szyrmer professzor­nak, a növények meghonosításával foglalkozó tudományos intézet radzikowi igazgatójának köszön­hető, aki évek óta foglalkozik a szója lengyelországi meghonosítá­sának komplex kérdéseivel. Többéves kitartó nemesitől mun­kája eredményeként előteremtette az Ajma néven ismert első len­gyelországi szójafajtát és az IHAR »—78 В fajtajelöltet. Az Ajma szőjafajta rövid , 149 napos — tenyészidejével tűnt ki. Szára 70—75 cm magasra nő. Jel­legzetessége, hogy a technikai érettség időszakéban elhullatja le­­vélzetét és szára stabilan áll, nem dől meg. Termésének a nedvesség­­tartalma begyűjtéskor 15—20 szá­zalék körüli volt. Ez a fajta az utóbbi két évben 1,71 tonna hek­tárhozamot adott. Az IHAR—78 В fajtajelölt azonban az előbbinél termelékenyebbnek bizonyult, mert a kísérletben 1,87 tonna hektárho­zammal tűnt ki. Előnyére válik, hogy két-három héttel rövidebb tenyészidejű, mint az Ajma szója­­fajta. A múlt évben az intézet te­lepein már augusztusra beérett. Így a szója termesztésére nem csupán az ország délkeleti, hanem más körzeteiben is lehetőség van. A szója termesztésével foglalko­zó gazdaságok eddigi sikerei azt mutatják, hogy elterjesztésével na­gyon jó termésátlagra van kilátás. A múlt évben öt vajdaságban 115 hektárról gyűjtötték be a fehérjé­ben gazdag kultúrnövényt. A sike­reken felbuzdulva ebben az évben már 350 hektáron vetettek szóját. A termés egy részéből konzervet készítenek, a közélelmezés válasz­tékának bővítésére. Az illetékesek már azon munkálkodnak, hogy 1985 után a hazai nemesítésű szó­ja vetésterületét 25 ezer hektárra bővítsék, »—di—< Й szövetkezet, melynek Ha­lász János mérnök az el­nöke 5400 hektár mező­­gazdasági, illetve 1800 hektár szántóterületen nem kevesebb, mint 168 millió korona termelési érték elérésével számol ebben az évben. — A Csilizköz szövetkezetben az 1400-nál több dolgozó részére a fe­gyelem magától értetődő s ennek kö­vetkeztében a terv teljesítése nem okozott gondot — említette nem kis büszkeséggel az elnök. h- Ebben az évben is igényes fel­adatok megvalósításán munkálko­dunk. Á 6 millió liter tej, a több mint 2000 tonna vágósertés, a 710 tonna vágómarha, a 220 tonna vágó­baromfi és a 12 millió 500 ezer tojás forgalmazása, továbbá a törzsállo­mányt képező 1515 tehén átlagában a 4200 literes évi, egyedenkénti teját­­lag elérése nagy fegyelmet kíván minden dolgozónktól. i— örvendetes tény — kapcsolódott a beszélgetésbe Tánczos Tibor, a gaz­daság pártszervezetének elnöke, — hogy az erőtakarmányok gazdaságos hasznosítása dolgozóink körében írat­lan törvénnyé vált. A múlt évben a tej literjének termeléséhez 27 deka ipari vállalatok dolgozóinak munka-» termelékenységét, hogy még a nép­gazdaság tervszerű irányítási rend­szere bevezetése előtt kiküszöbölhes­sék az eltéréseket. A Csilizköz szövetkezetben az üzem­anyag takarékos felhasználása érde­kében is sokat tettek. r— Korábban a traktorosok a szö­vetkezetnek, de a tagoknak is szán­tottak. Reggelenként feltankolták a tartályokat s mert ritkán ellenőriz­tük őket, nem tudhattuk, kinek a földjén, a szövetkezetén vagy a tago­kén dolgoznak. Az lényeg, hogy fo­gyott az üzemanyag — fejtette ki to­vábbi gondolatát az elnök. — Újab­ban mindenki számára fogyasztási keretet határoztunk meg és ki-ki tud­ja, mit kell tennie. Bevezettük az ál­landó ellenőrzést. Ha a traktoros be­fejezte a szövetkezei teendőket, eset­leg csak azután siethet a szövetkezet tagjainak segítségére. A következetes ellenőrzésnek az eredménye, hogy az első negyedévben 22 ezer korona ér­tékű üzemanyagot takaríthattunk meg. — Esetleg még néhány szót a bü­rokratikus ügyintézésről... — Nem bánom. Tény, hogy indoko­latlanul kell vezetnünk a kimutatások awssUaM erőtakarmányt használtunk a normá­ban meghatározott 30 deka helyett. A megtakarítás elérte a 170 tonnát. Ebből kiindulva az idén vállaltuk, hogy 312 ezer korona értékű erőta­karmányt takarítunk meg. A Csilizköz szövetkezet hét kör­nyező község korábbi kisgazdaságai­nak társulásával jött létre. Attól el­tekintve, hogy a nagygazdaságban a propaganda és az agitáció kellő szín­vonalon van, az elnök gyakran ki­emeli az emberek rugalmas tájékoz­tatásának halaszthatatlan szükségsze­rűségét. —- Faliújságjaink általában von­zóak. A helyi hangos híradó is jó szolgálatot tesz dolgozóink tájékoz­tatásában. Segítséget nyújtank e té­ren az esetenként kiadott röplapok és a négyszáz taglétszámot megha­ladó, harmincnégy szocialista brigád tagjai is — emelte ki a pártszervezet elnöke. A elnök soha nem barátkozik meg azzal, hogy az ökonómusok, főleg az adminisztrációs munkákkal foglalkoz­zanak és elszakadjanak a termeléstől, f— Az ökonómusok munkája sokban emlékeztet a korábbi könyvelők tevé­kenységére i—. említette Halász elv­társ. — Bejegyzik az adatokat és sej­telmük sincs róla, mi történhet a mező vagy az állattenyésztési telepe­ken. Szükséges, hogy az ökonómusok is közeledjenek a termeléshez... Némely gazdaságokban a lehető legjobb évvégi eredmény elérése ér­dekében a vágómarha és a vágósertés terven felüli forgalmazására töreked­nek és nem csoda, ha a következő esztendő első negyedében az adósak névsorát gyarapítják. Ezzel tulajdon­képpen kedvezőtlen helyzetet terem­tenek a fogyasztói piacon. Hasonló eset nem fordulhat elő szövetkeztünkben. A forgalmazás idő­tervét egyenletesen teljesítjük. — Szükségesnek tartom a gazda­ság pénzügyi biztonságát >— egészí­tette ki Tánczos elvtársat a szövetke­zet elnöke. — A múlt év végén pél­dául 15 százalékos osztalékot kellett volna kifizetnünk. Az új évet azonban nem kezdhettük üres kézzel, ezért azt javasoltuk a taggyűlésnek, hogy az osztalék egy részét tartalékoljuk. Tagjaink a javaslatot elfogadták. Halász elvtárs gyakran hasonlítja össze a mezőgazdasági és az ipari üzemek dolgozóinak a munkaterme­lékenységét. — Egy dolgozó átlagában a múlt évben 152 ezer koronás munkaterme­lékenységet értünk el, — lapozgatott a nyilvántartásban és fgy folytatta: — kereken 42 ezer koronával többet, mint példánl a komáromi (Komárno) hajógyárban. Vannak persze olyan dolgozóink is, akik személyenként — évi átlagban — 2,5 millió korona ér­téket produkálnak. Nem ritkaság az olyan eset sem, amikor egyesek 1,5 milliós, esetleg 400—500 ezer koronás munkatermelékenységet érnek el. Ezért szükséges, hogy az illetékesek átértékeljék a mezőgazdasági és az sokaságát. Ezek lényegtelen dolgokra hívják fel a figyelmet. A nyomtatvá­nyok sokasága, az irodai szerek és a telefonálgatások figyelmet keltő ősz­­szeget emésztenek fel. Hasonló a helyzet az évi és a részlettervek jó­váhagyásával is. Megvitatjuk azokat a vállalati pártbizottságban, az üzemi pártbizottságokban, a vállalati elnök­ségben, a gazdasági vezetőségben, az ellenőrző bizottságban, a taggyűlése­ken, tizennégy termelési szakaszon, a hnb plénumában s végül a járási me­zőgazdasági igazgatóságon. Vélemé­nyem szerint elegendő lenne, ha a javaslatot a vállalati pártbizottságban a szövetkezet vezetőségében s a tag­gyűlésen tárgyalnánk. Az elnök által említettekből már többet megvalósítottak a szövetkezet­ben. A múlt három hónap alatt pél­dául 577 ezer korona megtakarítást értek el. Tovább javították a propa­ganda és agitációs tevékenységet is, Az ökonómusok nem csak az irodá­ban serénykednek. Arra törekednek, hogy szükebbre szabják a kimutatá­sok mennyiségét és csökkentsék a ta­nácskozások számát stb. Ez azonban nemcsak rajtuk múlik. Akiknek ez hatáskörébe tartozik, jó volna, ha mielőbb intézkednének, mert a mun­kaidőt hasznosabban is fel lehet hasz­nálni, mint a hosszadalmas tanácsko­zásokon üldögélni. Gyakori eset, hogy egy-egy értekezleten — ahol lényegé­ben ugyanazokat a problémákat vi­tatják — ugyanazon emberek több­ször is találkoznak! i— Szövetkezetünkben az emberről való gondoskodás példásnak minősít­hető — szólt ismét Tánczos elvtárs, — Jól bizonyítja ezt a polgári ügyek bizottságának tevékenysége is. Ez a bizottság számon tartja az esküvőket, a születéseket és tagjai részt vesznek az eseményeken. Természetesen nem üres kézzel, hanem értékes ajándék­kal. Megszervezik az elhunyt szövet­kezeti tagok temetését és a nyugdíja­sok összejöveteleit. Ha ősszel átadjuk a szövetkezeti klubot, akkor ezerkét­száz személy fér majd el benne. így könnyebbé válhat némely bizottsá­gok, főleg a kulturális és a polgári ügyek bizottságának a munkája. A rendezvények többségét Csilizradvány­ban (Üilizská Radvaň) szervezhetjük, — A gondosan, tudatosan szerve­zett agitációs munka eredményének minősíthető a dolgozók 1 millió 641 ezer korona értékű vállalása is. A kukoricatermesztők például vállalták, hogy a hektárhozamot fél százalékkal növelik. Mások a búza begyűjtési veszteségének fél százalékos csökken­tésére vállalkoztak. Energiahordozók­ból 11 ezer, különféle anyagokból 331 ezer korona értéket takarítunk meg. Az újítási javaslatok bevezeté­sével 110 ezer, a napenergia haszno­sításával 150 ezer koronás megtaka­rításra vállalkoztak dolgozóink. A ne­gyedéves ellenőrzés során bebizonyo­sodott, hogy ezek nem csak papíron szerepelnek. Az első negyedévben nem kevesebb, mint 557 ezer koro­nával csökkentették dolgozóink a költségeket. VLADIMIR LEVICKÝ

Next

/
Oldalképek
Tartalom