Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-03 / 44. szám

Volt mit bemutatni A Szlovákiai Gyümötcsészek és Kiskertészek Szövetségének garaingyörgyl (Jur nad Hro­nom) helyi szervezete az idén Is megrendezte a hagyományos gyümölcs- és zöldségkiállítást. A szervezet tagjai bemutatták mind a fóliasátor alatt, mind pedig a szabadföldben termesz­tett zöldségfélék széles válasz­tékát. Különösen szép termé­­kekkkel mutatkozott be a kiál­lításon Toinasovsky András. Kar­fioljával első dijat nyert. Nagy volt az érdeklődés az Olaszor­szágból behozott sárga paradi­csompaprikája iránt is. Stanko Anna nagyon szép sárgarépával és petrezselyemmel szerepelt a kiállításon. A példányok а 35— 40 dekát is meghaladták. A szőlőfajták közül a „Pan­nónia kincse“ volt a legértéke sebb. A fajták megtekintésénél egy igen érdekes eset játszó­dott le: Kovács Laci bácsitól (az egyik rendezőtől) a látoga­tók közül többen megkérdezték, hogy ki az a „Kocsis Irma“, aki az egyik fajta szőlőt kiállította, mert ők Ilyen nevű lakost sem Garamgyörgyön, sem a környé­ken nem Ismernek... Távol áll­va elmosolyodtam, hogy ez a valóságban nem lakos, hanem az egyik szőlőfajta. Én ezt on­nan tudtam, hogy a nagyapám kertjében Is megtalálható. A legtöbb gyümölcsfajtával Ciriák András szerepelt a kiál­lításon. „Starking“ almafajtájá­val első díjat nyert. A látogatók a kobakosok né­pes családjával is megismer­kedhettek. A takarmánytökböl a legnagyobb példány megha­ladta a 27 kilogrammot. A kiállításról a virágok sem hiányoztak. Gergő Lajos fiku­­szával nyert első díjat. Többek között Kácser Béláné is szép virágokkal mutatkozott be. A kiállítás községünk, vala­mint a környék falvai lakossá­gának szép élményt és Ismere­tet nyújtott. Nekem különösen a szőlőfajtával kapcsolatos epi­zód tetszett. DUBA EDIT, Vili. oszt. tanuló «•«••«•■•«••••■■■•■•■■■■■■■•■■•■«■■•■■•■•«•••■«•■■iá Zöldpaprika télen is! A paprikabetakarítási Idény végén a nagyobb mennyiség hasznosítása gyakran jár gon­dokkal. Ezeken a gondokon szeretnék enyhíteni, illetve egy tárolási eljárást ismertetni. A betakarított termésből a közepes nagyságú, egészséges paprikákat válasszuk ki. A pap­rika csutkáját tőben éles késsel vágjuk be, majd a vágás helyé­re közönséges égő gyertyából faggyút cseppentsünk. fgy ugyanis a paprika nem kap le­vegőt, s belülről nem indul romlásnak. Az eljárás során azonban arra kell ügyelni, hogy a faggyúcsepp az egész vágási felületet beborítsa. Ezt követően a paprikát egyenként csomagoljuk papírba (újságpa­pír is megfelel). Legjobb, ha a papírt tölcsér formába hajtjuk össze, ebbe belehelyezzük a paprikát és a tölcsér tetejét is összehajtjuk. Ugyanúgy, mint valaha a kimért cukorkát cso­magolták az üzletekben. A gon­dosan becsomagolt paprikákat tegyük egy papírzsákba, és azt száraz, lehetőleg sötét élés­kamrába akasszuk fel. Az így tárolt paprika fogyasztható ál­lapotban marad, s akár feb­ruár végéig is eláll. Hosszú tá­rolás esetén a paprika — a víz­­veszteség miatt — ugyan kissé fonnyadni kezd, de az íze nem változik. Részemről a szabad­földben termesztett paprikát a tárolás szempontjáből jobbnak tartom, mint a fóliasátor alatt hajtatottat, mert az utóbbi véle­ményem szerint kevésbé elálló és jobban fonnyad. Az említett tárolási eljárással — a többi konzerválási lehető­ség mellett — lényegesen meg­hosszabbíthatjuk a zöldpaprika­fogyasztás idejét, gazdagíthat­juk az éléskamra választékát, ráadásul lehetőség nyílik arra is, hogy a megtermelt vitamin­dús paprikát maradék nélkül és ésszerűen értékesítsük. PAVEL PLAVEC, Kolárovo Egy kis ízelítő a kiállításról. ЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛДЛЛЛЛЛЛ Fogyasszunk „szegecselt“ almát! A vitaminforrásként nagyra becsült alma még egészségesebb, ha elfogyasztása előtt 24 órával nyolc vasszeget vernek a gyümölcsbe, egészen a magházig. A szegek 20 millgrammra növelik az alma húsának vastartalmát. Ez messze elegendő az emberi szervezet napi vasszükségletének fedezésére. A lengyel népi gyógyászat régi háziszerének hatását amerí* kai táplálkozástudósok most állatkísérletekkel ellenőrizték. A vasat tartalmazó almával táplált patkányok szervezete any* nyl vashoz jutott, mint azok a rágcsálók, amelyeknek a táp­lálékába vasszulfátot kevertek. A rozsdaálló vagy acélsze­gekből nem jut vas az almába, az ónozott szegek használata pedig egyenesen veszedelmes: ezek ugyanis mérgező kadmium* nyomokat tartalmaznak. A szeggel televert almák megőrzik jellegzetes almaízüket, jóllehet a gyümölcs húsa helyenként barnára színeződik. (—) A Szlovákiai Gyürnölcsészek és Kiskertészek Szövetségének Érsekújvár! (Nové Zámky) já­rási Bizottsága és helyi szerve­zete nemrégiben gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítás kere­tében mutatta be a járás kis­­kertészeinek, kertbarátainak szemetgyönyörködtető termé keit. A „Dolgozzunk úgy, hogy hazánk virágzó kertté váljon“ jelszó jegyében megtartott ki­állításon az egyik helyiségben a szorgos kertbarátok alma-, körte-, szőlő-, dió- és ősziba­rackfajtáit, a másik helyiségben pedig a zöldségfélék (paprika, káposzta, paradicsom, tök, ka­ralábé stb.) és a virágok leg­különbözőbb fajtáit láthattuk. Az egy hétig tartó kiállítást többezren tekintették meg. A legszebb termékeket az ér-Sikeres kiállítás Fotó: BISÍo tékelő bizottság díjazta, ebből ízelítőül csupán néhány hév közlésére szorítkozhatunk. Első helyezést többek között ifj. Ré­vész Ferenc ebed! (Obid) kert­barát (szőlő), Tóth Zoltán, Mandák Tibor, Ifj. Révész Fe­renc és Pántié Ľudovít (alma]. Kosara Rudolf lipovái és Széli Gyula, órsekújvári kertbarát (körte), Lipták József mérnök, bánovi kertbarát (káposzta és paprika). Takács Lajos érsek­újvári kertbarát (paradicsom és kaktusz), Lengyel Ferenc (fűszerpaprika), Luzsica Erzsé­bet (dália) stb. nyertek. A kiállítás méltóan bizonyí­totta, hogy odaadással és szak­értelemmel még a szeszélyes időjárás ellenére is lehet kiváló termékeket előállítani. PÉNZES ISTVÁN, Zemné 1 Amikor október ttzenne­­** gyedikén Zilinára láto­gattam, hogy megtekintsem a fiatal tenyésztők szlovákiai ki­állítását, meglepődve tapasztal­tam: az idén piár az ötödik szlovákiai kiállítás megrendezé­sére került sori Andrej Korvini elvtárstól, a Szlovákiai Kisállat­tenyésztők Szövetsége mellett működő bizottság titkárától megtudtam, hogy a fiatal te­nyésztők első szlovákiai kiállí­tására 1973-ban, a bratislavai nemzeti kiállítás keretében ke­rült sor. Ezen a kiállításon ti­zennégy tenyésztőkor száznégy állattal képviseltette magát. A fiatal tenyésztők második találkozójára 1976-ban, a tren­­ríni járást állatkiállítás során került sor, amelyen már het­vennégy kiállító szűznyolcvan állattal vett részt. A harmadik szlovákiai kiállí­tást 1977 novemberében a nit­­rai nemzeti kiállítás szerves ré­szeként rendezték meg, ame­lyen száznegyvenöt fiatal te­nyésztő százharmincöt galam­bot, százötven kaparóbaromfit és százhetven házinyulat muta­tott be. Ezen a kiállításon há­rom fiatal tenyésztő elnyerte a legnagyobb (Sampion) tenyész­tői elismerést. A fiatal tenyésztők negyedik szlovákiai kiállítására tavaly szeptemberben Nitra-lvánkán került sor, amelyen százhatvan­nyolc tenyésztő, ötszázötvenkét állattal szerepelt. Természete­sen, a fiatal tenyésztők még több ktsebb-nagyobb kiállításon szerepeitek kedvenceikkel... E bevezető után azonban tér­jünk vissza az idei kiállításra. A fiatal tenyésztők ötödik szlo­vákiai kiállítását a nemzetközi gyermekév, az SZNF 35. és a SZISZ Pionírszervezete megala­kulásának 30. évfordulója je­gyében rendezték meg. Ezen a kiállításon a közel kétszáz fia tál tenyésztő kétszázöt galam­bot, száznyolcvanhét baromfit, szűznyolcvankilenc házinyulat és száznyolcvanhárom egzotikus madarat mutatott be. Az Idei kiállításra az volt jellemző, hogy az értékelő bizottság a galambokat, a baromfiakat és a házinyulakat elbírálta és pon­tozta. A bíráló bizottság értékelése alapján a rendezők tizennyolc fiatal tenyésztőt elismerő díjjal jutalmaztak. Közülük csak né­hányat említenék: a baromfite­nyésztők közül a Nitra-Ivánka-i Štefan Zelenaj (törpe ausztrál­­orp), a galambtenyésztök közül a Žilina i Michal Leibitzer (fe-A üilinai kiállítás is bizonyította, hogy szükség van hasonló rendezvényekre. Az SZKSZ KB mellett működő ifjúsági bizottság fiatal tenyész­tők körei szúrnának növelésére és tevékenységének fejlesztésé­re is nagy figyelmet fordít. Ez számadatokkal is bizonyítható: vekedett. A Szövetség mellett működő ifjúsági bizottság az idén a nemzetközi gyermekév jegyében három szlovákiai ta­lálkozót rendezett, melyeken külön-külön a fiatal galamb-Fiatal tenyésztők seregszemléje bér angol páva), a nyúltenyész­­tők közül pedig a letanovcei ján Tököly (morva óriás) része­sült elismerésben. Az utóbb em­lített tenyésztőre jellemző, hogy eddig az összes ilyen és más jellegű kiállításon részt vett. rafg 1976 elején az SZSZK-han hatvanegy társulást tartottak nyilván, nyolcszázhárom taggal, addig a kiállítás idejére a fia­tal tenyésztők köreinek száma kétszázhuszonkettőre, a tagok létszáma pedig háromezerre nö-Michal Leibitzer Žilina! fiaiul tenyésztőt a fehér angol páva galambfajtáért elismerő díjjal jutalmazták. Michal Leibitzer Andrej Korvini elvtárstól, az SZKSZ KB mellett működő ifjúsági bizottság titkárától vette ál a díjat. (A szerző felvételei) és baromfitenyésztők, illetve az egzotikus madarakat kedvelők veitek részt. Az SZKSZ Járási szervei mellett működő ifjúsági bizottságok szintén — járási méretű — találkozókat és kiál­lításokat rendeztek. Hogy csak néhány járást említsek: Humen­­né, Michalovce, Zvolen, Nitra, Žilina, Spišská Nová Ves stb. A kiállításra látogatók (több­ségben a fiatalok tekintették meg, az SZKSZ járái bizottságai autóbuszkirándulásokat szervez­tek] megismerkedhettek a szebbnél-szebb állatfajtákkal, jó érzés volt látni és tapasztalni, hogy az idősebb kisállatte­nyésztők, állatbarátok „után­pótlása“ nagyjából megoldott.. i Az idei kiállítás megrendezé­séért külön dicséretet érdemel­tek az SZKSZ žilinai I-es számú helyi szervezetének tagjai, akik az SZKSZ Központi Bizottságá­nak dolgozóival együtt derekas munkát végeztek. Végezetül még csak annyit szeretnék megemlíteni, hogy például a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda), a galántai, а komáromi (Komárno), a nagy­kürtöst (Vefký Krtíš), a losonci (Lučenec), a rimaszombati (Ri­mavská Sobota), a rozsnyói (Rožňava), a terebesi (Trebi* Sov) stb. járásokat nem képvi* selték a fiatal tenyésztők! Va* ]on miért?... BARA LÄSZLO

Next

/
Oldalképek
Tartalom