Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-03 / 44. szám

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Novemberben folytathatjuk a­zokat a munkákat, amelyeket már az előző hónapban meg­kezdünk, de valamilyen ok miatt nem tudtuk befejezni. Így többek között folytathatjuk az istállótrágyázást, a műtrágyá­zást és a talajművelést, vala­mint a gyümölcsfák ápolását, metszését és telepítését... D 0 я tennivalók Trágyázással a . talaj táp­anyagtartalmát, humuszkészle­tét és termőképességét növel­hetjük. Ebből a célból vásárol­junk istállőtrágyát. Megfelel a baromfi- és sertéstrágya, to­vábbá a gombatrágya és a kom­poszt is. jó minőségű az olyan trágya, amelyben az ürülék és az alom aránya 1:5. A trágyát 3—5 cm vastagságban terítsük el a talaj felszínén, az idegen anyagokat — köveket, vasat, üveget stb. — szedjük ki belő-, Domonkos István nagymegyeri (Galovo) kertbarát aranyérmes „Spartan“ almafajtája. le, s a trágyát azonnal forgas­suk a talajba, kiskertekben ásással, 15—18 cm mélyen. Köztudott, hogy napjainkban elég nehéz jó minőségű istálló­trágyát szerezni, s a műtrágya sem olcsó. Ebből logikusan kö­vetkezik, hogy a meglevő kész­letet szakszerűen használjuk fel. Ezen a téren ma még sok kihasználatlan lehetőség van, kis- és nagyüzemekben egy­aránt. A folyamatos tápanyag­visszapótlás módjának ős mér­tékének tudományos alapja a talajvizsgálat és az azt kiegé­szítő levélanalízis. Fontos szabály: ha istállótrá­gyát szórunk és dolgozunk a talajba, meszet ne használjunk trágyázásra. Nem ajánlatos ke­verni a salétromtartalmú mű­trágyákat szuperfoszfáttal, az ammóniát tartalmazó trágyákat mésztartalmúakkal, a szabad meszet tartalmazó trágyákat foszfortartalmúakkal.., „ Nagyobb fagyok után a gyü­mölcsfák levelei lehullanak. Az őszi talajműveléssel ezeket a leveleket forgassuk a talajba. A dió- és vadgesztenyefa leve­lei növekedést gátló hormono­kat tartalmaznak, így jobb ezek­nek a fáknak a leveleiből kom­­posztot készíteni és azt csak a következő évben kiszórni. Ad­digra ugyanis ez a hatás meg­szűnik. Kiskertekben az őszi ta­­lajmüvelésnél — a talajtípusok­nak megfelelően — különböző ásókat használhatunk. Legtöbb helyen a gyümölcs­fákat ősszel ültetik. Ennek több előnye van, s a fácskák tavasz­­szal erőteljesebben fejlődnek. A kiásott gödör méretei: 100 X 100X60 cm. Kiültetés után a fa olyan mélyen legyen a talajban, amilyen mélyen a faiskolában volt. Ültetéskor a sikert a gyö­kerek beiszapoló öntözése biz­tosítja, mert kiszorítja a leve­gőt a gyökerek közül. Az ön­tözés azonban ne maradjon el akkor sem, ha a talaj elég ned­ves. Ültetés után a földet a fa törzse körül kúp alakban kupa­coljuk fel. A nyulak kártétele ellen kerítéssel védekezhetünk. Ha erre nincs lehetőség, a fák törzse köré apró lyukú „csibe­­drótból“, dróthálóból készítsünk hengert. A bűzös, erős szagú vegyi készítmények (például a Karnofer) az éhes nyulak ellen nem nyújtanak kellő védelmet. A gyümölcsfák törzsének be permetezése 5 %-os mésztejjel vagy rézgálicos mésztejjel mát régi bevált módszer a fagy, a téli túlságos felmelegedés és л kéreg felhasadása ellen. A fák mechanikai tisztítású nak is nagy jelentősége van. Hosszú nyélre szerelt hernyózó ollóval a fákról vágjuk le a hernyófészkeket és a moníliás gyümölcsmúmiákat. A fák eb ben a hónapban már nyugalmi állapotban vannak, így a szűk séges metszést is elvégezhetjük Egyedül a kényesebb ősziba rackféknál — az esetleges fagy­károsodás végett — hagyjuk az ágakat hosszabbra. A vágási felületeket kenjük be vékonyan oltóviasszal. A hernyófogó öveket cserél­jük ki vagy kenjük át. A tárolt gyümölcsből váloga­tással távolítsuk el a fekete, moníliás vagy másképp sérült gyümölcsöt. SZŐLŐTERMESZTÉS A lombhullás után megkezd­hetjük a tőkék takarását. Erre leggyakrabban földet használ­nak. A lugasművelésű szőlőre szalmából vagy hullámpapírból is készíthetünk takarót. A szőlő trágyázására is most kerülhet sor. Ebben a hónapban célszerű kiszórni a lassan ható műtrá­gyákat. Tavaszra csak a gyor­san ható nitrogéntrágyákat hagyjuk. Szőlőt ősszel és tavasszal egyaránt telepíthetünk. Az ősz­szel telepített szőlő még az ősz folyamán meggyökeresedik és megerősödve, tavasszal jól fej­lődik. Az őszi ültetéskor a gyö­keres vesszőket és az oltványo­kat nem kell visszametszeni, erre majd tavasszal kerül sor. A fagy ellen azonban ajánlatos őket földdel jól betakarni, fel­­csirkézni. A kordont nem lehet sikere­sen nevelni a nemes vessző gyökérzetén. Dús győkérzet ki­zárólag csak a vadalanyon ér­hető el. A kordonnak megfelelő alany legyen legalább 55—60 cm hosszú (ebbe oltottunk ko­rábban). A jó gyökérzetü szőlő jobban fejlődik, nagyobb ter­mést ad, ezért még homokos területen is újabban oltványt ültetnek. A Szőlőskertek Király­nője, az Afuz Ali stb. fajták, ha dús a gyökérzetük, jó kordont adnak. A szőlő alakításánál a fonto­sabb élettani tulajdonságokat is tartsuk szem előtt. A felfelé növő hajtás a növekedésbe adja az erejét, gyorsabban nő, de kevesebbet terem. A vízszintes növekedésű hajtás lassabban Az értékelő bizottság Győri Im­re ekecsi (Okofc) kiskertész „Zöld veltelini“ szőlőfajtáját aranyéremmel jutalmazta. fejlődik, a benne levő tápanya­gok a termést biztosítják. A metszés következtében a szőlő oldalhajtásokat nevel. Lényegé­ben ezek az oldalhajtások ad­ják a dús termést..» A metszést egyes vidékeken a lombhullást követően, főleg az idősebb szőlőkben már meg­kezdik. Általában ott, ahol a fagy nem szokott jelentős káro­kat okozni. Hogy milyen lesz a tél, ezt előre senki sem tudja, ezért a metszést jobb tavaszra hagyni. A telepítésre forgatott talaj­ban fúrót is használhatunk. Ilyenkor a gyökereket 1—1,5 cm-re kell visszametszeni. Kis­kertekben célszerűbb ásott gö­dörbe ültetni a két évig iskolá­zott, erős gyökérzetü oltványo­kat, mert kár volna az erős gyökérzet megm élezéséért. Ä gödörbe jó érett istállótrágyát is tegyünk úgy, hogy a gyöke­reket közvetlenül ne érje. Gö­dörbe ültetett oltványokkal a szőlőtőkéket pótolhatjuk is. Továbbá történhet még bujtással és döntéssel, ahogy azt már a korábbi számokban ismertettük, A száraz időben szüretelt érett szőlő felaggatva jól bírja a tárolást. Novemberben már itt-ott lehetnek a fürtökön hi­bás bogyók, ezeket éles ollóval csípjük ki. A helyiségben két­hetenként égessünk el cserép­ben 2—3 kénlapot, majd egy óra elteltével a helyiséget szel­lőztessük ki. így a szőlőt akár december végéig is eltarthat­juk, amikor a felesleget jó áron értékesíthetjük. A lefejtett bort szakszerűen kezeljük. Arra a­­zonban rendszeresen ügyeljünk, hogy a hordók mindig legyenek tele. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS Ebben a hónapban folytathat­juk az esetleg még kint levő zöldségfélék betakarítását. Kü­lönösen a fagyra érzékeny zöldségfélék (sárgarépa, cékla stb.) betakarításával kell sietni, A fagyra kevésbé érzékeny zöldségfélék: zeller, petrezse­lyem stb. A feketegyökér és a bimbóskel kint maradhat a kertben télen is, mert nem fagynak meg. Onnan szedjük őket a fogyasztás szerint, mert így ízletesebbek, mint a pincé­ben tároltak. A spárga, a rebarbara, a tor­ma és más évelő zöldségfélék elszáradt leveleit tőben vágjuk le, és távolítsuk el. Helyüket karóval jelöljük meg. A felesle­ges karókat gyűjtsük össze és száraz helyen kötegekben tárol­juk. A júliusban ültetett késői burgonya elfagyott levelét és szárát vágjuk le, távolítsuk el, földjét pedig szalmás trágyával vastagon takarjuk be. így a gu­mók — ízletes újburgonyaként — egész télen szedhetők, fo­­gyaszthatók. Szórjuk ki a káli- és foszfop­­ti ágyékát (áranként mintegy 6—10 kilót), s az egész kertet ássuk fel 18—20 cm mélyen. Azokra a részekre, ahová a kö­vetkező évben paradicsomot, paprikát, káposztaféléket, tököt, dinnyét, uborkát és karósbabot tervezünk, istállótrágyát Is ás­sunk le. A hagymafélék és a hüvelyesek nem kedvelik a friss trágyázást A korai hajtatás céljából jól fűthető fóliasátorba — no­vember elején vetik a paradi­csomot. Kísérletképpen szabad­földbe is vethetünk zöldborsót és petrezselymet. A vetőmagva­kat — gombák ellen — a Cere­­san 0,1 %-os oldatával legalább (Folytatás a 3. oldalon) D0 tennivalók (Folytatás a 2. oldalon) 15—20 percig csávázzuk. A kifejlett petrezselymet és a metélőhagymát érdemes cserép­be ültetni, és világos, fagymen­tes helyen tárolni. Egész télen át levesízesítőként használha­tók. A kaprot és a majoránnát összekötve szárazon tároljuk. A pincében tárolt zöldséget időnként nézzük át és a hibá­sokat távolítsuk el. VIRÁGTERMESZTÉS Novemberben van a rózsa ül­tetésének ideje. Az őszi ültetés jobb, mint a tavaszi, mert a ró­zsa korán kihajt, s az így fej­lődésnek indult növényt már kockázatos ültetni. Az ültetést követően a rózsákat porhanyós földdel kupacoljuk fel. A teahibridek, a Pernetiana­­fajták, a remontúns rózsák, a Polyanthák, a Multiflórák és a Vichuriana-hibrida csoportba tartozó kúszó rózsafajták elég jól bírják kis földtakarással is a kemény fagyokat. A parkró­zsák közül a Rugosa-hibridek is elég edzettek. A valódi tea- és a Noisette-rózsák viszont elég kényesek a fagy iránt, ezért a bokrokat a nagyobb fagyok előtt gondosan takarjuk be földdel. A magastörzsű rózsa­fácskákat hajtsuk Te gödörbe, és szintén földdel takarjuk be őket. Az erős törzsű fácskákat, amelyeket már károsodás nél­kül nem lehetne lehajtani, hagyjuk állva. Az ágakat össze húzva zsupszalma-kupakba, e­­setleg több rétegű olajos pa­pírba kötözzük b.e. Tavasszal a bekötözött rózsákat időben ta­karjuk ki, nehogy a keletkezett mikroklímában nagyon korán hajtásnak induljanak. Az évelő virágok közül jóné hányat eredményesen lehet haj­tatni. A hajtatott kankalin, a júdásfü, a szívvirág stb. akár egy hónappal is előbb nyílnak, mint a szabadban. Foglalkozha­tunk cserepes rózsák hajtatásá­val is, bár a szegfű termesztése sokkal kifizetődőbb. Védelemre szorulnak a sárga, narancsvörös, hatalmas buzo­gány virágú évelők, így a fák­lyavirág és a gumós ernyős-Németh Józsefné balonyi (Ba­lon) virágkedvelő Főnixpálmá­val ért el első helyezést. Fel­vételeink a „CSALLÓKÖZ GYÜ­MÖLCSE ’79“ járási gyümölcs-, zöldség-, szőlő- és virágkiállí­táson készültek. Fotó: —blm Nagy János nagy­­megyeri kertbarát i tojásgyümölcsért részesült arany­éremben. liliom is. Ezeket legcélszerűbb nagy földlabdával felszedni és hidegágyba vermelni. A fukszia, a muskátli, a kenderpakóca és a begónia anyatövek 10 C-fok körüli hőmérsékleten telelnek a legjobban, A mozaikvirág és a papagájfű valamivel mele­gebb helyiséget igényelnek. Legcélszerűbb mindig a fiata­labb virágokat teleltetni... A krizantémok is hidegágy­ban telelnek a legjobban, az aprővlrágűak kis takarással kint is áttelelnek. A biztonság kedvéért azonban ezekből Is szedjünk fel és vermeljünk el hidegágyba annyit, amennyire a további szaporítás céljából szükségünk lehet. Szinte hihetetlen, hogy még novemberben is kell gyomlálni, mert egyes gyomnövények (pél­dául a tyúkhúr) vígan nőnek és elnyomják a kevésbé élelmes kultúrnövényeket. A sziklaker­tet is célszerű kigyomlálni. Ha új sziklakertet létesítünk, azt most készítsük elő, s tavasszal ültessük be. Néhány edzett egynyári virág magját már most ősszel elvet­hetjük. Ilyenek például a kö­römvirág, a szarkaláb, a mák­félék (például a kakukkmák) és mások. A ciklámen szépen virágzik az ablakok között, karcsú, ele­gáns virágaival kellemesebbé teheti lakásunkat ... VARSÁNYI GABOR mérnök »;• «$♦. ♦♦♦ *j» «$♦ *j* <$» «$♦ »j» «j« *j* *j» *i* «$♦ «j* *j> *j« «5* «£♦ «5» «2* *l* «J» «$► «5* »I* *1* «5* *> »1* ♦> ♦> ♦> ♦: Aesopus és La Fontaine ** állatmeséinek kedvenc alakját, a ravaszság allegóriá­ját, a rókát egyre több kisállat­tenyésztőnk tenyészti. Közülük Görcs György dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) kisállatte­nyésztő kék- és ezüstrókaállo­­mányát tekintettük meg. A házi­gazdát először is a tenyésztést megelőző indító okok és a te­­nyészcélok felől kérdezgettük. — Hát ami a jelzett prémes­­állatok tenyésztését illeti, sze­mélyesen nem nevezném kedv­telésnek. Nagyon is költséges volna. Ugyanakkor az esetleges bevételre sem alapozhatok, mi­vel ez a foglalkozás alapos szakismeretet, gondos tenyész­tői munkát, körültekintést igé­nyel. Tenyésztői munkámhoz talán annyit: végtelenül kedve­lem a természetben vadon élő állatokat, s ugyanakkor szá­momra lesújtó a civilizáció azon negatív hatása, amely ezeket a kecses állatokat éri. Ügy gondolom — ha nem hat nagyképűségnek —, hogy éppen ezeknek a ritka, az ember szá­mára eléggé ismeretlen állatok­nak a tenyésztésével tizenegy évvel ezelőtt úttörő munkára vállalkoztam, járásunk terüle­tén ma már nyolc kisállatte­nyésztő halad nyomdokaimban TENYÉSZTÉS A sikeres tenyésztés az ál­latok lelkiismeretes gondozásá­tól függ — vélekedett az agilis kisállattenyésztő. A kékróka po­­ligám módszerrel tenyészthető, melytől gyakran a tenyésztés sikere'függ. Az ól legyen me­leg és huzatmentes. A sikeres tenyésztésben nagy szerepet játszik a tisztaság és a megelő­ző egészségvédelem. Leggyako­ribbak az idegrendszeri megbe-HF ■■ gang r ww Ezüstöt erő róka ami annyit jelent, hogy egy hímhez több nőstényt osztanak be. Ivarzásuk jellegzetes hang­adásban — a pulyka hangjához hasonlítható leginkább — nyil­vánul meg január és március húszadika között. Vemhességük ötvenegy-ötvenkét napig tart, s elteltével tíz-tizenkét kölyköt vetnek, de már volt példa ti­zenhatra is. Sajnos, gyakori a kannibalizmus. Egy anya átla­gosan tiz kölyköt nevel fel. A kéthónapos korban elválasztott kölykök egyéves korban válnak ivaréretté. A tenyészketreceket — fa­vagy vasvázból készülnek — A darált húst hűtéssel tárolja, dróthálóval vonják be. Hozzá­juk tartozik az ól vagy bódé. tegedések, melyek gyakran tö­meges pusztulást okoznak. ETETÉS Azokat, akik a kék- vagy ezüstróka tenyésztésével kíván­nak foglalkozni, bizonyára ér­dekli a kecses állatok etetése is. Ez bizony nem is olyan egy­szerű. Számolnunk keli azzal, hogy a prémesállatok takarmá­nyának legnagyobb része, kö­rülbelül hetven százaléka, da­rált hús. Görcs elvtárs a szük­séges husmennyiséget — barom­fifej, marhahús — a helyi ba­romfifeldolgozó üzemben és a hatósági vágóhídon szerzi be. s etetésnél különböző növényi eredetű takarmányokkal egészí­ti ki a napi adagot. Ebből nem hiányozhat a vitamindús sárga­répa, a lucernái iszt, a balliszt, az élesztő, de az árpa- és a zabdara sem. Fontos takar­mánykiegészítők a vitaminok (Murnlk, Roboran H), valamint a ivarérést és a párzást előse­gítő csíraolaj. A PRÉM ARA Természetesen az olvasót a prém kezelése és ára is érdek­li. A rókát a leölés után azon­nal lenyúzzák, gereznáját nor­­malizált feszítőre húzzák, majd mérsékelten meleg, levegős he­lyiségben száradni hagyják. Ha a gerezna eléri a megfelelő bosszúságot és az első osztályú minőséget, akkor az ára dara­bonként hétszázhúsz korona. A többi minőségi követelményt a felvásárló, a Kara és Zverimex vállalatok szabják meg. * Görcs György személyében olyan kisállattenyésztőt ismer­tünk meg, aki bátor kezdemé­nyezőkészségét mások népgaz­dasági fontosságú tevékenysé­gének a kibontakoztatásában is kamatoztatja. Csiba Lászlé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom