Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-03 / 44. szám

1979. november 3, SZABAD FÖLDMŰVES 13 módosítása A talajtermékenység növelésének lehetőségei és feladatai eddigi állapottal szemben sor kerül a rosszabb teltételek közt gazdálkodó és a alacsonyabb gazdasági színvona­lon álló vállalatok megerősítésére. A jobb feltételek között gazdálkodó és az átlagon felüli gazdasági eredmé­nyeket eléró vállalatokkal szemben pedig növekszik a termelés fejlesztési források hatékonyabb kihasználásá­nak igénye. Ezzel létrejön az alap­vető ökonómiai feltételek kiegyenlí­tettsége az összes mezőgazdasági vál­lalat számára. 5 A SZÖVETKEZETEK HOZZÄJÄRULÄSA A SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÁS KÖLTSÉGEIHEZ A jóváhagyott intézkedések kereté­ben emelkedik az efsz-ek részbeni hozzájárulása tagjaik szociális biztosí­táshoz az eddigi 12,5 százalékról az állami szektorban dolgozók béradójá­nak színvonalára. Egyben változnak a kiszámítás módjai is. A díjak magassága, amelyet a szö­vetkezet befizet, a dolgozó egész évi keresete alapján lesz kiszámítva az állami szektorban dolgozók béradójá­nak elvei alapján. Ennek következté­ben az efsz által fizetett hozzájárulás továbbra is az egyes dolgozók átlagos keresete szerint lesz megállapítva, úgy, hogy a keresetek alapján növek­szik vagy csökken. Az új módszer szerint az efsz által befizetendő ösz­­szeg az eddigi 12,5 százalékról 21,5 százalékra növekszik. Ezzel az intéz­kedéssel az efsz-ek kiadása 1,5 mil­liárd koronával növekszik, ez azonban megtérül a szövetkezeti szektornak a már említett ökonómiai eszközök mó­dosítása által. Ez a módosítás, azonkívül, hogy közelebb hozza az élő munka költsé­geinek színvonalát, a két szektor kö­zött, kedvezőbb feltételeket teremt a két szektor közötti együttműködési és integrálási kapcsolatokra és egyúttal lehetővé teszi a szövetkezeti tagok és más dolgozók nyugdíjalapjának egye­sítését. Egyben nagyobb gazdasági nyomást gyakorol a munkaerővel való jobb gazdálkodásra és kedvezőbb fel­tételeket biztosít a kézi munkaerőnek a technikával való helyettesítésére. Bizonyos mértékben mint szabályozó tényező hat a tagok keresetére, s ez lehetővé teszi a bérek túllépéséért fi­zetett adó megszüntetését. A tagokról és más dolgozókról való fokozott gondoskodás érdekében, va­lamint a termelés gazdaságosságénak növekedése iránti kollektív érdek el­mélyítése céljából előfeltételeket te­remt a kulturális és szociális alap nagyobb forrásának kialakítására. Er­re az alapra juttatott összeg egy tag­ra számítva 320 koronáról 380 koro­nára növekszik, míg a kiegészítő ösz­­szeg a nyereség öt százalékáról tíz százalékra emelkedik. Az efsz-ek gazdálkodásában érvé­nyesülő intézkedések ezáltal túllépik az ökonómiai jellegű intézkedések ha­tását és további lépést jelentenek a szövetkezeti dolgozók és a többi dol­gozó helyzetének közeledésében. «. az Állami gazdasagok ÖKONÓMIAI RENDSZERÉNEK MÖDOSITÄSA Köztudomású, hogy az állami gaz­daságok többsége jelentősen elmarad a szövetkezeti szektor mögött. Az okok elemzéséből kitűnik, hogy ehhez hozzájárul a jelenlegi irányításuk rendszere is. A legdöntőbb hiányosságok közé tartozik a tervezés. Ezen vállalatok termelési-pénzügyi tervei nélkülözik a terv egyes részeinek komplex egysé­gét, egymáshoz való kötöttségét és sok esetben a tervezés és a minőségi mutatók kevés realitást mutatnak. Ezzel a terv elveszti nemcsak an­nak az eszköznek a funkcióját, amely biztosítja a kitűzött feladatok és a kialakult feltételek közti egyensúlyt, de aktivizáló és mozgósító szerepét is, mert már kezdettől fogva világos, hogy a feladatok jó minőségben nem teljesíthetők. A tervszerű irányítás rendszerének másik problémája az, hogy a legtöbb állami gazdaságban nem teremtik meg a saját számlára történő gazda­ságfejlesztés feltételeit. Az állami gazdaságok legtöbbje teljesen függő helyzetben van az állami költségve­tésből nyújtott dotációtól, nemcsak az anyagi érdekeltség alapjának kialakí­tásában, hanem a fejlesztési szükség­letek pénzellátásában és a termelési költségek fedezésében is. Tekintettel ezekre a hiányosságokra, a tervezés­nél gyakran látni az anyagi szükség­leteket, azok csak utólag lesznek lát­hatóvá és az év folyamán rendkívüli juttatással lesznek fedezve. Az ilyen helyzet nem teremti meg az előfeltételeket az anyagi érdekelt­ség és a felelősség elveinek alkalma­zására a vezető dolgozóknál és a munkakollektívákban. Az állami gazdaságok irányítási rendszerének új elvei magukba fog­lalják a tervkészítés és a tervezés te­rére vonatkozó rendelkezéseket. Kö­vetkezetesen szolgálják: ф A terv egyes részei üsszekap­­csoltságának elmélyítését, a beruhá­zási szükségletek komplex megítélését és azok fedezéséhez szükséges anyagi források létrehozását. ф Ebben az összefüggésben pél­dául az úgynevezett zöld és más nem limitált beruházások összefoglalásáról van szó az építkezési beruházások összesített mutatóiba és ezzel pénz­ügyi fedezetük befoglalásáról a pénz­ügyi tervbe. Ezek a beruházások ed­dig nem voltak beiktatva és nem vol­tak figyelembevéve a vállalatok pénz­beli szükségleteinek tervezésekor. Ez nemcsak megvalósításuk korlátolt le­hetőségeihez, hanem egyúttal más cé­lok pénzbeli forrásainak megrövidíté­séhez is vezetett. Az új intézkedések a pénzforrások tartós hiányának fel­számolásához, vagyis az elégtelen ak­tivitás egyik okának megszüntetésé­hez vezetnek. • A tervezés területét érintő má­sik intézkedés az üzemeltetési köl­csönökkel való megterhelés állandó növekedése egyik okának eltávolítását célozza. Az új intézkedés szerint a pénzügyi terv készítésekor figyelembe veszik a forgalmi alap feltöltésének szükségességét úgy, hogy annak nö­vekedésével fedezve legyen az állat­­állomány növekedése és megmaradjon a forgalmi alap eddigi részaránya a többi készletek fedezésére. ф Egy másik rendelkezés a pénz­ügyi terv minőségi mutatói realitásá­nak növekedését célozza, főleg a tel­jesítménymutatók, a költségek és a nyereségképzés fejlődésének mutatói­ról van szó. Éspedig az eddigi fejlő­dés és a reális lehetőségek részletes elemzése alapján az állami gazdasá­gok hatékonyságának és gazdaságos­ságának növeléséről. Ami az ökonómiai eszközök terüle­tét illeti, hangsúlyozva van, hogy az állami gazdaságuknak pénzbeli szük­ségleteik döntő részét saját forrásaik­ból kelt fedezniük, hogy ezen az ala­pon elmélyítsék és kifejlesszék a gaz­dálkodás önálló elszámolási rendsze­rét, a chozrazcsot alapelveit. Ennek az intézkedésnek a realizá­lása biztosítva van egyrészt a felvá­sárlási árak rendszerének egykori módosításával, amely az állami szek­tor viszonylatában Í977. év feltételei között pozitív hatást mutatott az anyagi források kialakításában, körül­belül 900 millió korona értékben. To­vább a különbözeti járadék határának és terjedelmének növelése. Ennek az intézkedésnek a forrását azok az esz­közök képezik, amelyeket eddig az állami gazdaságoknak nyújtottak — utólagos juttatás formájában az év folyamán — a pénzügyi helyzetük rendezéséhez. Az állami gazdaságok gazdasági ön­állóságának megerősítésénél nem ke­rül sor más szervezetek megkárosítá­sára [például az efsz-ekére), de a pénzeszközök nyújtási módjának meg­változtatására igen. Az állami gazdaságok tervezésére és gazdálkodására vonatkozó intézke­déseket úgy kell értelmezni, hogy az egyik oldalon kedvezőbb pénzügyi feltételeket teremtenek fejlődésükre, valamint a chozrascsot elveinek érvé­nyesítésére, de egyúttal növelik fele­lősségüket is. Az egyes gazdaságok nem bízhatnak majd abban, hogy veszteségeiket fedezi az állami költ­ségvetés, mert őket terheli a felelős­ség azok fedezéséért, esetleg a kelet­kezett veszteségért viselik a követ­kezményeket is. Ez az állami gazdaságok differen­ciálódásához vezet és a minőségi munka szükségességének felismerésé­hez, valamint problémáik következe­tesebb megoldásához, legyen az szer­vezési, káder vagy más tevékenység. Az ökonómiai eszközök módosítása csak akkor hozhat eredményt, ha a vállalatok és az irányító szervek te­vékenyen látnak hozzá a tárgyi kér­dések megoldásához közvetlenül a termelésben és annak megszervezésé­ben. Ezért szükséges mindenhol rész­letesen megismerkedni a módosítá­sokkal és alkalmazni azokat az egyes kerületek, járások és vállalatok konkrét viszonyaira. Az új gazdasági feltételeket alkal­mazni kell a munkakollektfvák és dolgozók anyagi érdekeltségének rendszerére. Csak ilyen feltételek mellett teljesülhet mindaz, amit az ökonómiai eszközök módosításától várunk. Já vásárúti (Trhová Mýto) szék­­hellyel gazdálkodó Csehszlo­vák-Szovjet Barátság Efsz 1977-ben nyerte el mai méreteit egyesüléssel. Az egyesült szövetkezet 4749 hektáros területével a dunaszerdahelyi (Dunaj­ská Streda) járás második legnagyobb gazdasága. A szövetkezet tagsága az egyesülés első évében gabonafélékből 61,2, cukorrépából 409,8, kukoricából 63,6, az évelő takarmányokból pedig 96,8 mázsás hektárhozainátlagot ért el. Ugyanakkor az efsz állattenyésztése is magas színvonalú. Ha a bruttó ter­melést összehasonlítjuk azokkal a ter­melési mutatókkal, amikor a szövet­kezetek még külön-külön termeltek, akkor az egyesült szövetkezet bruttó termelése is jóval többet mutat. Az eredményeket meghatározó tényező­ket, melyek döntő szerepet játszottak a hozamok növelésében, az eredmé­nyes és ésszerű gazdálkodás kialaku­lásában sok lenne felsorolni. Annál is inkább, mert egy-egy mezőgazdasági termék termelésében szerephez jut a termőföld minősége, az időjárás, a biológiai, a kémiai tényezők, a köz­­gazdasági szabályok, a technika, a leleményesség, a vezetői stílus stb. AZ ISTÄLLÖTRÄGYA ÉRTÉKE Mint minden gazdaságban, ebben a szövetkezetben is döntő fontosságú feladat a növénytermelés termésátla­gainak és a termésingadozások mér­séklése. A gazdagabb termelés kiala­kítására viszont nagy hatással van a talaj termőereje. Ezért fontos feladat­nak tekintik a talaj termőképességé­nek fokozását. Fontos e témával fog­lalkozni, annál is inkább, mert az in­tenzív műtrágyahasználat következté­ben több gazdaságban elhanyagolták az istállótrágya s általában a szerves trágyák használatát. A szövetkezetben évente körülbelül harmincnyolcezer tonna hagyományos istállótrágya és hétezer tonna híg­trágya képződik. A rendelkezésükre álló szerves trágyát maximálisan hasznosítják, s évente átlagosan hét­­százötven-nyolcszáz hektáron végzik el az istállótrágyázást. Megfigyeléseik szerint a jó minőségű istállótrágya alkalmazásával Itatásosán növelhető a talaj tápanyagszolgáltató képessége. Az ősz elején beszántott istállótrágya nagyobb része még az év folyamán át­alakul növényi tápanyaggá. Az ilyen agrotechnika alkalmazásával a növé­nyek fejlődésének kezdősebessége nö­vekszik, s jobban tűrik a szárazabb időjárást is. Az istállótrágya javítja a talajszerkezetet is. Lazább talajokon csökkenti a szél romboló hatását, a kötött talajokat pedig lazábbá teszi. AZ ISTÄLLÖTRÄGYA HATÓANYAGA — A műtrágyázás, a növényvéde­lem, a korszerű agrotechnika a fajták termőképességének fokozása lökés­szerűen elősegítették a terméshoza­mok növekedését. A látványos ered­mények sajnos elterelték a figyelmet olyan kérdésekről, amelyek a műsza­ki haladás időszakában sem veszítet­tek időszerűségükből. Ezek közül el­sőként az istállótrágyázást kell emlí­tenünk — fogalmazott tömören Varga István mérnök főagronómus és Né­meth Imre mérnök. A szövetkezet két szakembere az istállótrágya értékét az alábbiakban így foglalta össze: # Az istállótrágya javítja a talaj­­szerkezetet, kedvező hatással van a talaj vízgazdálkodására, s a tenyész­­ido folyamán a növényzet számára megfelelő tápanyagszolgáltatást nyújt. ф Felhasználása csökkenti a táp­anyagpótlás önköltségeit. Az istálló­trágya kezelésének és felhasználásá­nak költségei sokkal alacsonyabbak és hamarabb megtérülnek, mint az istállótrágya hatóanyagának megfele­lő műtrágyáé. ф Az istállótrágyával jelentős mennyiségű NPK kerül a talajba, ton­nánként körülbelül tizenöt-tizenöt ki­logramm. Megtalálható benne minden elem, amely szükséges a gazdag ho­zamot adő növényállomány kialakulá­sához. # Több talajfajtánál javítja a mű­trágyák hatékonyságát. KEZELÉSI MÓDSZEREK Az almos Istállótrágya kezelése Л lévai (Levice) Közös Mezőgaz­** dasági Állattenyésztési Válla­latról bátran elmondható, hogy egyi­ke a járás legjobb 1 mezőgazdasági üzemeinek. Tervfeladataikkal az év valamennyi időszakában sikeresen megbirkóznak. Eredményeiket vizsgál­va megállapíthatjuk, hogy az egyes termelési mutatókat a tavalyi évhez viszonyítva buszonnégy-negyven szá­zalékkal növelték. , A vállalat valamennyi szakaszon teljesítette felvásárlási tervét. A leg­­kézenfoghatőbb eredmények a tojás értékesítésénél mutatkoznak. A há­romnegyedév eredményei alapjan 97,6 százalékkal több tojást adtak a nép­gazdaságnak, mint az elmúlt év ugyanazon időszakában, összesen 18 millió 850 ezer korona értékű terme két kellett volna a piacra adniuk, a több gazdaságban kívánnivalót hagy maga után. Igaz még várat magára az almozás gépesítése, viszont a ki­trágyázás, a trágyakazal rakása a mai technikával szinte mindenütt megold­ható. Üzeme válogatja, hogy a kelet­kezési vagy felhasználási helyen érle­lik-e az almostrágyát. Az viszont tény, hogy a trágyakazalnak mindenütt mértani idomhoz kellene hasonlítania, nem pedig szeméttelephez, ahol a trá­gva közé sok alkalmatlan anyag ke­rül. A vásárúti szövetkezet minden tele­pén megoldották az almostrágya szak­szerű kezelését. Kibetonozott trágya­telepeik vannak, ahol a kitermelt mennyiséget rendszeresen kezelik. Az istállótrágya kezelése mellett feltétlenül szólnunk kell a hígtrágya­kezelésről és ésszerű hasznosításáról is. A hígtrágya kedvezőtlen tulajdon­ságai mellett megfelelő feldolgozás esetén nagy tápanyag-tartalommal rendelkezik. Ennek ellenére mezőgaz­dasági üzemeink többségében a híg­trágya szántóföldi hasznosítását csak kényszerből végzik, vagy felhasználá­sáról teljesen lemondanak. A meglátogatott szövetkezetben az istállókból kikerülő hígtrágyát két­féleképpen hasznosítják: ф Szivattyúval homogenizálják, s a gabona, illetve a kukorica tarlókra öntözik. # A hígtrágyát felszívóanyaggal keverik és komposztálják. HfGTRÄGYAKEZELÉS KOMPOSZTOLÄSSAL Az alistáli (Hroboúovo) tőzegkiter­melő- és feldolgozó üzemben kél nagykapacitású hígtrágyatelepet léte­sítettek. A feldolgozó üzem eljárásai szerint a hígtrágyát tőzeggel keverik s komposztálják. A komposztálás so­rán a környezetvédelmi és állategész­ségügyi szempontból legveszedelme­sebb fekáliás fertőzési lehetőségek — Clostridium, Fekal conform — a ma­gas hőmérséklet és a komposztálódási folyamatok hatására minimálisra csökkennek. Évente átlagosan 3330 tonna kiváló minőségű szilárd trágyát nyernek, melyben az NPK értékek kedvezően alakulnak, s a keverék szervestrágya­ként jól hasznosítható, főképpen a kertészeti növények termesztésében. A FELHASZNÄLÄS TECHNOLÓGIÁJA Nem alkalmazzák az Istállótrágya robbantásos terítését. Eljárásuk ezen valóságban azonban 28 millió 390 ezer korona értékű tojást és baromfihúst adtak erre a célra. Egy kilogramm mennyiségnek meg­felelő tojás előállításához csupán 2,34 kilogramm szemestakarmányt, egy ki-Elenjiri logramm baromfihús kitermeléséhez pedig mindössze 2,39 kg baromfitápot használtak fel. Alacsony az elhullási átlag Is. A legkomolyabb problémáik az épít­kezések területén vannak. A Győrö­dön (Veľký Ďúr) épülő sertéstelepen például az idén közel tizenöt millió a téren is megfontolt. Véleményük szerint a robbantásos terítési módszer szervezési része nem megoldott. Ke­vés a robbantást végző szakember, többször gondot okoz a robbanóanyag és a robbantózsinór beszerzése. A ku­pacokban álló trágya — a robbantá­sos terítés elhúzódása következtében — sokat veszít hatóanyagából. A trá­gya tápanyagvesztsége elérheti az öt­ven százalékot is, s ez főképpen a N-re és a szervesanyag mennyiségére vonatkozik. A trágya maximális hatóanyagának a megőrzése érdekében a betakarítás után erőiket azonnal a trágyázásra összpontosítják. A trágya gépi teríté­sével párhuzamosan hozzákezdenek a trágya leszántásához. Nem feledkez­nek meg a régen bevált —, de ma már ritkán alkalmazott — hengere­­zésről sem. így biztosítják a trágya borításának gyors folyamatát. CUKORRÉPA ÉS AZ ISTÄLLÖTRÄGYA Az eredményes eukorrépatermesztés istállótrágya nélkül elképzelhetetlen. Az utóbbi időben azonban néhány gazdaságban az istállótrágya gyomo­­sító hatása miatt kerülik a cukorrépa alá történő alkalmazását. Helyesen járnak el a vásárúti szö­vetkezetben, ahol többnyire a cukor­répát megelőző kalászosok alá hord­ják ki az istállótrágyát. A kalászosok vegyszeres gyomirtása megoldott, s mivel sokkal kevesebb bőrt igényel­nek, mint a cukorrépa, az utóbbi szá­mára kellő mennyiségű bór marad a talajban a kalászosok lekerülése után is. Észrevételeik szerint a jól kezelt és időben leszántott trágyánál különben sem állhat fenn az eígyomnsodás ve­szélye. ÖSSZEGEZVE. Az istállótrágya értékét már apáink is jól ismerték. Annyira jól, hogy a nágvadagú műtrágyák alkalmazásakor gyakran vetették fel á kérdést: vajon istállótrágya nélkül eredményes lesz-e nővén v termesztésünk? Aggodalmuk sainoá, iogosnak bizonyult. Nem vé­letlen, hogy az istállótrágya jelentő­sége útra a talajerőgazdálkodás kö­zéppontjába került. Értékét meg kell toldani azokkal az eddig kellően nem értékelt hatásokkal, melyek gazdagít­ják a termőtalajt, s gazdagabbá teszik a termést. koronás beruházást kellett volna meg­valósítani. a valóságban azonban csak kétmillió koronára futotta a szállító­­vállalat erejéből. Az Agrostav Mező­­gazdasági Építkezési Vállalat ugyanis munkaerőhiánnyal küzd, ezért az épít­kezésen levő munkagépek csak rész­ben voltak és vannak kihasználva. Ugyanakkor a Gényén (Géüa) épült baromfihizlalda már elkészült, s je­lenleg az építkezési hiányosságokat távolítják el. Jó ütemben folyik a szo­ciális létesítmény építése is. A közgazdasági mutatókat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a vállalat ter­melési tervét közel három és félmillió koronával lépte túl, ami egymillió öt­­százkilencvenkilenc koronás tiszta jö­vedelemhez vezetett. Ez az összeg 55,2 százalékkal magasabb, mini ta­valy. (ábel) Csiba László I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom