Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-04 / 31. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1979, augusztus 4. VADÁSZAT » VADÁSZAT ф VAD ASZ AT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф! Lényeges változások történtek Szlovákiában az 1948 elején kiadott 225/1947 Zb. számú vadászati törvény életbelépése után. Ezeknek a változásoknak nagy lendületet adtak az 1948. évi Februári Győzelem eredményei. 1947-ben a Szlovákiai Vadászati Védegyletek tagságának 26,9 százaléka „földművelő“ fezeknek nagy része azonban földbirtokos volt), 27,9 százaléka iparos és kereskedő, 11,1 százaléka erdész, 34,1'százaléka pedig értelmiségi és egyéb foglalkozású volt. A munkások, kis- és középparasztok, a haladó értelmiséghez tartozó vadászok nem voltak képesek felvenni a versenyt a vadászterületek árverésénél a burzsoá réteghez tartozó vadászokkal. Az említett vadásztörvény azonban megnyitotta a dolgozóknak, az utat a vadászathoz, lehetővé tette a vadászat demokratizálását. Ezzel együtt fejlődött a vadászok szervezete is. megerősödött a hatása a vadászat igazgatásában, az új vadászok formálásában is. Nagy súlyt fektettek a vadorzás felszámolására, a tervszerű vadgazdálkodásra, a fegyelem megerősítésére, a vadállomány szaporítására, a lőtt vad állami értékesítésére, az élövad-befogásra, a vadászkutyák kiképzésére, a lőkészség és a nevelőmunka fejlesztésére. A fejlődésben fontos mérföldkő volt a 23/1962 Zb. számú, új vadászati törvény megjelenése. Jelentősei hozott ez a törvény: elválasztotta a vadászati jogot a föld tulajdonjogától. Megerősödött az állami szervek részvétele a vadászat igazgatásában, megalapozták a tervszerű és szakszerű vadgazdálkodás folytatását. 1962-ben megvalósították az egész ország területén a vadászterületek új felosztását, egységes elvek szerint új bérleti szerződéseket kötöttek, felülvizsgálták a vadászterületek minőségi besorolását és bevezették a 10 éves távlati tervek készítését. 1969 szeptemberében befejezte működését a Csehszlovák Vadászszövetség. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság új, szövetségi rendszere megteremtette annak a föltételeit, hogy a vadászat irányítása is önállóan folytatódjék a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaságokban. Szlovákiában megalakult a Szlovák Vadászszövetség. A két nemzeti szövetség közös akarattal létrehozott egy tanácsadó és koordináló szervet: a CSSZSZK Vadázsszövetségeinek Szövetségi Bizottságát. A Szlovák Vadászszövetség Szocialista szervezet, felépítésében a demokratikus centralizmus elve érvényesül. A Szövetségnek tagja lehet minden csehszlovák állampolgár, akinek állandó lakhelye van Szlovákia területén, sikeresen letette az előírt vadászvizsgát és megfelel a többi, előírt feltételeknek. Az SZVSZ tagjainak száma több mint 38 ezer fő. A szövetségnek ezernél több olyan alapszervezete van, amely vadászterülettel rendelkezik és minden járásban van egy-egy, vadászterület nélküli alapszervezet is. A vadászegyesület az SZVSZ alapszabálya és saját házi szabálya szerint működik. Székhelye abban a járásban kell legyen, amelyikben a vadászterület fekszik. Fő feladata a tervszerű vadgazdálkodás megvalósítása. A terv nemcsak a vadászatok tervét tartalmazza, hanem a vad védelmének, a vadászati berendezések létesítésének és az egyesület pénzügyi gazdálkodásának tervét is. Jelentős feladata a politikainevelő tevékenység, így a közügyekben való részvétel (mint a Nemzeti Front tagja), propaganda- és kultúrtevékenység, a vadászok politikai és szakmai színvonalának emelése. A vadászegyesület élén až elnök áll. Szakmai szinten a legnagyobb felelősség a vadászmester vállain nyugszik, aki köteles külön vizsgát tenni és tisztségébe a járási nemzeti bizottság nevezi ki. A járási vadászszervezet élén az SZVSZ járási bizottsága áll, amelyekből Szlovákia területén 36 működik. Bratislavában az SZSZK fővárosában a járási bizottság hatáskörét a városi bizottság látja el. A járási bizottság dönt a tagfelvételek fölött és vezeti a tagok nyilvántartását. A Szlovák Vadászszövetség legfelsőbb szerve az országos kongresszus, amely ötévenként ülésezik. A kongresszusok közötti időszakban a szövetség ügyeit a Központi Bizottság intézi. A KB legalább negyedévenként tartja üléseit, s a közbeeső időszakban a KB elnöksége végzi az ügyintézést. A vadászat központi irányításával az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumát bízták meg. Kerületi és járási szinten a nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályai irányítják a vadászatot, az SZVSZ megfelelő szerveivel együttműködve. I A vadászat Igazgatásában a legfontosabb szerepet a járási nemzeti bizottság tölti be. A jnb alakítja ki és hagyja jóvá a vadászterületeket, engedélyezi a vadászegyesületek működését, kinevezi a vadászmestereket és a vadőröket, jóváhagyja a vadászati és vadgazdálkodási terveket. A vadásztörvény értelmében a jnb önálló vadászterületként elismerheti azokat az összefüggő földeket, amelyek egy szocialista üzem tulajdonában vannak és kiterjedésük legalább 500 hektár. Az SZSZK MÉM határozata szerint a vadászterületek nagyságának alsó határát mezei területeknél 2000 hektárban, erdei területeknél 3000 hektárban állapították meg. Szlovákia összes vadászterületéből 2 432 699 hektár a mezőgazdasági terület, 1 839 440 hektár az erdő, 40 632 hektár a víz és 123 818 hektár az egyéb művelési ághoz tartozó terület. A vadászterületek százalékos megoszlása: vadászegyesületek 77, állami erdőgazdaság 15, nemzeti parkok, oktatási intézmények, állami gazdaságok és egyéb szervezetek 8 százalék. A Szlovák Vadászszövetség a CSKP irányelveiből kiindulva és a Cseh Vadászszövetséggel való szoros együttműködésben neveli és következetesen vezeti tagságát, hogy aktívan részt vegyen a politikai-gazdasági és kulturális téren egyaránt fejlett Csehszlovákia további felvirágoztatásában. Gondoskodik arról, hogy a gazdasági, a kulturális és az etikai érték egyre tovább fejlődjék. H. J. JV nagytáblás mezőgazdasági talajmüvelés új környezeti feltételt teremtett a fácán és a fogoly számára. A környezettel összefüggő táplálkozási feltételek változása a fácán- és a fogoly-utánpótlás táplálékában is nagy változást idézett elő. Ezt alátámasztották a laboratóriumok egyértelmű szinten végzett kutatásai is. A szövetkezetek, az állami gazdaságok és a vadásztársasá-Az apróvad védelmében gok kölcsönös együttműködésével a fácán és a fogoly növényvédő tevékenységét kellő színvonalra emelhetjük. A fácánállomány népességét a természetes szaporodás mellett mesterségesen is növelni kell. A növénytermesztőnek előre meg kell jelölnie azt a területet, ahová a fácán és a fogoly összpontosítását kívánja. A vadgazdának bevált vadgazdálkodási eljárással — időszakos védősűrűk létesítésével télen az állatok etetésével, mesterséges telepítésével — az állományt a kijelölt halyen megfelelő létszámban összpontosítania kell. Sok kívánnivalót követel a védősűrűk létesítése. Amit ezért a vadásztársaságok eddig tettek, az nagyon kevés. A fácánnak és a fogolynak búvó- és fészkelőhelyre van szüksége. A félvad és a mesterségesen nevelt szárnyasvad tenyésztése sokat lendíthet a helyzeten. A mezőgazdasági gépi művelés — főként a kaszálás —■ vadkárosító hatását kiküszöbölhetjük, ha a kárt okozó erőgépekre vadmentő berendezést szerelünk. Az aratásban használt kombájnoknál is esedékes a riasztó berendezés felszerel lése. A mezőgazdaság fejlődésével járó vegyszerezés vadkárosító hatásának csökkentése céljából mind a két félnek meg kell találnia a lehetőséget. Ehhez jóakarat és kölcsönös szakismeret szükséges. Így a vegyszerek növényvédelmi célokra történő használata során kiküszöbölhető a hasznos vadállomány vesztesége. Ennek megnyugtató megoldása sok gyakorlati megfigyelést, tudományos kutatómunkát, kísérletet, segíteni akarást, egymás érdekeinek tiszteletben tartását, tehát nagy szaktudást igényel. A fentiekben azonban még nem tettünk meg mindent a nagyüzemi mezőgazdaságban a kívánatos apróvad-tenyésztés fejlesztése érdekében. Erre az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a jövőben. Ugyanígy az apróvad téli élelempótlására is. Ezt megfelelő számú etető készítésével — az etetők alkalmas helyen való elhelyezésével — és keilő mennyiségű és minőségű téli takarmány beszerzésével érhetjük el. Kár volna olyan helyre szoktatni, összpontosítani a vadállományt, ahol később veszély fenyegetné. Ezeket a szempontokat figyelembe kell venni a vadak téli etetésénél, helyhezszoktatásánál, mert a fenti követelmények helyes elbírálásától és figyelembevételétől igen sok függ a következő idényben. Vegyük tudomásul, hogy a hektárhozamok növelése közérdek. Ez maga után vonja a vegyszerek ismételt használatát, és természetesen az azzal járó vad-elhullást. Ha idejekorán nem lépünk közbe, vadjaink jelentős hányada elpusztulhat. . JÄN m. HABROVSK? HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • Д*у alf ^ 4я'-: ЕлУ ik # 4j"4. S 3» *% ütш **ь 1 Jf £> IV CSutrrkiltSF 4« work <э Ноше пуз п эк IcôzlgIgsô ■ Az tvadéknevelésben a jelenlegi legjobb tápok sem képesek teljes mértékben pótolni a természetes táplálékban jelen levő tápanyagokat. A plankton elfogyása után tehát fokozatosan bizonyos táplálkozási hiányosságok jelentkeznek a halivadéknál. Ezen kívül a tóban, mint biológiai egységben, az optimális egyensúlyt! állapot a különböző szervezetcsoportok között eltolódik, mivel az energiatranszport egy közbeeső stádiuma, a zooplankton szerint gyakorlatilag minimálisra csökken. így az algáknak, vízi baktériumoknak és szabadon úszó egysejtűeknek nincs fogyasztója, ezek a csoportok elszaporodnak, majd egy bizonyos szint elérése után önkorlátozó mechanizmusok lépnek életbe, szaporodásuk megszűnik. Ez másodfokon korlátozza az alacsonyabb energiaszint (részben lebomlott oldott szerves vegyületek, kolloid méretű lebegő szerves törmelék) további lebomlását, tehát ezek a tényezők is felhalmozódnak. Ez az állapot fokozatosan erősödik, mert az állandó szervesanyag bevitel (lisztszerű takarmányok, hal ürülék) továbbra is ebbe az irányba hat. A fentiekben leírt környezet-egység igen kedvező néhány testfelületen, kopoltyúhámon élő egysejtű parazita elszaporodásához. A szennyezett külső környezet csak az egyik oka e paraziták gyors elterjedésének az Ivadékon, míg az előbb említett hiányos tápanyag-ellátottság belső szervezeti elégtelenséghez (pl. fokozott hámelhaláshoz) vezet, ami kedvező a paraziták elszaporodásához.^ Ismereteink szerint ez a döntő. • , Az előnevelés végére törvényszerűen kialakuló, vázolt környezetben az Ivadékon tehát szinte kivétel nélkül megjelennek a Cíliáta paraziták (Trichodina, Trichodinella, Chilodonella, Costia stb.), vízi környezettől, a népesítéstől, a takarmánytól függő tömeges előfordulással. Ezzel egyidőben a halak növekedése lelassul, majd leáll. Erősebb parazita elszaporodás idején az állomány fokozatosan pusztulni kezd. Ezek a rejtett, nehezen észlelhető elhullások okozzák a megnyüjtott, 5—6 hetes előnevelés végére a kezdetben jól megmaradt állományok szelektálódását, rossz megmaradását. Ha külön történik az utónevelés, úgy a lehalászás igen jó alkalom arra, hogv a kézben levő halat gyors fürdetéssel (1—2 %-os konyhasóval) parazita-mentesítsük, amit minden esetben célszerű elvégezni. Ezt követően az utónevelő tó előkészített, planktongazdag környezetében a parazitáktól megszabadított hal ugrásszerűen növekszik. A paraziták számára kedvező környezet gyakran már olyan korán, két héttel a zsengével történő népesítés után kialakulhat, amikor még nem gondolhatunk lehalászásra. Az előbb vázolt, hallal túlnépesített, planktonszegény állapot nemcsak az előnevelő, hanem az egynyaras nevelő tavakban is bekövetkezhet, ha előnevelt hallal túlnépesítjük azokat. Úgyszintén -kinövi, majd elszennyezi a hal környezetét azokban az esetekben is, amikor nagyobb tavakat zsengével népesítünk és lehalászás nélkül neveljük egynyarassá. Az ilyen tavakban kedvezd zsenge-megmaradás esetén igen könnyen és korán bekövetkezik a fent vázolt helyzet. A tavi körülmények között kifejlődő erős parazitafertőzés ellen ez AZ AMUR TÁPLÁLKOZÁSA H. Mann 10 éves megfigyelést, vizsgálatot végzett az amur táplálkozásával kapcsolatban. Megállapította, hogy 12 C fok alatt étvágytalan, egyáltalán nem vesz magához táplálékot, 24 C fok hőmérsékleten naponta elfogyasztja testsúlyának az 50—60 százalékát, 30 C fokon — 24 óra leforgása alatt — az elfogyasztott növények tömege elérheti a testsúly 100—120 százalékát. Mann szerint, 1 kg súlygyarapodáshoz 30—50 kg vízinövényre van szüksége az amurnak. (F. J.) HORGÁSZAT • HORGÁSZAT » HORGÁSZAT • HORGÁSZAT i HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • IVADÉKNEVELÖ TAVAK A SZOVJETUNIÓBAN A hozamok fokozásával növekszik az ivadéknevelő tavak területe a szovjet tógazdaságokban. A Szovjetunió kétéves üzemű pontyos tógazdaságainak körülményei között a 100 hara eső ivadéknevelő terület 13,5 százalékról 16,8 százalékra növekedett. Biztonsággal megállapítható, hogy a szaporulat összefüggésében az ivadéknevelő tavak hány százalékát alkossák a tógazdaságnak. H-sz A kopoltyúnekrózis ideig a haltenyésztőnek nem állt módjában eredményesen védekezni. Az eddig alkalmazott tavi kezelések részben hatástalanok, részben igen kockázatosak voltak. Tavi körülmények között, ha még a parazita fertőzés nem fokozódott a pusztulásig, leghatásosabb szernek a rézszulfát bizonyult. Ez a drasztikus hatású vegyszer a nagyobb halat nem öli meg, ugyanakkor igen hatásos a külső paraziták ellen. Sajnos azonban, a gyenge és apró előnevelt halat igen veszélyes rézszulfáttal kezelni, mert igen kicsi a különbség a hatásos és a halra toxikus töménység között. Ez gyakorlatilag a hal nagyságán túlmenően a fertőzöttség mértékétől és egyéb, részben tisztázatlan környezeti faktoroktól függ. Emiatt a oézszulfátos kezeléseket megelőzően minden esetben célszerű néhány hígítással medencés tesztelést végezni, mielőtt a tavi állományt kezelnénk. Ez pedig a gyakorlat számára nem, vagy aligha járható út. A rézvegyületek nemcsak a paraziták, hanem pl. a káros algák ellen is igen hatásosak. Az irodalomban eredményes algairtásról számoltak be rézoxiklorid vegyszer alkalmazásával. f— ht—i Horgászsiker A sellyei (Šaľa) horgászok már régen lemondtak a tiszta vizet kedvelő harcsáról. Ez (a tisztaság) sajnos nem mondható el a Vág vizéről. Sokan azt állítják, hogy ebben a folyóban már nincs harcsa. Ezért áttértek a ponty- és kárász horgászatára. Ezeknek a halaknak kiváló a húsa, csak egy a hiba, hogy nem nőttek túl nagyra. Van-e még a Vágban Sellye térségében harcsa? Igen, van. Ezt bizonyította a helyi szervezet egyik fiatal tagjának a zsákmánya. A nemzetközi gyermekév alkalmából a pionírhorgászok részére versenyt szerveztek. A győztes egy tizenegy éves pionír, Benkovics b. lett, aki egy négykilós harcsát vontatott a partra. Ezzel elnyerte a verseny első díját. Krajcsovics Ferdinánd A Moszkva melletti VNIIPRH kutatóintézetben kidolgozták a kopoltyúnekrózis elleni védekezés módszerét. A betegség gyógyítására 0,1—11,2 g/m3 klórmész, 0,05—0,1 g/m3 kalciumhipoklorit, vagy 100—200 kg/ha mennyiségű érett mész beszórását javasolták a halastóba. V. A. Musszoliusz és társai a klórmész és a kalciumhipoklorit alkalmazását megelőzés céljából javasolják. Május—június hónapokban havonta 2—3 alkalommal, gyógyítás céljából három-három napon keresztül egymás után, majd szükség esetén 5—8 nap elteltével, ismételt kezeléssel. A SZHSZ és a SZVSZ zselizi (Želiezovce) helyi szervezete a város diákjainak hasznos rendezvényt szervezett azzal a céllal, hogy megismertesse és megszerettese velük a természet szépségeit, felkeltse érdeklődésüket az állat- és növényvilág iránt. — Nem győzzük hangsúlyozni a környezet- és természetvédelem fontosságát -— mondta a megnyitón Nyustyin Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság elnöke, majd így folytatta: — Ezt azonban nem elég csak hangsúlyozni. Ennek érdekében tenni is kell valamit. Tettekkel bizonyítani a természet iránti szeretetünket. Erre irányul a vadász- és horgászszervezet minden igyekezete — egész évben. Nemcsak arról van szó, hogy féltve óvjuk a természetet, környezetünket, az elődök által megteremtett anyagi világot, a társadalom további előrelépése, gazdaságunk dinamikus fellendítése, az életszínvonal emelése érdekében, t A szükséges vegyszeradag mennyiségének kiszámításához egyszerű képletet közölnek: X = K . h . t, ahol az X a szükséges vegyszer mennyisége, а К a kívánt koncentráció és h, illetve a t. a halastó mélysége és területe. E. V. Ivanov és munkatársai a kopoltyúnekrózis laboratóriumi előidézéséről számoltak be. Akváriumban tartott egynyaras pontyok esetében a vízbe karbamid adagolásával már á második napon kiváltották a kopoltyúnekrózist. A betegséget más vegyszerekkel is előidézték. (T. A.) A rendezvény keretében vadászkutya-bemutatóra és gyakorlati kiképzésre is sor került. A több mint 350 diáknak bemutatták a vadászati lőfegyvereket, a horgászfelszereléseket és azok használatának a módját. Utána került sort a lövész- és horgászversenyre, az agyaggalamb-lövő versenyre. A versenyekben több mint száz pionír és SZISZ-tag vett részt. Mire a diákok a számukra előkészített összes dologgal megismerkedtek, kellemesebbnél-kellemesebb élményben volt részük. Legnagyobb meglepetésnek kétségtelenül az őz- és birkapörkölt, a halászlé és az alkoholmentes frissítő ital tartozott. Mindezt a két Szövetség saját költségvetéséből fedezte. Elismerés illeti dr. Majtán Lajost, a horgászok zselizi helyi szervezetének elnökét, aki nagy részt vállalt a rendezvény megszervezéséből. Az esemény méltóképpen vált a nemzetközi gyermekév eseménysorozatának kiemelkedő részévé. Abel Gábor Hasznos rendezvényt szerveztek A Szlovák Vadászszövetsen szocialista színezet