Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-12 / 2. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1980. Január 12. Tehipüiestenrezés gondokkal Manapság -nagy az érdeklődés a településtervezés iránt. Minden vá­ros, község szépülni szeretne. Sajnos, nem tudják azonnal kielégíteni a hir­telen megnőtt igényeket, ezért éve­kig is várakozni kell egy-egy város­vagy községrendezési tervre. A tőketerebesi (Trebišov) járás vál­tozó képet mutat. Városok és na­gyobb települések új rendezési ter­vekkel állnak elő, de a falvak zömé­nek i— 96-ból 77-nek — pillanatnyi­lag nincs elfogadható távlati rende­zési terve. Ezek ugyanis fokozott ütemben még csak most készülnek. A járás településeinek terveit a kas­sai (Košice) tervezőintézetben alkot­ják. Itt készült el Tőketerebes, Nagy­­k=pos (Veiké Kapušany), Királyhel­­mec (Král. Chlmec) és Tiszacsernő (Čierna nad Tisou) terve is. — Hogyan változik a községek ar­culata? — érdeklődtünk Veres Sándor mérnöktől, a Tőketerebesi Jnb alelnö­­kétől. — Nagy változások mennek végbe falvalnkban. A középkorú nemzedék még emlékszik arra, hogy azelőtt tízezrek vándoroltak el a falvakból, melyek aztán éveken át alig fejlőd­tek. A területi rendezés után indult fejlődésnek a járás öt városa és 19 központi fekvésű községe. Járásunk­ban 1960 óta 12 543 lakás, 41 alap­iskola (371 tanterem), 25 óvoda (65 tanterem) épült, továbbá elkészült egy 12 tantermes mezőgazdasági kö­zépiskola és egy 15 tantermes tanonc­iskola. Az egészségügy vonalán há­rom rendelőintézet és két, összesen 850 férőhelyes kórház létesült. A mezőgazdaság átszervezése, nagy és erős mezőgazdasági üzemek kiala­kulása folytán az elmúlt évtizedben alapjában megváltozott a helyzet. Később jöttek a nagy teljesítőképes­ségű gépek, szakosított állattenyész­tő telepek létesültek, s ennek foly-JOGI PROPAGANDA tán gyarapodott a mezőgazdasági dol­gozók jövedelme. Képzett szakembe­rek kötődtek a faluhoz, nagyobbak lettek az igények. Akkor aztán rob­banásszerűen jelentkeztek a falufej­lesztési követelmények. Felépült 62 művelődési otthon, 8 központi szol­gáltatási csarnok, nagyon sok bevá­sárlóközpont, étterem, vendéglő, sport­pálya s egyéb létesítmény. A falu igényei ma már azonosak a városé­val. — Hogyan segíti a járási nemzeti bizottság a településtervezők munká­ját? —* Előrejelzést adunk a tervezők­nek, — folytatja Veres elvtárs. — Jól megfigyelhető a falvak fejlődése, hi­szen még emlékezünk a villamosítás korára, aztán a kövezett utak építé­sére, majd a járdásításra. Később víz­műprogramok készültek, a nagyobb településeken pedig a szennyvíz hi­giénikus elvezetéséről is gondoskod­tak. Egyre több lett a munkaalkalom, s ennek folytán szükség lett óvodák­ra és bölcsődékre, s ezek épülnek is. A kis üzlethelyiségek szerepét áru­házak, szolgáltató üzemek veszik át. A kocsmának már nincs monopóliuma a társasági életben; ennek irányítá­sában a klubok, könyvtárak jutnak mindinkább szóhoz. Persze ezeket ma már nem lehet úgy elhelyezni, mint valaha egy-egy portát, mely önállóan is szolgálta a célt. Ma vezetékek tu­catja köt össze egy-egy családi házat a közmüvekkel, s ugyanígy erősöd­nek a láthatatlan kapcsolatok a szin­tén szaporodó közintézményekkel. Így tehát a tervek iránti igények Is vál­toztak. A terv szerepe régen .az volt, hogy vele bizonyítsák, milyen nagy lesz majd egyszer az említett telepü­lés. Most mindinkább megfontolt, há­rom tervidőszakhoz igazodó, tehát 15 év lehetőségeit felölelő rendezési ter­vek készülnek. Nemcsak javaslatokat, hanem olyan eszményi elképzeléseket Is adunk, mit lehet „kihozni“ a szó­ban forgó településből, esetleg ren­geteg bontás árán is. Konkrét, pénz­ügyileg is megalapozott igényeket kí­vánunk kielégíteni. A tervkészítési megbeszéléseken, az előkészítő tár­gyalásokon mindig jelen vagyunk, al­kotó megbeszéléseket folytatunk a tervezökkkel. Bél Sándor tervező, a kassai inté­zet munkatársa jól ismeri a tőketere­besi járás településeit, sok település rendezési tervét dolgozta ki. —■ Ismerem a jáyás községeit, va­lóban jó kapcsolatban vagyunk a já­rási nemzeti bizottság vezetőivel. Le­het, hogy az utolsó pillanatban tör­tént a felismerés: mielőbb szüksége van minden nagyobb településnek ren­dezési tervre. Húsz évvel ezelőtt rit­kaság volt, hogy valaki lebontson egy házat és újat építsen a helyére. Most ez mindennapos jelenség. Az utca­kép, a falukép pedig egyes házakból, létesítményekből áll össze. Ez sok gondot is okoz. Ismertek a drága kerítéscsodák, bosszantóak a beépí­tett idegen elemek, manzardtetők, a drága, villogó tükrös vakolatok, a szürke „kockaházak“, megannyi prob­léma. Mint például a községek unl­­formizálódása. Valami miatt nem ked­velik a szép, nyeregtetős, jellegzetes házakat, s e téren egyébként is erőt­len a felvilágosító munka. Gondot okoz az is, hogy a legszigorúbb elő­írások kötik a házgyári kivitelezésű lakótelepeket; minden részt, minia­tűr elemet is mérnökök, tervezőcso­portok készítenek. Gyorsan változik a zempléni falvak képe. Am sok minden megoldásra vár. Például a helyi nemzeti bizottságok költségvetésében ma sincs város- és felurendezési tétel. E célra innen­­onnan vonnak el összegeket, ez pe­dig gyakran félmegoldáshoz vezet. Vannak gondok? Vannak bizony, de ezek a fejlődés kellemes gondjai. Am a tervező szava komolyan cseng: a holnap, az ezredforduló modern faluképét ma alapozzuk meg. ILLÉS BERTALAN Harci hagyományok ápolása A Szovjetunióban alakult 1. cseh­szlovák hadtest 35 évvel ezelőtt nem töltötte együtt a januári napokat. A hadtest magva már hetekkel előbb tartotta a védelmi vonalat az Ondava folyón. A folyó elérésével betetőzte kárpáti-duklai hadműveletét. Csak rövid ideig honolt viszonylagos nyu­galom. 1944 december derekán sürgős pa­rancs érkezett: A tüzérséget más sza­kaszra csoportosítják át, mindennek a lehető legrövidebb időn belül és titokban kell megtörténnie... A nagyszabású hadművelet végre­hajtására kijelölt 38. hadseregcsoport támogatásából a csehszlovák tüzérség is kivette részét. Harcainak színtere az Ondavától mintegy ezer kilométer­re elterülő lengyelországi jaslo vá­roska vidéke lett. Igényes csapat­mozdulatot kellett végrehajtani. Süp­­pedős, ingoványos talajon, olykor hó­ban keltett vontatni az ágyúkat. Nagy erőfeszítést kívánt minden kilométer­nyi út. Motorzaj nélkül, csendben, — még a vezényszavakat is suttogva mondták ki. Katonai cselhez Is kellett folyamod­niuk. Tüzéreink rászolgáltak a biza­lomra. Siker volt a jutalmuk. A fa­siszta egységek nem vették észre a tüzérség elvonulását az Ondava mel­lől. Ott állt hadtestünk, tüzéreink viszont készen álltak Jaslónál, teljes készültségben várták az utolsó ve­zényszót. Aztán egymást követték az esemé­nyek. A Visztulánál 1945. 'január 12-én megkezdődött a szovjet táma­dás. Másnap rövid parancsnoki össze­jövetelen a 38. hadseregcsoport pa­rancsnoka ilyen rövid tájékoztatást adott: „A legközelebbi órákban csa­pást mérünk az egész fronton. Len­dületétől és erejétől függ a háború kimenetele, s végeredményben Len­gyelország és Csehszlovákia testvéri népeinek a felszabadulása is. Mi pe­dig a Sztálingrád óta hordozott zász­lót győzelmesen Berlinig visszük!“ Az előkészületek szigorú eltitkolá­sa ellenére katonáinkat az a meg­győződés hatotta át, hogy jelentős hadművelet van készülőben. Ezt a meggyőződésüket a hadtestparancs­nok hadparancsa is erősítette: „Ab­ban a megtiszteltetésben részesül­tünk, hogy részt vehetünk a Vörös Hadsereg támadásában. E támadás lefolyásától függ az idő is, amely benneteket szeretteitektől még el­választ ... Pontos és gyors tüzeléssel üssétek és pusztítsátok az ellensé­get ... Felszólítalak benneteket, hogy verejtéketekkel csökkentsétek a szov­jet hadosztályok gyalogságának vesz­teségeit, s védjetek meg a csehszlo­vák tüzérség becsületét és hírnevét. Harcra fel!“ A hadművelet megkezdésének idő­pontját rövidesen megtudták a szov­jet és csehszlovák törzsparancsnok­ságokon. A támadásnak 1945. január 15-én virradatkor kellett kezdődnie. A megfigyelőhely térségében egész éjjel nem aludtak. Alapos felderítést végeztek és rendszeresen ellenőriz­ték az összeköttetést. A szakaszpa­rancsnokok reggel fél kilenckor je­lentették: „Az ütegek készen állnak“. Vezényszó hangzott: „Tölts!“ Egy perccel háromnegyed kilenc előtt zöld rakéták sorozata röppent fel. Az ellenség 65 percen át megjárta a poklot. Minden kilométeren 200 ágyúcső okádott tüzet. A csapás előtt néhány órával a félelmetes szovjet katyusákat is tüzelőállásba helyezték a csehszlovák tüzérek közelében. Romhalmazzá vált a fasiszta erő­dítés, géppuskafészkek, szóval min­den, amit a hitleristák saját védel­mükre létesítettek. A tüzérségi és légi előkészítés után támadásba len­dült a szovjet gyalogság. A hatalmas hurrázás minden más zajt elnyomott a vidéken. A szovjet alakulatok még aznap elfoglalták Jaslót, négy nappal ké­sőbb bevonultak Krakkóba. A cseh­szlovák és szovjet katonák hősiessé­gét bizonyítja az auschwitzi haláltá­bor és számos kisebb tábor felsza­badítása. Itt foglyok, főként nők tíz­ezrei raboskodtak. A jaslói hadművelet fényesen sike­rült és örökre a csehszlovák néphad­sereg történetének egyik legragyo­góbb fejezete marad. Tüzérségünk jaslói harci szereplése alapozta meg a csehszlovák rakétaegységek és tü­zérség napjának évenkénti ünneplé­sét. Tüzéreink és rakétásaink e nagy Jubileumot internacionalista harci ha­gyományaik továbbfejlesztésével és a hazánk védelmi erejének növelésében kifejtett szorgalmas munkával ünnep­ük. fán Miöátek annak ellenőrzésében, hogy az alap­szabály összhangban legyen a jogren­di előírásokkal. A szövetkezeti tagok alapvető Jo­gainak száma szaporodott azzal a joggal, hogy a tagnak joga van a szö­vetkezet segítségére, hogy bővíthesse politikai és szakismereteit, fokozhassa szakképzettségét, s ezt a minisztérium és az SZFSZ együttesen biztosítja. A szövetkezeti mintaszabály rend­kívül nagy figyelmet szentel a szö­vetkezet egyes szervezeti egységei termelési értekezleteinek, melyek az irányításnak és a tagok irányítási részvételének, továbbá a szövetkezet gazdasági és társadalmi ügyei meg­oldásának hatékony formái, természe­tesen a járási mezőgazdasági igazga­tóságnak és az SZFSZ járási bizott­ságának irányításával. A szövetkezeti tagok az efsz bizott­ságai révén is részt vesznek a szövet­kezet irányításában. Például a mun­ka- és egészségvédelmi bizottság, a­­mely a szövetkezetben az ilyen irányú intézkedések társadalmi ellenőrzésé­nek legfőbb láncszeme, az SZFSZ módszertani irányításával gyakorolja az ellenőrzést. Hasonlóan a szakszervezetnek az állami vállalatokban betöltött szere­péhez, a munkaviszonyra vonatkozó jogi előírások betartására, az SZFSZ társadalmi ellenőrzés gyakorlásával ügyel, s módszertanilag irányítja a szövetkezeti békéltető bizottság mű­ködését. A mintaalapszabály rendkívül nagy figyelmet fordít a szövetkezet társa­dalmi tevékenységére. Ez logikusan következik abból a tényből, hogy a szövetkezet nemcsak gazdasági, ha­nem egyben társadalmi szervezet is. A szövetkezet mint az SZFSZ alap­szervezete a taggyűlés határozata alapján társadalmi tevékenysége ke­retében az SZFSZ alapszabályából és szerveinek határozataiból mint alap­szervezetre háruló feladatokat is tel­jesít. A szövetkezet szervei egyúttal az SZFSZ alapszervezetének is vezető szervei. A mintaalapszabályzatnak ez a fejezete egyértelműen határozza meg az SZFSZ és az efsz-ek viszo­nyát. JUDr. MICHAL ĎURDIAK JOGI VÁLASZOK FOKOZOTT AKTIVITÁS A Sókszelőcei (Selice) Helyi Nemzeti Bizottság a Nemzeti Front szerve­zeteivel és a lakossággal egyetemben nagyon értékes kötelezettségválla­lással ünnepelte a Szlovák Nemzeti Felkelés jubileumi 35. évfordulóját. Ugyanakkor a járás többi helyi nemzeti bizottságát is hasonló versenyre szocialista vállalások teljesítésére hívta ki. Az utóbbi hetekben a Galántai Járási Nemzeti Bizottság Tanácsa és a Sókszelőcei Hnb Tanácsa együttes.ülésen értékelte a vállalások teljesítését, a választási program megvalósulásának helyzetét. Egyidejűleg megvizsgál­ták a helyi nemzeti bizottság szerveinek tevékenységét is, főként a szövet kőzettel és a Nemzeti Front több szervezetével folytatott együttműködésü­ket, s tanácskoztak, hogyan javíthatnák meg a Sókszelőcei Hnb politikai szervező munkáját. Nagyon eredményes tanácskozás folyt. Örömmel állapíthatták meg, hogy az 1976. évi választások óta mind a falu építése és szépítése terén, mind a kulturális nevelő munkában jó eredmények születtek. Kiemelkedő sike­reket értek el például a cigány lakosság problémáinak megoldásában A választási program súlyponti része a falufejlesztési akció keretében eszközölt, ötmillió korona keretű beruházás volt. A hnb kezdeményezésére és a lakosság, az efsz és a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek tevé­keny segítségével eredményesen megvalósulnak a tervezett létesítmények. Már 1976-ban 1 millió 700 ezer korona ráfordítással bővítették a víz­vezetéket, 1977-ben pedig kétezer négyzetméternyi járdát építettek 300 ezer korona értékben. Tavaly áprilisban kezdték meg a szolgáltató ház kétmil­­lió koronás ráfordítással tervezett művének kivitelezését, s a tavalyra elő-* irányzott résszel már október 30-ig elkészültek. Külön kiemelendő az a tény, hogy nyolchavi időelőnnyel fejezték be a hatvan férőhelyes, 1 millió 600 ezer korona ráfordítással emelt óvoda épí­tését. Ez volt az ő ajándékuk a nemzetközi gyermekévben. További nagyon igényes, de már igen szükséges létesítmény a hnb új közigazgatási épülete. Építését a hnb vállalatának közreműködésével tavaly áprilisban kezdték el, s október végéig már háromnegyedmillió korona be­ruházást eszközöltek. E téren mindenképpen értékelnünk kell a helyi nemzeti bizottság és a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek együttműködésének jó formáját. A parkokat és a nyilvános térségeket ugyanis a Nemzeti Front egyes szerve­zeteinek védnöksége alatt gondozzák, s évente karbantartást végeznek. Lényegesen javult a közlekedés és az útgondozás helyzete. Mivel Sóksze­­lőce messze esik a járási székhelytől, és Érsekújvár (Nové Zámky) irá­nyában a galántai járás peremközsége, a lakosság nyilvános gyűlésein so­kat vitatott kérdés švolt a közlekedés és az utak helyzete. A járási nem­zeti bizottság gondoskodásával több mint tízmillió korona ráfordításával rendbehoztak összefüggő útszakaszokat. Hatmillió korona ráfordítással por­­talanítotťák a helyi utakat, melyeknek 80 százaléka már pormentes. Tovább sorolhatnánk a jó eredményeket. A szelőceieknek van mivel di­csekedniük, de megvannak a problémáik és nehézségeik is. Például még mindig vannak panaszok a község rendszertelen kenyér- és húsellátása miatt. Az olyan szolgáltatások is hiányoznak, mint a borbélyüzlet, cipő­­javítás stb. Ezek a bajok csak a szolgáltató ház elkészülése után oldódnak meg. A vízellátással is nehézségek vannak. Az egészségügyi ellátásban sem kedvező a helyzet, mert alkalmatlan épületekben működnek az egész­ségügyi intézmények. Előtérbe került a cigánykérdés megoldása, jól folyik a cigány lakosság munkaviszonyba állítása. Pillanatnyilag az a fő teendő, hogy a cigánytele­pen felvásároljanak 13 kunyhót. A helyi nemzeti bizottság e téren nehéz­ségekbe ütközik, mert pótlakásokról kel gondoskodnia, főként idős embe­rek és nyugdíjasok számára. Az együttes ülésen ezekről a kérdésekről és problémákról is szó esett, s megfelelő intézkedések történtek. • Krajcsovics Ferdinand, Galánta A Csehszlovákiai Szövetkezeti földművesek Szövetséoének iooi helyzete A Csehszlovák Szocialista Köztársa- i Ságban a szocialista jogrend a szocia- 5 lista társadalom építésének aktív esz- < köze, s a mezőgazdaság szakaszán is tevékeny szerepet játszik, segíti a j CSKP agrárpolitikájának megvalósító- j sát. ' Hazánk mezőgazdasága a legutóbbi j harminc évben a CSKP vezetésével, a s szocialista állam és a munkásosztály 1 segítségével nagy társadalmi, gazda­sági és szocialista átalakuláson ment . át. Érvényesült a CSKP 1949. évi IX. , kongresszusának határozata. A szocia- i lista társadalom új osztálya, a szövet- . kezeti parasztság társadalmi osztálya ‘ alakult ki a szocializmushoz vezető úton. Ehhez még a mezőgazdaság jogi ; helyzetének rendezése, főként az . efsz-ekről szóló 1959. évi 49. számú törvény is hozzájárult, amely a minta- , alapszabályzattal együtt kedvezően befolyásolta a mezőgazdaság új ter­melési viszonyait és a szövetkezetek szilárdulását. Tizenöt évig volt ér­vényben, az új fejlődési szakasznak már nem felelt meg. Az új, 122/1975. számú földműves­szövetkezeti törvény például már a szövetkezeti demokrácia fejlesztésével szoros összefüggésben feltételezi az állam irányító szerepének elmélyülé­sét. Vagyis olyan fejlődési folyamat kibontakozásával összefüggésben, a­­melyben visszatükröződik a szövetke­zeti ügyek megoldásában való mind teljesebb részvétel. Törvénybe iktatják az efsz-ek konferenciáit és országos kongresszusát a szövetkezetek gazda­sági és társadalmi feladatainak meg­vitatására. Az országos kongresszust a szövetségi kormány, a Nemzeti Front Központi Bizottságával és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságával közreműködve hívja össze. Az említett törvény értelmében az egységes földművesszövetkezet az SZFSZ alapszervezete. Az új jogi eljárások értelmében az efsz-ek mintaalapszabályát a szövet­ségi kormány az SZFSZ Központi Bi­zottságával egyetértésben adja ki. Az efsz-ek saját alapszabályukat a kor­mány által kiadott mintaalapszabály alapján dolgozzák ki. Időbeni és he­lyes kidolgozásának szükségességét és jelentőségét az Is kidomborítja, hogy a mezőgazdaság állami irányító szervének, a járási mezőgazdasági igazgatóságnak és az SZFSZ járási bizottságának kötelessége: nyújtsanak hatékony segítséget a szövetkezet alapszabályának kidolgozásában és NÉVHASZNÄLAT A VÄLÄS UTÄN „Van-e remény“ jeligére: Olvasónk levelében nehezményezi, hogy férje volt felesége, aki elváltán újból férj­hez ment, de később elvált, most a válás jogerőre emelkedése után újra az előző, tehát az első férje vezeték­nevét használja. Családi törvénykönyvünk 29. para­grafusa egyértelmű választ ad erre a kérdésre. Az a házastárs, aki a há­zasságkötéskor a másik házastárs ne­vét vette fel, a válóperes ítélet jog­erőre emelkedésétől számított egy hó­napon belül Jogosult (erre viszont nem kötelezhető) a nemzeti bizott­ságnak (anyakönyvi osztálynak) be­jelenteni, hogy előző vezetéknevét fogja ismét használni. Az adott esetben a volt feleség előző vezetékneve az első házasság­megkötésekor felvett vezetéknév, mert viseléséről annak idején az említett 30 napos határidőn belül nem mon­dott le, illetve nem jelentette be, hogy korábbi (leánykori) nevét fogja viselni. A volt feleség szabad elhatározásá­ból esetlee a vezeték- és utónév hasz­nálatára vonatkozó 1950/55. számú törvény alapján a járási nemzeti bi­­zottsághoz beadott kérvényben mél­tánylást érdemlő ok alapján — ha nincs ellentétben a társadalom érde­kével s—: kérhetné, hogy leánykori nevét használhassa, esetleg más ve­zetéknevet vehessen fel. Sem olvasónk, sem férje mint volt férj nem befolyásolhatja az Ilyen nő törvény adta jogait, maguk pedig nem jogosultak semmiféle indívány beadására. KIVÁGOTT FÄK B. J.: Leveléből nem derül ki, mi­lyen intézkedés folytán szántották ki szőlőjét. Feltehetően tagosítás kere­tén belül. A szövetkezet válasza lé­nyegében helyes, tehát csak akkor lennének kötelesek a kivágott fákért kártérítést adni, ha a kérdéses terü­let az ön kizárólagos (annak idején édesapja által nem társított) tulajdo­na. Ha társított földről van szó, ak­kor az efsz jogosult a föld kultúráját megváltoztatni, s ennek során kár­térítési kötelezettség nélkül a fákat is kivágni. Dr. F, j.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom