Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-04 / 31. szám
1979. augusztus 4. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Meszes talajaink foszforellátása öntözéses viszonyokban Mezőgazdasági termelésünk fontos tartozéka — a korszerű gépesítés mellett — a kemizálás. Növénytermelésünk hatékonyságára nagy hatással van a műtrágyázás elterjedése. A tapasztalat azt mutatja, hogy a felhasznált műtrágya adagja a gabonatermelésre alapozott vetésforgónál 300 kg/ha NPK hatóanyagig terjed. A gazdaságok ma már jó trágyázási technológiával dolgoznak. A termelést korszerűsítő tényezők — mint például az öntözőhálózat kiépítése, üj műtrágyák és nyomelemtrágyák — megkövetelik, hogy a tápanyagpótlást tudományos alapossággal végezzük. A talajnak, mint biokémiai közegnek, rendkívül változó a tulajdonsága. Különlegességet képeznek — országos viszonylatban — a dél-szlovákiai nagy mésztartalmú talajok. Ezen talajok részaránya a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban 97,6 "/o; a galántaiban (Galante) 84,7 */o; a komáromiban (Komárno) 80,8 И. Ismeretes, hogy a három fő hatóanyag készlete szempontjából ezen talajközegekben a legnagyobb problémát a foszforfelvétel okozza. Ezen talajközegekben a foszfor sajnos csak korlátozottan fordul elő oldott formában. A mészre kötődött foszfor oldódását három körülmény befolyásolhatja, mégpedig a talaj kémhatásának a határértéke, a nedvességtartalom és e növény gyökérzetének az aktivitása. A talaj kémhatásánál a műtrágyaadag — főleg a nitrogén trágya —1 nagy befolyással lehet. Ebből adódik a gyors pH érték csökkenés, melyet meszes talajokban az ammóniumtartalmű műtrágyák gyors nitrifikálódása idéz elő. Ezt előnyösen kihasználhatjuk a foszforfelvehetőség időzítésében. A víz hatása — ahogyan ezt az eredmények mutatják — szintén jelentős a foszforfelvétel javításában. Amint azt Peterburgszky leningrádi akadémikus bizonyította, a búza és a zab megközelítően hasonló képességgel bír a talajban feloldott, valamint kötött foszfor felvétele tekintetében. Ez az ismeret nagyban hozzájárulhat növényeink foszforellátásának javításához. A,bból kell kiindulni, hogy a növény a tenyészidő kezdetén — amíg nincs kifejlődve az erőteljes gyökérzete — csupán oldott foszfort tud felvenni. Csak később nyílik lehetősége a talajban kötött állapotban levő foszfor hasznosítására. A foszforműtrágyák tehát kétféle módon hasznosulnak: # ha a fejlődés időszakának az elején megfelelő körülményeket hozunk létre a foszfor oldásához; # később pedig a talaj oldatlan foszforkészletéből a gyökérzet felszíni aktivitásával. A tenyészidő kezdetén a foszfor oldódásához a vetés előtti nitrogéntrágyázással hozhatunk létre kedvező körülményeket. Saját kutatási eredményeink azt is bizonyították, hogy az öntözés milyen nagy hatással van a foszforellátottságra. A hidasi (Most na Ostrove) kísérleti bázison a vetésforgó három növényével (kukorica, silókukorica, búza) végeztünk kísérleteket és jól alátámasztották a fentieket. A növénytáplálási kisparcellás kísérletet négyszeres ismétlésben, öntözött és öntözetlen változatban, az alábbi trágyázási kombinációban végeztük; 1978 kukoricában 1977 silókukoricában 1978 búzában adagok adagok adagok Nitrogén N P К N P К N P К 0 0 0 0 0 0 0 0 0 DAM 160 52 Pi 133 180 81 Pl 150 160 52 Pl 118 390 160 35 P2 1ЭЗ 180 44 Рг 150 160 35 P2 116 NH3 160 52 133 180 61 150 160 52 116 csepf« 160 52 133 180 61 150 160 52 116 előre 3 évre előre 3 évre előre 3 évre Egyforma nitrogénszint mellett két nitrogén fajtát használhatunk. A foszfort két szinten adagoltuk. Az ötödik variánsnál úgy, hogy három évre egyszerre juttattuk az adagot. A kísérlet célja, hogy öntözéses és öntözetlen viszonyok között fényt derítsünk a két hasznos nitrogéntrágya foszforfeltáró hatásáról. Ezért évente többször két módszerrel mértük a talajban levő felvehető foszfortartalmat a nitrogéntrágyákkal kezelt parcellákon. Megfigyelhettük a könnyen oldódó foszfor feltáródásának a dinamikáját (időfüggvényét) egy-egy tenyészidőhen. Ezt szemlélteti a mellékelt két diagram — öntözéses és öntözetlen viszonyok között — a természetes csapadék + öntözővíz adag, valamint a hőmérséklet feltüntetésével. Az öntözéses variánsoknál az öntözővíz adagot és az öntözés időpontjait Ivanifika kutató útmutatása szerint irányítottuk. Az öntözött és öntözetlen viszonyok között — amint a diagramok összehasonlításából is kitűnik — jelentős a különbség. Az öntözés ugyanis kedvezően befolyásolja a foszfor feltárását. Ez azonban a két nitrogéntrágyánál különböző volt. Függött a talaj foszforszintjétől és az adagolás idejétől. Az öntözött és az öntözetlen viszonyok közt a tenyészidő kezdetén azt tapasztaltuk, hogy az őszi búzánál 1977-ben a talajelőkészítéskor adagolt foszfor a két nitrogéntrágya hatására más-más módon vált felvehetővé. Mind a három évben a legnagyobb mértékben a DAM nitrogéntrágya érvényesült a legjobban — öntözés esetén s—, növekedett a talaj foszfortartalmának a feltáródása. Kisebb mértékben és bizonyos eltolódással követi ezt a hatást az ammóniás variáns, ahol a foszforadagot előre 3 évre a talajba dolgoztuk. Ott, ahol alacsonyabb volt a foszforszint, mindkét nitrogéntrágya kisebb mértékben érvényesült a feltárásban. Öntözetlen viszonyok között a legnagyobb foszforfeltáródás az ammóniás változatnál mutatkozott. A foszfortartalom növekvő feltáródása rendszerint a természetes csapadék hatására következett be. Ennél a variánsnál az enyhe nedvesség is jelentős foszforfeltáródást hozott. Valószínű, hogy erőteljesebben ment végbe a nitrifikálódás, és a pH-érték csökkenése kapcsán optimálisabb körülmények alakulhattak ki a foszfátok oldódásához. Az öntözéses viszonyokban gyorsabban hatott a „komplett nitrogén“. Ez alatt а ПАМ-ЗЯ0 három összetevőjét, a nitrátot, az ammóniát és a karbamidot értem. Elkészítettük a kukorica, a silóku korica és a búza terméshozamának az értékelését is. A három év alatt különböző növényeknél elért hozamot úgy hasonlítottuk össze, hogy a statisztikai értékelésből kihagytuk egy-egy év variabilitását. A terméshozamot befolyásoló kölcsönhatásokat figyelve a hároméves időszakban az öntözés és a trágyázás alapján értékelve a DAM-390 + Pl variáns volt a legeredményesebb, utána az ammónia + P három évre adagolva adta a legjobb termésátlagot. Az év és a trágyázás kölcsönhatása szerint az öntözetlen és öntözött viszonyok között egyaránt a DAM-390 + Pi variáns befolyásolta a hozamok növekedését. Az év, az öntözés és a trágyázás kölcsönhatását értékelve az 1978-as búzakísérletnél a hozamnövelő első helyezett a DAM-390 + Pj variáns lett, míg a második helyre ugyanezen kísérlet ammónium-variánsa került. Az eredmények azt mutatják, hogy a legjobb hozamot — öntözéssel — a DAM-390 + Pi trágyázás nyújtotta, ahol a legjobb felvehető foszforfeltáródást állapítottunk meg. Vegyelemzéssel értékeltük ki a tápanyagfelvételt, trágyázási variánsok szerint. A szemes kukoricánál kevésbé, a silókukoricánál azonban azt mutatják az eredmények, hogy ugyanannyi nitrogén felhasználásával — öntözéssel — lényegesen több foszfor és kálium szabadult fel a talajból. Figyelmet érdemlő eredményeket kaptunk a trágyázás hatékonyságáról ie.j A növények vegetatív részének változó az N, P, K, Ca, Mg tartalma. Öntözetlen viszonyok között az egyes trágyázási variánsokban eltérőnek mutatkozott a tápanyagfelvétel; Az eredmények Ilyen értékelése változtat azon a téves elképzelésen is, hogy öntözéses viszonyok között azért kell nagyobb tápanyagpótlást végezni, mert ezzel fedezzük a hnzamtöbbletet és a tápanyag hiányát- Az ismertetettek alapján az eredményeket még nem lehet tudományosan teljesen megalapozottnak tekinteniötéves eredményeink •— 1981-ben ■—* ismeretében majd többet adhatunk á gyakorlatnak. Talajvizsgálataink nyomán megállapítottuk, hogy a csallóközi meszes talajok foszforfeltáródásának aránya a különböző erejű oldószerek alapján a következő; (lásd az alábbi táblázatot). Ebből is láthatjuk, hogy az ammóniakezelés hatására növekszik a meszes talajok könnyen oldódó foszforkészlete a nehezen oldódó mészfoszfátok rovására. A humusz-lepárlási vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a humuszanyag, a huminosavak és a fulvosavak aránya és mennyisége erős ammőniázás hatására .sem változik. К P N N P K Ca Növény c Ф C ф a o C Ф Trágyázási variáns ф N O c :0 öntözöt 'S N G '■O-•o N :0 a o N O C tO öntözöt c N-•O G ;a öntözöt Siló-0 0 0 14,3 15,8 1,8 2,5 6,8 if,9 5,1 4,4 kukorica DAM N Pl К 15,1 15,8 2,0 2,6 7,8 '8,7 5,8 7,3 1977 N P к 14,1 16,1 1,0 2,5 7,8 8,8 5,9 2,9 NHs N Pt к 13,5 15,7 0,9 2,0 8,4 12,8 6,5 4,0 N Pi előre к 13,8 15,6 0,9 2,3 8,6 11,3 6,4 3,5 Átlag: í—6 14,1 15,8 1.3 2,3 7,9 10,1 5,9 4,4 Öntözéses viszonyok között — amint ezt a táblázatból láthatjuk — a különbség eléggé elmosódik, mindenekelőtt a foszfor- és a káliumtrágyáknál. Érdekes, hogy a nitrogén, a kálium, de főleg a foszforfelvétel nagy mértékben növekszik öntözéses viszonyok között, (ezt a variánsok átlagértékeinek összehasonlításából láthatjuk). Figyelemre méltó, hogy öntözéses viszonyok között a növények mész- és magnéziumtartalma csökkent. Felmerül a kérdés, hogyan értékeljük a tápanyaghatékonyság eltolódását öntözéses viszonyok között? Egy tonna termés eléréséhez öntözéses viszonyok között több nitrogén, kálium s főleg foszfor szUkséges, mert a növény ezen tápanyagokkal jobban növelheti beltaríalmi értékét. A tápanyagigény növekedése tehát öntözéses viszonyok között a minőségi takarmánytermesztés szempontból előnyös. A több nitrogén felhasználása a takarmány fehérjetnbbletében mutatkozik, azonban örvendetes minőségjavulást hoz az is, hogy a növények vegetatív részében növekszik a nélkülözhetetlen foszforkészlet. Elmondhatjuk, hogy öntözéses viszonyok között a trágyázás esetleges kisebb hatékonyságát a takarmány jobb minősége kiegyenlíti. EREDMÉNYEINK TANULSÄGÄ A GYAKORLAT SZÄMÄRA A nagy mészkarbonát-tartnlmú talajokon я növények foszforellátását d következő módon optimalizálhatjuk: i— A vetés előtti talajelőkészftéskor я nitrogén mennyiség két harmadát komplett nitrogénnel, ■— DAM-390 —, esetleg ammóniatrágyával juttathatjuk a talajba. Ezen nitrogénváltozatok és az öntözés hatására alakul ki a kedvező feltétel (erőteljes nitrifikálódás, pH csökkenés) a talaj kötött foszfortartalmának a feltárása. Ez azért jó, mert a növény ilyenkor csak oldott formában képes a foszfor felvételére. Ezt a talajreakció-érték agrokémiai beállításának nevezzük. — A növények a későbbi tenyészidőben, megfelelő talajnedvesség alakulásánál, olyan gyökérzet kialakítására képesek, amely fedezheti a foszforszükségletet a talajban lekötött készletből. Öntözéssel növekszik a növények foszforfelvétele, csökken a trágyázás hatékonysága, azonban lényegesen növekszik a növények beltartalmi, minőségi értéke, foszfor-, kálium- és nitrogénkészlete, ugyanakkor csökken a növények mész- és magnéziumfelvétele. Ez a növények vegetatív részére vonatkozik. TARR GYULA mérnök, az Öntözőgazdasági Kutatóintézet dolgozója 1 N NHíCI , 0,5 N NHíF 0,1 N NaOH 0,5 N H2SO4 választó víz mg % foszfor 0,2 2,8 1,2 40,7 1,7 "Ez az arány erős ammóníázással (20 éves adag) az alábbiak szerint tolódik el: 0,6 2,9 1,8 34,7 3,6
