Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-29 / 13. szám
гг IaJľI mim Mekkora madárházat? Szőlő-llsztharmat. A gomba a rügyekben telel át, tehát fakadás után azonnal fennáll a fertőzés veszélye. A betegség elleni védekezés a megelőzésen alapszik. A vegyszeres kezelést a szőlő 2—4 leveles fejlettsége Idején kell elkezdeni. Ez főleg akkor fontos, ha enyhe volt a tél, vagy tavaly erős fertőzést észleltünk. Permetlé: Sulikol К vagy Thiovit, egyaránt 5,0 %-os töménységben. Később, a tenyészidő folyamán más készítményeket (KarathaneLC 0,05%, Fundazol 0,05 %, Topsin M 0,07 százalék) is használhatunk. Arra feltétlenül gondolunk, hogy szüret előtt 3—4 héttel kénkészítményekkel már ne permetezzünk, mert a kén kedvezőtlenül hat a bor minőségére. Szőlőperonoszpóra. A gomba a lehullott leveleken telel át. A szőlő az erőteljes növekedés Idején különösen érzékeny a fertőzésre. A virágzás előtt, alatt és közvetlenül a terméskötés után bekövetkező fertőződés igen súlyos következményekkel járhat. Ha tavasszal az átlagosnál több a csapadék, akkor a fertőzéssel már virágzás előtt számolni kell. Tartósan meleg, de párás és csapadékos Időben a veszély fokozódik. A betegség megelőzésében nagy jelentősége van az alkalmazott agrotechnikának. Telepítéskor a sorokat az uralkodó szél irányával párhuzamosan jelöljük ki, hogy a légmozgás csökkent* * * * * * * * * * * se a légnedvességet. A zöldmunkákat (kötözés, csonkázás) időben kell elvégezni, és a talajt gyommentesen kell tartani. A vegyszeres védekezést a szőlő 6—8 leveles fejlettsége idején kell megkezdeni. Az első kezelések alkalmával a Dithane M 45, az Antracol, illetve a Polyram combi 0,2 %-os oldatát hasznosítsuk, mert így az atka-fertőzés veszélyét is mérsékelhetjük. Számításba jöhet még az Orthocid, illetve az Orthophaltan 0,2 %-os oldata is, de sík területen nem tanácsos őket folyamatosan alkalmazni. Az Otrhocid kizárólagos használata lombsárgulást okozhat. Ezt a szert elsősorban virágzáskor tanácsos hasznosítani. A rézkészítményeket (Neroxon 50 0,6—0,7 %, Kuprikol 50 0,5 %) fürtzáródás előtt kezdjük alkalmazni, és főleg a növekedés lelassulása után részesítjük előnyben. Nem árt tudni, hogy az Orthocid és az Orthophaltan gátolja a must erjedését, ezért a szüret előtti 4—5 héten már ne permetezzünk vele. A kertészkedők gyakran már július végén abbahagyják a peronoszpóra elleni permetezést, így a fiatal levelek gyakran károsodnak, és kedvező feltételeket teremtenek a gomba átteleléséhez. Ennek megelőzésére augusztus közepén rézkészítménnyel tanácsos bepermetezni a szőlőt. Fulajtár Péter mérnök A házilag tenyésztett, rabságban tartott madarak többsége olyan állatszállást (kalicka, madárház) igényel, melyben egy kicsit röpködni is lehet. A fácánok szalagdálni szeretnek, s nem is keveset. Az áilatszállások és a kifutók megépítésekor ennek megfelelően kell eljárnunk. Persze a fácánok kapirgálnak és a csőrükkel is lazítják a talajt, ezért ne csodálkozzunk rajta, ha rövid idő elteltével egészen másként fog festeni a kifutó, mint ahogyan eredetileg elképzeltük, illetve ahogyan szeretnénk. A kifutó létesítésekor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a sáros talajon járó állatoknak mindig sáros lesz a lába, essetleg a tolla is. Igen fontos, hogy helyesen határozzuk meg a kifutó nagyságát. A túl kicsi életteret nyújtó kifutóban a fácánok farok-és szárnytollai gyorsan megkárosodnak. Egy fácánpárnak vagy egy törzsnek legalább 6X4 méteres alapterületű kifutót kell építenünk. Ha ésszerűen akarjuk kihasználni a röpdét, a fácánokkal együtt gerlét vagy egzotikus madarakat is tarthatunk benne. A fácánok számára megfelelő ülőkéket kell elhelyezni a kifutóban és a madárházban. Ne használjunk gömbölyű rudakat, meg söprünyelet! Az ülőkéket faágakból kell készíteni és úgy elhelyezni, hogy a tetőzethez közel legyenek. A röpde, illetve a kifutó tetejének egyharmadát deszkával vagy más megfelelő anyaggal be kell fedni, sőt a röpde oldalainak egyharmadát is ajánlatos befalazni, hogy kedvezőtlen időjárás esetén legyen hol meghúzódniuk az állatoknak. (Kleintierzucht) A citromfefök tavasszal A citromfélék összefoglaló elnevezés alatt a Rutaceae családba tartozó Citrus nemzetségét értjük. E nemzetséghez harminchárom faj tartozik; mint gyümölcsnek, gazdasági értéke elsősorban a citromnak, a narancsnak és a mandarinnak van, de étkezési szempontból a citrancs (grape fruit) is jelentős. A citromfélék örökzöld, szubtrópusi fák, valamennyi meleg- és fénykedvelő. Aktív növekedésük már 12 C-fok körüli hőmérsékleten megindul, de kielégítő fejlődésükhöz 22—24 C-fok hőmérsékletet kell biztosítani. Ha a növényház hőmérséklete 10 C-fok alá csökken, a citromfélék fejlődése leáll, a növények „kényszerpihenőt“ tartanak. Ezt az állapotot néhány hónapon át károsodás nélkül tűrik. Mint fényigényes növények, a közvetlen napfényt is elviselik. A citromfélék viszonyaink közepette nyáron elég fényt kapnak, de a téli hónapokban fényhiányban szenvednek. Éppen ezért hűvösebb (7—10 C-fok hőmérsékletű) helyiségben tanácsos őket teleltetni, mert a nyugalmi időszakban a fényigényük is kisebb. Hazánkban tavasszal a napfényes órák száma tizenegy körül alakul, egyre intenzívebbé válik a napsütés, tehát a teleltető helyiség hőmérséklete egyhamar meghaladja a 10 C-fokot. Ha márciusban észrevesszük, hogy fakadáslioz készülődnek a növények, melegebb helyiségbe visszük, és az ablak közelébe állítjuk őket. Nagy előnyt jelent, ha növényeink a hűvös folyosón vagy az erkélyen telelhetnek, mert itt természetes folyamatként következik be a növények ébredése. Nagyon fontos, hogy kora tavasszal megfelelő hőmérsékletet teremtsünk a citromfélék számára. A virágrügyek fejlődése szempontjából a 14—16 C-fok napi átlaghőmérséklet a legmegfelelőbb. Nagyobb melegben ugyan gyorsabban fejlődnek a virágrügyek, de nagyobb lesz a hibás virágok száma. Növényeinket mindig lágy és meleg vízzel locsoljuk, s egyszer-kétszer a cserép alá helyezett edénybe is öntsünk vizet, hogy a földlabda tökéletesen átnedvesedjen. Tavasszal már gondolni kell a tápanyagpótlásra is. Legjobb eredményt akkor érünk el, ha havonta egyszerkétszer erjesztett marhatrágyaoldattal, majd pedig a Herbasyn, illetve a Herbapon 0,2 százalékos oldatával öntözzük a növényeket, ahányszor csak szükség mutatkozik a locsolásra. A cítromfélék is igénylik a metszést, a koronaalakítást. Márciusban bekurtítjuk a felkopaszodott, lombtalan ágakat, eltávolítjuk a szárazakat, s megritkítjuk a koronasűrítő hajtásokat. A levágott egészséges hajtásokat felhasználhatjuk szaporításra. Némely citromfélék tavasszal túl sok virágot nevelnek és termést kötnek meg. Ennek már akkor ajánlatos elejét venni, amikor a rügyek még almamag nagyságúak (ritkítás). Egy-egy fán legfeljebb háromszor annyi virágot hagyhatunk meg, mint amennyi gyümölcsöt a növény képes károsodás nélkül felnevelni. A citromféléknek sok betegsége és állati kártevője van. Ezért kora tavasszal ajánlatos bepermetezni a fákat. A gombabetegségek ellen a Fundazol, Karathane, Benlate, az állati kártevők ellen pedig a Pirimor, illetve a Metation hasznosítható' a használati utasításban fetüntetett töménységben. Ketlmannová Katarína mérnök 3 Madáron (Modrany) több mint.két évtizeddel ezelőtt, pontosabban 1958-ban alakult meg a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének alapszervezete. Huszonhárom lelkes állatbarát vállalta a feladatot, hogy a községben lerakja a szervezett tevékenység alapjait, meghonosítja a fajtatiszta apróállatok tenyésztését. A hagyományteremtők id. Szatmári Lászlót választották meg az alapszervezet elnökévé, titkárnak pedig Szabó Gábort tették meg. Szatmári László halála után Szabó elvtárs lett az alapszervezet elnöke. A közelmúltban vele beszélgetünk a madari kisállattenyésztők életéről, munkájáról. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az immár közel tíz éve elnökösködő egykori alapítótag hogyan értékeli a múlt eredményeit. — Nem volt könnyű a feladat, amire vállalkoztunk, de az idő és az elért eredmények minket igazolnak — mondta Szabó elvtárs. — Eltökéltük, hogy szervezetbe tömörülve bebizonyítjuk, érdemes behatóan foglalkozni a fajtatiszta állatok tenyésztésével. Nem mondom, hogy kinevettek bennünket, de a legtöbben várakozó álláspontra helyezkedtek, s csak az első eredmények láttán bólintottak, ami körülbelül az elismeréssel egyenlő. Szervezetünknek ma ötven tagja van. Ez a falu lélekszámúhoz viszonyítva nem sok, de nem is kevés. Nem toborozzuk az embereket, de aki igaz elhatározással jelentkezik sorainkba, azt minden további nélkül befogadjuk. Sőt! Hogy könnyebb dolga legyen, mint nekünk volt valaha, még az induláshoz szükséges tenyészállatokat is felkínáljuk. S talán mondanom sem kell, hogy eredményeink láttán az egész községben megváltozott a régi szemléletmód. Ma már kevesen kérdezik, hogy mennyibe is kerül majd a csibe, amit hozni akarunk. Inkább az iránt érdeklődnek, mennyit fog tojni, ha felnő, és mennyivel lesz jobb a korábban tartott fajtáknál. Es ez szerintem már akkor is eredmény, ha a szervezeti élet iránti érdeklődés történetesen nem a legnagyobb. # Példaként a baromfitenyésztőket említette. Ez annyit jelent, hogy ők a legtevékenyebbek? — Jó pár évvel ezelőtt bizony ők jeleskedtek, no meg a juh- és a kecsketenyésztők. De ahogy múltak az évek, változtak az ösztönzők, és módosult az alapszervezetekkel szemben támasztott társadalmi igény is. Mi pedig ehhez igazítottuk a tevékenységünket. így folyamatosan háttérbe szorult a tojástermelés, s a juh- és kecsketenyésztés iránti érdeklődés is alaposan visszaesett. Ezzel szemben a hetvenes évek derekán fellendült a nyúltenyésztés. Korábban is voltak nyulaink, sőt kiemelkedő eredményt elérő, lelkes tenyésztőink is, de az árutermelés iránti érdeklődést csak az értékesítési lehetőség megteremtése keltette fel. Községünkben Kovács József szorgalmazta a nyúltenyésztés fejlesztését. Az ő érdeme, hogy a tenyésztők rövid idő belül fajtatiszta állatokkal helyettesítették a ki tudja milyen keresztezésből származó anyanyulakat. Kezdetben a francia ezüst, a cseh tarka és a belga óriás volt a legkedveltebb a faluban. A nitrai BRANKO tavaly több mint hatszáz kiló pecsenyenyulat vásárolt fel a faluban. Fotó: —kov— Ilii A madari kisállattenyésztők sok ludat és kacsát tartanak. Fotó: —bor Ahogy kezdetét vette a felvásárlás, a belgák fokozatosan háttérbe szorultak, s többen a kaliforniai, illetve az új-zélandi fehér mellett döntöttek. Sőt! Ma már e két fajta haszonkeresztezése sem ritka dolog. Akad a faluban olyan tenyésztő is, aki egymaga kilencven nyulat tart. Tavaly több mint hatszáz kiló pecsenyenyulat vásárolt fel szervezetünktől a nitrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat. Az értékesítéssel nincs nagyobb gondunk, ami elsősorban a felvásárló vállalathoz fűződő jó kapcsolatunknak, másrészt I g a r András jó munkájának köszönhető, ű az alapszervezet nyúltenyésztési szakosztályának vezetője, ő szervezi a felvásárlást, és ő gondoskodik a keveréktakarmányok beszerzéséről és elosztásáról is. ф Mi mindennel foglalkoznak még a tenyésztők? *— A tyúktenyésztők csak annyi t ojőt tartanak, hogy ne kelljen a piacon vagy boltban tojást vásárolniuk. Tulajdonképpen két fajtát tenyésztenek: hemsírt és plimutot, az utóbbi két szín változatban (sávozott, sárga). Három évvel ezelőtt még pulykáink is voltak, ma már egy sincsen. Ellenben rengeteg kacsát és ludat tartunk, tagok és nem tagok egyaránt. Tavasszal és nyáron annyi lúd van a faluban, hogy egyikmásik utcán szinte lehetetlen közlekedni. Vannak galambjaink és egzotikus madaraink is. Az utóbbiak szaporításával Kiss József foglalkozik. S ami ugyancsak örvendetes, ismét kezd éledezni a juh- és kecsketenyésztés iránti érdeklődés. Juhot körülbelül húszán tartanak, és a kecsketenyésztők száma is gyarapodna, ha lenne aki elvállalja, hogy bakot is fog tartani. A szomszédos bátorkeszin is vannak kecsketenyésztők, egyelőre kénytelenek vagyunk hágatás idején odavinni a kecskéket. • A szerződéses állattartás területén mi a helyzet? — Az igazat megvallva, az emberek kevesellik a juttatott takarmányt és sokallják az adót. Nyulakkal és juhokkal régóta foglalkozunk, már néhányan tehenet, meg hízóbikát is tartanak, de a szerződéses malacnevelés és hizlalás nem vonzza az embereket. A nyulászok körében például most is nagy a készülődés. Januárban kétszázhat kiló pecsenyenyulat értékesítettek tenyésztőink. Beszélgetésünk során még megtudtam, hogy a madari kisállattenyésztők nagy gondot fordítanak ismereteik állandó gyarapítására (előadások, tanulmányutak, kiállítások látogatása). Az országos kiállításokon olykor több állatot is bemutatnak. Egyszer már saját kiállítást is rendeztek, melyen az ógyallai (Hurbanovo), a komáromi (Komárno) és a perbetei (Pribeta) kisállattenyésztők is bemutatták legszebb állataikat. S ami szintén becsületükre válik: nem zárkóznak el a közhasznú társadalmi munkától sem. Immár harmadik éve a legaktívabb szervezetként tartják nyilván őket a faluban, mert derekasan kiveszik részüket a község fejlesztéséből és csinosításából. Bárha a kertészkedők is legalább ilyen szorgalmasak lennének! KADEK GABOR
