Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-08 / 36. szám

1979. szeptember 8. SZABAD FÖLDMŰVES, 3 Tanácskozott az Egyesült Államok Kommunista Partidnak XXII. kongresszusa Á közelmúltban Qlť össze az Egye­sült Államok Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa Detroltban, az amerikai autóipar központjában. A ta­nácskozáson a küldöttek mellett a vi­lág több mint 30 országából érkezett kommunista és munkáspárti delegá­tusok vettek részt. A központi bizottság beszámolója hangsúlyozta, hogy az amerikai kom­munisták legfőbb fóruma azokban a napokban ült össze, amikor a párt megalakulásának 60. évfordulóját ün­nepelte. A párt hat évtized alatt élet­képes, aktív és növekvő politikai erő­vé, a kommunista világmozgalom el­idegeníthetetlen részévé vált. A beszámoló mélyenszántóan ele­mezte az amerikai gazdasági válságot, valamint a kormányintézmények és a nagytőke érdekeit képviselő kétpárt­­rendszer válságát. A beszámoló nagy figyelmet szen­telt azoknak a feladatoknak, amelyek a nemzetközi feszültség enyhülésének elmélyülését és a fegyverkezési haj­sza megfékezését szolgálják. Az ame­rikai nép támogatja az enyhülés poli­tikáját és a SALT—II. szerződést, sík­­raszáll az Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönösen előnyös ke­reskedelmi-gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséért. Ugyanakkor az Egye­sült Államokban vannak olyan befo­lyásos erők, amelyek a konfrontáció politikájának folytatására törekednek. Ezek az erők mindent elkövetnek azért, hogy meghiúsítsák a SALT—II. ratifikálását. A párt a nép széles körű támoga­tását élvezi, befolyása rendkívül meg­nőtt és ez a helyzet elősegíti a szo­cializmusért harcoló, igazi kommunis­ta tömegpárt megteremtését, — han­goztatta a beszámoló. Az SZKP Központi Bizottságának üdvözlete, amelyet Pjotr Fedoszejev akadémikus, a szovjet pártküldöttség vezetője olvasott fel, kiemeli, hogy az amerikai testvérpárt egész története során hűségesnek bizonyult a prole­tár internacionalizmus eszméjéhez. Emlékeztetett a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös antifasiszta harcára, amelyben a kommunisták ez­rei nagy áldozatokat hoztak. A SALT—II. egyezmény jelentőségét mél­tatva megállapította, hogy az jól szol­gálja a béke és a nemzetközi bizton­ság ügyét. A vitában a felszólalók egyetérté­süket fejezték ki a beszámoló fő irányvonalával és kiegészítő javasla­tokat tettek a gyakorlati pártmunka további javítására. A pártnak szélesí­tenie kell felvilágosító munkáját, mert mind többen várnak a kommunisták­tól választ a korszak bonyolult jelen­ségeire. A szakszervezetekben, a pol­gárjogi és kisebbségi mozgalmakban olyan középbal szövetséget kell létre­hozni, amely eredményesen szembe­szállhat a reakcióval, a monopóliu­mok hatalmával. A kongresszus ismét Henry Wins­­tont választotta a pár elnökévé, Gus Hallt pedig főtitkárává. Winston zár­szavában a párt 60 éves története legnagyobb kongresszusának nevezte a XXII. kongresszust. A kongresszus nagygyűléssel ért vé­get — Detroit központjában több mint tízezren gyűltek össze, párttagok és szimpatizánsok, hogy szolidaritásukról biztosítsák a kongresszust. Ez példát­lan tömegmegmozdulás volt. A koreai nép ünnepén Szeptember 9-én egy másik szocia­lista ország életében fontos esemény­ről is megemlékezünk. Ez a távoli Korea, pontosabban a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, melyet 1948- ban ezen a napon kiáltottak ki. A független Korea megalakulására akkor nyílt lehetőség, amikor 1945 augusztusában ^ szovjet hadsereg ki­űzte a félszigetről a japán megszálló­kat. A győztes nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy a 38. szélességi fok­tól északra fekvő területen szovjet, a déli területen pedig amerikai segít­séggel mozdítják elő az új életet, majd demokratikus választások ered­ményeként központi kormány alakul. Mindez csak terv maradt. Az ame­rikaiak a koreai reakciót támogatva, nem ismerték el a választások ered­ményeit, a létrejött Legfelsőbb Nem­zetgyűlést, s kettészakították az or­szágot. lgv aztán az északi országré­szen kikiáltották a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságot, melynek alig két év múlva szembe kellett néz­nie az ENSZ zászlaja alatt végrehaj­tott amerikai agresszióval. A koreai nép azonban kitartóan megvívta hősi harcát és 1953-ban meghátrálásra kényszerítette az agresszorokat. Az ország egysége azonban nem állt helyre. Á 121193 négyzetkilométernyi terü­letet elfoglaló és 16 millió 680 ezer lakosú KNDK a szocialista országok segítségével kiheverte háborús sebeit és gyors fejlődést ért el. Ma már Ja­pán után a legiparosodottabb távol­keleti országként emlegetik. Igen jó kapcsolatok alakultak ki hazánk és a KNDK között, melyek újabban az 1976-ban megkötött köl­csönös árucsereforgalmi és fizetési egyezmény alapján bontakoznak ki, A csehszlovák exportot textilipari be­rendezések, acél- és kohóipari gépek, mezőgazdasági vegyszerek stb. képvi­selik. A koreai kivitel jelentős része a cink, réz, ólom, magnezit, illóolaj, különféle félkészáruk. A KNDK elsőrendű feladatának te­kinti az ország egyesítését, ami a nép hő vágya. Az elmúlt években számta­lan javaslatot tett a két országrész katonai szembenállásának enyhítésé­re, sokoldalú együttműködés kiépíté­sére, közös EŇSŽ-képviselet kialakítá­sára stb., ám az amerikaiak dél­koreai katonai jelenléte mindmáig igen nagy akadálynak bizonyult. Szöul szabotálja a két országrész kormány­közi megbeszéléseit. Mindezzel késlel­teti Észak- és Dél-Korea közeledését és távlati egyesülését. Ennek ellenére szüntelen erősödik a KNDK tekintélye. Számos nemzet­közi szervezet tagja lett, és mind több országgal veszi fel a diplomáciai kapcsolatokat. A KNÖK a szocialista közösség in­ternacionalista erejére támaszkodva bizakodva küzd továbbra is a nép egységes hazájának megteremtéséért. ' K. I. Nézetazonosság, egviiitmukttdes, közös tervek % CSEHSZLOVÁK—MAGYAR TÁRGYALÁSOK ■papjaink jellemzője, hogy a szo­­cialista országok mind szoro­sabban felzárkóznak nagy, közös épí­tőfeladatok megvalósítására, mélyítik barátságukat és együttműködésüket, egyeztetik lépéseiket. Méginkább vo­natkozik ez szomszédországok viszo­nyára. LÁZAK GYÖRGYNEK, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnö­kének kétnapos hivatalos baráti cseh­szlovákiai látogatása is alkotó munka­légkörben zajlott le. A magyar mi­niszterelnök, akit GUSTAV HUSAK, a CSKP Központi Bizottságának főtitká­ra, köztársasági elnök is fogadott, tárgyalásokat folytatott vendéglátójá­val, ĽUBOMÍR ŠTROUGAL szövetségi miniszterelnökkel. A hivatalos közös közlemény értelmében tájékoztatták egymást a CSKP XV. és az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott határo­zatok megvalósításáról, a két ország társadalmi és gazdasági fejlődéséről, áttekintették a csehszlovák—magyar kapcsolatok helyzetét, véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Hangsúlyozták KADAR JÄNOS, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kára és Gustáv Husák, a CSKP Köz­ponti Bizottsága főtitkára, köztársasá­gi elnök 1977. évi találkozójának nagy jelentőségét a két párt és or­szág hagyományos barátságának meg­szilárdításában és sokoldalú együtt­működésének elmélyítésében. Megkülönböztetett figyelmet fordí­tottak a két ország gazdasági kapcso­latainak helyzetére, azok bővítési le^ hetőségeinek feltárására. Megállapí­tották, hogy a két ország gazdasági együttműködése dinamikusan, tervsze­rűen fejlődik. Árucsere-forgalmuk ér­téke ebben az évben eléri az egymil­­liárd rubelt, és jelentősen hozzájárul gazdasági fejlődésükhöz, lakosságuk igényeinek jobb kielégítéséhez. A miniszterelnökök hangsúlyozták, hogy mindezeknek nélkülözhetetlen előfeltétele a meglevő kooperációs és szakosítási egyezmények meghosszab­bítása és bővítése mellett új. lehetősé­gek feltárása a termelési együttműkö­dés terén az 1981—1985-ös időszakra. Kiemelték annak fontosságát, hogy a gyártásszakosítást és a kooperációt kiterjesszék az alkatrészek és a rész­egységek gyártására. Mindennek ér­dekében támogatják a vállalatok köz­vetlen kapcsolatainak bővítését. A kormányfők aláhúzták, hogy a két ország gazdasági integrációjának elmélyítésében nagy jelentőségűek a közös beruházások. Megelégedéssel szóltak arról, hogy a KGST egységes energetikai rendszerének részeként, csehszlovák—magyar együttműködés­sel megépült a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezetéknek Albertirsa—Göd közötti szakasza. Meg­épült az Adria-kőolajvezeték magyar­­országi szakasza. Megkezdődött a gabčíkove—nagymarosi vízlépcső­­rendszer közös építése. A minszterelnökök áttekintették a­­zoknak a tárgyalásoknak eredményeit, amelyeket a két ország központi ter­vező szerveinek elnökei a közelmúlt­ban folytattak, és jóváhagyták azo­kat. Rámutattak arra, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a tervegyez­tetés mielőbbi sikeres befejezésére. Fontosnak tartják, hogy megkezdőd­jék a gazdasági együttműködés prog­ramjának kidolgozása az 1990-ig ter­jedő időszakra. A két miniszterelnök kedvezően értékelte a csehszlovák­­magyar gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési bizottság te­vékenységét. Hangsúlyozták a két fél érdekeltségét országaik gazdasági együttműködésének, árucsere-forgal­mának további bővítésében az 1981-* 1985-ös időszakra is. A felek nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a KGST munkájának a sokolda­lú gazdasági együttműködés további elmélyítésében, és előmozdítják az in­tegrációs célprogramok megvalósítá­sát. Megelégedéssel állapították meg, hogy egészségesen fejlődnek a kap­csolatok a kultúra, az oktatás és a tudomány területén. Kifejezték kész­ségüket e kapcsolatok további bővíté­sére. A két miniszterelnök időszerű nem­zetközi kérdésekről szólva kifejezte kormánya szilárd elhatározását, hogy tovább erősítik a két ország szövetsé­gét a Szovjetunióval, a szocialista kö­zösség többi országával. Hangsúlyoz­ták, hogy a két ország a Varsói Szer­ződés keretében fokozza internacio­nalista együttműködését a fegyverke­zési hajsza megfékezéséért, a leszere­lésért, a világ békéjéért és biztonsá­gáért folytatott harcban. A tárgyalások elvtársi légkörben, á teljes nézetazonosság jegyében foly­tak, hozzájárultak országaink együtt­működésének elmélyítéséhez, népeink testvéri barátságának erősítéséhez. A magyar kormányfő hivatalos baráti látogatásra hívta meg Ľubomír Strou­­gal szövetségi miniszterelnököt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A szocialista Bulgária 35 éve A világhírű plovdivi őszi nemzetközi árumintavásárt évente Bulgária felszabadulása évfordulójának a jegyében rendezik meg. Fotó: <— tt-« A testvéri bolgár nép nagy nem­­zeti ünnepéről emlékezünk meg szeptember 9-én: 35 évvel ezelőtt a szovjet hadsereg győzelmesen tel­jesítette felszabadító küldetését és a kommunista párt szervezte bolgár ha­zafias fegyveres erőkkel együtt fel­szabadította az országot a fasiszta uralom alól. A bolgár nemzeti hadse­reg ezután a nagy szovjet szövetséges oldalán harcolva tette meg az utat Berlinig és részt vett számos más or­szág, köztük hazánk felszabadításá­ban is. Az ország új, szabad életében fon­tos fordulópontot jelentett a cárizmus megszüntetése (a kiskorú Szimeon cárt trónfosztottá nyilvánították), és a népköztársaság kikiáltása 1946. szeptember 15-én. 1947-ben új alkot­mányt fogadtak el, melyet aztán 1971- ben már szocialista alkotmány váltott fel. A Hazafias Front kormánya mind­járt a háború után hozzálátott a gaz­dasági helyreállítás és fejlesztés programjának kidolgozásához. 1948 áprilisában már törvény született a földművesszövetkezetek létrehozásá­ról, ezt megelőzőleg pedig államosí­tották a meglevő főbb iparágakat, ké­sőbb pedig az egész ipar állami tulaj­donba és irányítás alá került. 1958 a döntő fordulat éve volt, s a pártveze­tőség megállapította, hogy „az egész népgazdaság oszthatatlanul domináló és egyedüli irányító ereje a szocializ­mus lett“. A felszabadulás előtti Bulgária, Eu­rópa egyik legelmaradottabb országa korszerűen iparosított országgá fejlő­dött. A szocialista ipar teremti elő a felét az egy főre jutó nemzeti jöve­delemnek, amely a háborút követő években a tízszeresére nőtt. Bulgária fejlett ipari-agrárállam és a többi szocialista testvérországgal együtt termékeny együttműködést folytat a KGST-ben. Hazánk és Bulgá­ria között is szoros együttműködés1 folyik mind a KGST-keretében, mind kétoldalúan, amit mezőgazdasági üze­mek és tudományos kutatóintézetek egyre erősödő kapcsolata is bizonyít. Bulgária népe rendületlen és maga­biztosan halad a kommunista párt mutatta úton, a fejlett szocialista tár­sadalom megteremtésének útján. En­nek programját 1971-ben a Bolgár Kommunista Párt X. kbngresszusa dol­gozta ki és fogadta el, az 1976-ban tartott XI. kongresszusa pedig meg­erősítette és bővítette, tovább konkre­tizálta, az előző kongresszusok hatá­rozatai alapján pedig létrehozták en­nek anyagi-műszaki bázisát. A szocialista Bulgária nemcsak kor­szerű ipari termékeivel jelent meg a világpiacon, — nem szólva arról, hogy tudományos kutatási és fejlesztési eredményeit, találmányait számos fej-1 lett tőkésországban is elismerték és alkalmazzák a gyakorlatban, — ha­nem a világpolitikában is tekintélyt vívott ki magának. A szocialista kö­zösséghez tartozó testvérországokkal együtt síkraszáll a jövő békés világá­nak megteremtését, a nemzetközi együttműködést szolgáló konstruktív, javaslatok elfogadtatásáért. A bolgár nép vezető ereje, a Bolgár Kommunista Párt pedig Georgi Di­mitrov szellemében a nemzetközi munkásmozgalom marxista-leninista egységének következetes és állhata­tos híve, sokat tesz a mozgalom ösz­­szeforrottsága érdekében. KANIZSA ISTVÁN Öt éve a forradalom útján A megboldogult II. Haile Szelasszié etióp császár, aki a fasizmus elleni harcban szerzett érdemei és bizonyos civilizátori szerepe mellett korunk anakronisztikusán legkonzervatívabb monarchiája volt, nemzetsége, dinasz­tiája ősi, állítólag salamoni eredetére és „isteni küldetésére“, hivatkozva örökkévalónak tartotta azt a társadal­mi rendet, azokat a középkori viszo­nyokat, amelyek közé 30 milliós né­pét kényszerítette. Az egyébként bölcs uralkodó nagyon tévedett: Etiópia feudális viszonyai nem bizonyultak örökéletfleknek, mert éppen öt évvel ezelőtt, 1974. szeptember 12-én a had­sereg forradalmi katonai koordinációs bizottsága trónfosztottnak nyilvánítot­ta a négust és átvette a hatalmat. A monarchia megdöntése gyors le­folyású volt. A múltban minden de­mokratizálódási kísérletet csírájában elfojtott a császári önkény (a négus még családtagjait sem kímélte), de az ellentétek öt évvel ezelőtt annyira kiéleződtek, hogy a robbanás bekö­vetkezett, s a szabadságmozgalom élére a haladó szellemű tisztikar ál­lott. Az ideiglenes katonai kormányzó tanáccsá átalakult katonai koordiná­ciós bizottság, a derg Mengisztu alez­redes vezetésével rögtön hozzálátott a szükséges reformokhoz, melyek kö­zött kiemelkedő szerepe volt a neme­si földek elkobzásának. így lehetővé vált, hogy a lakosság 90 százalékát alkotó parasztok földhöz jussanak, il­letve a közjólétet szolgáló szövetke­zetek alakulhassanak; számuk már meghaladta a húszezret. Az új rendszer fő feladata volt a forradalom vívmányainak védelme­­zése az ellenforradalmi összeesküvé­sektől. Állandó tisztogatás és felvilá­gosító munka jegyében folyt ez, s a­­mikor a rendszer felülkerekedett a belső ellenségen, Szomália vállalta az etióp forradalom imperialista ellen­ségei szekértolójának szerepét. Csú­fosan felsült. Az eritrei szakadárok szeparatista mozgalma sem volt képes megyengítenl a szocialista orientáció útjára tért etióp államot; e szempont­ból a múlt év volt a döntő. Etiópia a szocializmus útját válasz­totta, s most ennek alapjait rakja la a szocialista országok segítségével, Alakulóban van az ország vezető ere­je a marxista-leninista párt. Nehéz és hosszú folyamat ez egy olyan ország­ban, melynek lakossága 90 százalék­ban írástudatlan volt. Az idei év a gazdaságfejlesztés és tervezés jegyében telik. A fő cél az iparosítás fellendítése, a mezőgazda­ságban pedig 1 millió 800 ezer tonna szemes termény termelése. Etiópia szocialista irányzatú külpo­litikájával igen nagy szerepet játszik az afrikai független országok antiim­­perialista megmozdulásaiban, jelenleg pedig nagy aktivitást tanúsít az el nem kötelezett országok havannai vi­lágkonferenciájának előkészítésében^ s mind több ország elismerését vívta ki. így tehát az öt esztendő nehéz küzdelmek, de vitathatatlan sikerek éve is volt. LŰRINCZ LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom