Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-22 / 51. szám

1979. december 22 .SZABAD FÖLDMŰVES, XII. kongresszusukra készülnek a magyar kommunisták Magyarország fontos belpolitikai eseménye volt a napokban az MSZMP Központi Bizottságának ülése, amely megvitatta az idei népgazdasági terv várható teljesítéséről szóló jelentést, valamint a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. Az ülés anyaga az eddigi tervteljesítéssel kapcsolat­ban megállapította, hogy a nemzeti jövedelem .— elsősorban a mezőgaz­dasági terméskiesés, valamint az ipa­ri termelés mérséklődése miatt — az előirányzott 3—4 százalék helyett várhatóan 1—1,5 százalékkal nó. Ezért a belföldi felhasználást a tervezett egy százalékkal szemben négy száza­lékkal kellett csökkenteni. A beru­házások lényegében a terv szerint valósulnak meg. Az ülés anyaga meg­állapította, hogy a gazdasági szabá­lyozók módosításának, a támogatások mérséklésének eredményeként kis mértékben nőtt a társadalmi tiszta jövedelmek az állami költségvetésben központosított hányada. A jövő évi terv irányelvei az 1979. évi várható valósághoz viszonyítva a nemzeti jövedelemnek 103—103,5, a belföldi felhasználásának 99, az ipari termelésnek 103,5—104, az országos építési-szerelési teljesítménynek 97— 97.5 a mezőgazdasági termékek ter­melésének 105—105,5, a szocialista szektor beruházásainak, 85—90, az egy lakosra jutó reáljövedelemnek 100, a lakossági fogyasztásnak 101— 101.5 százalékra való teljesítését, Illetve növekedését irányozta elő. Az ülés kidomborította, hogy az előrehaladás elengedhetetlen felté­tele a terv követelményének érvé­nyesülése az irányítás és végrehajtás minden szintjén. Ezért a gazdaság­­irányító, a szervező és a politikai muniía középpontjában a gazdasági egyensúly javítása, a gazdaságos ter­melés és az export dinamikus növe­lése, a termelési szerkezet átalakítá­sának meggyorsítása, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítása, a be­ruházási forrásoknak a gazdaság­politikai célokkal összehangolt, dif­ferenciáit felhasználása és szigorú takarékosság álljon. Az ülés fontos része volt, hogy áttekintette a XII. pártkongresszus előkészítésének helyzetét. Vitára bo­csátottak egy dokumentumot — Az MSZMP Központi Bizuttságának irány­elveit a párt XII. kongresszusára. A hét fejezetből álló dokumentum áttekintést ad a nemzetközi helyzet­ről, a Magyar Népköztársaság kül­politikájának fő irányáról és fel­adatairól, a társadalmi és politikai viszonyok fejlődéséről, a gazdasági építőmunka feladatairól, az életszín­vonalról, életkörülményekről és szo­ciálpolitikáról, az ideológiáról, a mű­velődéspolitikáról és a szocialista életmódról, a párt- és tömegszerveze­tek feladatairól, a párt nemzetközi tevékenységéről, kapcsolatainak fej­lesztéséről. A dokumentum befejező szakasza leszögezi: „Pártunk továbbra is arra törekszik, hogy nemzetközi politikai tevékenységével hazánk felemelkedé­sét s egyben a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom közös céljainak elérését szolgálja. Ez a politika élvezi népünk bizalmát, és számíthat a világ forradalmi, haladó erőinek támogatására. Tudatában vagyunk annak, hogy országunk, pár­tunk, szocializmust építő népünk a nemzetközi szintéren a legnagyobb hatást a jövőben is az eredményes hazai munkával fejtheti ki.“ HARCBAN SZÜLETETT A hős vietnami nép december má­sodik felében két történelmi évfor­dulóról emlékezett meg. 1948, decem­ber 19-én kezdődött a franciák' elleni nyolcéves felszabadító harca, decem­ber 22-én pedig forradalmi néphadse­regének születésnapját ünnepelte ,(1944). A vietnami nép történelmének há­romezer éve bizonyltja, hogy soha­sem támadott szomszédaira, de min­­di megvédte szülőföldjét még a jó­ival erősebb támadóktól is. A hódítók mindig ellenállásba ütköztek Vietnam földjén. A japán hódítók elleni harcot a második világháborúban Ho Si Minh vezetésével Indokína Kommunista Pártja szervezte. E hadsereg megala­kulásától kezdve alig háromnegyed év alatt elévülhetetlen érdemeket szerzett a japánok kiűzésében. A nép felszabadult, de örömünnepe nem tartott sokáig. Északról ugyanis Csang Kai-sek 200 ezer főnyi had­serege fenyegette, s angolszász támo­gatással a francia gyarmatosítók is megmozdultak, hogy visszaállítsák a régi rendet. A vietnami néphadsereg ismét önvédelmi háborúra kénysze­rült. Harci útjának fontos állomása volt Dien Bien Phu, áhol a francia gyarmati hadsereg megsemmisítő ve­reséget szenvedett. Békekötés követ­kezett, de nem hosszú érvényű. A francia gyarmattartok örökébe az amerikai imperialisták léptek. Leg­alább is ez volt a vágyuk, de a hős vietnami nép a szocialista országok segítségével megvédte magát. Az amerikai imperialisták végülis vissza­vonulásra kényszerültek, Dél-Vietnam népe pedig egyesülhetett szocializ­must építő északi testvéreivel. A hódítók örökébe most a Mao Ce­­tung szellemét ápoló, nagyhatalmi tö­rekvéseket folytató hegemonista Kína lépett. Meg akarta „leckéztetni“ a vietnami népet, de maga kapta a lec­két a vietnami néphadseregtől. S mint Gustáv Husák elvtárs legutóbb hangsúlyozta: „Vietnam a szabad­ságért, nemzeti függetlenségért és a szocializmusért vívott hősies harcá­val, békeszerető külpolitikájával szé­les körű nemzetközi tekintélyt szer­zett magának. Szolidárisak vagyunk a vietnami nép igazságos harcával és elítéljük a pekingi vezetőknek a vietnami-kínai határvidék helyzetének kiélezésére irányuló kísérleteit.“ KANIZSA ISTVÁN VISSZASZERZIK A BRIT OROSZLÁN „NAGYSÄGÄT“? A kormányzó brit Konzervatív Párt feltétlen támogatá­sáról biztosította a VATO-országoknak a nyugat-európai nukleáris fegyver­zet „korszerűsíté­sére“ vonatkozó tervét, s ezért nö­velte katonai ki­adásait. Meddő kísérletek, jjurij Kersin rajza) Brüsszelben megtörtént, ami el­­** len hónapok óta tiltakoztak, tüntettek óriási tömegek az európai nagyvárosokban, amitől számtalanszor óvtak a szocialista világ vezetői. A NATO-tanács, a tömörülés kül- és hadügyminisztereinek brüsszeli ülésén megtörtént a döntés új közép-hatótá­volságú amerikai rakéták gyártásáról és befogadásáról, azaz 572 új, köztük 108 Pershing-2 típusú rakéta nyugat­­európai elhelyezéséről és rendszerbe állításáról. A földrész békés jövője távlatainak kibontakozását illetően végzetes lé­pés történt Brüsszelben, s megnehezíti a jövőbeni leszerelési törekvéseket. Mindenképpen érzékeny kárt szen­vednek a bizalomerősítő törekvések. A végzetes döntést hozó ülés óriási méretű tömegtüntetések közepette zajlott le. A tiltakozók jelszavai már reagáltak a különféle amerikai érve­lésekre, amelyekkel a közvélemény ellenállását akarták leszerelni. A meg­mozdulások egyik mottója volt a nincs „jó“ és nincs „rossz“ rakéta; a rakétafegyverek elhelyezése Nyugat- Európában mindenképpen nehezíti, sőt meg is akadályozhatja a leszere­lés és a feszültségenyhülés folytató­dását. Brüsszelben nagyon világosan meg­nyilvánult az amerikai politika kö­nyörtelen parancsoló jellege. Az elő­zetes tanácskozások a várható reni­­tenskedők — Hollandia, Belgium és mások „megpuhitására“ szolgáltak. Hollandia ragaszkodása a rakéták távoltartásához — a parlament dönté­se ilyen értelmű felhatalmazást adott a kormánynak — a döntés végrehaj­tásának elhalasztásával párhuzamo­san, a tárgyalások azonnali megkez-Végzetes döntés dése a Szovjetunióval lényegében nem módosította az amerikai álláspontot, melyet Washington végülis elfogad­tatott a tagállamokkal. Valamelyest azonban enyhült Washington „modo­ra“, ugyanis Hollandia és Belgium esetében tanácskozások útján későbbi időszakban helyezkednek végleges ál­láspontra. A brüsszeli határozatból kitűnik, hogy korántsem „védelmi“ elképzelé­sekről van szó, mint ezt a burzsoá propaganda el szeretné hitetni az ál­lamok biztonságával űzött hazárdjá­ték és az életszínvonal elleni merény­let miatt elégedetlenkedő tömegek­kel, hanem az imperializmus ó—új tö­rekvéseiről van szó, melyeket most más köntösbe bújtatnak. Először is ködbe vész az a hamis ábránd, hogy a mostani NATO-döntés a „szervezet életképességét“ szolgálja, ennek a próbája. Már most nyilvánvaló, hogy hosszabb időre, a kilencvenes évekig gondosan kitervelt fegyverkezési programról, a katonai kiadások haj­meresztő növeléséről van sző. Luns NATO-főtitkár azzal nyugtatgatta az elégedetlenkedő, illetve anyagi termé­szetű aggodalmaiknak különféle for­mában hangot adó partnereket, hogy a rakétaprogram mindössze potom ötmilliárd dollárjukba fog kerülni, ám kiderült, hogy drága játék lesz: 23 milliárd dollárban jelölték meg a végösszeget (!) Washington máris „rugalmasan reagált“ a frissen elfogadott NATO- tervre: 18 millió dollárral emelte ka-Külpolitikánk újabb sikere az ENSZ-ben Azokban a napokban, amikor a NATO-országok Brüsszelben európai békét fenyegető terveket fogadtak el, New York-ban, az ENSZ-székházában a világszervezet közgyűlése számos határozatot hozott leszerelési kérdé­sekben, így a politikai és biztonsági bizottság javaslatára magáévá tette annak a nyilatkozatnak csehszlovák tervezetét is, amelynek aláírói nem­zetközi együttműködésre kötelezik magukat a leszerelés céljainak eléré­séért. A tervezethez, amelyet annak idején külügyminiszterünk, BOHUSLAV CHNOUPEK elvtárs terjesztett be, to­vábbi 25 ország csatlakozott társszer­zőként, s a világszervezet 116 állama magáévá tette azt, mindössze 27 kül­dött tartózkodott a szavazástól. El­lenszavazat nem volt. A csehszlovák nyilatkozattervezet eddig a legszélesebb alapú és legna­gyobb súlyú dokumentum, amelyet a közgyűlés idei ülésszaka elfogadott. A küldöttségek többségénél kezdettől fogva kedvező visszhangra talált, mert fontos eszközt látnak benne kedvező nemzetközi légkör kialakítá­sára. IĽJA HULlNSKÝ, Csehszlovákia ál­landó ENSZ-küldötte a szavazással kapcsolatos felszólalásában hangoz­tatta, hogy ez a pozitív lépés meg­könnyíti a kellő haladás elérését a leszerelés megvalósításában, s hozzá­járni további intenzív leszerelési tár­gyalásokhoz, a leszerelés reális céljai­nak eléréséhez. E tekintetben az ENSZ-közgyűlés 1982. évi rendkívüli ülésszaka mérvadó lesz az elérendő haladás lemérésére. MILOŠ VEjVODA külügyminiszter­­helyettes a Csehszlovák Sajtóiroda tu­dósítójának adott nyilatkozatában Csehszlovákia nemzetközi tekintélyé­nek emelkedéséről beszélt az ENSZ- szavazással kapcsolatban. Az elfoga­dott nyilatkozat azoknak az alapel­veknek és szabályoknak a kódexe, a­­melyek szerint az államoknak a le­szerelési tárgyalásokon viselkedniük kell. A nyilatkozat természetesen számos más, általános jelentőségű kérdést is érint, például a háborús propaganda s általában a fegyverkezési propagan­da betiltását. Nemcsak katonai szem­pontból jelöli meg a leszerelési tár­gyalások sajátos közvetlen céljait, ha­nem a leszerelés általános politikai, gazdasági és humánus céljait is fel­sorolja, főként azonban leszögezi a háborúk tartós kiiktatását a társada­lom életéből, valamint célul tűzi ki az általános társadalmi, gazdasági és a szellemi fejlődési is olyan feltéte­lek között, amelyek jellemzője a bé­kés egymás mellett élés és a széles körű nemzetközi együttműködés. A csehszlovák külpolitika most ha­tékony eszközzel rendelkezik a szo­cialista közösség közös irányvonalá­nak érvényesítésére nemcsak az ENSZ fórumán, hanem a genfi leszerelési bizottság tanácskozásain, a bécsi had­erő- és fegyverzetcsökkentési tárgya­lásokon és egyebütt is, főként azok­nak a fontos javaslatoknak a megva­lósításáért küzdve, amelyeket LEO­­NY1D BREZSNYEV a közelmúltban Berlinben terjesztett elő. Bohuslav Chüoupek küIUgyminszter hazai újságírókkal találkozva a leg­utóbbi NATO-döntéssel kapcsolatban a most elfogadott nyilatkozatnak azt a részét domborította ki, amely fel­szólítja az államokat, hogy ne töre­kedjenek katonai fölény szerzésére, és tartózkodjanak minden olyan lé­péstől, amely kedvezőtlenül hatna a leszerelési törekvésekre. MERÉNYLET A SZOVJET ENSZ-MISSZIÖ NEW YORK I SZÉKHAZA ELLEN Mint ismeretes, a múlt héten New York-ban bombamerényletet követtek el a szovjet ENSZ-misszió székháza ellen. A tetteseket eddig még nem sikerült kinyomozni. Az esettel kapcsolatban Moszkvában átnyújtották az amerikai nagykövet­ségnek a szovjet külügyminisztérium jegyzékét, mely tiltakozást tartalmaz a történtek miatt. A jegyzék megállapítja: ez az akció A portugáliai választások végleges eredménye Portugáliában nyilvánosságra hoz-’ ák a december 2-i rendkívüli válasz­ások végleges eredményeit. A kül­­öldön dolgozó portugál válašztópol­­árok szavazatainak összeszámlálása itán a jobboldali Demokratikus Szö­vetség újabb három mandátumhoz Ju­­ott, s így 128 képviselővel abszolút tonai költségvetését, melynek kiadásai a jövö október elsejével kezdődő új pénzügyi évben elérik a 157 millió dollárt. Befellegzett a választások kü­­szöbére ért Carter-kormány szociális programjának. A Helsinki szellemében ellentétei döntés folytán időszerű az utóbbi he­tekben mind gyakrabban elhangzott szovjet figyelmeztetés: „Ami ma még nem késő, és nem elérhetetlen, holnap már nehezen elérhetővé válhat. A Szovjetunió óv az elsietett lépésektől, amelyek bonyolíthatják a helyzetet, és akadályt gördíthetnek a tárgyalá­sok útjába.“ A NATO elhatározásának veszélyes-* ségére olyan kitételekből is következe tethetünk, amelyek az „aktív beavat-* kozás lehetőségére“ utalnak a tömb hatáskörén kívül eső területeken. Nem nehéz a logikus következtetés: az im­perializmus aktivizálódik — bármilyen okokra is vezessük vissza (például a közelgő amerikai elnökválasztás stb.j —, figyelme és törekvései nemcsak a vitatott európai földrészre irányulnak* hanem más területekre is kiterjednek* elsősorban azokra, ahol a nemzeti fel* szabadító mozgalom az utóbbi időben kibontakozik és sikereket könyvel el. Tehát Washington a NATO:val mint az ún. harmadik világgal szembeni beavatkozás eszközével is számol* s ennek fényében még veszélyesebb** nek látszik a brüsszeli lépés. LŰRINCZ LÁSZLÓ i Eletet I áldozta i elveiért azt bizonyítja, hogy az amerikai ható­ságok nem foganatosítanak hatásos intézkedéseket az Egyesült Államok­ban működő szovjet intézmények biz­tonságának szavatolására. Szovjet részről tiltakoznak á gaztett miatt, s követelik: szigorúan büntes­sék meg a tetteseket, térítsék meg az okozott kárt és foganatosítsanak olyan intézkedéseket, amelyek szava­tolják az Egyesült Államokban műkö­dő szovjet állampolgárok biztonságát. többségben lesz a 250 tagú új parla­mentben. Az 1974. április 25-i forradalom óta az első nem szocialista kormány meg­alakulása várható. Eanes államelnök a szociáldemokrata Sä Carneirőt bíz­za meg a kabinet megalakításával. Nyilas katonák 35 évvel ezelőtt, az ünnep előestjén oltották ki Bajcsy—Zsilinszky Endre antifa-* siszta országgyűlési képviselő, po­litikai vezéregyéniség életét. E po­litikus hosszú úton jutott el a! nemzeti vértanúságig, mert 1918- ban, amikor megkezdte közéleti szereplését, még az ellenforradal­mi rendszer szolgálatában állotti Több szélsőjobboldali szervezet alapító tagjaként tartották számon* bár a társadalmi visszásságokat megvilágító cikkeivel már akkor is felfigyeltetett magára. Lassan ta­lálta meg a helyes utat, de annál következetesebben haladt rajta. Már a harmincas évek derekán felismeri a fasizmusban rejlő leg­nagyobb veszélyt, s politikai tevé­kenységét a nácizmussal való szembehelyezkedés hatja át, amely példamutató egyéni bátorsággal és hazaszeretettel párosul. A második világháború kitörése döntő fordulatot jelentett Bajcsy—; Zsilinszky politikai fejlődésében. Ä háború éveiben eljutott a munkás­­osztállyal és a kommunistákkal való szövetség vállalásáig, az anti­fasiszta fegyveres ellenállásig. Az egyetlen képviselő volt, aki az or­szággyűlésben, az akkori népnyözó rendszer parlamentjében felemelte szavát a Szovjetunió megtámadása ellen. Ö volt az, aki mindent elkö­vetett, hogy rávegye az ország ve­zetőit, lépjenek ki a háborúból. Parlamenti megnyilatkozásai, cik­kei, egész politikai tevékenysége, melyet az' antifasiszta front élvo­nalában fejtett ki, arra Irányult, hogy Magyarország visszanyerje szuverenitását, önálló cselekvőké­pességét, ne legyen csatlósa a hit­leri Németországnak. Magyarország náci megszállása­kor — 1944. március 19-én elvei­hez híven fegyverrel fogadta a rá­törő Gestapo-pribékeket, és csak súlyosan sebesülten került kezük­re. Bajcsy—Zsilinszky sorsát árulás pecsételte meg. Áruló juttatta a fasiszták kezére a nemzeti felke­lést előkészítő felszabadítási bi­zottság más vezető személyiségei­vel együtt. Miután a Sopronban székelő nyilas országgyűlés meg­vonta tőle mentelmi jogát és ki­szolgáltatta a hírhedt nyilas szá­­monkérő ítéiőszéknek, a sopronkő­hidai fegyházban megkezdődött perének tárgyalása. Abban remény­kedtek, hogy a várhatóan kimon­dott halálos ítélet végrehajtását elhalasztják, de a tárgyalást veze­tő Dominich vérbíró hajthatatlanuí követelte az ítéletnek még az ün­nepek előtti végrehajtását. Bajcsy—Zsilinszky férfiasán, tör­hetetlen hazafias meggyőződéssel ment a bitőfa alá, a vértanúhalál­ba Művét, a társadalom felemelé­sét a mai szocialista nemzedék folytatja* (zsal)' i

Next

/
Oldalképek
Tartalom