Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-07 / 27. szám
1979. július 7. SZABAD FÖLDMŰVES Az egységes kulturális politika szellemében Négyszemközt SÄRKÄNY ÁRPÁDDAL, a MADÁCH Könyv- és Lapkiadó igazgatójával • Igazgató elv társ, hogyan hatá rožná meg a MA' DÄCH Könyvkiadó szerepét a csehszlovákiai magyarság kulturális fejlődésében? •— Nemzetiségi kultúránk az egyetemes magyar kultúra elidegeníthetetlen alkotó eleme, ugyanakkor az egységes csehszlovák kultúra szerves részét is képezi. Nos ebből a kettőségből kell kiindulnunk, ha a MADÄCH Könyvkiadó szerepét akarjuk röviden vázolni a hazai magyarság kulturális és ideológiai életének fejlődésében. Ügy vélem, nem mondok semmi újat, ha azt állítom, hogy ez a „szerep“ — ha eddig netán nem is tudatosítottuk volna kellőképpen — egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az egyre gyorsuló, egész politikai, társadalmi és még inkább gazdasági életünkben átfogó szocialista integráció jellemzi közösségünket. Szocialista közösségünk népei, ezen belül hazánk nemzetei és nemzetiségei kultúrája kölcsönös közeledésének alakulásáról van sző. Ez természetesen nem csak a mi kiadónkat, kiadói politikánkat érintő kérdés. Meggyőződésem, hogy kiadónk eddig és ezután is mindent megtett és megtesz, hogy küldetését teljesítse. Ezt a szerepvállalást egyik fő feladatunknak tartjuk. — Kiadónk elsődleges feladata a hazai magyar szerzők műveinek megjelentetése. Nem élünk légüres térben, és mint már a bevezetőben megemlítettem, nemzetiségi kultúránk az egységes csehszlovák kultúra alkotó része. Éppen ezért kiadói politikánknak ebből kell kiindulnia. Ez azonban nem jelent egy ilyen vagy olyan, így vagy úgy megszabott keretet. Röviden, egységes csehszlovák kulturális politikáról van szó. • A kiadó munkája folyamán milyen ideológiai szempontokat vesz figyelembe? Fejlett szocialista társadalmat építünk. További fejlődésünk egyedüli záloga pártunk egész társadalmunkra vonatkozó határozatainak, Irányelveinek következetes és egységesen szervezett érvényesítése, teljesítése. Vonatkozik ez kulturális politikánkra is, melyből kiindulva az egész társadalom és olvasóink kulturális igényelnek megfelelően alakítjuk kiadói politikánkat. Nem könnyű feladat ez, nagy körültekintést, a nyomdatechnikai lehetőségek és egyéb más tényezők figyelembevételét igényli. # Milyen szerepet tölt be a kiadó a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődésében, felvirágoztatásában? Az ötvenes évek elején a csehszlovákiai magyar irodalom háború utáni szakaszát az Oj Szó, az Cj Ifjúság, a Fáklya és a Szabad Földműves kezdte. A sajtóban megjelenő Irodalom akkor válik időtálló, művészeti értékké, amikor könyv formában kerül az olvasó kezébe. Irodalmunk is az első könyvek megjelenésével vált egyre önállóbb kulturális területté. Ezért elmondhatjuk, hogy a kiadó legfontosabb feladata a hazai magyar könyvek megjelentetésével biztosítani a nemzetiségi irodalom létét és folyamatos fejlődését. De ez természetesen nem minden, a kiadói munka nem lehet ösztönös, tudatos célokat kell követnie. A kiadói irodalom-politika szocialista jellege és közösségi fejlődése abban nyilvánul meg, hogy úgy válogatja meg a kiadásra kerülő müveket és a kéziratok elbírálásánál olyan értékrendet alkalmaz, amely társadalmi célkitűzéseinkkel teljes összhangban van. A hazai magyar könyvkiadás kezdetei óta irodalompolitikát folytat, ezért elmondhatjuk, hogy az elmúlt harminc év alatt kiadott kb. félezer hazai magyar könyveim méltóan reprezentálja nemzetiségi irodalmunk háború utáni fejlődését és eredményeit. Ezzel azonban még nem merült ki a kiadó irodalomszervező tevékenysége. Az utóbbi évtizedben mutatkozó tudományos és művészi alkotómunka fellendülésével párhuzamosan, a MADÁCH Kiadó rendszeresen és céltudatosan ad ki történelmi, képzőművészeti-, néprajzi- és művelődéstörténeti munkákat, melyekkel egyrészt szellemi kultúránk láthatárát kívánjuk tágítani, másrészt lehetővé akarjuk tenni hazai magyar tudósainknak és elméleti szakembereinknek, hogy munkájukkal hozzájárulhassanak közös nemzetiségi kultúránk felvirágoztatásához. S nem utolsósorban tudatos kiadói törekvésünk, hogy a kiadott művek számát állandóan növeljük, hogy ezzel is biztosítsuk és egyben lehetővé tegyük — a szlovákiai magyar írásbeliség emelkedését és jövőblztonságát. • Az 1979. évben milyen jellegű kiadványokat jelentet meg a vállalat? Kiadóink műhelyéből ez évben is Igen változatos, széles és színes skálájú kiadványok látnak napvilágot, a szépirodalomtól az irodalomtudományon, riportokon keresztül a néprajzi jellegű munkákig. Sorozataink közül folytatódik a Csehszlovákiai magyar írók megjelentetése, az 5. és 6. kötet, Egri Viktor Agnus Dei és Égő föld című regénye, továbbá a Turczel bajos összeállította Szlovenszkói vásár lesz címmel a két világháború közötti csehszlovákiai magyar írók legjelentősebb novellái. Kiskönyvtár sorozatunkban már szintén az 5. és 6. kötetnél tartunk. Viktor Dyk: A patkányirtó és Antonín Sova: Budecius kántor vezeklése című kisregényeivel. Oj sorozatunkba, az Elsőosztályosok Könyvében hazat magyar költőink válogatott gyermekversei látnak napvilágot, Labdarózsa és Nyári hó címmel, igen magas példányszámban. Ez évben indul a több kötetre tervezett Fábry Zoltán életmű-sorozat. Fónod Zoltán összeállításában, valamint a Zalabai Zsigmond gondozásában megjelenő 0] Mindenes Gyűjtemény, amely hazai magyar szerzőink társadalomtudományi dolgozatait tartalmazza. Kósa László munkája a dél-szlovákiai magyar népköltészeti gyűjtemény, a Rozmaringkoszorú, Ag Tiboré1 és Sima Ferencé pedig a szlovákiai magyar népballadákat összegyűjtő Vetessétek ki szóló szívem című kiadvány. Említhetnénk még rendhagyó antológiánkat, a Műhely második évfolyamát és a Madách Naptár 1980-at, Kulcsár Ferenc összeállításában. Szólhatunk továbbá Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra című munkájáról, amely a leghíresebb szlovákiai várak regéit és eredetmondáit dolgozza fel, Václav Cibula Prágai regéiről vagy az ókori Görögországot komplexen bemutató Zamarovský-mflrôl, a Görög csodáról. És itt lesznek természetesen íróink és költőink kötetei — Gál Sándor, Ifuba Gyula, Dobos László, Ordódy Katalin, Szabó Béla, Grendel Lajos, Fülöp Antal, Tőzsér Árpád, Veres jános, Dénes György, Mikola Anikó, Kulcsár Ferenc tollából. Ami pedig a közös csehszlovák—magyar kiadásokat illeti, az idén körülbelül 230 könyvet hozunk forgalomba, gazdag választékkal és jelentős példányszámban. Ф Mennyiben támogatja в fiatal, most jelentkező pályakezdőket a MADÁCH Kiadó? A kezdő írók, költők természetes Jelentkezési helyei az újságok, folyóiratok. Amikor a fiatal irodalmárnak könyve jelenik meg, az már nagy eredménynek számít,'mert a könyvekről el kell mondani, hogy a tartósság, az értékőrzés igényével készülnek. Az egykönyves író már írónak számít, azután már csak rajta múlik, hogy tovább fejlődtk-e vagy megreked. Ezért a kiadó rendszeresen és nagy figyelemmel kíséri a fiatalok jelentkezését és irodalmi munkásságát, hogy amikor kötetre érettnek tart egy-egy kezdő Irodalmárt, felkérje, hogy adja le kéziratát. Ilyen módon jelentek meg a legfiatalabbak közül verskötetei Balia Kálmánnak, Varga Erzsébetnek, novelláskötete Grendel Lajosnak, s a közeljövőben Fülöp Antalnak. Ugyancsak készül egy antológia azoknak a fiataloknak a verseiből, akik már évek óta közölnek verseket az Irodalmi Szemle Műhely rovatában, ezt az antológiát ugyancsak fiatal — kezdő — képzőművészeink munkái illusztrálják. ф Milyen gondokkal, problémákkal küzd a kiadóvállalat? Gondjaink, problémáink vannak. Előbb röviden azokról, akiknek ezekkel meg kell birkózniuk. Minden elfogultság nélkül elmondhatom, hogy kiadónk szerkesztői, korrektorai, műszaki dolgozói szakmailag képzettek, politikailag jól felkészültek, hivatásuk magaslatán végzik munkájukat. Vonatkozik mindez az adminisztratív dolgozókra is. Gondjaink, problémáink sem sajátosak. Időközönként komoly nyomdatechnikai és ehhez hasonló nehézségekkel kell megküzdenünk. Felsőbb szerveink segítségével igyekszünk gondjainkon enyhíteni. Megnyugtató számunkra viszont az — és ez nagyban elősegíti munkánkat hogy a kiadó közel egy éve a Mihály-kapu utca 9. szám alatti megfelelő épületbe költözött, amiért nemcsak a bratislavai párt- és állami szerveknek jár köszönet, hanem a kiadó akkori vezetőségének is. Vontszemű János népizenekarával sok rendezvényen találkozhatunk. A zenekar a táncegyüttesek kísérőiéként is a legjobbak közé tartozik. NORA GRAJCIAROVÁ: Východná 79 Huszonhat évvel ezelőtt hangzott el először a Magas-Tátra alatti kis faluban, Východnán az akkor még csak járási szinten rendezett fesztivál kezdőaktusa. A falu lakosságának kezdeményezésére kialakult járási, később kerületi dal- és táncünnepély 1969-től szlováklal-jellegű folklórfesztlvállé fejlődött és célja, hogy nemzetközi rendezvénnyé váljon. Az Idei fesztivál megrendezésére július 6.-8. között kerül sor. Ez a rendezvénysorozat Szlovákia egyik legfontosabb kultúrpolitikai eseményei közé tartozik; a népdalok, népi táncok, népi játékok, hagyományok, szokások, mesék, hímzések, népviseletek és más népművészeti alkotások seregszemléje. A szervező bizottság állandóan javítani kívánja a rendezvény színvonalát. Ezt a célt szolgálja az idén először bevezetett „Nézők ankétje“. Célja a nézők és a résztvevők népművészetről alkotott véleményének megismerése. A szervező bizottság az ankétot együtt készíti elő a Kulturális Kutatóintézettel. A jövőben ennek az ankétnek állandó teret szeretnének biztosítani a fesztivál műsortervében. Az Idei fesztivál annál is jelentősebb, mert hozzájárul az SZNP 35. évfordulójának méltó megünnepléséhez, és része a nemzetközi gyermekévre készített rendezvénysorozatnak. Röviden a műsor tartalmából: A Martini Szlovák Nemzeti Múzeum Néprajzkutató Intézete a fesztivál rendezőbizottságával együttműködve „Jánošík a népi képzőművészetben“ címmel kiállítást rendez, amelyen üvegfestmények, plasztikák, kerámiák kerülnek bemutatásra. A bratislavai ÚĽUV (népművészeti tárgyakat készítő üzem) már a 16. kiállítást rendezi a fesztiválon; itt a legszebb népművészeti alkotásokban gyönyörködhetnek a látogatók. „A gyermek és a hagyományos népi alkotások“ címmel Is nyílik kiállítás, melyen az Iskolákban működó szakkörök gyermekalkotásait tekinthetik meg a látogatók. A kiállítások ünnepélyes megnyitására július 5-én 14 órakor kerül sor. A kultúrműsor július 7-én — 18 órakor — a műkedvelő népművészeti csoportok fellépésével kezdődik. A hazai csoportokon kívül fellépnek a Szovjetunióból, Bulgáriából, Franciaországból és Jugoszláviából érkező vendégegyüttesek is. A fesztivál vendége a SĽUK szlovák népművészeti együttes, amely szombaton este szórakoztatja a nézőközönséget. A gálaműsorra vasárnap délután kerül sor. Az ünnepi műsor keretében a legjobb ének-, és táncegyüttesek, illetve zenekarok tolmácsolják a forradalmi hagyományoknak a szlovák folklórban élő üzenetét. A Východná '79 folklórfesztivál a szlovák népművészet fejlődésének eredményeit és újjáéledését Igazolja. Olyan esemény ez, amely elismert az európai népművészeti bemutatók között, és gazdagítja a szocialista kultúrát. P. V. Az ibolya a legkedvesebb virágom. Szerénysége elbűvöl és gyermekkoromra emlékeztet — amikor illata szétáradt a házunk mögötti domboldalon. S ott ringott a szélborzolta, zöld hullámokban. Amikor az első ibolyát hoztam haza és nekem úgy tűnt, hogy vele főn az egész lankás rét a kerítéssel együtt, amely pontosan jelezte szomszédunk királyságának határát. Az ibolyához való vonzódásomat a házasságba is magammal hoztam. Olyan becses értéknek tartottam, hogy alkudozás nélkül vásároltam. A férjem is tudta jól, hogy számomra a legszebb ajándék egy csokor ibolya. Nemrég a párommal látogatóba készültünk. Nyirkos, hűvös tavasz volt, s még kabátban jártak. Már indulásra készen álltunk a folyosón, amikor férjem zsebébe nyúlt és a zsebkendőjével egy hervadt ibolyacsokrot rántott ki a folyosó kövezetére. Felemeltem a csokrot. Vízbe tettem, mert el akarta dobni.-r- Miért a zsebedben? — csodál: koztam. Népi válaszolt. — Virágot nem tesznek zsebbe. —■ mondtam mosolyogva. Hümmögött és eltűnődve mosolygott. láttam, hogy valamit átélt, ami összefügg az ibolyával. Kicsit dünynyögött még, majd elhallgatott. Bizonyára feledésbe merült volna, ha nem találkozunk férjem kolléganőjével. Gyönyörű nő. Magas, barna, lángoló tekintetű. A beszédnél arca kipirosodott, mely gyönyörű, ellentétben állt lágyan aláhulló hosszú hajával. Tudatában volt szépségének. Kevés az olyan férfi, aki közelségében ellenáll varázsának. Házaséletünk kiegyensúlyozott volt. Ifjúkori nagy szerelmünk összekötött. Gyakran mondogatta, hogy szerény vagyok akár az Ibolya és éppen ezért szeret. Aztán később megszoktuk egymást. A hosszú, harmonikus házasélet azonban kialakít az emberben valamit, ami több a szerelemnél: barátságot és összetartást. Lényeges dolgokban kiálltunk egymásért. Elűztük egymás életéből azokat az apró veszélyeket, amelyekbe az élet során nem egyszer ütközik az ember. Vagyis kölcsönös türelemmel viseltettünk egymás iránt, mint minden értelmes házaspár. Most azonban hárman álltunk szemtől-szembe. A fiatal szépség tüze már hozzánk is elért, reánk is hatott. Éreztük lényéből áradó báját, kellemét. A férjem szemében egy pillanatra megjelent az a különös fény, amely már rég kihűnyt, de ifjúkorából ismertem még. Most ott égett.. -. ilyesmi az emberrel legfeljebb egyszer-kétszer, ha megesik az életben. A szépség mosolygott és könnyelmű bájjal flörtölt. Éreztem, hogy e két A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) gyermektánccsoport nemrégiben alakult, de már többször szerepelt a nagyközönség előtt. Fotó; «-r-tt—. ember közti kapcsolat több a szimpátiánál ... Elbúcsúztunk a gyönyörűségtől. A férjem, mint mindig, belémkarolt és mentünk tovább. Az arca ismét békés, természetes lett és szeméből is kihúnyt az a bizonyos láng. Egyszerre megállt és így szólt: — Ide figyeljI Ha már így összefutottunk ezzel a növel, hát el kell mondanom valamit... Türelmet erőltetve vártam ... Csak nem elhamarkodni... csak azt nel... Majd áradatként kezdte: — Tudod, ez összefügg azzal a hervadt csokorral... — Elcsendesedett. Valaki akaratlanul belénk ütközött, kikerültük. De elmosolyodott, mintha valakivel gondolatban beszélgetne. — Tudod — folytatta —, nemrégiben együtt mentünk haza. Kellemes este volt, akárcsak ma. A munkahelyen valamit ünnepeltünk, úgyhogy emelkedett hangulatban voltunk és egészen szorosan jött mellettem. Meg kell jegyeznem, nagyon kacér nő ... A férfiak mind utánunk fordultak. A szemét forgatta jobbra, balra. — Ide figyeljen, miféle viselkedés ez — szóltam rá tréfálkozva. — Hogyan, micsoda? — fordult felém heves mosollyal. A szemei hirtelen zöldek lettek. Meglepődtem. — Hiszen ezek a férfiak egyenesen falják a szemükkel! Ördöngős nőszemély maga — jegyeztem meg. Ez azonban tőlem, amolyan jóindulatú figyelmeztetés volt. ö hangosan felkacagott. jókedvű volt, büszke és csábító. Gyermeteg kacérkodása hatott rám. Varázsa egy pillanatra hatalmába kerített, mintha egyszerre minden: kor, munka és gond eltűnt volna. Fiatalnak és szabadnak éreztem magam. Egszercsak megállt, szorosan mellettem. — Na és a maga étvágya milyen? — szögezte nekem a kérdést egyenesen. — Hát egyszer ilyen, máskor amolyan ... — feleltem tréfálkozva. — és erről miért nem beszélt nekem eddig? — húzta magasra szépen ívelt szemöldökét. Magamhoz öleltem és néztem a húsos ajkait. Szemében a tűz felengedett. Szelíd lett és engedékeny. Hoszszú finom ujjal forrón tapadtak a kezemre, és nyomban elfeledtem mindent. S akkor az utcasarok mögül egy gyerek lépett ki kiabálva: — Ibolyát vegyenek! Bácsi, vannak szép ibolyáim ... A kosár ibolya láttán egy pillanatra felvillant előttem egy távoli domboldal emléke az első ibolyákkal, és vettem egy csokrot. — Ö, még gavallér tsl — mondta mesterkélt mosollyal és nyúlt az ibolyáért. Hátrább léptem, de 6 csak közeledett. Ismét távolabb léptem és úgy mondtam: — A feleségemnek veszem. Az ibolya a legkedvesebb virága ... Szinte elállt a lélegzete. A tekintete merev lett és a megvetés lelet villantak fel az arcán. — Méghozzá romantikus is, akárcsak az öregurak... — fűzte hozzá saját védelmére. Nem értette meg. De hogyan ts érthette volnaI Hiszen ö nem tudott semmit arról a lankás rétről, ahol kora tavasszal, nyílnak az első ibolyák. A férjemmel békésen mentünk tovább. Még mindig mosolygott. Mosolygott még akkor is, »amikor a já rókelők akaratlanul belénk ütköztek. De ők vajon honnan sejthették, hogy a férjem most mesélte el nekem élete egyik legszebb történetét... Fordította: Mészáros Edit