Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-15 / 11. szám
SODÄSTÖL? Sokan kérdezik, kevesen tudják. Eláruljuk: ha elejét akarjuk venni, hogy a kerti utak betonkockáit idővel teljesen ellepje a moha, akkor a lapokat időnként kenjük be 5—8 százalékos töménységű rézgálic-oldattal. Nagyon óvatosan dolgozzunk, mert az oldat kárt tehet a pázsitban és a virágokban. * MI LEGYEN A VENYIGÉVEL? Már mint a szőlő metszésekor nyert vesszőhalmazzal. Ha beteg vagy kártevőktől fertőzött az ültetvény, akkor természetesen tüzeljük el a venyigét, és a hamut trágyaként dolgozzuk be a földbe. Száz kiló vessző elégetésével körülbelül 3,5 kiló hamut nyerünk, ez pedig 4—5 százalék foszfort, 19—22 százalék káliumot, 7—8 százalék magnéziumot, továbbá némi meszel és nyomelemeket tartalmaz. Ugye, kár lenne a szemétbe dobni? Felhasználhatjuk a komposzt, illetve az istállótrágya dúsitására is. Az egészséges venyigét égetés nélkül (tüzeléskor sok nitrogént veszítünk), apróra vágva bedolgozzuk a talajba, majd nitrogén adagolunk a helyes tápanyag-arány megőrzése céljából. 3ft SEGÉDESZKÖZ — KONZERVDOBOZBÓL. Amikor alkalmazni kezdtem a fóliás talajtakarást, aránylag sok gondot okozott a palánták helyének kijelölése és a lyukak kivágása. Ma már ezt a kérdést is megoldottam. Az előkészített ágyásra leterítem a fóliát, a széleit leföldelem, azután fogom a fedelétől és visszahajtott peremétől megfosztott, élesre reszelt szélű konzervdobozt, s pillanatok alatt elkészítem a palánták helyét. Az uborkának nyolc, a szamócának pedig tizenegy centiméteres lyukakat készítek. Már a hagymát is talajtakarással termelem. A vörös- és fokhagymának hat centiméter átmérőjű ryukat csinálok a fólián, illetve a földben. Erre a célra egy régi, öntözőkannára való rózsa törött szárát használom. A vékonyabb végét beszúrom a földbe, a nyert lyukba helyezem a hagymát, azután megfordítom a csövet és visszaszórom a földet. Az öntözőrózsa szára kónikus kiképzésű, könnyű kinyomni belőle a földet. Ezt az előzetesen elismert " fajtát Magyarországon, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet telepén állították eló 1967-ben, a Zalagyöngye és az 5917-8. számú magonc (Gloria Hungáriáé X Erzsébet királyné emléke) keresztezésével. Az új fajta a gombabetegségeknek teljesen ellenáll. Tőkéje erőteljes növekedésű. Vesszői közepes vastagságúak, jól beértek. Levele közepes nagyságú, ötkaréjú, erezete zöld, felülete hullámos. Virága hímnős, mindig jól termékenyül. Fürtje nagy, ágas, átlagsúlya 19,5 dkg. Fürtnyele és bogyókocsánya hosszú. Bogyója megnyúlt, világossárga, hamvas, húsos, ropogós, kissé szívós, de olvadó héjú, kellemesen savas-édes, muskotály ízű. SZEPTEMBER ELEJÉTŐL FOGYASZTHATÓ A fajtát a vizsgálatok során a Zalagyöngyével hasonlítottuk össze. A rügyfakadás egybeesik a Zalagyöngye fajtáéval. A zsendülése és érése későbbi. Általában szeptember első napjaiban fogyasztható, a Zalagyöngye viszont fogyasztásra augusztus végén érett, de borkészítés céljára csak szeptember második felében alkalmas. A Pölöskei muskotály érését a terhelés és az évjárat eléggé befolyásolja. Az elhúzódó érés jellemzi. A Pölöskei muskotály bogyójának cukor- és savtartalma a fogyasztási érettségekor magasabb a Zalagyöngyénél, de a későbbiekben már nem halmoAz első betegség-ellenálló csemegeszőlő Pölöskei muskotály zódik föl benne több cukor. A Pölöskei muskotály ezért elsősorban frissfogyasztásra alkalmas. Jól csomagolható és szállítható. A nyomással szembeni ellenállása nagyobb, a szakítással szembeni ellenállása alig kisebb, a rugalmassági értéke pedig jobb, mint a Zalagyöngye fajtáé. 13,5 TONNA HEKTÁRONKÉNT Az alföldi szélsőséges éghajlatú körülmények között, homoktalajon termőképessége jónak, esetenként kiemelkedőnek mondható. Nyolcéves termésátlaga 13,5 t/ha. Az egyes évek átlaghozama között nagy volt a különbség. 1972-ben a termőre forduló ültetvényen 8 t/ha, 1977-ben 24 t/ha termést szüreteltek. Fagyellenállósága a csemegeszőlőfajtákénál jobb, közepes érzékenységű. 1976-ban 40 százalékban, 1978-ban 10 százalékban károsodtak a rügyek. Hozama mindkét évben kiemelkedő volt, ezért föltételezhetjük, hogy termőképességét az ilyen mértékű fagykárok lényegesen nem befolyásolják. Termésbiztonságát a gombabetegségekkel szembeni ellenállóképessége is növeli. Több éven keresztül permetezés nélkül — csak rovarok elleni szerrel és levélműtrágyával permetezték s-ч termesztették, s gyakorlatilag semmilyen kórokozó nem jelent meg a növényen. Egy évben teljes érésében hullott többnapos eső. Ez kismértékű bogyórothadást o* kozott, de az idő szárazabbra fordulásával a rothadás megszűnt, és a fürtök veszteség nélkül további egy hónapig a tőkén maradtak. Ugyanebben a kísérletben permetezetlenül a Zalagyöngye bogyói a lisztharmat fertőzés következtében egyes évjáratokban teljesen megsemmisültek. NAGYÜZEMI Árutermelésre is Kiváló házikerti, üdülőkerti és kisárutermelési fajta. Kissé vékony, reduktív Jellegű, jó illatú és enyhén muskotályos ízű bor készíthető belőle. A fajtaválasztékban különleges helyet foglal el a Zalagyöngye mellett, mint ellenálló étkezési fajta. Ellenállóképessége a drága növényvédelmi munka ős a növényvédőszer nagy részének megtakarítását eredményezheti. Kezdeti szaporítása, a törzsültetvények kialakítása megindult. Majoros L. (Kertészet és Szőlészet, 1980/2) A vértetűről Ha vedlik a nyúl (Kamenik F.) Golden delicious, Gold spur és Kidd’s Orange Red — valamint pár száz zöld ringló képezi tavaszi kínálatunkat. ♦ A kiskertek termelési szerkezetébe milyen fajták illenek be a legjobban? г— Meglátásaim szerint, a nagyüzemi zöldség- és gyümölcs-termelési programmal összhangban, a kiskertek termelési szerkezete is mindinkább a bogyósgyümölcsűek termelése felé orientálódik. Ezt indokolja az is, hogy a többihez viszonyítva aránylag kevesebb növényvédelmi munkát igényelnek és a munka arra az időszakra esik, amikor a tulajdonosk a legtöbbet tudnak foglalkozni a kerttel. ф Milyen lehetőségek mutatkoznak arra, hogy a kiskertek gyümölcsöseiben is gazdagabb legyen a termés? — A kiskertek termésmenny» ségének évenkénti és területen* kénti ingadozása azt mutatja, hogy a termesztők még mindig nem használják ki a növények biológiai termőképességét. Bőven van tartalék az okszerű tápanyaggazdálkodás megvalŐ4 sítása terén is. Az olyan mű* trágyázás, amely nem levél, vagy talajanalízisen alapszik, pazarlás, nem beszélve arról, hogy például a túlzott nitrogén* adagolás növeli a fagyveszélyt, a sűrű lombozat miatt pedig nagyobb a gombás fertőződés lehetősége is. Sok kiskertész például a szegényesebb vagy közepes virágzás esetén lemond a gazdag termésről. Tapasztala* taim szerint viszont közepes vi* rágzás esetén is lehet rekord* termés, ha ésszerű növényvéde* lemmel sikerül megmenteni a gyümölcsöt. ♦ Napjaink egyik sarkalatos problémája, hogy csökken a gyümölcsfaállomány. Kedvezőt* len az ültetvények korösszeté* tele, sok a meddő ültetvény, késnek az újabb telepítések. A faiskolák kínálata őszibarackból, kajszibarackból és piros almafajtákból vészesen kicsi. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy az áldatlan állapotból kilábaljunk? — Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb tennivalója a gyümölcs fajtaválasztékában és a szaporítóanyag mennyisé* gében még meglévő fogyatékos* Ságok kiküszöbölése. A szaporí* tóanyag-termelésre napjainkban még kedvezőtlenül hat az alanyhiány, és a termelés kor* szerűtlensége. Olyan eljáráso* kát szükséges bevezetni, ame* lyekkel az oltványelőállítás egyes munkafázisait gépesíteni lehet, és így a kitermelési arány növekszik. Faiskolánkban például a következő ötéves tervidőszakban, a terület bőví* tése nélkül, 170 ezerről 300 ezerre növeljük az évente ki* termelt facsemeték számát. A távlatok tehát biztatóak, Az elkövetkező időszak legfon* tosabb tennivalója: a nagyüze* mi és a háztáji termelés fej* lesztése. Erre a faiskoláknak Is fel kell készülni. CSIBA LÁSZLÓ Kitermelés: a gondos munka eredménye. A hetvennyolc éve: Horváth István szakértelmére és munkaszeretetére még mindig nagy szükség van. + A kiskertészek igényeit mennyire tudják kielégíteni? — Faiskolánk évi szaporítóanyag-mennyiségének tíz százalékát a kiskertészek körében forgalmazzuk. Sajnos, postai megrendelést, és utánvétellel történő szállítást nem fogadhatunk el. A kertészkedők alapszervezeteinek a megrendelést f— a fajtaösszetétel feltüntetésével — a bojnicei intézetbe kell küldeniük, utána mi az igényeket kielégítjük. A csoportos megrendeléseket különben is előnyben részesítjük. ♦ Milyen a faiskola fajtaválasztéka? i— Főképpeh a piros alma Iránti kereslet kielégítése okoz gondot. A Jonathán és a Starking fajtákból kevés van. Őszibarackból, meggyből és cseresznyéből is szegényes a kínálatunk. Az utóbbi három szaporítóanyagnál elsősorban az alanyok biztosítása okoz problémát. ф Jelenleg milyen a faiskola nyitókészlete? — A kertészkedők igényeit az őszről maradt csemetekészlettel tudjuk csak kielégíteni. Mindössze 2000 darab almafacsemete — Ontário, Red Melba, gyümölcs Tavaszi napfény csillog az egészséges facsemeték duzzadó rügyein. A faiskolába is beköszöntött a tavaszias időjárás. Gyakorlott kezek végzik a bogyósok oltását, az alapkorona kialakítását, a beszemzett alanyoknál pedig a, csapravágást. A tavaszi munkák második szakaszában megfelelő talajelőkészítés után hozzákezdenek a kétszázhatvanezer faalany és negyvenezer rózsatő kiültetéséhez. Nagyon elfáradna az, aki egyetlen alkalommal akarná bejárni a Diószegi (Sládkovičovo) Magtermesztő Állami Gazdaság Feketenyéken (Čierna Voda) levő harminchat hektáros faiskoláját, és minden parcella állományával meg akarna ismerkedni. — Hazánkban évente több százezer gyümölcsfaoltvány került forgalomba, ebből átlagosan százhetvenezret mi adunk el — tájékoztatott Nógli Károly, a faiskola főkertésze. + Mikor alakult a faiskola, s hány dolgozó gondoskodik a szaporítóanyag gondozásáról? — A faiskola ezerkilencszázhatvanhatban alakult, munkánkat szakmailag a bojnicei Gyümölcs- és Díszfanemesítő Intézet irányítja. Állandó dolgozóink száma harminchat, a többségük nő. A Deák Julianna által irányított kollektíva versenyben van a szocialista brigódmozgalom ezüstfokozatának elnyeréséért. ф Dolgozóik munkáját milyen kritériumok alapján értékelik? — A mennyiségen kívül nálunk döntő tényező a minőség is. Facsemetéink 85 százaléka első osztályú besorolást nyer. A nemesítésre és a terven felüli kitermelésre vonatkozóan prémiumrendszert dolgoztunk ki. Minden dolgozónak érdeke tehát a minőségi munka. ♦ Milyen a kínálatuk? — Az alma, körte, szilva. Nélkülük nem lenne őszibarack, cseresznye, meggy, ribiszke, egres és a rózsa szaporítóanyagának a nevelésével foglalkozunk. Hat hektáros ví* rusmentes gyümölcsös törzsültetvénnyel rendelkezünk, amely nyolcvan százalékra fedezi szükségleteinket. A többi alanyt Bojnicéről szerezzük be. ф Az utóbbi években fokozatosan nőtt a szaporítóanyag iránti igény. A tervszerű nagyüzemi telepítések mellett egyre nagyobb arányt képvisel a kertészkedők igénye is. Mennyire tndják a növekvő keresletet kielégíteni? — A fokozott kereslet nemcsak a szaporítóanyag mennyiségének növelését, hanem a fajtaválaszték javítását, a forgalmazás bővítését is szükségessé teszi. A nagyüzemi telepítésekhez és a korszerűsítésekhez a szerződéseknek megfelelően biztosítjuk a szaporítóanyagot. Fontos, hogy az időszerű tavaszi munkák mellett az őszi telepítésekre már most gondoljanak a nagyüzemek illetékesei és a kiskertészek, s megkezdjék a telepítésekkel kapcsolatos munkákat. A múlt években elsősorban a tervezés és a szaporítóanyag-ellátás összhangjánál mutatkoztak problémák, tavaly viszont már ezen a téren is javulás állt be. A tervezők ma már ismerik a várható szaporítóanyag-termelést s ennek megfelelően készítik a terveket. + Hazánkban leginkább hova szállítanak facsemetéket? — Facsemetéink az ország minden részébe eljutnak, sőt az idén húszezer darab facsemetét —főképpen almát s— az NDK- ba is exportálunk. A vértetű az almafák kérte vói közé tartozik. A testükbei vörös színanyagot tartalmazi tetvek az almafák fiatal ágain hajtásain szívogatnak és azo kon súlyos rákos torzulásoka okoznak. Hazánkban általába) a szárnyatlan nőstények és i lárvák telelnek át; az előbbiéi a gyökerek kéregrepedéseiben a gyökérnyaki részen, az utób biak pedig az ágak repedései ben. Tél vége felé kezdetét vesz a gyökerekben telelő szárnyat lan nőstények vándorlása. / vértetvek legszívesebben a víz hajtásokon telepednek meg ahol fehér, vattaszerfi bevona hívja fel rájuk a figyelmet. A károsított hajtásokon előbt sima falú duzzanat képződik mely később rákos daganattá fejlődik. A vértetvek ugyani: szívogatás közben izgató hatá sú váladékot bocsátanak a fia tál hajtások vagy ágak szőve teibe, s ezen váladék hatásért a sejtek burjánzásnak indulnak A vértetű Európában csat szűznemzéssel szaporodik. Eg} szárnyatlan nőstény száz-két száz lárvát szül. lúniusban mee jelennek a szárnyas egyedek, s ezek terjesztik a fertőzést. Nálunk évente hat-hét nemzedéke fejlődik. A vértetű kedveli a szakszerűtlenül metszett, sűrű koronájú, illetve az eltúlzott N-trágyázás következtében bujábban fejlődő almafákat. Természetes ellenségei közül legjelentősebb a fekete vértetüfürkész. Védekezés: a téli lemosó pertítható, főleg akkor, ha kezelés előtt kibontjuk a fák gyökér^ nyaki részét. Erős fertőzés ese* tén a tenyészidőben is tanácsos egy-két permetezést végezni. Erre a célra a Bi-58 0,125, a Dimecron 50 0,05—0,1, a Phosdrin 0,1—0,2, avagy az Ultra* cid 40 WP 0,1 százalékos tő* ménységű oldata használható. Növeljük a permetezés hatását, ha a szórófejet olyan közel tart* juk a vértetű-telepekhez, hogy a permedé elszakítsa a vattaszerű bevonatot. Fulaitár Péter mérnök A beteg nyulak majdnem mindig vedlenek, ezzel szemben az egészséges állatok csak évente kétszer — februárban vagy márciusban, illetve szeptemberben és októberben — cserélik szőrruhájukat. Annál jobb, minél rövidebb ideig tart a szőrösére, mert a folyamat az állat szervezetétől nagy erőfeszítéseket követel, s ilyenkor a nyulak nagyon fogékonyak a betegségekre. Kedvező feltételek közepette a vedlés 5—6 hétig tart. A vedlő nyulakat kiadósán kell etetni ja napi adag összetételét lehetőleg ne módosítsuk), és védeni kell az állatokat a megfázástól. , Nem árt tudni, hogy az olajtartalmú takarmányok (lenmag, napraforgó, kendermag) adagolásával serkenteni lehet a vedlést. A mészben gazdag takarmányok (lucerna, lóhere, csalán) szintén meggyorsítják a szőrcserét. Hasonló hatást érünk el, ha a vedlés kezdete előtt és folyamán hetenként két-három ízben kénvirágport keverünk a nyulak lágyeleségébe. (KI)
