Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-01 / 9. szám

1980. MÁRCIUS 1. • XXXI. évfolyam 9. szám. • Ara 1,— Kés Szobád Földműves A* SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: Lapunk színvonalának további emeléséért * A mezőgazdasági termelés úttörője * Időszerű tennivalók * Kukoricatermesztők az élvonalban WRl Legfontosabb termelileszközíink A GSKP KB 1975. évi októberi plénumának irányelvei mezőgazdaságunk irányítóit és dolgozóit arra ösztönöz­ték, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban fokozott erő­feszítéssel szorgalmazzák a mezőgazdaságilag művel­hető földek termőerejének feljavítását Egyrészt a vize­nyős körzetek talajának lecsapolásával, másrészt pedig a száraz éghajlati tájegységek földjének mesterséges öntözésével, szerves és műtrágyázásával, valamint rekul­­tiválásával segítsék elő a lehető legnagyobb termésátlag elérését, a hatékonyság növelését. Szlovákiában a 4,9 millió hektár összterületből 2,5 millió hektár alkalmas mezőgazdasági termelésre. Ez pedig azt jelenti, hogy a termőfölddel, vagyis a legfon­tosabb termelőeszközzel ésszerűen kell gazdálkodnunk, mert egy lakos átlagában nagyon kevés terület áll ren­delkezésünkre. Ez teszi szükségessé a földek belterjes művelését, jobb kihasználását. Évek során bebizonyosodott, hogy dolgozó népünk rugalmas élelmezéséhez sok növényi és állati eredetű termék kell. Gabonából például az ország minden lako­sára számítva személyenként egy tonnányi kellene ah­hoz, hogy kielégíthessük az igényeket. Ebből 0,2 tonnát közvetlen fogyasztásra, 0,8 tonnát pedig az állattenyész­tés ellátására, vagyis hús-, tej- és tojástermelésre kelle­ne előteremteni. Ezt a gabonamennyiséget azonban a hasonló feltételek között termelő gazdaságok eltérő eredményei miatt nem érhettük el. Nagyon időszerű te­hát a termőföldek és egyben a megtermett gabona ész­szerű hasznosítása. A földek termőerejének növelésében mindenekelőtt a belterjesítő módszerek, vagyis a tudományosan megala­pozott szerves- és műtrágyázás, a hidro- és agromelio­­rációs talajjavítás, a nagytáblás termelési szerkezet ki­alakítása, a termelés megalapozott szakosítása, a koope­rációs és integrációs kapcsolatok kialakítása és elmélyí­tése Jöhet számításba. A mai munkaerő- és energiaszegényes helyzetben mind az irányító szférában, mind a termelésben a gé­pek lehető leggazdaságosabb kihasználására kell töre­kedni a növénytermesztésben csakúgy, mint az állatte­nyésztésben. Ez megköveteli a termelés optimális beltize­­mi összpontosítását és azt, hogy a gazdáságokban min­den terméket körültekintéssel, jó gazdához illően hasz­nosítsanak. Eddig a termelés fellendítésében aránylag jó hatás­fokkal kihasználtuk a műtrágyákat, a vegyszereket, az iparilag gyártott erötakarmányokat, ásványi anyagokat, vitamin- és egyéb készítményeket. A hasznos ismeretek birtokában tehát arra kell törekednünk, hogy minden vonatkozásban kellő sikereket érjünk el. Ezt dolgozó népünk növekvő élelmiszerigényeinek rugalmas kielégí­tése sürgeti. A teljes siker persze attól függ, hogy a jövőben gátat vetünk-e a termőföld oktalan pocsékolásának. A tapasz­talatok ugyanis azt mutatják, hogy terjedelmes építke­zések kapcsán a termőföld évről évre mintegy húszezer hektárral • kevesebb. Ez azt jelenti, hogy ha belátható időn belül nem szűnnek meg a különféle módon eszkö­zölt „kivételezések“, akkor az utánunk következő nem­zedékek hazai termelésből származó élelmiszerellátása, vagyis az önellátás elérése — a termőföld minimálisra való csökkenése miatt — üres fecsegés marad. Az utóbbi időben olyan Jelenségeket figyelhettünk meg, hogy jó termőerőben levő földekre, olyan épületek kerültek, amelyeket terméketlen talajokra is fölépíthet­tek volna. Ezzel szemben a terméketlen körzetekben sokmilliós költséggel a földek termőerejének javítására törekednek. Ki tudná megmondani, hogy miért ésszerű és gazdaságos megoldás az ősidők óta bőségesen termő földek més célokra való „kivételezett“ elfoglalása és a terméketlen talajok hatalmas összeg árán való termőb­­bé tétele. Ez azért is elgondolkoztató, mert a kiváló minőségű, vagyis a bőven termő föld az összes termőterületnek mintegy 9,2; a jó hozamú 19,6; az eléggé termő 20; a közepesen termő 7,9; a gyengén termő 13; a nagyon gyengén termő föld pedig 23,5 százalékát teszi ki. A mezőgazdaságilag művelhető területek közt tartják szá­mon a 7,2 százaléknyi nagyon gyenge és alkalmatlan földeket is. Miért ne lehetne ezeket más célokra, mint termelésre hasznosítani? Az alapelvek az illetékeseket arra ösztönzik, hogy minden talpalatnyi termőföld más célra való elfoglalá­sakor ugyanannyi gyengén termő rétet vagy legelőt kell termelésre alkalmassá tenniük. És mi a valóság? Az, hogy ha az utóbbi időben1 be is tartják ezt az alapelvet, úgyis nagy károk keletkeznek, mert a talajjavítással fel­újított rétek és legelők termőereje jó ideig nem éri el a más célokra elfoglalt bőven termő földek minőségét, s ez azt jelenti, hogy a gyengébb földek termésátlaga még a körültekintő gondoskodás és a nagy anyagi rá­fordítás ellenére sem kielégítő. Lényegében ez is elő­idézője annak, hogy a termékegységre jutó költségek az utóbbi időben nem csökkennek, hanem lényegesen emelkednek. Ezt azonban valahogy figyelmen kívül hagytuk. Nagy kár ez, mert a termelés valóságos tarta­lékainak feltárása ennek felismerésétől, vagyis a termő­föld ésszerű kihasználásától és a „kivételezések“ meg­szüntetésétől függ. Más szóval érvényt kell szabni a föld védelmére vonatkozó rendelkezéseknek. Ugyanis minden rendelet annyit ér, amennyit abból a gyakorlat­ban közös erőfeszítéssel megvalósítunk. Miért hangsúlyoztam ezt? Azért, mert Szlovákiában például az előző ötéves tervidőszakban nem beruházás jellegű talajjavításokra több mint három milliárd koro­nát használtunk fel, hogy a más célokra elfoglalt bőven termő területek helyett, terméketlen vagy kevésbé termő földeket tegyünk használhatóvá. Jogosan kérdezhetné valaki, hogy ebből milyen haszna van a társadalomnak. Erre sajnos, azt kell válaszolnom, hogy kevés, mert ezek a talajok az elfoglalt földek termésének legfeljebb csak egyharmadát nyújtották. Ez tény és egyben inte­lem is arra, hogy hé hazárdérozzunk az alapvető ter­melőeszközzel, a földdel, hanem mindennemű kivétele­zés nélkül tartsuk be a védelmére vonatkozó rendelke­zéseket. Tény persze az is, hogy szocialista mezőgazdaságunk más jellegű problémákkal Is küszködik. Szlovákiában mintegy százezer hektáron nem használhatjuk a terme­lés fellendítését serkentő szerkészítmőnyeket, ugyanak­kor az ipari vállalatok is nagy területeket károsítanak. Az úthálózat melletti kétszáz méteres sávban sem hasz­nálhatjuk a folyékony halmazállapotú vegyi készítmé­nyeket, s ez mintegy 250 ezer hektárra terjed ki, ami azt jelenti, hogy Szlovákia szántóterületének csaknem egynegyedén tilos vagy korlátozott a hatékonyság nö­velését segítő vegyszerek használata. Nem elegendő ezt csak tudomásul venni. Ha . ugyanis a termelőktől elvárjuk, hogy egyre több jő minőségű nyersanyagot és készterméket juttasanak a közös ala­pokba, akkor Jobban kell őket segítenünk a problémák megoldásában. Nincs rendjén az, hogy a termelő, a sok­ezer hektárt kitevő említett földeken a tiltott szerek he­lyett nem kap mást a vegyipartól, amely segítené őt a hozamok növelésében. Szükséges tehát, hogy a dolgokat ne csak tudomásul vegyük, hanem a mindnyájunk jobb életét biztosító termőföldek hozamának szüntelen javí­tása érdekében cselekedjünk is. HOKSZA ISTVÁN A Nyitraivánka-i (Ivánka pri Nitre) Efsz fóliaházaiban „piacérett“ a fe­jessaláta, к rövidesen hozzáláthatnak az első termés szüreteléséhez. A szövetkezet tagsága — főleg a kertészeti részleg bronzérmes brigádja <— joggal büszke az eredményre. Foto: Matis P. *;• ♦> <« л л л Téli olimpiai játékok A NOB DÖNTÉSE; A NYÄRI OLIMPIA SZÍNHELYE MOSZKVA Lake Piacidban az előírt ünnepélyes szertartások keretei között lezajlot­tak a XIII. téli olimpiai játékok. A megnyitón a vendéglátó ország állam­főjét Mondale alelnök képviselte. 0 mondta el az ünnepi beszédet, ame­lyet Carter elnöknek kellett volna megtartania, de... Érthető, hogy az elnöknek nem volt hozzá kedve. Lake Piacid még sokáig emlékeze­tesebb marad azzal, hogy a téli olim­pia színhelye volt. Több amerikai, illetve nyugati lap címeiben ezt így érzékeltette: az elnök öngólt lőtt. Ugyanis arról van szó, hogy a játé­kok megkezdése előtt Lake Placidben ülésezett a Nemzeti Olimpiai Bizott­ság, melynek Carter elnök unszolá­sára döntenie kellett volna, elhalasz­­szák-e a nyári olimpiai játékokat, il­letve áthelyezzék-e megrendezésüket valamelyik más országba. A NOB ér­tekezletén Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter ismét szorgalmazta az amerikai kormány ismert álláspont­ját, s hangoztatta, hogy Washington a NOB döntésétől függetlenül ellenezni fogja az amerikai csapat részvételét a moszkvai olimpián. A NOB tagjai heves nemtetszéssel fogadták az amerikai érvelést és nyo­mást. Végül is a klasszikus olimpia szelleme győzött. A NOB a nyári olimpiai játékok moszkvai megtartá­sára vonatkozó határozatában felszó­lított minden országot és főként nagyhatalmat, hogy „konfliktusaikat tárgyalással oldják meg“. „A NOB tagjai, csakúgy mint én, a bizottság elnöke megteszünk minden tölünk telhetőt, hogy a XXII. olimpiai játé­kok a barátság légkörében folyjanak" — hangoztatta Lord Killanin, a NOB elnöke. |^em a gyengeség, hanem inkább az 'erő Jele, ha az emberek és gazdaságok őszintén, önámitás nélkül érté­kelik munkájukat éš kiaknázat­lan lehetőségeket. Mérlegelik azt Is, hogy miben hibáztak és reális terveik megvalósítása ér­dekében az adott körülményeik között mit tudnak tenni. Ez a szellem hatotta át a cslcsói (Ciőov) széhellyel gazdálkodó Wilhelm Pick Efsz zórszámadó közgyűlését is. — * — Zsúfolt napirendje volt a köz­gyűlésnek. Zárszámadás a múlt évről, tervjavaslat az Idei esz­tendőről és az ellenőrző bizott­ság beszámolója. Példásan köz­érthető volt, amit az elnök, Ba­­ráth elvtárs elmondott a tava­lyi évről, Rigó mérnök az efsz közgazdásza, az Idei tervekről, s Cztta elvtárs az ellenőrző bi­zottság elnöke arról, amit a rá­juk háruló feladatok megköve­telnek. Hozzászólások következnének, dó nincsenek. A tanácskozás után kiderült, hogy véleménye azért sok dolgozónak volt a szövetkezet gazdálkodásáról. A közgyűlést megelőző értekezle­teken mondták el kifogásaikat, javaslatiakat, s most Ilyen nagy tömegbeh, nem ismételték meg azt, amit akkor kifejtettek. Sző­kébb körben könnyebben, fe­­széiyezetlenebbül nyilvánítottak véleményt. Ha valamire büszke lehet en­nek a szövetkezetnek a tagsá­ga, akkor az emberek gondol­kodásmódjának a megváltozása, összekovácsolta, egységessé tet­te az embereket a közös mun­ka s -az, hogy mindenki asze­rint boldogul, ahogyan és a­­mennylt dolgozik. A vezetőség Is ezt- tartja az egyik legna­gyobb eredménynek. Ha nem így lenne, akkor az elnök be­számolója nem adhatott volna számot azokról a jó eredmé­nyekről, melyeket tavaly elér­tek. Gabonafélékből és kukoricá­ból 5,31 tonnás hektáronkénti hozamokat takarítottak be, cu­korrépából és napraforgóból pedig rekordtermést értek el. A kertészeti termelés szerkeze­te az elmúlt években a népgaz­dasági szükségletekhez idomult. A kertészeti növények termesz­tését a nagykeszi (Veiké Ko­­sihy) részlegre összpontosítot­ták, ahol legmegfelelőbbek a termőhelyi adottságok. A cél­szerű összpontosításnak köszön­ve a kertészeti termékek ter­mesztését 1978:hoz viszonyítva hetvenegy, la (pénzügyi bei/ételt pedig hatvan százalékkal emel­ték. Tavaly a búzát százhúsz, az évelő takarmányokat pedig hatvankét hektárról kénytele­nek voltak klszántani. Ennek ellenére gabonafélékből'az el­adási tervüket száz százalékra teljesítették, s szemesekből ki­lencven százalékra önellátók. A kiesést fehérjedús tömegtakar­mányokkal pótolák, melyekből tavaly a tervezettnél tíz száza­lékkal több termett. a tervezett napi súlygyarapo­dást, s a kocánként elválasztott malacok száma Is jóval a ter­vezett alatt maradt. Problémát okozott az értékesített termé­kek minősége is. Például a ki­termelt tejnek csak harmtnc százaléka nyert első osztályú minősítést, ami 800 ezer koro­nás veszteséget okozott. A sort folytathatjuk a sertés- és mar­hahússal. A marhahús értéke­sítési éra alacsony volt, mivel MSven tarialBhsink vannak? Az állattenyéztés szakaszén a tervfeladatokat százegy száza­lékra teljesítették. A tehenen­ként! fejési átlag elérte a 3543 litert, ami az 1978-as évhez vi­szonyítva százharminckét lite­res növekedést jelent. Egy liter tej, egy kilograitjm marha- és sertéshús előállításához a ter­vezettnél kevesebb abraktakar­­mányt használtak fel. A takar­mányokkal való takarékos gaz­dálkodásnak köszönve, tavaly 73 tonna erőtakarmányt takarí­tottak meg. A hasznossági mutatókkal már korántsem lehetnek ennyi­re elégedettek. Sertésnél és szarvastrtarhánál nem érték el sok kiselejtezett tehenet érté­kesítettek, sertésnél pedig je­lentős tételt jelentett a vágó­súly alatti, a takarmányt kevés­bé értékesítő állatok kényszerű értékesítése. A felsoroltakban minden bi­zonnyal több tényező — kedve­zőtlen tartási körülmények, állategészségügy, alacsonyabb hasznosságé fajták, megfelelő hűtőház hiánya stb. — játszott közre, viszont nem szabad el­hallgatnunk az emberi ténye­zőkben rejlő fogyatékosságokat sem. Az előrehaladást, a biztos megoldást az Jelenti, amit a ve­zetőség beszámolója érthetően és erőteljesen hangsúlyozott: Az Idén többet és olcsóbban kell termelni. Ennek a lehetőségnek az elemzése után állították össze , idei tervüket. Gabonafélékből és kukoricából 5,66 tonnás át­lagtermést irányoztak elő, s pontosan megjelölték a ter­vek teljesítéséhez szükséges szakmai tennivalókat. Az ipari növények közül továbbra is nagy lehetőségeket látnak a cukorrépa, a napraforgó, a ci­rok, a kender és a dohány ter­mesztésében. A felsorolt ipari növények közül tavaly elsősor­ban a dohány jelentett gondot\ melynél az új és korszerű szá­rítási technológia még nem pá­rosult a megfelelő tapasztala­tokkal. Tovább fejlesztik a szarvas­marha -ágazatot, sertéshizlalásu­­kát Is gazdaságosabbá teszik. Csökkentik a malacelhullást, ami tavaly indokolatlanul nagy­arányú volt. Beruházásaik je­lentős tételét korszerű istállók és egvéb létesítmények építésé­re fordítják. Tavaly tejhűtő berendezést és 1440 férőhelyes ketreces malacneveldét helyez­tek üzembe. Az idén korszerű anyasertésólat és 1 millió 900 ezer koronás beruházással kor­szerű központi gépjavftómű* helyt adnak át rendeltetésének. Nagy tételek, igényes tervek szerepelnek az efsz idei terv­­előirányzataiban. A közgyűlés befejezése után folytatott be­szélgetések arról győztek meg bennünket, hogy a tagok értik és megszokták már a nagyüze­mi társas gazdálkodás követel-’ ményeit. S tudják, hogy a ho­zamok, a hasznossági mutatók, a költségek, a bevétel és mind­ezek alapján a személyes jöve­delem idei alakulása nem a közgyűléstől, hanem a dolgos hétköznapokon végzett munká-’ tói függ. A társult szövetkezet a hato­dik ötéves terv igényes terv­feladatait az eltelt négy év alatt 81,3 százalékra teljesítet­te. Idei eredményeikkel a járás öt legeredményesebb gazdasága közé küzdötték fel magukat. örvendetes, hogy a szövetke-1 zet vezetősége a termelésben rejlő tartalékok feltárásán kí­vül továbbra is éberen ügyel arra, hogy tovább erősödjön a vezetőség és a tagság közötti egészséges kapcsolat: Tudatosí­tották, hogy ezen a téren is nagyok a tartalékok. CSIBA LÁSZLÓ У

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom