Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-04 / 31. szám

1679. augusztus 4. SZABAD FOLDMOVES 11 Gépesítés és gépjavítás az állattenyésztésben ELAVULTAK A FEJÖBERENDEZÉSEK A CSKP XV. kongresszusának hatá­rozata igényes feladatot tűzött ki a tehénállomány fejlesztésében, a tej­termelés növelésében. A feladatok tel­jesítésének alapvető feltételei közé tartozik az egészséges tehénállomány kialakítása, a fejő- és hűtőberendezé­sek megfelelő műszaki színvonala, za­varmentes üzemelése, valamint a tej­termelés optimális technológiája. A mezőgazdasági üzemek műszaki­gazdasági fejlődése világosan jelzi a tehenészet továbbfejlesztésének útját, amely az összpontosítás széleskörű érvényesítésére, a tehénállomány gya­rapítására és a munkatermelékenység fokozására irányul. A múlt évekhez viszonyítva valamennyi mezőgazdasági üzemben lényegesen javult a tej hű­tése — a tej bekteriológiai (reszazu­­rin) vizsgálatának eredményét lénye­gesen befolyásoló tényező — és en­nek következtében a tej minősége is. A mezőgazdasági üzemek érdekeltté váltak az új fejő- és hűtőberendezé­sek alkalmazásában, vagy a régebbiek korszerűsítésében. Bizonyos javulás történt a tej szilárd anyagokkal való szennyeződésénlek csökkentésében is. A pozitív eredmények mellett még mindig sok hiányosság tapasztalható főleg a tej bakteriológiai szennyező­dése szempontjából, ami a fejés és 3 tejkezelés hiányos higiéniájára utal. A tej minőségét több esetben kedve­zőtlenül befolyásolja a tehenek igen gyakori tőgygyulladása is. Szlovákiai viszonylatban a fejőbe­rendezések műszaki állapota nem fe­lel meg a követelményeknek. Mind a mezőgazdasági üzemek, mind a szol­gáltató vállalatok részéről hiányzik a fejőberendezésekről való komplex gondoskodás. De felelősség hárul a gyártó vállalatokra is, melyek nem biztosították a szükséges pótalkatré­szek gyártását és elhanyagolták a fe­­jöberendezések korszerűsítését, töké­letesítését. Szlovákiában a legtöbb tehénistálló (68,4 százalék) az 1956 és 1965 kö­zötti években épült, s felszerelésük a jelzett időszak színvonalának felel meg. Még jelenleg is a kannákba fejés a legelterjedtebb. Ezt a módszert a meglevő tehénistállók több mint het­venhét százalékában alkalmazzák, s ehhez összesen ötezernégyszáz fejő­­gépet használnak. Említést érdemel, hogy a fejőgépeknek mintegy hetven­öt százaléka nem felel meg a köve­telményeknek. A csővezetékes fejőbe­rendezések aránya hozzávetőlegesen tizennyolc százalék, fejőállású rend­szerek pedig csak a tehénistállóknak egy egész egytized százalékában ta­lálhatók. Döbbenetes tény, hogy tehénistállók 3,2 százalékában kézzel fejnek, jelen­tős különbségek tapasztalhatók a fe­jő- és hűtőberendezések színvonalá­nak tekintetében az egyes járások között. Akadnak olyan járások is, ahol csővezetékes fejőberendezések nincsenek, nem beszélve a fejőcsar­nokokról. Szerencsére vannak járá­sok, ahol a hagyományos berendezé­seknek mintegy ötven százalékát fel­újították és rövid időn belül a mini­mumra csökkentik a kannás fejést. A felsoroltakból kiderült, hogy a fejőberendezések fejlesztésére kevés figyelmet fordítottak, főleg a komplex gondoskodás tekintetében. A mező­­gazdasági üzemek — lehetőségeik szerint — a karbantartó és javító munkálatokat többnyire maguk végez­ték, elhanyagolva a fejőberendezések felújítását és inovációját. A helyzet javításához a szolgáltató vállalatok, vagyis a gép- és traktorállomások is csak jelentéktelen mértékben járultak hozzá karbantartó és gépjavító tevé­kenységükkel. A mezőgazdasági üzemekben ma különböző hazai és külföldi gyártmá­nyú fejőberendezések találhatók. A- zonban a hazai gyártmányú fejőbe­rendezések közül a DZ-család, vala­mint ennek változatai kivételével már valamennyi típus elavult, nem felel meg a fejés műszaki és biológiai pa­ramétereinek. Ezeknek a fejőberende­zéseknek a gyártását 1980-tól meg­szüntetik, minek következtében a pót­alkatrész-ellátás még hiányosabb lesz. Feltétlenül szükséges lesz az elavult fejőberendezéseket átalakítani és fel­újítani a DZ-típusú berendezések pa­ramétereinek megfelelően, vagy a ré­gieket új, korszerű fejőberendezések­kel helyettesíteni. Az állattenyésztési termelés gépesí­tésének összes — komplexen értelme­zett — kérdését a gépjavítások in­tegrált, háromfokozatú rendszerének érvényesítésével kell megoldani. En­nek a javítási rendszernek a beveze­tése a fejő- és hűtőberendezéseknél a legsürgetőbb, mert a tehenek egész­ségi állapotát és a tej minőségét ép­pen ezek befolyásolják a legnagyobb mértékben. Az I. fokú gépjavítások elvégzése a mezőgazdasági üzemek gépjavító részlegének feladata. Fő feladat a ki­sebb műszaki zavarok elhárítása, va­lamint a napi és a műszaki karban­tartás biztosítása a gyártó üzem tech­nológiai előírása szerint. A II. fokú gépjavításokat az egyes járások gép- és traktorállomásai köte­lesek elvégezni. Hatáskörükbe tarto­zik a fejő- és hűtőberendezések be­szerelése, a gépek és berendezések háromhónaponkénti diagnosztikai el­lenőrzése, s ennek nyomán a műszaki zavarok elhárítása, valamint a gépek beállítása a megkövetelt paraméterek­re. A szakosított gépjavító üzemeknek feladatuk biztosítani a hűtő- és fejő­berendezések nagyjavítását; a pótal­katrészek és gépelemek felújítását; az elavult fejőberendezések korszerű­sítését és felújítását. Biztosítaniuk kell továbbá a mezőgazdasági üzemek megfelelő pótalkatrész-ellátását, hogy zavarmentesen elvégezhessék az üze­melés során előforduló zavarok javí­tását. Ezen túlmenően — továbbkép­ző szaktanfolyamok megszervezésével — gondoskodniuk kell az I. fokú gép­javító üzemek dolgozói szakképzettsé­gének fokozásáról is. A III. fokú gépjavításokat a szako­sított gépjavító üzemek végzik. Fő feladatuk az alkatrészek és gépele­mek nagyjavítása, valamint csere­központok létesítése, ahol a megjaví­tott alkatrészek és gépelemek besze­relésére kerül sor. Az új felfogás szerint ma a nagy­javítás az egyes gépelemek, gépek vagy egész berendezések cseréjét je­lenti. Helyes karbantartás, rendszeres műszaki ellenőrzés esetén, illetve az észlelt műszaki hibák azonnali kijaví­tása esetén a hagyományosan értel­mezett nagyjavításnak egyáltalán nem szabad előfordulni. ONDREJ ZELMAN, mérnök äff Md írni Hosszú utat tesz meg a búza míg végül megszeghetjük a sült, friss ke­nyeret. Az idén -r az Időjárás „jóvol­tából“ — a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban is zökkenőkkel kez­dődött a gabonebetakarítás, de július harmadik hetében meggyorsult a mun­ka üteme. A Járás tornaijai (Šafárikovo) kör­zeti felvásárló üzemének átvevőhe­lyén reggel hattól este tíz óráig tel­jesítenek szolgálatot, de ha a helyzet úgy kívánja, akkor szombaton, vasár­nap és éjszaka is. Sivák Dániel mér­nök, a járási felvásárló üzem Igazga­tója, és Jifí Nobel, a helyi üzem ve­zetője így tájékoztatót bennünket: — Naponta ezerkétszáz tonna ter­ményt fogadunk, kapacitásunk a bát­­kai (Bátka) és a rimabányai Rimav­ská Baüa) magtárakkal együtt hat­százezer tonna. i— Milyen a búza minősége? >— Kellemesen csélódtunk. Eleinte rosszabbra számítottunk. A hekto­­lltersúly megfelelő, s a nedvességtar­talom is csak pár százalékkal haladja meg a raktározási szabványt. — Vannak-e zökkenők átvételkor? — Nem voltak, nincsenek, s remél­jük, hogy nem is lesznek. Jó az együttműködés a szövetkezetekkel, az állami, valamint a tangazdaságokkal. Pontosan tájékoztattak minket, hogy mikor és mennyi gabonát szállítanak, mi pedig megfelelően felkészültünk az átvételre. Az utóbbi években Igen sokat javultak a műszaki feltételek a gazdaságokban csakúgy, mint a válla­latunkban, s általában színvonalasabb az üzem- és munkaszervezés. A köl­csönös megértésnek és szoros együtt­működésnek köszönhető, hogy eddig minősítési viták nem fordultak elő. MILYEN LESZ AZ ÜJ KENYÉR? Az üzem vezetői elkalauzoltak ben­nünket a laboratóriumba is, ahol Gombos Katalin vezetésével öttagú szocialista brigád dolgozik. A mérőszerek kezelői — Molnár Erzsébet, Heves Zsuzsanna, Máté Er­zsébet és Bernás Olga — elmondot­ták, hogy úgynevezett objektív, pon­tosabban: béltartalom szerinti minősí­tést is végeznek. Mintát vesznek a búzából, s műszerekkel mérik a si­kértartalmat, a sütőipari értéket, a nedvességet, a hektolitersúlyt stb. — Tavaly a búza nagyon kevés sí­kért tartalmazott, s a szárítás során még az a kevés is úgyszólván telje­sen elveszett. Az idén elégedettek lehetünk, mivel a kenyérnekvalő át­lagos sikértartalma meghaladja a huszonhat százalékot — jegyezte meg boldogan Gombos Katalin. XXX Az üzem udvarára menetrendsze­rűen érkeztek a gabonát szállító te­hergépkocsik és traktorok. Bódi János, a kövecsesi (Štrkovec) Mezőgazdasági Szaktanintézet Tangaz­daságának traktorosa két pótkocsi búzát hozott Škoda traktorával. — Ml a betakarítás háromnegyedé­nél tartunk :— mondotta a traktoros, i— Nálunk harmincöt-negyven mázsa közötti átlaghozamra van kilátás. Ta­valy jobb volt a hektárhozam. Tehérgépkocsi fordult be a kapun. A Tornaijai Állami Gazdaságból érkezett i mondta Rási Árpád má­zsamester. A Magyar László vezette jármű megállt a mázsánál, azután a silóhoz ment, a garat három perc alatt el­nyelte a több tonna rakományt, s már indult is volna vissza a jármű a föl­dekre. — Egész nap ilyen gyors a tempó? i— kérdeztem az ingázó gépkocsiveze­tőtől. — A kenyérnekvaló biztonságba he­lyezése nem tűr halogatást — vála­szolta a fiatalember, majd sűrű por­felhőt kavarva ismét útnak indult. XXX — Jó minőségű liszt lesz az idei búzából, semmi akadálya annak, hogy légmazsolás legyen az új kenyér — idézem fel emlékezetemben a labora­tórium vezetőjének szavait. Bizakodunk, hogy nem lesz rossz másfelé sem, és hogy az időjárás to­vábbra is lehetővé teszi a gyors be­takarítást, hogy mielőbb megteljenek a magtárak minőségi kenyérnekvaló­­val. -—csiba Nemzettől! Gyermeké* Előtérben a gyermektápszerek gyártása Köztudott, hogy a brnói SALIMA ’79 nemzetközi élelmi­­szeripari kiállítást a nemzetközi gyer­mekév jegyében rendezték meg. E- zért nem véletlen, hogy a kiállítás fő témájaként éppen a gyermekételek és -tápszerek gyártá­sának bővítése sze­repelt. A kiállítást megtekintők több újdonsággal ismer­kedhettek meg. A trencíni SLOVLlK n. v. 05-ös érsek­újvári (Nové Zám­ky) üzemének bé­biétel-kollekcióját a SALIMA arany szimbólumával tün­tették ki.., XXX ‘ Szlovákiában a gyermektápszerek gyártására kizáró­lag a SLOVLlK n. v. érsekújvári üzeme szakosodott. Nem­régiben Rezníöek Rudolf mérnökkel, az üzem főtechno­lógusával az év el­ső felében elért eredményekről be­szélgettem. A gyer­mektápszerek gyár­tásának évi terv­feladata 2500 ton- i na. Ebből az első félévben ezernégy­száz tonna legyártásával számoltak, a valóság azonban ennél 117 tonná­val több volt. Az említett mennyiség 43 százaléka őszibarackkal, 29 száza­léka kajszibarackkal, 20 százaléka va­níliával, 8 százaléka pedig szamócá­val dúsított almapüré volt. Eddig az üzemben csakis a különféleképpen ízesített, dúsított almapüré gyártásá­val foglalkoztak. Jelenleg az üzemben az év utolsó és az elkövetkező év első negyedére szükséges félkésztermékek gyártása van folyamatban. Július tizedikéig már több mint 45 tonna szamócasűrít­ményt és 13 tonna málnasűrítményt gyártottak. Látogatásunk idején kezd­ték meg a kajszi- és az őszibarack­sűrítmények gyártását. Rezníöek elv­társ szerint nagy a valószínűsége an­nak, hogy a félkésztermékek gyártá­sában — a nyersanyagok hiányából eredően i—• komoly fennakadások lesznek... Az év utolsó negyedében megkezdik egy új termék, mégpedig a piros ri­biszkével dúsított almapüré gyártását. Az üzemben a gyermektápszerek gyártása októbertől májusig esedékes. A konzervgyári csúcsmunkák idején almából és más gyümölcsből félkész­termékeket gyártanak, amelyeket a gyermektápszerek gyártásáig hűtve tárolnak. A nyersanyagok közül leg­nagyobb mennyiségben (évente 2300 tonnát) almát igényelnek. A nyers­anyagot részben a termelőktől — a megkötött szerződések értelmében — részben pedig a Dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) AGROFRIGOR Közös Mezőgazdasági Vállattól, és a JED­NOTA Fogyasztási Szövetkezettől vá­Az üzemben jelenleg félkész termékeket gyártanak, s azokat a gyermektápszerek gyártásáig hűtve tárolják« sárolják. Ami a fajtaösszetételt illeti,­­főleg a Golden Delicious, a Starkjng* a Starkrimson és a Jonathán kultivá­­toroknak szentelik a legnagyobb fi-* gyeimet. A gyermektápszereket gyártó gép­sort két műszakban üzemeltetik. A jó eredmények elérésében nagy szerepe van a két szocialista brigád tagjai­nak, akik mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a kész termék jó minőségű legyen és megfeleljen a mikrobiológiai, egészségügyi és más követelményeknek. A gépsor két mű-i szak alatti teljesítménye 20 tonna. XXX Az üzemben a termékfejlesztésről sem feledkeznek meg. Ezt a SÁLI* MA ’79 nemzetközi élelmiszeripari ki* állításon való részvétel is bizonyítja. Arról van szó, hogy a jövőben egy, különálló — évi 45 ezer tonna kapa­citású —, gyermektápszereket gyártó üzemrészleget szeretnének építeni. A gyermektápszerek alapanyagául a sárgarépapürét szeretnék felhasznál* ni, amit gyümölccsel, mézzel stb. dú* sítanának. Jelenleg már folyamatban van az új üzem részleg tervezése és a gépi berendezések kiválasztása. Az üzem gyermektápszereket gyártő gépsora egyébként most is alkalmas volna a dúsított sárgarépapürű gyár­tására. Problémát jelent viszont a! megfelelő minőségű sárgarépapüré biztosítása. Erre sem az érsekújvári 'üzemben, sem Szlovákia más kon* zervgyárában nem rendezkedtek be, így a SALIMA ’79 nemzetközi élelmi* szeripari kiállításon bemutatott, dúst* tott sárgarépapürére a vásárlóknak még bizonyos ideig várniuk kell... BARA LÁSZLÓ Javult a szolgáltatás Á galántai Szolgáltatások Üzeme jelentős segítséget nyújt a lakosság* nak. A legkülönbözőbb szolgáltatások közé tartozik a mosás és a vegytisz­­títás, amely igen magas színvonalú. A mosóda és a vegytisztító üzem dolgozói az utóbbi években munkáju­kat szüntelenül javították, tökéletesítették. Elsősorban igyekeztek a moso­da és vegytisztító átvevő helyeit bővíteni. Hogy valóban jó eredményt értek el, azt legjobban igazolja az a tény, hogy az üzem teljesítménye < a járás valamennyi városában, községében — jóval túlhaladja a szlovákiai átlagot. A legjobb eredményt Galántán és Košútyban érték el. A nagy teljesítmény valóbah dicséretre méltó, mert az üzem dolgozói igen kedvezőtlen munkakörülmények között dolgoznak. Ennek következmé­nyeként nem mindig képesek a mosást és a vegytisztítást gyorsan, rövid időn belül elvégezni. Egy új, modern mosoda és vegytisztító felépítése időszerűvé vált. Első­sorban azért, mert a járásban bővültek az üdülőközpontok és a meglevő üzem kapacitása nem győzi kielégíteni az évről évre növekvő igényeket. Örömteljes esemény volt, amikor a közelmúltban Galántán megkezdték az új, korszerű mosoda és vegytisztító építését. A galántai Járási Építkezési Vállalt megígérte, hogy a több mint 30 millió korona értékű létesítményt 1981-ig átadja küldetésének. Az új üzemben naponta öt tonna fehérneműt moshatnak és két tonna ruhát tisztíthatnak majd. Krajcsovics Ferdinánd

Next

/
Oldalképek
Tartalom