Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-24 / 21. szám
1980. május 24. SZABAD FÖLDMŰVES 11 m Több mint ezernyolcszézhetven hektár rétünk és legelőnk van. Jobbára mocsaras terület. A művelésre tehát alkalmatlan. A kísérletezés rizikóval, nagy ráfizetéssel járna. —i Valahogy így kezdődött beszélgetésünk Galgóczy Tiborral, a nagykaposi (Veiké Kapušany) Béke Efsz elnökével és Marczi Gyula üzemgazdásszal. Lehet itt gond és baj bőven (— gondoltam — hiszen itt, ebben a növekvő városkában, ahol az embereknek számtalan lehetőségük van kifarolní a mezőgazdaságból, a munkáskézből is nyilván hiányuk van. A helyzet megítélésében azonban egy kissé túllőttem a célon. Ezt értésemre adták a szövetkezet vezetői, akik mint a gondolatolvasók válaszoltak a formálódó kérdésemre. i—i Munkaerőből nincs hiányimk — mondották mindketten szinte egyszerre. —i Az utóbbi években vonzza az embereket a szövetkezet. A közeli napokban is huszonhét dolgozó felvételi kérelmét tárgyaljuk. Nem akartam hinni a fülemnek. Lehetséges volna i— morfondíroztam magamban >— hogy egy ilyen gazdaságban, amely a sok munkásť alkalmazó ipari üzemek szomszédságában és egy olyan városban működik, ahol a kereskedelem és a szolgáltatási szféra sok száz embert alkalmaz, mentesek a munkaerő hiányával járó gondoktól?! Meglepő és kissé érdekes jelenséggel találkoztam Nagykaposon. Az utóbbi évek folyamán szinte teljesen kicserélődött a szövetkezet tagsága. A szövetkezeti gazdálkodás megalapozói már mindnyájan nyugdíjasok. Persze sokan közülük a könyörtelen „kaszás" birodalmába jutottak. A családtagjaik pedig faképnél hagyták a mezőgazdaságot. Ipari munkások és kereskedelmi alkalmazottak lettek. Az őslakók közül mindössze tizenheten dolgoznak a szövetkezetben. Hasonló a helyzet Nagyszelmencen is, a Béke Efsz egyik részlegén, ahova Nagykaposről érkezik naponta a szükséges segftőkéz. És ebben a stövetkezetben ennek ellenére nincs munkaerőhiányl Miért nincs? — Azért, mert mint már említettem is, vonzóvá lett a szövetkezet. Magához vonzza elsősorban is azokat, akik más vidékekről a környező ipari üzemekbe jöttek szerenbsét próbálni, de a köteléket, amely őket a mezőgazdasághoz fűzte, képtelenek voltak elszakítani. Ezek keresték és meg is találták az utat, amelyen vissza térhettek az egykor elhagyott mezőgazdasághoz. Feltételezhető persze az is, hogy a vissza húzó köteléket szilárdította a szövetkezeti tagok évről évre növekvő személyi jövedelme és az a negyven lakásegység is, amit a Béke Efsz épített elsősorban is új tagjai részére. De talán nem is az a lényeges, hogyan alakult ki a szövetkezet tagságának új bázisa, hanem a „megújhódást" követő eredmények bizonyíthatnak. A- zok pedig Javuló, illetve növekvő irányzatot mutatnak annak ellenére, hogy a tagságcserével járó gondok négy szövetkezet egyesülésével, majd a több mint ötezer hektáros nagygazdaság termelésszerkezetének formálásával és a gazdaságfejlesztéssel járó gondokkal párosultak. A hatodik ötéves tervidőszak első évében, vagyis 1976-ban kezdődött a nagykaposi egyesült Béke Efsz pályafutása. Ügy mint máshol, az egyesítés után itt is volt gond, baj elég. De sikeresen megbirkóztak velel Erre utal többek között az is, hogy az egyesítés óta eltelt négy év alatt a mezőgazdasági össztermelés több mint huszonkét százalékkal növekedett. A beszélgetés közben elhangzottak arra utalnak, hogy a termelésfej iesztés előterében az állattenyésztés volt. Talán azért, mert ezen a szakaszon volt a még külön gazdálkodó szövetkezetekben a legnagyobb lemaradás. S persze az állományfejlesztést az állattenyésztés áruforgalmazási tervének progresszív növekedése is sürgette. Ahhoz, hogy az egyesítés előtti évhez viszonyítva a múlt esztendőben közel negyvenhárom százalékkal több húst adjanak közellátási célokra és hétszázötvenötezer literrel több tejet, alaposan fel kellett készülniük. El kell ismerni, hogy énnek az igényes feladatnak a teljesítésére jól felkészültek. A szarvasmarhák számát négy év leforgása alatt 584, a sertések számét 611, a baromfi számát pedig 70 ezer darabbal növelték. S mindezt az állattenyésztés belüzemi szakosításával és összpontosításával járó építkezésekkel, gazdasági épületek átalakításával és a lehetőségek határaihoz szabott korszerűsítésével párhuzamosan érték el. A hatodik ötéves tervidő szakra előirányzott termelési és áruforgalmazási feladatok teljesítése körül — az említett pozitív jelenségek ellenére is — bajok vannak. Ennek legfőbb oka, hogy stagnál a növénytermesztés. Ezen a szakaszon a múlt évi össztermelés értéke az egyesítés előtti évhez viszonyítva csupán egy százalékos növekedést mutat. Ez bizony kevésl És félő, hogy a növénytermelés tervfeladatainak nem teljesítése az állattenyésztés további fejlesztését veszélyezteti. Az persze igaz, hogy a növénytermesztés fejlődése nem csak az emberi hozzáállásnak a függvénye. Közbeszólhat az időjárás isi S a Béke Efsz vezetői szerint az utolsó négy évben nagyon is közbeszólt. Szinte minden esztendőben keresztül húzta számításukat. Nincs szándékomban kétségbe vonni az említett objektív tényező fejlődést gátló szerepét. Biztos, hogy éveken keresztül nagyon sok kárt okozott a kedvezőtlen időjárás. Ennek ellenére azt tanácsolom a nagykaposiaknak, hogy vegyék még jobban „bonckés alá" növénytermesztésüket, annak eegyes ágazatait. Hiszen feltételezhető nem csak náluk, hanem még eredményesebb növénytermelést végző mezőgazdasági üzemekben is, hogy az elmélyült termeléselemzés szubjektív okok feltárásához, az emberi hozzáállásban jelentkező fogyatékosságok felismeréséhez, a termelésfejlesztés további lehetőségeinek jelentkezéséhez vezet. KÖZELI ÉS TÁVLATI TERVEK A nagykaposi Béke Efsz idei termelési terve a reális lehetőségek kihasználására való törekvést tükrözi. Egyben azt is jelzi, hogy ez a szövetkezet, legalább is megközelítően, teljesíteni szeretné a hatodik ötéves tervidőszakra meghatározott feladatait. A termelésnövelés irányszámai ugyan egy kissé merészeknek tűnnek, mert ugyebár egyebek mellett bátorság is kell ahhoz, hogy az utolsó négy év átlagához viszonyítva a hústermelés közel hetvennyolc, a tejtermelés huszonkilenc, a szemesek termesztésének pedig több mint tizenkét százalékos növelését irányozzák elő. A szövetkezet vezető dolgozói azonban nem kételkednek a termelési terv teljesíthetőségében. Hát akkor miért kételkedjek én?l Hiszen ők jobbban ismerhetik lehetőségeiket, mint énl S szerintük nincs semmi ok arra, hogy a tervteljesítés lehetőségét valaki is kétségbe vonja. Derűlátóak a nagykaposiakl S ez nem hiba, hanem erény. Főleg akkor, ha a derűlátás abból a meggyőződésből ered, hogy minden lehetőt megtettek a termelésnövelés feltételeinek létrehozásáért. Állításuk szerint ezen a téren nincs komolyabb hiba. A növénytermesztők jó munkájáról a gabonafélék dús növényzete tanúskodik, valamint az, hogy a kilencszáz hektár évelőtakarmány és a hetven hektár fűkeverék gaz-, dag termésének megteremtették a feltételeit. Ha valóban így van, akkor nincs okunk kételkedni az állattenyésztés nagyon igényes feladatainak teljesíthetőségében sem. Márcsak azért sincs erre okunk, mert ez a szövetkezet a hústermelés növeléséhez szükséges utánpótlás biztosításában nincs mások közreműködésére utalva, vagyis a zárt rendszerű állományforgó keretében garantálja a hizlaldák utánpótlásának folyamatosságát. A derűlátást, ami ebben az esetben egyértelmű a szövetkezet dolgozói részéről megnyilatkozó példás kezdeményező készségben rejlő pozitív tényező tudatosításával, indokolttá teszi a szocialista munkaverseny széleskörű kibontakozása is. Az üzemszervezés és irányítás ágazati rendszere, amely a nagykaposi Béke Efsz-ben az utóbbi évek folyamán meghonosodott, nem csak az egyes részlegek és ágazatok vezetőinek és beosztott dolgozóinak az önállósággal párosuló felelősségét növelte, hanem hozzájárult a versenyszellem térhódításához is. A szocialista munkaverseny főleg a munkafolyamatok minőségi színvonalának emelésére, de végeredményben a termelés növelésére irányul. Ez megnyilvánul abban is, hogy hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 35. évfordulója tiszteletére százhuszonhét egyéni és tizenhárom kollektív kötelezettségvállalás történt egymillió kilencszáznyolcezer korona értékben, melynek teljesítéséért élvonalban küzdenek az ezüstérmes, a három bronzérmes és e megtisztelő címért versenyző további hat brigád tagjai. A gazdaság- és termelésfejlesztés távlatait a nagykaposi Béke Efsz egyelőre csak a hetedik ötéves tervidőszakra körvonalazta. A népgazdaság tervirányzataival összhangban előtérbe helyezte a növénytermesztés, azonbelül a minőségi takarmánytermesztés elsődleges fejlesztését. A járási szervek irányelveihez igazodva •— a gabonatermesztés rovására, amelyet a jövőben csak a szántóföld ötven százalékán akarnak termelni — az eddigi tizenhét százalékról huszonöt százalékra akarják növelni a takarmányok vetésterületét, míg a szántó további huszonöt százalékán technikai növényeket termelnek majd. Az egyes takarmánynövények eddigi részaránya többé-kevésbé változatlan marad. Esetleg némi eltolódás történik majd a herefélék és a fűkeverékek javára, valamint jobban kidomborodik, mint eddig, a takarmányrépa termesztésének fontossága. Egyik legégetőbb feladatnak tartják a kukorica és a napraforgó terméshozamának lényeges növelését, mivel ezen a téren nagy tartalékaik vannak. Bizony az aránylag kedvező természeti adottságaikhoz viszonyítva az elmúlt évek folyamán ezekből eléggé gyenge termést takarítottak be. A stagnálás leküzdését, vagyis a hektárhozamok lényeges növelését a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóság által kezdeményezett nemzetközi együttműködésben való aktív részvé- . tellel akarják elérni. Biztató, i hogy már maguk is keresik, J illetve egyengetik és a jövendő 1 külföldi partnervállalattal — a j Nádudvardi Kukoricatermeszté- í si Rendszergazdával — latol- ! gatják az együttműködés lehetőségáeít, méreteit és feltételeit. Fejlesztési tervük számol a növénytermesztési munkák és munkafolyamatok további gépesítésével és korszerűsítésével, a mezőgépek harmadik generációjának meghonosításával, a gépsorrendszerek kialakításával. A növénytermesztés fejlesztése és további korszerűsítése elsősorban is az állattenyésztési termelés — főleg a hús- és a tejtermelés lényeges növeléséhez szükséges feltételek létrehozását szolgálja. Ez érthető! Ugyanis kedvező feltételek hiányában képtelenek lennének a legközelebbi öt év folyamán a hústermelést ötven, a tejtermelést pedig száz százalékkal növelni. Valóban sürgető feladat ebben a szövetkezetben is a növénytermesztés fejlesztése. Annál is inkább, mert az állattenyésztés korszerűsítésének és , általános fejlesztésének a körvonalai már mutatkoznak. Tehát előtérbe került a szarvasmarha-állomány létszámának további növelése azzal a céllal, hogy a hetedik ötéves tervidőszak végére száz hektár mezőgazdasági területre száz darab szarvasmarha, abból harminchárom tehén jusson. Ezt a célt szolgálják többek között az építkezési beruházások is: a dobóruszkai részlegre tervezett 850 férőhelyes tehenészeti farm, a budaházi részlegre tervezett 1500 férőhelyes korszerű borjúnevelde, valamint a kaposkelecsényi részlegen épülő ötszáz férőhelyes bikahizlalda. S nem utolsó sorban az a takarmánypelletező gépsor, amelynek birtoklásával, intenzív kihasználásával már a közeljövőben számolnak. Egy valami azonban hiányzik a távlati elképzelésekből. Mégpedig az aránylag nagykíterjedésü rétek és legelők intenzívebb kihasználása. Lehet, hogy indokolt e kérdésnek a mellőzése. Talán a többszöri kísérletezéssel járó kudarcok megfontolásra késztetik a szövetkezet kormányosait. Ennek ellenére őszintén javaslom: tegyék megfontolás tárgyává mindazon területek intenzívebb kihasználásának lehetőségét, amelyek megfelelő technológiai beavatkozás nyomán az eddiginél nagyobb hasznossággal kecsegtetnek. Ugyanis kétve hiszem, hogy csupán szántóföldi takarmánytermesztésre építve teljesíteni tudják a szarvasmarhaállomány fejlesztési, valamint a hús és a tej távlati áruforgalmazási tervét. Bár igaz, hogy a járási elképzelések a szemesek vetésterületét a szántó ötven százalékára redukálják és a szántóföldi takarmányok vetésterületét huszonöt százalékra növelik, de véleményem szerint ez az elképzelés általános, vagyis Járási átlagot tükröz. Nyilván számol azzal, hogy a gabonatermesztésre kevésbé alkalmas szántóval rendelkező gazdaságokban a szemesek vetésterületét lényegesen csökkentik, de járási átlagként az ötven százalék még akkor Is megmarad. Tehát kétségbe vonom, hogy a nagykaposi Béke Efsz — ahol kedvező feltételek vannak a gabonatermesztésre — annak vetésterületét a szántóföldi takarmánytermesztés javára lényegesen csökkentheti. S ami azt illeti, feltételezhető, hogy a jövőben is az egyik legjobb jövedelemforrás a gabonatermesztés lesz. Végezetül megjegyzem, hogy a látottak és a hallottak alapján úgy érzem, jó úton jár a nagykaposi Béke Efsz. S ha az üzemszervezésben és irányításban továbbra is a négy éven keresztül tanúsított szakavatottság és megfontoltság érvényesül s az a tagság szorgalmával és kezdeményező készségének teljes kibontakozásával párosul, akkor az eléggé merész elképzelések és fejlesztési tervek megvalósulnak. A szövetkezet még gazdagabb, tagsága pedig még jobb módú lesz. PATHÖ KAROLY Szükség van példaképre A mezőgazdasági termelés minden korban megkövetelte az ügyeskezfi szakembert. Szükség volt a jó földművesre, s kisegítőire: a kovácsra, szerszámkészítőre stb. Ugyanez tapasztalható a mai szocialista mezőgazdaságban is. A kovács, az esztergályos, a mezőgazdasági gépjavító, a traktoros nélkülözhetetlen. Munkájuk nélkül nem érhetnénk el olyan szép eredményeket, mint amiiyeneket napjaink mezőgazdászai elérnek. Miben rejlik a siker titka? Elsősorban a kiváló szakemberek által elvégzett becsületes munkában. A mai gépesített mezőgazdaság szakembereit már nem csak a gyakorlat teszi mesterré, hanem a megfelelő szakiskolák is, melyekben tökéletesen elsajátíthatják mesterségük fortélyait. A mezőgazdasági szakiskolákból kikerülő fiatalok elhelyezkedése megoldott feladat, hiszen mezőgazdaságunk igényli a szakképzett munkaerőt. Az utóbbi évtizedekben az ipar rohamos fejlődésével ugyan csökkent a fiatalok érdeklődése a mezőgazdasági szakmák iránt, de manapság már egyre többen akarják folytatni tanulmányaikat mezőgazdasági szakiskolákban. A mezőgazdaságban elhelyezkedő fiatalokra nagyon fontos feladat hárul, mégpedig a mai szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztése, s a még jobb eredmények elérése. Ehhez azonban megfelelő szaktudásra és tapasztalatra van szükség. A lehetőségek adottak, csak élni kell velük. Az egységes földmüvesszövetkezetek igyekeznek megszerezni a szakmunkásokat, de sok esetben eredménytelenül. Sok szövetkezet küzd utánpótlási gondokkal. Nem így a Farnadi (Farná) Efsz, ahol — a jövőre nézve — biztosítottnak látszik a szakemberellátás. Jelenleg kilenc szakmunkástanuló végzi kötelező gyakorlatát ebben a gazdaságban. Van közöttük kovács, mezőgazdasági gépjavító, szőlész ... Ezek a fiatalok az iskolapadban szerzett elmélet után a gyakorlatban az idősebbektől igyekeznek ellesni mesterségük csínját-bínját. Mire tanulmányaikat befejezik, hivatásuk mesterei lesznek. A szövetkezetben folytatott gyakorlatokat K o n c z Ernő irányítja, aki maga is kiváló szakember. Mint esztergályos kezdett dolgozni a szövetkezetben. Ma már műhelyvezető és az efsz aleinöke is egyszemélyben. Fiatalon nem volt módja a tanulásra, dolgoznia kellett. Már családos emberként, „ezüstös“ fejjel kezdett el tanulni és igyekezete, szorgalma meghozta gyümölcsét. Tannlmányait kitüntetéssel végezte el. Ma a falu köztiszteletben álló személyei közé tartozik, s élvezi az emberek, de főleg a fiatalok bizalmát. Ez érthető is, hiszen nagy gondot fordít a fiatalok nevelésére, eljár gyűléseikre, tanácsokkal látja el őket. S talán az ő érdeme Is, hogy a szövetkezetben sok a fiatal. Jó szervező, becsületes és aktív párttag, s ami a legfontosabb: a fiatalok példaképe. NAGY TIBOR Eredményes tevékenység A közelmúltban tartotta évzáró közgyűlését a diószegi (Sládkovičovo) Jednota Fogyasztási Szövetkezet. BAKA JUDIT elnök beszámolójában elmondotta, hogy tavaly sikeres évet zártak. Az SZNF 35. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeiket példásan teljesítették. 550 óra társadalmi munkát végeztek faluszépítési akcióban, a honvédelmi ház építésénél, valamint a mezőgazdasági munkálatoknál. Ezenkívül 700 kiló hulladékvasat és ugyanennyi papírt gyűjtöttek össze. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy nyolcszáz kiló vasat és ugyanennyi papírt gyűjtenek be, valamint ötven új taggal bővítik soraikat. Három kirándulást terveznek, a faluszépítésben pedig nyolcszáz óra társadalmi munkát végeznek. Nagy Mihály Elsőrendű a minősig A CSKP Központi Bizottságának 11. ülése behatóan foglalkozott a minőség kérdésével. Az azóta eltelt időszakban üzemeink, vállalataink életében a minőség elsőrendű feladattá vált. Azokban az üzemekben, amelyekben külföldi megrendelők számára is termelnek, a legnagyobb mértékben a minőség határozza meg a következő évi megrendeléseket. A komáromi (Komárno) bőrdíszműves kisipari szövetkezet termékeinek nagy részét külföldre exportálja. Hogyan valósítják meg a CSKP KB 11. ülésének határozatait a kisipari szövetkezet dolgozói, hogyan tükröződik, vissza mindez az exportra gyártott termékeknél, elégedettek-e a külföldi megrendelők? Ezekre a kérdésekre kértem választ FOGL JENŐ mérnöktől, a kisipari szövetkezet ellenőrzési osztályának vezetőjétől. A fiatal mérnök elmondotta, hogy a kisipari szövetkezet dolgozói elsősorban bevásárló-, kézi- és sporttáskákat, bőröndöket, hátizsákokat gyártanak. Termékeik hatvan százalékát a Szovjetunióba, Magyarországra és tizenöt tőkés országba exportálják. Az üzem ellenőrzési osztályának dolgozói a termékek minőségét rendszeresen ellenőrzik és bírálják. A minőség javítása érdekében fontos tényezőnek tartják a technológiai folyamatok pontos betartását, valamint a munkához való jó viszonyt. A jó minőséget korszerű gépekkel érik el. A hatodik ötéves tervidőszak a minőségi munka időszaka. A komáromi bőrdíszműves kisipari szövetkezet dolgozói helyesen értelmezték nemcsak a jelszót, hanem a pártszervek erre vonatkozó határozatait is. Hogy hogyan, arról Fogl elvtárs így nyilatkozott: — Pontozási rendszert vezettünk be, melynek értelmében a rossz minőségű munka a fizetésben is megmutatkozik. Aki nem tartja be a technológiát, s csak a mennyiségre figyel, a hónap végén kisebb prémiummal számolhat. Ezenkívül új reklamációs rendszert vezettünk be. A hibák megelőzése érdekében új szervezési intézkedést foganatosítottunk. Így például a mintadarab kitervezése után a reklamációs bizottság minőség szempontjából elbírálja a terméket. Ezután ellenőrizzük a technológiai folyamatok betartását és helyességét. A végterméket még egy részletes ellenőrzés is követi. Az irányítás csak úgy lehet eredményes, ha a munkafolyamat ellenőrzése is következetes. A kisipari szövetkezetben a követelmény betartása a termék kiváló minőségét eredményezte. 1976-ban például 3,6 százalékos reklamációval dolgoztak — igaz rosszabb körülmények között, mint ma. Napjainkban csupán ezreléknyi százalékról beszélnek. Bizonyítékul hadd szolgáljon az a tény, hogy a tőkés országok az idén további húsz százalékkal növelték megrendeléseiket . A komáromi bőrdíszműves kisipari szövetkezet vezetői és dolgozói helyes utat választottak a minőségi munka rendszeresítése érdekében. KOLOZSI ERNŐ
