Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-13 / 41. szám

1 t 1979. október 13. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Fiataljaink már hosszú évek óta lelkesen bekapcsolódnak népgazdasá­gunk feladatainak teljesítésébe. Az ifjúsági szervezetek „Az ifjúság nyári aktivitása“ elnevezéssel országszerte megszervezték a fiatalok munkacso­portjait, amelyek a legnagyobb mezőgazdasági munkák idején az idén is földművesszövetkezeteinket segítették társadalmi munkájukkal, de a kü­lönféle építkezéseken és a termelő üzemekben is fiatalok ezrei szorgos­kodtak a feladatok sikeres teljesítése érdekében. A diákok nyári aktivitásának egyik szervezője Semetke Magdolna, az Ipolysági (Šahy) Gimnázium magyar­angol szakos tanárnője. Vele beszél­gettünk arról, hogy, milyen munkahe­lyeken végeztek társadalmi munkát az iskola diákjai. Megtudtuk, hogy szá­mos munkacsoportot szerveztek. Az iskola hagyományosan jó kapcsolato­kat tart fenn az Ipolysági Vörös Lo­bogó, valamint az Ipolysági (Ipeľský Sokolec) Csehszlovák—Szovjet Barát­ság Efsz-szel. Természetes tehát, hogy a nyári mezőgazdasági csücsmunkák idején ezeknek a szövetkezeteknek nagy segítséget nyújtottak. Semetke elvtársnó Csömör Bélánéval vállalta a pedagógiai felügyletet az Ipolysági szövetkezetben tevékenykedő huszon­öt tanuló felett. ' — Diákjaink a nyári mezőgazda­sági munkákban szívesen segítettek Semetke Magdolna Csinger Évike tanárnő kaptunk, de minden vonatkozásban törődtek velünk. Ezt a gondoskodást ezúttal is szeretnénk megköszönni. — Igazán csak a legjobbakat mond­hatom én is — vette át a szót Csin­ger Évike, aki ugyancsak a legszor­galmasabbak közé tartozott. .— A jó munkafeltételek lehetővé tették, hogy eredményesen dolgozhassunk. A két hét alatt megkedveltük ezt a munkát. Egyébként is a mezőgazdasági munka nem volt ismeretlen számunkra, hi­szen az iskolai termelési gyakorlatok során már részt vettünk hasonló tár­sadalmi munkában, másrészt csak­nem mindannyian falun élünk, falusi fiatalok vagyunk. Szeretném még el­mondani azt is, hogy a szövetkezet vezetősége a már említett húsz száza­lékos béremelésen kívül jutalomki­rándulást is szervezett számunkra. Ennek következtében lehetőségünk volt meglátogatni, illetve megismerni néhány jelentős nevezetességű várost. „A Szlovák Nemzeti Felkelés nyomá­ban“ haladva, meglátogattuk a felke­lés középpontját, Banská Bystricát és több más történelmi nevezetességű helyet. A Zvolen közelében levő köz­ismert fürdőhelyen, Kováőován fejez­tük be a jól sikerült kirándulást. Ezért a kirándulásért is csak köszö­net jár az Ipolysági szövetkezet ve­zetőinek. kát anyagi támogatásban. A közel­múltban például hozzájárult a hang­szerek megvásárlásához iskolai zene­karunk részére. A nyáron is példásan gondoskodtak rólunk. Azt hiszem ke­vés szövetkezetben kapnak a diákok olyan kitűnő kosztot, mint a szakál­­lasi földmüvesszövetkezetben. Am a munka mellett szórakozásra is jutott idő. Legemlékezetesebb marad szá­munkra az Ipoly partján gyújtott tá­bortűz, melynek sejtelmes lángjainál mókázással, énekléssel teltek az es­ték ... Vas Ottóné és Takács Ferencné ta­nárnők azoknak a csoportoknak vol­tak a vezetői, melyek az új ipolyságí iskolaépület építésének befejező mun­kálataiban segítettek. Az iskolaépület, sajnos, nem készült el az új tanév kezdetére. Oroszlán Mária Suba Viola — Ez nem rajtunk múlott — mond­ta mosolyogva Suba Viola, aki — mint megtudtuk — ugyancsak kivette részét a munkából. — Az ablaktisztí­tást, a tantermek kitakarítását a lá­nyok végezték, míg a nehezebb fizi­kai munkákban a fiúk jeleskedtek. Közülük Csóky Károly negyedikes ta­nuló kapott elismerő oklevelet, míg a lányok közül ezt az elismerést Dobos Teréz harmadikos diáklány érdemelte ki. — Gondolom, hogy a munkánk nem vész kárba — mondta határozottan Tóth Mária negyedik osztályos tanuló —, hiszen előbb vagy utóbb csak át­adásra kerül ez a szép épület, mely a miénk és diáktársainké lesz. >— mondotta Semetke tanárnő, r— Tu­datosították, hogy munkájukra, szor­galmukra most nagy szükség van. Szorgalomban és fegyelemben nem is volt hiány. A diákok derekas munkát végeztek. Helytállásukat mi sem bi­zonyítja jobban, mint az a tény, hogy elismerésként a munkájukért járó bérösszeget a szövetkezet vezetősége húsz százalékkal toldotta meg — ju­talomként. A tanév ünnepélyes megnyitásakor több diákot elismerő oklevéllel jutal­maztak. Köztük volt Oroszlán Mária is, aki örömmel beszélt a nyári mun­kákról: — Nagyon jól éreztük magunkat az alatt a két hét alatt, melyet az Ipoly­sági szövetkezetben töltöttünk. A szö­vetkezet vezetősége biztosította szá­munkra a kedvező munkafeltételeket, ezért zökkenőmentesen folyt a külön-, féle termények betakarítása. Holman Lajosné, a szövetkezet bérelszámolója, de a vezetőség többi tagja is sokrétű gondoskodást nyújtott: kitűnő kosztot — Jól érezték magukat a ml tanu­lóink is — kapcsolódott a beszélge­tésbe Pásztor Gábor matematika-fizika szakos tanár, aki az ipolyszakállasi munkacsoportnak volt a vezetője Var­ga László tanárral együtt. — A mun­­kafeltéetlek nálunk is jók voltak. A Szakállashoz közeli Szete (Kubáüovo) községben voltunk elszállásolva. A diákokat külön autóbusz szállította a munkahelyre és vissza. Változatos volt a munka. A fiúk szőlőtelepítés­ben segédkeztek, a lányok pedig a kertészetben hagymát, uborkát, para­dicsomot, paprikát szedtek. A diákok szép teljesítményt nyújtottak. Szikora Mária, Lóska Szilvia, Pénz Edit és Juhász Zoltán harmadikosok jó mun­kájukért elismerő oklevelet is kaptak. A szakállasi mnukacsoport egyik tagja Kmetty Eszti, sžintén harmadi­kos tanuló, így vélekedett a szövetke­zetben töltött három hétről: — Szívesen segítettünk, hiszen a szövetkezet védnökséget vállalt ifjú­sági szervezetünk felett. Többszőr ré­szesítette szervezetünket és iskolán-A már említett munkahelyeken kí­vül Piri Lajos matematika tanár veze­tésével egy — csupán fiúkból álló — csoport a Krivíni emlékmű építkezé­sében segédkező ifjúsági építőtábor­ban dolgozott. A Szlovák Nemzeti Fel­kelés hőseinek emléket állító monu­mentális emlékmű építkezésén nem könnyű feladatot teljesítettek a fiata­lok. különösen Tóth Gábor és Sztya­­hula Gyula negyedik osztályos tanu­lók, akik az iskolai ifjúsági szervezet, valamint az iskola igazgatóságának elismerő oklevelét kapták munkájuk jutalmául. A fiatalok derekasan helyt­álltak, ügyeltek arra, hogy példás munkájukkal méltóképpen megőrizzék iskolájuk hírnevét. Nem kell szégyenkezniük fiatal­jainknak, hiszen valamennyi munka­helyen kiváló munkát végeztek. Bebi­zonyították, hogy az ipolyságí gimná­zium tanulóira mindig lehet számíta­ni, amikor dolgos kezekre, fegyelme­zett, jó munkára van szükség. Sági Tóth Tibor MAGYARORSZÁGI TAPASZTALATt Ж Libamáj - világszinten Néhány évvel ezelőtt Magyarorszá­gon is visszaesett a lúdtenyésztés és a májlibahizlalás. A mélypont után fellendült ez a termelési ág. A jó eredményt hozó szervezési, együttmű­ködési megoldásokról kértünk tájé­koztatást Kiss Attilától, a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat főmérnö­kétől. — Csongrád megyében hagyomá­nyai vannak a lúdtenyésztésnek. A visszaesést több tényező okozta. Töb­bek között a nagyüzemi lúdtenyésztés nem volt gazdaságos, a tömést pedig nem sikerült a nagyüzemekben meg­oldani. Pontosabban fogalmazva, a ne­mesítés és a nevelés a nagyüzemek feladata, a hizlalás viszont csak a kistermelők bevonásával oldható meg. HIZLALÄS A HÄZTÄJIBAN Kövegy a megye egyik legkisebb faluja. Lakosságának túlnyomó több­sége a helyi Béke Tsz dolgozója. A termelőszövetkezetben kerül sor a ki­zárólag hizlalási alapanyagként szol­gáló soványliba igénylésére. A falu­ban. negyvenöt család foglalkozik szerződéses lúdhizlalással, s évente 30—35 ezer ludat hizlalnak, főképpen májra. Pintér Ernőné a Béke Tsz felvásár­lója, elmondotta, hogy a Szentesi Ba­romfifeldolgozó Vállalat szervezi és hangolja össze a munkát. Az együtt­működés keretében a Szegedi Állami Gazdaság, a kisteleki Magyar—Len­gyel Barátság, a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag, és a szentesi Arpád Tsz-ek telepein folyik a pecsenyeliba, a húsliba és a hizlalási alapanyag előállítása. A termelőszövetkezetek Az ország egyik legfontosabb exportcikke a libamáj. Fotó: Lázár Mihály, nyabbá válásában, hanem az előállí-* tott termék minőségében is megmu* tatkozik. A hizlalásból eredő jövedelem nagy-* ságát elsősorban a máj minősége ha-* tározza meg. Az első osztályú májért ötszáz, a másodosztályúért négyszáz, a harmadosztályúért pedig nyolcvan Ha lúd, legyen kövér. Étterem vagy söröző? — Hová mész? — Megyek egy sörre a kettes­be“. Ilyen és hasonló beszélgetések­­riek gyakran fültanúi lehetünk Ki­­rályhelmec (Kráľovský Chlmec) utcáin. Fúrta az oldalamat a kíván­csiság, mi is lehelt az emlegetett .(kettes". Az emberektől megtud­tam, hogy a Lipa szálloda. Az ét­terembe betérve nagy zaj, füst fo­gadott. Elég későre járt már az idő, nem is reméltem, hogy még ott találom a vezetőt. De szeren­csém volt, LAKATOS LASZLÖ, a szálloda és az étterem vezetője még javában dolgozott. Mosolyogva fogadott, elnézést kért a nagy zaj miatt, és beinvitált az irodájába. — Hallottam, hogy éttermükben kitűnő sört csapolnak — kezdtem a beszélgetést. — Igen, Staropramefít szolgá­lunk fel, ezért ez a nagy forga­lom. S nemcsak az étel mellé, mint azt másutt teszik! Gondolom ma­gamban, éppen ezért néz ez ki inkább sörözőnek, mint másodosz­­táluú étteremnek — innét a „ket­tes" becenév. De mintha gondola­taimban olvasna, azonnal hozzá is teszi: — Ne gondolja, hogy csak sört szolgálunk fel! Jól el vagyunk látva alkoholmentes italokkal is, így három fajta Mirindáí. Pepsi Cólát. és Traubi szódát is kíná­lunk. A többi étteremhez hason­lóan. nálunk Is a konyhából ered a legnagyobb bevétel. Ezért igyek­szünk tartani a szlnvonalt. Ételből igen gazdag választékot kínálunk a vendégeknek. Naponta háromféle levessel, hatféle készétellel és több fajta frissensülttel állunk a rendelkezésükre. Amint látja, a kí­nálat nagy, ezért érthető, hogy so­kan felkeresnek minket. Tavaly például csak a konyhából egymil­lió háromszázötvenezer korona be­vételünk volt. A szállodai szolgál­tatásainkat is egyre többen veszik igénybe. Az étterem hatvan férő­helyes, a szállodai részleg pedig húsz ember számára biztosít szál­lást. — Az étterem falára kiakasztott tábláról leolvastam, hogy az üzem­ben szocialista brigád dolgozik, melynek Ön a vezetője. — Igen, mind a tizennégy dol­gozónk tagja a brigádnak. —- Miben nyilvánul ez meg? — Fő célunk a terv teljesítése és túlteljesítése, környezetünk szebbé tétele. Ezért társadalmi munkából is kivesszük a részün­ket. Évente több közös kirándulást is szervezünk hazánk szépségeinek megismerése céljából. — Problémk, kívánságok ...? — Aránylag sok turista érkezik városunkba. Sajnos, nem mindig tudjuk kielégíteni szállásigényüket, mivel csak ez az egy szálloda van Királyhelmecen. Egyelőre nincs is kilátásban egy újabb szálloda épí­tése. Éppen ezért szükséaes a szál­loda bővítése, és egy helyiség épí­tése az étterem mellé. így két te­rem állna rendelkezésünkre. Az el­ső terem csak sörözőül szolgálna s az étterem pedig csak a rendelte­tésének megjelelő célt, az étkezést szolgálná. Ezzel elkerülhetnénk sok nézeteltérést. A fiatalok több­nyire csak sörözni járnak ide. El­foglalják a helyet, látja, most is tömve van, s az éhező vendégnek nincs hely, ahová leülhetne. — Milyen korosztály látogat ide a legszívesebben? ' — Napközben inkább az időseb­bek, de estére túlnyomó többség­ben vannak a fiatalok. Tudja, kis­városban élünk, nincs sok lehető­ség a szórakozásra. Itt nyugodtan elbeszélgethetnek, nem kell kocs­mába menniük. Igen ám, csak aztán nehogy kocsma váljon a másodosztályú étterembőlI Perhács V. Oj termék a A zöldség- és gyümölcsszüret idényében igényes feladatok hárul­nak a nyitrai hűtőipari üzem dol­gozóira is. A naponta beérkezett tetemes mennyiségű, sokféle ter­mény tartósítása gyorsütemű mun­kát követel. Ezért az üzemben két, sőt három műszakban is dolgoz­nak. Do a felhalmozódott munkát így is alig győzik elvégezni az üzem dolgozói. A csúcsidényben jelentős segítséget nyújtottak tár­sadalmi munkájukkal a nyitrai középiskolák tanulói, valamint az Elitex nemzeti vállalat önkéntesen jelentkező dolgozói. Fokozott igyekezettel, társadalmi összefogással sikerült szeptember végéig az összes beérkezett ubor­kát és csemegekukoricát feldolgoz­ni, vagyis tartósítani, jelenleg a paprika, a paradicsom, az alma és • szilva mélyhűtése folyik. szerződéses alapon tenyésztik a ludat. A baromfiipari vállalat felvásárolja a sovány libát — 3,5—4 kilogrammos súlyban — ennek egy részét feldol­gozza, másik részét — az igények szerint kiszállítja az ÁFÉSZEK — által szervezett szakcsoportok tagjainak hizlalásra. A lúdhizlalAs mesterei A vállalat minden esetben a terme­lőhöz szállítja a ludat, s ott is veszi át. A feldolgozó vállalat szakemberei fontosnak tartják a korszerű hizlalási technológia elsajátítását is. A terme­lők részére „továbbképzést“ szervez­nek, mintaudvarokat létesítenek, ahol meigsmerkedhetnek a hizlalás gépi technológiájával, a gyakorlati fogá­sokkal. Az ismeretterjesztés eredmé­nyessége, nemcsak a termelés hatéko­mélyhűtött bodza Az üzem termékei közé a mély­hűtött szamóca, cseresznye, kajszi- és őszibarack is tartozik. Ezek a termékek már a raktárakban van­nak. Szakszerű munkát követel nemcsak a termény feldolgozása, hanem a készáru tárolása is. Fo­kozott mértékben kell ügyelni ar­ra,hogy a tárolókban a hőmérsék­let egyenletes legyen és elérje a mínusz harminc fok celziust. Az üzemben igyekeznek a fa­gyasztott gyümölcsök választékát bővíteni. Az idei évad érdekessége a fekete bodzából készült lekvár. Ezt a vitamindús, ízletes csemegét első ízben készítik az üzemben. A nyitrai hűtőipari üzem jó mi­nőségű fagyasztott gyümölccsel és zöldséggel nemcsak a hazai piacot látja el, hanem jelentős mennyi­ségű árut exportál is, M, L. forintos jutalmat kap a hizlaló. A máj minősítésére mindig a kistermelő je­lenlétében kerül sor. — Milyen szempontokat vesznek figyelembe a máj minősítésénél? —< tettük fel a kérdést Kiss Attilának. —i A máj az egyetlen olyan húsfé-­­leség, ahol a zsír a szövetek között helyezkedik el, ezért nem szabad a zsírnak kiolvadnia. Az első osztályú máj érett, súlya 50—60 dekagrammos, sárga — nem foltos — s tapintása rugalmas. A szállítás időtartama alatt sem szabad fagyasztani. Faládákban, pergamenpapír és jég közé csomagol­va szállítjuk. A jégréteg kettős feU adatot lát el: Egyrészt biztosítja az optimális hőmérsékletet, s a kamio­nokban megvédi a fagyástől a májat. A májra hizlalásnál fontos tényező az állatok tömésre való előkészítése. Jó eredmények csak akkor születhet­nek, ha a hízóba fogott lúd szecyeze-i tét kellőképpen előkészítik a tömésre. A tenyésztőnek ezért arra kell töre-i kednie, hogy a ludak nagybegyűek,­­izmosak legyenek. Ezt gyakorlatilag úgy érik el, hogy az állatokkal a tö­més megkezdése előtt sok zöldtakar­mányt etetnek. A tömésnél alapvető követelmény, hogy erre a célra fertő­zéstől mentes kukoricát használjanak, amihez kilónként 25 gramm zsírt és 10 gramm sót kevernek. Nem szabad megfeledkezni a kukorica párolásáról sem, ami akkor a legkedvezőbb, ha a szemek körömmel bonyomhatók. Utá­na le kell önteni róla a vizet. A tömésidő általában 17—22 nap, Az első héten háromszor, a másodi-« kon ötször, az utolsó héten pedig már hatszor tömnek huszonnégy óra alatt, XXX Az ország libamájexportja tavaly meghaladta a hétszáz tonnát. Ezzel a mennyiséggel Magyarország a világ egyik legnagyobb libamáj-szállítójává lépett elő. A lódból készült árumeny­­nylséget az ötéves terv végére hat, ezer tonnára növelik, i— csiba-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom