Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-12 / 2. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1980. január 12. Szakképzett dolgozókat a mezőgazdaságba Á komáromi (Komárno) Járás lakossága régidők óta mezőgazdasággal foglalkozott, étiből élt. A járás ezt a jellegét megőrizte a mai napig. Sajnos, az előző, kizsákmányoló rendszertől egy szegényes, elmaradott mezőgazdaságot örökölt a szocializmus útjára tért mezőgazdaság. Ezért sokan még ma is lebecsülik a mezőgazdasági munkát. Ezen a helytelen szemléleten kívántak változtatni még 1959- ben a Komáromi Állami Gazdaság vezetői, akik a párt és állami szervek támogatásával üzemükben szaktanintézetet létesítettek azzal a céllal, hogy két év alatt szakképzett embereket neveljenek a növénytermesztés és az állattenyésztés számára az adott feltételek között. A Komáromi Mezőgazdasági Szaktanintézet -a közelmúltban ünnepelte huszadik évfordulóját. Ebből az alkalomból felkerestem Sukola András mérnököt, aki az iskola megalapítása utáni évben került a szaktanintézetbe. Azóta sem változtatott munkahelyet, így talán mondanom sem kell, hogy végigszenvedte a kezdeti nehézségeket, de bőven volt része örömökben is, amelyeket diákjai szereztek számára. Nem tévedek, ha azt állítom, hogy Sukola András a gadóci városrészben székelő mezőgazdasági szaktanintézet élő krónikása. Mérnöki diplomáját Magyarővárott szerezte. Az évek során szaktudását másutt is hasznosíthatta volna, de ő hű maradt diákjaihoz, mondván, élete annyira összenőtt az iskola növendékeivel, hogy azt nélkülük már nem is tudja elképzelni. Hosszantartó beszélgetésünk során Sukola mérnök elmondotta, hogy az iskola első növendékeit — ámbár azok a magyar iskolák jobb tanulóinak' soraiból kerültek a szaktanintézetbe — az iskola elvégzése után némi csalódás érte. Akkoriban ugyanis a szaktanintézet még nem rendelkezett megfelelő berendezéssel, ezért manuális munkák szakszerű elvégzésére képezték a tanulókat. Az állami gazdaság vezetősége hamar felismerte a helyzetet, felkarolta az iskolát elvégző tanulókat. Rövidesen az állami gazdaság baromfitenyésztő részlégén kiváló szakmunkásokká váltak. A hatvanas évek elején az iskolában mezőgazdasági gépesítői szakot nyitottak. Ezt a szakot a szülők is többre becsülték az előzőeknél, ezért nagy volt az érdeklődés e szakma iránt. Igaz, az iskola akkori igazgatósága Hengerics Péter vezetésével kiváló feltételeket biztosított a tanulók felkészítéséhez. Többek közt a tanulók a tanárok segítségével önsegélyes úton tornatermet, üvegházat, hegesztőműhelyt stb. építettek. Az iskola felszerelésével és berendezésével párját ritkította a kerületben. Az iskola szinte ontotta a kiváló mezőgazdasági gépkezelőket, olyanokat, akik nemcsak kezelték gépeiket, hanem meghibásodás esetén a hibákat el is távolították. Sukola András mérnök, a szaktanintézet élő krónikása. Fotó: Paál Gyula A mai mezőgazdasági szaktanintézet a mezőgazdasági műszaki szakközépiskola igazgatóságéhoz tartozik. Berze István igazgató vezetésével továbbra is mindennemű támogatást megad a hároméves mezőgazdasági tanoncképzés színvonalának emeléséhez. Az új feltételek között tevékenykedő intézetben a gyakorlati oktatás dominál. A gyakorlati oktatáshoz minden feltétel adott: az iskola gazdagon felszerelt tansegédeszközökkel, főleg a gyakorlathoz szükséges nagy teljesítményű gépekkel stb. Az iskola diákjai két hetet töltenek a brnói traktorgyárban, ahol megismerkednek a gyártási folyamattal, az alkatrészek elhelyezésével, aminek aztán nagy hasznát veszik munkahelyükön. Az iskolában töltött időszak alatt a tanú lók egyébként is alaposan megismerkednek a nagy teljesítményű gépek kezelésével, javításával és karbantartásával, amit az idősebb dolgozók már nem mernek vállalni. Tehát a stafétabotot a fiataloknak kell átvenniük. Ezért fájlalja Sukola András mérnök, hogy az iskola évente csupán huszonnégy tanulót vehet fel, holott a mezőgazdasági üzemekben évente ennek kétszeresét is el tudnák helyezni. Az iskolának pedig erre megvan minden lehetősége, hiszen két-három tanterem kihasználatlan és pedagógusokból sincs hiány. Sőt az iskola olyan szakoktatókkal rendelkezik, akik régebben az állattenyésztésben zootechnikusként dolgoztak. Tehát ideje lenne szakembereket képezni az állattenyésztés részére is. A mezőgazdasági nagyvállalatok, nagyüzemek állattenyésztésének továbbfejlesztése szempontjából ez rendkívül fontos feladat. Az idősebbek bármennyire is szeretik az állatikat, értik a gépi fejés technikáját, a korszerű, nagyüzemi berendezésektől idegenkednek. Ezért szükséges az állattenyésztő-gépesítő szak megvalósítása. Nemrégiben a járási pártbizottság plenáris ülésén is foglalkoztak ezzel a gondolattal. Bízunk benne, hogy ez a gondolat rövidesen meg is valósul, s olyan jó szakembereket nevel szocialista mezőgazdaságunknak, mint az eltelt húsz esztendő alatt. Ebben nagy részük volt az oktatóknak, nevelőknek, akik az évek során jó munkát végezték. Olyan pedagógiai’ munkát, amelyhez hivatástudat, áldozatkészség, a szakma szeretete szükséges. Csak a dicséret hangján szólhatunk Vágó Árpádné, Holló Gyula, Vörös János, Žiaková Júlia, Balázs Sándorné, Vaskó Mihály, Hostina József, Tárnok Tibor, Mézes Péter és a többiek odaadó, példás és szorgalmas munkájáról. Az iskola távlati tervei szép jövővel kecsegtetnek. Szó van többek közt arról, hogy az iskola tanulóinak lehetőségük nyílik az érettségi vizsga letételére. Ez örvendetes és szükséges márcsak azért is, hogy az emberek tudatából végképp kitörölhessük azt a helytelen felfogást, amely a mezőgazdaságban dolgozókat alacsonyabbrendűnek tartja. Kolozsi Ernő ÚJ TÍPUSÚ SZOCIÁLIS otthon Szocialista módon élni és dolgozni Szocialista társadalmunk Jó előfel tételeket teremtett a dolgozók munkakezdeményezésének széleskörű kibontakoztatására, mert enélkiil népgazdaságunk további fejlődése nem volna eredményes. A szocialista brigádok küldetéséhez tartozik, hogy tevékenységük a termelés érdekét szolgálja. A szécsénkei (Seőianky) Ipolymente Efsz a nagykürtösi (V. Krtíš) járás legjobb szövetkezeteinek egyike. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy már évek óta szép eredményeket érnek el mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán. Ebben pedig jelentős szerepet töltenek be a szocialista brigádok. A szövetkezet vezetősége nagy gondot fordít a politikai-műszaki feltételek megteremtésére, a kezdeményezőkészség kibontakoztatására és a kötelezettségvállalások megvalósítására. Köztudott, hogy a szocialista brigádok a „Szocialista módon dolgozni és élni“ jelszó értelmében fejtik ki tevékenységüket, ami nem más, mint a munkához való viszonyulás. Ezen elveket követve és figyelembe véve alakultak meg az Ipolymente szövetkezetben is a szocialista brigádok. A gazdaságban ezidáig tíz szocialista brigád tevékenykedik. Ebből három a növénytermesztésben, három az állattenyésztésben, kettő pedig a gépesítési, s kettő a BS-6 típusú szárító valamint a takarmánypogácsázŕ részlegen. Ezen brigádok közül néhány egészen új keletű, de többségük már évek óta versenyez a megtisztelő cím különböző fokozatáért. Minden évben sikeresen teljesítik kitűzött feladatukat és kötelezettségvállalásukat. A legjobb eredményeket az állattenyésztésben tevékenykedő brigádok érikel, ezek közül főleg a fejőnők érnek el szép sikereket. Az ipolyhídvégi részleg tizenkéttagú brigádja Belák Teréz vezetésével már elnyerte a megtisztelő cím ezüst fokozatát. A D e m e Erzsébet vezette csoport a nagyfalusi részlegen tevékenykedik. Ez a brigád a bronzfoknzat tulajdonosa. Kötelezettségvállalásuk a tervfeladatok túlteljesítésére, valamint társadalmi munkában a környezetszépítésre irányul. Kiváló eredményekkel dicsekedhetnek a I á s z Ferenc vezette javítóműhely tagjai, a karbantartók háromtagú kollektívája, valamint a BS-6-os típusú szárító és takarmánypogácsázó részleg dolgozói B o z s ó jános vezetésével. Ezek a kollektívák annak ellenére, hagy csak a közelmúltban alakultak, már a megtisztelő cím bronzfokozatának tulajdonosai. A gépesítési részleg tagjai főleg arra törekednek, hogy csökkentsék a javítás minőségét és újítási javaslatokkal oldják meg a hiányzó pótalkatrészek gyártását a saját műhelyükben. A kollektívából kizárják azokat, akik figyelmeztetés és meggyőzés ellenére sem tesznek eleget a követelményeknek. A kollektíva tagjai arra kötelezték magukat, hogy rendszeres karbantartással és javítással a gépek mindig üzemképesek legyenek, vagyis A napokban felkerestem az érsekújvári (Nové Zámky) új típusú szociális otthont. Az intézet létrejötte Pénzes Imrének, a járási nemzeti bizottság szociális osztályvezetőjének, Belicová Jolánnak, a járási egészségügyi központ főnővérének és Dubnická Erzsébet képviselőnek az érdeme. Javaslatukra 1974 augusztusában az SZNF 30. évfordulója tiszteletére megindult a 19 önálló lakásegységből álló szociális otthon építése. Jelenleg 22 idős személy talált itt meleg otthonra. A szociális otthon az idős emberek minden igényét kielégíti és kényelmüket biztosítja. Minden lakás önálló, egy szobából, konyhából, előszobából, éléskamrából és WC-ből áll. Mindenki saját bútorát használhatja, s a nyugdíjával is. önállóan rendelkezik. Mindezért minimális lakbért fizetnek: csupán hetven koronát havonta. A lakásokban lévő fűtőtestek és tűzhelyek az intézet tulajdona. Valamennyi lakásban külön gáz- és villanyóra van a lakók pedig fogyasztás szerint fizetik a díjat. A lakók többsége maga főz. Azonban az élelem beszerzéséről Perlaki Júlia, egészségüyi nővér gondoskodik. Azoknak, akik nehezebben mozognak, a főzésben Gódor Apollónia egészségügyi dolgozó segítkezik, de ezenkívül még tizenegy lakásban naponta takarít. A tizenkilenc lakásban negyedévenként nagytakarítást végeznek, előre kidolgozott terv szerint. Ez Salgó Ilona egészségügyi dolgozó feladata. Salgó Lajos pedig az éjszakai ügyeletet végzi, valamint az udvar és az utca rendbentartásáról gondoskodik. A szociális otthon egy nagy kétkádas fürdőszobával is el van látva. Ezenkívül mosókonyha is van, ahol a személyzet a lakók számára elvégzi a nagymosást. Az otthon lakói a közös társalgóban elbeszélgethetnek, olvashatják a különböző napi- és hetilapokat, nézhetik a tévét. Itt szokták megtartani a családi hangulatú ünnepségeket is. De az otthonnak van még egy érdekessége: egy szép kert, ahol mindazok, akiknek a mozgás nem okoz nehézséget, tetszésük szerint kertészkedhetnek. A közös kert, a saját ízlés szerint berendezett lakószoba, a rádió, a tévé, konyhafelszerelés stb., ez mind-mind hozzájárul a meghitt otthoni légkör megteremtéséhez. Perlaki Júlia, határtalan szeretető és gondoskodása mindenre kiterjed, s a rászorulóknak mindig készségesen nyújt segítséget. Az otthon legidősebb lakója a 88 éves Farkas Mária. Egyedül nem tud járni, S a nővérek segítségére szorul. Ennek ellenére víg kedélyű, kellemes hangja van. Amint beléptem a szobájába, afelől érdeklődött, hogy szeretem-e a népdalokat és a nótákat? Azután több nótát elénekelt. Kérdésemre, hogy érzi magát, azt felelte: „Jól érzem magam, meg vagyok elégedve az itteni körülményekkel. Foltán Rozália hetven éves. Egész életében dolgozott, évek óta rosszul lát és hall: súlyos cukorbetegsége miatt már csak szobájában mozoghat. Júlia nővért nagyon dicsérte. 1975-ben költözött az otthonba. Azelőtt gondozónők ápolták, akikkel nem volt megelégedve. Mostani környezetével éš a sokoldalú gondoskodással elégedett. A Novák házaspár a szociális otthon legrégibb lakója. Novák Mihályné elmondotta, hogy nagyon jól érzik magukat. Azelőtt huszonhárom évig a városban egy nedves szoba-konyhás lakásban laktak. Most élvezik a szép száraz, napsütéses, egészséges lakást, amelyet azelőtt nélkülöztek. Szép idő. ben, a meleg tavaszi és nyári napokon a kertben üldögélnek, s a többi asszonnyal kézimunkáznak. Este a közös társalgóban a tévét nézik. Perlaki Júlia elmondotta, hogy külön dicséretet érdemelnek a Brašna szövetkezet dolgozói, akik védnökséget vállaltak az otthon felett, s minden karácsonykor, valamint az öregek hónapján, vagy a nőnapon meglátogatják az öregeket, megajándékozzák őket, s ünnepi összejövetelt rendeznek. Az otthon lakóit gyakran meglátogatják az egészségügyi szakközépiskola, valamint a Czuczor Gergely KAI diákjai is. Perlaki Júlia még megjegyezte, hogy igényes munkájukban nagy segítséget nyújtanak a járási nemzeti bizottság szociális osztályának dolgozói. Ezen túlmenően sokat tesz MUDr. Ma* reőek Ferenc orvos, és Cviková Mag* da főnővér, akik mindig készségesen eljönnek, s mindent elkövetnek a lakók jó egészsége és jó közérzete érdekében. Ügy érzem, hogy a különböző típusú szociális otthonok közül a fent említett forma felel meg a legjobban a magukra maradt, segítségre szoruló idős embereknek, mert a sokoldalú gondoskodás mellett az önállóságot is biztosítja számukra. A kényelmesen berendezett szoba, a szép kert, kellemessé teszi öreg napjaikat. PhDr. Hofer Lajos egy se álljon kihasználhatatlanul. Hogy ezen elveket és feladatokat a kollektíva teljesíteni tudja a szövetkezet vezetősége kötelezte magát, hogy iskolázások megszervezésével biztosítja a tagok politikai és szakismereteinek a bővítését. A szövetkezet vezetősége elvárja, hogy a versenyző kollektívák tagjai magukévá tegyék a vállalt feladatok teljesítését, és nyíltan rámutassanak a hiányosságokra. A szocialista brigád tagjai kötelezik magukat, hogy becsületes munkával hozzájárulnak, hogy a szövetkezet továbbra is sikeresen teljesítse kitűzött feladatait, valamint további tagokat toboroznak az újabb és újabb kollektívák létrehozásához. Jámbor Valéria Szövetkezeti jogászok nemzetközi konferenciája Tavaly november végén háromnapos nemzetközi szövetkezeti jogászkonferenciát tartottak Szegeden. A József Attila Tudományegyetem Jogi Karának mezőgazdasági és munkajogi tanszéke, a Magyar Jogászszövetség szövetkezeti tagozata, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége rendezvényén a mezőgazdasági szövetkezetek belső viszonyainak jogi szabályozását és ennek továbbfejlesztési lehetőségét elemezték. A tanácskozáson csaknem száz elméleti és gyakorlati szakember vett részt. Дг ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó, tartja a közmondás. Nagyvidán (Velká Ida) — a Košice vidéke járásban — ehhez tartották magukat, és szavukat tettekkel bizonyították. A SZNF 35. évfordulója tiszteletére tett felajánlásukat, hogy az év folyamán társadalmi munkában 56 ezer 881 órát ledolgoznak, már a múlt év novembere végén a járásban elsőként teljesítették. A község lakossága ezáltal eleget tett a 486 egyéni és a huszonhat kollektív kötelezettségvállalásinak. A társadalmi munkába a fiatalok is szép számmal bekapcsolódtak és 13 ezer 850 brigádórát dolgoztak le. A társadalmi munkában létrehozott érték meghaladta a kétmillió koronát. Az igyekezetüket elsősorban az életkörnyezet rendezésére és szépítésére irányították. Fokozott figyelmet fordítottak a környezetvédelemre, vagyis a szenynyeződés káros hatásának mérséklésére is. Ugyanis a Keletszlovákiai Vasművek kéményei-Idő előtt célba értek bői naponta több tonna ártalmas anyagokat tartalmazó hamu szennyezi a község területét. Ezért spk fát, bokrot, virágot ültettek ki és zöldövezetet létesítettek. Ám szép sikereket értek el a villanyáram, a kőolaj s egyéb tüzelőanyag megtakarításában is. A népgazdaság számára hatvan tonna vashulladékot is begyűjtötték. Pár nappal utánuk Enyicke (Haniska) község lakossága is bejelentette: idő előtt célba értünk. Itt nyolc kollektív és háromszázöt egyéni vállalást teljesítettek. Minden lakos átlagban hatvan órát dolgozott le társadalmi munkában, s az előállított érték meghaladta a hatszázezer koronát. Soltész Bertalan a nagyidat és Michal Papuga, a hanískai hnb elnöke, a polgárok igyekezetét dicsérték, s kifejezték azt a szándékukat, hogy 1980-ban is teret adnak a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatására, hazánk felszabadulásé nak 35. évfordulója tiszteletére. Iván Sándor Dr. Antalffy György tanszékvezető, egyetemi tanár a József Attila Tudományegyetem rektora, a Magyar Jogászszövetség elnöke a megnyitó be* szédben rámutatott arra, hogy a tudomány jelentőségének fokozása, társadalmi és gazdasági kihatása a tudósokat alkotó munkájukban serkenti, tettrekész tudományos közéletet teremt, s ez jelentős mértékben hozzájárul a szocializmus következetesebb és tervszerűbb építéséhez. Ha a szocialista országok tudósai összefognak — mondotta — rövldebb időn belül jobb, hatékonyabb eredmények születhetnek. A szocialista táborban, de egyre több fejlődő országban is a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fontos, meghatározó szerepet töltenek be. Ezért a szövetkezeti mozgalom térhódításával egyidejűleg tevékenységük jogi szabályozása is a figyelem homlokterébe került. Napjainkban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlődésük fontos szakaszához értek. Hatalmas termelőegységekké váltak. Az iparszerű termelés, a sokoldalú kooperáció magasabb szintű, szervezettebb kapcsolatok megteremtését teszi szükségessé. Ez pedig kihatással van a szövetkezeten belüli tulajdonjogi, irányítási, szervezési és munkajogi viszonyokra, A tanácskozás nemcsak a szövetkezetek jogi viszonyainak szabályozását segítette elő, hanem az állami vállalatokkal és más szövetkezetekkel foglalkozó tudományágaknak és a kodifikácíós munkának is nagy segítséget jelentett. Ezen túlmenően nagyban hozzájárult a munkajog, a polgári jog és a földjog tudományának továbbfejlődéséhez. JUDr. Michal Úurdiak
