Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-22 / 51. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. december 22. Népgazdaságunk fejlesztéséneid I. évi fö feladatai (Folytatás az 1. oldalról) etallsta munkamegosztás elmélyülésé­nek jelentőségéről. Csehszlovákia részt vesz kijelölt nyersanyagágaza­toknak elsősorban a Szovjetunióval együtt történő fejlesztésében, az el­mélyülő termelési szakosításban és kooperációban. A szakosított termelés kiviteli részaránya már 30 százalékos. Manapság gépeink több mint 60 szá­zalékát hosszú távú programok alap­ján szállítjuk a KGST-országokba. EMELKEDETT AZ ÉLETSZÍNVONAL A négy év alatt továbbfejlesztettük a lakosság valamennyi rétegének ma­gas szintű anyagi fogyasztását, szo­ciális vívmányait és erősítettük szo­ciális biztonságérzetét. Az átlagos havi névleges bérek 12,2 százalékkal, lényegében tervszerűen emelkedtek. A lakosság munka- és szociális bevételekből származó pénz­jövedelme 18 százalékkal gyarapodott, s az idén eléri a 343 milliárd koro­nát. A személyi fogyasztás 8,5 száza­lékkal nagyobbodott. A lakosság tár­sadalmi fogyasztására az idén 133 milliárd koronát fordítunk, egy la­kosra számítva mintegy 8700 koronát. Az iskolaügy fejlesztésére négy év alatt 78 milliárd koronát, a kultúrára 22 milliárd koronát, az egészségügy­re, a szociális ellátás intézményeinek fejlesztésére csaknem 76 milliárd ko­ronát fordítunk. A bölcsődei férőhe­lyek száma 1970-hez képest mintegy* húsz százalékkal nagyobbodott, s meg­haladja a 85 ezret, 881 ezer gyermek jár óvodába, 200 ezerrel több, mint 1975-ben. Ebben a vonatkozásban az ötéves terv 1980-ra előirányzott szint­jét már az idén 17 százalékkal túl­lépjük. Ehhez nagyban hozzájárult a falu- és városgyarapltási és szépítést Z-akció is, melyet a nemzeti bizottsá­gok szerveznek. Ennek keretében ál­lampolgáraink társadalmi munkával 21 milliárd korona értékű művet al­kottak. A jelentés a kedvező eredmények mellett a problémákra és fogyatékos­ságokra is rámutat. Az általános gaz­dasági fejlődés, elsősorban az anyagi források kialakítása alacsonyabb szin­tű az ötéves tervelőirányzatnál és népgazdaságunk egyes fontos terüle­tein feszültség kíséri a feladatok tel­jesítését. Az előirányzathoz viszonyít­va lassabban gyarapodik a társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem. Feltételeztük például, hogy a nemzett jövedelem négy év alatt 21,6 száza­lékkal gyarapszik, a valóságban azon­ban 4,4 ponttal alacsonyabb gyarapo­dást értünk el. Ez körülbelül 23 és fél milliárd korona lemaradást jelent. A tervezettnél lassabban nő az ipari és építőipari termelés, s hasonló a helyzet a mezőgazdasági teljes terme­lésben is; e téren különösen nagy veszteségek értek minket. Arra számí­tottunk, hogy a mezőgazdasági terme­lés az idén 2,7 százalékkal nő, azon­ban tavalyhoz képest 3,9 százalékkal csökkent. Ül FELTÉTELEK SZERINT A jelentés a továbbiakban bírálja az újratermelési folyamat hatékonysá­gának nem kielégítő színvonalát. Az utóbbi négy év alatt a termelés anya­gi és energetikai igényessége ugyan 1,8, a bérigényesség pedig 4 százalék­kal csökkent, a tervezett mutatókat azonban nem értük el. Az állóalapok kihasználtsága nem fokozódik, hanem csökken. Bár a termékszerkezet-csere ciklu­sa felgyorsult, még mindig nem ki­elégítő a helyzet. Lassan emelkedik a termékek és technológiák műszaki színvonala. Aránytalanul hosszú az út a kutatástól a fejlesztésen át a ter­melésig. Ehhez jönnek még a további fogyatékosságok, a hosszú szállítási határidők s nem utolsó sorban a ke­reskedelemben az üzletkötés nem ki­elégítő színvonala. Ezek a fő okai annak, hogy nem sikerül nagyobb mértékben fedeznünk a behozatalt árak emelkedését a kiviteli árak emelésével, s a termelésben és a külkereskedelemben nem teljesítjük egészen a hatodik ötéves terv felada­tait. A jelentés további része behatóan foglalkozott a belkereskedelem minő­ségi feladataival. A lakosság vásárló­ereje 1970 óta csaknem 50 százalék­kal nőtt, s ez nyomást gyakorol a szolgáltatások színvonalára és az árualapokra Is mind a mennyiség, mind az áruszerkezet és a minőség tekintetében. A hazai piacon sok fo­gyatékosság észlelhető annak követ­keztében is, hogy nem teljesítették maradéktalanul a szállítási terveket. Ez elsősorban az iparcikkek egyes fajtáira vonatkozik. A továbbiakban a Jelentés részlete­sen taglalja az Irányítási rendszer gyakorlati tökéletességének fontossá­gát. Konkrét elemzések és összeha­sonlítások alapján bizonyítja, hogy a további fejlődés elengedhetetlen alap­ja a munka termelékenységének fo­kozása. A jelentés a továbbiakban a taka­rékosabb anyaggazdálkodást célzó in­tézkedéseket részletezte. Keresni kell a könnyebben beszerezhető pótanya­gokat, mindenképpen ésszerűsíteni kell a fogyasztást. Sokoldalúan nagyobb igényeket kell támasztanunk a termelés minőségével szemben. A hibás gyártmányok rekla­málása s az így keletkezett veszteség 1976-ban több mint kétmilliárd koro­na költséget jelentett, azóta is ezen a szinte maradt. A rossz gyártmányok elégedetlenséget keltenek a lakosság körében is. E tekintetben az élelmi­szeriparban, a közszükségleti cikke­ket termelő iparban a minőségi nor­mák következetes betartása váljék az üzemek, vállalatok és termelési-gaz­dasági egységek munkaeredményei megítélésének mércéjévé. A jelentés további szakasza a tudo­mányos-műszaki haladás eredményei érvényesítésének a fontosságát dom­borítja kí, s e téren kiemeli az ága­zatok, tudományos kutatóintézetek, a tervező és szerkesztő irodák haté­kony együttműködésének szükséges­ségét. A beruházások kérdésével kapcso­latban hangoztatja, hogy a legfonto­sabb feladatok megoldására kell össz­pontosulniuk, s a beruházóknak és a kivitelezőknek egyaránt emelniük kell a szervező munka színvonalát, ren­dezniük kell bonyolult kapcsolataikat. A jelentés a továbbiakban részlete­sen felsorolja, milyen tervszerű intéz­kedéseket kell foganatosítani az ener­giaforrások takarékosabb kihasználá­sára. Kulcsfontosságú feladatként emeli ki a gépipar minőségi színvo­nalának emelését. Megállapítja: komo­lyan aggasztanak bennünket olyan je­lenségek, hogy bár számos termékünk eléri vagy megközelíti a világszínvo­nalat, ám sok ágazat gyártmányai le­maradnak a nemzetközi élvonal mö­gött. A jelentés konkrétan*' bírálta a csehszlovák autóipart, mert nem tud­ja fedezni a pótalkatrész-szükségletet, s felelősség terheli a tehergépkocsi- és autóbuszparkban a javításokkal kapcsolatos nagy problémákért. U- gyanéz vonatkozik a brnoi Zetor és más, traktorokhoz pótalkatrészeket gyártó vállalatokra is. A jelentés következő részében a ta­karékos fémgazdálkodás jelentőségére hívja fel a figyelmet és újra aláhúzza a vegyipar növekvő szerepét iparunk fejlesztésében. PÓTOLJUK A MEZÜGAZDASÄG IDEI LEMARADÄSÄT A mezőgazdasági termelés fejleszté­sében a jövő évi terv megvalósítása során és az 1980-at követő időszakban meg kell valósítani a XV. pártkong­resszuson kitűzött és a 13. központi bizottsági ülésen konkretizált progra­mot, hogy fokozzuk az önellátottsá­got élelmiszerek és mezőgazdasági nyersanyagok termelésében. A legfon­tosabb feladat a növénytermesztés és az állattenyésztés közti arányok biz­tosítása és a takarmány-behozatal csökkentése. A jövő évi terv fő irány­zata az egész mezőgazdasági termelés fejlesztési dinamikájának megújulása. A növénytermesztés az tdel hiányos tervteljesítéshez viszonyítva 16 és fél százalékkal nő, ami tavalyhoz képest 4,4 százalékos növekedés. A gabona­termelésben jó eredményekre támasz­kodhatunk. 1977-ben 10 millió 300 ezer, tavaly pedig tíz és fél millió tonna gabonát takarítottunk be — ez eddig a legjobb eredmény. A tervben előirányzott feladat teljesítése — 11 millió tonna elérése — nem lesz könnyű, de kedvező időjárás esetén alaposabb gondozással, elsősorban szemeskukoríca-termesztési lehetősé­geink jobb kihasználásával elérhető. Az első lépéseket az őszi vetés befe­jezésével már megtettük. Ugyancsak fontos feladat a tömeg­takarmányok termelése. A részleges jó eredmények ellenére még nagy tartalékaink vannak. Kiaknázásuk azt jelenti, hogy a szántóterületen meg kell javítanunk a takarmányok össze­tételét, jobban kell törődnünk a lege­lőkkel és rétekkel, tovább kell bővíte­nünk a másodvetésű takarmányok ve­tésterületét. A takarmányok minősége és tárolása elsősorendű figyelmet ér­demel. A mezőgazdaságnak és egyes iparágaknak következetesebenn kell teljesíteniük a fehérjeprogramot, hogy javíthassuk és fokozhassuk a takar­mánykeverékek hatékonyságát. Ezek­ből ma már csaknem nyolcmillió ton­nát termelünk. A szövetségi minisztérium, valamint a nemzett mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztériumok, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok, a kutatóintézetek, a fajnemesítő állo­mások haladéktalan feladata, hogy már a következő években végrehajt­sák a helyzet fokozatos, gyors megja­vításának programját egész mezőgaz­daságunkban. Ennek szerves része a tömegtakarmányok betakarítási tech­nológiájának és betakarítása gépesíté­sének megoldása, a mezőgazdasági üzemek fokozatos műszaki ellátása különösen a lejtős és nehezen meg­közelíthető területek megművelésére. Ennek megszervezését a kormányok­nak rendszeresen ellenőrizniük kell. A probléma megoldása és a mezőgaz­dasági üzemek érdekeltségének foko­zása végett január 1-től emelkedik a tej és a vágóállatok, elsősorban a vá­gómarhák felvásárlási ára. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy hasonló programot kell kidolgozni és a követ­kező évtől megvalósítani a betakarí­tási és raktározási veszteségek csök­kentésére is, főként a burgonya és a cukorrépa esetében. A társadalom mind nagyobb össze­geket fordít a hústermelésre gabona és más takarmányok behozatalával. Ezért a mezőgazdasági üzemeknek jobban kell gazdálkodniuk a takarmá­nyokkal, figyelemmel kell kísérniük a havi fogyasztást, be kell tartaniuk a fogyasztási normákat. Ügyelniük kell arra, hogy a tartalékokat kiaknázzák. Megköveteljük a pártszervezetektől, hogy támogassák a kezdeményezést és következetesen ellenőrizzék az ered­ményeket. A hústermelés forrásaival nagyon megfontoltan kell gazdálkodnunk. Ez­zel összefüggésben és a talaj kihasz­nálása érdekében támogatnunk kell a hústermelők munkáját. Annak ellené­re, hogy a nagyüzemek egyre több állattenyésztési terméket termelnek, minden lehetőséget ki kell használni, hogy a háztáji gazdaságok és a kis­termelők növeljék a saját ellátásukat biztosító és a szerződéses hizlalás ke­retében történő hústermelést is. Ez megköveteli a mezőgazdasági vállala­tok nagyobb támogatását és segítsé­gét. A felvásárló szervezeteknek jobb szervezőmunkát kell végezniük, mert eddigi eredményeik nem felelnek meg a lehetőségeknek. A jövő évi terv több eszközt és be­ruházást irányoz elő a mezőgazdaság­ban. Ám nem tudunk minden köve­telménynek eleget tenni, annál fon­tosabb, hogy minden rendelkezésünk­re álló eszközt kihasználjunk. Ez el­sősorban a műtrágyára vonatkozik. Gépiparunk — á bonyolult helyzet el­lenére — á terveZfett mennyiségű és összetételű technikát szállítsa a mező­­gazdaságnak, beleértve a pótalkatré­szeket is. A jövő évi terv 17 ezer hektár ön­tözését irányozza elő, hogy így telje­sítsük a hatodik ötéves tervben rögzí­tett feladatokat. Az élelmiszeripar terve a hazai mezőgazdasági terme­lésből és a behozatalból származó nyersanyagellátásra épül. Az alapvető feladata, hogy kellő mennyiségű élel­miszeripari terméket szállítson t a piacra. Ezért fokozott erőfeszítéseket kell tenni e nyersanyagok jobb hasz­nosítására úgy, hogy teljes mértékben kihasználják ezeket, s az élelmiszer­ipari termékek minőségükkel és vá­lasztékukkal egyre jobban kielégítsék a fogyasztók igényeit. Az élelmiszer­iparnak jól kell gazdálkodnia az ál­lattenyésztési termékekkel és több csomagolt hentesárut kell juttatnia a kiskereskedelemnek. A jelentés további részében a szál­lítás problémáival foglalkozik, a bel­kereskedelemmel kapcsolatban kidom­borítja a bő áruválaszték megterem­tésének jelentőségét, majd részletesen kitér a pártmunka teendőire, s álta­lában a politikai munkára, mely a legfontosabb tényező — az ember ne­velése szempontjából elengedhetetle­nül fontos, hogy maradéktalanul tel­jesítsük a tervfeladatokat és előirány­zatokat. Csehszlovákia Kommunista Partia Központi Bizottságának 1979. december И-i határozata Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága 1979. de­cember 10-én és 11-én megtartott 14. ülésén értékelte a XV. pártkongresz­­szus gazdasági és szociális fejlesztési irányelveinek megvalósítása terén 1976 és 197,9 között elért eredménye­ket. Megtárgyalta a népgazdaságfej­lesztés 1980. évi fő feladatait, s a pártszervek és szervezetek e téren követendő eljárását. I. JÖVÄHAGYTA: 1. a CSKP KB Elnökségének a nép­gazdaságfejlesztés 1980. évi fő fel­adatairól szóló jelentést; 2. a népgazdaságfejlesztés 1980. évi fő feladatairól szóló határozatot; 3. a CSKP KB Elnökségének, Titkár­ságának és bizottságainak a CSKP KB 1979 márciusában megtartott 13. ülé­se óta kifejlett tevékenységéről szóló jelentést, 4. a CSKP Központi Bizottságának a Szovjetunió békekezdeményezésével kapcsolatos állásfoglalását. II. JÖVÄHAGYÖLAG TUDOMÁSUL VESZI: 1. a CSKP KB 14. ülésén elfogadott határozatok teljesítésének politikai és szervezési intézkedéseit, amelye­ket a CSKP KB Elnöksége jóváha­gyott; 2. a pártalapszervezetek 1980 janu­árjában és februárjában megtartandó taggyűléseinek fő irányairól szóló határozatot, amelyet a CSKP KB El­nöksége jóváhagyott: 3. a CSKP Központi Ellenőrző és Re­víziós Bizottsága által 1978 januárja és 1979 szeptembere között kifejtett tevékenységéről szóló áttekintést; 4. a CSKP KB 12. ülésén a tag­­könyvcserével kapcsolatban elfoga­dott határozat teljesítéséről szóló tá­jékoztatót. A CSKP KB 14. ÜLÉSÉNEK HATÁ­ROZATA a népgazdaság fejlesz­tése 1980. ÉVI Fö FELADATAIRÓL A CSKP Központi Bizottsága 1979. december 10-én és 11-én megtartott ülésén megvitatta és jóváhagyta a CSKP KB Elnökségének a népgazda­ságfejlesztés 1980. évi fő feladatairól szóló jelentését. Az 1980-as év jelen­tőségét növeli, hogy ez a hatodik öt­éves tervidőszak utolsó éve és a 7. ötéves terv kiindulási alapja. Népünk életszínvonalának további emelése céljából a Központi Bizottság hang­súlyozza, hogy biztosítani kell .a nép­gazdaság dinamikus és kiegyensú­lyozott fejlődését. Különösen nagy gondot kell fordítani a termelés in­­tenzifikálásának elmélyítésére, a fű­tőanyag-, az energia-, a nyersanyag­fogyasztás, valamint az önköltségek csökkentésére, a munkatermelékeny­ség növelésére és a gazdaságosság növelését célzó intézkedések követ­kezetes végrehajtására. Mindez, a Központi Bizottság egyes ülésein a legfontosabb népgazdasági ágazatok fejlesztésével kapcsolatban elfogadott határozatokkal együtt, gazdaságpoli­tikánk lényege. A hatékonyság növe­lésének fő útja a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és kihaszná­lása. Rendkívül fontos feladat első­sorban a gépiparban, a fő kiviteli ágazatunkban — a termékek műszaki színvonalának emelése és minőségé­­' nek javítása, a szállítási határidők le­rövidítése, a megrendelők igényeire való rugalmas reagálás, a szerviz­munkák és a pótalkatrészek bizto­sítása. A Központi Bizottság elvárja, hogy nagy gondot fordítsanak a fűtő­anyag- és energiaiparra, a főtünyag- és energiatartalékok kihasználására, különösen a folyamatos széntermelés­re és -szállításra, a CSKP KB Elnök­ségének és a szövetségi kormánynak azzal az állásfoglalásával összhang­ban, amelyet a fűtőanyag- és az energiaellátás helyzetével kapcsolat­ban az idén júniusban hagyott jóvá. Fontos társadalmi feladat, hogy gazJ daságosan hasznosítsuk a fütőanyag- és az energiatartalékokat, következe­tesen megvalósítsuk a fogyasztás ésszerűsítésének és a takarékosságnak távlati programját, s hatékonyan hasz­náljuk fel a fűtőanyagot és az ener­giát. Határozottan kell végrehajtani a beruházások helyzetének javítását célzó hatékony intézkedéseket, tö­rődni kell a befejezetlen beruházások számának csökkentésével, a munká­kat és a szállítási kapacitásokat a beruházások befejezésére kell összj pontosítani, a beruházásokon belül . növelni kell a rekonstrukciók rész­arányát, s átfogóan korszerűsíteni kell azokat a szakágazatokat, amelyek előmozdítják a termelés hatékony­ságának és az export jelentős növe­lését. A mezőgazdaságban fokozott erőt feszítéseket kell tenni a CSKP KB 13. ülésén elfogadott határozatok átfogó teljesítésére, mindenekelőtt fel kell számolni a növénytermesztés és az állattenyésztés aránytalanságait és fokozni kell a tömegtakarmány­­termelést. Elsőrendű figyelmet kell szentelni a gabonatermesztésnek, a hozamok és az állathasznosság növe­lésének, a takarmánygazdálkodás ész­szerűbbé tételének és mindenfajta veszteség korlátozásának. Az élelmi­szeriparban minél jobban hasznosíta­ni kel! a mezőgazdaság adta alap­anyagokat, javítani kell a termékek minőségét és bővíteni választékukat. A Központi Bizottság fontos poli-» tikai feladatnak tartja a belföldi piac mennyiségben, minőségben és választékban való áruellátását, hogy gondoskodni tudjunk a lakosság fo­­lyamatos ellátásáról élelmiszeripart termékekkel és iparcikkekkel. Nagyon sürgető feladat a közieken dés minőségének javítása, folyamatos­ságának és megbízhatóságának foko­zása, az átrakási munkák folyamatos­ságának biztosítása és a gazdaságos­ság érvényesítése, különösen az üzem­anyagok felhasználása terén. A Központi Bizottság elvárja az Irányító dolgozóktól, hogy teljes fele­lősséggel törődjenek minden munka­helyen a terv lebontásával, és meg­szervezzék a mennyiségi és minőségi mutatók átfogó teljesítéséért vívott mindennapos küzdelmet, mutassanak példát a fegyelem és a rend meg­szilárdításában és megkövetelésében. A CSKP Központi Bizottsága utasít-i ja a pártszervezetek és szervezeteket, a kormányokban, a központi ható- Ságoknál a nemzeti bizottságokban, a trösztöknél, a vállalatoknál és az üzemekben dolgozó kommunistákat, hogy szervező, politikai nevelő és kádermunkájukkal mozdítsák elő a jövő évi népgazdaságfejlesztési terv teljesítését, valamint a hetedik ötéves terv felelősségteljes előkészítését. A pártszerveknek és szervezetek-» nek összhangba kell hozniuk a Nem-* zeti Front eljárását és törekvését s a gazdasági vezetőkkel együtt széles­körű munkakezdeményezést és szocia­lista munkaversenyt kell kibontakoz-» tatniuk hazánk felszabadulásának 35, évfordulója tiszteletére. A kommunis­táknak példát kell mutatniuk. A párt­szerveknek és -szevezeteknek a tag­­könyveseiével kapcsolatos beszélgeté­sek gazdag tapasztalatait és tanulsá-» gait a párt aktivitásának további fo­kozására keli felhasználniuk. A Központi Bizottság nagyra érté­keli a dolgozóknak azt a kezdemé­nyezését, amely az év elején kelet­kezett rendkívüli helyzet következmé­nyeinek felszámolására irányul. A Központi Bizottság azzal a fel­hívással fordul a Nemzeti Front min­den szervezetéhez, minden dolgozó­hoz, hogy a hatodik ötéves tervidő­szak utolsó évében minden erejükkel Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa határozatainak kö­vetkezetes valóra váltásán fáradozza­nak. A CSKP Bizottságának a Szovjetunió békekezdeményezésével kapcsolatos állásfoglalása A CSKP Központi Bizottsága a KB Elnökségének és a szövetségi kor­mánynak október 12-i nyilatkozatával összhangban támogatja a Szovjetunió ama fontos békekezdeményezéséi, amelyet Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöknégének elnöke az NDK megalakulása 30. évfordulójának ün­nepségei során terjesztett elő. Ugyan­csak támogatja azokat a további kőnk. rét lépéseket és javaslatokat, ame­lyeket a Szovjetunió ős a többi szo­cialista ország a béke, a biztonság és a nemzetközi együttműködés meg­szilárdítására tett. Határozottan el­ítéli az Egyesült Államoknak és a NATO-nak azt a törekvését, hogy új tfpusú közép-hatótávolságú amerikai atomit gvverek nyugat-európai elhe­lyezésével katonai fölénybe kerülje­nek a szocialista országokkal szem­ben. Európának nincs szüksége fegy­verkezésre, hanem határozott lépé­sek kellenek a fegyverkezés leállítá­sára. Ezt a tényt figyelmen kívül ha­gyó kormányok súlyos felelősséget vállalnak magukra az egész emberi­séggel szemben. Az új szovjet kezdeményezés az egész világ előtt meggyőzően bizo­nyítja, hogy az említett célok llérése, az európai békés együttmflkö $s fej­lesztése érdekében sürgősen tárgya­lásokat kell kezdeni az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján. Tovább kell csökkenteni a katonai potenciálokat, erősíteni kell a külön­böző társadalmi rendszerű országok közötti kölcsönös bizalmat. Ezért a CSKP Központi Bizottsága teljes mér­tékben támogatja azt a javaslatot, hogy hívjanak össze értekezletet az európai katonai enyhülés és a lesze­relés kérdéseiről. Csehszlovákia kommunistái és egész népe a szocializmus javára végzett építő munkájukkal, a szocialista kö­zösség egységének és felzárkózott­ságának erősítésével mindenképpen támogatják ezt a lenini békepolitikát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom