Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-03 / 44. szám
Volt mit bemutatni A Szlovákiai Gyümötcsészek és Kiskertészek Szövetségének garaingyörgyl (Jur nad Hronom) helyi szervezete az idén Is megrendezte a hagyományos gyümölcs- és zöldségkiállítást. A szervezet tagjai bemutatták mind a fóliasátor alatt, mind pedig a szabadföldben termesztett zöldségfélék széles választékát. Különösen szép termékekkkel mutatkozott be a kiállításon Toinasovsky András. Karfioljával első dijat nyert. Nagy volt az érdeklődés az Olaszországból behozott sárga paradicsompaprikája iránt is. Stanko Anna nagyon szép sárgarépával és petrezselyemmel szerepelt a kiállításon. A példányok а 35— 40 dekát is meghaladták. A szőlőfajták közül a „Pannónia kincse“ volt a legértéke sebb. A fajták megtekintésénél egy igen érdekes eset játszódott le: Kovács Laci bácsitól (az egyik rendezőtől) a látogatók közül többen megkérdezték, hogy ki az a „Kocsis Irma“, aki az egyik fajta szőlőt kiállította, mert ők Ilyen nevű lakost sem Garamgyörgyön, sem a környéken nem Ismernek... Távol állva elmosolyodtam, hogy ez a valóságban nem lakos, hanem az egyik szőlőfajta. Én ezt onnan tudtam, hogy a nagyapám kertjében Is megtalálható. A legtöbb gyümölcsfajtával Ciriák András szerepelt a kiállításon. „Starking“ almafajtájával első díjat nyert. A látogatók a kobakosok népes családjával is megismerkedhettek. A takarmánytökböl a legnagyobb példány meghaladta a 27 kilogrammot. A kiállításról a virágok sem hiányoztak. Gergő Lajos fikuszával nyert első díjat. Többek között Kácser Béláné is szép virágokkal mutatkozott be. A kiállítás községünk, valamint a környék falvai lakosságának szép élményt és Ismeretet nyújtott. Nekem különösen a szőlőfajtával kapcsolatos epizód tetszett. DUBA EDIT, Vili. oszt. tanuló «•«••«•■•«••••■■■•■•■■■■■■■•■■•■«■■•■■•■•«•••■«•■■iá Zöldpaprika télen is! A paprikabetakarítási Idény végén a nagyobb mennyiség hasznosítása gyakran jár gondokkal. Ezeken a gondokon szeretnék enyhíteni, illetve egy tárolási eljárást ismertetni. A betakarított termésből a közepes nagyságú, egészséges paprikákat válasszuk ki. A paprika csutkáját tőben éles késsel vágjuk be, majd a vágás helyére közönséges égő gyertyából faggyút cseppentsünk. fgy ugyanis a paprika nem kap levegőt, s belülről nem indul romlásnak. Az eljárás során azonban arra kell ügyelni, hogy a faggyúcsepp az egész vágási felületet beborítsa. Ezt követően a paprikát egyenként csomagoljuk papírba (újságpapír is megfelel). Legjobb, ha a papírt tölcsér formába hajtjuk össze, ebbe belehelyezzük a paprikát és a tölcsér tetejét is összehajtjuk. Ugyanúgy, mint valaha a kimért cukorkát csomagolták az üzletekben. A gondosan becsomagolt paprikákat tegyük egy papírzsákba, és azt száraz, lehetőleg sötét éléskamrába akasszuk fel. Az így tárolt paprika fogyasztható állapotban marad, s akár február végéig is eláll. Hosszú tárolás esetén a paprika — a vízveszteség miatt — ugyan kissé fonnyadni kezd, de az íze nem változik. Részemről a szabadföldben termesztett paprikát a tárolás szempontjáből jobbnak tartom, mint a fóliasátor alatt hajtatottat, mert az utóbbi véleményem szerint kevésbé elálló és jobban fonnyad. Az említett tárolási eljárással — a többi konzerválási lehetőség mellett — lényegesen meghosszabbíthatjuk a zöldpaprikafogyasztás idejét, gazdagíthatjuk az éléskamra választékát, ráadásul lehetőség nyílik arra is, hogy a megtermelt vitamindús paprikát maradék nélkül és ésszerűen értékesítsük. PAVEL PLAVEC, Kolárovo Egy kis ízelítő a kiállításról. ЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛДЛЛЛЛЛЛ Fogyasszunk „szegecselt“ almát! A vitaminforrásként nagyra becsült alma még egészségesebb, ha elfogyasztása előtt 24 órával nyolc vasszeget vernek a gyümölcsbe, egészen a magházig. A szegek 20 millgrammra növelik az alma húsának vastartalmát. Ez messze elegendő az emberi szervezet napi vasszükségletének fedezésére. A lengyel népi gyógyászat régi háziszerének hatását amerí* kai táplálkozástudósok most állatkísérletekkel ellenőrizték. A vasat tartalmazó almával táplált patkányok szervezete any* nyl vashoz jutott, mint azok a rágcsálók, amelyeknek a táplálékába vasszulfátot kevertek. A rozsdaálló vagy acélszegekből nem jut vas az almába, az ónozott szegek használata pedig egyenesen veszedelmes: ezek ugyanis mérgező kadmium* nyomokat tartalmaznak. A szeggel televert almák megőrzik jellegzetes almaízüket, jóllehet a gyümölcs húsa helyenként barnára színeződik. (—) A Szlovákiai Gyürnölcsészek és Kiskertészek Szövetségének Érsekújvár! (Nové Zámky) járási Bizottsága és helyi szervezete nemrégiben gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítás keretében mutatta be a járás kiskertészeinek, kertbarátainak szemetgyönyörködtető termé keit. A „Dolgozzunk úgy, hogy hazánk virágzó kertté váljon“ jelszó jegyében megtartott kiállításon az egyik helyiségben a szorgos kertbarátok alma-, körte-, szőlő-, dió- és őszibarackfajtáit, a másik helyiségben pedig a zöldségfélék (paprika, káposzta, paradicsom, tök, karalábé stb.) és a virágok legkülönbözőbb fajtáit láthattuk. Az egy hétig tartó kiállítást többezren tekintették meg. A legszebb termékeket az ér-Sikeres kiállítás Fotó: BISÍo tékelő bizottság díjazta, ebből ízelítőül csupán néhány hév közlésére szorítkozhatunk. Első helyezést többek között ifj. Révész Ferenc ebed! (Obid) kertbarát (szőlő), Tóth Zoltán, Mandák Tibor, Ifj. Révész Ferenc és Pántié Ľudovít (alma]. Kosara Rudolf lipovái és Széli Gyula, órsekújvári kertbarát (körte), Lipták József mérnök, bánovi kertbarát (káposzta és paprika). Takács Lajos érsekújvári kertbarát (paradicsom és kaktusz), Lengyel Ferenc (fűszerpaprika), Luzsica Erzsébet (dália) stb. nyertek. A kiállítás méltóan bizonyította, hogy odaadással és szakértelemmel még a szeszélyes időjárás ellenére is lehet kiváló termékeket előállítani. PÉNZES ISTVÁN, Zemné 1 Amikor október ttzenne** gyedikén Zilinára látogattam, hogy megtekintsem a fiatal tenyésztők szlovákiai kiállítását, meglepődve tapasztaltam: az idén piár az ötödik szlovákiai kiállítás megrendezésére került sori Andrej Korvini elvtárstól, a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége mellett működő bizottság titkárától megtudtam, hogy a fiatal tenyésztők első szlovákiai kiállítására 1973-ban, a bratislavai nemzeti kiállítás keretében került sor. Ezen a kiállításon tizennégy tenyésztőkor száznégy állattal képviseltette magát. A fiatal tenyésztők második találkozójára 1976-ban, a trenríni járást állatkiállítás során került sor, amelyen már hetvennégy kiállító szűznyolcvan állattal vett részt. A harmadik szlovákiai kiállítást 1977 novemberében a nitrai nemzeti kiállítás szerves részeként rendezték meg, amelyen száznegyvenöt fiatal tenyésztő százharmincöt galambot, százötven kaparóbaromfit és százhetven házinyulat mutatott be. Ezen a kiállításon három fiatal tenyésztő elnyerte a legnagyobb (Sampion) tenyésztői elismerést. A fiatal tenyésztők negyedik szlovákiai kiállítására tavaly szeptemberben Nitra-lvánkán került sor, amelyen százhatvannyolc tenyésztő, ötszázötvenkét állattal szerepelt. Természetesen, a fiatal tenyésztők még több ktsebb-nagyobb kiállításon szerepeitek kedvenceikkel... E bevezető után azonban térjünk vissza az idei kiállításra. A fiatal tenyésztők ötödik szlovákiai kiállítását a nemzetközi gyermekév, az SZNF 35. és a SZISZ Pionírszervezete megalakulásának 30. évfordulója jegyében rendezték meg. Ezen a kiállításon a közel kétszáz fia tál tenyésztő kétszázöt galambot, száznyolcvanhét baromfit, szűznyolcvankilenc házinyulat és száznyolcvanhárom egzotikus madarat mutatott be. Az Idei kiállításra az volt jellemző, hogy az értékelő bizottság a galambokat, a baromfiakat és a házinyulakat elbírálta és pontozta. A bíráló bizottság értékelése alapján a rendezők tizennyolc fiatal tenyésztőt elismerő díjjal jutalmaztak. Közülük csak néhányat említenék: a baromfitenyésztők közül a Nitra-Ivánka-i Štefan Zelenaj (törpe ausztrálorp), a galambtenyésztök közül a Žilina i Michal Leibitzer (fe-A üilinai kiállítás is bizonyította, hogy szükség van hasonló rendezvényekre. Az SZKSZ KB mellett működő ifjúsági bizottság fiatal tenyésztők körei szúrnának növelésére és tevékenységének fejlesztésére is nagy figyelmet fordít. Ez számadatokkal is bizonyítható: vekedett. A Szövetség mellett működő ifjúsági bizottság az idén a nemzetközi gyermekév jegyében három szlovákiai találkozót rendezett, melyeken külön-külön a fiatal galamb-Fiatal tenyésztők seregszemléje bér angol páva), a nyúltenyésztők közül pedig a letanovcei ján Tököly (morva óriás) részesült elismerésben. Az utóbb említett tenyésztőre jellemző, hogy eddig az összes ilyen és más jellegű kiállításon részt vett. rafg 1976 elején az SZSZK-han hatvanegy társulást tartottak nyilván, nyolcszázhárom taggal, addig a kiállítás idejére a fiatal tenyésztők köreinek száma kétszázhuszonkettőre, a tagok létszáma pedig háromezerre nö-Michal Leibitzer Žilina! fiaiul tenyésztőt a fehér angol páva galambfajtáért elismerő díjjal jutalmazták. Michal Leibitzer Andrej Korvini elvtárstól, az SZKSZ KB mellett működő ifjúsági bizottság titkárától vette ál a díjat. (A szerző felvételei) és baromfitenyésztők, illetve az egzotikus madarakat kedvelők veitek részt. Az SZKSZ Járási szervei mellett működő ifjúsági bizottságok szintén — járási méretű — találkozókat és kiállításokat rendeztek. Hogy csak néhány járást említsek: Humenné, Michalovce, Zvolen, Nitra, Žilina, Spišská Nová Ves stb. A kiállításra látogatók (többségben a fiatalok tekintették meg, az SZKSZ járái bizottságai autóbuszkirándulásokat szerveztek] megismerkedhettek a szebbnél-szebb állatfajtákkal, jó érzés volt látni és tapasztalni, hogy az idősebb kisállattenyésztők, állatbarátok „utánpótlása“ nagyjából megoldott.. i Az idei kiállítás megrendezéséért külön dicséretet érdemeltek az SZKSZ žilinai I-es számú helyi szervezetének tagjai, akik az SZKSZ Központi Bizottságának dolgozóival együtt derekas munkát végeztek. Végezetül még csak annyit szeretnék megemlíteni, hogy például a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a galántai, а komáromi (Komárno), a nagykürtöst (Vefký Krtíš), a losonci (Lučenec), a rimaszombati (Rimavská Sobota), a rozsnyói (Rožňava), a terebesi (Trebi* Sov) stb. járásokat nem képvi* selték a fiatal tenyésztők! Va* ]on miért?... BARA LÄSZLO
