Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-14 / 28. szám
1979. ]úlíus Íl SZABAD FÖLDMŰVES ÜJlTÖMOZGALMUNK FÉNY- ÉS ÁRNYOLDALAI IBM mögött gondok A múlt hetekben Hlohovecen harmadik alkalommal rendezték meg a mezőgazdasági üzemek újítóinák szlovákiai aktíva-értekezletét. Ennek az összejövetelnek azért volt nagy jelentősége, mert ezidáig ez a fórum elemezte legbehatóbban a mezőgazdasági újítók mozgalmának eddigi eredményeit, problémáit, tűzte ki a jövő feladatait. A GRAFIKON IVE — ÉVRŐL ÉVRE EMELKEDIK Ha európai méretekben vizsgáljuk Csehszlovákia újítómozgalmának eredményeit — beleértve minden termelést ágazatot —i a nemzetközi „versenyben“ hazánk előkelő helyet foglal el. Ezt,a tényt a következő adat is igazolja: az újítások révén országunk 1978-ban hét-* milliárd (!) korona nemzetgazdasági haszonhoz jutott. Az összkép tehát kedvező, de nézzük, miről árulkodnak a mezőgazdasági újítómozgalommal kapcsolatos statisztikai kimutatások. A mezőgazdasági vállalatok a múlt évben háromezerhétszázhetvenhét újítást nyújtottak be, melyek 112 millió 123 ezer korona nemzetgazdasági hasznot eredményeztek, ami az 1977-es évhez viszonyítva 22 százalékos „javulást“ jelent. Az újítások révén az egyes munkaterületeket figyelembe véve 130 fizikai munkát végző egyént helyeztek más munkahelyre, 890 tonna fémet és 2109 köbméter tüzelőanyagot takarítottak meg. Lemérve a dolgozók kezdeményezőkészségét megállapíthatjuk, hogy mezőgazdasági üzemeinkben tavaly átlagban 277 dolgozóra jutott egy újítás. A puszta, de sokat mondó számok mögött természetesen emberek rejtőznek. Emberek, akik ügyességükkel, eszükkel, szívükkel önzetlenül fedték fel az újat, segítve ezzel saját üzemüket, társadalmunkat. Központi szerveink értékelik ezeknek az embereknek a munkáját, melyet különböző formában kifejezésre is juttatnak. Az újítások területén most került sor az év elején összegezett versenyeredmények kihirdetésére, melyek közül feltétlenül szükséges kiemelni a legjobb eredményeket elért járásokat, mezőgazdasági üzemeket, kollektívákat. — A járási mezőgazdasági Igazgatóságok versenyében az újítómozgalom fejlesztéséért tett erőfeszítésekért a trnavai, a galántai (Galanta), a őadcai, a bratislavai és a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) jmi-k érték el a legjobb eredményeket. í— A mezőgazdasági üzemek közül a legaktívabb újítási tevékenységet a trnavai traktorállomás, a cíferi Béke Efsz és a szálkái (Salka) Új Élet Efsz fejtett ki. — A legaktívabb újító kollektívák versenyében a következő eredmények születtek: első helyen végzett Bozsai László, Sidó Lajos, Both Lajos, Szabó Ervin képviseletében a Csilizköz Efsz újító csoportja; második helyen végzett Ondó János és kollektívája, a košicei felvásárló üzemből; harmadik helyen Fokt Imrich és társai, a prievldzai felvásárló üzem dolgozói végeztek. A verseny győztesei az elismerő okleveleken, kitüntetéseken kívül jutalomban is részesültek, mely remélhető további jó munkára, friss „ötlet gyártásra“ ösztönzi őket. VANNAK MÉG TARTALÉKOK Habár újítómozgalmunk évről évre fejlődik, a szép eredmények olykor sok-sok hiányosságot, emberi hanyagA takarmányszárítókban még nagyon sok helyütt nincs gépesítve a szárított anyag raktárba való szállítása, jó lenne, ha újítóink eltöprengenének a problémán, mivel sok nő végez itt nehéz fizikai munkát. ságot takarnak. Természetesen hibát követ el az a szerv, vagy egyén, aki az eredményekkel igyekszik palástolni a gondokat, problémákat. Ez helytelen. Csakis akkor oldhatók meg a problémák, szervezési hiányosságok, ha ezek nyíltan fel vannak tárva. Manapság „világtéma“ a nyersanyagokkal és energiával való takarékosság. Évente számos újítás születik, de ezek közül nagyon kis számban fordulnak elő olyanok, melyek az általános takarékosság jegyében születtek. Nagyon rossz a helyzet az elektromos árammal való takarékosság területén. Ez valóban elszomorító, mivel — szakemberek által bebizonyított tény — ezen a területen találékonysággal, jobb munkaszervezéssel, milliárdokat takaríthatnánk meg. Hasonló a helyzet a munkabiztonságot szolgáló újításokkal is. Ez a terület is — újító szakembereink részéről — az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet igényel. Az újítómozgalomban komoly hiányosságok mutatkoznak egyes járási mezőgazdasági igazgatóságok illetékes szerveinek munkája területén: nem serkentik kellőképpen a járás máskülönben aktív mezőgazdasági újítóinak munkáját, nem terjesztik fel az elfogadott újításokat a találmányi hivatalba stb. Sajnos ezen a területen egy banális példával is szolgálhatunk, mely a preäoví jmi „jóvoltából“ születhetett meg: a svíniai egységes földművesszövetkezet dolgozója Tríšť František két év leforgása alatt kivitelezett három újítása 1 millió 116 ezer korona hasznot eredményezett a múlt évben gazdaságának, de az újító nagyon szerény jutalmat kapott, mert a jmi mechanizációs részlegére, beterjesztett újítások „elsüllyedtek“ az illetékes előadó fiókjában, tehát nem jutottak el a mezőgazdasági újítók központjába, Nitrára. Természetesen a szlovákiai versenyértékelésben sem vehettek részt, (1!) A példa vádol, melynek megismétlődnie — nem szabad, A további hiányosságok arra utalnak, hogy az efsz-ekben folyó újítási tevékenységet sem illeti csak dicséret. Előfordult például olyan járás is, amely a kimutatások alapján jó eredményt ért el, de vajon hogyan? Úgy, hogy egy-két szövetkezet újítási statisztikája jó fényt vet a járásra, holott a mezőgazdasági üzemek többségében e téren teljes passzivitás tapasztalható. Ezt igazolja az az adat is, miszerint szövetkezeteinkben egy megoldott újítási feladat 512 dolgozóra jut. Ha már a nehézségekről esett szó nem lehet említés nélkül hagyni a következőket sem: a találmányok honorálása területén az utolsó tíz évben kedvező — az újítók kedvét, munkalendületét támogató — intézkedések történtek. Azonban egyes szerveink, mezőgazdasági üzemeink nem ismerik vagy nem akarják ismerni az ezzel kapcsolatos törvényeket.. Ennek révén történhetett meg az is, hogy az újításokért kifizethető összegnek csupán kis százalékát kapták meg az illetékesek. Mellőzve a példák sorolását: Szlovákiában nem egy mezőgazdasági üzem „dicsekedhet“ el azzal, hogy dolgozója csakis bírósági tárgyalás útján jutott hozzá az öt megillető honoráriumhoz. Hogy miért? Az emberi irigység, féltékenység i— úgy látszik még ma is hódít. XXX Habár az újítók szlovákiai találkozóján nem esett róla szó, mégis érdemes az alábbiak fölött eltöprengeni: a jmi gépesítési osztályának előadója — aki elsősorban más fő beosztással van terhelve, és akinél az összes újítások „összefutnak“ — vajon képes az újításokkal is érdemben foglalkozni? Véleményem szerint nemi Népgazdaságunknak járásonként évente több millió hasznot hoztak az újítások. Ezért érdemes lenne több szakember közreműködésével komolyabban megszervezni, jobban irányítani és fejleszteni a mezőgazdasági újítómozgalmat minden járásban. Így lehet, hogy kevesebb újítás „sikkadna“ el és a hetven milliárdos újításokból származó országos nyereségéhez a mezőgazdasági újítók nemcsak 112 millió koronával, hanem jóval többel járulnak hozzá évente. Tény, hogy ezen a területen még sok olyan rejtett tartalékunk van, melyek kihasználása haszonnal járna. KALITA GABOR Környezetünk védelméért Korunk jellemző vonása a népgazdaság valamennyi ágazatában teret hódító nagyarányú iparosodás. Ez a fejlődési folyamat számtalan előnnyel jár. Lehetővé teszi a termelés hatékonyságának fokozását, a nehéz fizikai munka kiküszöbölésével megkönnyíti az emberek munkáját, mindenki számára jobb, kényelmesebb és kulturáltabb életkörülmények megteremtését biztosítja, elősegíti az anyagi és szellemi javak gyarapítását. Egyszóval az életszínvonal emelkedését eredményezi. A pozitívumok mellett azonban „az érem másik oldalát“ is figyelembe kell venni. Nem lehet szemet húnyni a gyors ütemű iparosodás — gyakran szinte helyrehozhatatlan káros hatása felett, amely az életkörnyezetet, a természetet veszélyezteti. Erről a szennyezett folyók, víztárolók, a szennyezett levegő, a megfogyatkozott termőtalaj, s egyéb, környezetünket érintő súlyos károk intőként tanúskodnak. Napjainkban az életkörnyezet védelme alapvetően fontos, össztársadalmi jelentőségű feladattá vált. Fontosságát a CSKP XV. kongresszusának határozata is nyomatékosan aláhúzta. Nem véletlen, hogy még 1974-ben az SZSZK kormánya jóváhagyta az Építésügyi Minisztérium által kidolgozott és előterjesztett, az életkörnyezet védelméről és javításáról szóló összefoglaló koncepciót a hatodik ötéves tervidőszakra. Az életkörnyezet valamennyi kérdésére —kiterjedő; “hosszűtávú terv részletes helyzetelemzés nyomán körvonalazta a legfontosabb teendőket a környezet védelme és javítása érdekében. Hogy az elmúlt három esztendőben milyen • előrehaladás történt a környezetvédelmi terv teljesítése terén, arról sajtóértekezleten Ján Lichner mérnök, a minisztérium építésügyi osztályának igazgatója részletesen beszámolt. Hangsúlyozta, hogy az életkörnyezet védelmében jelentős előrehaladás történt. Az előbbi időszakhoz viszonyítva igen pozitívan értékelhető már önmagában az a tény, hogy valamennyi érdekelt szervvel együttműködve a környezetvédelmet célzó feladatokat egységesen, összehangoltan és tervszerűen végzik. Nem kevésbé fontos tényező a beruházási költségek jelentős növekedése. A hatodik ötéves tervidőszakban négy és fél milliárd korona beruházással számolnak. Bizonyos javulás történt a levegő tisztasága terén. Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban az iparosítás továbbra is gyors ütemben haladt, a levegő szennyeződésének újabb forrása nem keletkezett. Ezen túlmenően korszerű technológiai eljárások, műszaki berendezések bevezetésével sikerült szlovákiai méretben a levegő szilárd részecskékkel való szennyeződését csökkenteni. A- zonban továbbra is megoldásra váró probléma a levegő káros — főleg kéntartalmú — gázokkal való szennyeződésének csökkentése. Az ehhez szükséges technológiai módszereket és berendezéseket főleg a KGST országokkal együttműködve kell majd megoldani. Több pozitív változás történt a vízgazdálkodás és a víztísztaság terén is. Lényegesen javult a lakosság ellátása kifogástalan ivóvízzel. Ma például Szlovákia lakosságának mintegy ötvennyolc százaléka vízvezeték hálózatból fedezi vízszükségletét. A felső Csallóköz térségében sikerült megoldani ez altalajvíz védelmét a kőolaj szennyeződésével szemben. Több új víztároló épült és 1980-ig Szlovákiában harmincnégy víztároló üzemel. Javult az Ipari szennyvizek tisztítása is. Az elmúlt időszakban a tisztított szennyvíz mennyisége jóformán megduplázódott. Sajnos továbbra is nyitott kérdés a szennyvíztisztító állomások építése, amely lassú ütemben halad s távolról sem fedi a szükségletet. A víztisztaság szempontjából igen fontos intézkedés a régi elavult cellulőzgyárak átépítése a korszerű gyártási technológiára, amely végre gátat vet a Vág szüntelen, évtizedek óta tartó szennyeződésének. A környezetvédelmi intézkedések kidolgozásánál a szakemberek fokozott figyelmet fordítottak a talajvédelemre is. E téren nem egy jó eredmény könyvelhető el. Így például csak a legfontosabbakat említve: az elmúlt három esztendőben kétszázezer hektáron épültek öntözőberendezések, vlzlecsapolást 263 ezer hektáron, míg a különböző talajjavító munkálatókat háromszázezer hektáron végezték el. Az öntözővíz biztosítására új víztárolók létesültek, s előrehaladt a folyók szabályozása is. Azonban még napjainkban is komoly gondot okoz a termőföld évről évre való csökkenése. Ezért a jövőben az eddiginél lényegesen nagyobb figyelmet kell majd szentelni a földalap védelmének. Jobban kell ügyelni a talajkárok, valamint a talaj jogtalan elvonásának megelőzésére. Ha a környezetvédelemről, javításról beszélünk, nem lehet figyelmen kívül hagyni a lakosság élet- és munkakörülményeit sem. Hiszen ez is szorosan összefügg e témakörrel. Az igazgató sokatmondó számokat sorolt fel azokról az eredményekről, amelyeket a lakásépítésben, a dolgozókról való gondoskodásban — főleg a szakszervezeti üdülések, a munkakörnyezet javítása terén — értünk el. Végezetül rámutatott arra, hogy a környezetvédelem, a környezet javítása terén számtalan jó eredmény született, mégsem lehetünk teljes mértékben elégedettek. Több fogyatékosság, megoldandó probléma továbbra is fönnáll. Hogy nem mindig sikerült elérni az előirányzott célkitűzéseket, annak objektív, de sok esetben szubjektív oka van, amely leggyakrabban a felelőtlen hozzáállásból, a nemtörődömségből vagy szakismeret hiányából ered. Több példa bizonyítja, hogy a környezetvédelem kérdése megoldható, fokozott iparosítás mellett is. Ehhez persze nagy figyelmet kell fordítani főleg a károk megelőzésére, de helyre kell hozni a múltban keletkezett hibákat is. Klamarcsik Mária mérnök Az üzem alapanyaga a mexikói kender a spArga készítői A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Kender- és Lenfeldolgozó Özem egy régebbi épületének falán ez áll: „Olvasd a Szabad Földművest“. A szépen írt felirat már vagy tizenöt éve ott van a falon. Amikor Kántor József üzemigazgatóval találkoztam, megkérdeztem: „01* vassák is a Szabad Földművest?“ — Nagyon közkedvelt lap, szívesen olvassuk, s tanulunk belőle, válaszolt gondolkodás nélkül az igazgató. — Ügy hallottam, az idén sem lent, sem kendert nem dolgoznak fel at üzemben. — Valóban így van. Arra a kérdésre, hogy mit is készít majd az üzem, a kender és a len feldolgozása helyett, megtudtam, hogy egy különleges gépsort szerelnek most a szakemberek. Az NSZK-ból behozatott gépek segítségével megkezdik a POP-szalag gyártását, ami polipropilén műanyagból készül, és a kovrál szőnyegek egyik alapanyaga. Ebből már ebben az évben kétszáz tonnát készítenek, de jövőre már hatszáz tonnát akarnak gyártani. Beszélgetés közben kiderült, hogy Marcel Zsuzsa és Zatari Rozália által vezetett két szocialista brigád huszonkilenc tagja spárgát készít, melyet a mezőgazdasági üzemekben szalmapréselő gépek kötőanyagaként hasznosítanak, és nagy iránta az érdeklődés. A spárga mexikói kenderből készül. Az üzem Braziliábf >>«до a nyersanyagot, Krajcsovics Ferdinánd A „tüzelő“ berendezése a szárítók egyes típusainál — szakembereink véleménye szerint — tűzveszélyes. Érdemes lenne elgondolkodni felette, nem lehetne-e ezt — tökéletesebb szigetelés stb. — újítás révén kiküszöbölni. A szerző felvételei
