Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-29 / 13. szám
MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATOK Hajtassunk kevesebb energiával □ Legnagyobb felületen a fűtésnélküli, egy fólia réteggel takart hajtatóberendezéseket használjuk. Az utóbbi években gyorsan terjedt el a kettős takarás. Az olcsó energiákat hasznosítható vizfüggönyös létesítmények kerültek előtérbe. Valamennyi hajtatóberendezés hátránya azonban, hogy éjszaka erősen lehűlnek. A legtöbb energiát ennek az ellensúlyozására kell felhasználnunk. Ha a nappal összegyűjtött meleget, illetve az éjszakai fűtésre előállított hőt kisebb veszteséggel tudnánk megtartani, akkor a jelenleginél sokkal kevesebb energiára lenne szükség és a íűtésnélküli létesítményekben is előbb kezdhetnénk a termesztést. Tehát elsősorban nem a fűtést kell fokozni, hanem a hőszigetelést javítani. TAKARÁS FEKETEFÖLIAVAL Az utóbbi években több kísérletet végeztünk a fóliás berendezések éjszakai feketefóliás takarásával. A takarót 0,15 mm vastag fekete polietilén fóliából készítettük. Estétől reggelig úgy helyeztük kívülről a sátorra, hogy a rögzítés kétoldalt 100— 150 mm-rel távolabb legyen a létesítmény, szélétől. Ezzel mindkét oldalon marad elegendő távolság a palást és a takaró között. A gerincvonalban a palást fölött műanyag csövet vezettünk a létesítmény egész hosszában és arra tettük a takarót, így a felső részen is kialakult a fóliák között a szigetelő levegőréteg. Ezzel elenyészőre csökkent az a felület, ahol a palást és a fekete takaró közvetlenül érintkezett egymással. A szigetelő fóliát kétoldalt földeléssel vagy az utóbbi években jól bevált műanyag bilincsekkel rögzítettük. Az egyik oldalon erősen (hasonlóan, mint a palástot), a másik oldalon — ahol reggel fölszedtük és minden este feszítettük — csak ideiglenesen rögzítettük a feketefóliát. A bilincseket ritkábban raktuk föl, mint az átlátszó paláston, 250—300 mm távolság helyett 680—800 milliméterenként, földelés esetén pedig a 400 milliméter mély árok helyett a 150—200 nrn-es is megfelelt. , A feketefóliát közvetlenül naplemente előtt húztuk fel, és napkelte után vettük le. Ez a takarás a létesítmény belsejébe jutott nap melegét és a fűtéssel termelt hőt sokkal jobban viszszatartja, mint az átlátszó fólia. Méréseink szerint az egyfóliaréteges, ffitésnélküli hajtatósátorban a feketefóliás takarás hatására —12 C-fokos külső hideg esetén sem csökkent a hőmérséklet fagypont alá. A HŐSZIGETELÉS MÉRTÉKE A feketefőliás takarás az egyrétegű, fűtetlen létesítmények hőgazdálkodását átlagosan 4—8 C-fokkal javítja. A fűtött létesítményekben pedig 30—60 százalékos fűtőanyag-megtakarítást eredményez. A fűtésnélküli hajtatás esetén a kritikus hideg éjszakák előtt célszerű a sátor belsejét a déli órákban enyhén beöntözni, a szellőztetőket korán lezárni. Este a fekete takaró felhúzása előtt a palást külső részét vízzel permetezzük le és utána húzzuk rá a fekete takarót. A palást és a takaró közé került víz segíti a feketefólia alsó felületén a dérréteg kialakulását, amely növeli a hőszigetelő hatást. Öntözéssel a sátor belsejébe került víz is véd a fagyveszélytől. A fűtött létesítmények takarásának nagy előnye, hogy kisebb és olcsóbb fűtőberendezésre, s kevesebb tüzelőanyagra van szükség. A kritikus időszakok kivételével egyáltalán nem, vagycsak az éjszakának egy részében kell fűteni. A feketefóliás takurásnak a vizfüggönyös létesítményekben kisebb, de A dercsikai (Jurává) Barátság Efszben nagyon jő tapasztalatokat szereztek a duplafalú, vizfüggönyös fóliasátrakban történő zöldséghajtatással. Fotó: —bor nem elhanyagolható a jelentősége. korábban ültethetünk A termesztés tavaszi kezdete, illetve ősszel a befejezés időpontja elsősorban a fagyveszélyes időszakok és az éjszakai alacsony átlaghőmérséklet függvénye. Tehát sokkal később kezdjük, illetve korábban fejezzük be a zöldségtermesztést, mint azt a nappali átlaghőmérséklet indokolná. Végeredményben a természet olcsó energiáját nem tudjuk kellően kihasználni. A paradicsom esetében ez azt jelenti, hogy az egyréteges, fűtésnélküli létesítményekben a szokásos április elején végzett ültetést a nappali átlaghőmérséklet alapján már március elején kezdhetnénk, ha néhány kritikus éjszakán nem fagyna el az állomány, és az éjszakai átlaghőmérséklet is kW elégítő lenne. Az eddigi termesztési eredmények alapján úgy látjuk, hogy a feketefóliás éjszakai takarás a fűtésnélküli létesítményekben a fagyveszélyt annyira kiküszöböli, illetye az éjszakai átlaghőmérsékletet olyan mértékben emeli, hogy tavasszal az ültetés időpontját, ősszel a termesztés befejezését addig az időszakig kiterjeszthetjük, amikor a nappali átlaghőmérséklet már vagy még elegendő a zöldségfaj számára. Ez azt ’jelenti, hogy a feketefóliás kiegészítő takarással a növényfajtól függően a termesztést három-hat héttel korábban kezdhetjük, illetve később fejezhetjük be. A fűtött létesítmények esetében a kiegészítő takarás a vészfűtést az enyhe fűtés szintjére emeli, az enyhe fűtést pedig a teljes fűtéssel teázi közel egyenértékűvé. Bármennyire kedvező a feketefóliás takarás, széles körben a nehézkes végrehajtás miatt lassan terjed. A módszer kipróbálását elsősorban a kisgazdaságokban javasoljuk. Reméljük, sikerül rövidesen a gyakorlat számára egyszerűbb eljárást találni. A takarás anyagköltsége nem jelentős, tekintve, hogy a feketefólia élettartama 3—5 év. Jelenleg kevés széles feketefólia áll rendelkezésre. A próbálkozni szándékozóknak javasoljuk, hogy a 0,8 mm vastag fekte talajtakaró fóliát házilag vasalják össze a szükség szerinti méretre. A földeléses rögzítéssel szemben célszerű a műanyag fóliarögzítő bilincsek használatát előnyben részesíteni. A takarásra csak azokon az éjszakákon van szükség, amikor a várható hőmérséklet a növényfaj igényénél lényegesen alacsonyabb. A feketefóliás takarás nemcsak a létesítményen kívül, hanem belül is használható, elsősorban ott, ahol van belső vázszerkezet. (Túri I.. Kertészet és Szőlészet, 1980/8) Az orgona is igényli Igen, az orgona is igényli az ápolási, mert az elhanyagolt növényzetet hamarosan megtámadják a betegségek és a kártevők. A gyakorlott kertészek bizonyára megfigyelték már, hogy helyenként feltűnően megszaporodnak és megduzzadnak a rügyek az orgonavesszőkön. Ezt leginkább a téli hónapokban lehet megfigyelni. A fertőzött hajtások nehezen fakadnak, s később gyakran elhalnak. A fertőzött rügyek sepröszerüen felszakadoznak. A károsodás többnyire az árnyékban nevelt, elöregedett, besürüsödött növényzeten figyelhető meg. A baj okozója az orgona gubacsatka, mely a rügyeket és a virágot károsítja. A megduzzadt rügyekben olykor tömegesen található; a növénynedvet szívogatja, s ezzel fokozott rügyképzésre serkenti a növényt. A tenyészidőben a szívogatás hátráltatja a fejlődést, ami nem egyszer a károsított hajtások, esetleg az egész növény pusztulásához vezet. 'A kártevőket már az első észleléskor irtani kell. A fertőzött hajtásokat le kell vágni és el kell égetni, nagyobb gondot kell fordítani a növény ápolására. A kártevők által megtámadott orgonát tavasszal, közvetlenül a rügyfakadás előtt permetezzük be a Sulka (esetleg a Polybaritf 3—5 százalékos töménységű oldatával* (ZvJ 1 A tenyésztő öröme: szépen fejlődő kiskacsák a tavaszi napfényben. Fotó: -dek Szorgalmas nyultenyésztők Nádszegen (Trstice) két és (él évvel ezelőtt alakult meg a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezete. Az alapszervezet, melynek napjainkban 75 lelkes tagja van, igen aktív tevékenységet fejt ki. A közelmúltban megtartott évzáró taggyűlésen Gombos Ödön elnök ismertette az állat tartók múlt évi munkájának eredményeit. A beszámoló nagyra értékelte a község szervezett nyúltenyésztőinek nemes igyekezetét. Nem volt véletlen a dicséret, hiszen a helybeli tenyésztők tavaly már 3843 pecsenyenyulat értékesítettek, és a több mint tíz tonna vágóállatért összesen 165 ezer koronát kaptak. Az első évben elért sikerek láttán sokan kedvet kaptak a szerződéses nyúltartásra, így tavaly már közel ezernyolcszáz darabbal több pecsenyenyulat vásárolhatott fel a községben a ni'trai BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalat, mint egy évvel korábban. A falu legjubb és legeredményesebb nyúltenyésztője Horváth Ferenc, aki tavaly 205 vágóállatot értékesített. Őt Győri Rafael és Nagy Dezső követi a sorban, akik ugyancsak elismerést érdemlő eredményt mutattak fel tavaly. A beszámoló további része ismét a nyúltenyésztőkkel foglalkozott, de immár nem dicsérő hangnemben. Tavaly ugyanis Nádszegen felütötte a fejét és viszonylag elhatamasodott a sok kárt okozó myxomatózis. Sokan lebecsülték a nyulak legveszélyesebb betegségét, elhanyagolták a megelőző oltást és egyéb óvintézkedéseket, amiért drágán megfizettek. A szervezet elnöke hangsúlyozta, ilyen felelőtlenségnek többé nem szabad előfordulni, minden nyulat időben védőoltásban kell részesíteni. Sőt a tetoválását is mindig idejében kell elvégezni. Ezzel a munkával Tóth Aladárt bízták meg. A nádszegi kisállattenyésztők a társadalmi munkából is kivették a részüket: 540 óra ledolgozásával segítették sikerre a községszépítési akciót, a kultúrliáz körüli park gondozásához pedig ISO óra társadalmi munkával járultak hozzá. A szervezeti élethez tartozik, hogy év közben két ízben tartottak taggyűlést, s egy színvonalas szakmai előadást is meghallgattak, ismereteik gyarapítása céljából. Az összejövetelen szóba került még, hogy az állatbarátok kiállítás keretében szeretnének számot adni munkájuk eredményeiről. Hogy ez a bemutató valóban színvonalas és mozgó sító legyen, időben ki kell válogatniuk és kellően fel kell készíteniük az állatokat. A siker megalapozása érdekében asztali értékelést rendeznek. Az elnöki beszámolót gazdag vita és értékes tapasztalatcsere követte. Győri Irén, Nádszeg (Trstice) Sok sikert! Az utóbbi néhány esztendő sikerei még jobb munkára ösztönözték a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége hodosi (Vydrany) helyi szervezetének vezetőit. A falu lakói ma már elismeréssel nyilatkoznak a kisállattenyésztők munkájáról, elismerik eredményeiket. -Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy tavaly újabb huszonkét taggal bővült a szervezett kisállattenyésztők amúgy is népes tábora. Csömör Lászlónak, a helyi szervezet titkárának egyébként is volt miről beszámolnia az évzáró taggyűlésen. A községben a nyúltenyésztés iránt mutatkozik legnagyobb érdeklődés. Ezzel foglalkozik a tagok többsége. A múlt évben 1902 nyulat értékesítettek, vagyis tizenhat százalékkal többet, mint az előző évben. Persze a baromfitenyésztők is jeleskednek. Tizenkét tagnak van elismert А-tenyészete, melyek tavaly a nyárasdi (Topofníky) keltető részére 10 ezer 785 tojást termeltek. Ez az adat is a tenyésztői kedv fokozódását jellemzi, hiszen az értékesített kelletési tojások száma négyezerötszázzal volt több, mint 1978-ban. A szervezet tagjai persze nem csupán a kisállattenyésztésben jeleskednek. Részt vállalnak a községfejlesztési és szépílési program teljesítéséből is. A múlt évben például a temető rendezésénél segítettek, az idén pedig 500 óra társadalmi munkavégzésére tettek ígéretet. A szervezet erkölcsileg és anyagilag is támogatja a kulturális és tömegpulitikai megmozdulásukat. Képviseltette magát például a hetven évesnél .idősebb polgárok, valamint az önkéntes véradók köszöntésén, a CSSZBSZ és a SZISZ helyi szervezetével karöltve megemlékeztek a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójáról, most pedig hazánk felszabadulásának évfordulóját kívánják méltóképpen megünnepelni. A hodosi kisállattenyésztők az idén is hasonló jó és eredményes munkát szeretnének végezni, mint az utóbbi években. Sok sikert kívánunk hozzá! Széllé Beáta, Hodos (V-ydrany)
