Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-29 / 13. szám

гг IaJľI mim Mekkora madárházat? Szőlő-llsztharmat. A gomba a rügyekben telel át, tehát faka­­dás után azonnal fennáll a fer­tőzés veszélye. A betegség elle­ni védekezés a megelőzésen alapszik. A vegyszeres kezelést a szőlő 2—4 leveles fejlettsége Idején kell elkezdeni. Ez főleg akkor fontos, ha enyhe volt a tél, vagy tavaly erős fertőzést észleltünk. Permetlé: Sulikol К vagy Thiovit, egyaránt 5,0 %-os töménységben. Később, a te­­nyészidő folyamán más készít­ményeket (KarathaneLC 0,05%, Fundazol 0,05 %, Topsin M 0,07 százalék) is használhatunk. Ar­ra feltétlenül gondolunk, hogy szüret előtt 3—4 héttel kénké­szítményekkel már ne perme­tezzünk, mert a kén kedvezőt­lenül hat a bor minőségére. Szőlőperonoszpóra. A gomba a lehullott leveleken telel át. A szőlő az erőteljes növekedés Idején különösen érzékeny a fertőzésre. A virágzás előtt, alatt és közvetlenül a termés­kötés után bekövetkező fertőző­dés igen súlyos következmé­nyekkel járhat. Ha tavasszal az átlagosnál több a csapadék, ak­kor a fertőzéssel már virágzás előtt számolni kell. Tartósan meleg, de párás és csapadékos Időben a veszély fokozódik. A betegség megelőzésében nagy jelentősége van az alkalmazott agrotechnikának. Telepítéskor a sorokat az uralkodó szél irá­nyával párhuzamosan jelöljük ki, hogy a légmozgás csökkent­* * * * * * * * * * * se a légnedvességet. A zöld­munkákat (kötözés, csonkázás) időben kell elvégezni, és a ta­lajt gyommentesen kell tartani. A vegyszeres védekezést a szőlő 6—8 leveles fejlettsége idején kell megkezdeni. Az első keze­lések alkalmával a Dithane M 45, az Antracol, illetve a Polyram combi 0,2 %-os olda­tát hasznosítsuk, mert így az atka-fertőzés veszélyét is mér­sékelhetjük. Számításba jöhet még az Orthocid, illetve az Or­­thophaltan 0,2 %-os oldata is, de sík területen nem tanácsos őket folyamatosan alkalmazni. Az Otrhocid kizárólagos hasz­nálata lombsárgulást okozhat. Ezt a szert elsősorban virág­záskor tanácsos hasznosítani. A rézkészítményeket (Neroxon 50 0,6—0,7 %, Kuprikol 50 0,5 %) fürtzáródás előtt kezdjük alkal­mazni, és főleg a növekedés lelassulása után részesítjük előnyben. Nem árt tudni, hogy az Orthocid és az Orthophaltan gátolja a must erjedését, ezért a szüret előtti 4—5 héten már ne permetezzünk vele. A kertészkedők gyakran már július végén abbahagyják a pe­­ronoszpóra elleni permetezést, így a fiatal levelek gyakran ká­rosodnak, és kedvező feltétele­ket teremtenek a gomba áttele­­léséhez. Ennek megelőzésére augusztus közepén rézkészít­ménnyel tanácsos bepermetezni a szőlőt. Fulajtár Péter mérnök A házilag tenyésztett, rabság­ban tartott madarak többsége olyan állatszállást (kalicka, madárház) igényel, melyben egy kicsit röpködni is lehet. A fácánok szalagdálni szeretnek, s nem is keveset. Az áilatszál­­lások és a kifutók megépítése­kor ennek megfelelően kell el­járnunk. Persze a fácánok ka­­pirgálnak és a csőrükkel is la­zítják a talajt, ezért ne csodál­kozzunk rajta, ha rövid idő el­teltével egészen másként fog festeni a kifutó, mint ahogyan eredetileg elképzeltük, illetve ahogyan szeretnénk. A kifutó létesítésekor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a sáros talajon járó állatoknak mindig sáros lesz a lába, essetleg a tolla is. Igen fontos, hogy helyesen határozzuk meg a kifutó nagy­ságát. A túl kicsi életteret nyúj­tó kifutóban a fácánok farok-és szárnytollai gyorsan megká­rosodnak. Egy fácánpárnak vagy egy törzsnek legalább 6X4 méteres alapterületű kifutót kell építenünk. Ha ésszerűen akarjuk kihasználni a röpdét, a fácánokkal együtt gerlét vagy egzotikus madarakat is tartha­tunk benne. A fácánok számára megfelelő ülőkéket kell elhelyezni a kifu­tóban és a madárházban. Ne használjunk gömbölyű rudakat, meg söprünyelet! Az ülőkéket faágakból kell készíteni és úgy elhelyezni, hogy a tetőzethez közel legyenek. A röpde, illetve a kifutó tete­jének egyharmadát deszkával vagy más megfelelő anyaggal be kell fedni, sőt a röpde ol­dalainak egyharmadát is aján­latos befalazni, hogy kedvezőt­len időjárás esetén legyen hol meghúzódniuk az állatoknak. (Kleintierzucht) A citromfefök tavasszal A citromfélék összefoglaló elnevezés alatt a Rutaceae csa­ládba tartozó Citrus nemzetsé­gét értjük. E nemzetséghez har­minchárom faj tartozik; mint gyümölcsnek, gazdasági értéke elsősorban a citromnak, a na­rancsnak és a mandarinnak van, de étkezési szempontból a citrancs (grape fruit) is jelen­tős. A citromfélék örökzöld, szub­trópusi fák, valamennyi meleg- és fénykedvelő. Aktív növeke­désük már 12 C-fok körüli hő­mérsékleten megindul, de kielé­gítő fejlődésükhöz 22—24 C-fok hőmérsékletet kell biztosítani. Ha a növényház hőmérséklete 10 C-fok alá csökken, a citrom­félék fejlődése leáll, a növé­nyek „kényszerpihenőt“ tarta­nak. Ezt az állapotot néhány hónapon át károsodás nélkül tűrik. Mint fényigényes növé­nyek, a közvetlen napfényt is elviselik. A citromfélék viszo­nyaink közepette nyáron elég fényt kapnak, de a téli hóna­pokban fényhiányban szenved­nek. Éppen ezért hűvösebb (7—10 C-fok hőmérsékletű) he­lyiségben tanácsos őket telel­tetni, mert a nyugalmi időszak­ban a fényigényük is kisebb. Hazánkban tavasszal a napfé­nyes órák száma tizenegy körül alakul, egyre intenzívebbé válik a napsütés, tehát a teleltető helyiség hőmérséklete egyha­mar meghaladja a 10 C-fokot. Ha márciusban észrevesszük, hogy fakadáslioz készülődnek a növények, melegebb helyiségbe visszük, és az ablak közelébe állítjuk őket. Nagy előnyt je­lent, ha növényeink a hűvös folyosón vagy az erkélyen telel­hetnek, mert itt természetes fo­lyamatként következik be a nö­vények ébredése. Nagyon fontos, hogy kora ta­vasszal megfelelő hőmérsékletet teremtsünk a citromfélék szá­mára. A virágrügyek fejlődése szempontjából a 14—16 C-fok napi átlaghőmérséklet a leg­megfelelőbb. Nagyobb melegben ugyan gyorsabban fejlődnek a virágrügyek, de nagyobb lesz a hibás virágok száma. Növényeinket mindig lágy és meleg vízzel locsoljuk, s egy­­szer-kétszer a cserép alá helye­zett edénybe is öntsünk vizet, hogy a földlabda tökéletesen átnedvesedjen. Tavasszal már gondolni kell a tápanyagpótlás­ra is. Legjobb eredményt akkor érünk el, ha havonta egyszer­­kétszer erjesztett marhatrágya­­oldattal, majd pedig a Herba­­syn, illetve a Herbapon 0,2 szá­zalékos oldatával öntözzük a növényeket, ahányszor csak szükség mutatkozik a locso­lásra. A cítromfélék is igénylik a metszést, a koronaalakítást. Márciusban bekurtítjuk a fel­kopaszodott, lombtalan ágakat, eltávolítjuk a szárazakat, s megritkítjuk a koronasűrítő hajtásokat. A levágott egészsé­ges hajtásokat felhasználhatjuk szaporításra. Némely citromfélék tavasszal túl sok virágot nevelnek és termést kötnek meg. Ennek már akkor ajánlatos elejét venni, amikor a rügyek még almamag nagyságúak (ritkítás). Egy-egy fán legfeljebb háromszor annyi virágot hagyhatunk meg, mint amennyi gyümölcsöt a növény képes károsodás nélkül felne­velni. A citromféléknek sok beteg­sége és állati kártevője van. Ezért kora tavasszal ajánlatos bepermetezni a fákat. A gomba­betegségek ellen a Fundazol, Karathane, Benlate, az állati kártevők ellen pedig a Pirimor, illetve a Metation hasznosítha­tó' a használati utasításban fe­­tüntetett töménységben. Ketlmannová Katarína mérnök 3 Madáron (Modrany) több mint.két évtizeddel ezelőtt, pon­tosabban 1958-ban alakult meg a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének alapszervezete. Huszonhárom lelkes állatbarát vállalta a feladatot, hogy a községben lerakja a szervezett tevékenység alapjait, meghono­sítja a fajtatiszta apróállatok tenyésztését. A hagyományte­remtők id. Szatmári Lászlót választották meg az alapszerve­zet elnökévé, titkárnak pedig Szabó Gábort tették meg. Szatmári László halála után Szabó elvtárs lett az alapszer­vezet elnöke. A közelmúltban vele beszélgetünk a madari kis­állattenyésztők életéről, munká­járól. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az immár kö­zel tíz éve elnökösködő egykori alapítótag hogyan értékeli a múlt eredményeit. — Nem volt könnyű a fel­adat, amire vállalkoztunk, de az idő és az elért eredmények minket igazolnak — mondta Szabó elvtárs. — Eltökéltük, hogy szervezetbe tömörülve be­bizonyítjuk, érdemes behatóan foglalkozni a fajtatiszta állatok tenyésztésével. Nem mondom, hogy kinevettek bennünket, de a legtöbben várakozó álláspont­ra helyezkedtek, s csak az első eredmények láttán bólintottak, ami körülbelül az elismeréssel egyenlő. Szervezetünknek ma ötven tagja van. Ez a falu lé­lekszámúhoz viszonyítva nem sok, de nem is kevés. Nem to­borozzuk az embereket, de aki igaz elhatározással jelentkezik sorainkba, azt minden további nélkül befogadjuk. Sőt! Hogy könnyebb dolga legyen, mint nekünk volt valaha, még az induláshoz szükséges tenyész­állatokat is felkínáljuk. S talán mondanom sem kell, hogy ered­ményeink láttán az egész köz­ségben megváltozott a régi szemléletmód. Ma már kevesen kérdezik, hogy mennyibe is ke­rül majd a csibe, amit hozni akarunk. Inkább az iránt ér­deklődnek, mennyit fog tojni, ha felnő, és mennyivel lesz jobb a korábban tartott fajták­nál. Es ez szerintem már akkor is eredmény, ha a szervezeti élet iránti érdeklődés történe­tesen nem a legnagyobb. # Példaként a baromfite­nyésztőket említette. Ez annyit jelent, hogy ők a legtevéke­nyebbek? — Jó pár évvel ezelőtt bi­zony ők jeleskedtek, no meg a juh- és a kecsketenyésztők. De ahogy múltak az évek, változ­tak az ösztönzők, és módosult az alapszervezetekkel szemben támasztott társadalmi igény is. Mi pedig ehhez igazítottuk a tevékenységünket. így folyama­tosan háttérbe szorult a tojás­termelés, s a juh- és kecske­tenyésztés iránti érdeklődés is alaposan visszaesett. Ezzel szemben a hetvenes évek dere­kán fellendült a nyúltenyésztés. Korábban is voltak nyulaink, sőt kiemelkedő eredményt el­érő, lelkes tenyésztőink is, de az árutermelés iránti érdeklő­dést csak az értékesítési lehe­tőség megteremtése keltette fel. Községünkben Kovács József szorgalmazta a nyúltenyésztés fejlesztését. Az ő érdeme, hogy a tenyésztők rövid idő belül fajtatiszta állatokkal helyettesí­tették a ki tudja milyen keresz­tezésből származó anyanyula­­kat. Kezdetben a francia ezüst, a cseh tarka és a belga óriás volt a legkedveltebb a faluban. A nitrai BRANKO tavaly több mint hatszáz kiló pecsenyenyulat vásárolt fel a faluban. Fotó: —kov— Ilii A madari kisállattenyésztők sok ludat és kacsát tartanak. Fotó: —bor Ahogy kezdetét vette a felvá­sárlás, a belgák fokozatosan háttérbe szorultak, s többen a kaliforniai, illetve az új-zélandi fehér mellett döntöttek. Sőt! Ma már e két fajta haszonke­resztezése sem ritka dolog. Akad a faluban olyan tenyésztő is, aki egymaga kilencven nyu­­lat tart. Tavaly több mint hat­száz kiló pecsenyenyulat vásá­rolt fel szervezetünktől a nitrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat. Az értékesítéssel nincs nagyobb gondunk, ami elsősor­ban a felvásárló vállalathoz fű­ződő jó kapcsolatunknak, más­részt I g a r András jó munká­jának köszönhető, ű az alap­szervezet nyúltenyésztési szak­osztályának vezetője, ő szervezi a felvásárlást, és ő gondoskodik a keveréktakarmányok beszer­zéséről és elosztásáról is. ф Mi mindennel foglalkoz­nak még a tenyésztők? *— A tyúktenyésztők csak annyi t ojőt tartanak, hogy ne kelljen a piacon vagy boltban tojást vásárolniuk. Tulajdon­képpen két fajtát tenyésztenek: hemsírt és plimutot, az utóbbi két szín változatban (sávozott, sárga). Három évvel ezelőtt még pulykáink is voltak, ma már egy sincsen. Ellenben ren­geteg kacsát és ludat tartunk, tagok és nem tagok egyaránt. Tavasszal és nyáron annyi lúd van a faluban, hogy egyik­másik utcán szinte lehetetlen közlekedni. Vannak galamb­jaink és egzotikus madaraink is. Az utóbbiak szaporításával Kiss József foglalkozik. S ami ugyancsak örvendetes, ismét kezd éledezni a juh- és kecske­tenyésztés iránti érdeklődés. Juhot körülbelül húszán tarta­nak, és a kecsketenyésztők szá­ma is gyarapodna, ha lenne aki elvállalja, hogy bakot is fog tartani. A szomszédos bátorke­­szin is vannak kecsketenyész­­tők, egyelőre kénytelenek va­gyunk hágatás idején odavinni a kecskéket. • A szerződéses állattartás területén mi a helyzet? — Az igazat megvallva, az emberek kevesellik a juttatott takarmányt és sokallják az adót. Nyulakkal és juhokkal régóta foglalkozunk, már néhá­­nyan tehenet, meg hízóbikát is tartanak, de a szerződéses ma­lacnevelés és hizlalás nem vonzza az embereket. A nyulá­­szok körében például most is nagy a készülődés. Januárban kétszázhat kiló pecsenyenyulat értékesítettek tenyésztőink. Beszélgetésünk során még megtudtam, hogy a madari kis­állattenyésztők nagy gondot fordítanak ismereteik állandó gyarapítására (előadások, ta­nulmányutak, kiállítások látoga­tása). Az országos kiállításokon olykor több állatot is bemutat­nak. Egyszer már saját kiállí­tást is rendeztek, melyen az ógyallai (Hurbanovo), a komá­romi (Komárno) és a perbetei (Pribeta) kisállattenyésztők is bemutatták legszebb állataikat. S ami szintén becsületükre válik: nem zárkóznak el a köz­hasznú társadalmi munkától sem. Immár harmadik éve a legaktívabb szervezetként tart­ják nyilván őket a faluban, mert derekasan kiveszik részü­ket a község fejlesztéséből és csinosításából. Bárha a kertész­kedők is legalább ilyen szorgal­masak lennének! KADEK GABOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom