Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-12-22 / 51. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. decemfier 2Ž. A haladás rugója: az emberi kezdeményezés Szocialista mezőgazdaságunk az utóbbi évtizedben jelentős változáson, fejlődésen ment keresztül. Sokatmondóan javultak a termelési eredmények, az üzemek zöme gazdaságilag megizmosodott, s ez pozitívan hatott a pártkongresszuson kitűzött szociális és gazdasági célok elérésére, népünk jólétének elmélyülésére. Az egyre növekvő feladatok sikeres teljesítésében döntő szerepe volt az emberi hozzáállásnak. Ennek ismeretében azt gondolhatnék, ma már nem szükséges bizonygatni, hogy a szocialista munkaversenynek, a jól szervezett és irányított brigádmozgalomnak felbecsülhetetlen érdeme van a dolgozók munkakezdeményezésének fellendítésében, az egyre igényesebb termelésfejlesztési és értékesítési feladatok eredményes teljesítésének megalapozásában. A valóság, sajnos, mást mutat. Néhány mezőgazdasági üzemben még ma is csak bólintanak, hogy igen, ez így igaz, ha már szóba kerül a téma, de a gyakorlatban szinte a kisujjukat sem mozdítják, hogy végre náluk is gyökeret eresszen, vagy ha már van, ne formális — és ennél fogva meddő — legyen a versenymozgalom. A közömbösségnek, nemtörődömségnek nemcsak az adott gazdaság, hanem rajta keresztül az egész népgazdaság, az egész társadalom kárát látja, hiszen az ilyen vezetők által irányított üzemek általában a sereghajtók, a kötelezettségeik teljesítésében rendszeresen demaradozók közé tartoznak. Tagadhatatlan: a kiváló eredményeket elérő szövetkezetekben és állami gazdaságokban szinte kivétel nélkül magas színvonalat ér el a szocialista niunkaverseny és brigádmozgalom; ezekben az üzemekben az emberek magabiztosak, nem vállvonogatva fogadják a nagyobb feladatokat, hanem a tartalékokat kutatva kezdeményeznek, s tudásuk legjavát nyújtva igyekeznek kihasználni a helyi adottságokat kötelezettségeik mielőbbi teljesítésére. három év, hArom lépcsőfok Nemrég egy „fiatal“ egyesült szövetkezetben, az ógyaltai (Hurbanovej Februári Győzelem Efsz-ben jártunk. ÖrCmmel nyugtáztuk, hogy-a gazdaság három év alatt nagyot lépett előre a fejlődésben, s hogy ez jórészt a körültekintően szervezett, a dolgozók anyagi érdekeltségét is kellően elmélyítő szocialista munkaversenynek köszönhető. A több mint négyezer hektáros gazdaság három — általában közepes eredményeket felmutató — szövetkezet határát foglalja magába. Az erők egyesítése új távlatokat igért, a vezetők és a szövetkezeti tagok feladata volt, hogy a megnövekedett kötelezettségek teljesítésének feltételeit megteremtsék. — Tapasztalatból tudom, hogy az egyesítés mindig felvet valamilyen problémát, főleg az emberi kapcsolatok és a feladatokhoz való viszonyulás terén — említette Poliak János mérnök, a közös elnöke.— Van, aki örül aZ újnak, a haladóbbnak, mások meg rettegnek tőle, mert elveszíthetik a beosztásukat, esetleg azon bosszankodnak, hogy a másik falu határába kell járniuk szántani. Viszont a feladatokat csak közös erővel lehet teljesíteni. Ezért mór a kezdet kezdetén kidolgoztuk a belüzemi szocialista niunkaverseny alapszabályait, rendszeresen értékeltük az elért eredményeket és megjutalmaztuk a munkában élen járókat. A jutalom, de elsősurban az erkölcsi elismerés, a nyilvános dicséret vagy jobb munkára ösztönző bírálat, megtette hatását: eleinte csak kisebb lelkes csoportok versengtek a helyezésekért, de hamarosan százak követték a példájukat. MENNYISÉG ÉS MINŐSÉG f— Egy szlovákiai értekezleten említették, hogy az ógyallai szövetkezetben tizenhárom munkaközösség áll versenyben a szocialista brigád cím elnyeréséért. Az elnök elmosolyodott: — Talán soknak tartja? Pedig így igaz. A belüzemi munkaverseny másfél év alatt kiváló eredményeket hozott, hát előbbre léptünk a minőségi fejlődésben. Tavaly szeptemberben Összehívtuk az embereket, és egyszerre tizenhárom munkacsoportot kellett beneveznünk a versehybe, olyan nagy volt a brigádmozgalom iránti érdeklődés. A közösségek öszszesen száznyolcvanhét szövetkezeti dolgozót mozgósítanak a jobb eredmények elérésére; soraikban huszonnégy kommunista verseng a szociamarhahús-termelésben Mazda Vendel és felesége, a malacmevelésben Szvitek Ilona, a malachizlalúsban pedig Kecskés Ilona ér el legjobb eredményt. Ide kívánkozik, hogy valamennyien a brigádmozgalom részvevői! S hogy félreértés ne essék, a végzett munka minősége az értékeléskor a mennyiséggel egyenértékű mutató. Mióta maguk szállítják a tejet, nincsen problémájuk a minőséggel, tisztasággal: a termék kilencvenkilenc százalékát az első minőségi osztályban veszi át a tejüzem! Az abraktakarékosság az egyik legfontosabb követelmény. Egy liter tejet huszonhat dekagramm, egy kiló sertéshúst 3,85 kg, egy kiló marhahúst pedig 1,8 kg erőtakarmány felhasználásával termelnek. — A növénytermesztést kezdettől fogva úgy Irányítjuk, hogy minden tekintetben megteremtse az állattenyésztés tervszerű fejlesztésének feltételeit — említette PoIIák mérnök, i— Bőséges takarmánykészlet áll rendelkezésünkre, amivel igyekszünk okos gazda módjára sáfárkodni. A tervszerű fejlesztés jóvoltából állattenyésztési eredményeinkkel a járás élvonalába tartozunk. Bátran ígérjük, hogy a fogyasztói piac színvonalasabb ellátása érdekében az idén akár negyvenhárom tonna húst és körülbelül kétszázezer liter tejet is képesek vagyunk értékesíteni terven felül. Az egyesült szövetkezet kellően felkészült a tervidőszak utolsó évi feladatainak teljesítésére. A növénytermesztési eredmények javítása érdekében bővíteni akarják az öntözhető terület nagyságát, az állattenyésztésben pedig átadják rendeltetésének az ötszáz férőhelyes márhahizlaldát, néhány további ‘ épületet korszerűsítenek a borjak, illetve a kocaállomány számára. Jövőre ismét komoly feladatokat kell teljesítenie az egyesült szövetkezetnek. A szocialista munkaverseny az idén nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság eleget tett a társadalmi elvárásoknak, jő eredménnyel zárja az évet, és a komáromi járásban elsőként fizetett tíz korona nyereségrészesedési előleget már novemberben. Reméljük, hogy a szocialista brigád cím elnyeréséért versenyben álló munkaközösségek és a szövetkezet valamennyi tagja jövőre is becsülettel helytáll a munkában és szorgalmával hozzájárul az ógyallai Februárt Győzelem Efsz hírnevének öregbítéséhez. Kádek Gábor lista brigád cím mielőbbi elnyeréséért. A szövetkezet állattenyésztési ágazatában három munkaközösség küzd a bronzjelvényért. Az ógyallai farmon tevékenykedő csoport tizennyolc főt számlál, vezetője Lužica Július mérnök, telepvezető. A bagotaj részlegen, működő kilenctagú közösséget Psenák István telepvezető, a zöídállási csibekeltőben megalakult hattagú csoportot pedig Kovácsié Pál vezeti. Eddig mindhárom csoport tagjai becsülettel teljesítették feladataikat. — A belüzemi szocialista munkaverseny brigádmozgalommá fejlesztése beváltotta a hozzá fűzött reményeket — vélekedett Brányik Károly mérnök, a gazdaság állattenyésztési ágazatvezetője. — Kimondottan javult a dolgozóknak a feladatokhoz való hozzáállása, méginkább felizzott az egészséges versenyszellem. Külön említést érdemel, hogy megszilárdult a munkafegyelem, jobb a munkaidő kihasználása, tisztábbak a gazdasági épületek rendezettebbek a telepek, s javult az állatokról való gondoskodás is. Az emberek értékelik a szövetkezet i észéről megnyilvánuló gondoskodást — szociális létesítmények, étkeztetés, korszerű épületek, kedvezőbb munkafeltételek stb. — s maguk is szívesen bekapcsolódnak az élet- és munkakörnyezet javítását, csinosítását szolgáló társadalmi munkába. BESZÉDES SZAMOK Ma azt mondjuk, hogy sokat segít a feladatok teljesítésében a versenymozgalom, azt is illik megmondani, mennyit. Tehát: a volt szövetkezetek az egyesülés előtti évben 65 millió korona értékű mezőgazdasági nyerstermelést értek el, amiből az állattenyésztés 32 milliót nyújtott. Tavaly az egyesült szövetkezet már 75 millió korona mezőgazdasági nyerstermelési értéket mutatott ki, amiből az állattenyésztési ágazat 38 millió koronával részesedett. A közös tizennyolc százalékot meghaladó jövedelmezőséggel gazdálkodik, a növénytermesztésben és az állattenésztésben is nagyot lépett előre. Fentebb az állattenyésztésben dolgozó munkaközösségeket említettük példaként, tehát az állattenyésztésből vesszük az eredménymutatókat is. íme: a hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása 1,14 kg, a bízúsertéseké 0,5 kg. A kocánként! malacelválasztás átlaga meghaladja a tizenkilenc darabot, a tehenek évi tejtermelése pedig a 3500 litert. A tehenészetben Zsembera Sándor, a borjúhizlalásban Krivanek József, Mokos László és Ilcsík János, a и Töpörödött, nagy bajuszú, idős ember ráérősen kortyolgatott a korsó sőréből. — Ízlik? — kérdem az asztaltár$am. — Еду-két korsóval, azért elszopogatok naponta. — Futja a nyugdíjból? — Abból aligha. Van nekem rendes állásom, ahol megkeresem az ezerháromszázat. Kissé csodálkozva néztem az ezerránccal átszőtt arcú embert. — Miért néz rám olyan furcsán? Még csak hetvennyolc múltam. Megfogom a söprőnyelét, mint bármelyik fiatal. A lapát is jól áll még a kezemben. Értek én sok mindenhez. Az a kis ujjamban van, ami az utcasepréshez szükséges. Már közel egy évtizede söprögetem — nem éppen a .Pápai" utcát — nevette el magát, — hanem a szerdahelyit. Rendnek kell lenni, mert a vezetők nagyon rátartiak a városban. — Biztos könnyű élete volt, hogy ilyen jól bírja. — Hát arról aztán beszélhetnénk, — borult el a tekintete. Gyerekfejjel mentem el szolgálni, s a szülőfalumban Bakán tizennyolc esztendőt húztam le. Harmincban mondtam búcsút. Kürtre szegődtem, ott raktam családi fészket. Csakhát a sors kegyetlen, mert. az asszonyom harminchárom éves korában belehalt a szülésbe. Aztán másodszor is megnősültem, de az már nem volt az igazi. A magyarok alatt megpróbáltam szabadulni a szolgaságtól. Mondogatták, Pesten jobban lehet keresni. El is szántam magam: megyek. De hát nem jött össze a pénz, hát maradtam. A front után is tovább szolgáltam, Bugár Vincénél. Nem volt éppen rossz ftil&ítlCt * 0 ember, de aztán felosztották a birtokát. Ha jól emlékszem, az ötvenes évek elején kerültem Ostravára, majd Pardubicén dolgoztam az építkezéseken. Onnan elmentem Plzeňbe, ott voltam ötvenkilencig, aztán hazahúzott a szívem a Csallóközbe, s Nagymagyaron szolgáltam a hazát, s onnan is mentem nyugdíjba. Csakhogy a szolgaévek alatt kevés volt a kereset. meg aztán hun voltam bejelentve, hűn nem. Amikor, összeszámolták a nyugáíjilletékemet, még nyolcszáz korona sem lett. Mindjárt gondoltam, ez kevés a boldogsághoz. Aztán elszegődtem a városhoz. A szomszéd faluban lakom, Pódatejeden. így nem okoz különösebb gondot a bejárás. — Gyerekei nem voltak? — Hárman. A fiamat, meg az egyik lányomat Losoncra sodorta az élet. Messze van, ritkán találkozunk. Szerencsére, az egyik lányom, itthon maradt. — S hány órát dolgoznak naponta? — Két váltásban vagyunk beosztva. Meg van szabva a munkaidő, de ha a helyzet úgy kívánja, ráhúzunk. Rendnek kell lenni az utakon és a parkokban. Mi vagyunk a felelősek, ha valami nincs a helyén. — Jönnek az ünnepek, nem utazik Losoncra? — Messze van az már nekem. Különben is, ha a télapó megrázza a szakállát, akkor nem számít a karácsony és újév. napja, lesz mit csinálnom. Vasárnap vagy ünnepek ‘ előtt még nagyobb rendnek kell lennie, mint általában. Ilyenkor a falusi ember is mindig kisöpörte az udvarát és a portája előtti utat. Megkondult a déli harangszó, a közeli templomtoronyban. — Mennem kell — állt fel fiatalosan István bátyánk. — Nem szeretik, ha késik az ember,, =^tt— Az év utolsó macseteszállítmánya: A gyártó és feladó a palásti szövetkezet, a megrendelő Nigéria. Fotó: Kádek G. Az acélt megedzik Ha az asszonyok itthon maradnak, akkor nem kívánkoznak el a férfiak sémi — így gondolkoztak a palásti (Pláštovce) Béke Efsz vezetői két évvel ezelőtt, amikor egy használaton kívüli épületben beindították a melléküzemági termelést. Áruskálájuk a következő: mecsete t— bozótvágó kés — tizenkét változatban. Gyenes István üzemvezető tájékoztatása szerint évente kétszázötvenezer darab mecsetet gyártanak, több mint ötmillió korona értékben. A fontos eszköz alapanyagát tizenkettes osztályú vas képezi, melyet addig munkálnak, míg el nem éri a 48—49 HRc erősséget. A palásti macsete — Kpzép-Európában egyedül itt gyártják — ma már világhírnévnek örvend. Az Amazonas és a Kongó folyók mentén elterülő járhatatlan őserdőkben, a brazíliai kávé-, a kubai cukornád-, a ghanai kakaó és az ausztráliai ananászültetvényeken egyaránt nélkülözhetetlen eszközzel a megrendelők módfelett elégedettek. „Delelőre fordul a nap. Az erdei árnyékban sűrűn törlőm a verejtékemet. Rövid nadrágom, nadrágszíjam, de még a bozótvágó kés bőrtokja is átizzadt rajtam. A macsete éle sűrűn pettyezett a gallyak, indák buggyanó nedvétől“ — írta Molnár Gábor, a világhtrű magyar utazó. A Béke Efsz-ben naponta edzik á macsete pengéjét képező acélt. A melléküzemág hatvankét dolgozója — az alkalmazottak nyolcvan százaléka nő — ma már két műszakban gyártja a trópusi ültetvényeken dolgozók, és az őserdők zöld poklában vándorlók nélkülözhetetlen eszközét.1 Az ültetvén nyék, a szavannák és dzsungelok békés fegyvere a macsete. Bárcsak a világ minden üzemében ilyen fegyvert gyártanának. <— csiba—> Milliók lángokban (3. r A hegymászó, aki zilálva, erejét, akaratát a végsőkig megfeszítve tör a hegycsúcs felé, minden „kínjára" vigaszt talál abban, hogy a csúcson véget ér az út. A tűzoltó szintén hasonló helyzetben van, legalábbis munkája első felét illetően. Csakhogy számára a csúcson sincs hűvösebb, mert a cél nemesebb feladat. Nem a, pihenést, hanem gyakran a legnemesebb célt, a bajbajutottak mentését szolgálja. О о Azok az eredmények, amelyeket önkéntes és hivatásos tűzoltóink az utóbbi években elértek, meggyőzően igazolják politikai, szervezési és szakmai tevékenységük sikeres fejlődését. A jelentős politikai évfordulók tiszteletére a Tűzvédelmi Szövetség alapszervezetei értékes vállalásokat tettek. A „Z“-akció keretében tavaly 3 millió 537 ezer, az idei első félévben 232 ezer órát dolgoztak le. A mezőgazdaságban 1 millió 50D ezer órán át segítettek, a tűzoltószertárak, a vízforrások építésénél, a tűzoltótechnika karbantartásánál és javításánál szintén több százezer órát dolgoztak le. A tűzoltőszertárak és víztárolók építése tűzoltóink személyes ügyévé vált. Az utóbbi tíz évben például a klatovyi és a benešovi járásokban összesen nyolcvannyolc tűzoltószertár épült. Szlovákiában elsősorban a rimaszombati (Rimavská Sobota), a topoľčany, a zvolení, a bardejovi, а svidníki, valamint a Považská Bystrica-i járások tűzoltóságát illeti dicséret ezen a téren. A „Z“-akctóban végzett munkák értékelése nem lenne teljes, ha nem mutatnánk rá a problémákra és a hiányosságokra is. Még mindig sok a be nem fejezett épület, a kész épületek minőségi átvétele sem következetes. Jelenleg is több szertár áll építés alatt, a továbbiak építésének a megkezdése pedig késik. Több helyen hiányoznak a tervdokumentációk, a telek- és építőanyag biztoítása sem mindenhol folyamatos. A folyók szabályozásánál a tervezők nem mindig gondolnak a vízfelfogók létesítésére, a vízvezetékek építésénél pedg nem terveznek elegendő vízcsapot. A Tűzvédelmi Szövetség Központi Bizottsága pozitívan értékelt a szocialista öntudat fokozása, a társadalmi tulajdon, a munkához és a közőshöz való viszony kialakítása, az internacionalista, valamint az emberek közti kapcsolatok elmélyítése terén kifejtett tevékenységet is. A TVSZ alapszervezetei a tűzoltótestületek megalakulásának jubileumi évfordulói során, a ész) honvédelmi- és sportversenyek, valámint a propaganda gyakorlatok alkalmából egész sor értékes eszmei-nevélési és kulturális-társadalmi rendezvényt valósítottak meg. A tűzoltótestületek szervezésében ötszáztizennyolc kultúrcsoport — fúvószenekarok, színjátszócsoportok, énekkarok —< tevékenykedik, melyek az idén ezerkétszáz fellépésen vettek részt. A TVSZ tagjai a tűzbiztonsági feladataik biztosítása mellett egyéb területeken is példásan teljesítik kötelességüket. Ezt igazolják a szövetség tagjaiból alakult szocialista brigádok is. Összesen kilencvenhárom ilyen kollektíva — ezerháromszázharmincöt taggal — kapcsolódik be a szocialista munkaversenybe. Több alapszervezet példásan kiveszi részét a polgári ügyekkel foglalkozó bizottságok munkájából, s nagy kezdeményezést tanúsítanak tagjaiknak az önkéntes véradásra való megnyerésében is. Tavaly huszonötezer tűzoltó adott vért. örvendetes, hogy a szövetség munkájába egyre több nö kapcsolódik be. Önkéntes tűzoltóink soraiban több mint hatvanezer nő tevékenykedik a tűzmegelőzés terén. Tehetségüket, rátermettségüket nemzetközi szinten is igazolták. A Trentben (Olaszország) rendezett nemzetközi tűzoltóversenyen hazánk két női csapattal képviseltette magát, s együtteseink az erős mezőny élén végeztek. О о A TVSZ munkája a fiatalság honvédelmi nevelése terén Is gyümölcsöző. Az 1974. évhez viszonyítva az alapiskoláknak nyújtott segítség megkétszereződött. Örvendetesen javult a közép- és tanonciskoláknak nyújtott támogatás színvonala is. A pionírkorban levő ifjúság tevékenysége a Láng nevű országos honvédelmi játékban valósul meg. Országos viszonylatban 7026 csapat, összesen nyolcvanezer pionírral vett részt a játékban. A községek lakosságának a honvédelemre való felkészítése elsősorban a kisebb füzeknél való segítségre, a személyek mentésére, valamint az égési sebek és sérülések elsősegélynyújtásának az elsajátítására irányul, О о Gordon Childe szerint a tűznek köszönhető, hogy az ember érvényre juttatta emberi mivoltát és megteremtete önmagát. A tűz ma is segítőtársunk, de egyúttal ellenségünk is. Tény az, hogy a „vörös kakas“ évente milliókat kapar el anyagi javainkból. Közös összefogással végre előzzük meg garázdálkodását. CSIBA LÄSZLÖ
