Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-08 / 49. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1979. december I. Milliók lángokban A gyakori tűzvész azon tényezők közé tartozik, mely sokszor megzavarja igényes népgazdasági feladataink teljesítését. Az SZSZK-ban tavaly 1321 tűzvész pusztított. Ezek a tüzek az épületekben, a berendezésekben s a kü­lönböző anyagokban több mint hetvenhétmillió koronás kárt okoztak. A vörös kakas garázdálkodása következtében negyvenhárom személy életét vesztette, százötvenhatan pedig égési és egyéb sérüléseket szenvedtek. Ha utána számolunk, akkor kiderül, hogy Szlovákiában minden nap 3,6 tűz­eset fordul elő, több mint kétszáztizenkétezer koronás kárt okozva. A statisztikai adatok bizonysága szerint a legnagyobb tűzkárok a Me­­, zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium hatáskörébe tartozó szakága­zatot érték, ahol a tavalyi háromszáz­hatvan tűzeset következtében a kár huszonkilencmillió koronát tett ki. Második helyen az Erdő- és Vízgaz­dálkodási Minisztérium áll, harmadik helyre pedig a helyi nemzeti bizott­ságok kerültek. A tűzoltóegységek gyors beavatko­zása az üzemek és vállalatok dolgo­zóinak, valamint az állampolgárok hathatós segítsége folytán kétszázki­lencmillió korona olyan értéket sike­rült megmenteni, melyet a tűz köz­vetlenül veszélyeztetett. De nem hagy­hatjuk említés nélkül azokat a köz­vetett tűzkárokat, amelyek több eset­ben még a közvetlen kárt is felül­múlják. Ezerkilencszázhetvenkettő óta ta­valy fordult elő a legkevesebb tűz­eset, a tűzkárok értéke viszont növe­kedett A tűzesetek számbeli csökke­nése azoknak az intézkedéseknek köszönhető, amelyeket az SZSZK Bel­ügyminisztériumának Tűzvédelmi Fő- Igazgatósága a helyi nemzeti bizott­ságok és a szövetkezetek dolgozói fo­ganatosítottak. A hnb-ék és az efsz-ek tűzvédelmi szervei az ellenőrzéseik és az ellenőrző szemléik során nagy fi­gyelmet fordítottak azoknak az óvin­tézkedéseknek pontos betartására, a­­melyek az SZLKP Elnökségének az 1972. novemberi, a „Tűzesetek és balesetek keletkezéséről Szlovákia népgazdaságában“ megnevezésű hatá­rozataiból és az SZSZK kormányának a múlt években hozott intézkedései­ből erednek. Több ezer ipari és mezőgazdasági üzemben hajtottak végre tűzmegelőző szakfelügyeletet. Az ellenőrzések e­­redményeként több mint ezer olyan műszaki felszerelést és gépet vontak ki a termelésből, amelyek fogyatékos­ságainak következtében veszélyeztet­ték a munka- és tűzbiztonságot. A munkatörvénykönyv 73-as és 74-es számú előírásának a megsértése cí­men kétezerötvenhét intézkedést fo­ganatosítottak, s ezernyolcszázhar­mincnyolc esetben vetettek ki hely­színi bírságot. A tűzmegelőző szervek tehát követ­kezetesebben érvényesítették a tűzbiz­tonsági fogyatékosságok eltávolításá­ra vonatkozó törvényeket és előíráso­kat. Hogy az új épületeken elejét ve­gyék a tűz kitörésének, a tűzvédelmi felügyelőségek több ezer tervrajz ese­tében érvényesítették a követelménye­ket, s dolgozták ki állásfoglalásukat. Közel hatezer esetben vettek részt az építkezések helyének kiválasztásánál, illetve a felépített objektum átadásá­nál. Azokon az iskolázásokon, ame­lyet a tűzrendésze« technikusok ré­szére a tűzbiztonsági felügyelőségek szerveztek, tízezerhétszázan vettek részt. XXX A tűz keletkezésének leggyakoribb okai a következők: A villanyvezeté­kek, a gépek és a fűtőtestek helyte­len beszerelése, a helytelen anyagrak­tározás, az őrök hanyagsága — főleg munkaszüneti napokon —, a dohány­zás és a nyílt láng használati tilal­mának semmibe vétele, gyúlékony anyagokkal való szabálytalan bánás­mód, valamint a rossz műszaki álla­potban levő gépek és műszaki felsze­relések üzemeltetése. Hogy mi minden fordulhat elő a tűzbiztonsági rendelkezések megsze­gése következtében, azt az alábbi né­hány adat is bizonyítja: — Ezerkilencszázhetvennyolc VIII. 18. — Agrokomplex Nitra. A több mint tizenkétmillió koronás tűzkárt szakszerűtlen hegesztés idézte elő; — II. 21. — Tomášovcei Efsz: A százharmincháromezer koronás kárt a dohányzási tilalom figyelmen kívül hagyása okozta. — VII. 28. — Holtai (Holta) szövet­kezet. A kár száztizenötezer korona, a tüzet a kombájn ventillátorának mű­szaki hibája idézte elő. — VII. 21. — Palásti (Pláštovce) Efsz. A kár háromszáznegyvenezer korona, a tüzet egy túlhevült sebes­ségváltó-szekrény idézte elő. — IV. 28. — Honcei Efsz. A tüzet rövidzárlat okozta, a kár négyszáz­negyvenkilencezer korona. Ez a néhány példa is bizonyítja, hogy a bajt legtöbbször az emberek felelőtlensége és a kötelességek telje­sítésének elmulasztása okozza. (Folytatás a következő számban) CSIBA LÁSZLÓ Örökös készenlétben. Előtérben az ember A dolgozókról való komplex gon­doskodás terén kitűzött igényes fel­adatok megvalósítása érdekében a Szövetkezeti- Földművesek Szövetsége az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumával, valamint a mezőgazdasági dolgozók szakszerve­zetének szlovákiai bizottságával kar­öltve hosszútávú szocialista versenyt hirdetett az efsz-ek között az élet- és munkakörnyezet javítására. A ver­senyben minden évben legjobban helytálló tíz szövetkezet elismerésben és pénzjutalomban részesül. Az utóbbi években a verseny krité­riumai között igen fontos helyet fog­lal el a bölcsődék, az óvodák, az egészségügyi központok, a lakások építése, valamint az üzemi étkezdék bővítése és korszerűsítése. Szlovákiában ez év kezdetén a szö­vetkezetek kilenc (140 férőhelyes) saját bölcsődével és hatvannégy (1843 férőhelyes) óvodával rendelkeztek. Az 1980-as év végéig további tizenhét 280 férőhellyel) bölcsőde és száz (2800 férőhellyel) óvoda — építését tervezik. Más szervezetekkel társulva múlt év végéig tizenöt bölcsődét és száznyolcvannégy óvodát létesítettek, közel négyezer gyermek számára. Ezen az alapon jövő év végéig 49 böl­csődét és 420 óvodát akarnak felépí­teni, ami lehetőséget nyújt majd több mint nyolcszázötven gyermek elhelye­zésére. A SZFSZ szervezetei a tömeg­politikai tevékenységük során foko­zott gondot fordítottak arra, hogy a szövetkezetek vezetősége a szociális és kulturális fejlesztés tervének ki­dolgozásakor a bölcsődék és óvodák építésére is gondoljon. E létesítmé­nyek építésében igen jó eredménnyel dicsekedhetnek a Bratislava vidéke, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a trnavai, a lévai, a zvolení, a Banská Bystrica-i, a žilinai, a Dolný Kubín-i, a kassal (Košice), a humennéi, a svidníki és az eperjesi (Prešov) járás efsz-ei. Az üzemi étkezés meghonosításában is aránylag jó eredmények születtek. Szlovákia földművesszövetkezeteinek több mint hatvan százaléka üzemi konyhával rendelkezik, ahol összesen naponta hetvenezer szövetkezeti dol­gozó étkezhet. A tapasztalat azt bizo­nyítja, hogy az üzemi étkezés fejlesz­tésében azok az efsz-ek a legeredmé­nyesebbek, ahol a szociális bizottsá­gok aktív tevékenységet fejtenek ki. Említést érdemel, hogy az üzemi étkezés fejlesztésében elért sikerek mellett még jelentős tartalékok ta­pasztalhatók. Több helyrehozni való akad a meglevő üzemi konyhák kapa­citásának jobb kihasználásában, az ésszerű táplálkozás elveinek érvénye­sítésében, valamint abban, hogy a nyugdíjas szövetkezeti tagok is na­gyobb arányban részesüljenek üzemi étkezésben. Az üzemi étkezés színvo­nalát, kulturáltságát gyakran az el­avult konyha- és étteremberendezés csökkenti. A szövetkezetek többségé­ben megvan a lehetőség arra, hogy az említett fogyatékosságokat kikü­szöböljék. A SZFSZ szervezetei elkö­vetnek mindent azért, hogy az üzemi étkezés szövetkezeteinkben minden tekintetben a legmagasabb színvona­lat érje el. ]ozef Prokei mérnök A továbbfejlesztés hajtókerekei Az állattenyésztésben tevékenykedő szocialista brigádoknak a kö­zelmúltban Pieštanyban megtartott szlovákiai aktívája fényesen bizo­nyította, hogy a szocialista brigádmozgalom a fokozott munkaaktivi­tásnak, kezdeményezőkészségnek szinte kimeríthetetlen forrása. A leghatékonyabb eszköze mindazon tartalékok feltárásának, amelyek a termelés (okozását, a hatékonyság növelését, a minőség javítását segíthetik elő. A részvevők értékes hozzászólá­sokkal nemcsak hasznos tapaszta­latcserére, a bevált módszerek népszerűsítésére nyújtottak módot, hanem a fogyatékosságok, a ki nem használt tartalékok feltárásá­val keresték a lehetőségét annak, hogyan lehetne a brigádmozgalmat továbbfejleszteni, a szocialista ver­seny hatékonyabb formáit érvénye­síteni, az állattenyésztésben felme­rülő problémák kiküszöbölése és az igényes feladatok teljesítése ér­dekében. Napjainkban, amikor a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évének a küszöbén állunk, ezek a kérdések annál is inkább időszerűvé váltak, mert az állattenyésztés több ága­zatában lemaradás mutatkozik. Németh Jenő mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszterhelyettese beszámolójá­ban felsorolta az állattenyésztési termelés főbb mutatóinak teljesíté­sét, valamint a következő évi fel« adatokat, amelyek valamennyi tér­­mék eladási tervének fokozását irányozzák elő. Egyben rámutatott a hiányosságokra, a sürgős megöl« dásra váró problémákra is. A leg­komolyabb nehézségeket — mon­dotta —, amelyek gyakran kedve­zőtlenül befolyásolták a tervfel­adatok teljesítését, a mennyiség­ben és minőségben egyaránt hiá­nyos tömegtakarmányalap, vala­mint a gyenge minőségű takar­mánykeverékek okozták. Az 1976-os évhez viszonyítva bl« zonyos előrehaladás történt a szarvasmarha-állományok fejlesz­tésében, a tejhasznosság növelésé­ben és a borjúnevelésben. Sajnos, a tehénállomány bővítése, a hízó­­marhák súlygyarapodása, a sertés­­tenyésztésben pedig mind a kocák, mind a hízók hasznossága stag­nált. Beszámolójában körvonalazta mindazokat az intézkedéseket, a­­melyek szükségesek a felmerülő hiányosságok kiküszöbölése és az igényes feladatok teljesítése érde­kében. Az üzemekben valamennyi intézkedést elsősorban arra kell irányítani, hogy az állatok hasz­nossága a téli időszakban se csök­kenjen. Ez pedig megköveteli a tömegtakarményok veszteségmen­tes tárolását, a különböző adalék­anyagokkal ízesített szalma, vala­mint az élelmiszeripari mellékter­mékek és hulladékok teljes mér­tékű hasznosítását, továbbá az ab­rakkal való takarékosságot. Az el­következő időszakban is elsőrendű feladat marad a tehénállomány fejlesztése, a tejhasznosság növe­lése, a tej minőségének javítása, a fokozott gonddal és szakértelem­mel végzett borjú- és üszőnevelés, a sertéshizlalásban pedig a szük­séges mennyiségű malac biztosítá­sa, valamint a hízók súlygyarapo­dásának növelése. Az igényes feladatok valóravál­­tásában igen fontos szerepet tölte­nek be a szocialista brigádok. A- zonban a számtalan pozitívum mel­lett tevékenységükben még jelen­tős tartalékok rejlenek. Mindenek­előtt ki kell küszöbölni a gyakori formalizmust. Szükségszerű a mun­kájukat szervezettebben irányítani, a jobb minőség elérésére ösztö­nözni, s tevékenységüket minden tekintetben támogatni. A szocialista brigádokban rejlő erőről az a tény tanúskodik a leg­jobban, hogy szinte az összes részt vevő reálisnak tartotta az igénye­sebb feladatok teljesítését. De va­jon miben rejlik munkájuk sikeré­nek titka, s az eddigi tevékenysé­gük további javításának lehető­sége? Ondrejcsák Zoltán, a királyi (Králi) Együttműködés Efsz (ri­maszombati járás nyolc tagú te­henészeti szocialista brigádjának tagja — egyben az efsz zootech­­nikusa — azt vallja, hogy a tejter­melésben elért kiváló eredményt mindenekelőtt a megfelelő takar­mánykészlet biztosításának, de nem utolsó sorban a dolgozók ösz­­szefogásának, odaadó munkájának és politikai fejlettségének köszön­hetik. Persze a termelés fokozásá­nak még számtalan lehetősége van. Elsősorban az állattenyésztés többi ágazatára is ki kell terjesz­teni a szocialista brigádmozgal­mat. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az üszőnevelésre. A vezetőség részéről pedig célszerű lenne, ha több figyelmet fordítana a dolgozókról való gondoskodásda, főleg a szociális létesítmények építése terén. Németh Erzsébet, a Buzitkai Efsz (losonci járás) tizennyolc ta­gú brigádjának vezetője — aki a tehenészet ellető istállójában tevé­kenykedik — úgy vélekedik, hogy a vezetőségnek több megértést kel­lene tanúsítania a brigádok iránt, tevékenységüket jobban támogatni s mentesíteni minden formalizmus­tól. Ezen túlmenően a brigádokba csakis kiváló dolgozók kerüljenek, akik jó példájukkal, szorgalmuk­kal magukkal ragadják, nagyobb teljesítményre serkentik a többi dolgozót is. Számtalan példa bizonyítja, hogy ott, ahol a szocialista brigádok megfelelő támogatásban, irányítás­ban, politikai nevelésben részesül­nek, az eredmények sem marad­nak el. Klamarcsik Mária mérnök Felújították erejüket A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége Érsekújvôri (Nové Zámky) Járá­si Bizottsága az idén is fokozott fi­gyelmet fordított a szövetkezeti ta­gok üdültetésére és gyógykezelésére. Hazai üdülőközpontokban több mint ötszáz szövetkezeti dolgozó pihent. Említést érdemel, hogy a dolgozók számára a legszebb, a legérdekesebb üdülőközpontokat választották ki — így például a Magas-Tátra, Karlove Vary, Marianske Lázne, Prága, Luha­čovice, Piešťany — ahová hajdanában csak a dúsgazdag külföldiek vagy a hazai „felsőbb tízezer“ juthatott el. Külföldi üdültetésben kétszáznegy­venöt szövetkezeti dolgozó részesült. A Fekete-tenger és az Adria csoda­szép partján vagy a Balatonnál pi­henve, erőt gyűjtöttek a további igé­nyes munkához. Megismerkedhettek a baráti országok természeti szépségé­vel és kulturális gazdagságával. De ottlétük alatt több hasznos tapaszta­latcserére is sor került, a mezőgaz­dasági termeléssel kapcsolatban. A szövetkezeti dolgozók gyermekei a nyári szünidejüket hazai és külföl­di pionírtáborokban tölthették. Hazai pionírtáborokban közel hétszáz, kül­földön pedig több mint száz gyermek üdült. A dolgozók egészségének, védelme, megóvása és megerősítése is igen fontos szerepet tölt be a SZFSZ járási bizottságának tevékenységében. Szep­tember végéig több mint kétszáz szö­vetkezeti dolgozónak adták át а gyógykezelésre való beutalót. Ezen túlmenően gondoskodtak a bennfekvő és a rendelői gyógykezelés lehetősé­géről is, hazai és külföldi egészség­ügyi központokban egyaránt. A gyógy­kezelés ilyen formájában ötvenhárom szövetkezeti dolgozó részesült, közü­lük tizenöten Jugoszláviában. Ofga Darálóvá A galántai járásban megközelítő­­leg hatvan kollektíva versenyez a szocialista brigád cím eléréséért. E széleskörű mozgalom kibontakozása a termelés hatékonyabbá tételét ered­ményezte. A vállalások kiértékelése megmutatta, hogy a brigádok többsé­ge állta adott savót, és felajánlásai­kat teljesítették. Ennek kapcsán jó eredmények születtek az állattenyész­tés szakaszán. Bizonyítja ezt az, hogy a járásban több olyan gazdaság akad, ahol a termelési tervet rendszeresen teljesítették. A feladatok teljesítésében nagy sze­repet töltöttek be a szocialista brigá­dok. E tekintetben első helyen em­líthetjük meg a nádszegi (Trstice) földművesszövetkezet állattenyésztőit; végeredményben nekik köszönhető, hogy a gazdaság háromnegyedéves tejeladási tervét száztíz százalékra, a húseladás tervét pedig százkilenc százalékra teljesítette. A sertéshizla­lásban a tervezett hatvanhat deka­grammos napi súlygyarapodás! átla­got két dekagrammal sikerült növel­ni. Okét a sókszelőcei (Selice) föld­művesszövetkezet dolgozói követték. A hízósertéseket gondozó kollektíva kötelezettségvállalásában többek kö­zött szerepelt az állatok hasznossá­gának fokozása. Céljukat el is érték, felajánlásukat maradéktalanul teljesí­tették: a tervezett hatvanöt deka­gramm súlygyarapodási átlag helyett hatvannyolc dekagrammot értek el. Jó eredmények születtek a šoporôai gaz­daságban is. Kiváló munkát végzett a tizenhárom tagú brigád Töröková He­lena vezetésével. Vállalásuk szintén a sertéshústermelés túlteljesítésére irá­­rtyult. E nemes feladat teljesítéséhez úgy járultak hozzá, hogy növelték a hízósertések napi felhízását, s így kötelezettségvállalásuknak eleget tet­tek. E néhány példa arra enged követ­keztetni, hogy a szocialista brigádok Közösen egyesiért fontos szerepet töltenek be a terme­lésben, a tervfeladatok teljesítésében. Ezért szükséges, hogy azokban a gaz­daságokban is, ahol még szocialista brigádok nincsenek, mielőbb teremt­sék meg megalakításuk feltételeit. E tekintetben a galántai Május 9 Efsz-ben megtették a szükséges intéz­kedéseket, melynek hatására az el­múlt esztendőben tíz szocialista bri­gád száztíz taggal alakult. Ebből négy kollektíva a tehenészetben, négy a sertéstenyésztésben és két csoport a növendék állatok gondozásában dol­gozik. A csoportok közül kiemelkedik a pálovcei részleg tehenészetében te­vékenykedő hattagú brigád. Ez a bri­gád a szövetkezet büszkesége. Tevé­kenységét az eltelt időszak alatt nagyszerű eredmények fémjelzik. A brigád igyekezete arra irányult, hogy a tejtermelés színvonalát emeljék. A Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfor ' dulója tiszteletére vállalták, hogy 9800 liter tejet termelnek terven fe­lül. Vállalásukat a valóságban túl­szárnyalták. Hogy a szövetkezet há­romnegyedéves tejeladási tervét nem teljesítette, az nem rajtuk múlott. Itt megmutatkozik az emberi hozzáállás, a munkához való viszony. Mert ha a többi csoport is hasonlóan dolgozott volna, akkor bizonyára a szövetkezet összeredménye is jobb lenne. Annak ellenére, hogy a brigád ta« valy márciusban alakult, az Idén már a bronzfokozat várományosa. Ennek a titka egyszerű: a munkacsoport kez­dettől fogva egyet akart: minél jobb eredményt elérni, s ez mindannyluk érdeme, közös munkájuk eredménye. A brigádot a negyvenhat esztendős Sziivási István vezeti, aki közel húsz éve dolgozik a mezőgazdaságban. Pél­dás magatartásáért, szorgalmas és be­csületes munkájáért állami kitünte­tésben részesült. Az idén is méltókép­pen vizsgázott. Az év elejétől napi átlagban 12,22 liter tejet fejt tehenen­ként. A kollektíva másik élenjáró tag­ja Psota Július és ifj. Mišík Knloman. ök is maradéktalanul teljesítették fel­ajánlásukat, példát mutatva a többi dolgozónak és kollektívának. ^nt=<

Next

/
Oldalképek
Tartalom