Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-14 / 28. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. július 14. 2 Ha valaki megfeledkezik valamiről jogsegélyszolgálat az efsz-ekbeo A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének alapszabályát az idei IX. or­szágos szövetkezeti kongresszus Jogi téren is kiegészítette. Az alapsza­bály értelmében a szövetség küldeté­sének megfelelően „főként a szövet­kezeti jogokkal kapcsolatban részt vesz a Jogi normatívák vagy jogsza­bályok alkotásában, biztosítja a szö­vetkezeti földművesek jogvédelmét, társadalmi ellenőrzést gyakorol a munkaviszonnyal kapcsolatos jogren­di előírások betartása fölött, és a szövetkezeti földművesek az efsz-ek vezető szervei révén a szocialista tu­lajdon védelmére neveli.“ Az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága e fő feladatának teljesítésére még tavaly határozatot hozott, melynek értelmében az SZFSZ járási bizottsá­gai mellett mindenütt jogi szakbizott­ságokat kell létesíteni a tagok és más járási szervek jogászaiból. Az ő feladatuk, hogy megszervezzék a szö­vetkezetben a jogsegélyszolgálatot s e feladat teljesítésben segítsenek az efsz-ek vezető szerveinek olyan terü­leteken, mint a békéltető bizottságok szakirányítása, a tagok jogi nevelése stb. Az efsz-ekben évtizedes hagyomá­nya van annak, hogy a vezetők felvi­lágosítást, tanácsot és segítséget ad­nak az ügyes-bajos dolgaikkal, pana­szaikkal a szövetkezet vezetőségéhez forduló tagoknak. Ma már ezen a té­ren is változások vannak. Szinte min­den járásban találunk olyan, rend­szerint nagy, egyesült efsz-t, ahol szövetkezeti jogász látja el ezt a fel­adatkört. A dunaszerdahelyi (Dunaj­ská Streda) járásban az ekecsi (Okoí) és a felsőpatonyi (Horná Pő­­tofí) szövetkezetekben, valamint a Csilizköz Efsz-ben már jogászok lát­ják el a jogsegélyszolgálatot. Ilyen „csodával“ találkozhatunk a Dolný Kubín-1 járásban is. Ezekben az efsz­­ekben a jogászok tájékoztatják a szö­vetkezeti tagot a munkavégzéssel, a díjazással, a fizetett szabadsággal s egyebekkel kapcsolatban, olykor helyreigazítják a szövetkezeti tag esetleges kisebb tévedéseit, s így nem egy esetben elejét veszik a békéltető eljárásnak. Olyan esetben Is jógi ta­nácsot adnak a bizalommal hozzájuk forduló szövetkezeti tagnak, amikor adóügyben, biztosítási kérdésben vagy családi problémájával kapcsolatban szorul felvilágosításra. Az efsz-ek ve­zetősége és tagsága is lassan termé­szetesnek veszi mindezt, ami abból a szemléletből következik; a szövetke­zeti jogász azért kapja a fizetését, hogy orvosolja a közösség s egyben a tagság panaszait is. Nagyon jól tudjuk, hogy ennek el­lenére nem a szövetkezeti mozgalom­ban, hanem a vállalati szakszerveze­teknél vezették be elsőként a jogse­gélyszolgálatot. Sőt, még ma is akad­nak, akik ennek még a gondolatától is húzódoznak. Mi a kérdés megol­dása? 1. Természetes, hogy az efsz-ekben csak fokozatosaon lehet és kell be­vezetni a jogsegélyszolgálatot. Első­sorban ott kell szorgalmazni, ahol a tagok ezt igénylik és a szövetkezet véleménye szerint megvannak a kellő feltételek. A kívánt eredményt az egyes járásokban a jogászok számától és a hagyományoktól függően más és más megoldással lehet elérni. 2. A másik megoldás az, hogy já­rási méretben a jogsegélyszolgálatot az SZFSZ járási bizottságának jogi szakbizottsága lássa el, például két­hetenként ügyviteli napok rendezésé­vel, amikor az SZFSZ járási bizottsá­gán a tagok és a vezetők egyaránt jogászhoz, a jogi szakbizottság tagjá­hoz fordulhatnak kérdéseikkel, pana­szaikkal, problémáikkal. 3. A harmadik megoldás az, hogy azokban a járásokban, melyek szövet­kezeteiben nem működik jogász, a já­ráson bélül kooperációba (együttmű­ködési szervbe) tömörült efsz-eknek legalább egyikében legyen jogász, aki a fenti jogsegélyszolgálatot nyújthat­ja a szövetkezetek tagjainak. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége az állami irányító szervekkel együttesen, közös erővel, egymást nem mellőzve biztosítja a jogsegély­­szolgálat megszervezését és irányítá­sát. Szívesen vennénk a szövetkezeti tagok és jogászok véleményét. JUDr. Michal ÖURDIAK, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának dolgozója A klszákmányolö burzsoá rendszer­ben született, a falu zsírosparaszt jel­nek teheneit legeltette. Szüleivel és testvéreivel alamizsnáért dolgozott az uraségi birtokon, télen pedig alkalmi erdőmunkás volt. Kenyéradóitól soha­sem kapott Jó szót, gyakrabban fe­küdt le éhesen, mint teli gyomorral. Megismerte és magán tapasztalta a klzsákmányolók összes módszereit. A felszabadulás és az 1948 Február­ja az 6 életében is fordulópont volt. Állandó munkát talált egy állami vál­lalatnál. Munka- és kereseti feltételei lehetővé tették, hogy estiiskolásként elvégezze a középiskolát. Leérettségi­zett, munkahelyén művezetővé lépett elő, nagyobb közösséget irányított. Politikailag és szakmailag is egyre fejlődött. Társadalmunk lehetővé tet­te neki azt is, hogy a Mezőgazdasági Főiskolán mérnöki oklevelet szerez­zen. Nem volt könnyű egyszerre dolgoz­ni, tanulni és törődni a családdal. A társadalom, az üzem azonban ebben is támogatta. Rendes fizetése mellett tanulmányi szabadságokat kapott. Munkatársai több mint tíz éven át — közép- és főiskolai tanulmányai alatt i— kollegiálisán ,,beugrottak“ helyette. Élt is a szocialista társadalom adta lehetőségekkel, — csak pozitívan nyi­latkozott a szocializmusról. — Minden eszközzel szilárdítani kell a szocia­lista társadalom alapjait, gyorsítani építését, hogy egyre jobban éljünk“, — hangoztatta gyakran a dolgozók gyűlésein. A régi társadalomban nem talált emberhez méltó helyet, most meg egy 1948 után épült szocialista vállalat igazgatója. Szocialista vállalat — szo­cialista igazgató. Vagy mégsem? Bohnslav Chnoupek csehszlovák külügymlnszter többnapos látogatást tett Norvégiában. Norvég kollégájá­val, Knud Frydelanddal nemzetközi kérdésekről tárgyalt. Megállapították, hogy az enyhülés politikájának nincs alternatívája. Tájékoztatták egymást kormányaiknak a közel-keleti hely­zettel, a ciprusi, a dél-afrikai és a délkelet-ázsiai helyzettel kapcsolatos állásfoglalásáról. Tárgyalásaik befejeztével a két kül­ügyminiszter megállapodást írt alá a ketttős megadóztatás korlátozásáról, valamint az adózás előli kibúvás megakadályozásáról. Ez a megálla­podás módosítja a két ország kapcso-A vállalat egyik dolgozója a párt megbízásából és a dolgozók akaratá­ból 1976-ban nemzeti bizottsági kép­viselő lett. Esténként, szombaton és vasárnap, ünnepnapokon is nagyon sok időt töltött választól körében. Családjától és egyéni kedvteléseitől vonta meg szabad idejét. Meghall­gatja a dolgozók nézeteit, tolmácsolja követeléseiket, közérdekű hasznos te­vékenységre mozgósítja őket. Hono­rálás nélkül. Fáradhatatlan politikai munkát végez, agitál, meggyőzi az embereket. Képviselői tisztségének el­látása néha azonban megköveteli, hogy munkaidőben is teljesítsen bizo­nyos közéleti feladatokat. Ezt egyéb­ként a törvény lehetővé is teszi. A képviseleti testület ezt tudomá­sára is hozta az illető képviselő felet­tesének, a történetünkben szereplő igazgatónak, aki mindan alkalommal kioktatja, megleckézteti beosztottját, úgymond „ha neked fontosabb a kép­viselői tevékenység, mint a munka és a fizetés munkahelyeden, egyébként ebből élsz, gondold csak meg! Ki fog helyetted dolgozni, kivel pótollak, hogyan képzeled, hogy egy-két napig távol légy munkahelyedtől“. Ilyen beszédre senki sem hatalmaz­ta fel, nehézségeket gördít a képvi­selő munkája elé. Pedig ő is csak azért lett vezető, igazgató, mert a burzsoá kormányt a munkásosztály kormánya váltotta fel, s a munkásha­talmat naponta kell gyakorolni. Szerencsére egyre kevesebben van­nak ilyen vezetők, s ha a Košice­­vidéke járás nemzeti bizottsági kép­viselőinek akadnának ilyen feletteseik munkahelyükön, akkor ez merő vélet­len. IVAN SÁNDOR latait a külkereskedelem, a nemzet­közi forgalom terén, hozzájáhul a helsinki záróokmány rendelkezései­nek érvényesítéséhez. Külügyminiszterünket Odvar Nordli norvég miniszterelnök is fogadta. Be­szélgetésük során megállapították, hogy Chüoupek elvtárs látogatása kedvezően hat országaink pozitívan fejlődő kapcsolatainak alakulására, a további lehetőségek kihasználására. Kiemelték, hogy a jelenlegi nemzet­közi helyzet kedvező feltételeket te­remt a kölcsönösen előnyös együtt­működésre, s ebben a vonatkozásban kidomborították a bécsi szovjet— amerikai csúcstalálkozó jelentőségét. Mélyülő pártkapcsolatok • Vasil Bifak, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára fogadta Jörgen Jensent, a Dán KP elnökét, aki rövid munkalátoga­tást tett hazánkban. Szívélyes baráti megbeszélés keretében tájékoztatták egymást pártjaik és országaik helyzetéről, megvitatták a nemeztközi kom­munista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi kapcsolatok kérdé­seit. # Josef Haman, a CSKP Központi Bizottságának titkára a LEMP Központi Bizottságának meghívására, tapasztalatcsere-látogatásra Varsóba utazott. 1яяаваяаааааваавааввааааааяааавяавввваавяаавввавааааваааваяв> Csehszlovák-norvég kapcsolatfejlesztés A párttagkönyvcsere fontos poli­** tikai akció, amelyet a párt alapszabályzatának szellemében ké­szítenek elő, s olymódon valósítják meg, hogy hatékonyan segítse a párt forradalmi jellegének szilárdítását, és a kommunisták többet tegyenek a CSKP XV. kongresszusa határozatai­nak maradéktalan megvalósításáért. Az igazolványcserével összefüggő munkák hűen kifejezik a párt kon­szolidált állapotát és egészséges fej­lődését Az alapszervezetek akcióképessége, munkája minőségének javítása állan­dó feladat. Ennek bizonyítására jó alkalom az igazolványok cseréje, a­­melynek előkészítésében és megvaló­sításában jelentős szerepe van a já­rási pártbizottságoknak és a párt­­szervezetek vezetőségeinek. A járási pártbizottságok akkor vé­geznek alapos munkát, ha gondosan felmérik a pártvezetőségek irányító munkájának színvonalát, vagyis azt, hogy miképp tudnak hatni a vezetők a tagokra, a párthatározatok idejében és konkrétan történő megvalósítása érdekében. Lényegesen fontos, hogy a tagkönyvcserét helyesen értelmez­zék a kommunisták és annak szelle­mében értékeljék saját munkájukat, a párt Irányvonalának megvalósításá­ban való részvételüket. Minden párt­tagnak tudatában kellene lennie an­nak, hogy a munkahelyen személyes példamutatásukkal, szavaik és tet­teik egységével kell formálniuk a munkához való öntudatos hozzáállást. Érthetően azt is alaposan felmérik, milyen a tagok ideológiai felkészült­sége, mennyivel járul ehhez hozzá a pártoktatás, a taggyűlések helyes légköre. A kommunisták csakis ak­kor tudnak eredményes munkát vé­gezni a tömegek között, ha |ól isme­rik a legfontosabb politikai, gazdasá­gi és kulturális feladatokat és helye­sen magyarázzák azokat. As elméleti felkészülés terén sok még a tennivaló. A közelmúltban a komáromi (Ko­márno) járásban két alapszervezetben beszélgettünk a párttagok felkészült­ségéről, a munkában és a társadalmi életben tanúsított példamutató aktivi­tásukról. Vágfüzesen (Vŕbová) a szövetkezet üzemi pártszervezete tevékenykedik. A kis faluban hatvankettő a pártta­gok száma, s ebből kilenc nő. A szer­vezetben aránylag sok a fiatal és a középkorú. A tagságnak közel a há­romnegyed része fizikai dolgozó. A vágfüzesi és a társult szövetkezetben dolgozó kommunisták középfokú párt­oktatáson vesznek részt. (Az elmúlt évben a politikai gazdaságtant tanul­tettem, hogy a kommunisták a mun­kában és a szocialista munkaverseny­ben is élen járnak. Ez tavaly meg­mutatkozott a kombájnosok versenyé­ben. De a kommunista asszonyok is helytállnak a munkahelyükön. A ká­vái részlegen például Lehocká Anna és Benyák Mária az idén hatszáz liter tejjel fej többet tehenenként, mint tavaly. De lehetne még tovább sorolni a példásan dolgozó tagokat. A párttagkönyvcsere évében még job­ban érezni a tagság aktivitását, vagy­is azt, hogy jobban tudatosítják, mi­A párttagság aktivitása a tagkönyvcsere évében mányozták.) A tagok aránylag szor­galmasan Jártak a pártiskolázásra, de amint a záróbeszélgetéseken kiderült, jónéhányan nem sajátították el kellő­képpen az előadott anyagot. Skulec László, a hnb elnöke, egy­ben a pártvezetőség tagja a követke­zőképpen értékelte a párttagok mun­káját: „Példás, szorgalmas dolgozók valamennyien, de egyesek ideológiai felkészültsége még mindig nem kielé­gítő, s ha meg kell magyarázni a munkahelyen a párt politikájának helyességét, sokaknál nehézségbe üt­közik. Pedig a vezetőség a taggyűlé­seken is nagy gondot fordít az ideo­lógiai felkészítésre. S azzal is törő­dünk, hogy minél többen olvassanak sajtóterméket. Az 570 lakosú faluban 370 újságot és folyóiratot rendelnek. Ebből százon fölül van a pártlapok száma, azokat főleg a kommunisták olvassák. Annak ellenére, hogy olvas­nak, több elvtársnak nincs meg a megfelelő szókincse, nem tudja ma­gát jól kifejezni, s ezért inkább hall­gat a szemináriumokon 's a taggyű­léseken. De ha különben meg akar­nak valamit valósítani, a párttagok tudják mozgósítani a szövetkezet tag­ságát és a falu lakosságát. Már emll­lyen komoly felelősség hárul a kü­lönböző munkahelyeken tevékenykedő kommunistákra. A párttagok arányos elosztása. Izsán (Iža) szintén van szövetke­zeti üzemi pártszervezet. A komáro­mi járásban a mezőgazdasági üze­mekben levő pártszervezetek közül az izsai az egyetlen, ahol a kétéves pártépítés középfokú oktatáson vesz részt tizennyolc tag. Főleg a vezető­dolgozók és a technikusok választot­ták a pártépítés tanulmányozását A tagság többi része alapfokú iskolázá­son vett részt. A pártépítési cikluson 85 százalékos volt a látogatottság s csakis valami fontos elfoglaltság miatt maradtak el hallgatók az elő­adásról és szemináriumról. Most ké­szülnek az első évi záróvizsgára. A vezetőség húsz kérdést dolgozott ki, s arra adnak majd választ a pártok­tatás résztvevői. —■ Az első évfolyam után látjuk, mennyire fontos a pártépítéssel fog­lalkozni — jelentette ki határozottan Uhrin elvtárs, a pártszervezet elnö­ke. — Jó ha az irányításban dolgozók másoknak is meg tudják magyarázni a párttagok jogait, kötelességeit és más alapvető feladatait. A pártigazol­­ványcsere évében ez különösen fon­tos feladat, mert ezáltal még jobban aktivizálódnak a kommunisták az egyes munkarészlegeken. Igyekszünk, hogy minden fontosabb munkahelyen legyenek párttagok. Szövetkezetünk­ben szakosított irányítás van, három önálló részleg. Ezelőtt csak néhány munkahelyen létezett pártcsoport. Úgy éreztük, hogy többre van szükség, ha kellőképpen akarjuk érvényre juttat­­'nl a párt vezető szerepét. Ezért úgy határoztunk, hogy azokon a munka­helyeken, ahol legalább három kom­munista van, pártcsoportot alakítunk. Jelenleg kilenc pártcsoport tevékeny­kedik üzemi pártszervezetünkben, és bátran állíthatom, hogy az ottani komnjunisták motorjai a termelésnek. A gépesítésben és a javítóműhelyben dolgozik a legtöbb párttag, s ez jó, mert az 0 példamutató munkájukra különösen nagy szükség van a kor­szerű mezőgazdasági üzemben. A gé­pesítésben tevékenykedik egy tizen­négy tagú munkabrigád, amely jő munkájával már kiérdemelte a szo­cialista munkabrigád ezüst fokozatá­nak elnyerését. Alakult egy kilenc­tagú, A szocialista munkabrigád cím­ért versenyző kollektíva az állatte­nyésztésben is. Ebben a csoportban három párttag és két SZISZ-tag szor­goskodik. Ez garancia, hogy rövide­sen megkapják a megtisztelő cím bronzfokozatát. Bátran állíthatjuk, hogy a közelgő igazolványcsere egyre jobban aktivizálja a kommunistákat Erről az akcióról több előadást Is szerveztünk, s így a tagság többsége tisztában van ennek jelentőségével. A vélemények azt érzékeltetik, hogy a tagsági igazolványok cseréje széles körű lehetőséget nyújt a kommunis­ták tevékenységének elbírálására, vagyis arra, miként juttatják érvény­re a párt politikáját a gyakorlatban. A fontos akció lehetővé teszi, hogy a pártszervezetekben, pártcsoportokban javuljon a tagokkal, tagjelöltekkel a személyi kapcsolat, amely végered­ményben a fontos feladatok felelős­ségteljesebb megvalósítását jelenti. Tóth Dezső A CSKP KB mezőgazdasági bizottságának ülése A CSKP Központi Bizottságának mezőgazdasági bizottsága Miloš Ja­­kešnak, a KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának vezetésével a múlt héten Prágában ülést tartott. Megvi­tatta és elfogadta a jövő évre és a hetedik ötéves tervidőszakra érvényes mezőgazdasági ösztönzők módosításá­nak javaslatát, melyet a CSKP Köz­ponti Bizottsága 13. ülésén hozott határozatok alapján dolgoztak ki, s amely a marhatenyésztésben anya­gilag fokozottabban érdekeltté teszi a dolgozókat. Elhunyt Furinda Rudolf elvtárs Furinda Rudolf elvtárs, a CSKP veterán tagja június 28-án 78 éves korában elhúnyt, 1925 óta volt a párt harcosa, fontos tisztségeket töltött be a központi és kerületi pártszervek­ben. Haláláig a tőrei (Turá) párt­­szervezet elnöki tisztét töltötte be. Alapító tagja és elnöke volt hazánk első földművesszövetkezetének, amely 1948. szeptember 17-én éppen Tőrén alakult meg. Furinda elvtársat, a Mun­kaérdemrend és több más kitüntetés tulajdonosát hétfőn, július 2-án te­mették Tőrén. Erősödő fegyverbarátság A múlt héten Martin Dzúr hadseregtábornoknak, a CSKP Központi Bizottsága tagjának, nemzetvédelmi miniszternek meghívására hazánkba látoga­tott a Lengyel Népköztársaság katonai küldöttsége. A delegá­ció vezetője Wojciech Jaruzel­ski hadseregtábornok, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság honvé­delmi minisztere volt. A lengyel katonai küldöttség a kegyeletes kpszorúzási aktu­sok után megkezdte tárgyalá­sait a két felét kölcsönösen ér­deklő kérdésekről Martin Dzúr • hadseregtábornok, nemzetvédel­mi miniszterrel és Eugen Thur­­zóval, a CSKP Központi Bizott­ságának osztályvezetőjével. A küldöttség látogatása so­rán megtekintette a Jifí z Po­­déhrad Gépesített Alakulatot, mely azzal a kezdeményezéssel fordult a csehszlovák néphad­sereg összes alakulataihoz, hogy kiválóan teljesítsék a mi­niszteri parancsban megjelölt idei kiképzési feladatokat. A küldöttség Martin Dzúr hadseregtábornok, nemzetvédel­mi miniszter jelenlétében meg­szemlélte az alakulat bemutató gyakorlatát. A fesztivál csúcspontja A csehszlovák—szovjet ifjúsági ba­rátsági fesztivál a múlt héten érte el fénypontját, amikor a SZISZ és a Komszomol küldöttségének tagjai a fesztivál utolsó előtti napján közös műszakon vettek részt az egyik leg­nagyobb prágai építkezésen, diákott­honok építésén a déli városrészben. A vegyi technológiai főiskola diák­otthonainak építkezését ünnepélyesen csehszlovák—szovjet barátsági épít­kezésnek nevezték el, s az alapkő­­letételi ünnepségen részt vett Miro­slav Dočkal, a SZISZ Központi Bizott­ságának elnöké és V. Guszejnov, a Komszomol Központi Bizottságának titkára. Az ünnepélyes műszak részt­vevői az említett és a déli város­részben folyó más építkezéseken is tereprendezési munkálatokat végez­tek. A fesztivál díszvendégeit a törté­nelmi Övárosházán fogadta M. Poliak, Prága főpolgármester-helyettese. A Komszomol és a SZISZ küldött­ségeinek vezetőit a CSSZBSZ Közpon­ti Bizottságának vezetőségi tagjai Is fogadták. A vendégeket Václav David, a CSSZBSZ Központi Bizottsá­gának elnöke köszöntötte jlndfich Poledníknek, a CSKP Központi Bizott­sága titkárának és Tomáš TrávníCek­­nek, a Nemzeti Front Központi Bi­zottsága alelnökének jelenlétében, majd kulturális műsor következett I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom