Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-01 / 9. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1980. MÁRCIUS 1. Igényesség és felelősségtudat A dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járási pártbizottság értékelte a tavalyi termelési eredményeket és konkrét intézkedéseket tett az idei tervfeladatok maradéktalan teljesíté­sének biztosítására. Megkülönbözte­tetten foglalkozott a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozásá­val, s minden téren előtérbe állította a legutóbbi központi bizottsági ülése­ken hozott határozatok lebontását és gyakorlati végrehajtását. A járás kommunistái abból a lenini elvből kiindulva, hogy a gazdaságok átérzik a hatékonyság fokozásának politikai jelentőségét. Megállapítást nyert, hogy a tavalyi szélsőséges idő­járás ellenére járási viszonylatban 100144 tonna gabonát és több mint 91 ezer tonna kukoricát termeltek, ami a gabonafélékből 45 és fél, kuko­ricából pedig 57,8 métermázsás hek­tárhozamnak felel meg. Am nagy el­térések mutatkoztak egyes mezőgaz­dasági üzemek között, például a búza hektárhozamainak alakulásában. így az átlagos hektárhozam 26 és 63 má­zsa között mozgott, az árpában azon­ban 31 és 65 mázsa között ingado­zott. Egyértelmű: a lemaradás nem írható csak az időjárás számlájára, kihatott rá az eltérő szakmai-irányí­tási színvonal, a személyi és anyagi feltételek eltérősége stb. A nehézsé­gek ellenére például a nagymegyeri (Galovo) Agrokomplexben kukoricá­ból 72 mázsás átlaghozamokat értek el, s igazán csak most örülnek annak, hogy a kukorica tervezett vetésterü­letét 250 hektárral növelték, s így pótolták a búza kiesését. A múlt év kedvezett az állatte­nyésztésnek. Kiváló hasznossági szin­tet értek el. Az árutermelésben túl­teljesítették a tervmutatókat. Eladási kötelességeiket minden szempontból teljesítették, s kedvezően kezdték az idei évet. Tavaly a mezőgazdasági üzemek 29 427 tonna húst, 72 millió 400 ezer liter tejet, 57 millió 900 ezer darab tojást adtak el közellátási cé­lokra, vagyis 5231 tonna hússal, több mint négymillió liter tejjel és 1 mil­lió 600 ezer darab tojással többet, mint az előző évben. A járási pártbizottság megállapítot­ta, hogy az egyes mezőgazdasági üze­mek állattenyésztési eredményei is eltérőek, bár azonos vagy hasonló feltételek mellett dolgoznak. Azzal szemben, hogy az Oj Élet Efsz átla­gos tejhozama 4900 liter volt, Alistá­­lon három és fél ezer liter, az Oj Életben a napi súlygyarapodás 651 gramm volt, a Nagyszarvai (Rohovce) Álllami Gazdaságban 478 gramm, az évi átlagos malacelválasztás Nagypa­­kán (Velká Рака) 20,5 darab, Nagy­szarván 14,2 darab volt. A hatékonyság egyik fokmérője, mennyibe kerül a mezőgazdasági üze-JOGI TANÁCSOK-----­mekben a tej és a hús előállítása, mennyi erőtakarmányt használnak fel egy kilogramm hús vagy tej kiterme­lésére. Nagymagyaron 33, Hegyétén (Kútniky) 26 dekagramm erőtakar­mányt használnak fel egy liter tej termelésére, IUésházán 3,67, Nagy­­szarván 4,14 kilogrammot 1 kg ser­téshús termelésére, Nagylúcson 1,95, Vásárúton 2,39 erőtakarmányt fo­gyasztanak 1 kg marhahús termelé­sére. A különbségek főként akkor kirívóak, ha tekiptetbe vesszük, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek bio­lógiai anyaga genetikailag csaknem azonos hozamképességű, az erőtakar­mányok zömét minden közös gazda­ság azonos helyről kapja, a szolgál­tatások minősége és kiterjedése is azonos. Ezért az igazi okokat az ál­lattenyésztő telepek, a technológia, a szervezés és a szakmai színvonal el­térésében kell keresni. Az ülésen ar­ra is rámutattak, hogy a mezőgazda­­sági üzemek igen eltérő minőségű ta­karmányt termelnek, melyet eltérő viszonyok között tartósítanak és tá­rolnak. A takarmánykeverék össze­állítása is különböző szakmai meg­alapozottsággal történik. Ezért a jö­vőben nagyobb igényességet és fele­lősségérzetet kell követelni a veze­tőktől, fel kell karolni egyének és munkaközösségek kezdeményezését. A járási pártbizottság az idei terv­feladatok teljesítésével is foglalko­zott. Örömmel állapította meg, hogy az őszi vetés eddig jól telelt, az állatállományok mennyiségi és minő­ségi összetétele jó, kellő takarmány­alappal rendelkeznek. Az egyes me­zőgazdasági üzemek idejében meg­kapták a tervelőirányzatokat, a prob­lémákat tüzetesen elemezték s meg­oldásukra megtették a lépéseket. A A szövetségi kormány határozata értelmében november elsejével nép­­számlálásra kerül sor, s ennek folya­mán összeírják az embereket, a háza­kat és a lakásokat. A készülő akciónak nemcsak gaz­dasági, hanem társadalmi szempont­ból is óriási jelentősége van. A la­kosság összeírásánál például a jelleg­zetes népesedési mutatók mellett az emberek iskolai végzettségére, gazda­sági aktivitására, foglalkozási szak­­képesítésére, nemzetiségi és társadal­mi hovatartozására, munkába járásá­ra stb. vonatkozó adatokat is feltün­tetik. A házak és lakások összeírása el­sősorban azt a célt szolgálja, hogy megállapítsák a lakásszínvonalat, a­­mely az általános életszínvonal szer­ves része. A népszámlálás feldolgo­vetésgzerkezetben négy százalékkal csökkentik a szemesek részarányát, viszont bővítik a kukorica vetésterü­letét és több mint ezer hektárral ki­terjesztik a hüvelyesekét. Az állat­­tenyésztésben a tej és a hús eladá­sát növelik. Lényegesen csökkennek a beruhá­zások. A szövetkezeti szektorban 163 millióról 145 millió koronára, s telje­sen megszűnnek a keretet túllépő gépvásárlások. A CSKP Központi Bi­zottsága 14. ülésének határozatával összhangban szorgalmazzák a terme­lési alapok gazdaságos kihasználását és a takarékossági intézkedések szi­gorú betartását. A gépellátásban a nagyteljesítményű gépek többműsza­kos üzemeltetését, jobb és tervsze­rűbb karbantartását tartják fontos­nak. Az ésszerű takarmánygazdálko­dás megköveteli, hogy valamennyi mezőgazdasági üzem laboratóriumi elemzések alapján állítsa össze a ta­karmányadagokat úgy, hogy a mel­léktermékek nagy részét takarmány­ként hasznosítsák. A vegyszerek és a műtrágya felhasználásában a leghaté­konyabb technológiát kell alkalmazni. A beruházások idejében való megva­lósítása is á llandó figyelmet köve­tel. Az is fontos, hogy a szállító szer­vezetek kapacitásukat olyan társadal­milag döntő fontosságú építkezésekre összpontosítsák, mint amilyen a Gab­­číkovo—Nagymaros Vízerőmű építése. Nem halad kielégítő ütemben a duna­szerdahelyi húskombinát és a nyolc­ezer férőhelyes marhahizlalda építése. A járás pártszervezetei és -szervei összpontosítottan ellenőrizni fogják az idei tervfeladatok teljesítését. A kommunisták a pártonkivüliekkel együtt mindent megtesznek azért, hogy valamennyi mezőgazdasági üzem eredményesen teljesítse a harmadik ötéves terv utolsó évének feladatait, így konkrét tettekkel járulnak hozzá a CSKP XV. kongresszusa határozatai­nak végrehajtásához, s elkötelezett munkával köszöntik a szovjet had­sereg felszabadító művének — ha­zánk felszabadulásának 35. évforduló­ját. SVINGER ISTVÁN zott anyagát felhasználják majd a XVI. pártkongresszus előkészítésében is. A népszámlálás lebonyolításában fontos szerepet játszanak majd a nemzeti bizottságok, melyeknek a la­kosság közül sokan a segítségére lesznek. Például nyolcvanezer Iákor súra tervezett népszámlálási körzete­ket kell felállítani népszámlálási biz1- fosokkal és felügyelőkkel. A készülő népszámlálási akciót a szokásos statisztikai tevékenység nem pótolhatja, jelentősége főként abban rejlik, hogy lehetővé teszi arra vonat­kozó adatok szerzését, hogyan él és lakik a lakosság, milyen a nemzeti­ségi és szociális összetétele, s terü­leti tagolódásban is lehetővé teszi a további fejlődés tervezését és irányí­tását. RP Népszámlálásra készülünk A Nemzeti Front csatasorában A CSSZBSZ A HATODIK ÖTÉVES TERV BEFEJEZŐ SZAKASZÁBAN A Nemzeti Front Központi Bizottsá­gának legutóbbi ülése felhívással for­dult lakosságunkhoz, melyben szocia­lista hazafias összefogásra serkentette, hogy kezdeményezéssel, ötletekkel, leleményességgel, egyéni és kollektív helytállással járuljon hozzá a hatodik ötéves terv teljesítése szempontjából döntő fontosságú utolsó év feladatai­nak maradéktalan teljesítéséhez, s a lemaradás pótlásához. A Nemzeti Frontba tömörült szerve­zetek között igen tevékeny szerepet játszik a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség. Ez jellegéből következik, hiszen leghívebb barátaink és szövet­ségeseink sikereinek, tapasztalatai­nak, haladó módszereinek népszerűsí­tésére és terjesztésére, hagyomá­nyaink ápolására hivatott. Ez a sze­repe most különösen előtérbe lép, mert egyrészt — mint a Nemzeti Front nyilatkozatából is kitűnik, a jelenlegi rendkívül bonyolult világpo­litikai helyzetben nagyon megnőtt a Szovjetunió béketeremtő és védő kül­politikájának, az imperializmustól el­nyomott és veszélyeztetett népek pártfogójának és védelmezőjének szerepe, másrészt a gazdasági élet bonyolult feladatainak a teljesítése elképzelhetetlen a tudományos-műsza­ki forradalom vívmányainak érvénye­sítése nélkül, ebben pedig kimagasló szerepet játszanak a szovjet tapaszta­latok. Mint VILIAM ŠALGOVIC elvtárs, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizott­ságának elnöke, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke a Barátság-klub össze­jövetelén újságírók előtt hangsúlyoz­ta, az idei jubileumi év, melyben megemlékezünk Lenin születésének 110. évfordulójáról, felszabadulásunk 35., a Varsói Szerződés megalakulásá­nak 25. évfordulójáról, arra késztet minket, hogy a szövetség munkájában is hatékonyabb módszereket keres­sünk és érvényesítsünk propagált cél­jaink hatékonyabb elérésére. A CSSZBSZ vonalán kifejtett pro­pagandában nem lehet elválasztani egymástól az eszmei-politikai eleme­ket, a múlt hagyományainak feleleve­nítését és ápolását a gyakorlati — termelési, tudományos, közgazdasági és egyéb szovjet tapasztalatok propa­gálásától, amelyek hatékonyságának a gyakorlatban kell tükröződni. Az a nemzedék, amely felszabadulásunk hajnalán látta meg a napvilágot, lassan középkorú lesz, s a múlttal kapcso­latban nincsenek személyes tapaszta­latai, még kevésbé a fiatalabb nem­zedékek tagjainak, ezért sok ismere­tet, tapasztalatot kell vele közölni a múlt hagyatékából. Ez is szerves ré­sze annak, hogy őrizzük és még job­ban ápoljuk a szovjetbarátságot, s en­nek hazánk szocialista jövője szem­pontjából létfontosságú követelményét mindjobban megértessük a fiatalabb generációkkal. A gyakorlati, gazdaságépítési szov­jet tapasztalatok propagálásának pe­dig több szempontból is nagy a jelen­tősége. Egyrészt az imperialista világ­nak a hidegháborús viszonyokat idéző viselkedését, a kapcsolatok befagyasz­tására irányuló törekvését látva gaz­dasági életünkben erősödik a szocia­lista integráció szerepe, elsősorban egymásra vagyunk utalva, s mindeb­ben domináns szerepet játszik a Szovjetunió tudományos, technikai és egyéb fölénye. Bár ez magától érte­tődőnek látszik, konkrét, meggyőző propagálása elkötelezettséget kívánó feladat, vitathatatlanul politikai jel­legű gazdasági feladat, mert műszaki körökben nemegyszer találkozhatunk még a nyugati túlértékelt műszaki vívmányok nimbuszával, ami akadá­lyozhatja előre vezető utunk még ha­tásosabb követését. A nagy évfordulók jegyében tehát ebben az irányban bontakozódik ki a szövetség propaganda munkája, s a szovjetbarátok fokozottabb aktivitás­sal járulnak hozzá országos céljaink eléréséhez, elvárásaink teljesítéséhez, szilárdítva ezzel hazánk és egyben az egész szocialista közösség politikai és gazdasági erejét. —in—» A társadalmi igényeknek megfelelően A múlt héten Prágában lezajlott a Csehszlovák Tudományos Akadémia 38. közgyűlése. Részvevői megvitatták a CSKP 14. központi bizottsági ülésé­nek határozatából kifolyólag az aka­démiára háruló feladatokat. Jaroslav Kožešník akadémikus, a CSTA elnöke beszámolójában mérlegelte a tudomá­nyos kutatómunka eredményeit. Rá­mutatott a fogyatékosságokra is, pél­dául arra, hogy az alapkutatás haté­konysága még nem felel meg a szo­cialista tudományos integráció kereté­ben betöltendő küldetésének és a meg­oldandó igényes feladatoknak. Kidom­borította a CSTA fokozott szerepét, ugyanis az 1981—1985. évi időszak­ban a CSTA-t bízták meg a szocia­lista országok társadalomtudományi együttműködésének egybehangolásá­val. A vitában felszólalt Josef Havlín, a CSKP Központi Bizottságának tit­kára. Hangoztatta az előterjesztett program igényességét s annak fontos­ságát, hogy a tudományos front dol­gozói küzdjenek a tudomány elismer­tetéséért és érvényesítéséért, ami kü­lönösen a termelés vonalán fontos, mert a termelést ma elsősorban al­kalmazott tudományként kell értel­mezni. A sajtó a múlt év végén már rövi­den beszámolt arról, hogy a Szövet­ségi Gyűlés törvényt fogadott el, a­­mely módosítja az 1975/121. számú társadalombiztosítási törvény egyes rendelkezéseit. Ez a törvénymódosítás 1979/150. szám alatt a napokban je­lent meg a törvénytárban, egyidejűleg a törvénymódosítás végrehajtására vonatkozó kormányrendelet is napvi­lágot látott. Ezek a rendelkezések 1980. január 1-vel léptek hatályba. A TÖRVÉNY 12. PARAGRAFUSÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE A törvénymódosítás ezen rendelke­zése kiegészíti az I. munkakategóriá­ba tartozó munkák jegyzékét. Ilyen munkának számít majd 1980. január 1-től számítva a ciklotron és a kísér­leti atomreaktor kezelése is. A TÖRVÉNY 33. PARAGRAFUSÁNAK MÖDOSlTÄSA A törvény 33. paragrafusának mó­dosítása most már lehetőséget ad a dolgozó teljes rokkantjáradékosoknak legalább ötévi meg nem szakított munkaviszony után arra, hogy mun­kaviszonyuk megszakítása nélkül kér­jék rokkantjáradékuk újbóli kiszámí­tását, tekintettel az elért jobb átlag­­kereset alapján történő kedvezőbb ki­számítás lehetőségére. Ez eddig csak akkor volt lehetséges, ha az ilyen rokkant dolgozó abbahagyja a továb­bi munkát, illetve megszünteti mun­kaviszonyát. Az ilyen új járadék !'•’ feljebb a kérvény benyújtásának nap jótól állapítható meg. A TÖRVÉNY 78. PARAGRAFUSÁNAK MÖDOSlTÄSA A törvény ezen rendelkezése a ka­tonai gyarkorlat idejére szóló juta­lom-megtérítésről szól efsz-tagoknak. E törvényszakasz 5. bekezdésében a gyermek saját bevételére vonatkozó eddigi 620 koronás összeget a módo­sítás 650 koronára emelte, s ez vo­natkozik a nem együtt élő feleség vagy a tartásra jogosult elvált fele­ség saját bevételének 630 koronáról 650 koronára való emelésére is. Itt új rendelkezés, hogy a saját be­vétel határa 750 korona, ha olyan gyermekről van szó, aki nappali tago­zaton tanul, vagy tanulói viszonyban van, továbbá ha az ellenállás rész­vevőjének családtagjáról van szó, ha a járadékosnak a járadék az egyedüli havi bevételi forrása, és ha ifjúkori rokkantságról van szó. A TÖRVÉNY 101. PARAGRAFUSÁNAK MÖDOSlTÄSA Eddig a törvény szerint az efsz-ek a társadalombiztosítási költségek rész­leges viselése címén a szövetkezeti tagok munkajutalmazásának 12 és fél százalékát fizették. Ezt a hozzájáru­lást az új módostíás 6—26 százalék közötti összegre emeli fel (átlag 20,8 százalék). Ez megfelel a munkavi­szonyban dolgozók béradóösszeg-átla­­gának. Ezt a nagyobb hozzájárulást az efsz viseli és fizeti be. Ebből a rendelkezésből az efsz­­tagnak az az előnye, hogy a hozzá­járulás összegét a nyugdíj szempont­jából be kell számítani я szövete-»■'éti l..;. b ••*,-”'be. (Ugyanúgy, nimi a munkaviszonyban dolgozók esetében a nyugdíjat a bruttókeresetből, illetve annak átlagából kell kiszámítani.) A 168. PARAGRAFUS MÖDOSlTÄSA A törvény ezen rendelkezésének módosítása felhatalmazza a kormányt a juttatások összegének emelésére, beleértve a mér idézett 78. paragra­fus szerinti emeléseket is. A 168. PARAGRAFUS ÜJ RENDELKEZÉSE Ezen rendelkezés újabb felhatalma­zást tartalmaz arra vonatkozóan, mit kell a korábbi kedvezőbb járadéknak tekinteni a járadék későbbi megálla­pítása esetében. A 169. PARAGRAFUS MÖDOSlTÄSA A törvény módosított szövege sze­rint a kormány rendelettel szabá­lyozza: milyen feltételek mellett lehet a munkaviszony mellett járadékot folyó­sítani; »— a járadék részleges folyősítá­az efsz hozzájárulásának kiszámítását csökkent, s munkakötelezettségük csökkenése vagy más munkára való beosztásuk miatt csökkent a kerese­tük; — a rendelet kiadása további meg­hatalmazást tartalmaz, miként kell ki­számítani az olyan tovább dolgozó nyugdíjas keresetét, aki nyugdíj fo­lyósítása nélkül, megszakítás nélkül tovább dolgozik. A 172. PARAGRAFUS MÖDOSlTÄSA A törvény 172. paragrafusának vég­rehajtási rendelkezését a módosítás azzal egészíti ki, hogy szabályozza a rokkantjáradék és a táppénz elszámo­lását, ha ezeket azonos időre állapí­tották meg. Kimondja továbbá, hogy a kormány külön rendeletben szabályozza majd ki, ha az számukra kedvezőbb. A ked­és befizetését. A fentiek értelmében jelentősek az özvegyi járadékosok (beleértve az egyesített öregségi járadék élvezőit is) számára nyújtott kedvezmények. Erről külön cikkben számolunk be. az Átlagkereset kiszámítása E cikk keretében rámutatunk még arra, hogy a tovább dolgozó olyan nyugdíjasok, akik nyugdíjuk százalé­kos emeléséért megszakítás nélkül tovább dolgoznak — nyugdíjuk folyó­sítása nélkül —, az új rendelkezések értelmében kérhetik, hogy nyugdíju­kat a kérvény beadása előtti utolsó öt év eredménye alapján (az utolsó megkezdett év nem számít) számítsák ki, ha az számukra kedvezőbb. A ked­vezőbb kiszámításra akkor is joga van a dolgozónak, ha munkaviszonyát nem szüntette meg, hanem tovább kí­ván dolgozni megszakítás nélküli nyugdíjának teljes vagy részleges fo­lyósítása mellett. RÉSZLEGES ROKKANTJARADÉKOSOK Azok az előírások is módosulnak, amelyek szerint részleges rokkant­járadékosoknak akkor is igényük van részleges rokkantjáradék folyósításá­ra, ha kereste (legalább egyharmadá­­val) kisebb, de már nem a korábbi rendelkezés szerint csak akkor, ha a korábbi, a rokkantsága előtt nem redukált átlagkeresetével szemben mutatkozik keresetkiesés, és nemcsak abban az esetben, ha a közben tör­tént bérrendezések következtében a többi, hasonló minősítésű dolgozó *1- zetésével szemben mutatkozik kere­setkiesés, hanem abban az esetben is, ha a részlegesen rokkant már leg­alább öt éves kapja a részleges rok­kantjáradékot s emellett tovább dol­gozik. Az ilyen esetben a kereset­­kiesés ellenőrzésekor figyelembe kell venni az átlagos béremelkedést. Ez az új rendelkezés (az 1975/128. számú rendelet 20. paragrafusának módosításáról) már nem fogja elta­nácsolni a részlegesen rokkantakat attól, hogy ne dolgozzanak hosszabb ideig, illetve hogy minősítettebb mun­kát végezzenek. A részleges rokkant­járadék az új rendelkezés szerint ak­kor is jár majd, ha a dolgozó fizetése csak azért nagyobb, mert nyereség­­részesedést kapott. Nem vehető tekintetbe: — a szabadságért kifizetett fizetés­megtérítés, — az 1975/157. számú rendelet sze­rinti rendkívüli jutalmak, 1— a stabilizációs jutalmak, >— a bányászok hűségjutalma, — az életjubileumok és munkaév­­fordulók alkalmából kifizetett jutal­mak, — a közérdekű tevékenységért 2000 korona összegig terjedően évente ki­fizetett jutalmak, — az elemi csapások következmé­nyeinek kiküszöbölésére kifizetett ju­talmak, — a népgazdaság érdekében mun­kaszüneti napon végzett munkáért já­ró jutalom, — az efsz részéről szociális bizto­sításra befizetett összeg. Az is újdonság, hogy az összeha­sonlítás ideje nem hat, hanem tizen­két hónap. A részleges rokkantság feltétele to­vábbra is az egészségromlás és a gazdasági károsodás (keresetkiesés). A különleges esetekben (a törvény 32. paragrafusának 3. bekezdése) en­gedélyezett részleges rokkantjáradék esetében mindig figyelembe kell ven­ni a járadékos és családja szociális helyzetét. Dr. FÖLDES JÓZSEF A társadalombiztosítási törvény módosításáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom