Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-01 / 48. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. december 1. 8. ÉLET ÉS ISKOLA Az ereihiŇmes tanulás feltételei A tanulás tanításának problémakö­re, feladata a mai nevelésközpontú iskola egyik legösszetettebb, legizgal­masabb kérdése. A tanulni tanítás lé­nyegesen több, mint csupán didakti­kai probléma, különösen, ha beleért­jük az ismeretszerzésen túl az intel­lektuális és manuális tevékenységhez nélkülözhetetlen jártasságok és kész­ségek kifejlesztését, az erkölcsi men­talitás alakulását — a személyiség sokoldalú formálódását. A tanulás nem egyenlő az ismeretszerzéssel. Lé­lektani, fiziológiai, pedagógiai, szo­ciálpszichológiai vetületeiben maga az ember, a személyiség egésze a tét. A mindennapos tanulási gyakorlat olyan hiányosságokat produkál, ame­lyekre oda kell figyelnünk. A tanulók szinte minden tanulási feladatukat az emlékezet segítségével akarják meg­oldani. Gyakran folyamodnak a me­chanikus gyakorláshoz. Tennivalóik tekintetében nem tudják meghatároz­ni a legcélszerűbb sorrendet. Nem tudják, hogy a különböző tárgyakat különbözőképpen kellene tanulniuk. Előfordul, hogy nem képesek meg­szervezni tanulmányi tennivalóikat, továbbá nem tudnak az idővel helye­sen gazdálkodni. A tanítás és a tanulás egységes fo­lyamatot alkot. Az iskolai tanulás, a gyermek tanulási tevékenysége hosz­­szan tartó, az egész iskolai időt át­fogó szellemi tevékenység. Ez a szá­mottevő idő tanévekre, az órák rend­szerére és a tőlük elválaszthatatlan felkészülési időre oszlik. Az iskola munkahely, a tanulás egyféle munka, melynek végzését, mint minden más tevékenységet, el kell sajátítani. A gyerek becsületes, erejéhez, képessé­geihez mért iskolai helytállásával a kötelességét teljesíti, és nem járhat érte külön jutalom. Gyakran tapasz­talható, hogy a gyerekek óráról órá­ra megtanulják a leckét, de valójá­ban nem tanulnak meg tanulni. A ta­nulás időigényes, társadalmilag kívá­natos, az egyén szempontjából célsze­rű tevékenység. Azt sem szabad elfe­lejteni, hogy a tanulás Iskolás gyer­mekeinknél bizonyos fokig kényszerű­ségből végzett tevékenység is. Mikor eredményes a tanulás? Akkor, ha tel­jesítményképes tanulással párosul. Nagyon lényeges kérdés, hogy a tanu­lókat a tanuláson keresztül munka­szeretővé neveljük. A munka megsze­rettetésének kérdése nem mennyiségi kérdés. Nevelési szempontból a „munkahelyzet“ a döntő. Sok helyte­len nézet is van még a tanulás meg­ítélésében. Vannak, akik a tanulást nem tekintik munkának, vagy az ol­vasást fontos ismeretszerzésnek. Gya­kori tanulási nehézséget okoz a gyen­ge olvasási készség, a szórt figyelem, a lassú körülményesség vagy a túlzott felületesség, kapkodás. Egy iskolai, tájékozódó vizsgálat alapján a gyerekek általában ebéd után, kora délután végzik tanulmányi munkájukat. Többségük egyedül tanul, főként az édesanyák és a nagyobb testvérek segítenek a tanulásukban. A segítés módja általában az ellenőr­zés, a magyarázat és a kikérdezés. Az önálló tanulásra való felkészülésnek éppen úgy programja kell, hogy le­gyen, mint minden más tevékenység­nek. Ez a program magában foglalja az alábbiakat: napirend összeállítása, a tanuláshoz szükséges objektív fel­tételek biztosítása (tanulósarok), esz­közök helyes tárolása az energiataka­rékosság miatt, az idővel való helyes gazdálkodás. Meg kell ismertetni a tanulókkal a tanulás legfontosabb összetevőit, me­lyek a tanulás megszervezését, tartal­mi megoldását és az alkalmazott mód­szereket jelentik. Szervezés: a más­napi órák számbavétele, órarend használata, tárgyak tanulási sorrend­jének megállapítása, eszközök előké­szítése, pihenőműveletek megtartása. Tartalmi megoldás: az észlelések pontossága, a tanult szöveg megérté­se, a feladatok logikai szakaszokra bontása, szóbeli és írásbeli feladatok összekapcsolása, gyakorlati alkalma­zások. Az alkalmazott módszerek le­hetnek feidarabolásos, felosztásos, globális és kombinált tanulási módok. Ezeknek az összetevőknek az ismere­te szinte nélkülözhetetlen az eredmé­nyes tanulás érdekében. Érdemes megfigyelni, hogy az ott­honi tanulás során a rendetlen és hiányos eszközök miatt mennyi időt és energiát veszítenek a gyerekek. A tantárgyak tanulása szinte elképzel­hetetlen a tankönyv, térkép, munka­füzetek, feladatlapok, lexikonhaszná­lat, anyaggyűjtés nélkül. Miután a ta­nulás nem egyenlő a lecketanulással, más jellegű ismeretszerzéshez is szok­nia keli a tanulóknak (beszámolók készítése, tv-figyelő, napilapok, szak­lapok anyagából adatgyűjtés, rádió­figyelés stb.). Vannak tantárgyak, amelyekből mi, szülők keveset tudunk segíteni (orosz, matematika), viszont elengedhetetlen az állandó, következetes ellenőrzés, továbbá a tanulási feltételek biztosí­tása. Nem szabad engednünk a felü­letes tanulást, vagy a nem tanulást, annak eluralkodását, hiszen itt lénye­gében a munkaerkölcsről, a munka tiszteletéről, a munkáról való helyes viszonyról van szó. F. T.-nó HATHA A NÁTHA... Este úgy jöttek haza a mieink, mint az ürgék. Némelyik úgy verte össze a fogát, mint rezesbandás a cíntányórt. — Fázol? kérdem. — Nem én, csak átnyirkosodtaml Igen! Ez az! Ezzel kezdjük. A meg­hűlés, a megfázás ellen való óvakodá­­sok között a legelső a szárazság. A nedves test párolog és ezáltal sokkal gyorsabban hül és fázik meg, mint a száraz. Ne arra törekedjünk tehát, hogy sok nehéz, vagy vastag gúnyát szed­jünk magunkra nyirkos őszi időben, hanem arra, hogy az át ne ázzon, át ne nedvesedjen. Erre jók a vízhatlan gallérok és a sátorponyva köpönye­gek. Sőtl Kocsisember tudja, hogy sok­szor egy zsák is megteszi, aminek egyik sarkát beleüti az ember a má­sik sarkába, és úgy teszi a fejére, hogy a zsák végiglógjon a hátán. Az esőcseppek meg legurulnak, lebukfen­ceznek rajta és nem áztatják át a ko­csis kabátja hátát. AZ izzadAstol a megVäzAsig Ez volt a külső nedvesség. De ép­pen így kell óvakodni a belső ned­vességtől is. Most nem arra gondo­lok, amit egy kis jó borral, vagy pá­linkával befelé cselekszi az ember, pallérozgatván a gyomrát így nyirkos őszi idő esetén... Nemi Azt leheti Csak meg ne ártson! Hanem arra ve­tek, hogy lehetőleg vigyázzon arra: ki ne izzadjon, át ne nedvesedjék az ember teste. Hogyan is mondtam az előbb? A Mama, papa, gyerek együtt Együtt a család, de nincs már kö­zös téma. Miután ki-ki elmesélte, merre járt, mit csinált napközben, a múlt héten, kifogytak a szóból. Nincs közös program, nincs tennivaló. A gyerekek játszani kezdenek, és ez nem mindig tetszik a felnőtteknek. „Ne szaladgálj“, „Ne vadulj!“ — hang­zik minduntalan a figyelmeztetés. „Ülj le szépen te is a tévé elé, nézd, milyen érdekes!“ Attól függ, mi és kinek. A gyere­kekben nincs annyi kitartás, nem tud­nak olyan hosszan figyelni, és nem is jó, ha ilyen passzív szórakozásra szo­rítjuk őket. De hát mit lehet a szoba négy fala között játszani, különösen, ha látogatóként vannak ott a gyere­kek, és játékszerük nincs. A felnőtt néha nem is gondol rá, hogy lehet valami közös játékot kitalálni. Még áldozatot sem kell hozni, mert van­nak olyan játékok, amelyekkel kicsik is, nagyok is valóban jól szórakoznak. Lehet például kártyázni. Aki nem próbálta, nem is hinné, hogy a szá­molásra lusta gyerek milyen hamar megtanul számolni, ha erre szüksége van, hogy megnyerjen egy-egy partit. A dominózás is fejleszti a megfigyelő- és kombinálóképességet. Sok gyerek­kártya és társasjáték kapható, ame­lyek egy-egy meghatározott korosz­tálynak készülnek. Nemcsak szóra­koztatnak, ismeretterjesztők is. Van ahol a szerencse dönt, de többször jut szerephez az ügyesség, a kombináló­képesség, a fantázia. A felnőtt persze előnyben van. Jobban ismeri a szabá­lyokat, jobban játszik. Kétféle hibát lehet (és szokás) el­követni az ilyen közös játék során. Az egyik, hogy a felnőtt a gyereket korlátlanul hagyja nyerni. A másik, hogy nem veszi figyelembe, mennyire letöri az ifjú partnereket a sorozatos kudarc, és nem engedi nyerni őket. Meg kell találni az arany középutat. Sikerélményt is biztosítani és ideje­korán megtanítani a kudarc hősies elviselését. Vannak játékok, amelyekhez eszköz sem kelL A bújócskára csak a na­gyobb lakások alkalmasak. És ott is ügyelni kell, hogy az izgatottan sür­gő-forgó gyerekek kárt ne tegyenek magukban vagy a berendezésben. Ap­róbb tárgyak eldugása és' megtalálása megoldható, öröm forrá­­megegyezés azonban kis lakásban is Szórakozás, sikerélmény, sa. A megtalálás módja szerint alakul. Lehet kérdezéssel, vá laszolással vagy halkabb — a cél felé közelítve — hangosabb énekléssel út­baigazítani a keresőt. A kézről kézre vándorló gyűrűt már a két-hároméves is képes megtalálni — s ha kell, ész­revétlenül segíthetünk is neki ebben. A fekete-fehér-igen-nemtől a nagyo­kat magas szívonalon szórakoztató barkochbáig terjed a szellemi játékok választéka. Megannyi lehetőség, hogy kicsik és nagyok, felnőttek és gyere­kek jól szórakozzanak. Jó a hangulat, kellemesen telik az idő, élményekkel gazdagodnak a közös játék résztvevői — s a gyerekek észrevétlenül még tanulnak is: énekeket, népdalokat, új fogalmakat; társasághoz alkalmazko­dó, kulturált magatartást. ( —) száraz test nem párolog, tehát nem veszít hőt. Ezért ajánlatos könnyeb­ben, vékonyabban öltözni, vagy kiska­­bátra vetkőzni és úgy állni neki a munkának, hogy ki ne izzadjon az ember, meg ne fújja izzadtan a szél. Ha csöpögős az idő, az ingujj tetejére vegyük a vízhatlan köpönyeget és csak akkor öltözzünk föl melegebben, ha a munkát, az erőlködést abba­hagytuk. MEGINT A BACILLUSOK És tanuljunk meg még valamit igen jól. A náthának nem a megfázás az apja, az csak az anyja. Ahhoz, hogy egy nátha, vagy bármi más meghűlé­ses, megfázásos, orrcsurgó, tüsszögős, fejfájásos, lázas őszi megbetegedés létrejöjjön, bacillus kell. És természe­tesen kell egy beteg ember, akiről átragad, átköltözködik a bacillus mi­ránk is. Csakhogy amíg az erős, az edzett, a meg nem hült, meg nem fá­zott ember szervezete ellenálló és a rákecmeredett bacillus úgy jár, mint az a mag, ami a letaposott gyalogúira esik, addig a megfázott, legyengült, ellenállását vesztett test olyan a ba­cillus számára, mint a jól felszántott, megtrágyázott, megművelt föld a mag számára, hogy azonnal megtelepszik ott, kikel és betegséget, lázat terem. övakodAs MINDHALÁLIG Mit tegyen hát az ésszel élő em­ber? Vigyázzon magára! Okosan, cél­szerűen öltözködjön. Ha bőrig ázott, törülje testét szárazra és vegyen szá­raz ruhát. Ha nehezet dolgozik, könnyebbben kezdje és akkor kapja nyakába a nagykabátot, ha a nagyján ЙЧ van. No és végül kerülje a meg­fázott, tüsszögő, csöpögőorrú feleba­rátját. De mi lesz, ha a nátha elkap vala­kit? Az mit tegyen? Az első paragrafus az, hogy marad­jon pár napra otthon, ha nem is ágy­ban, de a melegben. Igyon forró teát, meleg bort, izzadja jól ki magát, és csak könnyű ételeket egyen. A másik paragrafus azt mondja: kövessen el mindent, hogy másokat meg ne fertőzzön, rá ne köhögjön, rá ne tüsszenjen mások ábrázatára. Ke­rülje a kisgyerekeket, ne akarjon mindenkivel kezelni és ha két-három nap alatt a baja meg nem szűnik, vagy ha forróság kínozza, okvetlenül hívjon orvost, mert komoly baj kere­kedhet belőle. BUGA DOKTOR „Egészség az esztendőben“ című könyvéből. ERESZTREJTVÉIh CSELÉNYI LÄSZLÖ: A CSODAKÖDMÖN (Kazah mess nyomán) Megjött a tél. Dermesztő és dühöngő. Olyan kemény hideg volt, hogy egyedül csak a jó meleg rókaprém, suba védhette meg.tőle az embert. Fagyoskodtk napről-napra Aldar-Kossze ugyan silány, csupa-lik ködmönében. Megy a sztyeppén csont-meg-bőr-vénség lován. Keze-lába dermedt. Lóg az orra. Didereg. Hogyan lábalhat ki e nyomorból? Fütyült a szél, égetett, szinte fülcimpáit marta. Kihalt a sztyepp. Sehol egy jurta. Sehol egy füstölgő kémény. S nem hallik sehol kutyaugatás. S hiába nógatja öreg, komor paripáját. Sörényét ha megrázza csak. S egyre nő a szél meg a fagy. Ki tudja, tán megfagy reggelre ő szegény feje. S ekkor észre­veszi, hogy jön valaki szemközt. Pompás járásáról 4 a lovát fölismeri a fukar báj! S a kópénak tüstént az eszébe jut, mi a teendő? Kitárja ködmönét, mely csupa lyuk. Elnyújtózik a nyeregben, s harsány nőtára fakad. Találkozik a két lovas szemtől szemben. Egymást köszöntik. A bájt jó meleg rókabőr-subája se melegíti, didereg csak s ámul, hogy Aldar-Kossze, sapkáját is félrecsapván, magát sűrűn legyezi, mintha forró nyári napon sütkérezne. Kérdezi tőle a báj: „Hát te, talán nem fázol?“ „Hideg csak a te subádban lehet. Az én ködmönöm bizony maga a hőség“ — szól Aldar-Kossze. „S minő egy ködmön ez?“ — így ámuldozik a báj. „Hát nem látod?“ „Látom. Csupa lik. Mintha varjak tépték volna ezer darabra.“ „Hiszen éppen ez a jó, hogy csupa lik. A szél az egyiken bejön, a másikon meg ki­megy. Oly melegem ezért van benne.“ El kell, hogy csaljam tőle...: „S mondd csak, mennyiért adnád el a ködmönt?“ •— kérdi a báj. — Drága-e vajon?“ „Semennyiérti Hisz megfagynék nélküle. Nem. Nem adom“. „Cseréljük el az én pompás rőkabör-subámra, nil“ .— mondja a báj. Ámde Aldar- Kossze, mintha hallani sem akarna erről, úgy tesz. Am titokban jól körül tapogatja félszemével a pompás subát s örül. A másikkal meg a fukar báj lovát szemléli meg. „A subát is odaadom, s még ráadást is fizetek“ — ajánlkozik újra a báj. „A pénzed nem kelt. De ha a lovad is adnád, úgy tán, ráállnék az alkura“. Megörült a báj. Tüstént le­vetette a bőrsubát s átült a sovány gebére, átadván a paripát, Aldar-Kosszénak. Magára húzza az a rökabőr subát és fölugrik a bá] paripájára. „Gyönyör így az élet“ — véli. S nyargal jurtáról jurtára a meleg subában. Alatta, mint a nyíl, a paripa. VÍZSZINTES: 1. Növény fejlődik belőle. 3. Lakásbe­rendezés. 7. Az el­ső nő. 10. Zamat. 12. Tudomány. 14. Literben vanl 15. Szlovák személyes névmás. 17. Az el­ső bárkás. 19. Né­met névelő. 20. Ékezettel hajadon. 21. Lengyel város. 22. Női hangnem. 24. Nem egészen üres. 26. Nátrium vegyjele. 28. Rés. 30. Tér peremei. 31. Tagadősző. 32. Befed. 33. Fantom. 34. Argon kémiai Jele. 36. Csillagkép. 38. Énekhang. 39. Mindenféle ócska­ság. 41. Japán gyöngyhalásznő. 43. Szerb népi tánc. 44. Esztergályos szlovákul. 45. Lé­tezik. 46. .. tak ikerszava. 48. Tö­rök katonai rang. 50. Növény. 52. Nemzetközi műnyelv. 54. A bratislavai autók jelzése. 55. Korszak. 57. Trombitahangok. 58. Na­gyobb edény. 59. Régi súlymérték. 60. Női becenév. 61. Gyarapodik. 62, Jó­kai személyneve. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első ré­sze, zárt betűk: n, e, p, s, a, t. 2. Névelő. 4. Járunk rajta. 5. Az idézet második része, zárt betűk: к, r, s, o. 6. Puha fém. 8. Római hat. 9. Az idé­zet harmadik része, zárt betűk: a, a, n, y. 11. Saját személyem. 13. A Bala­ton is az. 15. Kronométer. 16. Női hangnem. 17. Kukac. 18. Ék! 23. Fo­lyadék. 25. Görög betű. 27. Levegő görögül. 28. Házikó. 29. Méhlakás. 30. Évszak. 35. Paripa. 37. Lám. 39. A Lengyel Légiforgalmi Társaság neve. 40. Magyar sportegylet, 41, Jegyes, 42. Hazai textilszövetkezet. 47. Európai nép. 49. Japán nemzeti Játék. 51. Vá­ros Erdélyben. 52. Lendület. 53. Város Algériában. 54. Régi főnemesi cím. 56. Török apa. 57. Tibor Sándor, Beküldendő a függőleges 1., 5. és 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 45. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Szilárduljon tovább a csehszlovák—szovjet barát­ság! Vosztok 6 — Lebegyev — Hacsa­­turjan — Szaratov — Zsiguli — Szi­­dorovova. Könyvnyertesek: Katona Imréné, Dunatőkés (Dun. Klatov), Gazdag J6- zsefné, Százd (Sazdice), Ander Jaro* Slav, Szína (SenaJ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom