Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-14 / 28. szám

A gyárigazgató kedvtelése A kertet sokan megcsodálják. Persze korántsem azért, mert gazdája esetleg dicsekvő ter­mészetű lenne. Fekvése végett. A kertes ház ugyanis közút mellett húzódik, így a nézelő­­dök tábora valóban nagy. A jó beosztású telken talán nincs is olyan gyümölcsféle, mely itt nem teremne meg. A fák for­mája egyáltalán nem hagyomá­nyosan szabályos, inkább — ér­dekes. Az M—9-es alacsony törzsű alanyról erősen szétága­zódó ágak megrakodva gyü­mölccsel ez egyben elárulja, valamikor 15—18 évvel ezelőtt beoltották a máskülönben nem nagy termést adó alanyokat. Emellett persze található itt Jócskán zöldség is, amiből a paprikát fólia alatt termesztik. XXX Amikor Kosúton (KoSúty) Borsányi Szilvesztert a „mese­kert“ gazdáját a Szlovákiai Gyümöicsészek Kiskertészek Szövetségének helyi szervezete felől kérdeztem, nem nagyon örült a „faggatózásnak“: '— Tudja, az idén alakultunk, nem igen lehet még erről beszél­ni... Persze egy-két kérdésem után kiderült, egy egész dél­utánt el lehet beszélgetni az említettekről. A szervezet el­nöke így jellemezte az indu­lást, eddigi munkájukat: — Habár a faluban a szak­szerű, magas szintű kertészke­désnek nincs évtizedes múltja, a községben már működött a kiskertészek szervezete. Ez az­tán bizonyos okok miatt meg­szűnt. A jelenlegi alakulás al­kalmával nem arra töreked­tünk, hogy tagjaink számát a maximumra növeljük. Főleg az olyan, szocialista gondolkodású emberek jelentkezésére építhe­tünk, akik nemcsak a saját, de a közösség érdekeit figyelembe véve is tömörülni kívánnak. A társadalomnak igényei vannak a kiskertészekkel szemben: olyan is például, hogy a kis­kertészek, akik nemcsak csa­ládjuk részére termesztik a zöldséget, gyümölcsöt, szívlel­jék meg szervezetük kérését olyan termények termesztése iránt, melyet nagykertészeteink nem minden esetben tudnak termeszteni. Tehát nemcsak az anyagi, de a társadalmi érde­keket is figyelembe kell venni. # Melyek konkrétan ezek a társadalmi igények? — fin most a több közül csak egy égető problémára utalnék: ha bemegyünk törté­netesen egy zöldség- és gyü­­mölcsboltba, s almát vagy ba­rackot vásárolunk, az elárusí­tónő rendszerint olyan ládából méri ki a gyümölcsöt, melynek címkéje — árulkodik. Hát meg­kérdezném: gyümölcstermesz­tésre olyan rosszak nálunk az Éghajlati, területi viszonyok. hogy például az alma-, barack­­mennyiség nagy részét külföld­ről kell importálnunk? fin azt hiszem — nem. Csupán irányí­tási, szervezési kérdésről van szó. A kiskertészek szövetsége he­lyi szervezetének elnökével a továbbiakban eddigi munká­jukról beszélgettem. A tizenhét taggal induló szervezet létszá­ma ma már huszonöt fő. A leg­első összejövetelen — melyre a kultúrházban került sor — a tagok között építő jellegű vita kerekedett. A második összejö­vetelen ismertetve volt a szö­vetség által kiadott „árulista“, ami ismertette a tagokkal, mi­lyen zöldség- és gyümölcsfélék termesztésére irányítsák figyel­müket. A helyi szervezet veze­tőségének a jövőben nagy fi­gyelmet kell szentelnie a tagok szakismereteinek bővítésére. Ennek érdekében már határo­zott lépések történtek. így a Jövőben több szakelőadó taná­csain keresztül, már megren­delt könyvekből és szaklapok­ból okulhatnak a kiskertészek. Mivel a tagok többsége fiatal, megvan a remény arra, hogy a szervezet hosszú távon is fej­lődő, jó egyesületté kovácsoló­­dik. A szervezet elnöke már több mint húsz éve kertészkedik. Amint azt a tagok elmondották róla, a tanácskérők előtt kapu­ja mindig nyitva áll: a vegy­szeres növényápolás „mestere“ kipróbált, hatásos kezelési mó­dokat ajánl mindazoknak, akik szeretik a kertet, akik szaksze­rű, okos zöldség- és gyümölcs­­termesztésre törekednek. Mikor a diószegi (Sládkovi­čovo) kendergyár Igazgatóját, Borsányi Szilvesztert afelől kérdeztem, térben és Időben hogyan fér össze a felelős funkció a kertészkedéssel, az Borsányi Szilveszter a kosúti elnöke kertjében. Jó körtetermés várható Borsányiék kertjében. elnöki poszttal, kérdésemre rö­viden így válaszolt: i— Mai felgyorsult világunk-A feleség férje bű segítőtársa a kert rendbentartásénál. (A szerző felvételei) kiskertészek helyi szervezetének ban nélkülözhetetlennek tartom azt, hogy a „feszültebb“ mun­kakörben dolgozó modern em­ber jól válassza meg pihenési módját, a lazítás formáját, fin úgy hiszem jól választottam. A kert teljes kikapcsolódást nyújt számomra mind fizikai, mind szellemi tekintetben. Szeretem a kertet, éppen ezért tudok időt szakítani a szervezet irá­nyítására is. fin „piacra“ nem igen termelek, éppen ezért több időm jut a szakkérdések tekintetében minden hozzánk furduló kertbarátnak tanácsot nyújtani. Értékelem, ha fiata­lok érdeklődnek a kertészkedés iránt, segítségükre vagyok, mi­vel ebben látom a jövőt, azt, hogy idővel mi is megközelít­sük azokat az országokat, me­lyek zöldség- és gyümölcster­mesztésben önellátók. A későbbiek folyamán az igazgató „nagy szerelme“, a kertje jött szóba: >— Rengeteg szakkönyvet el­olvasok, nagyon sok hasznos ismerethez jutok. De sze­rintem vannak még hiányossá­gok is ezekben a kiadványok­ban. Például a jonathán liszt­harmattól való megvédését tö­kéletesen még sehol sem is­mertették. fin erre a Topsin M vegyszert használom, aminek némi — mechanikus beavatko­zás mellett — jó a hatása. A zöldségtermesztéssel kapcsolat­ban sok jó könyvet ad ki a Príroda könyvkiadó vállalat. Ezek áttannlmányozásával és sokéves tapasztalataim révén egész jó szintű „zöldségker­tésszé" váltam. Persze most már igazán hasznunkra válnak ezek a tapasztalatok, melyek­kel funkcióm révén a jövőben segítségére tudok lenni szer­vezetbeli társaimnak. A kosüti kiskertészek szerve­zete minden tagjának és az el­nöknek a továbbiakban sikeres tevékenységet kívánunk. KALITA GABOR Az új telepítésű szőlő ápolása A telepítés első évében a is levegőn legyen és rügyei jól szőlő még nem hoz termést, kifejlődjenek. Kitakarni azon­­lombozata is gyér, így nem sok ban a hajtásnak mindig csak munkát kíván. Ezt a csekély zöld-fehér részét szabad, az lumbot azonban nagyon gondo- egész fehér részt újra vissza san kell kezelni, mert ezáltal kell takarni, mert a napsütés siettetjük a tőke termőrefordu- leégetheti. Ha közben harmat­­lását. A munkák a következők: gyökereket találnánk, vágjuk le őket (1. ábra). TALAJMÜVELfiS HAJTÄSKEZELÉS Állandó tennivalónk, hogy a talajt gyommentesen tartsuk. Az első évben az a célunk. Gyomirtószert azonban az új hogy az új telepítés minél na­­telepítésben három évig nem gyobb lombozatot és gyökérze­­szabad használni, mert az a tét fejlesszen, vagyis minél szőlő gyökérképződését is meg- jobban megerősödjön. Ezt úgy gátolhatja. segítjük elő, hogy a hajtásnö­vekedést visszavágással — cson-A CSIRKEZfiS LEBONTÁSA kázással — nem korlátozzuk, nem is hónaljazzuk, hanem Az ültetéskor összehúzott 4— hagyjuk minél hosszabbra nőni, S cm vastag védő földkupac nagyobb lombozatot nevelni. Az alól a szőlő hajtása május ele- új telepítésű szőlő egészen ok­­je körül kezd előtörni. A gyö- tóberig képes növekedni. A lom­keres szaporítóanyaggal vég- hozattál párhuzamosan növeke­­zett telepítés általában előbb dik a gyökérzet is, a nagy haj­kezdi a hajtásképzést és erő- tásfelület tehát egyúttal erőtel­­teljesebben; a sima vessző ké­sőbb kezd és lassabban nő. A hajtások a kis földbalom alól rendszerint könnyen elő­bújnak. Agyagtalajon előfordul, hogy száraz időben a földku­­рас felülete összeszárad és a hajtás nem képes előtörni. Hyenkor kézzel óvatosan por­­hanyítsuk meg a kupac felüle­tét. Ha ez nehéz lenne, akkor eső vagy a felület locsolóval, permetezővel való megöntőzése ntán porhanyítsuk. Amikor a hajtások a 10—20 cm hosszúságot elérték és a le­velek az alsó hajtásrészt beár­nyékolják, kezdjük meg a vé- A cslrkézés fokozatos dókupacok fokozatos lebontá­­lebontása, sót, hogy a hajtások alsó része ként 1—3 liter vizet öntünk a tőke mellé, fúliusban, majd ha­vonta egyszer ajánlatos töven­ként 5—6 deka pétisót felolda­ni egy vödör vízben és vele jes gyökérzetet is jelez (2. áb- öntözni, ra). Ennek érdekében az új te­lepítés mellé — ha még nem NÖVÉNYVÉDELEM építettük volna meg a végleges támrendszert — tegyünk ideig- Az új telepítést az első évben lenesen karót és kössük hozzá általában csak a peronoszpöra­­a hajtásokat. Ha azt is túlnő- gomba kártétele fenyegeti, a­­nék, oldalirányba vezessük mely ellen 7—8 naponként har­­őket. Nem baj, ha a hajtás fel- matszerű permetezéssel véde­ső része már nem is érik be, kezzünk. A réztartalmú szerek hiszen a jövő évi metszéshez a fiatal leveleken perzselést csak az alsó rügyek beérése okozhatnak, ezért májusban­­szükséges, az pedig már július- júniusban ajánlatos a Dithane augusztusban megtörténik. M 45 permetezőszer 0,2 */«-o* oldatával permetezni. Júliustól ÖNTÖZÉS kezdve már inkább a rezet is tartalmazó szereket használjuk. A szőlő ugyan mélyen gyöke Lisztharmat az új telepítésű rező növény, de amikor kevés szőlőben ritkábban lép föl, a­­az eső — főképpen száraz tala- zonban jó, ha elővigyázatosság­­jokon — öntözéssel is segíthet- böl havonként egy alkalommal jük növekedését. Arra töreked- Thiovitot 0,3 %-ban vagy Ra­junk, hogy a gyökérzet állan- rathane-t 0,1 Vo-ban teszünk a dóan eléggé nedves zónában permetlébe. Lisztharmat föllé­­legyen. Ezt leggazdaságosabban pése esetén minden peronosz­­csöpögtető öntözéssel érhetjük pora elleni permetezésnél ad­­el, illetve kevesebb szőlő ese- junk egyúttal Thiovitot vagy tén úgy is, hogy 2—3 napon- Karathane-t is. Rovarkártevők az új telepí­tést általában nem károsítják — a szőlőlevél-atka kivételével. Ezt úgy vesszük észre, hogy a hajtások növekedése a 10—25 cm hosszúság elérése után megáll, a levelek aprók marad­nak és a levélen, a Nap felé fordítva áttetsző világos folto­kat látunk. E kártevőt felszívó­dó szerekkel — például a Bi 58 ЕС 0,1 %-os oldatával —•> ismételten permetezve eredmé­nyesen leküzdhetjük. A permetezéseket még szep­temberben is folytassuk, mind­addig, amíg a hajtások növés­ben vannak. Dr. POHASZKA FERENC (Kertészet és Szőlészet) A gyökérzet erőssége ősszel kis hajtás és nagy lombozat esetén. • ♦> ❖ ♦> ♦> ❖ ❖ ❖ *5* ♦> ❖ ❖ ♦> •> ❖ ♦> ❖ ❖ ❖ ♦> ♦> ❖ ❖ ♦> ♦> ❖ ♦> *3* *1* ♦> ❖ ♦> ♦> ❖ ❖ ♦> ♦> ❖ *> •> ♦> ♦> *1* ♦> ♦> •> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *3 ja hagyományos augusztusi " szamócatelepítéshez már most meg kell kezdeni az elő készületi munkákat. Főként a­­zokban a kertekben igényel nagyobb gondoskodást a sza­móca szaporítása, amelyekben az ágyások már három eszten­deje termík gyümölcseiket. E tövek leváltása azért fontos, mert nemcsak kevesebbet te­remnek a jé kondícióban levő állománynál, hanem többségük vírusos, atkás, fertőzött. Az új palánták előállításának két módozatát választhatjuk: a helyben neveléses és a tüzdelé­­ses eljárást. A helyben neveléses eljárást a három évnél idősebb ágya­sok esetében alkalmazzuk. A sorok közét alaposan gyom­mentesíteni kell. A műtrágya kiszórását követően — amelyet csak az olyan tövek köré ér­demes kiszórni, amelyekről In­danövényeket kívánunk nyerni •— gondosan munkáljuk el a talaj felszínét, hogy az Indanö­vényeket minél könnyebben le­­gyökereztethessük. Minden más tőről távolítsuk el az indanövé­nyeket, hogy az utolsó termés minél nagyobb mennyiségű le­gyen, hiszen a szüretet köve­tően ezeket az ágyúsokat föl-Szaporítsuk számoljuk. Az indanövényeket fejlesztő tövekről minden gyü­mölcsöt szedjünk le a szüret idején — még az éretleneket is .—;, hogy a tövek minden ener­giájukat az ostorlndák fejlesz­tésére fordíthassák. A szüret után rendszeresen permetez­zünk, öntözzünk i—: akár 20 liternyi vízadaggal négyzetmé­terenként — és alkalmazzunk wuxalos lombtrágyázást Is. Az indanövényeket mindaddig hagyjuk az anyatöveken, amíg az augusztusi telepítés Ideje el nem érkezik. A telepítés Idején előbb éles késsel vagy ollóvá’ szedjük fel az lndanövényeket majd csak ezután forgassuk k’ az ágyásokat. A kiforgatott tö veket használjuk föl komposzl készítéshez. A tüzdeléses szaporítás n:t gyobb gondoskodást Igényel hiszen ennél az eljárásnál a töveket még benthagyjuk a* ágyúsokban. Az anyatövekei kifejlődött indanövényeket vá lasszuk le éles késsel vagy oi lóval, és az előzőleg előkészi tett morzsalékos szaporító a szamócát! ágyásba tűzdeljük el. Az ár­nyékos helyen kialakított sza­porítóágyások talaját előzőleg, még az Indák ápolásának ide­jén, Basudin *5 G granulátum­mal fertőtlenítsük. A szüretet követően szedjük le az Indanö­vényeket, és sűrűn telepítsük a szaporítóiskolába, 5—10 centi­méteres sor- és tőtávolságra. Az Indanövények leválasztá­sát egy alaposabb öntözés előz­ze meg, hogy az indanövény­­kék gyökerei a fölszedéskor véletlenül se sérülhessenek meg. A beiskolázást megelő­zően gondoskodjunk a növeke­déshez oly fontos nitrogén ki­juttatásáról. Legegyszerűbb, ha 100 liter vízben 1 kilogramm pétisőt oldunk fel, és alaposan beöntözzük vele a szaporító­­ágyást. Ezzel nemcsak a táp­­anyagfeltöltésről, hanem a megfelelő talajnedvességről Is gondoskodunk. Az indanövény­­kékről a fölösleges indarésze­ket még a beültetés előtt taná­csos eltávolítani, mert a káro­­sítők könnyen megtelepedhet­nek rajtuk. A gyökeresedést segíthetjük el, ha a szaporítő­­ágyás fölé finoman porlasztó esőztető berendezést készítünk. Az árnyékolás ne legyen túl­zott mértékű, mert a fiatal nö­vénykék levelei könnyen fel­nyurgulhatnak, s ez nem ked­vező. Bazsó Csongor, Kertészet és Szőlészet (25/1979)

Next

/
Oldalképek
Tartalom