Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-04 / 31. szám

1979. augusztus 4. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Meszes talajaink foszforellátása öntözéses viszonyokban Mezőgazdasági termelésünk fontos tartozéka — a korszerű gépesítés mellett — a kemizálás. Növényterme­lésünk hatékonyságára nagy hatással van a műtrágyázás elterjedése. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a felhasz­nált műtrágya adagja a gabonaterme­lésre alapozott vetésforgónál 300 kg/ha NPK hatóanyagig terjed. A gazdaságok ma már jó trágyázási technológiával dolgoznak. A termelést korszerűsítő tényezők — mint például az öntözőhálózat kiépítése, üj műtrá­gyák és nyomelemtrágyák — megkö­vetelik, hogy a tápanyagpótlást tudo­mányos alapossággal végezzük. A ta­lajnak, mint biokémiai közegnek, rendkívül változó a tulajdonsága. Kü­lönlegességet képeznek — országos viszonylatban — a dél-szlovákiai nagy mésztartalmú talajok. Ezen talajok részaránya a dunaszerdahelyi (Dunaj­ská Streda) járásban 97,6 "/o; a ga­­lántaiban (Galante) 84,7 */o; a komá­romiban (Komárno) 80,8 И. Ismeretes, hogy a három fő ható­anyag készlete szempontjából ezen talajközegekben a legnagyobb problé­mát a foszforfelvétel okozza. Ezen talajközegekben a foszfor sajnos csak korlátozottan fordul elő oldott formá­ban. A mészre kötődött foszfor oldó­dását három körülmény befolyásol­hatja, mégpedig a talaj kémhatásának a határértéke, a nedvességtartalom és e növény gyökérzetének az aktivi­tása. A talaj kémhatásánál a műtrágya­­adag — főleg a nitrogén trágya —1 nagy befolyással lehet. Ebből adódik a gyors pH érték csökkenés, melyet meszes talajokban az ammóniumtar­­talmű műtrágyák gyors nitrifikálódá­­sa idéz elő. Ezt előnyösen kihasznál­hatjuk a foszforfelvehetőség időzíté­sében. A víz hatása — ahogyan ezt az eredmények mutatják — szintén je­lentős a foszforfelvétel javításában. Amint azt Peterburgszky leningrádi akadémikus bizonyította, a búza és a zab megközelítően hasonló képesség­gel bír a talajban feloldott, valamint kötött foszfor felvétele tekintetében. Ez az ismeret nagyban hozzájárulhat növényeink foszforellátásának javítá­sához. A,bból kell kiindulni, hogy a növény a tenyészidő kezdetén — amíg nincs kifejlődve az erőteljes gyökér­zete — csupán oldott foszfort tud felvenni. Csak később nyílik lehető­sége a talajban kötött állapotban le­vő foszfor hasznosítására. A foszfor­­műtrágyák tehát kétféle módon hasz­nosulnak: # ha a fejlődés időszakának az ele­jén megfelelő körülményeket ho­zunk létre a foszfor oldásához; # később pedig a talaj oldatlan fosz­­forkészletéből a gyökérzet felszíni aktivitásával. A tenyészidő kezdetén a foszfor oldódásához a vetés előtti nitrogén­­trágyázással hozhatunk létre kedvező körülményeket. Saját kutatási ered­ményeink azt is bizonyították, hogy az öntözés milyen nagy hatással van a foszforellátottságra. A hidasi (Most na Ostrove) kísér­leti bázison a vetésforgó három nö­vényével (kukorica, silókukorica, bú­za) végeztünk kísérleteket és jól alá­támasztották a fentieket. A növény­táplálási kisparcellás kísérletet négy­szeres ismétlésben, öntözött és öntö­­zetlen változatban, az alábbi trágyá­zási kombinációban végeztük; 1978 kukoricában 1977 silókukoricában 1978 búzában adagok adagok adagok Nitrogén N P К N P К N P К 0 0 0 0 0 0 0 0 0 DAM 160 52 Pi 133 180 81 Pl 150 160 52 Pl 118 390 160 35 P2 1ЭЗ 180 44 Рг 150 160 35 P2 116 NH3 160 52 133 180 61 150 160 52 116 csepf« 160 52 133 180 61 150 160 52 116 előre 3 évre előre 3 évre előre 3 évre Egyforma nitrogénszint mellett két nitrogén fajtát használhatunk. A fosz­fort két szinten adagoltuk. Az ötödik variánsnál úgy, hogy három évre egy­szerre juttattuk az adagot. A kísérlet célja, hogy öntözéses és öntözetlen viszonyok között fényt de­rítsünk a két hasznos nitrogéntrágya foszforfeltáró hatásáról. Ezért évente többször két módszerrel mértük a ta­lajban levő felvehető foszfortartalmat a nitrogéntrágyákkal kezelt parcel­lákon. Megfigyelhettük a könnyen oldódó foszfor feltáródásának a dinamikáját (időfüggvényét) egy-egy tenyészidő­­hen. Ezt szemlélteti a mellékelt két diagram — öntözéses és öntözetlen viszonyok között — a természetes csapadék + öntözővíz adag, valamint a hőmérséklet feltüntetésével. Az ön­tözéses variánsoknál az öntözővíz adagot és az öntözés időpontjait Iva­­nifika kutató útmutatása szerint irá­nyítottuk. Az öntözött és öntözetlen viszonyok között — amint a diagramok összeha­sonlításából is kitűnik — jelentős a különbség. Az öntözés ugyanis ked­vezően befolyásolja a foszfor feltárá­sát. Ez azonban a két nitrogéntrá­gyánál különböző volt. Függött a ta­laj foszforszintjétől és az adagolás idejétől. Az öntözött és az öntözetlen viszonyok közt a tenyészidő kezdetén azt tapasztaltuk, hogy az őszi búzá­nál 1977-ben a talajelőkészítéskor adagolt foszfor a két nitrogéntrágya hatására más-más módon vált felve­hetővé. Mind a három évben a legna­gyobb mértékben a DAM nitrogéntrá­gya érvényesült a legjobban — ön­tözés esetén s—, növekedett a talaj foszfortartalmának a feltáródása. Ki­sebb mértékben és bizonyos eltoló­dással követi ezt a hatást az ammó­­niás variáns, ahol a foszforadagot előre 3 évre a talajba dolgoztuk. Ott, ahol alacsonyabb volt a foszforszint, mindkét nitrogéntrágya kisebb mér­tékben érvényesült a feltárásban. Öntözetlen viszonyok között a leg­nagyobb foszforfeltáródás az ammó­­niás változatnál mutatkozott. A foszfortartalom növekvő feltáródása rendszerint a természetes csapadék hatására következett be. Ennél a va­riánsnál az enyhe nedvesség is jelen­tős foszforfeltáródást hozott. Valószí­nű, hogy erőteljesebben ment végbe a nitrifikálódás, és a pH-érték csök­kenése kapcsán optimálisabb körül­mények alakulhattak ki a foszfátok oldódásához. Az öntözéses viszonyokban gyorsab­ban hatott a „komplett nitrogén“. Ez alatt а ПАМ-ЗЯ0 három összetevőjét, a nitrátot, az ammóniát és a karba­­midot értem. Elkészítettük a kukorica, a silóku korica és a búza terméshozamának az értékelését is. A három év alatt különböző növényeknél elért hoza­mot úgy hasonlítottuk össze, hogy a statisztikai értékelésből kihagytuk egy-egy év variabilitását. A terméshozamot befolyásoló köl­csönhatásokat figyelve a hároméves időszakban az öntözés és a trágyázás alapján értékelve a DAM-390 + Pl variáns volt a legeredményesebb, utá­na az ammónia + P három évre adagolva adta a legjobb termésátla­got. Az év és a trágyázás kölcsönhatása szerint az öntözetlen és öntözött vi­szonyok között egyaránt a DAM-390 + Pi variáns befolyásolta a hozamok növekedését. Az év, az öntözés és a trágyázás kölcsönhatását értékelve az 1978-as búzakísérletnél a hozamnö­velő első helyezett a DAM-390 + Pj variáns lett, míg a második helyre ugyanezen kísérlet ammónium-varián­­sa került. Az eredmények azt mutat­ják, hogy a legjobb hozamot — öntö­zéssel — a DAM-390 + Pi trágyázás nyújtotta, ahol a legjobb felvehető foszforfeltáródást állapítottunk meg. Vegyelemzéssel értékeltük ki a táp­anyagfelvételt, trágyázási variánsok szerint. A szemes kukoricánál kevés­bé, a silókukoricánál azonban azt mutatják az eredmények, hogy ugyan­annyi nitrogén felhasználásával — öntözéssel — lényegesen több foszfor és kálium szabadult fel a talajból. Figyelmet érdemlő eredményeket kap­tunk a trágyázás hatékonyságáról ie.j A növények vegetatív részének válto­zó az N, P, K, Ca, Mg tartalma. Ön­tözetlen viszonyok között az egyes trágyázási variánsokban eltérőnek mutatkozott a tápanyagfelvétel; Az eredmények Ilyen értékelése változtat azon a téves elképzelésen is, hogy öntözéses viszonyok között azért kell nagyobb tápanyagpótlást végezni, mert ezzel fedezzük a hn­­zamtöbbletet és a tápanyag hiányát- Az ismertetettek alapján az eredmé­nyeket még nem lehet tudományosan teljesen megalapozottnak tekinteni­­ötéves eredményeink •— 1981-ben ■—* ismeretében majd többet adhatunk á gyakorlatnak. Talajvizsgálataink nyomán megálla­pítottuk, hogy a csallóközi meszes talajok foszforfeltáródásának aránya a különböző erejű oldószerek alapján a következő; (lásd az alábbi tábláza­tot). Ebből is láthatjuk, hogy az ammó­niakezelés hatására növekszik a me­szes talajok könnyen oldódó foszfor­készlete a nehezen oldódó mészfosz­­fátok rovására. A humusz-lepárlási vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a humuszanyag, a huminosavak és a fulvosavak aránya és mennyisé­ge erős ammőniázás hatására .sem változik. К P N N P K Ca Növény c Ф C ф a o C Ф Trágyázási variáns ф N O c :0 öntözöt 'S N G '■O-•o N :0 a o N O C tO öntözöt c N-•O G ;a öntözöt Siló-0 0 0 14,3 15,8 1,8 2,5 6,8 if,9 5,1 4,4 kukorica DAM N Pl К 15,1 15,8 2,0 2,6 7,8 '8,7 5,8 7,3 1977 N P к 14,1 16,1 1,0 2,5 7,8 8,8 5,9 2,9 NHs N Pt к 13,5 15,7 0,9 2,0 8,4 12,8 6,5 4,0 N Pi előre к 13,8 15,6 0,9 2,3 8,6 11,3 6,4 3,5 Átlag: í—6 14,1 15,8 1.3 2,3 7,9 10,1 5,9 4,4 Öntözéses viszonyok között — amint ezt a táblázatból láthatjuk — a kü­lönbség eléggé elmosódik, mindenek­előtt a foszfor- és a káliumtrágyák­nál. Érdekes, hogy a nitrogén, a ká­lium, de főleg a foszforfelvétel nagy mértékben növekszik öntözéses viszo­nyok között, (ezt a variánsok átlag­értékeinek összehasonlításából láthat­juk). Figyelemre méltó, hogy öntözé­ses viszonyok között a növények mész- és magnéziumtartalma csök­kent. Felmerül a kérdés, hogyan értékel­jük a tápanyaghatékonyság eltolódá­sát öntözéses viszonyok között? Egy tonna termés eléréséhez öntözéses vi­szonyok között több nitrogén, kálium s főleg foszfor szUkséges, mert a nö­vény ezen tápanyagokkal jobban nö­velheti beltaríalmi értékét. A táp­anyagigény növekedése tehát öntözé­ses viszonyok között a minőségi ta­karmánytermesztés szempontból elő­nyös. A több nitrogén felhasználása a takarmány fehérjetnbbletében mu­tatkozik, azonban örvendetes minő­ségjavulást hoz az is, hogy a növé­nyek vegetatív részében növekszik a nélkülözhetetlen foszforkészlet. El­mondhatjuk, hogy öntözéses viszo­nyok között a trágyázás esetleges ki­sebb hatékonyságát a takarmány jobb minősége kiegyenlíti. EREDMÉNYEINK TANULSÄGÄ A GYAKORLAT SZÄMÄRA A nagy mészkarbonát-tartnlmú tala­­jokon я növények foszforellátását d következő módon optimalizálhatjuk: i— A vetés előtti talajelőkészftéskor я nitrogén mennyiség két harmadát komplett nitrogénnel, ■— DAM-390 —, esetleg ammóniatrágyával juttathatjuk a talajba. Ezen nitrogénváltozatok és az öntözés hatására alakul ki a ked­vező feltétel (erőteljes nitrifikálódás, pH csökkenés) a talaj kötött foszfor­­tartalmának a feltárása. Ez azért jó, mert a növény ilyenkor csak oldott formában képes a foszfor felvételére. Ezt a talajreakció-érték agrokémiai beállításának nevezzük. — A növények a későbbi tenyész­­időben, megfelelő talajnedvesség ala­kulásánál, olyan gyökérzet kialakítá­sára képesek, amely fedezheti a fosz­forszükségletet a talajban lekötött készletből. Öntözéssel növekszik a növények foszforfelvétele, csökken a trágyázás hatékonysága, azonban lényegesen növekszik a növények beltartalmi, mi­nőségi értéke, foszfor-, kálium- és nitrogénkészlete, ugyanakkor csökken a növények mész- és magnéziumfel­vétele. Ez a növények vegetatív ré­szére vonatkozik. TARR GYULA mérnök, az Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója 1 N NHíCI , 0,5 N NHíF 0,1 N NaOH 0,5 N H2SO4 választó víz mg % foszfor 0,2 2,8 1,2 40,7 1,7 "Ez az arány erős ammóníázással (20 éves adag) az alábbiak szerint tolódik el: 0,6 2,9 1,8 34,7 3,6

Next

/
Oldalképek
Tartalom